HUP0003328A2

HUP0003328A2 - Adagolószerkezet adagszámlálóval

Info

Publication number: HUP0003328A2
Application number: HU0003328A
Authority: HU
Inventors: Stanley George Bonney; Peter John Brand; James William Godfrey; Paul Kenneth Rand
Original assignee: Glaxo Group Limited
Priority date: 1997-06-10
Filing date: 1998-06-08
Publication date: 2001-02-28
Also published as: US20060289008A1; EG21520A; DE69831739T2; NO331497B1; AP9901705A0; US7107986B2; PT1163922E; AP1126A; PL337316A1; US20030209239A1; DE69826039D1; NO996085L; AU8213798A; EA001396B1; DK0988077T3; US6601582B2; IL133219A; EP0986412A1; BR9809983A; KR100493837B1

Abstract

A találmány tárgya adagolószerkezet gyógyszer adagolására, amelytartalmaz tartószerkezettel (5) ellátott házat (1); tartályt, amely aházban (1) van elhelyezve, és van egy kimeneti eleme, amelyen egykimenet (3) van, a tartály a házhoz (1) képest mozgathatóan és agyógyszert abból kiüríthetően van elrendezve, és a kimeneti elem atartószerkezettel (5) a tartálynak a házban (1) történő elmozdulásátegymáshoz képest megakadályozóan van elrendezve; és tartalmaz egyműködésjelzőt, amely a házban (1) van elhelyezve. A találmány szerintiadagolószerkezet lényege abban van, hogy a tartály és a működésjelzőegyetlen egységként eltávolíthatóan és visszahelyezhetően van a házban(1) elhelyezve. Ó

Description

_n ............ _n KÖ7.ZÍTÉTEU i l _ j példány ,

A ,

ADAGOLÓSZERKEZET ADAG SZÁMLÁLÓVAL

A találmány tárgya olyan adagolószerkezetre vonatkozik, amelynek van egy a működtetését jelző eleme, amely jelző elem lényegében egy olyan mérőelem, amely az adagolószerkezet működtetésének a számát jelzi. Még pontosabban a találmány olyan mért adagokat továbbító inhaláló készülékre vonatkozik, amelynek segítségével aeroszol tartályban lévő gyógyszerek juttathatók el a beteghez.

Jól ismert tény az, hogy különféle betegeket olyan gyógyszerekkel kezelnek, amelyek aeroszolban vannak, így például a hörgőtágítási terápiánál is ezt alkalmazzák. Ugyancsak ismeretes, hogy ennél a kezelési eljárásnál a gyógyszereket - amelyek aeroszolban vannak - a beteg kezelése céljából inhaláló készülékek segítségével juttatják el a beteghez, amely inhaláló készülék egy henger alakú, csőszerű házat vagy hüvelyszerű elemet tartalmaz, amelyben az aeroszol tartály van elhelyezve, és egy kimeneti cső van, amely ebből a cső alakú házból kinyúlóan van kiképezve. Az ilyen inhaláló készülékekben alkalmazott aeroszol tartályokat úgy alakítják ki, hogy előre megadott mennyiségű gyógyszert továbbítsanak minden egyes működési fázis során, és ezt egy kimeneti szeleppel valósítják meg, amelynek az egyik vége vagy úgy működtethető, hogy a szivattyú elemet megnyomják, és a tartály álló helyzetben marad, vagy pedig a tartályt nyomják előre, és a szivattyú elem van álló helyzetben. Ezen berendezések használata során az aeroszol tartály egy henger alakú házban van elhelyezve, amely tartály egy kimeneti szelep elemmel van ellátva, amely egy megfelelő tartószerkezeten keresztül kapcsolódik a kimeneti csővel, például a kimeneti cső lehet egy orrba illeszkedő elem vagy egy száj darab. Amikor a gyógyszer adagolására sor kerül, például bronchodilációs kezelésnél a házrészt a beteg többé-kevésbé felfelé álló helyzetben tartja, és a száj darab vagy cső csatlakozó - amely az inhalációs készülékhez tartozik 91140-5194 KK/Tz

- 2 van a beteg szájában vagy orrában elhelyezve. A aeroszol tartályt egy megfelelő tartószerkezet irányában kell elnyomni ahhoz, hogy a tartályból egy adag gyógyszert továbbítson, amelyet azután a beteg belélegez.

Az ilyen jellegű berendezések hátránya abból ered, hogy a beteg nem tudja pontosan meghatározni a tartályból egy adott időpillanatban lévő gyógyszer mennyiségét. Szélsőséges esetben ez oda vezethet, hogy egy olyan beteg, aki például komoly bronchospazmától szenved, és egy adott mennyiségű gyógyszerre van szüksége, azt fogja tapasztalni, hogy a tartály nem fog neki egy teljes adagot kiadagolni, mivel a tartályban lévő gyógyszert már korábban belélegezte ill. a tartályban nincsen már gyógyszer. Az US 4817822 számú szabadalmi leírás egy ilyen típusú aeroszol adagolót ismertet, amelynek van egy olyan adagolás ellenőrző és figyelő eszköze, amelynek az egyik kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy az aeroszol tartály egy kiálló részének a végéhez eltávolíthatóan illeszthető. Az adagolás számlálót működtető mechanizmus ‘ egy külön házban van elhelyezve, amely az aeroszol tartály végéből nyúlik ki a cső alakú ház külső felületén. Fontos megjegyezni, hogy azoknál az inhaláló készülékeknél, amelyek gyógyszert tartalmaznak, az aeroszol tartály tartalmaz egyértelműen jelzésre kerüljön, biztosítva ezáltal, hogy a beteg mindenkor pontosan tudja, hogy milyen gyógyszer van a tartályban. Az adagolást jelző eszköznek az ilyen módon történő elhelyezése azzal a hátránnyal jár, hogy ez az eszköz az aeroszol tartálynak legalább egy részét eltakarja, és ily módon leolvasási nehézségekkel kell számolni.

Egy további hátránya a fent leírt berendezésnek, hogy az adagot jelző el-, rendezés eltávolíthatóan van az aeroszol tartályhoz illesztve, és ily módon lehetséges az is, hogy az adagolást mérő eszköz az aeroszol tartályról leválik, és ily módon az aeroszolt adagoló nem használható együtt az adagolás jelzővel, vagy pedig a jelzőeszköznek a működtető mechanizmusa nem lesz megfelelő, amely téves leolvasást eredményez akkor, amikor a már levált adagolás

- 3 jelzőt visszahelyezik a tartályra. Azoknál a betegeknél, akik különböző inhaláló készülékeket használnak, előfordulhat még az is, hogy ezt a jelzőkészüléket a nem megfelelő adagolóra helyezik vissza.

Az US 4817822 számú leírásban ismertetett megoldás egy második kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy az adagolás jelző eszköznek a működtető mechanizmusa a ház egy rekeszében van elhelyezve, a működtető eleme pedig az aeroszol tartályhoz van csatlakoztatva. Ennél a kiviteli alaknál, ha már az adagoló tartály el van helyezve a házban, úgy nem távolítható el. Ez viszont a ház tisztítását teszi nehézzé. Még abban az esetben is, ha a tartály eltávolítható, az adagolás jelző működtető mechanizmusa adott esetben jelentős mértékű sérülést szenvedhet, amikor a tartályt vízzel, szappannal, fertőtlenítő vagy antiszeptikus oldattal kimossák. Ennek azért van nagy jelentősége, mert azok az aeroszol készítmények, amelyeket ezekben a szerkezetekben és készülékekben alkalmaznak, mindig valamilyen maradékot hagynak a tartályon, amely azután a port vagy a szemcserészecskéket magába szívja. Ezek közül vannak olyan közegek, amelyek nemkívánatos mikroorganizmusoknak a fejlődését segítik elő. Ha a mikroorganizmusok növekedése nem ellenőrizhető, adott esetben a beteg számára fertőzésforrást jelentenek, és ha ezek bejutnak a beteg légjáratába, ott különféle elváltozásokat is okozhatnak.

