HU213703B - Plastering and lining strip for windows stiles, door stiles and the like for the join with the plastering - Google Patents

Description

A találmány vakolat- és védőléc ablaktokokhoz, ajtótokokhoz vagy hasonlókhoz a vakolathoz való átmenetnél, ahol a vakolat- és védőlécnek

a) bázistartománya van, amely hátoldalán a vakolatés védőlécnek az ablaktokra, ajtótokra vagy hasonlóra történő ragasztására ragasztószalaggal van ellátva,

b) a bázistartomány elülső oldalából kiálló legalább egy, a léc mentén elnyúló bordával rendelkezik,

c) és egy csík alakú védőheveder van, amely egy kis vastagságú törési anyaghíd útján a léc bázistartományával összefügg.

Ilyen típusú léc ismeretes a DE 87 15 604 U sz. leírásból.

Épületek építésénél általában úgy járnak el, hogy az ablaktokokat és ajtótokokat a már kész nyers épület nyílásaiba behelyezik és ott rögzítik. Egy későbbi fázisban a nyers építményt kívül és belül bevakolják. Különösen az építmény külső oldalán problémát okoz a vakolatnak és az ablak-, ill. ajtótoknak a csatlakozása, mivel a vakolat homlokoldalon az ajtó- és ablaktok anyagára, amely általában fa, műanyag vagy fém csatlakozik, és ott nem jön létre a vakolat és a tok anyaga között megfelelő kapcsolat. Mivel a vakolat száradás közben kismértékben zsugorodik, és mivel az ablak és az ajtótok rázkódásnak lehet kitéve, például az ajtó vagy ablak becsapódásakor, fennáll a veszély, hogy a vakolat és a tok között egy repedés, hézag keletkezik. Itt a nedvesség be tud hatolni, és hosszabb idő alatt az ablaktok vagy ajtótok károsodásához vagy a vakolat meghibásodásához vezethet, például a vakolat ott letöredezhet. Azonkívül vakolásnál nem lehet elkerülni, hogy a vakolat szétfröccsenjen. A vakolatfoltok az ablak- és ajtótokról - ha egyáltalán lehetséges - csak nehezen távolíthatók el. Ez viszont fáradtságos, időt rabló művelet, dacára annak, hogy gyakran foltok maradnak vissza.

A továbbiakban ismertetésre kerülő vakolat- és védőlécekkel ez a probléma megoldásra kerül. Az épület vakolása előtt ezek a lécek az ablak- és az ajtótok jobb és bal oldala mentén, valamint a felső széle mentén és esetleg az alsó szél mentén felragasztásra kerülnek. Majd a védőhevederekre fóliát ragasztanak, amely az ablakfelületet, ill. az ajtófelületet a léceken belül átfedi. Ilyen módon az ablaktok vagy ajtótok védve van a szennyeződéssel szemben mégpedig a fröccsenő vakolattal szemben. A vakolat a léc anyagnál végződik, míg ez a kapcsolat hosszú távon tömítetten nem működik. A rugalmas ragasztószalag, amely egyidejűleg tömítőszalagként is működik, egy rázás biztos kapcsolatot biztosít az ablak- és ajtótok és a léc között, a léchez csatlakozó vakolattal együtt.

Az eddig ismert vakolat- és védőlécek esetén azonban hátrányosnak mutatkozott, hogy a bázistartomány elülső oldalából kiálló és általában a vakolandó fallal párhuzamosan fekvő borda vagy bordák a vakolás után látható marad, mivel a bordának a vakolandó faltól távolabbi lapos oldala vakolásnál lehúzóélként nyer alkalmazást, a vakolat pedig a borda szabad homlokoldalánál végződik.

