[go: up one dir, main page]

HU217463B - Eljárás nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatának elektrodialízises kezelésére, és ezen vizes oldatok alkalmazása - Google Patents

Eljárás nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatának elektrodialízises kezelésére, és ezen vizes oldatok alkalmazása Download PDF

Info

Publication number
HU217463B
HU217463B HU9500311A HU9500311A HU217463B HU 217463 B HU217463 B HU 217463B HU 9500311 A HU9500311 A HU 9500311A HU 9500311 A HU9500311 A HU 9500311A HU 217463 B HU217463 B HU 217463B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
compartment
selective membrane
anion
electrodialysis
aqueous solution
Prior art date
Application number
HU9500311A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT72035A (en
HU9500311D0 (en
Inventor
Marek Gorzynski
Original Assignee
Eka Nobel Ab
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Eka Nobel Ab filed Critical Eka Nobel Ab
Publication of HU9500311D0 publication Critical patent/HU9500311D0/hu
Publication of HUT72035A publication Critical patent/HUT72035A/hu
Publication of HU217463B publication Critical patent/HU217463B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08GMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G73/00Macromolecular compounds obtained by reactions forming a linkage containing nitrogen with or without oxygen or carbon in the main chain of the macromolecule, not provided for in groups C08G12/00 - C08G71/00
    • C08G73/02Polyamines
    • C08G73/0206Polyalkylene(poly)amines
    • C08G73/0213Preparatory process
    • C08G73/022Preparatory process from polyamines and epihalohydrins
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D61/00Processes of separation using semi-permeable membranes, e.g. dialysis, osmosis or ultrafiltration; Apparatus, accessories or auxiliary operations specially adapted therefor
    • B01D61/42Electrodialysis; Electro-osmosis ; Electro-ultrafiltration; Membrane capacitive deionization
    • B01D61/44Ion-selective electrodialysis
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D61/00Processes of separation using semi-permeable membranes, e.g. dialysis, osmosis or ultrafiltration; Apparatus, accessories or auxiliary operations specially adapted therefor
    • B01D61/42Electrodialysis; Electro-osmosis ; Electro-ultrafiltration; Membrane capacitive deionization
    • B01D61/44Ion-selective electrodialysis
    • B01D61/445Ion-selective electrodialysis with bipolar membranes; Water splitting
    • DTEXTILES; PAPER
    • D21PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
    • D21HPULP COMPOSITIONS; PREPARATION THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASSES D21C OR D21D; IMPREGNATING OR COATING OF PAPER; TREATMENT OF FINISHED PAPER NOT COVERED BY CLASS B31 OR SUBCLASS D21G; PAPER NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D21H17/00Non-fibrous material added to the pulp, characterised by its constitution; Paper-impregnating material characterised by its constitution
    • D21H17/20Macromolecular organic compounds
    • D21H17/33Synthetic macromolecular compounds
    • D21H17/46Synthetic macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • D21H17/54Synthetic macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds obtained by reactions forming in the main chain of the macromolecule a linkage containing nitrogen
    • D21H17/55Polyamides; Polyaminoamides; Polyester-amides
    • DTEXTILES; PAPER
    • D21PAPER-MAKING; PRODUCTION OF CELLULOSE
    • D21HPULP COMPOSITIONS; PREPARATION THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASSES D21C OR D21D; IMPREGNATING OR COATING OF PAPER; TREATMENT OF FINISHED PAPER NOT COVERED BY CLASS B31 OR SUBCLASS D21G; PAPER NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D21H21/00Non-fibrous material added to the pulp, characterised by its function, form or properties; Paper-impregnating or coating material, characterised by its function, form or properties
    • D21H21/14Non-fibrous material added to the pulp, characterised by its function, form or properties; Paper-impregnating or coating material, characterised by its function, form or properties characterised by function or properties in or on the paper
    • D21H21/18Reinforcing agents
    • D21H21/20Wet strength agents

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Water Supply & Treatment (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Urology & Nephrology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Separation Using Semi-Permeable Membranes (AREA)
  • Water Treatment By Electricity Or Magnetism (AREA)
  • Paper (AREA)
  • Macromolecular Compounds Obtained By Forming Nitrogen-Containing Linkages In General (AREA)
  • Mechanical Treatment Of Semiconductor (AREA)
  • Epoxy Resins (AREA)
  • External Artificial Organs (AREA)

Abstract

A találmány nitrőgéntartalmú epihalőhidrinbázisú gyanták vizesőldatában a szerves és szervetlen halőgén mennyiségének csökkentésérevőnatkőzik, amelyet a vizes őldat elektrődialízises kezelésévelvégeznek. A találmány vőnatkőzik tővábbá az így nyert vizesnitrőgéntartalmú epihalőhidrinbázisú gyantaőldat alkalmazására is apapírgyártásban adalékként. ŕ

