XI. Romológus Koncferencia, PTE, Pécs, 2023. április 21-22., 2023
A Magyar Ifjúság Kutatás 2020 adatbázis feldolgozásán alapuló, legutóbb megjelent kötet fiatalok ... more A Magyar Ifjúság Kutatás 2020 adatbázis feldolgozásán alapuló, legutóbb megjelent kötet fiatalok nemzedéki önreflexióját tárja fel, és tíz érzékelt problémakörre fókuszált (pl. bizonytalanság, anyagi nehézségek, baráti kapcsolatok hiánya – PILLÓK & SZÉKELY, 2022). A kötetben a roma/cigány kisebbségre ugyanakkor nem történik utalás. Nemzedéki problémákat feltáró elemzések a nemzetközi szakirodalomban is ismertek (MCLENNAN, 2022; BARSALLO ÉS MENDOZA, 2022). Az előadás célja, hogy az etnikai identitás kategóriáját beemelje a terület hazai vizsgálatába. Előadásunkban a témát némileg kibővítve három kérdésblokkra fókuszálunk: a jelenlegi élethelyzettel való elégedettséget leíró, a korcsoportban érzékelt legfontosabb problémákat feltáró, illetve a lehetséges jövőbeni kríziseket feltérképező kérdésblokkokra.
A kutatás mintájában a roma identitását 293 fő vállalta fel. Az általunk használt technikák főkomponens-elemzés, variancia-analízis és kereszttáblás elemzés voltak. Az ’elégedettség főkomponens’ értéke a roma almintában szignifikánsan alacsonyabb volt, tételenként különösen nagy eltérések az életszínvonal és az anyagi helyzet esetén mutatkoztak. Az észlelt generációs problémák között a roma fiatalok a kapcsolati beágyazottság és a céltalanság itemeit kevésbé, az elszegényedést, droghasználatot és a bűnözést sokkal inkább tartották relevánsnak. A ’krízis’ főkomponens esetében nem volt eltérés az etnikai identitás mentén, de két tétel alacsonyabb átlagot kapott a roma almintában – ezek egyike a klímaváltozás volt.
Az adatbázis használati jogát a Társadalomkutató Kft. bocsátotta rendelkezésemre. Az adatok forrása a Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Uploads
Az adatbázis használati jogát a Társadalomkutató Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. Az adatok forrása a Magyar Ifjúság 2020.
megvizsgálja a fiatal generáció erőforrásait, az észlelt magyarországi
problémákat és a lehetséges jövőbeni krízisek érzékelését. Az elemzéshez a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 adatbázist használtuk fel, amelyben a roma identitását 293 fő vállalta fel. Eredményeink szerint a roma fiatalok erőforrásai szignifikánsan alacsonyabbak voltak, s különösen nagy eltérés a tanulási lehetőségek és az anyagi helyzet esetén mutatkozott. Az észlelt generációs problémák közül a kapcsolati beágyazottság és a céltalanság itemeit kevésbé érzékelték. A krízis főkomponens értéke hasonló volt a két almintában. Két tétel kapott alacsonyabb átlagot a romák esetében – ezek egyike a klímaváltozás volt.
Az adatok forrása a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 és 2020. Az adatbázisok használati jogát a Társadalomkutató Kft. bocsátotta a rendelkezésre.
provided an opportunity to conduct this type of multiple approaches. With the help of our results, the intersectional position can be described in which the chance of early school leaving is higher. The elements of this situation are embedded in economic, educational, geographical and ethnic categories at the same time. The effect of Roma ethnic identity is significant but not the strongest in our model. With the help of a comparison of the two waves of the research project, we can state that the patterns of this intersectional and disadvantageous situation are stable but not unchanged.