A találmány feladata egy vakolat- és védőléc létesítése, amely a bevezetőben említett típusú kialakítású, és amely a vakolat elkészítése után az eddig ismert megoldásoknál lényegesen kisebb mértékben látszik, és a felsorolt hiányosságokat kiküszöböli. A találmány tehát vakolat- és védőléc ablaktokhoz, ajtótokhoz vagy hasonlókhoz, a vakolathoz való átmenetnél, ahol a vakolat- és védőlécnek bázistartománya van, amely hátoldalán a vakolat- és védőlécnek az ablaktokra, ajtótokra vagy hasonlóra történő ragasztására, ragasztószalaggal van ellátva. A bázistartomány elülső oldalából kiálló legalább egy, a léc mentén elnyúló bordával rendelkezik, és egy csík alakú védőheveder van, amely egy kisvastagságú törési anyaghíd útján a léc bázistartományával összefügg·

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a vakolat- és védölécnek

d) a vakolat- és védőléc bázistartománya a védőheveder és a borda, illetve több borda esetén a védőhevederhez közelebbi borda között egy csík alakú távtartó toldattal rendelkezik,

e) ahol a távtartó toldat és a borda révén alkotott, lényegében L alakú vakolat felvevő tere van, és

f) hogy a távtartó toldat letört védőheveder esetén oldalnézetben olyan kis vastagsággal rendelkezik, hogy a vakolat felvevő térbe bejuttatott vakolat esetén a léc teljesen vagy megközelítően teljesen borítva van.

Ezen takarás révén a léc optikailag szinte láthatatlan. A gondos szemlélődés esetén bizonyos szögből a ragasztószalag még bizonyos mértékben látható, azonban ez optikailag lényegesen kevésbé zavar, mint a lécnek az eddig látható, normálisan több milliméter magas bordája. A léc anyaga és az ablak- vagy ajtótok anyaga közötti színkülönbség és a vakolat anyaga közötti színkülönbség optikailag már nem j elentkezik. Ezen esztétikai előnyökből származik az, hogy a léc anyaga nincs már az UV sugárzásnak kitéve, és így biztonságosan ki van küszöbölve az öregedés, a színváltozás vagy hasonló káros következmények veszélye. Ebből kifolyólag lécként műanyagot lehet alkalmazni, amely a már említett öregedési hajlama miatt kedvezőtlenebb lenne, viszont a környezet szempontjából előnyösebb és/vagy recirkulálható.

A távtartó toldat ismertetett vékony végvastagságát úgy lehet a legegyszerűbb módon előállítani, hogy a távtartó toldatot egészében lehető legkisebb anyagvastagsággal állítjuk elő. Ezt a kialakítást azonban az korlátozza, hogy a távtartó toldat stabilitásához egy bizonyos falvastagságot kell biztosítani.

A találmány egy előnyös megvalósítása esetén, amikor egy nagyobb anyagvastagságból indulunk ki, a távtartó toldat leferdítve, lekerekítve megy át a csökkentett végvastagságba.

Egy további előnyös kialakítás szerint a léc a bázistartomány elülső oldalából kiálló második, a léc mentén elnyúló bordával rendelkezik, amely a védőhevedertől az első bordánál távolabb van elrendezve, és a két borda között távköz van. Ez a megoldás jobb kapcsolatot biztosít a vakolat és a léc között, mivel a második borda az alsó vakolatba van ágyazva.

Előnyösen az első borda és/vagy a második borda oly módon hátra van metszve, hogy a vakolatnak a bázistartomány elülső oldalától való elmozdulása formazáróan

HU 213 703 Β akadályozva van. Ebben az esetben a vakolat száradásakor bekövetkező zsugorodás nem eredményezi a vakolatnak a lécről történő leválását. A vakolat és a léc közötti átmenet repedésmentes és esővel szemben tömített marad.

