Blizna Donja
| Blizna Donja | |
 | |
| Blizna Donja látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Marina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 228 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 217 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 368 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 35′ 06″, k. h. 16° 05′ 54″43.585111°N 16.098387°EKoordináták: é. sz. 43° 35′ 06″, k. h. 16° 05′ 54″43.585111°N 16.098387°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Blizna Donja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Blizna Donja falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Marinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Split központjától légvonalban 28, közúton 48 km-re, Trogirtól légvonalban 14, közúton 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 11 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Vilaja-hegységtől délnyugatra, a Boraja-hegységtől délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A falunak már a 9. században állt Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma. Magát a települést 1251-ben említik először.[2] Az akkori Blizna a mai Donja- és Gornja Blizna területén feküdt. Története során Trogir városához tartozott, majd a spliti Papalić, később pedig a trogiri Kvarko család birtoka lett.[2] Egyházilag 1298 és 1560 között a szomszédos Mitlo plébániájához tartozott.. A település területe 15. század elejétől évszázadokig velencei fennhatóság alatt állt. A török háborúk sok szenvedést hoztak a lakosság számára. A lakosság legnagyobb része a jól védhető tengerparti városokba és a szigetekre menekült. A török veszély megszűnésével 1687-ben megalapították a bliznoi Szent Antal plébániát. Minthogy a sinji ferences atyák aktívan részt vettek az új lakosság betelepítésében a plébánia is a sinji ferences kolostorhoz tartozott.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 342, 1910-ben 349 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falu lakossága 2011-ben 258 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 342 | 390 | 403 | 417 | 481 | 349 | 626 | 643 | 453 | 528 | 542 | 532 | 439 | 355 | 289 | 258 |
(1948-ig Blizna néven. 1953-tól 1981-ig Donja Blizna néven. 1991-ben egy részét Mitlohoz csatolták. 1921-ben és 1931-ben az adatok Blizna Gornja lakosságát is tartalmazzák.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma egyszerű, négyszög alaprajzú épület. 1965-ben építették betonból Ante Barač tervei szerint. 1989-ben és 1996-ban megújították. Új harangtornya 1985-ben épült. Legértékesebb műtárgyai Szent Antal és Szűz Mária szobrai tiroli munkák.[2]
- A plébániatemplom és a plébániaház között építették 1850-ben a Szent Antal kápolnát. Homlokzata felett kis harangtorony látható benne egy haranggal. Fából faragott oltárán a szent szobra áll.[2]
- A blizna gornjai Szűz Mária templomot már 1300-ban említik a trogiri püspökség oklevelei, de maga a templom a 9. századból származik. Falait kerekített támpillérek támasztották, melyek a korabeli királyi templomok jellegzetességei. Később a tatárok és a törökök is lerombolták és alapfalaira építették az új, félköríves apszisú templomot. Homlokzatába falazták be a régi templom ószláv fonásdíszítésű kövét a “MAR(ia)” felirattöredékkel.[2] Ennek a templomnak a közelében kezdték el építeni 1745-ben a mai templomot, de 1757-ig csak az apszisa épült meg. A templom egyszerű épület, bejárata felett nyolc osztatú kő rózsaablakkal, homlokzata felett pengefalú harangtoronnyal, melyben két harang látható. Az oldalfalakon nyitott hármas ablakok találhatók. A főoltár fából készült 1859-ben, rajta a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának képével, mely Antonio da Treviso alkotása. A mellékoltárokon Szent Péter és Pál apostolok képe, Szent István vértanú és Szent Márk szobra, (tiroli munka), a templomhajóban levő két oltáron Szent Balázs és a Lorettói Szűzanya szobrai találhatók. Az oldalfalon levő képen Szent István vértanúsága, egyszerű helyi alkotás látható. A templomba egy régi fakereszt is áll. Az épületet több alkalommal is újították, utoljára 2000-ben, amikor új tetőt kapott és új járdát építettek köré. A templom körül temető található régi sírkövekkel és sírkőlapokkal. Az ószláv temetőrészt 2000-ben feltárták és a 68 sírban talált maradványokat antropológiai vizsgálatra Zágrábba szállították.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f g Blizna – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- A település weboldala Archiválva 2016. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Marina község hivatalos oldala (horvátul)
- Marina turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
