Parác
| Parác (Parța) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Parác |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307396 |
| SIRUTA-kód | 158797 |
| Népesség | |
| Népesség | 2351 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 129 (2011) |
| Népsűrűség | 52,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 83 m |
| Terület | 44,59 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 33″, k. h. 21° 08′ 17″45.625833°N 21.138056°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 33″, k. h. 21° 08′ 17″45.625833°N 21.138056°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Parác (románul: Parța , németül: Paratz falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, Parác község központja.
Nevének változásai
[szerkesztés]1839-ben, 1863-ban, 1880-1910 Parácz, 1863-ban Parcza.
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 2813 lakosából 1444 román, 541 német, 521 magyar, 307 egyéb (284 szerb anyanyelvű; 1333 ortodox, 1003 római katolikus, 434 görögkatolikus, 35 református, 8 evangélikus vallású.
- 1992-ben 1420 lakosából 1066 volt román, 150 magyar, 78 német és 126 egyéb (65 szerb), 1069 ortodox, 223 római katolikus, 24 görögkatolikus, 14 református és 90 egyéb vallású.
Története
[szerkesztés]Reiszig Ede így ír a településről Temes vármegye községei című munkájában: „...E tájon feküdt a középkorban Maráz helység, a melyről első ízben az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékekben van említés. 1417-ben már városi kiváltságokat élvezett. Midőn 1456-ban Hunyadi János több más birtokkal együtt V. László királytól adományba kapta, már ismét csak falu volt, sőt 1478-ban puszta s a magvaszakadt Vitéz Péter birtoka, melyet Mátyás király Csáki Mihály királyi udvarnoknak adományozott. A török hódoltság végén lakott hely volt. Az 1717. évi összeírásban már Paraz alakban találjuk, 84 házzal. Az 1761. évi hivatalos térképen kincstári altiszttartóság székhelyeként szerepel. 1821-ben a csanádi káptalan nyerte adományul.”
Az első világháborúig Temes vármegye Központi járásához tartozott. 2004-ig Temesság községhez tartozott.[1]
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.
Nevezetességek
[szerkesztés]- 1851-ben épült szerb görögkeleti temploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06269 sorszámon szerepel.[2]
- A görögkeleti román templom 1896-ban, a görögkatolikus 1905-ben, a római katolikus 1909-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Maplandia
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
További információk
[szerkesztés]Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