Egy további előnyös kivitel esetén a vakolat és a léc közötti j óbb kapcsolat érdekében az első bordán és/vagy a második bordán áttörések vannak úgy, hogy a vakolat a bordán vagy bordákon ily módon áthatol. Hangsúlyozni kell, hogy az áttörések az első bordában önálló találmányt alkotnak, amely függetlenül a távtartó toldattól megvalósítható. Előnyös az áttörések egy részénél vagy minden áttörésnél az áttörés szélek a hátsó tartományban a bázistartomány elülső oldalával esnek egy vonalba. így ezek a tartományok mindenféle szálaktól mentesek, amelyek a vakolatnak az áttörésekbe való tökéletes bejutását megakadályoznák. Áttörések például stancolással vagy egy lyukasztószerszám átpréselésével készülhetnek. Folyamatos gyártás forgószerszámmal történhet, amely egy lyukasztó bélyeg kerülete mentén lehet elrendezve.

Előnyös, ha a védőheveder hátoldalán a védőheveder mentén elnyúló távtartó bordával rendelkezik, amelynek olyan magassága van, hogy lényegében a ragasztószalag hátoldalával esik egy síkba. A távtartó borda gondoskodik arról, hogy a védőheveder távolságban van az ablaktoktól vagy ajtótoktól, és így a befejezett vakolási munkák után kényelmesen ujjal alá lehet nyúlni, és felfelé hajlítással le lehet tömi. A letörési anyaghíd letörés előtti enyhe recézésével némely esetben előnyt lehet biztosítani. Azonkívül a távtartó borda megakadályozza, hogy a védőheveder egy védőfólia felragasztásakor ne tudjon erősen hátra kitérni, és így ne nehezítse a védőfólia felragasztását. A távtartó borda működésének leírásából világos, hogy a tervezett hatás akkor is elérhető, ha a magassága a leírt mértéktől eltér.

Mint ahogy már említettük, előnyös, ha a védőheveder elülső oldalán egy ragasztó réteggel rendelkezik az ablak- vagy ajtófelületet leborító és arra ráfeszítendő védőfólia rögzítésére. Ezt úgy kell érteni, hogy a védőréteg szállítási állapotban egy könnyen eltávolítható borító csíkkal van ellátva.

Előnyösen a távtartó toldatnak olyan szélessége van, amely lényegében a felhordandó felső vakolatréteg vastagságának felel meg. Ebben az esetben, mint az ismert léceknél, a bordának, vagy több borda esetén a védőhevederrel szomszédos bordának a vakolandó fallal ellentétes lapos oldalát, mint lehúzóélet lehet az alsó vakolat felhordásakor használni. Ezután történik a felső vakolat felhordása, amely a lényegében L alakú vakolat felvevő térbe benyúlik. Emellett a távtartó toldat szabad széle, mint tájékozódási segítség, vagy mint lehúzóél használható fel.

Ismeretesek már olyan vakolat- és védőlécek, amelyekkel szövetbetétek vannak összekapcsolva, vagy szerkezete van, a vakolatba beágyazandó betétszövet rögzítésére. Ezek a lécek olyan épületekhez történő alkalmazásra szolgálnak, amelyek ún. teljes hővédelemmel vannak ellátva. Teljes hővédelem esetén az épület külső falára egy hőszigetelő réteget, például habosított polisztirol lapokból, szálasanyagból visznek fel, és azután a vakolat erre a hőszigetelő rétegre kerül felhordásra. Annak elkerülésére, hogy a vakolatrétegben repedések keletkezzenek, először a hőszigetelő rétegre szövetbetétet visznek fel, majd valamilyen masszával rögzítik. A szövetbetét legtöbb esetben hálószerű műanyag termék. A vakolat- és védőlécek, amelyek szövetbetéttel vannak ellátva, arra szolgálnak, hogy az ablak vagy ajtó tartományában a hőszigetelő rétegre felfeküdjenek, tehát arra áthidalásként szolgáljanak.