A WO 96/16686 számú közzétételi irat olyan aeroszol adagolót ismertet, ahol az adag jelző eszköznek a működtető mechanizmusa elektronikus, és a működtető elem egy mikrokapcsolót tartalmaz, amely a ház falára van elhelyezve. Az elektronikus számláló mechanizmus és a mikrokapcsoló hermetikusan zárt burkolatban vannak elhelyezve. Jóllehet az ilyen típusú villamos elrendezések viszonylag költségesek a mechanizmusokat tartalmazó elrendezésekhez képest, tipikusan ötször vagy hatszor többe kerülnek attól függően, hogy milyen mennyiségű terméket állítanak elő. Ezeket a költségeket a felhasználóval fizettetik meg végső soron, és ilyen módon ez adott esetben hát- 4 rányos is lehet.

Az US 5482030 számú szabadalmi leírás olyan aeroszol adagolót ismertet, amelynek mechanikus adag jelző szerkezete van, amely a házon belül, ahhoz csatlakoztatva az aeroszol tartály kimenete csövének a közelében van elhelyezve. Ennek az elrendezésnek a mechanikai felépítése viszonylag nehézzé teszi, hogy a nedvességgel szemben tömítetten lehessen kialakítani, továbbá ezen adagolónál is fellép az a nehézség, amely abban nyilvánul meg, hogy az adagolás jelző szerkezet működtető mechanizmusát sérülés nélkül lehessen megfelelően tisztán tartani.

Sok különféle gyógyászati terméket forgalmaznak aeroszol tartályok for-. májában, ahogy erre az előbbiekben is utaltunk, és ezeknél különböző méretű tartályokra és/vagy szelepekre van szükség attól függően, hogy milyenek a kívánt előírások. Éppen ezért normálisnak tekinthető, hogy különböző aeroszol tartályok között a méretek is nagymértékben eltérőek lehetnek. Adott esetben még ugyanazon termék esetében is lehetnek méretbeli különbségek a gyártási szórás következtében. Van egy olyan probléma, amely az összes adagolás jelző készüléknél fellép, amelyeket az előbbiekben is ismertettünk, nevezetesen a jelző mechanizmus, amelyet egy kapcsolóval lehet működtetni, amely azután jelzi azt a relatív elmozdulást, amely a tartály teste és a ház között lép fel, és ez a kapcsoló nem alkalmas arra, hogy a különböző méretű aeroszol tartályok közötti méretbeli változásokat kompenzálja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fent ismertetett jelzőkészülékeket mindenkor az adott termékhez igazítva kell méretezni, amelynél tehát alkalmazzák, azaz más termékekkel nem használható fel, azaz nem csereszabatosak ezek a jelzőeszközök. Annak érdekében pedig, hogy ezek az adagolás jelzők megfelelően működjenek, a jelző, az aeroszol tartály és a ház méretezése nagy pontossággal keli megtörténjen.

A találmánnyal célja egy olyan adagoló kidolgozása, amelynek a működés-jelzője az előbb említett hiányosságokat kiküszöböli. Ugyancsak célja a

- 5 találmánynak egy olyan adagoló kidolgozása, amely a beteg szempontjait is figyelembe véve a most kapható adagolóknál mind külső megjelenésben, mind pedig működésben kedvezőbb.

A találmány tárgya tehát adagolószerkezet gyógyszer adagolására, amely tartalmaz tartószerkezettel ellátott házat, tartályt, amely a házban van elhelyezve, és van egy kimeneti eleme, amelyen egy kimenet van, a tartály a házhoz képest mozgathatóan és a gyógyszert abból kiüríthetően van elrendezve, és a kimeneti elem a tartószerkezettel a tartálynak a házban történő elmozdulását egymáshoz képest megakadályozóan van elrendezve; és tartalmaz egy működésjelzőt, amely a házban van elhelyezve.

Az adagoló lényege abban van, hogy a tartály és a működésjelző egyetlen egységként eltávolíthatóan és visszahelyezhetően van a házban elhelyezve.

Előnyös a találmány, ha működésjelző a tartállyal a kimenet közelében van összekapcsolva, és ha a működésjelző a kimeneti elemmel van összekapcsolva.

Előnyös a találmány akkor, ha a müködésjelzö egy megfogó elemmel van ellátva, amely a tartály nyakrészéhez kapcsolhatóan van kialakítva, továbbá ha a nyakrész (12) szomszédos a kimeneti elemmel, vagy pedig arra van elhelyezve.

Előnyös a találmány, ha a tartály egy aeroszol tartály.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha a ház egy kimenettel, előnyösen szájdarabként kialakított kimenettel van ellátva.

Előnyös a találmány akkor is, ha tartalmaz egy olyan járatot, amelyen a kiadagoiandó adag a tartályból a kimenethez van elvezetve.

Előnyös a találmány akkor, ha a tartály mért adagokat tartalmaz.

Előnyös a találmány akkor is, ha a müködésjelzö vagy a kiürített adagok

- 6 számát, vagy pedig a tartályban maradó adagok számát jelzőén van kiképezve.

Előnyős akkor a találmány, ha a működésjelző egy, a tartálynak a házban történő előre megadott elmozdulása által működtetett jelző mechanizmust tartalmaz.

Előnyös még a találmány, ha a jelző mechanizmus a tartálynak a házhoz képesti mozgását lehetővé tevő, és a fölösleges mozgását kompenzáló mozgás csatoló mechanizmusként van kiképezve.

Azáltal, hogy az utolsó elmozdulást csatlakoztatjuk lehetőség van arra, hogy egy olyan működtetésjelzőt hozzunk létre, amelynek egyik mérete a szelepekkel illeszkedik, és a működtető elemek viszonylag széles gyártási szórással állíthatók elő, és még ebben az esetben is a különböző méretekben gyártott adagolókhoz illeszkedik.

Előnyös a találmány, ha a jelző mechanizmus a működtető elemet egy első elem előre meghatározott forgó mozgásával jelzőén van kiképezve, amely első elem egy második elemhez képest elmozdulóan van az adagoló működése során kiképezve.

Előnyős még a találmány, ha a második elem az adagoló működése során a házhoz képest álló helyzetben van.

Előnyös a találmány, ha az első elem egy fogazott tengely, amelyet egy hajtótengellyel van hajtómozgás kapcsolatban, és a második elem egy fogasléc.

Előnyös a találmány akkor, ha az első elem egy tartószerkezet, amely holtmozgást megengedő elem segítségével van a második elemmel összekapcsolva.

Előnyös a találmány akkor is, ha a holtmozgást megengedő csatlakozó elem súrlódó hajtómechanizmust tartalmaz.

Előnyös továbbá a találmány, ha a felhasználó által belélegzett levegő által működtetőén van kiképezve.

