HUT67574A

HUT67574A - Monomere bile acid derivatives and pharmaceutical compositions containing them

Info

Publication number: HUT67574A
Application number: HU9401408A
Authority: HU
Inventors: Guenther Wess; Werner Kramer; Alfons Enhsen; Heiner Glombik
Original assignee: Hoechst Ag
Priority date: 1993-05-08
Filing date: 1994-05-06
Publication date: 1995-04-28
Also published as: NZ260471A; GR3031541T3; AU673419B2; JP3424978B2; CA2123052C; AU6194994A; CZ113794A3; HU9401408D0; NO941680D0; NO304794B1; CZ289209B6; EP0624594B1; EP0624594A3; ATE183191T1; CA2123052A1; US5610151A; IL109580A; FI942077A0; IL109580A0; TW289021B

Description

A találmány monomer epesav-származékokra, ezek előállítására és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítményekre vonatkozik .

A találmány tárgya közelebbről (I) általános képletű monomer epesav-származék, eljárás előállítására, ezt tartalmazó gyógyszerkészítmény, valamint gyógyszerként történő alkalmazása.

Az epesavak a májban koleszterinből szintetizálódnak több enzimatikusan lépésen keresztül. Az epehólyagban tárolódnak, és onnan az epefolyadékkal együtt a vékonybélbe jutnak. Ott az emésztési folyamatban fontos fiziológiai funkciót töltenek be, például kofaktorként vagy hasnyálmirigy- lipázként és természetes detergensként szolgálnak zsírok és zsíroldódó vitaminok felszívódása során. Az epesavak nagy része a vékonybélből a bélfodrok erein keresztül aktív és passzív transzport folyamatok segítségével visszajut a májba.

Epesavakat megkötő polimereket régóta használnak gyógyszerként. Felhasználhatók olyan betegségek esetén, amelyeknél gátolni kell az epesav ismételt felszívódását. így fokozott koleszterinszintnél az enterohepatitikus körfolyamatban található epesav csökkentésével a májban kiváltható az epesavak koleszterinből történő szintézise. Ez a vérkeringésben található LDL koleszterin felvételének fokozásához vezet, ami gyorsítja az LDL katabolizmust. A kiváltott hatás végeredmény az aterogén LDL koleszterin mennyiségének vérben történő csökkentése.

A gyógyszerként szolgáló polimert, például a kolesztiramint vagy kolesztipolt, a magas dózist tovább súlyosbítja a rossz íz és szag.

Az említett polimerek csekély szelektivitásuk, vitaminokhoz történő kötődésük, és a velük egyidejűleg adagolt hatóanyagokra gyakorolt kölcsönhatásuk miatt egy sor mellékhatással rendelkeznek. Emellett megváltoztatják az epében az epesav összetételt. Ezek a tulajdonságok különböző gasztrointesztinális zavarokat, például székrekedést vagy hasmenést, valamint A vitaminózist és fokozott kolelitiázis veszélyt okoznak.

Meglepő módon új monomer epesav-származékokat találtunk, amelyek megszakítják az epesavak enterohepatitikus körfolyamatát és ezért nem rendelkeznek a fent említett hátrányokkal .

A találmány tárgyát ezért (I) általános képletű monomer epesav-származékok jelentik, a képletben

GS jelentése oldalláncában savfunkciót hordozó epesav-maradék vagy ennek sója,

X jelentése kovalens kötés vagy -(CH₂)_n- képletű hídelem, ahol n értéke 1-10, és ahol az alkilénlánc egy-három oxigénatomot, -NHvagy -NHCO- képletű csoportot tartalmazhat, ahol GS tetszőleges módon kapcsolódik az X hídelemhez,

Z jelentése hidroxilcsoport, metoxicsoport,

HO-CH₂-CH=CH-CH₂-, (C₆H₅)2-CH-O-, alkáli-O-S(Ο)₂-Ο-,

*··· «· • ·

P(OH)₂(Ο)-Ο-, P[O(C₆H₅)]₂(Ο)Ο-, CH₂=CH₂-CO-NH-, h₂n-co-nh-, C₆H₅-NH-CO-NH-, H₂N-C(NH)-ΝΗ-, -N(R)₂vagy -N⁺(R)3 képletű csoport, ahol

R jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport, valamint

H₂N-(CH₂)g-, továbbá (a), (b) képletű csoport, alkilrészében 1-10 szénatomos alkil-CO-NH- képletű csoport, ahol az alkilrész adott esetben karboxilcsoporttal szubsztituálva lehet, valamint (c), (d), (e) , (f), (g), (h) , (i), (j), (k), (1), (m) , (n) vagy (o) képletű csoport, ahol

A jelentése hidroxilcsoport vagy alkilrészében 1-10 szénatomos alkil-amino-csoport.

Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol GS 3-pozícióban kapcsolódik az X hídelemhez, ahol ez a kapcsolat a- vagy β-állásban található.

Savfunkcióként előnyösen karboxilcsoportot vagy szulfonsav-csoportot értünk.

