Szociálpszichológia

Az ember rituális lény - ami ma is megannyi esetben látható. Úgy tűnik, a rítus a legrégebbi megnyilvánulásformák egyike; korábbi keletű, mint a nyelv. Az ember a kőkor hosszú korszaka alatt vadászatból élt, így hússal való táplálkozás folytán az ölés a kultúrtörténet alapvető tényévé vált. A rítusok eredete az élet kioltásával, az öléssel összefüggő mély-archaikus engesztelő-bűnbánó tevékenységben lelhető. Walter Burkert szerint: „A »szent« alapélménye az áldozat megölése.” A homo religiosus mint homo necans tevékeny és ébred önmaga tudatára.
Az engesztelő áldozatok sorát az ön-feláldozó Megváltó áldozata tetőzi be és zárja le. A megváltás így az emberré válás az állati élet kioltásán keresztül vezető elkerülhetetlen fejlődéstől, az 'ősbűntől' való megváltásként jelenik meg.

Nem csupán a filmkritikusok kedvence az 1957-ben kiadott Tizenkét dühös ember című film. Az alkotást szociálpszichológusok, pszichológusok, egyetemi oktatók és hallgatók használják csoportdinamikai jelenségek bemutatására. A bírósági történet egy gyilkossági ügyben a már elhangzott záróbeszédek és eligazítás után játszódik. Az amerikai törvények szerint az ítéletnek osztatlannak kell lennie, erről az esküdtek döntenek. A vád gyilkosság, egy fiút vádolnak az apja megölésével. Amennyiben a vádlottat bűnösnek találják, az ítélet halálbüntetés. A tizenkét esküdt egy erre a célra fenntartott irodában vitatja meg az ügyet, ez a folyamat, szituáció, az összezártságuk lesz a csoportdinamikai folyamatok kiinduló alapja. Mint jelen filmben is, az intézményes keretekben spontán társulások létrejöttét figyelhetjük tehát meg. Az így kialakuló párok, kiscsoportok összefonódnak teljes hálózatot alkotva és ezt az intézmény társadalmi, tárgyi, munkamegosztási célja és rendje mellett rokonszenvi és baráti összetartozások is befolyásolják.

A tanulmány a szociodráma elméleti kereteinek feltárását egy szociodramatikus játékmenet bemutatásával és elemzésével illusztrálja. A HIV-fertőzötteket támogató sorstárs és önkéntes segítők csoportjaival megvalósított szociodramamtikus játékok didaktikus alkalmazása hatékony és könnyen használható, standardizálható eszköz bizonyos ismeretek és információk gyors megvilágításához és átadásához. A szociodráma alkalmazásának előnyei mellett annak korlátait és jövőbeli alkalmazási, elméleti lehetőségeit is tárgyalja a szerző.

A büntetés végrehajtás világához hozzátartoznak azok a szexuálisan vonzó, adott esetben kifejezetten bájos lányok, akik részvétlenek a fogvatartottakkal szemben. Ezek a lányok megjelenhetnek mint reintegrációs tisztek, börtönpszichológusok, ápolónők, vagy hivatalos minőségben érkező látogatók. Felszabadult viselkedésük sokkoló ellentétben áll a körülöttük zajló tragédiákkal, s a tökéletes reménytelenség jele lehet az elítéltek számára. Ha erőszakosak lennének, vagy a fellépésük minden személyes jelleget nélkülözne, az megmagyarázható volna azzal, hogy „az ellenséges oldalon harcolnak” és „nem többek automatáknál”. Egy fiatal lánytól már ez is kétségbeejtőnek hatna, a szeretetreméltóságuk és a közömbösségük azonban együttesen az emberlétüktől fosztja meg az elítélteket. Azt üzeni nekik, hogy ha még azok sem figyelnek fel a szenvedéseikre, akiktől leginkább várnánk a gyengédséget, akkor aligha számíthatnak arra, hogy bárki is együttérezzen velük.