- 7 Előnyös a találmány, ha az aeroszol adagolószerkezet, tartalmaz egy házat, amelybe eltávolíthatóan van egy tartály behelyezve, a háznak egy kimeneti eleme van és van egy tartószerkezet, amely a házban van elhelyezve, és a tartály kimeneti elemét magába foglalóan van kialakítva, a tartószerkezetnek van egy járata, amelyen keresztül a tartály a kimenettel össze van kapcsolva, a kimenet rögzítve van a tartószerkezetben, és a tartály teste a kimenethez képest elmozdíthatóan van kialakítva, maga a ház mért adagokat továbbítóan van kiképezve, és egy adagjelző eszközzel van ellátva, amelynek egy olyan adagjelzője van, amely a tartályból kiadagolt adagok számát vagy a tartályban maradó adagok számát mérőén van kiképezve, az adagjelző eszköz sorosan van a tartályhoz csatlakoztatva a kimeneti elem közelében úgy, hogy a tartály és az adagjelző eszköz a házból egy egységként eltávolíthatóan van kiképezve.

A találmány tárgya továbbá múködésjelző eszköz olyan adagolóhoz, amely házból, tartályból áll, és amely a házban van elhelyezve, a háznak van egy kimeneti eleme, és a működésjelző elem a tartályhoz való illesztését biztosító csatlakozó elemekkel van ellátva.

Előnyös a találmány, ha a házhoz való csatlakozást megvalósító eleme egy szorító elem, amely a tartály körül kiképezett nyakrészhez van csatlakoztatva.

Előnyös a találmány akkor is, ha a nyakrész a tartály és a kimenet között van elhelyezve, és a tartályhoz van csatlakoztatva.

Végül előnyös még a találmány, ha a működésjelzö eszköznek van egy olyan működésjelzője, amely a tartályban maradó adagok számát, vagy a tartályból kiürített adagok számát jelzőén van kiképezve, és a működésjelzö eszköz egy olyan illesztő elemet tartalmaz, amely annak a tartály kimenete eleme közelében történő soros illesztését megvaiósítóan van kiképezve.

Azáltal, hogy a működtetés kijelző készüléket a tartályhoz rögzítjük, a kimeneti elem közelében, lehetőség van arra, hogy a hagyományos tartályok

- 8 sajtót befogó gyűrűjének a fizikai méreteit felhasználjuk arra, hogy egy megfelelő bepattanó illeszkedést hozzunk létre az adatjelző eszköz és az aeroszol tartály között, amelynek segítségével könnyű összeállítani az elrendezést, ha azonban már össze van állítva, akkor nem lehet könnyen szétválasztani. Ez biztosítja azt, hogy a működésjelző pontos információt ad a tartály vonatkozásában, amelyhez a működésjelző illesztve van.

A találmány szerint előnyösen egy olyan adagolót hozunk létre, amely mért adagot továbbító inhaláló készülék, amelynek van egy háza, amelybe az aeroszol tartály eltávolíthatóan van elhelyezve, van egy kimenete, amely a házból vezet kifelé, van a házban egy tartószerkezete, amely a tartály kimeneti elemének a befogadására szolgál, és van olyan járata, amelyen keresztül a tartály tartalma a kimenethez továbbítható, a kimeneti eleme pedig a ház tartószerkezetén rögzítetten van megfogva, míg a tartály teste a kimenethez képest elmozdítható, és a ház képes arra, hogy a mért adagokat kiadagolja, és egy olyan ablak van kiképezve, amelyen keresztül az adag kijelző megtekinthető.

Az adag kijelző elhelyezése a tartály kimeneti eleme közelében a mért adagot továbbító inhaláló készülékeknél azzal az előnnyel jár, hogy mind külsőleg, mind pedig működés szempontjából a találmány szerinti készülék rendkívül hasonló a piacon kapható olyan mért adagot kiadagoló inhaláló készülékekhez, amelyeken nincs adagjelző eszköz, így tehát amikor az adagjelző eszközt a mért adagot kiadagoló inhaláló készülékhez kapcsoljuk, úgy a beteg csak igen kis változást érzékel a hagyományos adagolókhoz képest, ily módon tehát minimálisan befolyásolja csak a betegeknek a készülékkel kapcsolatos kezelhetőségét, valamint a felhasználását.

A találmány szerinti adagolószerkezetet a továbbiakban példaként) kiviteli alakjai segítségévei a mellékeit ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az 1. ábrán látható egy szabványszerű inhaláló készülék, amely aeroszolos adagolót tartalmaz, a 2. ábrán látható egy olyan metszet, amelyet az adagjelző eszközön keresztül vettünk, amikor az az inhaláló készülékben az aeroszol adagolóhoz van csatlakoztatva, a 2a. ábrán az adagjelző eszköz egy részmetszete látható, a 3. ábrán térbeli rajzán mutatjuk be a 2. ábrán bemutatott készülék adagjelzőjében alkalmazott számláló mechanizmust, a 4a., 4b., 4c. és 4d. ábrán a 3. ábrán bemutatott számláló mechanizmus működésének lépéseit mutatjuk be, az 5a. és 5b. ábrán oldalirányú és hosszirányú metszetben mutatjuk be az adagjelző eszköz második kiviteli alakjának metszetét, amikor az az inhaláló készülék házához van csatlakoztatva, a 6. ábrán szétszedett állapotban látható a találmány szerinti adagjelző eszköz harmadik példaként! kiviteli alakja, a 7. ábrán a 6. ábrán bemutatott adagjelző eszköz egy további szétszedett állapotbeli rajza látható az aeroszol tartállyal és a házzal, a 8. ábrán vázlatosan látható egy olyan inhaláló készülék, amely a 6. ábrán bemutatott adagjelző eszközt tartalmazza nyugalmi helyzetben, míg a 9. ábrán a 8. ábrán bemutatott inhaláló készülék látható működtetett helyzetében.

Az 1. ábrán látható tehát egy szabványos mért adagokat adagoló inhaláló készülék, amely tartalmaz egy henger alakú 1 házat, amelyben egy 2 aeroszol ’ tartály helyezhető el. Az 1 ház egyik vége nyitott, ezt a továbbiakban úgy tekintjük, mint az eszköz felső részét, a másik része pedig zárt. Az 1 házból a zárt végnél egy 3 kimenet van oldalirányban kivezetve. A példaként! kiviteli alaknál a 3 kimenet egy olyan szájdarab, amely a beteg szájába helyezhető el, de adott esetben - amennyiben kívánatos - lehet például egy olyan csőcsonk, amely a beteg orrjáratába helyezhető el.

A 2 aeroszol tartálynak az egyik végén egy kimeneti 4 szelepszár van el helyezve. Ez a szelepelem lenyomható, és amikor lenyomjuk, akkor a 2 aeroszol tartályból egy előre bemért adagot továbbít, de adott esetben a 4 szelepszár rögzített is lehet, és ebben az esetben a 2 aeroszol tartály házát mozgatjuk el a szelepelemhez képest annak érdekében, hogy egy adott adagot kibocsásson.