A találmány egy további előnyös kivitele esetén a léc szállítási állapotban egy szövetbetéttel van ellátva, vagy a találmány szerinti lécszerkezettel rendelkezik egy a vakolatba beágyazandó szövetbetét rögzítésére. Egyik előnyös megvalósítási lehetőség a rögzítő szerkezet számára abból áll, hogy a lécnek egy csík alakú rögzítőhevedere van, amely egy hajlítható anyaghídon keresztül összefügg a léccel és rögzítési helyzetben, szélével egy léckiugrás mögé van becsappantva. Hangsúlyozni kell, hogy ez a kivitel csak egy a sok megvalósítási lehetőség közül. Alternatív megoldásként szóba jöhetnek hátrametszett rögzítőcsatomák, amelyekbe a szövetbetét széle behelyezhető, és a csatorna egy becsappantható záródarabbal lezárható, amely a szövetbetétet a csatornában rögzíti. A csatorna például háromnegyed kör alakú lehet, és egy körkeresztmetszetü rúd lehet a záródarab. Egy másik megoldás szerint lehetséges a szövetbetétet valamilyen módon a léccel állandóan összekapcsolni.

Előnyösen a találmány szerinti léc műanyagból van, elsősorban polivinil-klorid és polietilén jöhet számításba. A léc kis költséggel extrudálással állítható elő. Lehetséges azonban a lécet fémből is előállítani.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy vakolat- és védőléc kiviteli példájának keresztmetszete egy ablaktokra vagy ajtótokra felragasztva, és a falvakolat felhordása után, a

2. ábra egy léc további kiviteli példája keresztmetszetben, a

3. ábra a 2. ábra szerinti léc II nyíl irányából vett oldalnézete, a

4. ábra egy további oldalnézet hasonlóan a 3. ábrához, mégpedig a 2. és 3. ábra szerinti rész egy változata esetén, az

5-7. ábrák a léc további három kiviteli példáját szemléltetik keresztmetszetben, míg a

8. ábra egy léc kiviteli példája keresztmetszetben.

Az 1. ábra egy 2 fal vízszintes metszete, amely falazott kövekből vagy betonból állhat. Az 1. ábra felső részén a ház külső oldala, míg az 1. ábra alsó részén a ház belső oldala látható. Az 1. ábrán felülről lefutó határvonal 4 falkáva. Az 1. ábrán vízszintes futó határvonal a 2 fal 6 külső felülete, amely még vakolatlan.

A falnyílásban egy 8 ablaktok van rögzítve, amikor is a 8 ablaktok és a 4 káva közötti fuga kikeményedő 10 poliuretán habban van kitöltve. A 8 ablaktokban 12 üveglap van, előnyösen kettős üveglap, mégpedig egy utólag behelyezhető 14 léccel rögzítve. Itt tehát egy rögzítetten álló 12 üveglapról, azaz ablakról van szó. Nyitható ablakszámy esetén a 12 üveglap nincs közvet3

HU 213 703 Β lenül a 8 ablaktokban, hanem egy nyitható ablakkeretben, amely sarokpántok révén van a 8 ablaktokhoz rögzítve.

A 8 ablaktok külső oldalán 16 ragasztószalag segítségével 18 vakolat- és védőléc van felragasztva, amelyet röviden csak 18 lécnek fogunk a leírás további részében említeni. A 16 ragasztószalag hab műanyagból van, aminek nagy a szilárdsága, azonban rugalmasan utánengedő, de viszonylag nagy összenyomási ellenállása van. A 16 ragasztószalag egyidejűleg tömítőszalagként is szolgál.

Eltekintve aló ragasztószalagtól a 18 léc lényegében egy 20 bázistartományból és két 22 bordából, valamint 24 védőhevederből áll. A 20 bázistartománynak sík hátoldala van (1. ábrán alul), amelyre a 16 ragasztószalag fel van ragasztva. A 20 bázistartomány elülső oldalából (1. ábrán felül) derékszögben két 22 borda áll ki. A két 22 borda két-két egymással párhuzamos felülettel van határolva, és a szabad végén egy-egy homlokfelülettel. Az 1. ábrán jobb oldali 22 borda külső felülete a 20 bázistartomány ottani oldalvégébe megy át.

