HU205558B - Attack vehicle particularly fire-engine - Google Patents

Description

A leírás tárgya rohamjármü, különösen tűzoltókocsi átmenő alvázkerettel, mely legalább egy, a jármű hosszirányában elnyúló főtartót, legalább két, a jármű hosszirányával távolságtartóan elhelyezett tengelyt, egy meghajtómotort, adott esetben egy tűzoltófecskendőt, egy vezetőfülkét, egy sebességváltót és egyéb kiegészítő felszereléseket tartalmaz.

Ismeretesek rohamjárművek, különösen tűzoltókocsik különböző kivitelű járművázai. így többek között ismert megoldásokat képez hasonló járművek meghajtómotorjait az átmenő főtartók között, lényegében ezek fölött az első tengely környezetében, ill. az első tengely előtt, vagy a hátsó tengely környezetében, ill. a hátsó tengely mögött elhelyezni. Mindenekelőtt nehéz azonban a jelenleg használatos járművázakat, melyek kamionok, fix és billenőplatós tehergépkocsik sorozatban előállított járművázai, a rohamjárművek különleges igényeket és követelményeket támasztó felépítményéhez hozzáilleszteni. Ezek a sorozatban gyártott járművázak többnyire költséges és Időigényes átalakítást igényelnek, hogy a rohamjárművek felé támasztott követelményeknek megközelítőleg megfeleljenek.

Egy, a Német Szövetségi Köztársaságban 1978 júliusában ismertetett két tengelyen összesen négy kereket tartalmazó összkerékmeghajtású tűzoltókocsinál a meghajtómotor lényegében az első tengely fölött van elhelyezve. Ennek lehajtása a járműváz felső éle alatt van kialakítva. Ez az elrendezés megnehezíti a motorhoz való hozzáférhetőséget, ugyanis a tengelyek, a kerékmeghajtőmű és a meghajtótengelyek ennek gátat szabnak. Egyidejűleg a meghajtőmotor vibrációja és hője rontja a fölötte levő vezetőfülke komfortviszonyait, miáltal a bevetés közben egyébként is felfokozott idegállapotban lévő személyzet még nagyobb terhelésnek van kitéve.

Ismeretes továbbá a GB 885 689 sz. szabadalmi leírásból olyan meghajtómotor tartószerkezet, mely a jármű két tengelye között van elhelyezve. A meghajtómotor felülről van a jármű két főtartója közé függesztve, így annak felső éle a járműváz főtartóinak felső éle alatt helyezkedik el. így, noha a motor súlypontjának alvázkerethez való elhelyezkedése kedvező, a szabad talaj fölötti magasság betartása aligha lehetséges, ugyanis a meghajtómotor lehajtása lényegében a kerékközéppontokkal egy magasságba vagy az alá kerül. Ezáltal kiváltképp az elosztó hajtómű elhelyezése válik nehézzé.

A találmány célja olyan rohamjármű kialakítása, mely általánosan felhasználható, és a meghajtási mód a súlypont helyzete és a felépítmény szempontjából sokoldalú kialakítási lehetőséget biztosít.

A kitűzött célt olyan tárgyi kialakítással érjük el, hogy a főtartó egy könyökkel és/vagy hajlattal van kialakítva, és a meghajtómotor az alvázkereten a rohamjármű hátsó része és a tengelyek közötti részen, a segédhajtómű pedig az első tengely környezetében van elhelyezve.

A találmány szerinti rohamjármű célszerű kiviteli alakjai esetében lehetővé válik a hajtáselrendezés; azaz a meghajtómotor-segédaggregát-meghajtómű, vagy az első kerék-hátsó kerék-összkerékmeghajtás, vagy az első kerék-hátsó kerék-összkerékkormányzás váltakozva történő megvalósítása a rohamjármű kiegészítő berendezésének sokrétű elhelyezhetősége mellett.

Egy a találmány szerinti további előnyös kiviteli alak szerint a segédaggregát az alvázkeret első tengelyén túlnyúló, adott esetben könyökkel előreálló szakaszán van elhelyezve, és előnyösen egy mellékhajtómű által kardántengellyel meghajtott oltószerfecskendővel van kiképezve. Előnyt jelent ennél az elrendezésnél, hogy a rohamjármű kedvező súlyponti kialakítása mellett is kedvező a teherelosztás. Egyidejűleg biztosított a hozzáférhetőség a segédaggregáthoz, és különösen ha az oltószer fecskendőként van kialakítva, úgy egyszerűvé válik a jármű homlokoldala felől az egyes oltőszervezetékekhez való csatlakozás, továbbá több rohamjármű egymás melletti üzemeltetése esetén a járműből oldalirányba kiálló vezetékek nem jelentenek akadályt. Ezzel a kialakítással biztosított továbbá annak lehetősége, hogy a segédaggregátot kezelő gépész a vezetőfülkében tartózkodhat, és onnan ellenőrizheti a működést. Ezáltal a gépésznek jobb munkakörülményeket teremthetünk, ugyanis hosszabb időtartamú bevetésnél is végig a vezetőfülkében tartózkodhat és nincs kitéve az időjárás veszélyeinek, zavartalanul ellenőrizheti a segédaggregát pl. oltószerfecskendő működését, s teljes figyelmével a habanyagok vagy hasonlók adagolására koncentrálhat. Ezen túlmenően a vezetőfülkejobb hangtompító hatása által kifogástalan rádiókapcsolatot tarthat a többi rohamjármű személyzetével. Ettől függetlenül lehetséges a rohamjárművet első-, hátsó- vagy összkerékhajtással üzemeltetni. További lényeges előnyt jelent, hogy a segédaggregát a jármű körvonalán belül van elhelyezve, így károsodásoktól védve van.

Lehetséges továbbá a rohamjármű olyan kiképzése, hogy az alvázkerete önmagában ismert, a jármű hossztengelyének irányában elnyúló, a menetiránnyal keresztben távolságtartóan elhelyezett főtartókból van kialakítva, ezek az első tengely környezetében könyökkel, ill. görbülettel vannak kiképezve, továbbá különösen az első tengely előtti főtartórész a kerékfelfekvési felület felé lejtősen van kialakítva.

Ezáltal a vezetőfülke környezetében a kedvező padlómagasság biztosított. Az első tengely mögött lehetséges a tartókon hajlatot kiképezni, ami a két főtartó között, ill. alatt megfelelő teret biztosít, így lehetővé válik a motornak az alvázkeret tartószerkezetén megfelelő magasságban való rögzítése, s ezen túlmenően a főtartók helyzetét különböző kiegészítő felszerelések pl. oltószerfecskendő, tartály vagy hasonlók felvételére lehet alkalmassá tenni.

Előnyös továbbá az a kialakítás, hogy a főtartók egy, lényegében a kerekek felfekvési felületével párhuzamos síkban vannak elhelyezve, és a haladási irányban vett első végüktől áz első tengelyhez hozzárendelt kerekek hátsó tengely felőli oldaláig a menetiránnyal keresztben egymástól mért kisebb távolsággal vannak kialakítva, mint a hajlatot követő, előnyösen a hátsó tengely mögötti részig húzódó szakaszukon. Ezáltal

HU 205 558 Β lehetővé válik az első tengely környezetében megfelelő oldaltávolság biztosítása, ami a kisebb fordulási sugárhoz szükséges, ugyanakkor egyidejűleg biztosított, hogy a meghajtómotor lehajtása az első tengely mögött az alvázkeret felső éle alá essék. Egyidejűleg további előnyt jelent, hogy a hátsó tengely környezetében, ahol adott esetben az oltószerfecskendő vagy egy oltószertartály van elhelyezve, az alvázkeret szélesebb, ami a felépítménynek szélesebb felfekvési felületet biztosít.

