Felsőoktatás

This study is about the role of personality in professional (business) higher education. According to literature of personality vs. education and personality vs. career, some people have better academic performance, while others' performance is better at work. Present study observes this dichotomy at the University of Debrecen, Faculty of Business Administration among the students from BA in Business Administration and Management and BA in International Business Economics majors comparing the efficiency of the Myers–Briggs personality typology with averages of standardized admission scores and standardized academic grade averages. The prior shows the general aptness to learn, while the latter indicates the career match. We analyzed our data with one sample t-test (our test value was 0 which is the average of the total sample). We found significant difference from the average for the personalities ESFJ and ENTJ (the prior had better, and the latter worse; both of them matching the profession) in case of admission sores, and for ENFP (worse), ESFJ (better) and ESTJ (better) personality types in case of academic performance (ENFP doesn't match while ESFJ and ESTJ match the profession). Our results suggest (even the non-significant results as well) that the match of personality and profession is less able to explain the difference of the admission scores from the average than the difference of the academic performance in case of certain personality types. Consequently, the match of personality and profession increases the academic performance without reference to the candidates' general suitability to education.

Könyvünk célja, hogy segítséget adjunk az óvodapedagógus pályára készülő hallgatók és a pályakezdők számára az óvodai élet hétköznapjaiba, gyakorlatába való minél zökkenő mentesebb beleilleszkedéshez. Munkánkban az OECD által pedagógiai „know-how”-nak nevezett gyakorlati-módszertani tudást helyeztük a középpontba, célunk ennek átadása az Olvasó számára. Reményeink szerint a régebben végzettek is találnak benne olyan fejezeteket, illetve gyakorlati tanácsokat, hasznos tippeket, megoldási alternatívákat különféle pedagógiai- vagy konfliktushelyzetek megoldásához, amelyeket érdemesnek tartanak kipróbálásra.
Amikor az ember pályakezdő, különféle szakterületeken kezdve sokszor ugyanazokat a dolgokat tapasztalja, ugyanazokat a problémákat éli meg, ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül. Az óvodapedagógus szakmában kétszer is megéli a fiatal felnőtt a pályakezdés izgalmát, először, amikor ’kis’ óvó néniként, bácsiként (hallgatóként) lép az óvodába, majd gyakornokként már az új munkahelyén.
Könyvünkben igyekeztünk – a címhez illően – összegyűjteni, felidézni azokat az ismereteket, amelyek a sikeres szakmai munka alapjául szolgálnak, és minden témához olyan apró gyakorlati példákat, megoldási lehetőségeket, pedagógiai tippeket adni, amelyek segítenek a kezdeti problémák „túlélésében”, ami egyben a későbbi sikerek alapjául szolgálnak.
Ahhoz azonban, hogy a tanultakat a leghatékonyabban alkalmazzák, a legfontosabb, hogy ismerjék meg önmagukat mint szakembert, tárják fel szakmai személyiségük (rejtett) titkait, s merjék megtalálni a saját hangjukat: azokat a módszereket és technikákat, amelyeket örömmel alkalmaznak – mert valóban sikeresek csak így lehetnek. Könyvünk kezdő és záró modulja ezt a célt szolgálja.
Tankönyvként használható önállóan, vagy oktatói segítséggel, lehet önálló tankönyve pályaszocializációt támogató kurzusoknak (pl. Tervezőmunka az óvodában), jól alkalmazható az óvodai szakmai gyakorlatok előkészítéséhez és kíséréséhez, egyes moduljai a neveléselmést, illetve az óvodai didaktikai kurzusokhoz, amelyek sokféle néven ismeretesek (pl. Az óvodai tanulás és fejlesztés elmélete, Óvodapedagógia).
A könyv 13 + 2 fejezetből áll, 13 tartalmi fejezetből, amely egy kurzus időbeosztásához igazodik, és két önismereti- és önfejlesztő gyakorlatokból álló, tanórán és kontakt időn túl feldolgozható gyakorlatgyűjteményből.
Szerzőhármasunk összetétele reményeink szerint esélyt ad arra, hogy könyvünk elérje célját: a szerzők között van pályakezdő pedagógus, négy évtizedes óvónői tapasztalattal rendelkező óvodavezető, két évtizedes közoktatási- és másfél évtizedes felsőoktatási tapasztalattal is rendelkező pedagógia szakos főiskolai oktató, aki néhány évig óvodásokkal is foglalkozott. Különféle életutak, tapasztalatok és személyiségek találkoztak tehát, s együtt vállalták a kihívást: tudásuk összevetésével és egymásra építésével hozzanak létre egy az óvoda belső világára, a hétköznapok gyakorlatára koncentráló önfejlesztő tankönyvet.
2. FELÉPÍTÉS
Könyvünk öt tematikus modulból áll.
Az első modul a könyv főszereplőjéről, a (kezdő) óvodapedagógusról szól, a második modul az óvodapedagógus munkája középpontjában álló gyermekkel kapcsolatos tudást rendszerezi két idősávban: az óvoda előtt, az óvodába járás korszakában.  A harmadik modul az óvodai csoportban való munka főbb kérdéseit tekinti át a nevelés-fejlesztés folyamatában a tanulás és fejlesztés elmélete (didaktika), és a nevelés elmélete szerint. A csoportszoba világa után az óvodát mint intézményt, mint munkahelyet ismerhetjük meg. Az ötödik modul valójában fejlesztő feladatok, játékos gyakorlatok, önismereti és más tesztek gyűjteménye, melyek a hallgatók és olvasók professzionális képességfejlesztését szolgálják, szöveges bevezetője pedig a szakmai karrierépítést készíti elő.
Modulcímek:
    A (kezdő) óvodapedagógus
    Az óvodás gyermek
    Az óvodai csoport nevelése és fejlesztése
    Az óvoda mint munkahely
    Szakmai karrierépítés, önmenedzselés, önismereti és önfejlesztő gyakorlatok
KÉRÉSRE ELKÜLDÖM E-KÖNYVKÉNT, CSAK E-OLVASÓT KELL HOZZÁ LETÖLTENI.