Az adatbázis használati jogát a Társadalomkutató Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. Az adatok forrása a Magyar Ifjúság 2020.
megvizsgálja a fiatal generáció erőforrásait, az észlelt magyarországi
problémákat és a lehetséges jövőbeni krízisek érzékelését. Az elemzéshez a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 adatbázist használtuk fel, amelyben a roma identitását 293 fő vállalta fel. Eredményeink szerint a roma fiatalok erőforrásai szignifikánsan alacsonyabbak voltak, s különösen nagy eltérés a tanulási lehetőségek és az anyagi helyzet esetén mutatkozott. Az észlelt generációs problémák közül a kapcsolati beágyazottság és a céltalanság itemeit kevésbé érzékelték. A krízis főkomponens értéke hasonló volt a két almintában. Két tétel kapott alacsonyabb átlagot a romák esetében – ezek egyike a klímaváltozás volt.
Az adatok forrása a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 és 2020. Az adatbázisok használati jogát a Társadalomkutató Kft. bocsátotta a rendelkezésre.
provided an opportunity to conduct this type of multiple approaches. With the help of our results, the intersectional position can be described in which the chance of early school leaving is higher. The elements of this situation are embedded in economic, educational, geographical and ethnic categories at the same time. The effect of Roma ethnic identity is significant but not the strongest in our model. With the help of a comparison of the two waves of the research project, we can state that the patterns of this intersectional and disadvantageous situation are stable but not unchanged.
Elemzésünk során a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 adatbázist használtuk fel, amely reprezentatív a hazai 15-29 éves korosztályra. A kutatásban romának 293 fő vallotta magát – ez a megközelítés képezte elemzésünk alapját (még ha ennek a megközelítésnek a korlátaival tisztában is vagyunk). Az elemzés során megvizsgáltuk a háztartások és a megkérdezettek saját eszközellátottságát, a televízió, az internet, a könyvek, a nyomtatott sajtó és a rádió használatának gyakoriságát, az egyes információforrások fontosságát, illetve az internetes biztonság kérdéskörét és a játékok különböző formáinak gyakoriságát (online szerencsejáték, e-sport, számítógépes játékok stb.). Elemzésünk során százalékokat, kereszttáblás elemzést, faktoranalízist és variancia-analízist használtunk.
A kapott adatok arra utalnak, hogy az eszközellátottság szinte minden területén a roma fiatalok hátránya mutatható ki, ez alól kivételt a mobiltelefon képez. A médiafogyasztás különböző területei szintén alacsonyabb gyakoriságokat mutatnak – kivéve a televíziót, amelynek napi használata sokkal jellemzőbb, illetve információforrásként való értékelése is magasabb szintű. Az információforrások itemeinek segítségével három faktort különítettünk el (hagyományos, online és kapcsolatokba ágyazott) – ezek közül két esetben a roma én nem roma fiatalok között szignifikáns eltérés mutatkozott. Vizsgálatunk olyan jelenségeket is feltárt, amelynek szociálpedagógiai és médiapedagógiai vonzatai vannak – ez a roma fiatalok esetében az online szerencsejátékok fokozottabb használata, illetve az internetes biztonsághoz való speciális viszonyuk.
Vizsgálatunkban a Magyar Ifjúság 2020 adatbázist használtuk fel, amelyben a 25-29 évesek almintájával dolgoztunk (N2020=2874). Megvizsgáltuk a szülők iskolai végzettségének reprodukciós mintáit, az első generációs fiatalok társadalmi hátterének fő jellegzetességeit, illetve azt, hogy a nem diplomás szülők gyermekeinek esetében a felsőfokú végzettség esélyét milyen háttértényezők alakították. A magyarázó változók feltárásához bináris regressziós modellt futtatunk le, amelyben a függő változó a legalább BA szintű diploma megszerzése volt, a független változók pedig leírták a szocio-demográfiai helyzetet (nem, szubjektív anyagi helyzet, a régió hátrányos helyzete, településtípus, anya és apa munkajellege, illetve legmagasabb befejezett iskolai végzettsége), a párkapcsolati magatartást (családi állapot, gyermekek száma), a traumatikus életeseményeket, a szülők életstílusával való azonosulást és a vallásosságot. Eredményeink alapján a diploma megszerzésének esélyét a nem, a településtípus, a szubjektív anyagi helyzet, az anya munkajellege, a szülők iskolai végzettsége, a gyermekek száma, illetve a vallásosság bizonyos típusai (maga módján, egyházias) alakította. Mindez megerősítette, hogy célszerű a háttérváltozók hatásának komplex, egyidejű vizsgálata.