Description

A találmány elektrodialízises kezelésre vonatkozik. A találmány szerinti eljárásnál egy nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatában csökkentjük a szerves és szervetlen halogén mennyiségét. A találmány vonatkozik továbbá az így kapott termék alkalmazására is. Közelebbről, a találmány szerinti eljárásnál egy nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát elektrodialízises kezelésnek vetjük alá, amikor is a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta olyan vizes oldatát nyerjük, amelyben a szerves és szervetlen halogén mennyisége csökkentett. Az így kapott vizes oldat alkalmazható a papírgyártásnál adalékanyagként.
Az utóbbi években igen nagy érdeklődés kíséri azokat a kísérleteket, amelyek a papírpép és papírgyártás során a halogéntartalmú vegyületek felhasználásának csökkentésére irányulnak. A szerves vegyületekben lévő szerves halogén a felelős a szennyvizekben, valamint a papírban és a kartonpapírokban is a megnövekedett halogéntartalomért. Az epihalohidrinbázisú gyanták halogéntartalmú szerves vegyületek, és ezeket széles körben alkalmazzák a papírgyártásnál, különösen mint nedves szilárdságnövelő szert. Számos módszert dolgoztak ki az epihalohidrinbázisú gyanták szerves halogéntartalmának csökkentésére. így például az EP 512423 számú szabadalmi bejelentés és az US 4 857 586 és 4 975 499 számú szabadalmi leírások szerinti megoldásoknál az epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatát erős bázisokkal kezelik. Az EP 510987 számú szabadalmi bejelentés szerint az epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatában lévő halogéntartalmú vegyületeket enzimatikus dehalogénezésnek vetik alá. Ezen módszerek fő hátránya azonban, hogy csak a szerves halogéntartalmat csökkentik, de növelik a szervetlen halogéntartalmat halogénionok formájában, miáltal a vizes oldatban lévő össz-halogéntartalom állandó értéken marad. Ez egy igen szigorú korlátozás, mivel szerves halogén fog kialakulni, ha a halogénionok a vizes oldatban jelen lévő szerves vegyületekkel reagálnak, különösen akkor, ha a pH értékét 7, különösen 3-5 közötti érték alá csökkentik, amit általában a tárolási stabilitás érdekében tesznek.
A WO 92/22601 számú közzétételi irat szerinti megoldásnál mind a szerves, mind a szervetlen halogéneket eltávolítják az epihalohidrinbázisú gyantákból oly módon, hogy a vizes oldatot egy erősen bázikus ioncserélő gyantán vezetik keresztül. Ezen eljárás hátránya azonban az, hogy nem folyamatos a művelet, amely annak tudható be, hogy az ioncserélő gyantát időről időre regenerálni kell. A gyanta öblítésével és regenerálásával vagy átmosásával ugyancsak olyan folyadékok keletkeznek, amelyek továbbra is tartalmaznak szerves vegyületeket, és ezek továbbra is problémát jelentenek a szennyvízben a kémiai oxigénigényük miatt, továbbá ezek sótartalma meglehetősen magas, mivel azokat a regenerálásánál feleslegben kell alkalmazni.
Az elektrodialízisfolyamatot az irodalomban különböző helyeken ismertetik, így például a következő irodalmi helyen: R. W. Baker és munkatársai, Membráné Separation Systems, Noyes Data Corp., 1991. Az elektrodialízis egy jól kidolgozott eljárás brakkvizek sótalanításához ivóvíz és asztali só előállítása céljából, és leggyakrabban szervetlen anyagokat tartalmazó eljárásoknál alkalmazzák. Azonban az US 4802965 és 5 185 569 számú szabadalmi leírások szerint az elektrodialízis alkalmazható szerves vegyületek vizes oldataiból történő só eltávolításra is.
A fentiek alapján a találmányunk célja egy eljárás biztosítása nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatainak kezelésére annak érdekében, hogy az említett vizes oldat szerves vagy szervetlen halogéntartalmát csökkentsük. A találmány célja továbbá, hogy ezt az eljárást folyamatosan lehessen végezni. További célja a találmánynak, hogy olyan eljárást biztosítson, amely során a kapott vizes oldat csökkent mennyiségben tartalmaz halogénezett termékeket és halogénezett melléktermékeket. További cél, hogy olyan eljárást biztosítson, amely a halogéntartalmú vegyületek vizes oldatában a szerves és szervetlen halogén mennyiségét olyan szintre csökkenti, amely alacsonyabb, mint az ismert eljárásokkal elérhető érték.
A találmány célját a továbbiakban ismertetésre kerülő eljárással tudjuk elérni. Közelebbről, a találmány nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatában a szerves és szervetlen halogéncsökkentési eljárásra vonatkozik, amely során a szerves oldatot elektrodialízises kezelésnek vetjük alá.
Azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárásnál lehetséges a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatát elektrodialízises kezelésnek aláverni anélkül, hogy a membránok eltömődnének. Továbbá, meglepetésszerűen azt is tapasztaltuk, hogy a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatának elektrodialízises kezelésével nemcsak az ionosán kötött halogénionok távolíthatók el, hanem lényegesen csökken az oldatban jelen lévő szerves vegyületekhez kovalens kötéssel kapcsolódó szerves halogén mennyisége is. Úgy gondoljuk, hogy epoxicsoportok alakulnak ki az epihalohidrinbázisú gyantákban, amikor a szerves kötésű halogént eltávolítjuk, és a szerves kötésű halogén szervetlen halogénné alakul át.
Elektrodialízis alatt értünk bármilyen elektrokémiai eljárást, amely legalább egy ionszelektív membránt tartalmaz. Szerves halogén alatt értünk minden olyan halogént, amely szerves molekulához kapcsolódik. Ezek a halogének különösen kovalens kötéssel kötődnek a szerves vegyületekhez. Szervetlen halogén alatt értünk minden olyan halogént, amely halogénion formájában, előnyösen halogenidion formájában, így például Cl-- és Br~-ion formájában van jelen. Az összhalogéntartalom jelenti a szerves és szervetlen halogének összegét.
A találmány szerinti eljárásnál bármilyen típusú nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyantát alkalmazhatunk. Előnyösen a gyantákat nitrogéntartalmú prekurzorokból, így például aminokból, poliaminokból, poliaminoamidokból és ezek keverékéből nyeljük epihalohidrinnel végzett reakcióval. Ilyen gyantákat ismertetnek például a következő publikációban: Dán Eklund és Tóm Lindström, Paper Chemistry, An Introduction, 97, DT Paper Science Publications, 1991. Az előnyös gyanták poliaminoamid-epihalohidrin-bázisú gyanták, amelye2
HU 217 463 Β kel poliamidoamin-epihalohidrin-bázisú gyantaként is említenek. Az epihalohidrin lehet epibróm-hidrin vagy epiklór-hidrin, előnyösen epiklór-hidrint alkalmazunk. Az előnyös gyantákat 0,5-2 mól epihalohidrin alkalmazásával állítjuk elő a nitrogéntartalmú prekurzor 1 mól bázikus nitrogénjére számolva.
A nitrogéntartalmú prekurzor előnyösen egy poliaminoamid, ami egy polikarbonsav, előnyösen egy dikarbonsav és egy poliamin reakcióterméke. A „karbonsav” kifejezés magában foglalja a karbonsavszármazékokat, így például anhidrideket, észtereket vagy fél észtereket is. A polikarbonsav lehet telített vagy telítetlen alfás vagy aromás dikarbonsav. Az előnyös polikarbonsav kevesebb mint 10 szénatomot tartalmaz.
A felhasználható polikarbonsavak közé tartoznak például a következők: oxálsav, maleinsav, borostyánkősav, glutársav, adipinsav, azelainsav, szebacinsav és ezek származékai. Ezen vegyületek keverékét is alkalmazhatjuk, előnyösen adipinsavat alkalmazunk.
Az alkalmas poliaminok közé tartoznak a következő (I) általános képlettel leírható polialkilén-poliaminok vagy ezek keverékei:
H2N-(CR'H)a-(CR2H)b-N(R3)-(CR4H)c-(CR5H)c|-NH2 a képletben R'-R5 jelentése hidrogénatom vagy rövid szénláncú alkilcsoport, előnyösen 1-3 szénatomos alkilcsoport, a-d jelentése 0-4-ig teijedő szám. Az előnyös polialkilén-poliaminok közé tartoznak például a következők: dietilén-triamin, trietilén-tetraamin, tetraetilén-pentaamin, dipropilén-triamin, valamint ezek keverékei.
Az (I) általános képletnek megfelelő poliaminokat más poliamínokkal vagy aminok keverékeivel is kombinálhatjuk. Ezeket az aminokat előnyösen például a következő (II)-(VII) képletekkel írjuk le:
i i
H-(-NH-(CH2)e-CR6H-)j-NCH2CH2NH (II) R7R8N-(-(CH2)g-CR9H-(CH2)h-N(R10)-)i-H (III) HR1 >N-(CH2)j-CRi2H-(CH2)k-OH (IV)
HNR13R14 (V)
H2N-(CH2),-COOH (VI) i-1 (CH2)m-NH-CO. (VII)
A képletekben R6-R14 jelentése hidrogénatom vagy rövid szénláncú, előnyösen 1 -3 szénatomos alkilcsoport, e-1 jelentése 0-4-ig teijedő szám és m jelentése 0-5ig terjedő szám.
A polikarbonsavakat és poliaminokat 1:0,5 és 1:1,5 közötti arányban alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárásnál a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyantát vizes oldatban alkalmazzuk, amely tartalmazhat vízzel elkeverhető oldószert, így például metanolt, etanolt vagy dimetil-formamidot. A vizes gyantaoldatot előnyösen a nitrogéntartalmú prekurzor vizes oldatából nyerjük. Az epihalohidrin és a nitrogéntartalmú prekurzor reakcióját igen különböző módon végezhetjük, amelyek a szakember számára ismert, ilyen reakciót ismertetnek például a WO 92/22601 számú közzétételi iratban. A gyanta molekulatömege nem kritikus, előnyösen 50000-1000000 (vagy még magasabb) közötti molekulatömegű gyantát alkalmazunk.
Az epihalohidrinbázisú gyanták előállításánál halogénezett melléktermékek is kialakulnak. Az aminok, poliaminok vagy poliaminoamidok és epihalohidrin reagáltatásával nyert vizes gyantaoldatok nemkívánatos melléktermékeket is tartalmaznak, ilyenek például a következők: 1,3-dihalogén-2-propanol (DXP) és 3-halogén- 1,2-propándiol (XPD). Különösen 1,3-diklór-2propanol (DCP) és 3-klór-l,2-propándiol (CPD) képződik, ha epiklór-hidrint alkalmazunk. A találmány szerinti eljárással az ilyen alacsony molekulatömegű szerves vegyületek szerves halogéntartalma, valamint a gyantaoldatban jelen lévő oligomer halogéntartalmú szerves vegyületek halogéntartalma egyaránt csökkenthető. A találmány szerinti elektrodialízises kezelési eljárásnál a DXP és XPD, valamint a megmaradó epihalohidrin halogénmentes glicidolvegyületekké és végül glicerinné alakítható.
Az elektrodialízises kezelésre kerülő vizes oldat szilárdanyag-tartalma például 30 tömeg% vagy több, előnyösen 5-25 tömeg%, még előnyösebben 15-20 tömeg%. A vizes oldat viszkozitása előnyösen 1-100 mPas, még előnyösebben 5—60 mPa-s. Az elektrodialízises kezelés után a vizes oldat viszkozitását ismert módon további polimerizációval növelhetjük annak felhasználása előtt, így például ha azt nedves szilárdság növelésére használjuk.
Az elektrodialízises eljárások és eszközök a szakember számára ismertek, és az elektrodialízises eszközöket ismert részekből, így például a következő helyen leírtak szerint állíthatjuk össze: R. W. Baker és munkatársai, Membráné Separation Systems, Noyes Data Corp., 1991.