Előnyös kiviteli alakot jelent, hogy a főtartók a kerekek alátámasztási pontja által meghatározott kerékfelfekvési felülettel párhuzamos síkban és/vagy egy erre merőleges, a menetiránnyal párhuzamos síkban hajlított kivitelűek, és előnyösen a főtartók az első tengelytől a hátsó tengely irányába húzódó szakaszukon, elő-, nyösen a tengelyek között a rakfelület síkja fölött, ugyanakkor ezzel párhuzamos síkban vannak elhelyezve.

A főtartók ilyen kialakítási módja meglepően egyszerű lehetőségét biztosítja annak, hogy a meghajtómotor és a szerelvényfülke, ill. a szerelvényeket tartalmazó szerelvényegység egy lehető legmélyebb helyzetben legyen elhelyezve, miáltal jó oldalstabilitás és súlypont-elhelyezkedés biztosítható. Ezen túlmenően a szerelvényrészekhez és azok elhelyezéséhez a hozzáférhetőség könnyebbé, ill. egyszerűbbé válik.

Előnyös továbbá, hogy a főtartók egy az első és hátsó tengely közötti szakaszt portálszerűen áthidalva vannak kiképezve, miáltal a szerelvényegységek, ill. oltószertartály vagy hasonlók a bevetési helyre való megérkezés után egyszerűen leereszthetők és az üres keret újbóli szállításra, ill. új szerelvények felvételére ismét felhasználható.

Egy további kiviteli alak szerint megoldott, hogy a könyökök mögötti keretrészek különösen a kerekek felőli oldalukon egy 180°-nál kisebb szöget bezáró módon vannak csatlakoztatva, miáltal az alvázkeretben az erőátadás biztosított.

Szintén lehetséges, hogy a meghajtómotor tartószerkezete a két tengely között, vagy a hátsó tengely mögött van elhelyezve, továbbá a meghajtómotor lehajlásának és/vagy a forgattyús tengely középső hossztengelyének magassági helyzete a tengelyek és a kerekek pályatesten lévő alátámasztási pontjával szemben fekvő felső oldal között és/vagy egy alvázkeretet alkotó főtartó felső élének tartományában van megválasztva. A meghajtómotor tartószerkezetének találmány szerinti elrendezése esetén teljesül a súlypont elhelyezkedésének és a motor hozzáférhetőségének együttes követelménye, valamint a hasonló rohamjárművek különböző felépítményeinek lehető legsokoldalúbb elhelyezési lehetősége. A meghajtómotor két tengely közötti elhelyezésével mindenekelőtt a mind felülről, mind alulról való jó hozzáférhetőség biztosított, amit a kerék-, ill. közbülső meghajtás alig akadályoz. Egyidejűleg lehetővé teszi a két kereket meghajtó elosztómű megfelelő magasságú elhelyezését, biztosítva a szabad talaj feletti magasságot. Egy további előnye ennek a megoldásnak, hogy a meghajtómotor rezgés-, zaj- és hőhatása a vezetőfülkét és a benne tartózkodó kiszolgálószemélyzetet nem zavarja. Ezáltal egy rohamjárművekhez általánosan felhasználható alépítmény alakítható ki, mely a különböző felhasználási célokhoz egyszerűen adaptálható.

A találmány lehetővé teszi, hogy a meghajtómotor tartószerkezete a könyökhöz és/vagy a hajlathoz csatlakozó főtartó szakaszon van elhelyezve, és a meghajtómotor valamint a hajtómű lehajtása a jármű hossztengelytől oldalirányban ellenkező értelemben megközelítőleg azonos távolságra van elhelyezve. A lehajtások ilyen elrendezése megkönnyíti a meghajtóerő elosztását az egyes tengelyek felé, valamint a hajtótengelyek elrendezését.

További előnyt jelent az a találmány szerinti kiviteli alak, amelynél az alvázkeret főtartói menetirányba az első tengelyen túlnyúlnak és ezen a szakaszon a segédaggregát részére tartószerkezet van kialakítva, továbbá a menetiránnyal ellentétesen, a hátsó tengelyen túlnyúló szakaszon a meghajtómotor részére támasztószerkezet van elhelyezve. A segédaggregát első tengely előtti és a meghajtómotor hátsó tengely mögötti alvázkereten történő elhelyezésével a tengelyekre szimmetrikus terhelés jut, s a tehereloszlás kedvező. Ugyanakkor a jármű hátsó része felől a meghajtómotor karbantartásához és javításához a hozzáférhetőség leegyszerűsödik. Ezen túlmenően lehetővé válik az oltószertartályt a két tengely közti szakaszon a súlypont közelében elhelyezni, miáltal a jármű kanyarstabilitása lényegesen javul. Ennek következtében a költséges billenthető vezetőfülke elkerülhető.

Előnyös továbbá, hogy a hajtómű a közbülső kerékhajtással egy egybeépített meghajtóegységet alkot, miközben a meghajtóegység két, a jármű irányában elhelyezkedő, elllenkező irányba kinyúló lehajtást, valamint egy, az első tengely irányába irányuló mellékhajtóművet tartalmaz és előnyösen a két tengely között, az alvázkereten van elhelyezve. Ezáltal egy központi erőelosztást biztosíthatunk, és váltakozva első-, hátsóvágy összkerékhajtás valósítható meg.

A találmány szerint lehetséges továbbá, hogy a meghajtóegység egy fokozatmentes hajtóművet, egy nyomatékváltót, valamint egy ezekkel egybeépített, különösen differenciálzárral ellátott közbülső kerékhajtást tartalmaz, miközben a mellékhajtómű a hajtómű meghajtómotorral összekötött bemenő tengelyének egyenes vonalú meghosszabításában, a kerékmeghajtások pedig egy, a kerékfelfekvési felület felé eltolt síkban vannak elhelyezve, továbbá előnyösen a meghajtótengely és a mellékhajtómű kötözött egy elektromágneses tengelykapcsoló van elhelyezve. A meghajtóegység speciális kialakítása folytán a be- és lehajtás helyigénye nagyon kis értéken tartható, ill. a nyomatékváltótól a közbülső kerékhajtásig vezető járulékos erőátviteli szerkezet megtakarítható.