The aim of our analysis is to model those intersectional life situations, which are favourable to reach higher education for these (parents without degree) young people. The Hungarian Youth Survey 2020 database was used by us, and the subsample of non-graduated parents was separated (N= 2504). We run a binary regression model in which the dependent variable was the obtaining of a degree and the list of independent variables contain socio-demographic variables (sex, type of settlement, economic situation etc.) or different life events (crises, the number of children etc.). With these results we can identify such an intersectional life situation (being a woman, habitation in cities, more favourable economic situation, mother’s white collar work, medium parental educational level, without children) in which the chance of graduation is higher.
The database’s right of use was made available to us by Társadalomkutató Zrt.
Az utóbbi évtizedek társadalmának változékonyságára, a kiszámíthatatlanságra több átfogó elmélet is felhívta a figyelmet (BECK, 2003; SENNET, 2006). Az elmúlt időszakban az ifjúság szocializációjának a keretét jelenleg a poszt-covid társadalom képezi, amelyet a háború és gazdasági válság még kiszámíthatatlanabbá tett. Ez a jelenség adja vizsgálatuk relevanciáját. A nemzetközi szakirodalomban találunk példát a globális kockázatok érzékelésével kapcsolatos elemzésekre – például a Global Risk Reports 2023 (MCLENNAN, 2022) a kríziseket öt kategóriába osztja (gazdasági, környezeti, társadalmi, geopolitikai és technológiai), s ezek rövid- és hosszú távú érzékelését, valamint összekapcsolódását is vizsgálja. Az eredmények alapján szembetűnő a környezeti elemek magas pozíciója – különösen a hosszabb, tíz éves intervallum esetében. A kutatás magyar almintájában gazdasági, geopolitikai és társadalmi dimenziók szerepeltek az első három helyen. Hasonló, krízisek érzékelését feltáró lokális vizsgálatok is ismertek (BARSALLO ÉS MENDOZA, 2022; PRZYBYLSKI et al, 2022).
Kutatási kérdésünk arra vonatkozik, hogy a mai magyarországi fiatalok milyen mélységben érzékelik az egyes kríziseket, milyen háttérváltozók esetén tudjuk kimutatni a krízisek magasabb percepcióját, illetve milyen csoportokat tudunk elkülöníteni az érzékelt mintázatok alapján. Elemzésünk során egyrészt megvizsgáltuk a krízisek percepciójának erősségét – a legmagasabb értéket a világjárvány kapta, míg az technológiai elemek a lista végén kaptak helyet. A kérdésblokk elemeinek segítségével főkomponens-elemzés végeztünk, s ennek értékét variancia-analízissel vizsgáltuk meg a szocidemográfiai háttérváltozók mentén. A nem, a szülők iskolázottsága, a szubjektív anyagi helyzet, a vallásosság és a településtípus alakította a percepció erősségét. Az egyes krízistípusokat (alacsony percepció, magas percepció, közepes percepció közepes percepció MI és háborús elemekkel, közepes percepció közepes percepció környezeti gazdasági elemekkel) klaszteranalízissel azonosítottuk, s ezek háttérváltozókba beágyazottságát is feltártuk. Legfontosabb eredményünknek az tekinthető, hogy a kedvezőbb társadalmi helyzet (anyagi helyzet, szülők iskolázottsága) az érzékelés magasabb fokával jár együtt, s az egyházias vallásosság esetén is hasonló összefüggés volt tapasztalható. A szülők magas végzettsége esetén a cellagyakoriság „közepes percepció közepes percepció környezeti gazdasági elemekkel” klaszterben volt magasabb.