A találmány szerinti eljárásnál az elektrodialízises kezelést például olyan elektrodialízises berendezésben végezzük, amely legalább egy elektrodialízis-egységcellát tartalmaz, amely az anód és a katód között helyezkedik el, és az egységcella tartalmaz egy részt, amely az anóddal szemben lévő oldalán egy anionszelektív membránnal van elválasztva és a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú minta vizes oldatát az említett rekeszbe juttatjuk, és a halogénionokat az anionszelektív membránon keresztül migráltatjuk az anód és a katód között kialakított elektromos potenciálkülönbség révén. A rekesz, amelybe a vizes oldatot tesszük, a katód felé eső oldalán tartalmazhat bármilyen olyan membránt, amely megakadályozza a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta transzportját ezen membránon keresztül, ez a membrán előnyösen egy anionszelektív, egy kationszelektív vagy egy bipoláris membrán.
A nem halogéntartalmú anionokat előnyösen a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát tartalmazó rekeszbe tápláljuk vagy a katóddal szemben lévő membránon keresztül, vagy pedig a gyanta vizes oldatával együtt. A nem halogéntartalmú anionok közé tartoznak például a következők: hidroxid, szulfát, foszfát, acetát, formiát vagy ezek keveréke, különösen előnyös a hidroxid. A találmány szerinti eljárásnál előnyösen a nem halogéntartalmú aniont tartalmazó só vizes oldatát alkalmazzuk, amelynek ellenionja nem kritikus, amíg az az elektrodialízises kezelést vagy a berendezést
HU 217 463 Β károsan nem befolyásolja. A nem halogéntartalmú anion sója vízben oldható kell, hogy legyen, előnyösen fémsókat, még előnyösebben alkálifémsókat alkalmazunk. Ilyen, nem halogéntartalmú anionok fémsói például a következők: LiOH, NaOH, KOH, Na3PO4, Na-acetát és Na-formiát, előnyösen NaOH-ot és KOH-ot alkalmazunk. Az alkalmazott vizes oldatban a nem halogéntartalmú só koncentrációja 0,01 mól vagy kevesebb értéktől az oldat telítettségi értékig terjedhet, előnyösen 0,05-10 mól, még előnyösebben 0,1-5 mól.
A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli módjánál az elektrodialíziscella egy első és második rekeszt és egy első és második anionszelektív membránt tartalmaz. Az első anionszelektív membrán a kátéddal szemben helyezkedik el, a második anionszelektív membrán pedig az anóddal szemben, az első rekesz a katóddal szemben helyezkedik el és egy első anionszelektív membránnal van attól elválasztva, míg a második rekesz egy első és második anionszelektív membránnal van elválasztva. A találmány szerinti eljárásnál a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát a második rekeszbe juttatjuk, míg a nem halogéntartalmú anionokat az első rekeszbe tápláljuk, és az első anionszelektív membránon keresztül migráltatjuk, míg a halogénionokat a második anionszelektív membránon keresztül migráltatjuk. A cellaegységgel szomszédosán és az anóddal szemben egy anódrekesz is elhelyezhető.
A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös kiviteli módjánál az elektrodialízises cella egy első és második rekeszt, egy első és második anionszelektív membránt, továbbá egy harmadik rekeszt és egy kationszelektív vagy bipoláris membránt tartalmaz az anóddal szemben elhelyezve. Az eljárásnál a halogénionokat a harmadik rekeszbe migráltatjuk, amely a második anionszelektív membránnal és a kationszelektív vagy bipoláros membránnal van elválasztva. A harmadik rekeszbe előnyösen a só vagy fémhalogenid vizes oldatát tápláljuk be, ha a harmadik rekesz, az anóddal szemben lévő membrán egy kationszelektív membrán és előnyösen víz vagy vizes sósav formájában, ha az anóddal szemben elhelyezkedő harmadik rekesz membránja egy bipoláris membrán. A cellaegység mellett és az anóddal szemben egy anódrekesz is elhelyezhető.
A találmány szerinti eljárás egy következő előnyös kiviteli formájánál az elektrodialízis cella egy első és második rekeszt, egy anionszelektív membránt és egy bipoláris membránt tartalmaz, ahol a bipoláris membrán a katóddal szemben, az anionszelektív membrán az anóddal szemben, az első rekesz a katóddal szemben helyezkedik el, és egy bipoláris membránnal van elválasztva, továbbá a második rekesz egy bipoláris membránnal és egy anionszelektív membránnal van elválasztva. Az eljárásnál a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát a második rekeszbe tápláljuk, a sav vagy só vizes oldatát az első rekeszbe és a halogénionokat az anionszelektív membránon keresztül migráltatjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy vizet táplálunk az első rekeszbe. A cellával szomszédosán és az anóddal szemben egy anódrekesz is elhelyezhető.
A találmány szerinti eljárás egy további kivitelezési módjánál az elektrodialíziscella egy első és második rekeszt, egy anionszelektív membránt és egy bipoláris membránt tartalmaz a katóddal szemben elhelyezve, továbbá tartalmaz egy harmadik rekeszt és egy kationszelektív membránt az anóddal szemben elhelyezve. Ennél az eljárásnál a halogénionokat a harmadik rekeszbe migráltatjuk, amely egy anionszelektív membránnal és egy kationszelektív membránnal van elválasztva. A harmadik rekeszbe betáplált anyag lehet a só vizes oldata, fém-halogenid vagy sav. A cellával szomszédosán és az anóddal szemben egy anódrekesz is elhelyezhető.
A találmány szerinti eljárásnál alkalmazható sók, fém-halogenidek és savak vizes oldatai nem kritikusak, amíg azok az elektrodialízises eljárást és berendezést hátrányosan nem befolyásolják. Az előnyös sók közé tartoznak a jó vezetőképességgel rendelkező sók, ilyenek például az erős bázisok vagy erős savak sói, például a következők: NaCl, KC1, LiCl, Na2SO4, Li2SO4, NaOH3, NH4C1 és R4NC1. Az alkalmazott só előnyösen elektrokémiailag inért. A vizes oldatban lévő só koncentrációja 0,01 mól, az oldat telítettségi koncentrációjáig terjedhet, előnyösen 0,1-5 mól. Alkalmas fémhalogenidek például a következők: alkálifém-halogenidek, így például LiCl, LiBr, NaCl, NaBr, KC1, KBr, NaCl és KC1. A fém-halogenidek koncentrációja a vizes oldatban 0,01 mol-tól a telítettségi koncentrációig terjedhet, előnyösen 0,1-5 mól. Az alkalmas savak közé tartoznak a különböző szerves és szervetlen savak, valamint ezek keverékei, előnyösen szervetlen savakat alkalmazunk. Példaképpen említjük a következő szervetlen savakat: sósav, kénsav, salétromsav és foszforsav, ezek közül előnyös a sósav és kénsav. A savkoncentráció a vizes oldatban 0,01 mol-tól 10 mól vagy ennél magasabb értékig teqedhet, előnyösen 0,1 -5 mól.
A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös kiviteli módjánál a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát hidroxidionokkal előkezeljük az elektrodialízises kezelés előtt, amikor is a gyantában lévő szerves halogén egy részét hidroxiddal helyettesítjük, és az ezt követő elektrodialízises kezelést egy, a víz sótalanítására a kereskedelmi forgalomban beszerezhető berendezésben végezhetjük. Meglepetésszerűen azt tapasztaltuk, hogy ez az előkezelés nem okozza a gyanta nemkívánatos polimerizációját az oldatban vagy a membránokon. Az előkezelést elvégezhetjük úgy, hogy egy hidroxiltartalmú sót vagy annak vizes oldatát adagoljuk a gyantaoldathoz. Előnyösen például fém-hidroxidokat vagy fém-hidroxidok keverékét alkalmazzuk, így például alkálifém-hidroxidokat alkalmazunk, előnyösen például a következőket: LiOH, NaOH és KOH, különösen előnyösen NaOH-ot és KOH-ot alkalmazunk. A vizes gyantaoldat pH-ja az előkezelés után előnyösen 5, még előnyösebben 8-13 közötti érték.
A találmány szerinti eljárás egy további kivitelezési módjánál, amelynél hidroxidos előkezelést végzünk, az elektrodialíziscella tartalmazhat egy első és második rekeszt, egy anionszelektív membránt és egy első kationszelektív membránt. Az anionszelektív membrán az anóddal szemben helyezkedik el, az első kationszelektív
HU 217 463 Β membrán a katóddal szemben helyezkedik el, az első rekesz a katóddal szemben helyezkedik el és egy első kationszelektív membránnal van elválasztva, a második rekesz egy első kationszelektív membránnal és egy anionszelektív membránnal van elválasztva. Az eljárásnál a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát és a hidroxidionokat például hidroxiltartalmú só formájában a második rekeszbe tápláljuk és a halogénionokat az anionszelektív membránon keresztül migráltatjuk. A hidroxidionok ellenionját az első kationszelektív membránon keresztül az első rekeszbe migráltatjuk. A cellával szomszédosán és az anóddal szemben egy anódrekesz helyezkedhet el, amelyen keresztül juttathatjuk a fém-halogenid vagy sav vizes oldatát. A vizet vagy előnyösen a fém-hidroxid vagy fém-halogenid vizes oldatát az első rekeszbe tápláljuk.
A találmány szerinti eljárás egy további előnyös kivitelezési módjánál, amelynél a gyantaoldatot előkezeljük, az elektrodialíziscella egy első és második rekeszt, egy anionszelektív membránt és egy első kationszelektív membránt, valamint egy harmadik rekeszt és egy második kationszelektív membránt tartalmaz, amely az anóddal szemben helyezkedik el, és amelynél a halogénionokat a harmadik rekeszbe migráltatjuk, amely egy anionszelektív membránnal és egy második kationszelektiv membránnal van elválasztva. Az előzőekben már leírt só vagy fém-halogenid vizes oldatát a harmadik rekeszbe táplálhatjuk és a fém-hidroxid vizes oldatát az első rekeszbe tápláljuk. A cellával szomszédosán és az anóddal szemben egy anódrekesz helyezhető el, amelyen keresztül juttatjuk a vizes fém-hidroxid-oldatot.
A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott anionszelektív membránok, ezeket anioncserélő membránoknak is hívjuk, lehetővé teszik az anioncserét az ilyen anionszelektív membránokkal elválasztott rekeszek között. Ilyen alkalmas anionszelektív membránok például a Neosepta márkanév alatt forgalmazott membránok (gyártó cég Tokuyama Soda). A kationszelektív membránok, amelyeket kationcserélő membránként is említünk, lehetővé teszik az ilyen kationszelektív membránok által elválasztott rekeszek közötti kationcserét. Ilyen alkalmas kationszelektív membránok például a Nafion márkanév alatt forgalomba kerülő membránok (gyártó cég DuPont). A bipoláris membránok lehetővé teszik a víz elektromosan kiváltott disszociációját, alkalmas bipoláris membránok például a WSI által gyártott membránok. A rekeszek, amelyeket az elektrodialízisberendezésben a membránok közötti távolság, valamint a membránok és az elektródok közötti távolság határoz meg, egy bevezető és egy kivezető szerkezettel vannak ellátva az oldatok átáramlásának biztosítására.
A találmány szerinti eljárásnál az áramsűrűség 0,01-5 kA/m2, még előnyösebben 0,1-1 kA/m2.
A rekeszekbe betáplált vizes oldatok hőmérsékletét a membránokhoz és az alkalmazott gyantaoldathoz kell adaptálni. Ha a hőmérséklet túl magas, kémiai reakciók, így például polimerizáció mehet végbe, ezért a hőmérsékletet előnyösen olyan alacsony értéken tartjuk, hogy elkerülhető legyen az epihalohidrinbázisú gyanta nemkívánatos polimerizációja. Előnyösen az oldatokat lehűtjük annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzuk az elektrodialízises kezelés következtében megnövekedett hőmérsékletet. A hőmérséklet értéke általában a vizes oldat fagyáspontja és 4 °C közötti érték, előnyösen 20 °C és még előnyösebben 5 és 20 °C közötti érték.