This paper assesses the effects of general and emotional intelligence and personality preferences on academic performance. The question is examined using surveys among students in economics at the University of Debrecen, Hungary. In our examination we primarily used regression analysis. With our results we answer the question of what kind of relationship exists between the aforementioned variables and academic performance. Based on our findings we can conclude that academic performance was significantly influenced by the sex, intellectual intelligence, introvert or extrovert orientation, thinking or feeling personality preference and, in some parts of the sample, by the emotional intelligence, and perceiving or judging personality preference of the student.

This paper assesses the effects of general and emotional intelligence and personality preferences on academic performance. The question is examined using surveys among students in economics at the University of Debrecen, Hungary. In our examination we primarily used regression analysis. With our results we answer the question of what kind of relationship exists between the aforementioned variables and academic performance. Based on our findings we can conclude that academic performance was significantly influenced by the sex, intellectual intelligence, introvert or extrovert orientation, thinking or feeling personality preference and, in some parts of the sample, by the emotional intelligence, and perceiving or judging personality preference of the student.

A tanulmány egy, a Helyzet Műhely1 tagjai által kidolgozott kiscsoportos tréning módszertanát és néhány tanulságát mutatja be. Pierre Bourdieu nyomán Szocioanalízisnek nevezett tréningünk elsősorban segítő szakmákban (szociális munkás, egészségügyi dolgozó, pedagógus, pszichológus) dolgozó leendő vagy már gyakorló szakembereknek szól. Tréningünk célja, hogy a résztvevők képesek legyenek reflektáltan érzékelni a társadalmi teret: tudatosítsák saját társadalmi helyzetükből és családi szocializációjukból származó észlelési, cselekvési, gondolkodási sémáikat; és vegyék észre, hogy más pozíciókból a társadalmi tér máshogyan észlelhető. Egyik előfeltevésünk ugyanis, hogy a segítő kapcsolat, mint minden egyéb szolidaritási viszony, a szereplők társadalmi helyzete által erősen meghatározott, és e meghatározottságoknak az érintettek csak részlegesen vannak tudatában. A társadalmi helyzetünk e reflektálatlan, vagy a szó pszichoanalitikus értelmében is tudattalan működésmódja teszi lehetővé a status quo fennmaradását. A tanulmányban tréningjeink jellegzetes tematikáját (a társadalmi világ észlelése, etnicizált osztályhelyzetek és rasszizmus, szakmai közösségek társadalmi kontextusa és belső hierarchiája) keretező elméleti belátásokat és az ezekhez kapcsolódó tréningfeladatokat mutatjuk be példákkal és elemzéssel.

ÖSSZEFOGLALÓ Háttér és célkitűzések: A nemzetközi tanácsadás a kulturális diverzitás növekedésével párhuza-mosan válik egyre fontosabb vizsgálati területté a pszichológiai tanácsadásban és a pszichote-rápiában. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen jellegzetességeket mutat a nemzetközi tanácsadás folyamata a felsőoktatásban, és erre hogyan reflektálnak a résztvevők. Módszer: A tanácsadói és pszichoterápiás megközelítésű kutatócsoport konszenzuális kvalitatív kutatással tárta fel a vizsgálati kérdést. nyolc kliens (nemzetközi pszichológus hallgatók) részt-vevővel és a velük tanácsadói viszonyban álló három tanácsadó szakpszichológussal készült in-terjú. Az interjúban a tanácsadási folyamat értékelése, a nyelv és a kulturális különbségek ész-lelt szerepe állt a középpontban. Ezek egyéni esetként és összehasonlításban is elemzésre

A tanulmány arra vállalkozik, hogy kritika tárgyává tegye mind 1) a globális egyenlőtlenségek újratermelését eredményező centrális akadémiai nemzetköziesítést, mely
figyelmen kívül hagyja egyes földrajzi-gazdasági régiók hátrányos megkülönböztetését,
mind pedig 2) a hazai akadémiai minősítési rendszereket (a spanyol ANECA, valamint
a lengyel IDUB jó gyakorlatainak kontrasztjában), minthogy azok a rendszerben lévő
instabilitás, átláthatatlanság és az informalitások túlzott szerepének következtében
akadályozzák a nemzetközi kutatási közösségbe történő szerves integrációt, a felsőoktatási intézmények nemzetközi versenyképességét, és kiszámíthatatlanná teszik az
egyéni, kiváltképp a fiatal, kutatók életútját. E két kritikai perspektíva egyesítésével
amellett érvelünk, hogy a globális egyenlőtlenségek kritikája és az önkritikus megújulás sürgetése nem ellentétes gondolatok – mint ahogyan azok narratívái a hazai akadémiai diskurzusban gyakran megjelennek –, hanem az egyetlen, valódi változáshoz
segítő dinamika két, egymással kölcsönösen összefüggő oldalát írják le.

Kovács Klára - Ceglédi Tímea - Csók Cintia - Demeter-Karászi
Zsuzsanna, Dusa Ágnes Réka - Fényes Hajnalka - Hrabéczy Anett -
Kocsis Zsófia - Kovács Karolina Eszter - Markos Valéria - Máté-Szabó Barbara - Németh Dóra Katalin - Pallay Katalin - Pusztai
Gabriella - Szigeti Fruzsina - Tóth Dorina Anna - Váradi Judit (2019): LEMORZSOLÓDOTT HALLGATÓK 2018. Debrecen: CHERD-Hungary