Beck, U. (2003). A kockázattársadalom. Út egy másik modernitásba. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó.
Barsallo, G., & Mendoza, E. (2022). Enough Crises to Choose from: The Perceived Sense of Crisis in Panama. Social Sciences, 11(8), 339.
McLennan, M.(2022). The Global Risk Report 2022. World Economic Forum.
Przybylski, B., Janeczko, E., Studnicki, M., Bielinis, E., & Bielinis, L. (2022). Young adults’ perspective of global environmental risks: A study on Polish university students. Plos one, 17(9), e0273393.
Sennet, R. (2006). Der flexible Mensch. BVT Berliner Taschenbuch Verlag.
A kutatás mintájában a roma identitását 293 fő vállalta fel. Az általunk használt technikák főkomponens-elemzés, variancia-analízis és kereszttáblás elemzés voltak. Az ’elégedettség főkomponens’ értéke a roma almintában szignifikánsan alacsonyabb volt, tételenként különösen nagy eltérések az életszínvonal és az anyagi helyzet esetén mutatkoztak. Az észlelt generációs problémák között a roma fiatalok a kapcsolati beágyazottság és a céltalanság itemeit kevésbé, az elszegényedést, droghasználatot és a bűnözést sokkal inkább tartották relevánsnak. A ’krízis’ főkomponens esetében nem volt eltérés az etnikai identitás mentén, de két tétel alacsonyabb átlagot kapott a roma almintában – ezek egyike a klímaváltozás volt.
Az adatbázis használati jogát a Társadalomkutató Kft. bocsátotta rendelkezésemre. Az adatok forrása a Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
Elemzésünkben a Magyar Ifjúság 2016 és 2020 adatbázist használtuk fel, s azt vizsgáltuk meg, hogy a 25-29 évesek és nem diplomás szülők gyermekeinek almintájában (N= 2054) a felsőfokú végzettség esélyét milyen háttértényezők alakítják. A magyarázó változók feltárásához bináris regressziós modellt futtatunk le, amelyben a függő változó a legalább BA szintű diploma megszerzése volt, a független változók pedig leírták a szocio-demográfiai helyzetet (nem, szubjektív anyagi helyzet, régió hátrányos helyzete, településtípus, anya és apa munkajellege, illetve legmagasabb befejezett iskolai végzettsége), a párkapcsolati magatartást (családi állapot, gyermekek száma), a traumatikus életeseményekből képzett indexet, illetve a szülők életével való azonosulást. Eredményeink alapján a diploma megszerzésének esélyét a nem, a településtípus, a szubjektív anyagi helyzet, az anya munkajellege, a szülők iskolai végzettsége és a gyermekek száma. Mindez megerősítette, hogy célszerű a háttérváltozók hatásának egyidejű vizsgálata, amely bizonyos interszekcionális élethelyzetek (Varga, 2017) jobb vagy kedvezőtlenebb helyzetét rajzolják meg a felsőoktatás elérésének szempontjából.
Az adatok forrása a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 és 2020. Az adatbázisok használati jogát a Társadalomkutató Kft. bocsátotta a rendelkezésemre.