Ahogy ez az 1. ábrán egyértelműen megfigyelhető, a 2 aeroszol tartály úgy van az 1 házban elhelyezve, hogy az egyik vége elhelyezve, hogy az egyik vége annak a nyitott tetején túlnyúlik. Az ábrán nem szereplő távtartó bordák helyezhetők el adott esetben az 1 ház belsejében, amelyek a 2 aeroszol tartály külső felületét az 1 ház belső felületéről adott távolságra megfogják. Az 1 ház alsó végénél egy 5 tartószerkezet van kiképezve, amely 5 tartószerkezetben egy 6 járat van, amelyben a 2 aeroszol tartály 4 szelepszára elhelyezhető, és azt meg is fogja. Egy további második 7 járat van az 5 tartószerkezetben kiképezve, és ez a második 7 járat a 3 kimenet belső része felé irányul. Ily módon tehát - amikor az alkatrészek az 1. ábrán bemutatott helyzetben vannak - a 2 aeroszol tartálynak az 1 házon túlnyúló végét le lehet nyomni, és ekkor a 2 aeroszol tartály a rögzített 4 szelepszárhoz képest elmozdul, a szelepet nyitja, és egy adott adag gyógyszert - amely aeroszol formájában áll rendelkezésre - a 7 járaton és a 3 kimeneten keresztül kiürít, és ezt a gyógyszert azután a beteg belélegzi. Ha az adott gyógyszer kiürítésre kerül a 2 aeroszol tartályból, az teljes egészében le van nyomva.

A 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott eszközhöz hasonló készülék alsó része látható, ez azonban már magába foglalja találmány szerint kialakított adagjelző eszközt. Az adagjelző eszköz tartalmaz egy olyan 8 elemet, amely 9 henger alakú rész segítségével van a 2 aeroszol tartályhoz csatlakoztatva, amely 9 henger alakú rész 10 peremmel van ellátva. A 9 henger alakú rész szorosan illeszkedik a 11 szelep befogó gyűrű kerületéhez, míg a 10 perem a 11 szelep befogó gyűrű nyakrészéhez kapcsolódik, és amelyet akkor formálunk

- 11 ki, amikor a 11 szelep befogó gyűrűt a 2 aeroszol tartályra sajtoljuk. Ez a 9 henger alakú rész és a 10 perem megfelelő szoros kapcsolatot biztosít a 2 aeroszol tartályhoz, amely az elrendezés összeszerelése után a 9 henger alakú rész előtolásával a 11 szelep befogó gyűrű fölött már nem szerelhető könnyen szét.

A 9 henger alakú rész alatt a 8 elem egy olyan 22 tartóelemet képez, amelyre a 13 számláló mechanizmus, valamint egy 14 fogazott hajtótengely elhelyezhető. A 14 fogazott hajtótengely súrlódással van a számláló mechanizmus 15 hajtótengelyére elhelyezve. A 14 fogazott hajtótengely 21 fogakkal van ellátva, ezek lehetnek bármilyen nem teljesen fog alakú kiálló részek, amelyek egy 17 rúdon képezett mélyedésekkel vagy hornyokkal kapcsolódnak. Ez lényegében egy fogasléc, amely az 1 ház belsejébe öntéssel van létrehozva, és az 1 ház alapjából a 4 szelepszárral párhuzamosan nyúlik ki.

A 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a 17 rúd tehát az 1 háznak egy öntött részét képezi, de természetesen ez a 17 rúd más módon is kialakítható, és magának az adagjelző eszköznek egy részét képezheti. A 2a. ábrán bemutatott példaként! kiviteli alak az adagjelző eszköz egy olyan egyszerűsített rajzát mutatja be, amelynél a 17 rúd fejrésze az eszköz 8 elemében kiképezett mélyedésekhez kapcsolódik. A 17 rúdban kiképezett fogak a 14 fogazott hajtótengely megfelelő fogához kapcsolódnak. Az ábrán látható még egy 28 rugó, amely a 17 rudat mélyedésből kifelé nyomja. A 17 rúdnak van egy kifelé, nyúló 24 pereme, amely 26 ütközőn fekszik fel, és ily módon tartja meg a 17 rúdnak legalább egy részét megfelelően rögzítve a kivágásban.

A 3. és 4. ábrákon látható, hogy a 15 hajtótengely egy 16 tartószerkezethez van kapcsolva, amely a 13 számláló mechanizmus részét képezi. A 16 tartószerkezetnek két kapcsoló 18a és 18b retesze van, amely mint kilincs van kialakítva, és egy 19 csillagkerék két szemben lévő oldalán elhelyezkedően van kiképezve úgy, hogy a 16 tartószerkezet a 15 hajtótengely tengelye körül egy, a 4b. ábrán látható első helyzet, amelyben a 18a retesz a 19 csillagkerék egyik oldalával kapcsolódik, és egy a 4d. ábrán látható második helyzet között, amelyben a 18b retesz a 19 csillagkerék másik oldalával kapcsolódik, billenthető. A 19 csillagkerék egy mechanizmuson keresztül van egy három helyjegyes 33 számkerék rendszerhez csatlakoztatva, amelyet például az EP 0280104 számú bejelentés 1-3. ábrái mutatnak be. A 33 számkerekek kerülete mentén nyomtatott számok vannak, ahogyan ezt a későbbiekben még be is mutatjuk. Amikor az 1 házba behelyezzük a 13 számláló mechanizmust, akkor az úgy van kialakítva, hogy elegendően kicsi ahhoz, hogy az 5 tartószerkezet oldala mellett és amőgőtt helyezhető el, és ily módon nem zavarja az aeroszol áramot, amikor az a második 7 járaton kifújja az aeroszolt.

A 2 aeroszol tartály úgy helyezhető el és úgy használható a beteg által, hogy az adagjelző eszköz már eredendően hozzá van csatlakoztatva. Egy másik lehetőség az, hogy az 1 ház úgy helyezkedik el a beteghez képest, hogy az adagjelző eszköz a 2. ábrán látható helyzetében van, és a 2 aeroszol tartályt külön helyezzük be. Ebben az esetben a beteget úgy kell megfelelő instrukciókkal ellátni, hogy a 2 aeroszol tartályt úgy helyezze be az 1 házba, hogy először a 4 szelepszárat helyezi el megfelelően. Amikor először a 2 aeroszol tartályt az 1 házba helyezzük, a 9 henger alakú rész és a 10 perem - amelyek az adagjelző eszköz elemei - a 2 aeroszol tartály 11 szelep befogó gyűrűjének a pereme mentén felfekszenek mindaddig, amíg a 10 perem bepattan a 12 nyakrészbe. Ezt követően az adagjelző eszköz már a 2 aeroszol tartályhoz van illesztve.

Az adagjelző eszköz illesztése a 2 aeroszol tartályhoz úgy is megoldható, hogy például ragasztásos illesztést alkalmazunk, vagy zsugorított hüvelyt hegesztünk, az illesztés megoldható hőformázással, sajtolással, ultrahang hegesztéssel vagy egy rugalmas O-gyúrü alkalmazásával a tartályon, amely letörhetően fogakkal rögzíthető az adagjelző eszközhöz. Adott esetben állan- 13 dó és végleges rögzítés is alkalmazható.