A találmány szerinti eljárás egy további előnyös kiviteli módjánál a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát még egy anioncserélő gyantával is érintkeztetjük, ezt a műveletet elvégezhetjük az elektrodialízises kezelés előtt, azzal egyidejűleg vagy az után, előnyösen az elektrodialízises kezeléssel egyidejűleg vagy utána végezzük. Előnyös továbbá, ha az egyidejűleg végzett műveletet alkalmazzuk, hogy az anioncserélő gyantát az a rekesz tartalmazza, amelybe a vizes gyantaoldatot adagoljuk. Az anioncserélő gyanták a szakember számára ismertek, itt utalunk például a következő irodalmi helyre: Ullman’s Encyclopedia of Industrial Chemistry, A14, 393 ff, 1989. Előnyösen bázikus anioncserélő gyantát alkalmazunk, amely általában például a következő kationos csoportokat tartalmazza R-NH3® R2NH2®, R3NH®, R4N® és R3S®, ahol mindegyik csoportban legalább egy R egy polimer mátrixot jelent. Ilyen polimer mátrix lehet például valamely következő alapú anyag: polisztirol, poliakril, fenol-formaldehid, vagy poli(alkil-amín) gyanta. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazható anioncserélő gyantákat ismertetnek például a fentiekben említett Ullmann-féle hivatkozásban vagy a WO 92/22601 számú közzétételi iratban.
A találmány szerinti eljárásnál felhasználásra kerülő bázikus anioncserélő gyanta előnyösen tartalmaz tercier vagy kvatemer ammóniumcsoportot vagy ezek keverékét. Az erősen bázikus anioncserélő gyanták előnyösebbek a gyengén bázikus anioncserélő gyantáknál. Erősen bázikus anioncserélő gyanták közé tartoznak például a három rövid szénláncú alkil szubsztituenst tartalmazó kvatemer ammóniumcsoportok vagy a legalább egy rövid szénláncú alkohol szubsztituenst tartalmazó kvaterner ammóniumcsoportok. Keverékgyantákat szintén alkalmazhatunk. A legelőnyösebb anioncserélő gyanták az erősen bázikus anioncserélő gyanták, amelyekben a kvatemer ammónium szubsztituens például trimetil-ammónium, dimetil-etanol-ammónium vagy ezek keveréke.
A nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldata lehet alacsony pH-jú, mielőtt azt az elektrodialízises kezelésnek alávetjük, így például a pH-értéke lehet 4 vagy még alacsonyabb. A kezelés alatt a pH-értéke gyakran magas értékre, így például pH= 12 értékre vagy még magasabbra növekszik. A vizes gyantaoldat pH-ját a kezelés után előnyösen beállítjuk úgy, hogy a pH-értéke 5-nél alacsonyabb legyen. A pH-értékét előnyösen 3 és 5 közötti értékre állítjuk be, így tárolásnál jobb stabilitású vizes gyantaoldatot kapunk. A pH beállítását bármilyen alkalmas szerves vagy szervetlen savval vagy azok keverékével végezhetjük, előnyösen szerves savként például hangyasavat, ecetsavat vagy citromsavat, szervetlen savként például kénsavat vagy foszforsavat alkalmazunk.
HU 217 463 Β
A találmány egy további előnyös kiviteli módjánál az elektródok polaritását a művelet alatt legalább egyszer, előnyösen szabályos intervallumokban átkapcsoljuk. Ezt annak érdekében lehet végezni, hogy minimalizáljuk a vizes gyantaoldatokat tartalmazó rekeszeket elválasztó membránok szennyezését, különösen akkor, ha a cella nem tartalmaz bipoláris membránokat. Előnyösen azokba a rekeszekbe történő betáplálást, amely rekeszek szomszédosak a vizes gyantaoldatot tartalmazó rekesszel, szintén legalább egyszer átkapcsoljuk, előnyösen ugyanolyan intervallumokban, mint az elektródok polaritását, így elkerülhető a halogénionok bejutása a vizes gyantaoldatba. Ha szükséges, a további betáplálást is átkapcsolhatjuk, ennek szükségessége a szakterületen jártas szakember számára könnyen megállapítható.
A találmány szerinti eljárás egy további kivitelezési módjánál az elektrodialízisberendezés legalább két elektrodialíziscellát tartalmaz. Előnyösen a berendezés szomszédos cellák sorozatát tartalmazza az anód és a katód között elrendezve. A többcellás berendezés tartalmazhat azonos típusú cellákat vagy különböző típusú cellákat. A szakember számára nyilvánvaló, hogy milyen cellaegységeket kell előnyösen elrendezni. Egy többcellás berendezésben az egyik cellából kilépő anyag lehet a másik cellarekeszbe belépő anyag.
A találmány szerinti eljárásnál az anód készülhet bármilyen, elektromosan vezető anyagból, amely az anolitoldatban az anódos polarizáció körülményei között stabil. A dimenzionálisan stabil anódok anyaga lehet például titán, cirkónium, hafnium, nióbium, vagy ezek keveréke, amelyek egy aktív felületi réteget tartalmaznak ruténiumból, irídiumból, platinából, palládiumból vagy ezek keverékéből. Ilyen alkalmas anódok beszerezhetők a kereskedelmi forgalomban DSA néven, a gyártó cég a Permascand. Alkalmas anódokat készíthetünk még továbbá grafitból is.
Az anódos reakció egy oxigénfelszabadulási reakció, amely a következő egyenlet szerint megy végbe:
H2O—>l/2O2+2H®+2ee.
Ha az anolitban halogénionok vannak jelen, a halogénképződés az anódon megy végbe. így például, ha kloridionok vannak jelen, a klór képződése a következő reakció szerint megy végbe:
Θ—>Cl2+2e®.
Az anód lehet egy hidrogén depolarizált anód is, ahol a hidrogéngáz egy gázdiffuziós elektródban a következő egyenlet szerint oxidálódik:
H2—>2H®+2e®.
A katódot egy elektromosan vezető, a katolitban a katódos polarizáció körülményei között stabil anyagból készítjük. Ilyen alkalmas anyagok például az acél, a rozsdamentes acél, a nikkel és a grafit. A katódot különböző katalizátorokkal, így például ruténium-oxiddal is bevonhatjuk. A katódos reakció egy hidrogénfelszabadulásos reakció, amely a következő egyenlet szerint megy végbe:
2eö+2H2O—>H2+2OH®.
A katód lehet egy oxigén depolarizált katód is, ahol az oxigén egy gázdiffuziós elektródban a következő egyenlet szerint redukálódik:
V2O2+H2O+2ee—>2OH®
A találmány szerinti elektrodialízises kezelést végezhetjük szakaszosan, félfolyamatosan vagy folyamatosan. Előnyös a félfolyamatos vagy folyamatos eljárás, különösen előnyös a folyamatos eljárás. A folyamatos eljárásnál folyamatosan tápláljuk be a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát a cellába, folyamatosan vetjük alá a gyantaoldatot az elektrodialízises kezelésnek, majd folyamatosan vonjuk el a rekeszből az oldatot. A gyantaoldatot recirkuláltathatjuk is és ezt a recirkuláltatást előnyösen addig végezzük, amíg a kívánt szerves vagy szervetlen halogéntartalmat eléqük.
Az alkalmas áramlási sebesség függ az eljárás körülményeitől, és a szakterületen jártas szakember könnyen meghatározhatja különböző faktorokat figyelembe véve, ilyenek például az alkalmazott elektrodialízises berendezés, a rekeszek mérete, a termelési kapacitás és az áramsűrűség.
A találmány vonatkozik továbbá a találmány szerinti eljárással nyert, csökkentett szerves és szervetlen halogéntartalmú, nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatának felhasználására is a papírlemez és kartonpapír gyártásánál. A vizes gyantaoldatot előnyösen nedves szilárdságnövelő adalékként alkalmazzák, de felhasználható a késleltetés elősegítésére, anionos hulladék megfogására és enyvező promotorként.
A következőkben a találmányt részletesen ismertetjük az 1-5. ábrákra való hivatkozással is, azonban a találmány semmiképpen sem korlátozódik a bemutatott megvalósítási formákra, hanem a különböző variációk szintén a találmány oltalmi körébe tartoznak. A leírás során említett oldatok minden esetben vizes oldatot jelentenek.
Az 1. ábrán bemutatunk egy elektrodialízises berendezést, amely egy elektrodialízises cellaegységet és ebben két anionszelektív membránt tartalmaz.
A 2. ábrán látható az 1. ábra szerinti elektrodialízisberendezés, amely még egy kationszelektív membránt is tartalmaz.
A 3. ábrán egy elektrodialízisberendezést mutatunk be, amely két, 2. ábra szerinti elektrodialíziscellát tartalmaz.
A 4. ábrán egy elektrodialízisberendezést mutatunk be, amely egy anionszelektív membránt, egy kationszelektív membránt és egy bipoláris membránt tartalmaz.
Az 5. ábrán egy elektrodialízisberendezést mutatunk be, amely két különböző elektrodialíziscellát tartalmaz, amely akkor alkalmazható, ha a vizes gyantaoldatot hidroxidionokkal előkezeltük.
Az 1. ábra szerinti 1 dialízisberendezés egy 2 elektrodialíziscellát tartalmaz, amely az A anód és C katód között helyezkedik el. A cella tartalmaz 3, 4 első és második rekeszt és 5, 6 első és második membránt. Az anóddal szemben és a cellával szomszédos további 7 rekesz található, amelyet a továbbiakban anódrekeszként említünk. A nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát a 4 második rekeszen keresztül vezetjük, a nátrium-hidroxid-oldatot a 3 első rekeszen keresztül és a nátrium-klorid- vagy -szulfát-oldatot a 7 anódrekeszen keresztül vezetjük.
HU 217 463 Β
Ha az elektródok között elektromos potenciálkülönbséget hozunk létre, a 3 első rekeszben lévő hidroxidionok az 5 első anionszelektív membránon keresztül a 4 második rekeszbe migrálnak és a gyantában jelen lévő szerves és szervetlen halogén halogénionok formájában a 6 második anionszelektív membránon keresztül a 7 anódrekeszbe migrál. Az elektrodialízises kezelés eredményeképpen a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta szerves és szervetlen halogéntartalma csökken, ezt az oldatot a második rekeszből vezetjük el.
A találmány szerinti eljárásnál az anódrekeszekbe betáplált anyag lehet az előzőekben már meghatározott só, fém-halogenid, sav vagy fém-hidroxid vizes oldata. Az ionok jó vezetőképességgel kell hogy rendelkezzenek az oldatban és elektrokémiailag inertek kell hogy legyenek.
A 2. ábrán látható a 8 elektrodialízisberendezés, amely az 1. ábrához hasonló, és amelyben a 9 cella még tartalmaz egy 10 harmadik rekeszt és az anóddal szemben egy 11 kationszelektív membránt. Az elektrodialíziscellával szomszédosán és az anóddal szemben elhelyezkedő további rekeszt 12 anódrekesznek nevezzük. Az oldatokat a 3,4 első és második rekeszeken juttatjuk keresztül. Továbbá, a nátrium-klorid-oldatot a 10 harmadik rekeszen keresztül és a nátrium-hidroxid-oldatot a 12 anódrekeszen keresztül juttatjuk.
Ha az elektródok között elektromos potenciálkülönbséget hozunk létre, a három első rekeszben jelen lévő hidroxidionok az 5 első anionszelektív membránon keresztül migrálnak, a 4 második rekeszben jelen lévő halogénionok a 6 második anionszelektív membránon a 12 anódrekeszben jelen lévő nátriumionok a 11 kationszelektív membránon keresztül a 10 harmadik rekeszbe migrálnak, és így egyesülnek a halogénionokkal, amelyek a 4 második rekeszből lépnek be és a 10 harmadik rekeszben egy dúsított nátrium-halogenidoldatot képeznek. Az elektrodialízises kezelés során a vizes oldatban jelen lévő szerves és szervetlen halogén mennyisége csökken. A hidroxidáramot kétfelé osztva vezethetjük az első rekeszbe, illetve az anódrekeszbe és az említett rekeszekből elvezetett oldatokat egyesíthetjük és recirkuláltathatjuk.
Az elektrodialízisberendezés tartalmazhat kettő vagy több cellát is. A harmadik ábrán bemutatjuk a 13 berendezést, amely két második ábra szerinti cellát tartalmaz az A és C katód között. A 14 anódrekesz az anód és az anóddal szemben elhelyezkedő cella között van elhelyezve. Az oldatokat előnyösen recirkuláltatjuk akár vissza a rekeszekbe, amelyekből azok származtak, vagy egy másik cella megfelelő rekeszébe.