Kutatásunkat kvalitatív technikákkal végeztük a 2019-es és a 2020-as tanévben. A vizsgálat 10 hallgatói fókuszcsoportos interjút és 31 félig strukturált oktatói interjút tartalmazott. Az interjúk bizonyos kérdésblokkjai az egyetem szocializációban játszott szerepére, az érzékelt és az átadandó hatásokra és tartalmakra fókuszáltak. Az elemzés során országos lefedettséget céloztunk meg. A hallgatói fókuszcsoportok tudományterületre nézve homogén szervezésűek voltak és nyolc helyszínen zajlottak, míg az oktatói interjúkban tizenkét tudományterületet fedtünk le 12 városban. Az oktatói interjúk darabszáma megengedte a kvantitatív megközelítést. Itt induktív kódolással kategóriákat alakítottunk ki az oktatás során átadandó tartalmakból, és azt feltételeztük, hogy az oktatók többsége nem pusztán szakmai tartalmak átadására fókuszál, hanem morális, személyiségformálásra irányuló, művelődési mintákat befolyásoló stb. szándékokkal írható le, és ezekre irányuló gyakorlatokat épít be az oktatási folyamatába. Az interjúszövegek alapján azonosítottuk a transzmissziós szándékok gátjait is.
Kutatási eredményeink arra utalnak, az egyetemi szocializáció nem írható le egységes jegyekkel. Bizonyos elemei (tanszékek, karok, kisebb intézmények) erős hatásmechanizmussal jellemezhetők, míg más esetekben akár az ingázás, akár a „nagy” egyetemek belső izolációja miatt a kötések lazáknak tűnnek. Az egyetem egy tanulási és kulturális térként írható le, amelyben a szocializációnak számos formális eleme megfogható, ugyanakkor a látens és kortárs elemek jelentősebbek – bár jó működő intézményi gyakorlatokra is látunk példát bizonyos helyszíneken. A hallgatók által érzékelt hatások összetettek, s érintik a viselkedés, a gondolkodás, a nyitottság, a kommunikációs képességek és az ízlés különböző területeit. Az oktatói interjúk kapcsán elmondhatjuk, hogy a nevelési célok sokrétűek, s kiemelt helyet kapnak benne a művelődési szokások, a kritikai gondolkodás, a nyitottság és a morális tartalmak – a célok tehát messze nem jellemezhetők csupán szakmai tartalmakkal.
Barakonyi K. (2009). A Bologna „Hungaricum”. Diagnózis és terápia. Új Mandátum Kiadó.
Fitzgerald, T. (2012). Tracing the fault lines. In. Fitzgerald, T.; White, J. és Gunter, M. H. (szerk). Hard Labour? Academic work and the changing landscape of higher education (pp. 1–22). Emerald Group Publishing Limited.
Kaufman, P. és Feldman, K. A. (2004). Forming identities in college: A sociological approach. Research in Higher Education, 45(5), 463–496.
Lagermann, E. C. és Lewis, H. (2012). Renewing the civis mission of American higher education. In. Lagemann, E. C. és Lewis, H. (szerk.). What is college for? The public purpose of higher education (pp. 9–45). Teachers College Press.
Polónyi I. (2013). Az aranykor vége. Bezárnak-e a papírgyárak? Gondolat Kiadó.
Vizsgálatunk során a 2019-es és 2020-as tanévben félig strukturált interjúkat vettünk fel 31 oktatóval, illetve tíz hallgatói fókuszcsoportos beszélgetést is rögzítettünk. A kutatás tágabb témája a felsőoktatás értelmiségképző funkciója volt, ugyanakkor az interjúvázlat egy kérdésblokkja az első generációs lét reflexióit tartalmazta. A vizsgálat az ország 10 városában zajlott, és 12 tudományterületet fedett le. Az elemzés során az szövegek bizonyos részeit az első generációs lét bizonyos elemeihez rendeltük, és ahol lehetséges volt (például megélt hátrányok leírása), induktív módszerrel kategóriákat alakítottunk ki. Elemzésünk során az alábbi kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg:
1. Érzékelhetők-e általánosságban az első generációs lét hátrányai a diákok esetében? Ha igen, akkor milyen területeken?
2. Érzékelhetők-e általánosságban az első generációs lét hátrányai az oktatók esetében? Ha igen, akkor milyen területeken?
3. Milyen jegyekkel írható le az első generációs oktatók pályaíve? Hol és mennyire lesz jellemző a felsőoktatásba vezető „királyi út”?