Az eszköz működtetéséhez a 2 aeroszol tartály kiálló részét - ahogyan ez az 1. ábrán megfigyelhető - lenyomjuk. Ahogyan a 2 aeroszol tartály az 1 házban lefelé mozog, úgy magával viszi az adagjelző eszköz mechanizmusát is, meghajtja a 14 fogazott hajtótengelyt, ez elkezd forogni, és mivel a 17 rúdhoz megfelelően csatlakoztatva van, a 16 tartószerkezet 15 hajtótengelyét elforgatja. Amikor a 16 tartószerkezet a 15 hajtótengely elfordulásakor elbillenti a 18a reteszt, úgy kapcsolatba lép a 4a. ábrán látható 19 csillagkerékkel, amikor a 19 csillagkerék és a 18a retesz egymáshoz kapcsolódik, akkor a 19 csillagkerék fél fog közé elfordulását okozza az óramutató járásával ellentétes irányban, és a 18a retesz ebben az irányban nem tud tovább elmozdulni, a 18a retesz a 4b. ábrán látható módon a 19 csillagkerék két foga között fog elhelyezkedni. Ezen a ponton a 15 hajtótengely nem tud tovább forogni, és a 2 aeroszol tartálynak az 1 házban történő minden további elmozdítása azt eredményezi, hogy a 14 fogazott hajtótengely folytatja a forgását a 17 rúddal való kapcsolata következtében, a 14 a fogazott hajtótengely és a 15 hajtótengely közötti súrlódó erő hatására.

Amikor a 4 szelepszár elérte a teljesen lenyomott állapotát, és a kiadagolt gyógyszer a 2 aeroszol tartályból kiürítésre került, a 2 aeroszol tartály vissza tud jönni kiindulási helyzetébe.

Amikor a 2 aeroszol tartály és az adagjelző eszköz visszatér kiindulási helyzetébe, a 14 fogazott hajtótengely a 15 hajtótengellyel és a 16 tartószerkezettel együtt ellentétes irányba fog elmozdulni. Ekkor a 16 tartószerkezet olyan helyzetbe billen, hogy a 18a retesz kimozdul a 19 csillagkerékkel való kapcsolatából, míg a 18b retesz azzal kapcsolatba lép, ahogyan ez a 4c. ábrán látható, és ez a 18b retesz további óramutató járásával ellentétes növekményét félfoknyira hozza, mindaddig, amíg a 18b retesz nem tud tovább ebbe az irányba elmozdulni, ez a 4d. ábrán látható, amikor a 18b retesz a 19 csillagkerék

- 14 két foga közé beilleszkedik. Ismételten fennáll az az eset, hogy a 15 hajtótengely ezen a ponton nem tud tovább fordulni, és a 2 aeroszol tartály minden további mozgatása a házból kifelé a 14 fogazott hajtótengelynek a 17 rúddal való kapcsolatán keresztül a 14 fogazott hajtótengely és a 15 hajtótengely közötti súrlódásos kapcsolat következtében forog. Látható tehát, hogy a súrlódásos csatolás úgy működik, mint egy olyan holtmozgást biztosító mozgás kapcsolat, amely lehetővé teszi, hogy az adagjelző eszközt az aeroszol tartállyal együtt úgy használjuk, hogy a működés során a 2 aeroszol tartályhoz csatlakozó 4 szelepszárak különböző hosszúságúak lehetnek.

Minden egyes alkalommal, amikor az aeroszolos adagolót működtetjük, a 19 csillagkerék a fenti módon két növekményes, azaz egymás után következő, óra mutató járásával ellentétes irányú forgómozgást végez. Ezeket a mozgásokat a számláló mechanizmus alakítja át olyan megfelelő mozgássá, amelyek segítségével a 33 számkerekeket elforgatja, ahol a 33 számkerekek mindig egy-egy nagyságrendhez tartoznak. A számláló mechanizmus elforgása során a 33 számkerekek kerülete mentén egy-egy szám válik láthatóvá a 20 ablakon keresztül a ház hátoldalánál. Ez jelzi, hogy egy további gyógyszeradag kiadagolásra került. Abban az esetben, ha három 33 számkerekeket alkalmazunk, úgy több száz adagot lehet az adagszámlálóval megszámolni. Természetesen, a 2 aeroszol tartályban ennél lényegesen kevesebb számú adag is lehet, és adott esetben az adagszámláló is tartalmazhat kevesebb 33 számkereket. Egy további kiviteli alaknál — ahol ezer vagy ezernél több adagot tartalma? az aeroszol adagoló — a bemutatott példaként! kiviteli alakhoz még egy további 33 számkereket kell hozzáadni a megfelelő számláláshoz.

Ahhoz, hogy a 2 aeroszol tartályt az 1 házból tisztítás céljából elmozdítsuk, a 2 aeroszol tartályt önmagában ismert módon kihúzzuk, azaz visszahúzzuk az 1 házból. Amikor a 2 aeroszol tartály visszahúzásra kerül, a súrlódásos kapcsolat a 14 fogazott hajtótengely és a 15 hajtótengely között lehetővé teszi azt a további mozgást, amely ahhoz szükséges, hogy a 14 fogazott tengely a 17 rúddal való kapcsolatából kiugorjon, és mindezt anélkül lehet megvalósítani, hogy a számláló mechanizmust működébe hoznánk. Ha a 2 aeroszol tartályt kivettük, az 1 házat úgy lehet megtisztítani, hogy nem áll fenn a veszélye annak, hogy az adagjelző eszköz valamilyen formában megsérül, mivel az a 2 aeroszol tartályhoz kapcsolva marad.

Amikor az 1 ház már tiszta, úgy a 2 aeroszol tartályt az adagjelző eszközzel ismét be lehet helyezni az 1 házba. A behelyezés során a 14 fogazott hajtótengely ismét kapcsolódik a 17 rúddal és elkezd forogni mindaddig, amíg a 2 aeroszol tartály a normál helyzetét eléri, amikoris a 4 szelepszár megfelelően elhelyezkedik az 5 tartószerkezetben. Amikor a 14 fogazott hajtótengely forog, a súrlódásos kapcsolat mintegy holtmozgást lehetővé tevő mozgási mechanizmus működik, ahogyan ezt már az előzőekben ismertettük, és lehetővé teszi a 2 aeroszol tartály mozgását a 14 fogazott hajtótengely és a 7 rúd közötti első csatlakozásig, valamint, hogy a 4 szelepszár elhelyezkedjen az 5 tartószerkezetben. Ily módon tehát ez a súrlódásos kapcsolat automatikusan működik és kompenzálja a szelep befogó gyűrűből kinyúló szelepszárak hosszúsága közötti különbséget.

Az 5a. és az 5b. ábrán a mozgás kapcsoló mechanizmusának egy olyan kiviteli alakja látható, amely a találmány szerinti aeroszol adagolónál alkalmazható. Ennél a példaként! kiviteli alaknál fogazott hajtótengely és a 16 tartószerkezet helyett két rugalmas 30 kart alkalmazunk, amelyek között van a 17 rúd megfelelően megszorítva és megfogva elhelyezve. Ez látható az 5a. ábrán. A 17 rúd bordákkal van ellátva a felületén (ezt az ábrán nem lehet látni), amely végülis egy viszonylag durva felületet eredményez a 17 rúd számára, és ezáltal hozzuk létre azt a kívánt súrlódó kapcsolatot, amelyre a 30 karok és a 17 rúd között van szükség úgy, hogy a 30 karok csak addig fogják megszorítani a 17 rudat, amíg a terhelés - amelyet rá kifejtünk - le nem győzi a súrlódást.