Ha a találmány szerinti eljárásnál bipoláris membránt alkalmazunk, az elektrodialízisberendezés például a 4. ábra szerinti. A 15 berendezésben a 16 cella tartalmaz 17, 18, 19 első, második és harmadik rekeszeket, 20 bipoláris membránt, 21 anionszelektív membránt és 22 kationszelektív membránt. Az elektrodialízises cella mellett az anóddal szemben található a 23 anódrekesz. A nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát a 18 második rekeszbe tápláljuk, a vizes kénsavoldatot a 17 első rekeszen keresztül a 23 anódrekeszbe vezetjük, és a vizet vagy vizes sósavoldatot a 19 harmadik rekeszen keresztül vezetjük.
Ha az elektródok között elektromos potenciálkülönbséget hozunk létre, a 20 bipoláris membránon bekövetkező vízdisszociáció a hidroxidionoknak a 18 második rekeszbe való transzportját eredményezi. Továbbá, a második rekeszben jelen lévő halogénionok a 21 anionszelektív membránon keresztül a 19 harmadik rekeszbe migrálnak, a 23 anódrekeszbe betáplált protonok a 22 kationszelektív membránon keresztül a 19 harmadik rekeszbe migrálnak, amelyben egy dúsított hidrogén-halogénsav-oldat képződik.
Egy bipoláris membránnal felszerelt többcellás berendezés tartalmaz legalább egy, előnyösen több olyan cellát, amely egy anionszelektív membránt és egy bipoláris membránt foglal magában. Előnyös, ha az ilyen cellákat az elektródok között egymás mellett, a katóddal szemben helyezzük el. Előnyösen a berendezés tartalmaz még egy 4. ábra szerinti cellát az anóddal szemben.
Az 5. ábrán egy elektrodialízises berendezést mutatunk be, amely alkalmas a hidroxidionokkal előkezelt vizes gyantaoldatok szerves és szervetlen halogéntartalmának csökkentésére. A 24 berendezés két különböző elektrodialíziscellát tartalmaz, a 25 első cella a katóddal szemben helyezkedik el és 26, 27 első és második rekeszt, 28 első kationszelektív membránt és 28 anionszelektív membránt tartalmaz, a 30 második cella 31, 32, 33 első, második és harmadik rekeszt, 34 első kationszelektív membránt, 35 anionszelektív membránt és második kationszelektív membránt tartalmaz. A második elektrodialíziscellával szomszédosán az anóddal szemben helyezkedik el a 37 anódrekesz. A nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát és a nátrium-hidroxidot mindkét cella 27, 32 második rekeszén vezetjük keresztül, a vizes nátrium-hidroxid-oldatot az első cella 26 első rekeszén vezetjük keresztül, a vizes nátrium-klorid-oldatot a második cella 31 első rekeszén vezetjük keresztül, a vizes sósavoldatot a 33 harmadik rekeszen vezetjük keresztül és a vizes kénsavoldatot a anódrekeszen keresztül vezetjük.
Ha az elektródok között elektromos potenciálkülönbséget hozunk létre, a gyantaoldatban jelen lévő halogénionok mindkét cella 29, 35 anionszelektív membránján keresztül migrálnak a második cella 31, 33 első és harmadik rekeszébe, a gyantaoldatban jelen lévő nátriumionok mindkét cella 28, 34 első kationszelektív membránján keresztül migrálnak a 26, 31 első rekeszekbe. A gyantaoldatot recirkuláltathatjuk és további nátrium-hidroxidot adagolhatunk a gyantaoldatokhoz az eljárás alatt.
Az 5. ábrán bemutatott többcellás, hidroxidionokkal előkezelt vizes gyantaoldatok kezelésére alkalmas berendezés előnyösen egynél több olyan cellát tartalmaz, amely kationszelektív membránt és anionszelektív membránt foglal magában. Előnyös, ha ezeket a cellákat egymás mellett sorakoztatjuk az elektródok között és a katóddal szemben. Ez a berendezés előnyösen tartalmaz még egy, az anóddal szemben elhelyezett cellát is, amely egy első kationszelektív membránt, egy anionszelektív membránt és egy második kationszelektív membránt foglal magában.
HU 217 463 Β
A továbbiakban a találmány szerinti megoldást a következő, nem korlátozó példákkal illusztráljuk. A megadott koncentrációk minden esetben tömegrészt, illetve tömeg%-ot jelentenek, hacsak másképp nem jelöljük. A példák szerint felhasznált oldatok vizes oldatok.
1. példa
A 2. ábra szerinti elektrodialízisberendezést alkalmazzuk egy, a WO 92/22601 számú közzétételi irat 3. példája szerint előállított poliaminoamid-epiklórhidrinbázisú gyanta kezelésére. A gyantaoldat szilárdanyagtartalma 20 tömeg%, a viszkozitása 12 mPa-s, és a kezelést 20 °C hőmérsékleten indítjuk.
Körülbelül 2 1, kezdetben 1 mol-os nátrium-hidroxid-oldatot és 2 1, kezdetben 0,1 mol-os nátriumoldatot vezetünk keresztül a 2. ábra szerinti rekeszeken. Az eljárásnál az oldatokat a rekeszeken keresztül folyamatosan nyomjuk 140 ml/óra sebességgel 10 A elektromos áram mellett. A kezdeti feszültség 6,9 V. Az elektrodialízisberendezés elektródjainak felülete 250 m2, ily módon az áramsűrűség 40 mA/cm2.
100 perc leteltével a kezelést leállítjuk, az összegyűjtött gyantaoldatot 35 °C-ra melegítjük és ezen a hőmérsékleten tartjuk, amíg a viszkozitás 20 mPas (25 °C) értéket eléri. A gyantaoldat pH-ját kénsavval 3,5 értékre beállítjuk.
A gyantaoldat összetétele az analízis alapján a következő :
Kezelés előtt Kezelés után
Szerves klór (OX) 0,45% 290 ppm
Szervetlen klór (Cl®) 2,10% 170 ppm
Össz-klór 2,55% 460 ppm
DCP-tartalom 1250 ppm <8 ppm
CPD-tartalom 260 ppm <8 ppm
AOX 3,8 g/1 25 ppm
Az össz-klórtartalmat egy AOX-égető berendezésben határozzuk meg standard eljárás szerint. A szervetlen klórtartalmat argentometriás titrálással határozzuk meg. A szerves klórtartalmat az össz-klórtartalom és a szervetlen klórtartalom különbségéből számítjuk. A DCP- és CPD-tartalmat gázkromatográfiával határozzuk meg, amely módszernek a kimutatási határa 8 ppm. Az AOX-tartalmat (abszorbeálható szerves halogén) a DIN 38049 szabvány 14. részében leírtak szerint határoztuk meg.
Az adatokból látható, hogy a szerves és szervetlen klórtartalom, valamint a melléktermékek mennyisége is jelentős mértékben csökkent.
2. példa
A kísérletnél az 1. példa szerinti elektrodialízisberendezést alkalmaztuk azzal a különbséggel, hogy a két anionszelektív membrán közötti helyet, amelyen keresztül nyomatjuk a gyantaoldatot, kitöltöttük erősen bázikus anioncserélő gyantával (Levatit™ M206, gyártó cég Bayer).
Az epihalohidrinbázisú gyantaoldat, az NaOH- és NaCl-oldatok hasonlóak voltak, mint az 1. példában használt oldatok. Az oldatokat a rekeszeken 190 ml/óra sebességgel nyomattuk át, az elektromos áram 10 A volt az elektródok között, a feszültség értéke 7-8 V.
óra elteltével a kezelést leállítottuk, a gyantaoldatokat összegyűjtöttük, 30 °C-ra melegítettük a polimerizáció érdekében, amíg a viszkozitás a 20 mPa-s értéket elérte. Ekkor a pH-értéket kénsavval 3,6-re beállítottuk.
A gyantaoldat összetétele az analitikai vizsgálat alapján a következő:
Kezelés előtt Kezelés után
Szerves klór (OX) 0,45% 110 ppm
Szervetlen klór (Cl®) 2,10% 120 ppm
Össz-klór 2,55% 230 ppm
DCP-tartalom 1250 ppm <8 ppm
CPD-tartalom 260 ppm <8 ppm
AOX 3,8 g/1 20 ppm
Az összetevőket az 1. példában leírtak szerint határoztuk meg.
3. példa
Az 1. példa szerinti elektrodialízisberendezést alkalmazzuk azzal a különbséggel, hogy a katóddal szemben elhelyezkedő első anionszelektív membrán helyett egy kationszelektív membránt alkalmazunk.
A poliamino-epiklórhidrin-bázisú gyantát a WO 92/22601 számú közzétételi irat 3. példájában leírtak szerint állítjuk elő, de az epiklór-hidrin mólarányát 5%-kal megnöveltük. A gyantaoldat szilárdanyag-tartalma 19 tömeg%, a pH-értéke 5 és a viszkozitás 19 mPa · s.
A gyantaoldatot nátrium-hidroxid-oldattal előkezeltük, ezt az oldatot 20 ml 50%-os nátrium-hidroxidból és 85 ml vízből nyertük, és a mennyiséget 395 g gyantaoldathoz alkalmaztuk szobahőmérsékleten. A kapott gyantaoldat szilárdanyag-tartalma 15 tömeg%. Az alkáliéval előkezelt gyantaoldatot egy jéggel hűtött edénybe tettük, és folyamatosan nyomattuk keresztül a második rekeszen 51/óra sebességgel. Emellett még egy kezdetben 1 mol-os nátrium-hidroxid-oldatot is folyamatosan nyomattunk keresztül az első, illetve anódrekeszeken keresztül, valamint egy kezdetben 0,1 mol-os nátriumklorid-oldatot is folyamatosan nyomattunk a harmadik rekeszen keresztül. A kezdeti elektromos áram és feszültség értéke 10 A, illetve 9,5 V.
óra elteltével 5 ml 50%-os NaOH-oldatot adagoltunk még az előkezelt gyantaoldathoz. 4 >/4 óra után az eljárást leállítottuk. Az alkalikus gyantaoldatot (pH~3) 40 °C-ra melegítettük és ezen a hőmérsékleten tartottuk, amíg a viszkozitása 20 mPa · s értéket elérte. A pHértéket kénsavval 3,6-re beállítottuk. A termék szilárdanyag-tartalma 17,7 tömeg%.
HU 217 463 Β
A gyantaoldat összetétele az elvégzett analízis alapján a következő:
Az előkezelés cs clektrodialízis kezelés előtt Kezelés után
Szerves klór (OX) 0,95% 300 ppm
Szervetlen klór (Cl®) 1,74% 280 ppm
Össz-klór 2,69% 580 ppm
DCP-tartalom 3416 ppm <10 ppm
CPD-tartalom 906 ppm <20 ppm
AOX 4,6 g/1 47 ppm
Az összetételt az 1. példában leírtak szerint határoztuk meg.
4. példa
Az elektrodialíziskezelést a 4. ábra szerinti bipoláris membránt tartalmazó berendezésen végezzük, a gyantaoldat a 3. példa szerint előállított poliaminoamid-epiklórhidrin-bázisú gyantaoldata. 395 g gyantaoldatot hígítunk 105 ml vízzel, így 15 tömeg% szilárdanyag-tartalmat biztosítunk. A gyantaoldatokat jégffirdőn lehűtjük, és folyamatosan pumpáljuk 7,5 l/óra sebességgel a második rekeszen keresztül. Ezenkívül még kezdetben 1 mol-os kénsavoldatot és vizet is folyamatosan pumpálunk a 4. ábra szerinti rekeszekbe. Az eljárásnál az áram és feszültség értéke 5,5 A, illetve 18-30 V.
óra 50 perc után az elektrodialíziskezelést leállítjuk, a gyantaoldatot 30 °C-ra melegítjük és ezen a hőmérsékleten tartjuk, amíg a viszkozitás a 20 mPa · s értéket eléri. A pH-értékét kénsavval 3,5 értékre beállítjuk.
A gyantaoldat összetétele az elvégzett analízis alapján a következő:
Kezelés előtt Kezelés után
Szerves klór (OX) 0,95% 670 ppm
Szervetlen klór (Cl®) 1,74% 880 ppm
Össz-klór 2,69% 1550 ppm
DCP-tartalom 3416 ppm < 15 ppm
CPD-tartalom 906 ppm <57 ppm
AOX 4,6 g/1 76 ppm
Az összetételt az 1. példában leírtak szerint határozzuk meg.
5. példa
A példában bemutatjuk az 1 -4. példák szerint előállított gyantaoldatok nedves szilárdságnövelő hatását. Körülbelül 70 g/m2 sűrűségű vizsgálólemezeket állítunk elő egy félüzemi papírgyártó berendezéssel (gyorsaság 2 m/perc, kapacitás 2 kg/óra). A papíralapanyag fehérített fenyő-szulfát/nyír-szulfát/bükk-szulfát 30/35/35 arányú keverékét tartalmazza, amelynek foszlatásifok-értékét Schopper-Riegler-berendezésben 26°SR értékre állítjuk be, adalékként 5-5 tömeg% mennyiségben DX 40 (Omua) és agyag (Kaolin B) anyagokat adagolunk 25 °C hőmérsékleten. A gyantaoldatot a papírgyártó gépsorra a törzsoldat hígítása után adagoljuk. Az alapmassza konzisztenciáját a fejboxnál 0,3%-ra állítjuk be és a pHértéke 7,2-7,8 minden termék és koncentráció esetében, beállítás nélkül. A hengerek hőmérséklete a szárító szakaszban 60 °C/80 °C/90 °C/110 °C.
A papírt 30 percig 100 °C hőmérsékleten kezeljük 2 órával a vizsgálat előtt. A papírcsíkokat desztillált vízbe merítjük 10 percre 23 °C-on, majd meghatározzuk a törési hosszt Alwetron TH1® hidrodinamikus vizsgálóval (Gockel & Co. GmbH, Münich).

