KkStB 100
KkStB 100 | |
kkStB 100 / BBÖ 100 | |
Pályaszám | |
100.01 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Floridsdorf |
Gyártásban | 1911 |
Selejtezés | 1928 |
Darabszám | 1 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 2-12-0 |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1 410 mm |
Futókerék-átmérő | 995 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 60 km/h |
Ütközők közötti hossz | 19 318 mm |
Magasság | 4 650 mm |
Mereven ágyazott tengelyek távolsága | 4 590 mm |
Teljes tengelytávolság | 10 100 mm |
Üres tömeg | 88,3 t |
Szolgálati tömeg | 95,8 t |
Tapadási tömeg | 82,2 t |
Vonatfűtés | gőzfűtés |
Gőzvontatás | |
Jelleg | 1F h4v |
Tengelytávolság szerkocsival | 15 930 mm |
Hengerek | |
Száma | 4 |
Nagynyomású henger(ek) átmérője | 450 mm |
Kisnyomású henger(ek) átmérője | 760 mm |
Dugattyú lökethossza | 680 mm |
Gőznyomás | 16 at |
Rostélyfelület | 5,00 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 17,4 m² |
Csőfűtőfelület | 231,6 m² |
Forrfelület | 296,0 m² |
Teljesítmény | 2020 Le |
Vezérmű rendszere | Heusinger |
Szerkocsi | |
Típusa | 9, 56, 156, 256, 76, 86, 88 |
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB 100 témájú médiaállományokat. | |
olajtüzelés | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kkStB 100.01 egy hegyi gyorsvonati szerkocsis gőzmozdony volt a cs. kir. osztrák Államvasutaknál (k.k.österreichische Staatsbahnen., kkStB).
Az 1909-ben megnyitott Tauernbahn növekvő turistaforgalmának lebonyolítására a kkStB 380 sorozatú mozdonyok már túl gyengék voltak, ezért Karl Gölsdorf tervezett egy még erősebb mozdonyt. Megalkotta az első igazán használható hatcsatlós mozdonyt. Akárcsak előző munkáinál, (kkStB 170, kkStB 180, kkStB 280 és a kkStB 380 sorozatoknál), Richard von Helmholtz elképzelését alkalmazta az oldalirányba elmozduló tengelyeket, ezzel téve lehetővé a könnyebb kanyarvételt.
A Floridsdorfi Mozdonygyár 1911-ben építette meg a 100.01 pályaszámú mozdonyt, amely megfelelt az elvárásoknak és működése egyszerű volt. A Tauernbahn 28‰-es emelkedőjén 360 tonnás vonatot 40 km/h sebességgel volt képes továbbítani. Maximális sebessége 85 km/h volt, teljesítménye 2020 LE, ami 20%-kal nagyobb, mint a 380-as sorozaté.
Az első világháború után a mozdony a BBÖ-höz került, ahol a vonóereje miatt igen megbecsülték. Azonban a különleges könnyűszerkezetes építési mód negatív hatásai hamar észrevehetők lettek. A villamosítási elképzelések miatt nem történt utánrendelés, így a különböző hibái nem lettek kiküszöbölve. Az egyik belső nagynyomású henger törése végül végét jelentette ennek az egyedülálló mozdonynak.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB 100 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.
További információk
[szerkesztés]- Kép a mozdonyról[halott link]
- A típus története számokban (német nyelven)
Irodalom
[szerkesztés]- Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917, 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918
- Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978. ISBN 3-900134-40-5
- Helmut Griebl, Josef-Otto Slezak, Hans Sternhart, BBÖ Lokomotivchronik 1923–1938, Verlag Slezak, Wien, 1985, ISBN 3-85416-026-7
- Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge Österreichischer Eisenbahnen. Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB, Alba, Düsseldorf 2002 (Eisenbahn-Fahrzeug-Archiv, Band A.1), ISBN 3-87094-185-5
- Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3