Rudna (Temes megye)

Rudna (Rudna)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Torontálgyülvész
Rang	falu
Községközpont	Torontálgyülvész
Irányítószám	307228
SIRUTA-kód	157353
Népesség
Népesség	716 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Terület	km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 29′ 54″, k. h. 21° 00′ 31″45.498384, 21.00863
Sablon • Wikidata • Segítség

Rudna egy régi térképen

Rudna, románul: Rudna, szerbül: Рудна, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Csáktól délnyugatra, a Temes jobb partján fekvő település.

Története

Rudna nevét 1333-ban a pápai tizedjegyzék említette először Ruda (Rwda) néven, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1429-ben, 1430-ban Ruda, 1458-ban Rwda, 1806-ban és 1913-ban Rudna néven írták.

A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. 1429-ben a Rudai Csanád család volt a falu birtokosa. Rudna a török hódoltság alatt sem pusztult el. Az 1717. évi kincstári összeírásban a csákovai kerülethez tartozott, 30 lakott házzal. 1723-1725 között gróf Mercy térképén is lakott helységként volt feltüntetve. 1761-ben a katonai térkép szerint, szerbektől lakott helység volt.

1779-ben csatolták Torontál vármegyéhez. 1781-ben Nikolics János és Mirievoi Jankovics vásárolták meg. 1783-ban szerb lakosainak egy része a katonai határőrvidékre költözött, helyükre németek telepedtek ide. 1848-ig a Nikolics család birtoka volt, és a 20. század elején is br. Nikolics Fedor volt a legnagyobb birtokosa. E család két kastélyt is építtetett itt, melyeket még az 1900-as évek elején is báró Nikolics Fedor birtokolt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Rudna, Temes vármegyében, kies erdők és ligetek szomszédságában, 22 katholikus, 2 evangélikus, 998 (szerb-o) óhitű lakossal, óhitű anyatemplommal, 48 4/8 egész telekkel. Földesura a Nikolics család.”

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.

1910-ben 1328 lakosa volt, melyből 1012 szerb, 384 magyar, 176 román volt. Ebből 1197 görög keleti ortodox, 499 római katolikus, 15 izraelita volt.

Rudnához tartozott egykor Ból-puszta is, melynek helyén a középkorban Kisboly helység feküdt.

Kisboly

E helységről először 1429-ből maradtak fenn adatok, mely ekkor a Rudai Csanád család birtoka volt.

Közlekedés

A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.

Nevezetességek

• Görög keleti szerb temploma 1834-ben épült.
• A 19. században épült Nikolics-kúria a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06278 sorszámon szerepel.

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között