Az alkilcsoport lehet egyenes vagy elágazó szénláncú.

Az (I) általános képletű vegyületek nagy affinitást mutatnak a vékonybél specifikus epesav-transzport rendszerére, és a koncentrációtól függően és kompetitív módon gátolják az epesavak újbóli felszívódását.

A kompetitív gátlás lényegesen szelektívebb beavatkozást tesz lehetővé az enterohepatitikus körfolyamatba. A vitaminózis nem várható, és nem következik be az epében található epesav-összetétel kvalitatív változása sem. Az új hatóanyagokkal szelektív módon csökkenthető a szérum koleszterin• · ·

- 5 szint anélkül, hogy az ismert mellékhatások fellépnének. Az epesav transzport rendszerrel szembeni nagy affinitás miatt sokkal kisebb napi dózisra van szükség, mint a kereskedelemben forgalmazott polimerek esetén, ami javítja az alkalmazhatóságot .

Az új hatóanyagok értékes farmakológiai tulajdonságaik alapján elsősorban hipolipidémikaként alkalmazhatók.

A találmány ezért kiterjed az (I) általános képletú vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményekre, amelyek elsősorban a koleszterinszintet csökkentik.

Az új vegyületek biológiai hatását a ³H-taurokolát felvétel gátlásának mérésével mutatjuk be, amit a nyúl ileum kefeszegély membránhólyagon mérünk. A vizsgálatot az alábbiak szerint végezzük.

1. Kefeszegély membrán hólyag preparálása nyúl ileumból

A kefeszegély membrán hólyagot a vékonybél bélsejtjeiből állítjuk elő az úgynevezett Mg^{2 +} kicsapásos módszerrel. 2-2,5 kg testtömegű hím új-zélandi nyulakat 2,5 mg tetrakain HC1, 100 T 61 tartalmú és 25 mg mebezónium-jodid tartalmú 0,5 ml térfogatú vizes oldat intravénás befecskendezésével megölünk. A vékonybelet eltávolítjuk, és jéghideg fiziológiás konyhasó oldattal átöblítjűk. A vékonybél terminális 7/10-ed részét (az orális rektális irányból mérve), vagyis a terminális ileumnak az aktív nátriumionfüggő epesav-transzpont rendszert tartalmazó részét használjuk a kefeszegély

membrán hólyag kipreparálásához. A bélt műanyag zacskókban nitrogén atmoszférában -80 °C hőmérsékleten fagyasztva tároljuk. A membrán hólyag kipreparálásához a fagyasztott bélszakaszt 30 °C hőmérsékletű vízfürdőben felolvasztjuk. A nyálkahártyát lekaparjuk, és 60 ml jéghideg puffer elegyben (12 mmól/1 trisz-HCl, pH = 7,1, 300 mmól/1 mannit, 5 mmól/1 EGTA, 10 mg/1 fenil-metil-szulfonil-fluorid, 1 mg/1 szójabab tripszin inhibitor [32 egység/mg] , 0,5 mg/1 marhatüdő tripszin inhibitor [193 egység/mg] és 5 mg/1 bacitracin) szuszpendáljuk. 300 ml jéghideg desztillált vízzel hígítjuk, majd Ultraturrax (18-pálcás, IKA Werk Staufen, Németország) 3 percen keresztül 75 %-os teljesítménnyel jeges hűtés közben homogenizáljuk. Ezután hozzáadunk 3 ml 1 mól/1 magnézium-klorid oldatot (végső koncentráció 10 mmól/1), majd pontosan 1 percen keresztül 0 °C hőmérsékleten állni hagyjuk. A magnéziumion hozzáadás hatására a sejtmembrán aggregálódik, és a kefeszegély membrán kivételével kicsapódik. 15 percen keresztül 3000 g értéken (5000 fordulat/perc, SS-34-rotor) centrifugáljuk, majd a csapadékot eldobjuk, és a kefeszegély membránt tartalmazó felülúszót 30 percen keresztül 267 000 g értéken (15 000 fordulat/perc SS-34-rotor) centrifugáljuk. A felülúszót eldobjuk, a csapadékot 60 ml 12 mmól/1 trisz-HCl puffer (pH =7,1), 60 mmól/1 mannit és 50 mmól/1 EGTA elegygyel hígítjuk és Potter Elvejhem homogenizátorban (Braun, Melsungen, 900 fordulat/perc, 10 löket) homogenizáljuk.

Ezután hozzáadunk 0,1 ml 1 mól/1 magnézium-klorid oldatot, 15 percen keresztül 0 °C hőmérsékleten inkubáljuk, és 15 ·’*. ···; .·· ·· . · : ......