Claims (14)

1. Eljárás nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatában a szerves és szervetlen halogén mennyiségének csökkentésére, azzal jellemezve, hogy a vizes oldatot elektrodialízissel kezeljük.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialízises kezelést egy elektrodialízisberendezésben végezzük, amely legalább egy elektrodialíziscellát tartalmaz az anód és a katód között, és a cella egy rekeszből áll, amely az anód felőli oldalon helyezkedik el, és egy anionszelektív membránnal van elválasztva, a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát az említett rekeszbe tápláljuk, és a halogénionokat az említett anionszelektív membránon migráltatjuk keresztül az anód és katód között létrehozott elektromos potenciálkülönbség hatására.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialíziscella (2) tartalmaz egy első és második rekeszt (3), (4) és egy első és második anionszelektív membránt (5), (6), és az első anionszelektív membrán (5) a katóddal (C) szemben helyezkedik el, az első rekesz (3) a katóddal szemben helyezkedik el, és egy első anionszelektív membránnal (5) van elválasztva, a második rekesz (4) az első és második anionszelektív membránétól (5), (6) el van választva, és a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát a második rekeszbe (4) tápláljuk be, a nem halogéntartalmú anionokat az első rekeszbe (3) tápláljuk be, és a halogénionokat
HU 217 463 Β a második anionszelektív membránon (6) keresztül migráltatjuk.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialíziscella (9) tartalmaz továbbá még egy harmadik rekeszt (10) és egy kationszelektív membránt (11) az anóddal (A) szemben elhelyezve, és a halogénionokat a harmadik rekeszen (10) keresztül migráltatjuk, amely egy második anionszelektív membránnal (6) és egy kationszelektív membránnal (11) van elválasztva.
5. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialíziscella tartalmaz továbbá még egy harmadik rekeszt és bipoláris membránt az anóddal szemben elhelyezve, és a halogénionokat a harmadik rekeszen keresztül migráltatjuk, amely egy második anionszelektív membránnal és egy bipoláris membránnal van elválasztva.
6. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialíziscella tartalmaz egy első és egy második rekeszt, egy anionszelektív membránt és egy bipoláris membránt, amely bipoláris membrán a katóddal szemben helyezkedik el, az első rekesz a katóddal szemben helyezkedik el, és egy bipoláris membránnal van elválasztva, a második rekesz egy bipoláris membránnal és egy anionszelektív membránnal van elválasztva. A nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát a második rekeszbe tápláljuk be, egy sav vagy egy só vizes oldatát az első rekeszbe tápláljuk be, és a halogénionokat az anionszelektív membránba tápláljuk be.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialíziscella (16) tartalmaz még egy harmadik rekeszt (19) és egy kationszelektív membránt (22) az anóddal (A) szemben elhelyezve, és a halogénionokat a harmadik rekeszen (19) keresztül migráltatjuk, amely egy anionszelektív membránnal és egy kationnszelektív membránnal (22) van elválasztva.
8. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialíziscella (25) tartalmaz egy első és egy második rekeszt (26), (27), egy anionszelektív membránt (29) és egy első kationszelektív membránt (28), amely első kationszelektív membrán (28) a katóddal szemben (C) helyezkedik el, az első rekesz (26) a katóddal szemben helyezkedik el és egy első kationszelektív membránnal (28) van elválasztva, a második rekesz (27) egy első kationszelektív membránnal (28) és egy anionszelektív membránnal (29) van elválasztva és a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát és a hidroxidionokat a második rekeszbe tápláljuk és a halogénionokat anionszelektív membránon (29) keresztül migráltatjuk.
9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialíziscella (30) tartalmaz még egy harmadik rekeszt (33) és egy második kationszelektív membránt (36) az anóddal szemben elhelyezve, és a halogénionokat a harmadik rekeszen (33) keresztül migráltatjuk, amely egy anionszelektív membránnal (35) és egy második kationszelektív membránnal (36) van elválasztva.
10. Az 1 -9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatát egy anioncserélő gyantával érintkeztetjük az elektrodialízises kezelés előtt, azzal egyidejűleg vagy az után.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy anioncserélő gyantaként erősen bázikus anioncserélő gyantát alkalmazunk.
12. A 2-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialízisberendezés legalább két elektrodialízis cellát tartalmaz.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektrodialízises kezelést folyamatosan végezzük.
14. Nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanta vizes oldatának alkalmazása papír, kartonpapír és kartonlemez gyártásánál adalékként, amely vizes oldat szerves és szervetlen halogéntartalma az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárással van csökkentve.
HU9500311A 1994-02-03 1995-02-02 Eljárás nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatának elektrodialízises kezelésére, és ezen vizes oldatok alkalmazása HU217463B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
SE9400353A SE502632C2 (sv) 1994-02-03 1994-02-03 Förfarande för minskning av halter organiskt och oorganiskt halogen i en vattenlösning samt användning av en vattenlösning som framställts enligt förfarandet