Lehetséges továbbá, hogy a meghajtóegységhez és/vagy a meghajtómotorhoz és/vagy a segédaggregátorhoz vezető közlőművek és/vagy a meghajtómotor az alvázkeret menetiránnyal keresztben egymástól távolságtartóan eltolt főtartói között van elhelyezve. Ezáltal elérhető, hogy az alvázkeret felső oldala a felépítmény

HU 205 558 Β számára szabadon marad, és a meghajtórészek alulról való hozzáférhetősége miatt a karbantartás leegyszerűsödik. Továbbá ezáltal a főtartón kívül eső tér szabadon marad, így különösen a főtartón oldalirányban és lefelé túlnyúló felépítmények, mint példaképpen a tárolótartályok és hasonlók a főtartókra fölhelyezhetők.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint biztosítható, hogy a segédaggregát, különösen az oltószerfecskendő a főtartókhoz viszonyítva állítható helyzetű, és előnyösen egy, a főtartók között vezetett közbülső keretben van elhelyezve, továbbá egy a jármű körvonalán belüli szállítási helyzetéből egy legalább részben a jármű körvonalán kívüli működési, ill. karbantartási helyzetbe állítható. Ezáltal a segédaggregát különböző üzemi körülményeknek megfelelő egyszerű, járműkörvonalon belüli és kívüli helyzete egyszerű eszközökkel, szerelési igény nélkül megvalósítható. Ezáltal példaképpen sérült segédaggregátorok gyorsan kicserélhetők, mely mindenekelőtt rohamjárműveknél nagyon fontos, hogy üzembiztonságuk mindenkor biztosítható legyen.

Lehetséges továbbá, hogy az első és hátsó tengely meghajtása, valamint az erőátviteli szerkezetek és a közbülső kerékhajtás mindenkor a meghajtómű teljes nyomatékának átvitelére alkalmas módon van kiképezve. Ezáltal a rohamjárműveknél meglepően egyszerű módon elérhető a menetviszonyoknak legjobban megfelelő hajtómőd, nevezetesen elsőkerék-, hátsókerékvagy összkerékhajtás.

Előnyös továbbá, hogy az első és hátsó tengelyek mindegyikén mindenkor két kerék van elhelyezve és előnyösen laprugókkal a főtartókon, ill. egy közbülső kereten vannak megtámasztva. Ezáltal a rendelkezésre álló felfekvési felület a súrlódó erő átvitelére jól kihasználható, és megfelelően nagy felfekvési felület valósítható meg. A főtartók és tengelyek közötti laprugók alkalmazásával a tengelyek jó oldalvezetése valósítható meg.

A találmány szerint megvalósítható az is, hogy mindkét tengely az alvázkereten fluidumos, különösen nyomóközeges rugókon van megtámasztva, miközben egy nyomásfokozó eszköz és a nyomóközeges rugók között elhelyezett szellőző-, és töltőszelephez több, a járművön elhelyezett működtetőszerv van hozzárendelve. Ezáltal nagy sebességgel történő kanyarodásnál a nyomás fokozásával a felépítmény a centrifugális erő hatásával ellentétes irányban billenthető, és ezen túlmenően a felépítmény, ill. alvázkeret kerékfelfekvési felülettől való távolsága állítható, mely elősegíti a különböző útviszonyokhoz (aszfaltút, terep) vagy az álló helyzethez való alkalmazkodást. Az alvázkeret bevetés közbeni lesüllyesztésével a jármű teljes magassága csökken, így az egyes szerelvényekhez való hozzáférhetőség javul. Ezen túlmenően amennyiben a szellózőés töltőszelephez valamint a rugókhoz több működőszerv van elhelyezve az alvázkereten, ill. a járművön, úgy a kezelő személy a mindenkori felfekvési felülettől függetlenül a jármű kívánt magasságát beállíthatja.

Továbbá lehetséges, hogy a könyök, ill. hajlat környezetében a jármű hossztengelyével keresztirányú és a kerékfelfekvési felületre merőleges síkban egy eszköztartó keret van elhelyezve, amelyen levegőszűrő légtartály és/vagy üzemanyag-, ill. kenőanyagtartály és adott esetben egy pótkerék van elhelyezve. Ezáltal lehetővé válik, hogy a főtartók közötti tér a szerelvények, ill. a hajtótengelyek vagy az elosztómű számára szabadon maradjon. A szerelvények noha nagy térfogatúak, de csekély súlyúak, így az alvázkeret fölött elhelyezhetők.

Előnyös továbbá, hogy a tengelyeken olajfürdőben futó féktárcsákból kialakított tárcsafékek vannak elhelyezve, miáltal nagy menetsebességnél mind kanyarban, mind egyenes úton egyenletes lassulás érhető el, függetlenül a fékek számától.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint megoldott, hogy az alvázkeret hátsó tengely mögötti szakaszán a főtartókhoz egy lökhárító van rögzítve, mely a főtartókhoz viszonyítva egy, a jármű hossztengelyével keresztirányú, előnyösen a felfekvési felületre merőleges tengely körül elfordítható. Ezáltal lehetséges a szerelvényeket az alvázkereten a lehető legmélyebben elhelyezni, ill. az oltószerfecskendőt úgy kialakítani, hogy alacsony beépítési magasság mellett könnyen hozzáférhető legyen. Az alacsony beépítési magasság ellenére a szerelvények károsodástól a lökhárító által védettek, mely bevetéskor a hozzáférhetőség miatt eltávolítható.

Előnyös továbbá, hogy a lökhárító egy kereszttartóján egy vonófej van elhelyezve, mivel így a vonófej és a lökhárító elhelyezésének előnyei kombinálhatok.

Végül előnyös, hogy a tűzoltó fecskendő tartószerkezete egy, előnyösen a főtartókhoz viszonyítva magassági irányban eltolt keretrészen van elhelyezve, miáltal az oltószerfecskendő magassági helyzetét a keretrész nem befolyásolja hátrányosan.

A találmányt az alábbiakban célszerű példaképpeni kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra egy találmány szerinti rohamjármű meghajtó motorai ellátott járműváza oldalnézetben, vázlatos ábrázolásban, a

2. ábra az 1. ábra szerinti járműváz felülnézete ugyancsak egyszerűsített vázlatos ábrázolásban, a

3. ábra egy találmány szerinti második kiviteli alakú rohamjármű járművázának oldalnézete vázlatos ábrázolásban, a

4. ábra a 3. ábra szerinti járműváz felülnézete, az

5. ábra egy további kiviteli alakú, találmány szerinti két tengelye között portálszerűen feszített keretű járműváz oldalnézete egyszerűsített vázlatos ábrázolásban, a

6. ábra az 5. ábra szerinti járműváz felülnézete, a

7. ábra egy találmány szerinti járműváz felfekvési felület irányában eltolt alvázkeret részekkel kiképzett kiviteli alakja oldalnézetben, a

8. ábra egy találmány szerinti hajtáselrendezéssel kialakított rohamjármű oldalnézete erősen egyszerűsített ábrázolásban, a

HU 205.558 Β

9. ábra a 8. ábra szerinti rohamjármű felülnézete, a

10. ábra a 9. ábra X-X irányú metszete szerinti segédaggregát elölnézete, a

11. ábra a 9. ábra XI-XI irányú metszete alapján részben metszetben ábrázolt hajtóműegység elölnézete, a

12. ábra a 9. ábra XII-XH irányú metszete alapján részben metszetben ábrázolt meghajtómotor-alvázkeret elrendezés elölnézete, a

13. ábra egy rohamjármű találmány szerinti hajtáselrendezésének vázlata.

Az 1. ábra egy (2) rohamjármű, különösen tűzoltókocsi (1) járművázát ismerteti. Ez a (1) járműváz a (4, 5) tengelyeken, (6) kerekeken, (7) kerékfelfekvési felületen, ill. úttesten alátámasztott (3) alvázkeretet tartalmaz. Az alvázkeret az első (4) tengely.előtti tartománytól kiindulva a két (4, 5) tengelyen át a hátsó (5) tengely mögötti szakaszig húzódik. Az (3) alvázkereten lényegében a két (4, 5) tengely közötti szakaszon egy (9) tartószerkezet által rögzített (8) meghajtómotor van alátámasztva. A (9) tartószerkezetek úgy vannak az (3) alvázkereten rögzítve, hogy a (8) meghajtómotor (10) lehajtása a (4,5) tengelyek és a (6) kerekek (11) alátámasztási pontjával szemben fekvő (12) felső oldal közti magasságba esik. Az előző esetben továbbá a (10) lehajtás az (3) alvázkeret által alkotott (14) főtartók (13) felső éle alá esik.

Ezen (14) főtartók a hátsó (5) tengely tartományában egy két (15, 16) könyökből alkotott görbületet tartalmaznak, amelyekhez egy a (7) kerékfelfekvési felület irányában eltolt, ugyanakkor azzal párhuzamos (14) főtartó (17) keretrész csatlakozik. A (14) főtartók ezen a (17) keretrészén egy (18) tűzoltó fecskendő van elhelyezve. Azáltal, hogy a (14) főtartók (17) keretrésze a kerékfelfekvési felület irányába lefelé el van tolva, a (18) tűzoltó fecskendőhöz, ill. egy másik oltószerfecskendőhöz vagy egy kézi kezelést igénylő egyéb gépegységhez például tömlődobhoz való hozzáférhetőség lényegesen könnyebb.

A két (15 és 16) könyök mindkét oldalához hozzárendelt keretrészek mindenkor egy 180°-nál kisebb (19) szöget zárnak be.

A (8) meghajtómotor pereméhez közvetlenül egy (20) hajtómű van rögzítve, mely (21, 22) erőátviteli szerkezeten keresztül a (23,24) kerékmeghajtással erőt átvivő módon össze van kötve. Az (21, 22) erőátviteli szerkezetek kiképezhetők kardántengelyekként, melyek mindegyike úgy van méretezve, hogy az (21, 22) erőátviteli szerkezetek mindegyike a (8) meghajtómotor teljes nyomatékát átvihesse.

A (20) hajtómű és a (23,24) kerékmeghajtások közti erőátvitel azonban hidraulikus módon is megoldható.

Mint az 1. ábrából továbbá látható, a (4,5) tengelyek (25) laprugókkal vannak az (3) alvázkerettel összekötve. Az első (4) tengely (26) kormánykerékkel kormányozható. Szintén az 1. ábra ábrázolja, hogy az (3) alvázkereten elhelyezett (27) vezetőfülke és egy (28) szerelvény-, ill. eszközfülke között egy (29) eszköztartó keret van elhelyezve. Ezen az (29) eszköztartó kereten példaképpen egy (30) levegőszűrő, egy (31) légtartály, egy (32) pótkerék és példaképpen egy (33) üzemanyag-, ill. kenőanyagtartály lehet elhelyezve. Ezáltal az (3) alvázkeret (14) főtartói közötti tér a (8) meghajtómotor, a (20) hajtómű, az (21,22) erőátviteli szerkezetek, ill. a (35) mellékhajtóművet a (18) tűzoltó fecskendővel összekötő kardántengely által alkotott (34) erőátviteli szerkezet számára szabadon marad.

A 2. ábrából látható, hogy a (8) meghajtómotor (36) középső hossztengelyével a (38) jármű hossztengelyhez viszonyítva oldalirányban (37) távolsággal el van tolva. A (39) lehajtások (4, 5) tengelyek felé vezető, (38) jármű hossztengelyével párhuzamos irányú tengelyei a (38) jármű hossztengelyétől a (36) középső hossztengellyel ellentétes irányba, (40) távolsággal el vannak tolva. Az ábrából továbbá látható, hogy az (21, 22) erőátviteli szerkezetek az (3) alvázkeret (14) főtartói között vannak elhelyezve.

Az ábrából látható továbbá, hogy az (3) alvázkeret az első (4) tengely mögötti szakaszon két, a (7) kerékfelfekvési felülettel párhuzamos síkban kialakított könyököt tartalmaz, amik mindkét (14) főtartón egy hajlatot képeznek. Ezáltal a főtartók közötti távolság az első (4) tengelyhez tartozó (6) kerekek mögötti szakaszon kiszélesedik a kerekek előtti szakaszhoz viszonyítva. A meghajtószerkezet, valamint a hajtómű beépítése ezáltal egyszerűbbé válik. Mindegyik (41, 42) könyök (43) szöge 180°-nál kisebb értékű. A (4, 5) tengelyek és (6) kerekek között (44) dobfékek vannak elhelyezve.

A 3. és 4. ábrák egy (2) rohamjármű (45) járművázának további kiviteli alakját ábrázolják. Mint különösen a 3. ábrából látható, a (45) járműváz olyan (46) alvázkerettel van kialakítva, melynek első (47) keretrésze a (6) kerék (7) kerékfelfekvési felületével átellenes, az első (4) tengely fölötti tartományban húzódik. Egy további, a hátsó (5) tengely mögé túlnyúló (48) keretrész ellentétben a (47) keretrésszel a (7) kerékfelfekvési felülettől fölfelé (49) magassággal el van tolva. Ezáltal a (48) keretrészek a (2) rohamjármű felépítményének felső sarkában húzódnak. A hátsó (5) tengelyeket az (46) alvázkeretet képző (51) főtartók hátsó (48) keretrészén oszlopszerű (50) tartók támasztják meg. A (51) főtartók (47 és 48) keretrészeit egy különösen ferdén elhelyezkedő (52) keretrész köti össze. A (47 és 52), ill. (48 és 52) keretrészek találkozási helyein mindenkor egy (53) könyök van kialakítva. Mint az a 3. és

4. ábra összehasonlításából jobban látható, térbeli könyökről van szó, ugyanis a keretrészek nemcsak a kerékfelfekvési felületre merőleges és a (38) járműhossztengellyel párhuzamos síkban képeznek (53) könyököt, hanem a (7) kerékfelfekvési felülettel párhuzamos síkban szintén (54, 55) könyököket alkotnak. A (51) főtartók ezáltal térgörbék. Továbbá az (46) alvázkeret a (47) keretrész magasságában lévő, ugyanakkor a (38) jármű hossztengelye mentén vezető (56) keretrészt tartalmaz, melyhez az első, ill. hátsó (4, 5) tengelyek kerekei szimmetrikusan helyezkednek el. Ez a (56) keretrész tartja a (8) meghajtómotort, ill. (20) hajtóművet, valamint részben a vékony vonallal ábrá5

HU 205558 Β zolt (57) oltószertartályt. Az oltószertartály rugós (58) rögzítőelemeken a (56) keretrészen és a (51) főtartók (48) keretrészem az (46) alvázkerethez viszonyítva szabadon elmozdíthatőan van megtámasztva. Ezen (58) rögzítőelemek kialkíthatók gumirugókként, laprugókként vagy egyéb hasonló kialakításként.

Az (46) alvázkereten a (47 és 52) keretrészek környezetében egy (27) vezetőfülke van rögzítve, míg az eszközfülke, ill. a (59) szerelvényegység egyszerű módon, a (51) főtartók felső sarka mentén húzódó (48) keretrészekre vannak felfüggesztve. A (59) szerelvényegységek ilyetén való felfüggesztése folytán a lent húzódó keretrészek nem akadályozzák, és a (7) kerékfelfekvési felület feletti szabad magasságuk pontosan beállítható. Ezáltal a szerelvényekhez és készülékekhez való hozzáférhetőség lényegesen egyszerűsödik. Ezen túlmenően egyszerű eszközökkel, mint például az ábrázolt közbülső helyzetű (59) szerelvényegységnél egy (60) közbenső keret és egy (61) magasságbeállító pl. munkahenger alkalmazásával elérhető, hogy a (59) szerelvényegységet a (60) közbenső keret vezetékében a szaggatott vonallal jelölt alsó helyzetébe leengedjék, ill. a felhasználás helyén leállítsák, miáltal a rohamjárműre további szerelvényegység felszerelhető. A (61) magasságbeállító és (60) közbenső keret alkalmazása helyett az is lehetséges, hogy a (5) tengelyt egy vázlatosan ábrázolt (62) magasságbeállító segítségével az oszlopszerű (50) tartó mentén a (51) főtartó (48) keretrészéhez viszonyítva magassági irányban állítsuk, miáltal a bemeneti magasság a (59) szerelvényegységhez és egy, esetlegesen a (56) keretrész hátsó (5) tengely mögötti szakaszán elhelyezett (18) tűzoltó fecskendőhöz csökken.

A (51) főtartók térgörbe kiképzése biztosítja az első (4) tengely elhelyezését, az első (4) tengelyre szerelt (6) kerekek szabad lengéstartományát, és a rohamjármű kedvező burkolását. Természetesen lehetséges nemcsak az első (4) tengelyhez, hanem a hátsó (5) tengelyhez tartozó (6) kerekeket is kormányozhatóvá tenni, miáltal gazdaságos gumikopás mellett kedvező kanyarstabilitást biztosíthatunk.

A kedvezőbb áttekinthetőség érdekében a 3. ábra nem jelöli a burkolatot, ill. a 4. ábrából kimaradt a (27) vezetőfülke és néhány (59) szerelvényegység. Ugyanezen okból a tűzoltó fecskendő elhelyezése is csak vázlatosan van jelölve. Az (46) alvázkeret és a fülkék, egységek és egyéb felépítmények összekötése többnyire rugalmas közdarabokkal történik.

Az (46) alvázkeret ilyen kiképzése mellett továbbá egyszerű módon biztosítható, hogy a (8) meghajtómotor (10) Iehajtása a tengelyek és a kerekek felső éle közti magasságtartományba essen. Adott esetben ezért a (56) keretrész a (47) keretrészhez viszonyítva a (7) kerékfelfekvési felületre merőlegesen felfelé vagy lefelé eltolható, ill. elgörbíthető.

Az 5. és 6. ábra egy (63) alvázkeret olyan további kiviteli alakját ismerteti, melynek két (64) főtartója az első (4) tengely és hátsó (5) tengely közti szakaszt portálszerűen hidalja át. E célból a (64) főtartók az első, ill. hátsó (4) és (5) tengelyek felőli végükön mind magassági mind oldalirányban ívelt kiképzésűek, azaz a (64) főtartók két egymással ellenkező végükön kialakított (65, 66) könyökökkel ívet alkotnak. Ezáltal elérhető, hogy a (67,68) keretrészek az első és hátsó (4, ill. 5) tengelyek tartományában ezen tengelyekhez tartozó (6) kerekek között, és pontosan a tengelyek fölött haladjanak. Ez megkönnyíti a (4,5) tengelyek, valamint a szükséges gépegységek rögzítését. A (4, 5) tengelyek közti szakaszban a (64) főtartók portálszerű kiképzése lehetővé teszi, hogy a (59) szerelvényegységek az (63) alvázkeretbe alulról be-, ill. felakaszthatok legyenek. Ezáltal az egyszerű hozzáférhetőség és csekély szerelési magasság előnye biztosított.

Amennyiben az (63) alvázkeret az 5. és 6. ábra szerinti módon van kiképezve, úgy kedvezőnek bizonyult a (8) meghajtómotort a hátsó (5) tengely fölött elhelyezni. A (8) meghajtómotor járulékos támasztószerkezetei nem szükségesek, ugyanis ez a (68) keretrészeken közvetlenül megtámasztható. Egyidejűleg ezen (68) keretrészeken, vagy a (7) kerékfelfekvési felület felé eltolt (69) keretrészen egy (18) tűzoltó fecskendő, vagy egy másik oltószerfecskendő vagy hasonló is elhelyezhető. Ezáltal ezen a (5) tengelyhez közvetlenül csatlakozó szakaszon a rohamjármű egyéb eszközei, készülékei, segéd- és mentőfelszerelései is elhelyezhetők. Ennél a kiviteli alaknál az (57) oltőszertartály a (59) szerelvényegységhez hasonló módon, ugyanakkor kereszttartők által központosán a főtartók közé van felfüggesztve. Az első (4) tengely fölött egy (27) vezetőfülke helyezhető el.

A 7. ábra egy találmány szerinti további kiviteli alak szerint azt ábrázolja, hogy lehetséges az (70) alvázkeretet a (7) kerékfelfekvési felület felé is görbíteni. Az egymással párhuzamos két (72) főtartó egy (71) keretrésze az első és hátsó (4,5) tengelyek közti szakaszon a kerékfelfekvési felület irányába le van süllyesztve, amihez a két tengely felőli végén a (72) főtartók két könyökkel, ill. egy hajlattal vannak ellátva. A (8) meghajtómotor valamint a (18) tűzoltó fecskendő egyszerű kötőelemekkel a (72) főtartókon rögzíthető, a szerelvényegységek, (27) vezetőfülke vagy egyéb felépítmények, mint létra, emelkedő padozat vagy hasonlók közvetlenül az (70) alvázkeret főtartóira szerelhetők, miközben a (71) keretrész (7) kerékfelfekvési felület irányába való lesüllyesztése által a rohamjáimű, ill. tűzoltókocsi teljes magassága csökkenthető.

A 7. ábrából továbbá látható, hogy az (70) alvázkereten a (4,5) tengelyek közti szakaszon (73) nyomóközeges rugók, példaképpen légrugók lehetnek elhelyezve. Ezen (73) nyomóközeges rugók egy (75) szellőzőés töltőszeleppel egy (74) nyomásfokozó eszközzel, célszerűen kompresszorral vannak összekötve. A (75) szellőző- és töltőszelep (76) működtető szervei példaképpen a (27) vezetőfülkében, vagy a felépítmény különböző helyein, példaképpen a (18) tűzoltó fecskendő vagy a szerelvényegység közelében lehetnek elhelyezve.

Ezáltal lehetővé válik a már amúgy is nagyon alacsony rohamjármű (70) alvázkeretének (73) nyomóközeges rugók által való lesüllyesztése.

HU

Az 1-7. ábrákon vázolt kiviteli alakok szempontjából döntő, hogy az alvázkeret kialakítása folytán a (8) meghajtómotor az alvázkerethez viszonyítva mindenkor a kívánt magasságban, ill. a tengelyek és a (6) kerekek (7) kerékfelfekvési felülettel átellenes felső oldala között helyezhető el. A fülkék és szerelvényegységek kiképzése és kialakítása a találmány keretén belül szabadon választhatók. így a szerelvényegységek, ill. eszközfülkék profilvas keretből külső burkolással, billenő- vagy tolóajtóval vagy rolóval kialakíthatók.

A találmány szerinti megoldás könnyebb megérthetősége céljából a 4. ábrán látható, hogy a találmány szerinti (2) rohamjármű, ill. tűzoltókocsi egy (77) lökhárítóval is felszerelhető. Ezen (77) lökhárítón egy (76) vonófej is elhelyezhető. Hogy egy példaképpeni találmány szerinti alvázkeret kialakításánál a (18) tűzoltó fecskendő lehető legmélyebb elhelyezése esetén a szívócsőhöz, vagy hasonlóhoz való hozzáférhetőséget nem akadályozzuk, a bevetési hely elérésekor a (77) lökhárító a (78) vonófejjel együtt egy szaggatott vonallal jelölt helyzetbe fordítható egy, a (7) kerékfelfekvési felületre merőleges tengely körül Egy ilyen kialakítás helyett a lökhárítót képező tartó reteszelőcsapok eltávolításával teljesen leszerelhető, vagy tetszés szerinti más tengely körül is kifordítható.

A 8. ábra (102) alvázkerettel, (103) vezetőfülkével és adott esetben (105) oltószertartályt tartalmazó (104) felépítménnyel ellátott (101) rohamjárművet tartalmaz.

A (103) vezetőfülke és a (104) felépítmény csak körvonalasan, vékony vonallal, kitörve van ábrázolva, hogy egy hasonló rohamjármű találmány szerinti hajtáselrendezése áttekinthetőbb legyen.

Mint a 8. és 9. ábrából látható, az (102) alvázkeret két egymással párhuzamos és a jármű hosszirányában haladó (106,107) főtartókból van kialakítva. Az (102) alvázkeret (106,107) főtartói szokásos rugózással, példaképpen laprugókkal vagy légrugókkal vannak az első kormányozható (108) tengelyen és a hátsó (109) tengelyen megtámasztva. Mindkét (108, 109) tengely egyszerű gumiabroncsokkal ellátott (110) kerekeket tartalmaz. Az (102) alvázkeret egy, az első (108) tengelyen túlnyúló (111) szakaszán a két (106,107) főtartó között egy (112) segédaggregátot tartalmaz, melyet fenti esetben egy (113) oltószerfecskendő alkot. Az (113) oltószerfecskendő egy közlőműként szolgáló (114) kardántengellyel egy ugyancsak a (106, 107) főtartók között elhelyezett (115) meghajtóegységgel van erőt átadó módon összekötve. A (114) kardántengely a (117) nyomatékváltó (116) mellékhajtóművével van összekapcsolva. A (115) meghajtóegység a (117) nyomatékváltó mellett egy (118) fokozatmentes hajtómű és egy ugyanabban a házban elhelyezett (119) közbülső kerékhajtást is tartalmaz. A (115) meghajtóegység egy (120) lengéscsillapító gumibakok által a két (106, 107) főtartóhoz rögzített (121) kereszttartón van megtámasztva.

Mint a 8. ábrából jól látható, a (119) közbülső kerékhajtás (122, 123) lehajtásai (124, 125) kardántengelyekkel vannak a (126, 127) kerékmeghajtásokkal összekapcsolva. Ezen kiképzéssel összkerék-meghajtá558 B 2 sú járművet alakítottunk ki, melynek mindkét (108 és 109) tengelye egymástól függetlenül is meghajtható. A (124, 125) kardántengelyek, a (119) közbülső kerékhajtás és a (126, 127) kerékmeghajtások úgy vannak méretezve, hogy a (124) vagy (125) kardántengelyek mindegyikén a (101) rohamjármű meghajtására rendelkezésre álló nyomaték átvihető legyen. A (101) rohamjármű váltakozva alsó-, hátsó- vagy összkerékhajtással üzemeltethető.

A (130) meghajtómotor egy további (129) kardántengellyel van a (128) bemenő tengellyel összekötve.

A (130) meghajtómotor az (102) alvázkeret hátsó (109) tengelyeken túlnyúló (131) szakaszán a (106, 107) főtartókkal van megtámasztva. A (130) meghajtómotor (132) lehajtása az (102) alvázkeret (133) felső élének magasságában található.

A hajtáselrendezés kialakításával, ill. az egyes gépegységek elhelyezésével biztosított, hogy a (102) alvázkeret (108, 109) tengelyeken túlnyúló (111, 131) szakaszai megközelítőleg egyenletesen terheltek. A (106, 107) főtartók közötti távolság biztosítja, hogy a (130) meghajtómotor, a (115) meghajtóegység és a (112) segédaggregát a (134) kerékfelfekvési felülethez közel helyezhető el. Továbbá biztosított, hogy a (106, 107) főtartók (133) felső éle feletti tér a két (108,109) tengely között és azokon kívül a felépítmény számára szabadon tartható. így előnyösen a két (108, 109) tengely között egy (105) oltószertartály elhelyezhető. A (115) meghajtóegység és a (105) oltószertartály súlya egyenletesen oszlik meg a (108, 109) tengelyeken, miáltal a (101) rohamjármű semleges menettulajdonságúvá válik.

Példaképpen lehetséges továbbá, anélkül hogy a találmánytól eltérnénk az a megoldás is, hogy a (130) meghajtómotort közvetlen csatlakoztatjuk a (115) meghajtóegységhez, ill. a (115) meghajtóegység és a hátsó (109) tengely között helyezzük el, miközben az (105) oltószertartály a (101) rohamjármű hátsó részén nyer elhelyezést.

A meghajtómotor egy ilyenfajta elhelyezését a 8. ábra szaggatott vonallal jelöli.

A 10. ábra részletesebben ismerteti a (112) segédaggregát, jelen esetben (113) oltószerfecskendő rögzítését. Az oltószerfecskendő (135) lengéscsillapító gumibakokon egy (136) közbülső kereten van megtámasztva, mely (137) görgőkön a (106, 107) főtartók belsejében van megvezetve. A (136) közbülső keret mindenkori véghelyzetében (138) biztosítócsapokkal a (106,107) főtartókhoz rögzíthető.

Ezáltal lehetséges, hogy a (103) vezetőfülke elején lévő (139) fedél elbillen tése által a (140) nyíl mutatta irányban a (112) segédaggregátort, ill. (115) oltószerfecskendőt a (141) jármű körvonalán kívüli tartományba csúsztatni.

Amennyiben az oltószerfeeskendőt egy hasonló (136) közbülső keretre és nem fixen az (102) alvázkeretre rögzítik, úgy a (114) kardántengely a 9. ábrán látható módon teleszkópos kiképzésű, hogy az erőfolyam megszakadása nélkül a (112) segégaggregát ki- és betolása lehetővé váljék.

HU 205558 Β

Szintén lehetséges a 8-10. ábrákon jelölt oltószerfecskendő helyett bármely más segédaggiegát, példaképpen áramfejlesztő, hidraulikus berendezés vagy hasonló elhelyezése. Természetesen a (136) közbülső keret görgőkön való alátámasztásán kívül a (112) segédaggregát bármely más rögzítése is lehetséges, példaképpen egy paralelogramma emelős elrendezés is, amely az (102) alvázkeret (106, 107) főtartóihoz van rögzítve.

A11. ábra a (115) meghajtóegység (102) alvázkeret (106 és 107) főtartói közti elhelyezését ábrázolja. Mint látható, a (121) kereszttartó .,U” kiképzésű, és két felső szabad vége (120) lengéscsillapító gumibakokon kersztül az (102) alvázkeret (106, 107) főtartóival van összekötve.

Ezáltal lehetővé válik, hogy a (115) meghajtóegység az (102) alvázkerethez viszonyítva több térbeli irányban rugalmasan csillapítva mozoghasson.

A 12. ábrán látható, hogy a (130) meghajtómotor közbekapcsolt (120) lengéscsillapító gumibakokon keresztül a (102) alváÁeret (106,107) főtartóihoz rögzített (142) motorfelfogó bakokkal van megtámasztva. A (142) motorfelfogő bakok úgy vannak kialakítva, hogy a (130) meghajtómotor (132) lehajtása a (106, 107) főtartók, ill. az ezekhez erősített közbülső keret (133) felső élének közelébe essen.

A 13. ábra egy meghajtási séma további lehetséges kiviteli alakját ábrázolja, melynél a (130) meghajtómotor közvetlenül a (115) meghajtóegység peremére van csatlakoztatva. Ebből az ábrából továbbá jobban megérthető a (118) fokozatmentes hajtómű és a (117) nyomatékváltó működése. A (143) meghajtótengelyt egy elektomágneses (144) tengelykapcsoló köti össze a (116) mellékhajtóművel. Ezáltal lehetővé válik, hogy a (116) meUékhajtómű által működtetett egységeket, például az (113) oltószerfecskendőt vagy egyéb (112) segédaggregátot példaképpen (145) generátort terhelés alatt be- és kikapcsoljunk.

Lehetséges azonban, mint a későbbiekben látható, a (116) mellékhajtóműre egy (146) hidraulikaszivattyút peremesen csatlakoztatni, és ezt a (145) generátor bemenő tengelyére peremesen csatlakoztatott (147) hidraulikus motorral hajlékony (148) vezetékkel összekötni, miáltal hidraulikus hajtási rendszer képződött. A (145) generátorról egyes fényforrások vagy egyéb munkagépek vagy hasonlók üzemeltethetők.

A (118) fokozatmentes hajtómű szivattyúkerekéből, turbinakerekéből és egy közbekapcsolt vezetőkerékből áll. Magas turbinafordulatnál, a szivattyúfordulat cca. 80 %-ánál a turbina nyomatéka közel azonos a szivattyú nyomatékával. Ebben az időpontban a fokozatmentes hajtóművet áthidaló tengelykapcsoló automatikusan zár. Ezen túlmenően a (118) fokozatmentes hajtómű egy fék szabadonfutóval is el van látva, melynek célja, hogy motorfék üzemben a meghajtó- és turbinatengelyt erőt átdó módon összekösse, s ezáltal a motor fékhatását kihasználja. Az előtéttengelyes többfokozatú váltómű terhelés alatt kapcsolható, hidraulikus működtetésű lemezes (149) tengelykapcsolót tartalmaz. Az összes kerék tartósan működik. A fokozatváltás elektohidraulikus kapcsolással történik, melynek mind kézi, mind automatikus üzeme lehetséges. A hidraulikus motor és a kapcsolómű olajellátását fogaskerékszivattyú biztosítja, mely a (115) meghajtóegység (145) meghajtótengelyén van elhelyezve.

A találmány keretén belül lehetséges a leírt hajtóműtől eltérő más szerkezet alkalmazása is, példaképpen mechanikus kapcsolású mechanikus tengelykapcsolás kialakítás. A (116) mellékhájtómű (144) tengelykapcsolója sem a 13. ábrán ismertetett kialakítású.

A találmány keretén belül az (102) alvázkeret (106, 107) főtartóinak kialakítása is szabadon választható, így egy darabból kialakított átmenő főtartók helyett többrészes főtartók is alkalmazhatók, melyek példaképpen a könyököknél vagy egyéb azok között lévő helyen csavarkötéssel összeerősíthetők.

A találmány szerinti hajtáselrendezés tűzoltókocsik helyett természetesen minden más rohamjárműnél is előnyösen alkalmazható.

A haladási irányt az ábrákon egységesen (150) nyíl mutatja.

Mint a 8. és 9. ábrából látható, a (106 és 107) főtartók az egész jármű hossza mentén egymással párhuzamosan haladnak, és csupán egy, a (134) kerékfelfekvési felületre merőleges síkban lévő (151) könyököket tartalmaznak. A (151) könyökhöz csatlakozó az első (108) tengelytől még tovább előre túlnyúló (102) alvázkeret (111) szakasz a (134) kerékfelfekvési felé hajlik el. Ez megkönnyíti egy (112) segédaggregát, jelen esetben egy (113) oltőszerfecskendő beépítését. Az (102) alvázkeret (111) szakaszának lejtős elhelyezése folytán, mint a 9. és 10. ábrából látható, a (112) segédaggregát (101) rohamjármű homlokfalán való kivétele leegyszerűsödik.

A (106 és 107) főtartók kerékfelfekvési felületre merőleges síkban való könyök nélküli kiképzése azt a további előnyt jelenti, hogy az első (108) tengely mellett tetszés szerint a hátsó (109) tengely is kialakítható kormányozhatóan, miáltal a (101) rohamjármű manőverezési képessége javul.

Claims (22)

1. Rohamjármű, különösen tűzoltókocsi átmenő alvázkerettel, mely legalább egy, a jármű hosszirányában elnyúló főtartót, legalább két, a jármű hosszirányával keresztben távolságtartóan elhelyezett tengelyt, egy meghajtómotort, adott esetben egy tűzoltófecskendőt, egy vezetőfülkét, sebességváltót és egyéb kiegészítő felszereléseket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a főtartó (14,51,64,72,106,107) egy könyökkel (15,16,41, 42,53-55, 65,66,151) és/vagy hajlattal van kialakítva és a meghajtómotor (130) az alvázkereten (3, 102) a rohamjármű (2, 101) hátsó része és a tengelyek (4, 5, 108, 109) valamelyike közötti részen, egy segédaggregát (112) pedig az első tengely (4, 108) környezetében van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.12.06.)

2. Az 1. igénypont szerinti rohamjármű, azzal jellemezye, hogy a segédaggregát (112) az alvázkeret (102)

HU 205 558 Β első tengelyen (4,108) túlnyúló, adott esetben könyökkel (151) élőreálló szakaszán (111) van elhelyezve, és előnyösen egy mellékhajtómű (116) által kardántengellyel (114) meghajtott oltószerfecskendőként (113) van kiképezve. (Elsőbbsége: 1984.12.06.)

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy az alvázkeret (3, 46, 63, 70, 102) a jármű hossztengelyének irányában elnyúló, a menetiránnyal keresztben távolságtartóan elhelyezett legalább két főtartóból (14, 51,64, 72,106,107) van kialakítva, ezek az első tengely (4,108) környezetében könyökkel vannak kiképezve, továbbá különösen az első tengely (4, 108) előtti főtartórész a kerékfelfekvési felület (7, 134) felé lejtősen van kialakítva. (Elsőbbsége: 1984.12. 06.)

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy a főtartók (14, 51, 64) lényegében a kerekek (6) felfekvési felületével (7) párhuzamos síkban vannak elhelyezve, és a haladási irányban vett első végüktől az első tengelyhez (4) hozzárendelt kerekek (6) hátsó tengely (5) felőli oldaláig a menetiránnyal keresztben egymástól mért kisebb távolsággal vannak kialakítva, mint a hajlatot követő, előnyösen a hátsó tengely (5) mögötti részig húzódó szakaszukon. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy a főtartók (14, 51, 64) a kerekek (6) alátámasztási pontja (11) által meghatározott kerékfelfekvési felülettel (7) párhuzamos síkban és/vagy egy erre merőleges, a menetiránnyal párhuzamos síkban hajlított kivitelűek, és előnyösen a főtartók (14, 51, 64) az első tengelytől (4) a hátsó tengely (5) irányába húzódó szakaszukon, előnyösen a tengelyek (4, 5) között a rakfelület síkja fölött, ugyanakkor ezzel párhuzamos síkban vannak elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy a főtartók (4) egy, az első és hátsó tengely (4, 5) közötti szakaszt portálszerűen áthidalva vannak kiképezve. (Elsőbbsége: 1984. 05. 18.)

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzaljellemezve, hogy a könyökök (15, 16, 41, 42,53-55,65,66,151) melletti keretrészek (17,47, 48, 52, 56, 67—69, 71) különösen a kerekek (6, 110) felőli oldalukon egy 180°-nál kisebb szöget bezáró módon vannak csatlakoztatva. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzaljellemezve, hogy a meghajtómotor (8) tartószerkezete (9) a két tengely (4,5) között, vagy a hátsó tengely (5) mögött van elhelyezve, továbbá a meghajtómotor (8) lehajlásainak (10) és/vagy a forgattyús tengely középső hossztengelyének magassági helyzete a tengely (4, 5) és a kerekek (6) pályatesten lévő alátámasztási pontjával (11) szemben fekvő felső oldal (12) között és/vagy egy alvázkeret (3, 46, 63, 70) alkotó főtartó (14,51,64,72) felső élének (13) tartományában van megválasztva. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy a meghajtómotor (8) tartószerkezete (9) a könyökhöz (41, 42, 53-55, 65) és/vagy a hajlathoz csatlakozó főtartó (14, 51, 64, 72) szakaszon van elhelyezve és a meghajtómotor (8) valamint a hajtómű (20) lehajtása (10) a jármű hossztengelytől (38) oldalirányban ellenkező értelemben megközelítőleg azonos távolságra (37, 40) van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy az alvázkeret (102) főtartói (106, 107) menetirányba az első tengelyen (108) túlnyúlnak és ezen a szakaszon a segédaggregát (112) részére tartószerkezet van kialakítva, továbbá a menetiránnyal ellentétesen a hátsó tengelyen (109) túlnyúló szakaszon (131) a meghajtómotor (130) részére támasztószerkezet van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.12.06.)

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy a hajtómű a közbülső kerékhajtással egy egybeépített meghajtóegységet (115) alkot, miközben a meghajtóegység (115) két, a jármű irányában elhelyezkedő, ellenkező irányba kinyúló lehajtást (122, 123), valamint egy, az első tengely (108) irányába irányuló mellékhajtóművet (116) tartalmaz és előnyösen a két tengely (108,109) között, az alvázkereten (102) van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.12.06.)

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy a meghajtóegység (115) egy fokozatmentes hajtóművet (118), egy nyomatékváltót, valamint egy ezekkel egybeépített különösen differenciálzárral ellátott közbülső kerékhajtást (119) tartalmaz, miközben a mellékhajtómű (116) a hajtómű meghajtómotorral (130) összekötött bemenő tengelyének egyenes vonalú meghosszabbításában, a kerékmeghajtások (126,127) pedig egy a kerékfelfekvési felület felé eltolt síkban vannak elhelyezve, továbbá előnyösen a meghajtótengely (143) és a mellékhajtómű (116) között egy elektromágneses tengelykapcsoló (144) van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.12.06.)

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzaljellemezve, hogy a meghajtóegység (115) és/vagy a meghajtómotorhoz (130) és/vagy a segédaggregátorhoz (112) vezető közlőművek és/vagy a meghajtómotor az alvázkeret (102) menetiránnyal keresztben egymástól távolságtartóan eltolt főtartói (106, 107) között van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.12.06.)

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy a segédaggregát (112) különösen oltószerfecskendő (113) a főtartókhoz (106, 107) viszonyítva állítható helyzetű, és előnyösen egy a főtartók (106, 107) között vezetett közbülső keretben (136) van elhelyezve, továbbá egy, a jármű körvonalán (141) belüli szállítási helyzetéből egy legalább részben a jármű körvonalán kívüli működési, ill. karbantartási helyzetbe állítható. (Elsőbbsége: 1984.12.06.)

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy az első és hátsó tengely (4, 5, 108, 109) meghajtása, valamint az erőátviteli szerkezetek (21, 22, 114, 115, 117, 118) és a közbülső kerékhajtás (119) mindenkor a meghajtómű teljes nyomatékának átvitelére alkalmas módon van kiképezve. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

HU 205558 Β

16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezye, hogy az első és hátsó tengelyek (4, 5) mindegyikén mindenkor két kerék (6) van elhelyezve és előnyösen laprugókkal (25) a főtartókon (14, 51, 64, 72), ill. egy közbülső kereten vannak megtámasztva. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezye, hogy mindkét tengely (4,5,108, 109) az alvázkereten (3,46,63,70) fluidumos, különösen nyomóközeges rugókon van megtámasztva, miközben egy nyomásfokozó eszköz (74) és a nyomóközeges rugók (73) között elhelyezett szellőző, és töltőszelephez (75) több a járművön elhelyezett működtetőszerv (76) van hozzárendelve. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

18. Áz 1-17. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezye, hogy a könyök, ill. hajlat környezetében a jármű hossztengelyével keresztirányú és kerékfelfekvési felületre (7) merőleges síkban egy eszköztartó keret (29) van elhelyezve, amelyen levegőszűrő (30), légtartály (31) és/vagy üzemanyag-, ill. kenőanyagtartály (33) és adott esetben egy pótkerék (32) van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezye, hogy a tengelyeken (4,5) olajfürdőben futó féktárcsákból kialakított tárcsafékek vannak elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezye, hogy az alvázkeret (3, 46, 63, 70) hátsó tengely (5) mögötti szakaszán a főtartókhoz (14,51,64,72) egy lökhárító (77) van rögzítve, mely a főtartókhoz (14, 51, 64, 72)' viszonyítva egy, a jármű hossztengelyével keresztirányú, előnyösen a felfekvésí felületre merőleges tengely körül elfordítható. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezve, hogy a lökhárító (77) kereszttartóján egy vonófej (78) van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)

22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti rohamjármű, azzal jellemezye, hogy a tűzoltó fecskendő (18) tartószerkezete egy előnyösen a főtartókhoz (14) viszonyítva magassági irányban eltolt keretrészen (17) van elhelyezve. (Elsőbbsége: 1984.05.18.)