• ·· · · . .· · · ·· ·· ..· .:.. ·..·

- 7 percen keresztül 3000 g értéken centrifugáljuk. A felülúszót további 30 percen keresztül 46000 g értéken (15000 fordulat/perc, SS-34-rotor) centrifugáljuk. A csapadékot 30 ml 10 mmól/1 trisz/hepes puffer (pH =7,4) és 300 mmól/1 mannit elegyben felvesszük, és Potter Elvejhem homogenizátorban (1000 fordulat/perc, 20 löket) homogenizáljuk. Ezután 30 percen keresztül 48000 g értéken (20000 fordulat/perc, SS-34-rotor) centrifugáljuk, a csapadékot 0,5-2 ml trisz/hepes puffer (pH = 7,4) és 280 mmól/1 mannit elegyben (végkoncentráció 20 mg/ml) felvesszük, és egy 27-es tűvel ellátott turberkulin fecskendővel szuszpendáljuk. A kapott hólyagokat vagy közvetlenül előállítás után felhasználjuk a transzport vizsgálatokhoz, vagy 4 mg-os porciókban folyékony nitrogénben -196 °C hőmérsékleten tároljuk.

2. A nátriumiontől függő ³H-taurokolát felvétel gátlása kefeszegély membrán hólyagban

A szubsztrátumnak a fent leírt kefeszegély membrán hólyagban történő felvételét az úgynevezett membrán filtrációs technikával határozzuk meg. 10 μΐ hólyag szuszpenziót (100 ^g fehérje) csepp formájában egy polisztirol inkubációs csövecske (11x70 mm) falára pipettázunk, ahol a cső a megfelelő ligandummal ellátott inkubációs közeget (90 μΐ) tartalmazza. Az inkubációs közeg összetétele 0,75 μΐ = 0,75 μθί ³H(G)-taurokolát (specifikus aktivitás 2,1 Ci/mmól), 0,5 μΐ 10 mmól/1 taurokolát, 8,75 μΐ nátrium-transzport puffer ··«« • <·«·

- 8 (10 mmól/1 trisz/hepes, pH = 7,4, 100 mmól/1 mannit és 100 mmól/1 NaCl, rövidítve Na-T-P), illetve 8,75 μΐ kálium-transzport puffer (10 mmól/1 trisz/hepes, pH = 7,4, 100 mmól/1 mannit és 100 mmól/1 KC1, rövidítve K-T-P) és 80 μΐ megfelelő inhibitor oldat, amit a kísérlettől függően Na-T pufferben vagy K-T pufferben oldunk. Az inkubációs közeget polivinilidén-fluorid membrán szűrőn (SYHV LO 4NS, 0,45 μτα, 4 mm átmérő, Millipore, Eschborn, Németország) szűrjük. A hólyagot az inkubációs eleggyel összekeverve indítjuk a transzport folyamatot. A taurokolát koncentrációja az inkubációs elegyben 50 μιηόΐ/ΐ. A kívánt inkubációs idő (általában 1 perc) után a transzportot 1 ml jéghideg leállító oldat (10 mmól/1 trisz/hepes, pH = 7,4) és 150 mmól/1 KC1 hozzáadásával megállítjuk. A kapott elegyet azonnal 25-35 mbar vákuumban cellulóz-nitrát membránszürőn (ME 25, 0,45 μτη, 25 mm átmérő, Schleicher és Schuell, Dassell, Németország) szűrjük. A szűrőt 5 ml jéghideg leállító oldattal mossuk.

A radioaktív jelölésű taurokolát felvételének méréséhez a membránszürőt 4 ml szcintillátor Quickszint 361 elegyben (Zinsser Analytik GmbH, Frankfurt, Németország) oldjuk, és a radioaktivitást folyadékszcintillációs módon TriCarb 2500 mérőeszközzel (Canberra Packard GmbH, Frankfurt, Németország) mérjük. A mért értéket a standard próbával felvett kalibrációs görbe és a kemilumineszcencia adott esetben történő korekciója után dpm értékben (dekompozició/perc) adjuk meg.

A kontroll értéket Na-T-P és K-T-P jelenlétében határozzuk meg. Az Na-T-P és K-T-P jelenlétében mért felvétel különbsége adja a nátriumiontól függő transzport részét. Az IC5Q érték azt az inhibitor koncentrációt jelöli, ami a nátriumiontól függő transzport részt a kontrolihoz viszonyítva 50 %-os mértékben gátolja.

A táblázatban megadott farmakológiai adatok a találmány szerinti vegyületek és a terminális vékonybél intesztinális epesav transzport rendszerének kölcsönhatását mutatja. A táblázatban az IC5Q és IC5Qjja értékek hányadosát adjuk meg a standardként használt taurokenodezoxikolát (TCDC) és

a vizsgált	hatóanyag között.
Hatóanyag	IC50-TCDC (μιηόΐ)	ICsONa-T’-DC (μιηόΐ)
példaszáma	IC5Q-anyag (μιηόΐ)	^IC50Na^any^a9 (μπιόΐ)
3 .	0,4	0,35
4.	0,77	0,69
18 .	0,47	0,42
21.	0,34	0,33
33 .	0,33	0,35
35 .	1,0	1,02
36.	0,19	0,20
38.	0,49	0,41
40 .	0,52	0,50
43 .	0,78	0,73

A találmány kiterjed az új vegyületek gyógyszerként történő alkalmazására. Ehhez az (I) általános képletű vegyületeket farmakológiailag alkalmazható szerves oldószerben, így egy- vagy többértékü alkoholban, például etanolban vagy glicerinben, triacetinban, olajban, így napraforgóolajban vagy csukamájolajban, éterben, így dietilén-glikol-dimetil-éterben vagy poliéterben, így polietilén-glikolban oldjuk vagy szuszpendáljuk adott esetben egyéb gyógyszerészeti segédanyag, így polimer hordozó, például polivinil-pírrólidőn, vagy keményítő, ciklodextrin vagy poliszacharid jelenlétében. Az új hatóanyagok kívánt esetben más gyógyszer hatóanyagokkal kombinálhatok.

