Kumán
Kumán (Кумане / Kumane) | |||
A főutca a görögkeleti templommal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Közép-bánsági | ||
Község | Törökbecse | ||
Rang | falu | ||
Irányítószám | 23271 | ||
Körzethívószám | +381 23 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3284 fő (2011)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 80 m | ||
Terület | 98,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 32′ 12″, k. h. 20° 13′ 25″45.536667°N 20.223611°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 12″, k. h. 20° 13′ 25″45.536667°N 20.223611°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kumán témájú médiaállományokat. |
Kumán (szerbül Кумане / Kumane) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybecskerektől északnyugatra, Törökbecse, Tiszatarrós és Melence közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kumán-ról az első adatok a középkorból maradtak fenn. A település átvészelte a török hódoltságot is, nem néptelenedett el ekkor sem.
1717-ben a becskereki kerülethez tartozott, ekkor 13 házat írtak itt össze. A Mercy-féle térképen Kuman néven az elpusztult helységek között sorolták fel.
1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelte.
1752-ben szerb határőrök költöztek ide a tisza-marosi katonai határőrvidékről és század-székhely lett. 1774-ben a Nagykikindai kerülethez csatolták. 1775-1778 között szerb lakosai közül 36 család az éppen alakuló dunai Határőrvidékre vándorolt ki, 1788-ban pedig a török háború kitörése után a Balkánról menekülő családok közül 18 szerb család telepedett le itt.
1817-ben, a kikindai szabad kerület községeivel együtt kiváltságlevelet nyert.
1818-ban a kamara volt a helység földesura. 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták. 1854-ben a község fele egy nagy tűzvészben leégett.
1873-ban pedig lakosai közül sokan haltak el kolerában.
1910-ben 6136 lakosából 150 magyar, 5913 szerb volt. Ebből 173 római katolikus, 5939 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
5201 | 5288 | 5233 | 4778 | 4321 | 4068 | 3814[2] | 3284[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 3296 | 86,41 |
Cigányok | 198 | 5,19 |
Magyarok | 127 | 3,32 |
Jugoszlávok | 65 | 1,70 |
Horvátok | 15 | 0,39 |
Oroszok | 5 | 0,13 |
Szlovákok | 4 | 0,10 |
Románok | 3 | 0,07 |
Macedónok | 3 | 0,07 |
Montenegróiak | 2 | 0,05 |
Csehek | 1 | 0,02 |
Szlovének | 1 | 0,02 |
Németek | 1 | 0,02 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma - 1823-ban épült
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Torontál vármegye