Az 1. ábrán bal oldali 22 bordának oldalsó távolsága van, az 1. ábra szerinti 20 bázistartomány bal oldali 26 homlokvégétöl. Ez a baloldali 26 homlokvég a 18 lécnek a 4 kávával ellentétes oldalán van. A 20 bázistartománynak balra 22 borda helyén túlnyúló folytatása, mint 28 távtartó toldat szerepel. így a bal oldali 22 borda 30 lapos oldala és a 28 távtartó toldat 32 elülső felülete egy lényegében L alakú 34 vakolatfelvevő teret tárol. Az 1. ábra szerinti bal oldali 22 borda az igénypontokban és a leírás bevezető részében, mint első borda van megnevezve, míg az 1. ábra szerinti jobb oldali 22 borda ugyancsak az igénypontban és a leírásban, mint második borda szerepel.

A két 22 bordának a belső lapos oldala és a 20 bázistartomány elülső oldala egy lényegében U alakú 36 vakolat felvevő teret határol. A jobb oldali 22 borda bizonyos távolságban van a 4 kávától. A 18 léc azonban a 8 ablaktok szélességétől függően is fel lehetne ragasztva, hogy a jobb oldali 22 borda közvetlenül a 4 káván fekszik.

A 20 bázistartomány 26 szélvégéhez csatlakozik a csík alakú 24 védőheveder. A 24 védőheveder elülső oldala síkra van kialakítva, és lényegében a 20 bázistartomány hátoldalának folytatásában van. A 24 védőheveder hátoldalán egy lényegében derékszögben lefelé nyúló 38 távtartó borda van. A 38 távtartó borda olyan magas, hagy a 24 védőheveder hátoldalt a 38 távtartó bordán oly mértékben támaszkodik a 8 ablaktokra, hogy a 24 védőheveder elülső oldala lényegében párhuzamos a 8 ablaktok elülső oldalával.

A 24 védőheveder elülső oldalán 40 ragasztóréteggel van ellátva. Éne 42 védőfólia van felragasztva, amely fólia a 18 léctől az 1. ábra szerint balra nyúlik el. A 24 védőheveder a 28 távtartó toldattal 44 törési anyaghíd révén függ össze.

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a 18 léc beleértve a 24 védőhevedert is, egész hosszán azonos keresztmetszetű és így a 18 léc extrudálással problémamentesen gyártható.

Az 1. ábrán látható, hogy a 4 kávára 46 alsó vakolat kerül felhordásra, mégpedig olyan vastagságban, hogy a jobb oldali 22 borda a 46 alsó vakolatba beágyazásra kerüljön, és hogy a 46 alsó vakolat lényegében a bal oldali 22 borda lapos oldalát lényegében lezárja. így a 46 alsó vakolat lesimításakor a 30 lapos oldal, mint lehúzóél használható. A 46 alsó vakolatra egy réteg 48 felső vakolat kerül, mégpedig előre meghatározott vastagságban. A 48 vakolat lesimításakor a 28 távtartó toldat 26 oldalvégét lehet lehúzó élként használni. Miután az egész vakolat elkészült, eltávolítjuk a 42 védőfóliát, és a 24 védőhevedert a 44 törési anyaghídnál letörjük. Mivel a 28 távtartó toldat kiindulva a 20 bázistartomány vastagságának megfelelő vastagságból, lekerekítve az oldalvégnél minimális vastagságba megy át a védőléc anyagából a védőheveder letörése után csak egy igen keskeny anyagcsík marad látható.

Utalni szeretnénk arra, hogy az ajtótokok vakolásánál a 18 léc alkalmazása teljesen analóg módon történik.

A 2. és 3. ábra szerinti 18 léc egy további előnyös kivitel szemléltetésére szolgál. Itt a két 22 borda mindegyikében egy sor 50 áttörés van. A 3. ábra szerinti példa esetén az 50 áttörések lényegében négyszögletesek, lekerekített sarkokkal, míg a 4. ábra esetén az 50 áttörések félkör alakúak. Az áttörések hátsó tartományai a 20 bázistartomány 52 elülső oldalával esnek egy síkba.