Az (I) általános képletű vegyületek különböző formákban adagolhatok, példaként említhetők az orálisan adagolható tabletta, kapszula vagy folyadék. A napi dózis a kezelt beteg testtömegétől és általános egészségügyi állapotától függ, értéke általában 3-5000 mg, előnyösen 10-1000 mg.

A találmányt közelebbről az alábbi példákkal mutatjuk be anélkül, hogy az oltalmi kör a példákra korlátozódna. A példákban a számolt monoizotóp móltömegeket adjuk meg.

A tömegspektrum adatokat ellenkező értelmű megjelölés hiányában FAB-technikával LiCl és 3-nitrobenzaldehid (3-NBA) alkalmazásával mérjük.

Az epesav szerkezettel rendelkező kiindulási vegyületek részben ismertek (EP 0 417 725, EP 0 489 423 és EP 0 548 793 számú iratok).

R¹ jelentését a 6. példában definiáljuk.

····

- 11 1. példa (1. reakcióvázlat) g (1,96 mmól) a képletű metil-észtert 15 ml tetrahidrofuránban vagy 1,4-dioxánban oldunk, és 10 ml 2n nátrium- hidroxid jelenlétében egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten intenzíven kevertetjük. Ezután sok vízzel hígítjuk, és jeges hűtés közben félig koncentrált sósavval megsavanyítjuk. A csapadékot egy órán keresztül jeges hűtés közben kevertetjük, majd leszűrjük, és hideg vízzel mossuk. Etanol/víz elegyből átkristályosítjuk, és vákuumban megszárítjuk. így 940 mg (96 %) (1) képletű vegyületet kapunk.

^c29^H50°6 <⁴⁹⁴> ^{MS: 501 (M + Li+)}·

Az 1. példában leírt módon a megfelelő epesav-maradékból állíthatók elő a 2-7. példa szerinti vegyületek.

Példa- (1) képletbe Összegképlet Mőltö- MS szám meg

2 .	6	^c30^h52°6	508	515	(M+Li⁺)
3 .	8	^c32^h56°6	536	543	(M+Li⁺)
4 .	9	^c33^h58°6	550	557	(M+Li⁺)
5 .	10	^c34^h60°6	564	571	(M+Li⁺)

	’· ·· ··
	- 12 -
6. Déldal
(6) képletű vegyület ^C28^H48°7 (496)	MS: 503 (M + Li⁺).
7. Délda
(7) képletű vegyület ^c30^h52°8 (540)	MS: 547 (M + Li⁺).

8. példa (8. reakcióvázlat)

100 mg (0,2 mmól) metil-észtert 10 ml dioxánban oldunk, és 3 ml félig koncentrált nátrium-hidroxid oldattal 6 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Ezután vízzel hígítjuk, félig koncentrált sósavval megsavanyítjuk, majd szűrjük és mossuk. így 50 mg (8) képletű savat kapunk (51 %) .

C29H47NO5 (489) MS: 496 (M + Li⁺).

A 8. példában leírt módon állíthatók elő a következő vegyületek:

- 13 ·*·

9. példa (9) képletű vegyület

^C29^H47^NO6 (505)	MS: 512 (M + Li⁺).
10. példa
(10) képletű vegyület
C₃₂H₅₃NO₆ (547)	MS: 554 (M + Li+).

11, példa (11) képletű vegyület

C33H55NO6 (561)

MS: 568 (M + Li+).

12. példa (12) képletű vegyület

C₃2H₅₂N₂O₇ (576)	MS: 583 (M + Li⁺).
13. példa
(13) képletű vegyület
^C34^H59^NO7 <⁵⁹³>	MS: 600 (M + Li⁺).

• · · · · ► · • · « · · ·

14. példa (14) képletú vegyület

C33H57NO7 (579) MS: 586 (M + Li ⁺ ) .

15. példa (15) képletű vegyület ^C30^h51^NO7 (537) ^{MS: 544 (M + Li+})·

16. példa (16. reakciővázlat)

3,14 g (6 mmól) primer alkoholt (n = 6) 100 ml száraz diklór-metáriban 0,84 ml trietilaminnal elegyítünk, és -10 °C hőmérsékletre hütjük. Ezen a hőmérsékleten 0,4 ml (6 mmól) klór-szulfonsav 20 ml száraz diklór-metáriban felvett elegyét adjuk hozzá, majd 1 órán keresztül 0 °C hőmérsékleten és 1 órán keresztül szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután vízzel hígítjuk, a szerves fázist elválasztjuk, a vizes fázist etil-acetáttal többször extraháljuk, és az egyesített szerves fázisokat szárítjuk, és bepároljuk. A maradékot szilikagélen etil-acetát/metanol 3:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 1,45 g (40 %) (16) képletú vegyületet kapunk.