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9500311D0 HU9500311D0 (en) 1995-03-28
HUT72035A HUT72035A (en) 1996-03-28
HU217463B true HU217463B (hu) 2000-01-28

Family

ID=20392796

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9500311A HU217463B (hu) 1994-02-03 1995-02-02 Eljárás nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatának elektrodialízises kezelésére, és ezen vizes oldatok alkalmazása

Country Status (22)

Country Link
US (2) US5643430A (hu)
EP (1) EP0666242B1 (hu)
JP (1) JP3426771B2 (hu)
KR (1) KR100353895B1 (hu)
CN (1) CN1062488C (hu)
AT (1) ATE136011T1 (hu)
AU (1) AU685203B2 (hu)
BR (1) BR9500398A (hu)
CA (1) CA2141368C (hu)
CZ (1) CZ290044B6 (hu)
DE (1) DE69500001T2 (hu)
DK (1) DK0666242T3 (hu)
ES (1) ES2085188T3 (hu)
FI (1) FI105336B (hu)
GR (1) GR3019889T3 (hu)
HU (1) HU217463B (hu)
NO (1) NO303623B1 (hu)
NZ (1) NZ270417A (hu)
PL (1) PL190251B1 (hu)
RU (1) RU2142476C1 (hu)
SE (1) SE502632C2 (hu)
SK (1) SK281662B6 (hu)