Az 50 áttörések természetesen a 3. és 4. ábrától eltérő alakúak is lehetnek, például négyzetesek, kör alakúak, oválisak stb. A 22 bordák mentén az 50 áttörések alakjai váltakozhatnak. A bal oldali 22 bordánál az 50 áttörések alakja eltérhet a jobb oldali 22 bordákon lévő áttörésektől. Lehetséges csak az egyik 22 bordát 50 áttörésekkel ellátni.

A 2. ábra arra mutat példát, hogyan történik a 28 távtartó toldat vastagságának egy kisebb végvastagságra történő csökkentése, mégpedig egy ferdítés révén.

Az 5., 6. és 7. ábrákon a 18 lécek kiviteli példái láthatók, amelyeknél a két 22 borda úgy van kialakítva, hogy ajobb oldali 22 borda bal oldala és/vagy abal oldali 22 borda jobb oldala és/vagy a bal oldali 22 borda bal oldala egy-egy hátrametszést alkot. Ezek a hátrametszések megakadályozzák a vakolatnak a 18 léc 20 bázistartománya elülső oldalától történő mozgását, mégpedig a P nyíl irányában.

Az 5. ábra szerinti kiviteli példánál a két 22 borda homlokoldalaik közelében keresztmetszetükben befelé irányuló, lényegében háromszög alakú 54 kiugrással rendelkeznek. Az 54 kiugrások le lehetnek azonban kerekítve, és így, mint egy dudort alkothatnak (6. ábra jobb oldalán).

A 6. ábra szerinti kiviteli példánál abal oldali 22 borda mintegy félmagasságban először befelé van megtörve. Majd a végén kifelé. Ezáltal a bal oldali 22 bordán mind a 36 vakolat felvevő térben, mind a 34 vakolat felvevő térben hátrametszés alakul ki.

A 7. ábra szerinti kiviteli példánál mindkét 22 borda nem sík, hanem olyan értelemben ívesen hajlított, hogy a 36 vakolatfelvevő tér a 18 léc mintegy fél magasságban, maximálisan le van szűkítve, majd a mögött mindkét irányban bővül. A 34 vakolatfelvevö tér a 18 léc mintegy

HU 213 703 Β félmagasságában maximálisan kiszélesedik és a 18 léc elülső vége felé keskenyedik. Lehetséges olyan két 22 bordát választani, amelyek ívessége a 18 léc félmagasságában a maximális távolságban van egymástól, és a 18 léc elejénél minimális távolságban vannak. Továbbá lehetséges csupán az egyik 22 bordát ívesen kialakítani, míg a másikat sík alakban.

Szeretnénk utalni arra, hogy a 2-7. ábrák szerinti kiviteli példáknál bemutatott változatok és megoldások egymással kombinálhatók, a bemutatott példáktól eltérő módon is. így például a 6. ábra szerinti többször megtört bal oldali 22 borda egy íves jobb oldali bordával kombinálható. A lényeg, hogy működőképes hátrametszést kapjunk a bal oldali 22 borda bal oldalánál (6., 7. ábra) és/vagy ajobb oldali bordabal oldalánál (5., 6., 7. ábrák) és/vagy a jobb oldali 22 borda bal oldalánál (5., 6., 7. ábra) és/vagy ajobb oldali 22 borda jobb oldalánál (7. ábra). Amellett a hátrametszések mindkét 22 bordánál különbözők lehetnek úgy, ahogy arra a 6. ábra mutat példát.

A 2-7. ábrák szerinti megoldásoknál a 16 ragasztószalag és a 47 ragasztóréteg-ábrázolás technikai okból el van hagyva.

Továbbá szeretnénk arra utalni, hogy a bemutatott kiviteli példáktól eltérően a két 22 bordának különböző magassága lehet.