C₃i^H54°₉S (602) MS: 631 (M-H⁺+Li⁺+Na⁺)

615 (M-H+ + 2LÍ + ) .

17. példa

0,5 g (0,83 mmól) (16) képletű vegyületet 20 ml dioxánban 7 ml félig koncentrált nátrium-hidroxid oldattal 6 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetünk. Ezután hűtés közben félig koncentrált sósavval megsavanyítjuk, és vákuumban bepároljuk. A maradékot szilikagélen etil-acetát/metanol 3:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 254 mg (52 %) (17) képletű vegyületet kapunk.

^c30^H51^NaO9^S <⁶¹⁰> ^{MS: 617 + Li+)}

610 (M-Na⁺ + 2Li⁺)

18. példa (18. reakcióvázlat)

2,6 g (5,12 mmól) 2. példa szerinti vegyület 20 ml piridinben felvett oldatához 0-5 °C hőmérsékleten 15 ml foszforsav-difenil-észter-kloridot csepegtetünk, és 2 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Ezután 200 ml jeges vízre öntjük, kevertetés és hűtés közben mintegy 15 ml koncentrált kénsavval elegyítjük, és etil-acetáttal többször extraháljuk. Az egyesített fázisokat szárítjuk, bepároljuk, és a maradékot szilikagélen CH2CI2/CH3OH 10:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 1,78 g (47 %) (18) képletű vegyületet kapunk.

^C42^H61°9^P (^?4°) ^{MS: 747} (^{M + Li+}) • · · ··»·· • · · · · «

19. példa g (1,35 mmól) (18) képletú vegyületet 50 ml jégecetben spatulahegynyi szénre felvitt platinával rázólombikban hidrogénezünk. Az átalakulás befejeződése után (mintegy 4 óra) a katalizátort leszűrjük, és az elegyet bepároljuk. A maradékot szilikagélen etil-acetát/metanol 2:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 270 mg (34 %) (19) képletű vegyületet kapunk.

^c30^h53°9^{p (588) MS: 601} <^M-^{H+ +} 2Li⁺)

595 (M + Li+)

20. példa (20. reakcióvázlat)

2,24 g (4 mmól) b amint és 324 mg (4 mmól) kálium-cianátot 60 ml vízben szuszpendálunk, és felforraljuk. A kapott oldatból rövid idő elteltével egy szilárd anyag válik le. Az elegyet 30 percen keresztül forrásponti hőmérsékleten kevertetjük, majd lehűtés után mintegy 40 ml vízzel hígítjuk, és hígított sósavval megsavanyítjuk. Etil-acetáttal többször extraháljuk, a szerves fázisokat szárítjuk, vákuumban bepároljuk, és a maradékot szilikagélen etil-acetát/metanol 10:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 520 mg (23 %) (20) képletű vegyületet kapunk.

^C32^H56^N2°6 (564) ^{MS: 571 (M + Li+}) • ·

21. példa

450 mg (0,8 mmól) (20) képletű vegyületet 10 ml dioxánban 5 ml félig koncentrált nátrium-hidroxid oldattal 6 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetünk. Az átalakulás befejeződése után vízzel hígítjuk, sósavval megsavanyítjuk, és egy órán keresztül jeges fürdőn kevertetjük. Ezután szűrjük, vízzel mossuk, és vákuumban szárítjuk. így 430 mg (97 %) (21) képletű vegyületet kapunk.

^c31^h54ⁿ2°6 (550) ^{MS: 557 + Li+}>

22. példa

1,04 g (2 mmól) 20. példa szerinti b amint 50 ml száraz diklór-metánban és 28 ml trietilaminban 0 °C hőmérsékleten 2 mmól fenil-izocianát 5 ml diklór-metánban felvett oldatával elegyítünk. 6 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, majd a vizes fázis megsavanyításával a 16. példában leírt módon feldolgozzuk. Szilikagélen CH2CI2/CH3OH 10:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 6540 mg (51 %) (22) képletű vegyületet kapunk.

C₃₈H₆₀N₂0₆ (640) MS: 647 (M + Li⁺)

23. példa (23) képletű vegyület ^C37^H58^N2°6 (626)

MS: 633 (M + Li⁺)

24. példa

2,08 g (4 mmól) b amin, 10 ml triizobutilamin és 5 ml jód-metán 50 ml acetonitrilben felvett elegyét 2 órán keresztül forraljuk. Az illékony részeket vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot szilikagélen CH2CI2/CH3OH 10:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 1,2 g (43 %) (24) képletű vegyületet kapunk.