A hátrányok megléte sem a hallgatói, sem az oktatói interjúk esetében sem volt általánosítható, ugyanakkor az beszélgetések jelentős részében megjelentek az erre irányuló reflexiók. A hallgatók esetében az anyagi és kapcsolati tőkére vonatkozó állítások, a felsőoktatásra való átállás éles volta és a szülők segítségnyújtásának hiánya volt megfogható – ez utóbbi a jelentkezés folyamatára, illetve a pályaválasztásra vonatkozott. A tanulmányokkal kapcsolatos információk hiátusa több interjúban is megfogalmazódott – azonban ez nem teljesíthetetlen akadályként jelent meg. A kulturális motívumok az oktatók esetében jelentkeztek hangsúlyosabban (itt külön kategóriát képezett a „kulturális tőke”, illetve a „kultúrsokk”), illetve a váltás, a távolság érzése és az identitásváltás feldolgozását is problémaként azonosítottuk. A szülői magatartás mind a két esetben támogató volt, az édesapák és édesanyák sok esetben szinte saját határaikat átlépve igyekezték segíteni a gyermekeik iskolai pályafutását. Az oktatók karrieríve során sok esetben szakváltások, országváltások, nem egyetemi munkakörök jellemezték a pályára kerülés előtti éveket, és a megkérdezettek gyakran más, a felsőoktatáshoz kapcsolódó személyek segítségével kerültek közel újra az egyetemek világához. A szakirodalom az első generációs lét előnyeit kevésbé hangsúlyozza – láthattuk, hogy főleg a tőkefajtákban és az integrációban való hiányokkal jellemzi a helyzetet – az interjúk alapján azonban úgy tűnik, hogy a megtett pályaív generálhatja az énhatékonyság érzésének magasabb szintjét is.
során a településméret, mint vizsgálati dimenzió, nem kapott kellő hangsúlyt. A tanulmányok másik része a sebezhetőségek köréből veszi vizsgálatának tárgyát. További elemzéseket olvashatunk a fogyatékkal élő fiatalokról, a fogvatartottak oktatási-nevelési-képzési lehetőségeiről, és az ifjúság azon részéről, akik sem az oktatásban sem a munka világában nincsenek jelen, azaz nemzetközi kifejezéssel NEET-esek.
célja, hogy két területet, az értékek és a felsőoktatás
világát összekapcsolja. Ez az összekapcsolás
azonban túlnyúlik az általános értékpreferenciák
szféráján, és magában foglalja
a munkaértékeket, illetve az egyetemkoncepciókban
megragadható mintázatokat is. Az
értékek világa a külső kontextusokba is be
van ágyazva, tehát a gazdasági és kulturális
mutatók is rányomják a bélyegüket a preferenciarendszerekre.
Az egyetemi hallgatók
esetében ebbe a külső kontextusba az intézmények
is beletartoznak, amelyek a saját miliőjükkel,
a hallgatói közösségekbe való bekapcsolódás
által, illetve az oktatók, valamint
a tudományterületek hatásainak a rendszerével
alakítják a diákok értékvilágait. A hallgatói
szocializáció ugyanis olyan folyamat, amely
az értékek mentén történő azonosulások segítségével
is zajlik. Kérdés, hogy az ezredforduló
utáni felsőoktatás világában, amikor is
olyan jellegzetességek erősödését tapasztalhatjuk
meg, mint az eltömegesedés, a piacosodás
vagy a pragmatikus célok fokozottabb
megléte, vajon mi történik a klasszikus értelmiségi
értékekkel, s megtalálhatók-e még ezek
a jegyek a hallgatói értékvilágokban. A kötet
szerzője ezekre a kérdésekre keresi a választ a
munkájában, amelynek empirikus része egy
2012-es, nagymintás hallgatói kutatás adatbázisán
alapul.