Dmot 950 sorozat
Dmot 950 sorozat | |
Dmot 950 sorozat | |
Általános adatok | |
Gyártó | Ganz |
Gyártásban | 1935, 1940 |
Darabszám | 2+1 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | B |
Nyomtávolság | 760 mm |
Hajtókerék-átmérő | 600 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 50 km/h |
Hossz | 6 800 mm |
Magasság | 3 800 mm |
Szélesség | 2 000 mm |
Forgócsaptávolság | 3 800 mm |
Szolgálati tömeg | 10,8 t |
Legnagyobb tengelyterhelés | 5,4 t |
Hajtás | kardános, kúpkerekes |
Fékek | |
Rögzítőfék | kézifék |
Átmenő fék | Knorr típusú légfék |
Vonatfűtés | nincs |
Gőzvontatás | |
Hengerek | |
Átmérője | 135 mm |
Dugattyú lökethossza | 185 mm |
Teljesítmény | 120 LE / 88 kW |
Erőátvitel | mechanikus 4 fokozatú, pneumatikus kapcsolású |
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás | |
Motor | |
Típusa | VI JaR 135 |
Szerkezete | hathengeres soros |
Névleges fordulatszám | 1300 min-1 |
Kocsi / Motorkocsi | |
Üzemmód | dízel-mechanikus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A MÁV Dmot 950 sorozat a Kecskeméti Gazdasági Vasút (KGV) poggyászteres dízel motorkocsija volt, ahol eredetileg a KGV Mn3 pályaszámot viselte.
Története
[szerkesztés]A Kecskeméti Gazdasági Vasút a Kecskemét-Kiskunmajsa vonalára a személyszállítási igények kielégítésére motorkocsikat rendeltek a Ganz gyártól. A megrendelés olyan motorkocsi szállítására szólt, mely három mellékkocsiból álló 55 t tömegű vonatot 50 km/h, 110 tonnás vonatot 35 km/h sebességgel volt képes továbbítani és poggyásztérrel is el van látva.
Az első két motorkocsit a Ganz gyár 1935-ben szállította, a harmadikat 1940-ben.
Szerkezete
[szerkesztés]Keret, futómű
[szerkesztés]A főkeret és a kocsiszekrény váza idomacélból ívhegesztéssel készült összefüggő keretként. A főkeret két homlokoldalán központi ütköző és vonókészülék van felszerelve. A kocsiszekrény faszerkezetű, kívülről az acélkeretre szegecselt acéllemezekkel burkolva, belül mázolva. A motorkocsi mindkét végén vezérállás van kialakítva, ahol a jármű vezetéséhez és a motor ellenőrzéséhez szükséges szerelvények és műszerek vannak elhelyezve. A vezérállásokba egy-egy kifelé nyíló ajtó szolgál a személyzet beszállására, a poggyásztér oldalain pedig tolóajtó van. A vezérállásokon az oldalablakok és az ajtók ablakai leereszthetők, a homlokablakok fix beépítésűek. A poggyásztér oldalain egy-egy fixen beépített ablak található. A vezérállásokból a poggyásztérbe ablaknélküli ajtón lehet bejutni.
A motorkocsi két hajtott tengelyére laprugókból álló rugókötegeken támaszkodik a kocsiszekrény. A tengelyek golyóscsapágyazásúak.
Motor
[szerkesztés]A motorkocsi erőforrása egy Ganz-Jendrassik rendszerű VI JaR 135 dízelmotor, amely megegyezik a gyár MÁV-nak szállított két és háromtengelyű motorkocsijaiba beépített típussal. Teljesítménye 1300 / perc fordulaton 120 LE. A motor a poggyásztérben került elhelyezésre a sebességváltóval és irányváltóval közös keretben az alvázra szerelve. A motort zajszigetelt szekrény borítja célszerűen kialakított leemelhető szerelőfedelekkel.
A motor hűtésére a kocsivégeken a tetőn elhelyezett lemezeshűtők szolgálnak. A hűtökön átáramló levegőt zsalukkal lehet szabályozni. A motor indítása Bosch-rendszerű indítómotorral történik, amit akkumulátorról működtetnek.
A 300 l térfogatú üzemanyagtartály szintén a poggyásztérben van elhelyezve.
Erőátvitel
[szerkesztés]A motorkocsi mindkét tengelye mechanikusan hajtott. A motortól a hajtás egy körmöskapcsolón – mely a poggyásztérből kapcsolható – a sebességváltón, irányváltón, kúpkerékpáron át jut a motorkocsi tengelyeire. A négyfokozatú sebességváltó egyes áttételeihez tartozó fogaskerekek állandó kapcsolatban vannak, és a lazán futó fogaskerekeket a vezetőállásról sűrített levegővel működtetett lemezes kapcsolók kapcsolják. Az első sebességfokozat szükség esetén kézzel is bekapcsolható. A homlokfogaskerekes irányváltó a vezetőállásról szintén sűrített levegővel kapcsolható, de kézzel is működtethető. Az irányváltót a hajtott tengelyeken levő kúpkerékházakkal rugalmas tárcsáskapcsolós kardántengelyek kötik össze.
Megőrzött motorkocsik
[szerkesztés]Mára a három egykori motorkocsiból egy, az 1940-ben épített 953 pályaszámú motorkocsi maradt meg, amely Fertőbozon várta egyre pusztulva sorsa jobbrafordulását. 2018-ban a GYSEV vezetősége úgy döntött, hogy felújítja a mozdonyt. Több, mint két évi felújítás után 2021-benn állt forgalomba a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton.
Források
[szerkesztés]- szerk.: Mezei István: Vasúthistória évkönyv 1992, 1992, Bugapest: Közdok kiadó.. ISSN 0238-6550 [1992]
- KBK Füzetek 1995/2. Budapest: Kisvasutak Baráti Köre Egyesület (1995)