Mérhetetlen távolság húzódik aközött az életforma között, amelyet az életérzésem, világnézetem, esztétikai preferenciáim, stb. alapján működtetnem kellene, s aközött, amibe a társadalom kényszerít. Az az életforma, amiben otthonra találnék az ezen munkámban felsoroltakból tevődne össze.

Ebben a munkámban azt vizsgáltam, hogy milyen tényezőket vesznek számításba az emberek akkor, amikor valakit a proletár vagy az értelmiségi szubkultúrába tartozónak minősítenek. A vizsgálat során nemcsak egyes tényezőket tártam fel, de bemutattam azok rendszerét is.

Novok-Rostás László a Halas Irodaszergyártó Kft. tulajdonosaként kivételes módot talált a profit maximalizálására. Íme a módszer, amivel a drága gépekbe való befektetés nélkül a munkaköltség a mélybe vihető: a Bács Kiskun Megyei Büntetés Végrehajtási Intézetben 16-17 éves lányok rabszolgamunkájával gyártatja le a termékeit.

A tanulmány a Versenyképesség a köz szolgálatában nevű, Vass László vezette, Budapest Metropolitan Egyetem Államtudományi Műhely (NKE/5365-4/2017.) munkája során összeállított egyik munkám, az ún. „Érpataki Modell” településvezetési hatékonyságának összehasonlító vizsgálatát mutatja be. A 2010-es évek eleji Érpatak és Tiszadada településvezetési működésének a leírásával, 1.) a közbiztonság és 2.) a közmunka adatalapú összevetésével, illetve 3.) a települési közösségek szerveződésének összehasonlító kapcsolathálózati elemzése révén történetik meg az ún. „Érpataki Modell” politikai célkitűzéseit megvalósító közigazgatási munka értékelése.

Gondolkodtam azon, miként tarthatnám magam a titoktartásra vonatkozó ígéretemhez, s oszthatnám meg egyidejűleg ennek az üzenetváltásnak a tanulságait. Végül is úgy döntöttem, hogy törlöm mindazokat a neveket és egyéb információkat, amelyek alapján az érintettek azonosíthatóak volnának. Egyetlen kivétel van, akinek a személyiségi jogai nem érdekelnek, a személye alapján pedig nem lehet eljutni a többi szereplőhöz.

A középkor ma is itt van. Itt van az inkvizíció, amit pszichiátriának neveznek. Itt vannak az inkvizíció kínzóeszközei, azok a pszichiátriai szerek, amelyek a tüzes vas által okozottnál semmivel sem okoznak enyhébb szenvedést. (Mégha az általuk okozott szenvedés jellege a külső szemlélő számára nem is annyira felfogható, mint a klasszikus kínzóeszközök által okozott szenvedésé.) Itt van a boszorkányság stigmája, csak most a szintén bárkire ráüthető skizofrénia stigmája helyettesíti. Itt vannak a földesurak, amelyeket ma intézményeknek hívnak, de ugyanazt az alattvalói tiszteletet követelik meg, mint múltbeli megfelelőik. Itt van a nemesi levél, aminek a neve akkor is és most is a diploma. Itt vannak a parasztok a maguk együgyű és beidomított szemléletével, amellyel vakon elfogadják a társadalmi normák, szerepek és intézmények világát. S persze itt van a csőcselék, annak mindkét rétegével: a látványosan közönséges, alattomos pórnéppel, valamint a pórnép kiművelt vezetőivel. A kortárs középkor eme képződményei nem ritkán az eredeti középkor hasonló képződményeiből fejlődtek ki. A pszichiátria abban a történelmi pillanatban jött létre, amikor az inkvizíció megszűnt, s akik létrehozták tudatosan az inkvizíció helyett hozták létre. A földesurak jogkörét a nemzetállamok kialakulása során az intézményeknek adták át. Az egyetemi diplomát azért nevezték el diplomának, mert a diplomáról mint nemesi levélről vették a mintát. A városokba özönlő parasztokból lett az ipari proletariátus, majd a szolgáltatóipar cselédsége. Mintha ugyanazok az álságos jelenségek öltenének új alakot, a változó felszín mögött a nyugati kultúra és benne az ember ugyanazon fogyatékosságaiként túlélve.