A 8. ábrán egy 18 léc látható, amely 56 szövetbetéttel van összekapcsolva. A 18 lécnek csak egy 22 bordája van. A 20 bázistartomány egy hajlítható 58 anyaghíd révén egy csökkentett vastagságú csík alakú 60 befogóhevederbe megy át. A 60 befogóheveder a 20 bázistartományhoz viszonyítva mintegy 180°-kal vissza van hajlítva, és csúcsos 62 vége a 22 borda egy 64 kiugrása, ill. orra elé van bepattintva. A 20 bázistartománynak egymás melletti két vagy több, a 18 léc hossza mentén elnyúló 66 kiugrása van 52 elülső oldalán. A 20 bázistartomány 52 elülső oldala és különösen a 66 kiugrások, valamint a 60 visszahajlított befogóheveder hátoldala között van az 56 szövetbetét rögzítve. Az 56 szövetbetét a 60 befogóheveder 62 vége és a 18 léc 64 kiugrása között fut kifelé. A 22 borda bal oldali 30 lapos oldala és a 28 távtartó toldat elülső oldala - mint a korábbi példáknál - egy 34 vakolatfelvevő teret határol. A 28 távtartó toldat oldalvége minimális végvastagságra van csökkentve.

A 7. ábrán a 20 bázistartomány 52 elülső oldalán egy hosszan futó 68 vályú van, mintegy a két 22 borda között középen. A 68 vályú központosító funkciót lát el abban az esetben, ha a 18 lécet az ablaktokra vagy ajtótokra járulékosan csavarozással akarjuk rögzíteni. A 18 léc ebből a célból megfelelő távolságokban csavarlyukakkal lehet ellátva, például a 68 vályúban, vagy akár a 68 vályú nélkül is. Ez úgy értendő, hogy a 68 vályú és/vagy a csavarlyukak mindegyik kivitelnél meglehetnek.

A 18 léc az összes kiviteli példa esetén műanyagból lehet vagy esetleg fémből.

A 18 lécet különböző szélességű 28 távtartó toldattal lehet gyártani, mégpedig a felhordandó 48 felső vakolat vastagságához igazítva.

Különböző felső vakolatok alkalmazhatók a homok szemcsézetétől függően. Előnyösen a távtartó toldat a szélessége az alkalmazandó felső vakolat szemcsézetének felel meg, vagy annál valamivel nagyobb. Tipikus példa erre 3 mm. Ebben az esetben a felső vakolat síkra dörzsölésekor a 18 léc tartományában nyugodtan lehet a vakolatot nyomni, mivel a szemcsék a bal oldali 22 bordára támaszkodnak.

A léc tipikus mérete:

10—40 mm a bázistartomány és távtartó toldat együttes szélessége,

5-40 mm bordamagasság,

0,5-3 mm anyagvastagság,

8-15 mm a védőheveder szélessége és

2,5-5,5 mm a ragasztószalag vastagsága.

Meg kell említeni, hogy a találmány szerinti vakolatés védőléc nemcsak az ablaktok és az ajtótok, valamint a fal vakolata közötti átmenethez alkalmazható, hanem általában mindenütt, ahol a vakolat egy fából, műanyagból vagy fémből való építési részbe megy át. Ilyen példa a falból kilépő gerenda.

A 16 ragasztószalag helyett a 18 léc például egy, a léc mentén elnyúló öntapadó és állandóan képlékenyen maradó tömítőmasszából álló csíkkal, például butil-kaucsukkal vagy olvadó ragasztóval lehet a 8 ablaktokon rögzítve. Ugyanúgy lehetséges a ragasztószalag helyett - mint kifejezés helyett - az általánosabb rögzítésre szolgáló ragasztóeszközt alkalmazni.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Vakolat- és védőléc ablaktokhoz, ajtótokhoz vagy hasonlókhoz a vakolathoz való átmenetnél, ahol a vakolatés védőlécnek (18)