- 16 A szerkezet működése során az aeroszol tartály és az adagjelző mechanizmus elmozdul, és a 30 karok és a 17 rúd közötti súrlódásos kapcsolat a 16 tartószerkezetet addig fogja elbillenteni a 15 hajtótengely körül (ez az 5. ábrán nem látható), amíg a 18a retesz mint kapcsoló elem kapcsolatba nem lép a 19 csillagkerékkel, ahogyan ezt már az előzőekben bemutatott első kiviteli alaknál ismertettük. Amikor a kapcsoló 18a retesz eléri az utca végét, a meghajtó 16 tartószerkezet nem tud tovább elmozdulni, és a 2 aeroszol tartály minden további mozgása az 1 házban azt eredményezi, hogy a 30 karok a 17 rúdon lefelé csúsznak a súrlódó kapcsolat következtében. Amikor visszatér eredeti helyzetébe, a 16 tartószerkezet a másik irányba billen el mindaddig, amíg a kapcsoló 18b retesz ismételten kapcsolatba nem lép a 19 csillagkerékkel, és tovább nem tud elmozdulni. A 2 aeroszol tartály minden további, az 1 házból kifelé történő elmozdulása azt eredményezi, hogy a 30 karok a 17 rúdon felfelé fognak elcsúszni.

A 6-9. ábrákon egy olyan példaként! kiviteli alak látható, ahol az inhaláló készülék elektromechanikus adagkijelző eszközzel van ellátva. Ahogyan az előbbiekben bemutatott és mechanikus kialakítású adagkijelzőknél már utaltunk, az adagkijelző eszköz tartalmaz egy 40 testet, amely a 2 aeroszol tartályhoz 41 henger alakú résszel van illesztve, amely az ábrán nem látható megfogó elemekkel van ellátva. A 41 henger alakú rész szorosan illeszkedik a 11 szelep befogó gyűrű kerülete mentén, annak pereméhez, míg a pereme a 11 szelep befogó gyűrű nyakrészén fekszik fel. Ily módon tehát a 41 henger alakú elem, valamint a perem szoros csatlakozást képez a 2 aeroszol tartályhoz, amely - hogyha már egyszer megfelelően össze van illesztve az 1 házzal - azáltal, hogy a 41 henger alakú elemet a 11 szelep befogó gyűrű felé toltuk, már nem szedhető szét könnyen.

A 41 henger alakú rész alatt a 40 test egy olyan tartórésszel van ellátva, amelyre a 43 számláló mechanizmus csatlakoztatható és helyezhető el, és egy olyan kamraszerű térrészt képez, amelybe a 44 csúszókapcsoló tud elhelyezkedni. A 44 csúszókapcsoló lényegében egy henger alakú alátét, amely szilikongumiból van kialakítva, és átmérője úgy van megválasztva, hogy a ház és az adagkijelző eszköz - amely a házban van elhelyezve - a 45 rúdon súrlódásos illesztést valósít meg, amely 45 rúd a házzal együtt van öntve, és egy üregen keresztül nyúlik a 40 testbe. A 44 csúszókapcsoló súrlódással történő illeszkedése a 45 rúdon biztosítja azt, hogy a 44 csúszókapcsoló a 45 rúd mentén nem fog elmozdulni csak akkor, ha külön toljuk. Az elrendezéshez tartozik még két 46 és 47 érintkező elem, amelyek mindegyike tartalmaz egy kapcsolóérintkezőt és egy nyomtatott áramköri kontaktust, egyikük továbbá tartalmaz még egy érintkezőt, amellyel a telephez csatlakoztatható, és a 46 és 47 érintkező elemek úgy vannak elhelyezve, hogy a telep és az áramköri érintkezők állandó kapcsolatban vannak a 48 telep egyik kivezetésével és egy 49 nyomtatott áramköri lemezzel. A kapcsoló érintkezők egymással nem érintkeznek, de úgy vannak elhelyezve a 45 rúd két oldalán, hogy a 44 csúszókapcsolónak az adott térrészben a mozgását felfelé korlátozzák. Amikor tehát a 44 csúszókapcsoló felső helyzetében van - amelyet a 9. ábrán láthatunk - akkor mindkét kapcsoló érintkezővel kapcsolódik, zárja tehát az áramkört azok között, mivel a csúszógyűrű szilikongumiból van, amelynek megfelelő villamos vezető képessége is van. Jóllehet az itt leírt példaként! kiviteli alaknál a 44 csúszókapcsoló szilikongumiból készült, nyilvánvaló azonban az is, hogy készülhet egyéb nem-vezető gumiból, amelynek van egy betételeme a felső pereménél, amely fémből vagy egyéb villamosán vezető anyagból van kialakítva.

Azon túlmenően, hogy a 46 és 47 érintkezőkkel, valamint a 49 nyomtatott áramköri lemezzel kapcsolatban van a 44 csúszókapcsoló, csatlakoztatva van még a 48 telep másik kivezetéséhez, és három helyjegyes 50 folyadékkristályos kijelző is, ez a csatlakozás önmagában ismert módon van megvalósítva. A 49 nyomtatott áramköri lemez adott célra kialakított speciális integrált áramkört

- 18 tartalmaz, amely magába foglalja azt a logikai áramkört is, amelynek segítségével az adagjelző eszköz ellenőrizhető, programozható és megfelelő működést megvalósítóan van kialakítva, amelyre az alábbiakban még kitérünk. Azt feljegyzendő, hogy a kapcsoló áramkör hányszor van bekapcsolva, ill. hányszor zár az áramkör, az 50 folyadékkristályos kijelző (LCD) jelzi azt is, hogy hány adag gyógyszer maradt még az aeroszol tartályban. Magának az integrált áramkörnek a kialakítás és programozása szintén önmagában ismert módon valósítható meg.

Digitális kijelzés helyett - amelyet a folyadékkristályos kijelzővel valósítottunk meg - a kijelzés történhet analóg módon is. Amikor az aeroszol tartály a működtető elemet képező házban el van helyezve, az 50 folyadékkristályos kijelző a 20 ablakon keresztül látható. A 7. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az 50 folyadékkristályos kijelző és a 20 ablak az 1 ház hátsó részén van elhelyezve, de természetesen elhelyezhető a ház elején vagy a ház egyéb részén is.

A 43 számláló mechanizmus elegendően kicsi ahhoz, hogy az 5 tartószerkezet mellett vagy mögött lehessen elhelyezni, amely tartószerkezet a házzal együtt van kiöntve, és ily módon nem zavarja az aeroszol csatornát, amelyen tehát az aeroszol áramlik.