^C34^H62^INO5 <⁶⁹¹) ^MS <^FAB/ 3-NBA): 564 (M-I“)

25. példa

A 21. példában leírt módon a (24) képletű vegyűletből (25) képletű vegyületet kapunk. A nyersterméket közepes nyomású kromatográfiával RP-8-Kiesel-gélen CH3OH/H2O 7:3 eleggyel eluálva tisztítjuk.

C33H60CINO5 (585) MS (FAB, 3-NBA): 550 (M-Cl)

26. példa (26. reakcióvázlat)

1,04 g (2 mmól) b amint és 276 mg (2 mmól) c pirazolt 40 ml száraz acetonitrilben 10 órán keresztül visszafolyatás közben forralunk. Lehűtés után éterrel hígítjuk, a kapott csapadékot szűrjük, száraz éterrel mossuk, és szárítjuk. így 450 mg (26) képletű vegyületet kapunk.

• · • ·

- 19 C₃2^H58^BrN3°5 <⁶⁴³> ^{MS: 570} (M-HBr + Li+)

564 (M-Br~)

27. példa

A 21. példával analóg módon állítható elő a (27) képletű vegyület.

^c31^h56^c1n3°5 (585) ^{MS: 556} (M-HC1 + Li+)

550 (M-C1-)

28. példa

1,0 g (1,9 mmól) b amin, 265 mg NaBH₃CN és 610 mg heptanál 10 ml száraz metanolban felvett elegyét 48 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Ezután vákuumban bepároljuk, a maradékot etil-acetát és telített nátrium-hidrogén -karbonát oldat között megosztjuk, és a szerves fázis maradékát kromatográfiásan tisztítjuk. Csekély mennyiségű monoheptil-amino-származék mellett 650 mg (49 %) (28) képletű vegyűletet kapunk.

^c45^h83ⁿ⁰5 (718) MS: 725 (M + Li⁺)

29. példa

A 21. példával analóg módon állítható elő a (29) képletű vegyület. Az olajos nyerstermékből savanyítás után a vizes fázist dekantáljuk, és a maradékot etil-acetáttal elkever20 jük, szúrjuk és szárítjuk.

^c44^h82^c1N05 (740) MS: ⁷¹¹ (M-HC1 + Li⁺)

705 (M-Cl)

30. példa

A 28. és 29. példában leírt módon antracén-9-karbaldehid 3a-amino-etil-7a, 12a-dihidroxi-24-kolánsav-metil-észter (d) reduktív aminálásával és ezt követő lúgos elszappanosítással kapjuk a (30) képletű vegyületet.

^c41^h55ⁿ⁰4 <⁶²⁵> ^{MS: 632 (M + Li+)}

31. példa

A 30. példában leírt módon karbonil komponensként ciklododekanon alkalmazásával kapjuk a (31) képletű vegyületet. C₃₈H₈₇NO₄ (602) MS: 609 (M + Li⁺)

32. példa

0,9 g (2 mmól) d amin és 0,6 ml trietilamin 20 ml száraz CH₂Cl₂-ben felvett elegyét jeges hűtés mellett 0,38 g (2 mmól) natoil-klorid 5 ml CH₂C12~ben felvett elegyével keverjük. Egy órán keresztül 0 °C hőmérsékleten kevertetjük, majd egy éjszakán keresztül állni hagyjuk. Ezután vízzel hígítjuk, megsavanyítjuk, és CH₂C1₂ segítségével többször extraháljuk. A szerves fázis maradékát szilikagélen etil• · · · • * « · • ·

-acetát/ciklohexán 3:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 1 g (83 (³²) képletű vegyületet kapunk.

^C38^H53^NO5 (603) MS: 610 (M + Li⁺)

33. példa

A 21. példában leírt módon állítható elő a (33) képletű vegyület.

C₃₇ ^h5i^no5 (589) MS: 596 (M + Li⁺).

34. példa

A 32. és 33. példában leírt módon antracén-9-karbonsav-klorid alkalmazásával állítható elő a (34) képletű vegyület.

^c41^h53^no5 (639) MS: 646 (M + Lí⁺).

35. példa

A 34. példában leírt módon p-toluol-szulfonsav-klorid és b amin alkalmazásával állítható elő a (35) képletű vegyület. C37H59NO7S (661) MS: 668 (M + Li⁺)

36. példa

A 35. példában leírt módon állítható elő a (36) képletű vegyület. A köztitermékként kapott metil-észtert dimetil22

-formamidban nátrium-hidriddel végzett deprotonálás után jód-metánnal metilezzük szobahőmérsékleten. Ezután a 35. példában leírt módon lúgosán elszappanosítjuk.

C38^H6iNO₇S (675) MS: 638 (M-H⁺ + 2Li⁺)

682 (M + Li+)

37. példa

A 34. példában leírt módon o-ftálsav-anhidrid és b amin alkalmazásával állítható elő a (37) képletú vegyület. ^C38^H57^NO8 (^{655) MS: 668} (M-H⁺ + 2Li+)

662 (M + Li⁺)

38. példa

A 32. és 33. példában leírt módon b amin alkalmazásával állítható elő a (38) képletű vegyület.