   a) bázistartománya (20) van, amely hátoldalán a vakolat- és védőlécnek (18) az ablaktokra (8), ajtótokra vagy hasonlóra történő ragasztására ragasztószalaggal (16) van ellátva,

   b) a bázistartomány (20) elülső oldalából kiálló legalább egy, a védöléc (18) mentén elnyúló bordával (22) rendelkezik,

   c) és egy csík alakú védőheveder (24), van, amely egy kis vastagságú törési anyaghíd (44) útján a védőléc (18) bázistartományával (20) összefügg, azzal jellemezve, hogy

   d) a vakolat- és védőléc (18) bázistartománya (20) a védőheveder (24) és a borda (22), illetve több borda esetén a védőhevederhez (24) közelebbi borda (22) között egy csík alakú távtartó toldattal (28) rendelkezik,

   e) ahol a távtartó toldat (28) és a borda (22) révén alkotott, lényegében L alakú vakolatfelvevő tere van, és

   f) hogy a távtartó toldat (28) letört védőheveder (24) esetén oldalnézetben olyan kis vastagsággal rendelkezik, hogy a vakolatfelvevő térbe (34) bejuttatott vakolat (48) esetén a léc teljesen vagy megközelítően teljesen borítva van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vakolat- és védőléc, azzal jellemezve, hogy a távtartó toldat (28) lekerekítve a csökkentett végvastagságba megy át.

   HU 213 703 Β
3. 3. Az 1. igénypont szerinti vakolat- és védőléc, azzal jellemezve, hogy a távtartó toldat (28) leferdítve a csökkentett végvastagságba megy át.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti vakolatés védöléc, azzal jellemezve, hogy a bázistartomány (20) elülső oldalából (52) kiálló, második, a védőléc (18) mentén elnyúló bordája (22) van, amely a védőhevedertől (24) az első bordánál (22) távolabb van elrendezve, és a két borda (22) között távköz van.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vakolatés védőléc, azzal jellemezve, hogy az első borda (22) és/vagy a második borda (22) oly módon hátra van metszve, hogy a vakolatnak (46, 48) a bázistartomány (20) elülső oldalától (52) való elmozdulása formazáróan akadályozva van.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti vakolatés védőléc, azzal jellemezve, hogy az első bordának (22) és/vagy a második bordának (22) áttörései (50) vannak.
7. 7. A 6. igénypont szerinti vakolat- és védőléc, azzal jellemezve, hogy az áttörések (50) egy részénél vagy az összes áttörések (50) egy részénél az áttörések széle hátsó tartományukban a bázistartomány (20) elülső oldalával egy vonalba esnek.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti vakolatés védőléc, azzal jellemezve, hogy a védőheveder (24) hátoldalon egy a védőheveder (24) hosszán elnyúló távtartó bordával (38) rendelkezik, amelynek előnyösen olyan magassága van, hogy az a ragasztószalag (16) hátoldala síkjában végződik.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti vakolatés védőléc, azzal jellemezve, hogy a védőheveder (24) elülső oldalán egy védőfólia (42) rögzítésére szolgáló ragasztóréteg (40) van.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti vakolatés védőléc, azzal jellemezve, hogy a távtartó toldatnak (28) a felhordandó felső vakolat (48) vastagságának lényegében megfelelő vastagsága (a) van.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti vakolat- és védőléc, azzal jellemezve, hogy a vakolatba ágyazandó szövetbetét (56) befogására befogószerkezete (60) van.
12. 12. A 11. igénypont szerinti vakolat- és védőléc, azzal jellemezve, hogy a befogószerkezetnek egy csík alakú befogóhevedere (60) van, amely egy hajlítható anyaghídon keresztül a léccel (18) össze van kapcsolva, és befogott helyzetben végével (62) egy léckiugrás (64) mögé van akasztva.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti vakolat- és védőléc, azzal jellemezve, hogy szállítási helyzetben egy szövetbetét (56) van vele összekapcsolva.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti vakolat- és védőléc, azzal jellemezve, hogy műanyagból van.