[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Dabar (Hrvace)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dabar
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségHrvace
Jogállásfalu
Irányítószám21233
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség14 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 49′ 60″, k. h. 16° 33′ 20″43.833323°N 16.555564°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 60″, k. h. 16° 33′ 20″43.833323°N 16.555564°E
SablonWikidataSegítség

Dabar falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hrvacéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől légvonalban 37, közúton 54 km-re északra, Sinjtől 20 km-re, községközpontjától 14 km-re északnyugatra, a Peruča-tó keleti partja felett, a Dinári-hegység lábánál fekszik. Itt található a Točilo-patak forrása, mely pár kilométer után a Peruča-tóba ömlik.

Története

[szerkesztés]

A velencei seregek 1686-ban foglalták vissza a töröktől Sinj várát és vele együtt a mai Hrvace vidékét. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság, köztük több száz pravoszláv család érkezett. A velencei-török háború után kialakult új hatalmi viszonyokat 1699-ben a karlócai béke szentesítette. A 18. század folyamán a lakosság éhínségnek és járványoknak is ki volt téve. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 244, 1910-ben 333 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik, ekkor lakosságának 52 százaléka horvát, 45 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település horvát kézen maradt, tőle északra húzódott a Krajinai Szerb Köztársaság határa. Ez a terület teljesen el volt aknásítva, melynek következtében a háborút követően több helyi lakos halt meg, vagy sebesült meg súlyosan a felrobbant aknáktól. Itt még ma sem biztonságos a közlekedés, emiatt a szabad belépés korlátozva van. Lakossága 2011-ben mindössze 22 fő volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
244 447 467 274 339 333 656 370 342 338 242 202 175 121 26 22

(1869-ben és 1921-ben Laktac lakosságát is ide számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A határában található Tamnica-barlang a török uralom idején börtönként szolgált.
  • Pravoszláv temploma 1979-ben épült. A délszláv háború idején ismeretlenek aláaknázták és felrobbantották.

Gazdaság

[szerkesztés]

A lakosság fő megélhetési forrása az állattartás. Az állatállományt főként a szarvasmarha, a juh, a kecske és néhány szamár alkotja. A mezőgazdasági termelés csak saját szükségletre történik.

  • A településen a Patriot védelmi szövetség airsoft gyakorlótere működik.
  • A közelben a Peruča-tó partján több helyen vannak kialakítva a horgászsport űzésére és rekreációra alkalmas helyek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]