^C41^H59^NO6 (661) ^{MS: 668 (M + Li+})

39. példa (39. reakcióvázlat)

426 mg (1 mmól) uretán és 782 mg (15 mmól) b amin 50 ml dioxánban felvett elegyét 4 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk. Ezután bepároljuk, és a maradékot szilikagélen CH2CI2/CH3OH 10:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 540 mg (59 %) (39) képletű vegyületet kapunk.

• · · · • ·

- 23 C₄8^h70^c1n3°10^S ^⁹¹⁵) ^{MS: 922 + Li+)}

40. példa

A 21. példában leírt módon állítható elő a (40) képletú vegyület.

^c47^H68^clN3°10^s Ο⁰¹) MS (elektrospray) : 902 (M + H⁺)

41. példa

1,56 g (3 mmól) b amin, 576 mg (3 mmól) kinasav és 490 mg (83,6 mmól) hidroxi-benzo-triazol 100 ml THF-ben felvett oldatához 750 mg (3,6 mmól) diciklohexil-karbodiimidet adunk. Az elegyet 40 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, majd a kapott karbamidot kiszűrjük, az oldatot bepároljuk, és a maradékot etil-acetátban felvesszük. Az oldatot telített nátrium-hidrogén-karbonát oldattal, 2n citromsavval, telített nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és vízzel mossuk. A szerves fázis maradékát szilikagélen etil-acetát/metanol 5:1 eleggyel eluálva kromatográfáljuk. így 1,2 g (58 %) (41) képletú vegyületet kapunk.

C₃₈H₆₅NO₁₀ (695) MS: 702 (M + Li+)

42. példa

A 21. példában leírt módon állítható elő a (42) képletű vegyület.

• · ··

- 24 C₃₇H₆₃NO₁₀ (681) ^MS <^FAB- 3-NBA): 682 (M + H⁺)

43. példa

A 41. és 42. példában leírt módon glükonsav alkalmazásával állítható elő a (43) képletű vegyület.

^c36^h63^NO11 (⁶⁸⁵> ^{MS: 714} (M-H+ + Li+ + Na⁺)

44. példa (44. reakcióvázlat)

1,04 g (4 mmól) e savklorid, 2,1 mg (4 mmól) b amin és spatulahegynyi 4-dimetil-amino-piridin 40 ml száraz piridinben felvett elegyét 6 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot szilikagélen CH2C12/CH₃OH 20:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így (44) képletű vegyületet kapunk.

^c43^h69^no9 (⁷⁴³> MS: ^{750 + Li+)}

45. példa

A 21. példában leírt módon állítható elő a (45) képletű vegyület.

^C42^H67^NO9 (⁷²⁹> ^{MS: 742} (M-H⁺ + 2Li⁺)

736 (M + Li⁺) * ·

46. példa

1,3 g (5 mmól) e savkloridot és 0,8 ml trietilamint 50 ml száraz CH₂Cl₂-ben jeges hűtés közben 2,6 g (5 mmól) b amin CH₂CH₂-ben felvett oldatával elegyítünk, és egy órán keresztül 0 °C hőmérsékleten kevertetjük. Ezután felesleges mennyiségű metanollal hígítjuk, hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, vízzel hígítjuk, hígított sósavval megsavanyítjuk, és a vizes fázist CH₂Cl₂-vel többször kirázzuk. A szerves fázis maradékát szilikagélen CH₂C1₂/CH3OH 10:1 eleggyel kromatografáljuk. így (46) képletű vegyületet kapunk. C44H73NO10 (775) MS: 783 (M + Li⁺)

47. példa

A 21. példában leírt módon állítható előü a (47) képletű vegyület.

^c42^h69^no10 (⁷⁴⁷> ^{MS: 760} (M-H⁺ + 2Li ⁺ )

754 (M + Li⁺)

48. példa

3,14 g (6 mmól) a alkoholt (n = 6) 3 ml etil-diizopropilaminnal és 1,5 g difenil-metil-bromiddal 50 ml DMF-ben 8 órán keresztül 100 °C hőmérsékletre melegítünk. Vizes feldolgozás után a maradékot szilikagélen CH₂C1₂/CH3OH 10:1 eleggyel eluálva kromatográfáljuk. így (48) képletű vegyüle- 26 -

tét kapunk.

C₄₄H₆₄O₆ (688)

49. példa

MS: 695 (M + Li⁺)

A 21.

példában leírt módon állítható elő a (49) képletű vegyület.

^C43^H62°6 (674)

MS: 681 (M + Li⁺).

Az 1.

példában leírt módon a megfelelő epesav-észter lúgos elszappanosításával állíthatók elő az 50-52. példa szerinti vegyületek.