Families Citing this family (20)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
ES2120447T3 (es) * 1991-06-19 1998-11-01 Akzo Nobel Nv Procedimiento para preparar resinas a base de epihalohidrina que tienen un contenido reducido de halogeno.
SE502632C2 (sv) * 1994-02-03 1995-11-27 Eka Nobel Ab Förfarande för minskning av halter organiskt och oorganiskt halogen i en vattenlösning samt användning av en vattenlösning som framställts enligt förfarandet
US6919111B2 (en) 1997-02-26 2005-07-19 Fort James Corporation Coated paperboards and paperboard containers having improved tactile and bulk insulation properties
US5882501A (en) * 1997-08-18 1999-03-16 Ppg Industries, Inc. Method of converting amine hydrohalide into free amine
US5906722A (en) * 1997-08-18 1999-05-25 Ppg Industries, Inc. Method of converting amine hydrohalide into free amine
US5997716A (en) * 1998-07-09 1999-12-07 Ppg Industries Ohio, Inc. Method of electrochemically producing epoxides
DE19856212A1 (de) * 1998-12-05 2000-06-08 Cognis Deutschland Gmbh Verfahren zur Herstellung von vernetzten Kationpolymeren mit vermindertem AOX-Gehalt
US20020096281A1 (en) 1999-11-19 2002-07-25 Hans Wallenius Wet-strong tissue paper
US6702923B1 (en) 1999-11-19 2004-03-09 Akzo Nobel Nv Wet strength agent and method for production thereof
US6878258B2 (en) * 2002-02-11 2005-04-12 Applied Materials, Inc. Apparatus and method for removing contaminants from semiconductor copper electroplating baths
US7576162B2 (en) * 2005-06-30 2009-08-18 Akzo Nobel N.V. Chemical process
US7932349B2 (en) * 2006-09-18 2011-04-26 Hercules Incorporated Membrane separation process for removing residuals polyamine-epihalohydrin resins
JP5354871B2 (ja) * 2007-05-14 2013-11-27 キヤノン株式会社 電解質液の再生方法および再生装置
DE102010030996A1 (de) * 2010-07-06 2012-01-12 Voith Patent Gmbh Metall-Ionen
JP5829819B2 (ja) * 2011-03-07 2015-12-09 川崎重工業株式会社 電気透析方法
US9758606B2 (en) 2012-07-31 2017-09-12 The Trustees Of Columbia University In The City Of New York Cyclopropenium polymers and methods for making the same
PT3180474T (pt) * 2014-08-13 2019-04-23 Solenis Tech Lp Processo para melhorar o desempenho de resinas com resistência à humidade através de ativação com base
JP7196725B2 (ja) * 2019-03-27 2022-12-27 荒川化学工業株式会社 製紙用添加剤の製造方法
WO2023097243A1 (en) * 2021-11-24 2023-06-01 Nitto Denko Corporation Methods and system for electrochemical production of formic acid from carbon dioxide
WO2024243371A1 (en) * 2023-05-22 2024-11-28 Nitto Denko Corporation Electrochemical devices and systems and methods for use of same

Family Cites Families (16)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3446695A1 (de) * 1984-12-21 1986-06-26 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Verfahren zur aufkonzentrierung waessriger loesungen von organischen verbindungen, die salze enthalten, unter gleichzeitiger verringerung des salzgehaltes
US4620912A (en) * 1985-12-27 1986-11-04 Shell Oil Company Process for the production of dichlorohydrin
US4704463A (en) * 1986-05-27 1987-11-03 Shell Oil Company Process for the production epichlorohydrin
JPS634919A (ja) * 1986-06-25 1988-01-09 Matsushita Electric Works Ltd プラスチツクの加熱圧縮成形装置
JPS6312148A (ja) * 1986-07-03 1988-01-19 Fujitsu Ltd 半導体装置
DE3642164A1 (de) * 1986-12-10 1988-06-23 Basf Ag Verfahren zum entfernen von saeure aus kathodischen elektrotauchlackier-baedern mittels elektrodialyse
DE3708544A1 (de) * 1987-03-17 1988-09-29 Bayer Ag Stickstoffhaltige, wasserloesliche verbindungen
DE3808741A1 (de) * 1988-03-16 1989-09-28 Bayer Ag Polyamidamin-harze
DE3903024A1 (de) * 1989-02-02 1990-08-16 Hoechst Ag Verfahren zur entsalzung von loesemittelhaltigen elektrolytloesungen durch elektrodialyse
CA2066378C (en) * 1991-04-24 2000-09-19 David J. Hardman Dehalogenation of organohalogen-containing compounds
DE4114657A1 (de) * 1991-05-06 1992-11-12 Hoechst Ag Waessrige loesungen von kationischen polyamidoamin-harzen
ES2120447T3 (es) * 1991-06-19 1998-11-01 Akzo Nobel Nv Procedimiento para preparar resinas a base de epihalohidrina que tienen un contenido reducido de halogeno.
DE4131794A1 (de) * 1991-09-24 1993-03-25 Metallgesellschaft Ag Verfahren und vorrichtung zur aufarbeitung von abfallschwefelsaeure
US5198117A (en) * 1991-12-02 1993-03-30 The Dow Chemical Company Method and apparatus for preparing an epoxide by anionic dialysis
US5463430A (en) * 1992-07-31 1995-10-31 Nidek Co., Ltd. Examination apparatus for examining an object having a spheroidal reflective surface
SE502632C2 (sv) * 1994-02-03 1995-11-27 Eka Nobel Ab Förfarande för minskning av halter organiskt och oorganiskt halogen i en vattenlösning samt användning av en vattenlösning som framställts enligt förfarandet

Also Published As

Publication number Publication date
ATE136011T1 (de) 1996-04-15
RU95101376A (ru) 1997-03-20
CN1112455A (zh) 1995-11-29
DE69500001D1 (de) 1996-05-02
NZ270417A (en) 1996-03-26
SK12095A3 (en) 1996-03-06
CZ290044B6 (cs) 2002-05-15
EP0666242A1 (en) 1995-08-09
JP3426771B2 (ja) 2003-07-14
GR3019889T3 (en) 1996-08-31
DK0666242T3 (da) 1996-07-08
ES2085188T3 (es) 1996-05-16
AU685203B2 (en) 1998-01-15
CA2141368C (en) 2004-07-06
CN1062488C (zh) 2001-02-28
HUT72035A (en) 1996-03-28
NO950369D0 (no) 1995-02-01
FI950440L (fi) 1995-08-04
US5876579A (en) 1999-03-02
KR100353895B1 (ko) 2003-01-24
SE9400353D0 (sv) 1994-02-03
DE69500001T2 (de) 1996-09-19
NO303623B1 (no) 1998-08-10
RU2142476C1 (ru) 1999-12-10
AU1145895A (en) 1995-08-10
CZ20995A3 (en) 1995-10-18
CA2141368A1 (en) 1995-08-04
SE9400353L (sv) 1995-08-04
FI105336B (fi) 2000-07-31
US5643430A (en) 1997-07-01
NO950369L (no) 1995-08-04
HU9500311D0 (en) 1995-03-28
EP0666242B1 (en) 1996-03-27
SK281662B6 (sk) 2001-06-11
PL307010A1 (en) 1995-08-07
KR950031190A (ko) 1995-12-18
JPH07213870A (ja) 1995-08-15
SE502632C2 (sv) 1995-11-27
BR9500398A (pt) 1995-10-31
PL190251B1 (pl) 2005-11-30
FI950440A0 (fi) 1995-02-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU217463B (hu) Eljárás nitrogéntartalmú epihalohidrinbázisú gyanták vizes oldatának elektrodialízises kezelésére, és ezen vizes oldatok alkalmazása
RU2110532C1 (ru) Водный раствор, включающий водорастворимую азотсодержащую смолу на основе эпигалогидрина с пониженным содержанием органического галогена, и способ ее получения
US5868916A (en) Process for recovering organic hydroxides from waste solutions
AU770841B2 (en) Methods for producing or purifying onium hydroxides by means of electrodialysis
WO2002057185A2 (en) Process for producing potassium sulfate from sodium sulfate
US4775478A (en) Process for removing acid from cathodic electrocoating baths
JP2000506442A (ja) 液状媒体からアミン化合物を抽出する方法
US5145569A (en) Process for desalting solvent-containing electrolyte solutions by electrodialysis
HU211778B (en) Process for manufacturing bipolar membranes and for producing aqueous alkalimetal hydroxide solutions
JPH02247148A (ja) グリオキサール水溶液の精製法
JPH07313098A (ja) 減塩醤油の製造方法および製造装置
EP0217439B1 (en) Process for the electrochemical oxidation of alkylpyridines
US6036830A (en) Desalination of aqueous sulphonamide solutions
JP2001113290A (ja) 有機物含有水の処理装置
JPS6312148B2 (hu)
WO1997009465A1 (en) Electrolytic production of hypophosphorous acid
GB733100A (en) Permselective membranes, their manufacture and use in electrodialysis
JPH0796146A (ja) アルカリ性過酸化物水溶液中のヒドロキシルイオンの濃度を減少させるための透析法
JPS6326736B2 (hu)
JPS5927390B2 (ja) グリオキシル酸の製造方法
JPH06134459A (ja) 純水製造方法
JPH0277591A (ja) 第4級ホスホニウムヒドロオキシドの製造法
JPH0437069B2 (hu)
JPH0565596B2 (hu)

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees