Slime

Slime
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Omiš
Jogállás	falu
Irányítószám	21255
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	271 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	179 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 25′ 33″, k. h. 16° 52′ 34″43.4258442, 16.8761911
Sablon • Wikidata • Segítség

Slime falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 36, közúton 46 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 24 km-re keletre, a Vrulja-öböl, valamint a Cetina déli partja és a Dubac-hágó által határolt területen emelkedő hegyen fekszik.

Története

A település neve, mely ormot, szirttetőt jelent jól fejezi ki földrajzi fekvését, hiszen a Cetina szurdokvölgye előterében levő magaslaton található. Első írásos említése 1382-ben az akkori nagy kiterjedésű razdobljei plébánia részeként történt. A török a 16. század elején szállta meg. Amikor 1571. október 7-én Lepantónál az egyesült keresztény sereg nagy tengeri győzelmet aratott a török flotta felett a szomszédos Rogoznica, Kučiće és Svinišće lakóival együtt Slime lakói is részt vettek a velencei erők oldalán folytatott harcokban és átmenetileg felszabadították településüket. A szabadság azonban csak rövid ideig tartott, mert 1573. március 7-én a térség újra török uralom alá került. Keresztelő Szent János plébániáját 1625-ben említi először Ponzonia érsek. Slime 1684-ben szabadult fel a török uralom alól és a karlócai béke értelmében velencei fennhatóság alá került. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 217, 1910-ben 355 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1970-es évek óta lakossága a fiatalok elvándorlása miatt folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 270 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
217	213	233	289	337	355	430	493	483	471	478	480	365	361	304	270

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma mai formájában 1786-ban épült a régi, kisebb templom helyén. 1976-ban kulturális műemlékké nyilvánították. Egyhajós épület keletre néző apszissal. Ötszögű szentélye a régi templom egyetlen megmaradt része. Homlokzata feletti harangtornyában három harang látható, a toronyba az 1789-es évszám látható bevésve, mely valószínűleg az építés ideje. A templom belseje dongaboltozatos, az épület egyszerű barokk stílusjegyeket visel magán. Három oltára van, a főoltár márványból készült a 18. század végén. Ebben az időben készítették a déli, Keresztelő Szent János oltárt is a szent szép, fából faragott szobrával. Az északi oltár márványból készült a 19. század elején Szűz Mária tiszteletére szentelve, rajta a Szűzanya szobrával. Mindkét mellékoltár sekély falmélyedésben van elhelyezve. A feljegyzések szerint a főoltárt Brelából vásárolta a plébánia, amikor a brealiak új márvány oltárt készíttettek templomukba. A templomban található bevésett évszámok közül a legrégebbi 1713. a déli kapuzaton látható.

Források

• A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)

További információk

• Omiš város hivatalos oldala Archiválva 2016. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Omiš város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)