A készülék működtetéséhez az aeroszol tartály kiálló részét - amikor az 1 házhoz már megfelelően illesztve van, a fent leírt módon lefelé kell nyomni. Amikor a 2 aeroszol tartály - amely magával viszi az adagjelző eszköz mechanizmusát is - az 1 házban a kiindulási helyzetéből (amely a 8. ábrán látható) kimozdul a 44 csúszókapcsolóval együttműködő kamra szintén lefelé mozdul el, mindaddig, amíg a 44 csúszókapcsoló felső oldala, amely a 45 rúdra van szerelve, kapcsolódik a 46 és 47 érintkezőkhöz, és a kapcsoló áramkör záródik. Ennek hatására az integrált áramkör segítségével az 50 folyadékkristályos kijelzőn kijelzett szám eggyel csökken. Amikor a 2 aeroszol tartály tovább folytatja a mozgását a mért gyógyszer adag kiürítésre kerül a szelepen keresztül, míg a 44 csúszókapcsoló a 45 rúd mentén a súrlódóelemnek és a 44 csúszókapcsoló és a 45 rúd közötti csúszó súrlódás hatására a 45 rúdon lefelé csúszik mindaddig, amíg a szelepszár el nem éri a mozgásának a határértékét, és a 2 aeroszol tartály már tovább nem tud elmozdulni (ez látható a 9. ábrán). Ily módon tehát belátható, hogy a 44 csúszókapcsoló súrlódásos mozgása a 45 rúdon lehetővé teszi, hogy túlmenjen a szelepszáron azt követően, hogy a kapcsoló áramkör zárt, és ily módon mintegy kihasználatlan mozgás csatoló elem működik. A 2 aeroszol tartály ezután visszatér eredeti helyzetébe az 1 házon belül, és amikor visszatér a 44 csúszókapcsolóval együttműködő kamra felfelé mozdul el, megszakítja a kapcsoló áramkört azáltal, hogy a 46 és 47 érintkezőket a 44 csúszókapcsolótól eltávolítja. A 40 test ezt követően a 44 csúszókapcsoló alsó felületével találkozik, és a 44 csúszókapcsolót a 45 rúd mentén mindaddig felhúzza, amíg a szelepszár vissza nem tér a kiindulási helyzetébe (ez a 8. ábrán látható).

Mivel az adagjelző eszköz úgy van kialakítva és tervezve, hogy különféle méretű, és különböző méretű aeroszol tartály okhoz legyen alkalmazható, amelyek különböző számú adagokat képesek továbbítani, maga az integrált áramkörös elrendezés gyárilag úgy van beállítva, hogy az aeroszol tartály méretéhez illeszkedjen, amelyet az integrált áramkör vezérel. Az adagjelző eszköz összeszerelése után és a telepre történő első kapcsolásakor az integrált áramkörös elrendezés önvizsgáló üzemmódba lép. Ezt követően a programozott üzemmód lép működésbe a kapcsoló működtetésekor, lehetővé téve, hogy beprogramozzuk azt, hogy milyen adagszámot kívánunk számlálni. Lehet ez például 200, 120, 80 vagy 60. Ez automatikusan is megtehető. A programozást, követően az integrált áramkörös elrendezés számláló üzemmódba lép, amikor az 50 folyadékkristályos kijelző csökkenti az értéket azáltal, hogy zárja a kapcsoló áramkört. Amikor a számláló elérte a nulla értéket, az integrált áramkörös elrendezés úgy van kialakítva, hogy megakadályozza azt, hogy további szám lálás történjen. Azt megakadályozandó, hogy nem megfelelő számlálás történjen, ill. valamilyen kapcsolási hiba következtében a számláló működésbe lépjen, az integrált áramkörös elrendezés úgy van kialakítva, hogy csak akkor csökkenti eggyel a számot, ha a kapcsoló áramkör egy előre megadott hosszúsági ideig már zárva volt. Abban az esetben, ha a 2 aeroszol tartály beszorul az adott helyzetben működés után, vagy a kapcsoló áramkör szorul meg valamilyen mechanikus sérülés vagy szennyezés következtében, az áramköri elrendezés kialakítható úgy, hogy az 50 folyadékkristályos kijelzőt elzárja, és a felhasználónak figyelmeztető jelzést ad, hogy a készülékkel valami probléma van.

Ugyanúgy, ahogy a találmány összes kiviteli alakjánál, az aeroszol tartály a házból önmagában ismert módon húzható ki. Amikor az aeroszol tartályt visszahúztuk, a 40 test a 44 csúszókapcsolót az 45 rúd mentén mindaddig eltolja, amíg a 45 rúd teljes egészében szabaddá válik. Amikor a 2 aeroszol tartály eltávolításra került, az 1 ház megtisztítható anélkül, hogy az adagjelző eszköz valamilyen formában károsítaná, vagy arra befolyással lenne, hiszen az elsődlegesen mindig az aeroszol tartályon marad rögzítve.

Az aeroszol tartály újbóli visszahelyezése során - amely csak akkor kö-’ vetkezhet be, ha az adagjelző eszközhöz tartozó test megfelelő irányban van a házhoz képest elhelyezve, és megfelelő alakú - a 44 csúszókapcsoló összekapcsolódik a 45 rúddal, azon felfelé tolható, mindaddig, amíg a felső felületen a 46 és 47 érintkezőkkel kapcsolódik. Az aeroszol tartály további helyezése azt eredményezi, hogy a 44 csúszókapcsoló a 45 rúd mentén lefelé tolódik mindaddig, amíg a szelepszár beilleszkedik és elhelyezkedik az 5 tartószerkezetben.

Nyilvánvaló az, hogy az integrált áramkörös elrendezés programozása, vagy az adagjelző eszköz különböző kapacitású aeroszol tartályokhoz alkalmazható. A kapcsoló mechanizmus következtében ugyanolyan adatjelző esz köz alkalmazható olyan szelepekhez is, amelyeknél a szelepszárnak különböző hosszúsága vagy különböző haladási paraméterei vannak.

A találmány szerinti megoldást elsősorban adott adagot továbbító inhaláló készülék vonatkozásában írtuk le, amelyet a beteg maga tud működtetni, adott esetben azonban az ismertektől eltérő működtető mechanizmusok is használhatók. Kialakítható olyan inhaláló készülék is, amely a lélegzés hatására működik, és ahol a működés például a beteg belégzésének hatására indul el.

A találmány szerinti adagoló készülék elsősorban légúti megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszerek adagolására alkalmazható. A gyógyszerek az alábbi csoportokból választhatók ki, mint fájdalomcsillapítók, például kodein, dihidromorfin, ergotamin, fentanil vagy morfin, anginális készítmények, így diltazem, allergia elleni készítmények, például kromoglikát, ketotifén vagy neodokromil, fertőzés elleni szerek, például cefalosporin, penicillinek, sztreptomicin, szulfonamidok, tetraciklinek és pentamidin, antihisztaminok, például metapirilén, gyulladáscsökkentők, mint beklometaszon-dipropionát, flutikazonpropionát, fluniszolid, budszonid, rofleponid, mometázon-furoát vagy triamkinolon-acetonid, köhögés elleni szerek, így noszkapin, bronchodilatátorok, így albuterol, szalmeterol, efedrin, adrenalin, fenoterol, formoterol, izoprenalin, metaproterenol, fenilefrin, fenilpropanol-amin, pirbuterol, reproterol, rimeterol, terbutalin, izoetarin, tulobuterol vagy (-)-4-’ amino-3,5-diklór-a-[[[6-[2-(2-piridinil)-etoxi]-hexil]-amino]-metil]benzol-metanol, diuretikumok, így amilorid, antikolinergikumok, így ipratropium, tiotropium, atropin vagy oxitrópium; hormonok, így kortizon, hidrokortizon vagy prednizolon; xantin származékok, így aminofilin, kolin-teofilinát, lizin-teofilinát vagy teofilin; terápiás fehérjék és peptidek, például inzulin vagy glukagon. A területen jártas szakember számára nyilvánvaló az is, hogy amikor a megfelelő gyógyszereket alkalmazzák sók formájában, így például alkáli fémsók vagy aminsók formájá ban, vagy mint savaddíciós sók, vagy észterként például kis alkilészterként vagy oldószerekként, például hidrátokként optimalizálni lehet a gyógyszer aktivitását és/vagy stabilitását. Előnyösen alkalmazhatók olyan gyógyszerek is, mint például albuterol, szalmeterol, flutikazon-propionát és beklometaszondipropionát, valamint ezek sói vagy szovátjai, például albuterol-szulfát vagy szalmeterol-xinafoát.