50. példa (50) képletű vegyület

C₂₈H₄6O₆ (478)

485 (M

Li + )

51. példa vegyület ^C28^H46°5 <⁴⁶²>

469 (M

Li ⁺ ) . példa (52) képletű vegyület ^C30^H53^N04 <⁴⁹¹>

498 (M • · · · « · *· · » ♦ · «·* · · ♦ 4 »

53. példa

A (44) képletű vegyületből és n-hexilaminból a 41. példában leírt módon 25 óra reakcióidővel állítható elő az (53) képletű vegyület.

^C49^H82^N2°8 (^82?) ^{MS: 834 (M + Li+)}

54. példa

170 mg (53) képletű vegyület 5 ml dioxánban felvett oldatát 1,5 ml félig koncentrált nátrium-hidroxid oldattal és 25 ml vízzel hígítjuk, és 12 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. A zavaros elegyet szűrjük, a szürletet hígított sósavval savanyítjuk, egy órán keresztül kevertetjük, és a kapott csapadékot szűrjük. Szárítás után 154 mg (54) képletű vegyületet kapunk.

C₄₈ ^h82ⁿ2°9 (831) MS: 838 (M + Li⁺)

55. példa

Az 53. és 54. példában leírt módon fluoreszceinből és b aminból (55) képletű vegyületet kapunk.

^c50^H63^NO9 (⁸²¹> MS: ⁸²⁸ (^{M + Li+)}

56. példa

Az 55. példában leírt módon pivalinsavból és b aminból ··«· ·< ··*· ·· τ· «·· · · · 4 · « * · · » · · • ·· 4 · ·· · ·

598 (M + Li⁺) (56) képletű vegyületet kapunk.

C₃₅H₆₁NO₆ (591)MS

57.példa

Az 55. példában leírt módon aminból (57) képletű vegyületet

C3eHg₇NOg (633)MS

58.példa

Az 55. példában leírt módon (58) képletű vegyületet kapunk.

C₄₀Hg₂ClNO₇ (⁷θ3)MS

59.példa

Az 55. példában leírt módon (59) képletű vegyületet kapunk.

C₄₅H₇₃NO₇ (740)MS

60. példa

522 mg b amin és 94,1 mg di

2-etil-hexánsavból és b kapunk.

640 (M + Li⁺) klofibrinsavból és b aminból

710 (M + Li⁺) gemfibrocilból és b aminból

747 (M + Li⁺).

n-propil-malonsav tetrahidrof uránban felvett elegyéből DCC/HOBT jelenlétében (60) képletű vegyületet kapunk. Az izolálást 54 óra után végezzük, a kitermelés 69 %.

·«·· ·· ···« ·· ·· ·· · I* · ·« • · · 9 · ·· • · · 4* 9 9 9· • · ·· ·· · ·»· · ·

- 29 ^c40^H69^NO8 (690) MS: 697 (M + Li⁺).

61, példa

250 mg (60) képletű vegyületet dioxánban 2n nátrium-hidroxid oldattal elszappanosítunk. Vizes feldolgozás után Kiesel-gélen etil-acetát/metanol 10:1 eleggyel eluálva kromatografáljuk. így 160 mg (61) képletű vegyületet kapunk. C₃₉H₆₇NO₈ (676) MS: 677 (M+l).

Claims

1. (I) általános képletű monomer epesav-származék, a képletben

X jelentése kovalens kötés vagy -(CH2)_n ^_ képletű hídelem, ahol n értéke 1-10, és ahol az alkilénlánc egy-három oxigénatomot, -NHvagy -NHCO- képletú csoportot tartalmazhat, ahol GS tetszőleges módon kapcsolódik az X hídelemhez, Z jelentése hidroxilcsoport, metoxicsoport,

HO-CH₂-CH=CH-CH₂-, (C₆H₅)₂-CH-O-, alkáli-O-S(0)₂~O-, P(OH)₂(0)-0-, P[0(C₆H₅)]2(0)-0-, CH₂=CH₂-CO-NH-, H₂N-C0-NH-, C₆H₅-NH-CO-NH-, H₂N-C(NH)-NH-, -N(R)₂vagy -N⁺(R)3 képletú csoport, ahol

R jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport, valamint H₂N-(CH₂)g-, továbbá (a), (b) képletű csoport, alkilrészében 1-10 szénatomos alkil-C0-NH- képletű csoport, ahol az alkilrész adott esetben karboxilcsoporttal szubsztituálva lehet, valamint (c), (d), (e) , (f) , (g) , (h) , (i) , (j), (k) , (1), (m) , (n) vagy (o) képletú csoport, ahol

···· ·· ·*·4 ·· ·· • · · · · · · · • * · · · » 9 ·«··«.«· ·· ·· ·· ·· ···· ··

2. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű epesav-származék, azzal jellemezve, hogy GS 3-helyzetben kapcsolódik az X hídelemhez, ahol az összekötés a- vagy £állásban áll.

3. Gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 1. igénypont szerinti epesav-származékot tartalmaz.

4. Hipolipidémikum, azzal jellemezve, hogy 1. igénypont szerinti epesav-származékot tartalmaz.

5. Az 1. igénypont szerinti epesav-származék alkalmazása gyógyszerkészítményként.