A különféle gyógyszerek kombinációkban is használhatók, előnyös formulációk lehetnek például olyan aktív ingradiensek, amelyek szalbutamolt, például mint szabad bázist vagy szulfát sót vagy szalmeterolt, például xinafoát sót alkalmaznak kombinációban gyulladásgátló szteroiddal, például beklometaszon észterrel, azaz például dipropionáttal vagy pedig flutikazonészterrel, azaz például propionáttal.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a példaként bemutatott kiviteli alak éppúgy, mint a példaként felsorolt gyógyszerek helyett más módosítások is alkalmazhatók, és a találmány felismerése is megvalósítható másképpen.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Adagolószerkezet gyógyszer adagolására, amely tartalmaz tartószerkezettel (5) ellátott házat (1);

tartályt, amely a házban (1) van elhelyezve, és van egy kimeneti eleme, amelyen egy kimenet (3) van, a tartály a házhoz (1) képest mozgathatóan és a gyógyszert abból kiűríthetően van elrendezve, és a kimeneti elem a tartószerkezettel (5) a tartálynak a házban (1) történő elmozdulását egymáshoz képest megakadályozóan van elrendezve; és tartalmaz egy működésjelzőt, amely a házban (1) van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a tartály és a működésjelző egyetlen egységként eltávolíthatóan és visszahelyezhetően van a házban (1) elhelyezve.
2. Az 1. igénypont szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a működésjelző a tartállyal (2) a kimenet (3) közelében van összekapcsolva.
3. A 2. igénypont szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a működésjelző a kimeneti elemmel van összekapcsolva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a működésjelző egy megfogó elemmel van ellátva, amely a tartály (2) nyakrészéhez (12) kapcsolhatóan van kialakítva.
5. A 4. igénypont szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a nyakrész (12) szomszédos a kimeneti elemmel, vagy pedig arra van elhelyezve.
6. Az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartály egy aeroszol tartály (2).
7. Az 1 -6. igénypontok bármelyike szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a ház (1) egy kimenettel, előnyösen szájdarabként kialakított kimenettel van ellátva.
8. A 7. igénypont szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy tar- talmaz egy olyan járatot, amelyen a kiadagolandó adag a tartályból a kimenethez van elvezetve.
9. Az 1 -8. igénypontok bármelyike szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartály mért adagokat tartalmaz.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti adagolószerkezet, azzal jel-, lemezve, hogy a működésjelző vagy a kiürített adagok számát, vagy pedig a tartályban maradó adagok számát jelzőén van kiképezve.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a működésjelző egy, a tartálynak a házban (1) történő előre megadott elmozdulása által működtetett jelző mechanizmust tartalmaz.
12. A 11. igénypont szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a jelző mechanizmus a tartálynak a házhoz (1) képesti mozgását lehetővé tevő, és a fölösleges mozgását kompenzáló mozgás csatoló mechanizmusként van kiképezve.
13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a jelző mechanizmus a működtető elemet egy első elem előre meghatározott forgó mozgásával jelzőén van kiképezve, amely első elem egy második elemhez képest elmozdulóan van az adagoló működése során kiképezve.
14. A 13. igénypont szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a második elem az adagoló működése során a házhoz (1) képest álló helyzetben van.
15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy az első elem egy fogazott tengely (14), amelyet egy hajtótengellyel· (15) van hajtómozgás kapcsolatban, és a második elem egy fogasléc.
16. A 13. vagy 14. igénypont szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy az első elem egy tartószerkezet (16), amely holtmozgást megengedő elem segítségével van a második elemmel összekapcsolva.
17. A 12-16. igénypontok bármelyike szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a holtmozgást megengedő csatlakozó elem súrlódó hajtómechanizmust tartalmaz.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy a felhasználó által belélegzett levegő által működtetőén van kiképezve.
19. Az 1. igénypont szerinti aeroszol adagolószerkezet, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy házat, amelybe eltávolíthatóan van egy tartály behelyezve, a háznak egy kimeneti eleme van és van egy tartószerkezet, amely a házban van elhelyezve, és a tartály kimeneti elemét magába foglalóan van kialakítva, a tartószerkezetnek van egy járata, amelyen keresztül a tartály a kimenettel össze van kapcsolva, a kimenet rögzítve van a tartószerkezetben, és a tartály teste a kimenethez képest elmozdíthatóan van kialakítva, maga a ház mért adagokat továbbítóan van kiképezve, és egy adagjelző eszközzel van ellátva, amelynek egy olyan adagjelzője van, amely a tartályból kiadagolt adagok számát vagy a tartályban maradó adagok számát mérőén van kiképezve, az adagjelző eszköz sorosan van a tartályhoz csatlakoztatva a kimeneti elem közelében úgy, hogy a tartály és az adagjelző eszköz a házból egy egységként eltávolíthatóan van kiképezve.
20. Működésjelző eszköz olyan adagolóhoz, amely házból, tartályból áll, és amely a házban van elhelyezve, a háznak van egy kimeneti eleme, és a működésjelző elem a tartályhoz való illesztését biztosító csatlakozó elemekkel van ellátva.
21. A 20. igénypont szerinti múködésjelző eszköz, azzal jellemezve, hogy a házhoz való csatlakozást megvalósító eleme egy szorító elem, amely a tartály (2) körül kiképezett nyakrészhez (12) van csatlakoztatva.
22. A 21. igénypont szerinti működésjelző eszköz, azzal jellemezve, hogy a nyakrész (12) a tartály (2) és a kimenet (3) között van elhelyezve, és a tartályhoz (2) van csatlakoztatva.
23. A 20. igénypont szerinti működésjelző eszköz, azzal jellemezve, hogy a működésjelző eszköznek van egy olyan működésjelzője, amely a tartályban maradó adagok számát, vagy a tartályból kiürített adagok számát jelzőén van kiképezve, és a működésjelző eszköz egy olyan illesztő elemet tartalmaz, amely annak a tartály kimenete eleme közelében történő soros illesztését megvalósítóan van kiképezve.
24. A 20-23. igénypontok bármelyike szerinti működésjelző eszköz, azzal jellemezve, hogy elektromechanikus elemként van kiképezve.
25. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti adagolószerkezet haszná- lata gyógyszer adagolására.

A meghatalmazott:

- 27 HIVATKOZÁSI SZÁMOK:

1 ház 40 test

2 aeroszol tartály 41 henger alakú rész

3 kimenet 43 számláló mechanizmus

4 szelepszár 44 csúszókapcsoló

5 tartószerkezet 45 rúd

6 járat (első) 46, 47 érintkező

7 járat (második) 48 telep

8 elem 49 nyomtatott áramköri lemez

9 henger alakú rész 50 folyadékkristályos kijelző

10 perem

11 szelep befogó gyűrű

12 nyakrész

13 számláló mechanizmus

14 fogazott hajtótengely

15 hajtótengely

16 tartó keretszerkezet

17 rúd

18a, 18b retesz, kilincs

19 csillagkerék

20 ablak

21 fog

22 tartóelem

24 perem

26 felfekvő elemes ütköző

28 rugó

30 kar

33 számkerék