Sonette

Alcímek:
- Weöres és a szonettforma
- Weöres időszemlélete
- Térbeliség a Weöres-szonettekben
- Belső terek – lelki tájak
- A szubjektum testbe zártsága

In: Pataky Adrienn: Kötött vagy szabad forma? - Nemes Nagy Ágnes és a szonett, Ráció, Budapest, 2016, 57-74.
vagy
Palkó Gábor (szerk.): "tánc volnék, mely önmagát lejti" - Tanulmányok Weöres Sándorról, PIM, Bp., 87-108.

Heile livet skreiv Olav H. Hauge sonettar, men berre 16 står på prent i Dikt i samling, som tilsaman inneheld drygt 400 dikt. Så det er ikkje i tal sonettane ruvar i forfattarskapen. Men overalt et Olav H. Hauge kjend som ein meister i sjangeren. Ein kan spørje seg korleis dette passer saman med at Olav H. Hauge er kjend som ein modernist som rørde seg bort frå dei tradisjonelle formane. Her skal vi prøve å sjå alle sonettane til Hauge under ei lupe og undersøke korleis de passar inn i forfattarskapen. Er dei framande fuglar, eller bidrar dei til å skape ein heilskap? Det blir ein etter måten stutt gjennomgang av sonetten si historie og av generell sonett-teori. Vi ser også på korleis Olav H. Hauge-resepsjonen har blitt farga av Jan Erik Vold. Alle Olav H. Hauge sine sonettar blir lesne og kommentert. Til slutt vonar eg å vise at sonettane er ein viktig del av forfattarskapen, som gjer at den blir heilstøypt og ikkje så tydeleg deilt inn i fasar som resepsjonen tradisjonelt skal ha det til.

Die deutsche Liebeslyrik des Barock knüpft nicht an den mittelhochdeutschen Minnesang an; sie greift vielmehr Formen und Motive der romanischen Liebeslyrik, vor allem aus dem Petrarkismus auf. In fünf exemplarischen Interpretationen fragt der Beitrag nach den Differenzen, die über diesen bekannten Tatbestand hinausgehen. Gibt es inhaltliche Unterschiede, die es erlauben, hierin einen relevanten Epochenwandel zwischen Mittelalter und Früher Neuzeit zu sehen? Vor allem: Verändern sich die Liebeskonzeptionen und nehmen die erotischen Spielräume innerhalb der Lyrik zu oder ab?

A tanulmány Nemes Nagy Ágnes versformákhoz való viszonyát elemzi, majd a szonettjeit vizsgálja meg, kitérve a legújabb versgyűjteményben (szerk. Ferencz Gy., 2016) megtalálható, nemrég felfedezett versekre is.
Alcímek:
- Kimondás és önreflexió
- A Rilke-hatás
- Nemes Nagy szonettjeiről
- A Ruha és a divat
- Halálvers-zsengék
- Biopoétika Nemes Nagy néhány versében
- A [Napom víg volt] kezdetű szonettről

In: Pataky Adrienn: Kötött vagy szabad forma? - Nemes Nagy Ágnes és a szonett, Ráció, Budapest, 2016, 11-55.

Absztrakt. A tanulmány első fele Szabó Magda költői elnémulásának irodalomtörténeti és történelmi hátterét tárja fel, igyekezve a költőt az újholdasok fogalomkörébe rekano-o nizálni. A második rész a korai költészetet, főként a szonetteket vizsgálja, amelyeket a s: formán túl az antik művelődéstörténeti kontextus, az idő és tér sajátos kezelése és a r természeti képek kötnek össze. A szonettforma felerősíti a versekben taglalt kötöttsé-nl gektől és a háború terhétől való szabadulás vágyát. Erőteljes autobiografikus hatás érzékelhető e lírában: a várakozásokkal teli felnőtt élet hirtelen csalódása, a háborús időszak traumája, a határon lét és az emlékezet a katalizátora tehát ezeknek a szonet-teknek, mint kötöttsége ken belüli, apró mozgásoknak, kiforratlan kísérleteknek...

Szonettek és (Szonett)fordítások a Nyugatban az első Világháború idején – Baudelaire magyarul, In: Az első világháború irodalmi és történelmi aspektusai a kelet-európai régióban, szerk. Fodor József Péter, Marosi Renáta, Miklós Dániel, Péró Krisztina, Szabó Roland, Trefort-kert Alapítvány – ELTE DÖK, Bp., 2017, 93-119.

The conflict between classicism and romanticism has a ludistic character, insofar as the dispute is partly settled in the genre of sonnet (Sonettenkrieg). My article shows especially in texts of Achim von Arnim and Jens Baggesen how the romantic party as well as the anti-romantics in Heidelberg were formed by a polemical play. Writing sonnets together and against each other, the polemic was part of social interactions between the scholars of the university town. The article focusses on the “Karfunkel” (1810), a sonnet-book which develops a theory of polemic as ludistic play.

Mediális átfordíthatóság. Akusztikus és vizuális motívumok Szilágyi Domokos (négy szonett)-jében


A (négy szonett) című Szilágyi Domokos-vers elemzése, főként hang(zás) és képiség szempontjából, illetve összehasonlítása Vivaldi Négy évszak című zenéjével, s az annak szövegkönyvéül szolgáló négy szonettel.

In: Alföld 2016/10, 64-77.

Pataky Adrienn: Szabad kötöttség. Szonettekről és politikai líráráról a '45 utáni magyar irodalomból, Ráció, Budapest, 2016, 208p

http://www.racio.hu/pataky-adrienn-szabad-kotottsog-szonettekrol-es-politikai-lirarol-a-45-utani-magyar-irodalombol?PHPSESSID=13d18156450a86f6c7e2028da5455d35

A kötet két téma összefogására tesz kísérletet: a politikai és a poétikai kötöttségek ’45 utáni viszonyaihoz szól hozzá a magyar líra néhány szerzőjén keresztül. Az Újhold folyóiratnak (s szellemi közösségnek) a körébe tartozó három költő, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor és Lakatos István közös hagyományból táplálkozó, de eltérő irányú költészete mellett foglalkozik kortársuk, Faludy György expresszív és nagy műveltséganyagot működtető lírájával, illetve a neoavantgárd felé elmozduló Szilágyi Domokos költészetével. A szamizdat korszakból pedig Petri György munkásságát emeli ki. A könyv Lakatos és Petri (lírájának) közéleti vonatkozásaira összpontosít, a többi költőnek elsősorban a szonettjeivel foglalkozik, azokból néhány jellemző motívumot kiemelve (térbeliség, temporalitás, testiség, akusztikum, vizualitás, petrarkizmus, biopoétika), remélve, hogy egymás mellé helyezésük, a különféle lírai bázisok egy-egy szeletének felmutatása azt a háttérben mozgó kulturális-társadalmi szcénát is valamelyest megrajzolja, amelyben alkotásaik, bő fél évszázad alatt, létrejöttek.

Heile livet skreiv Olav H. Hauge sonettar, men berre 16 står på prent i Dikt i samling, som tilsaman inneheld drygt 400 dikt. Så det er ikkje i tal sonettane ruvar i forfattarskapen. Men overalt et Olav H. Hauge kjend som ein meister i sjangeren. Ein kan spørje seg korleis dette passer saman med at Olav H. Hauge er kjend som ein modernist som rørde seg bort frå dei tradisjonelle formane. Her skal vi prøve å sjå alle sonettane til Hauge under ei lupe og undersøke korleis de passar inn i forfattarskapen. Er dei framande fuglar, eller bidrar dei til å skape ein heilskap? Det blir ein etter måten stutt gjennomgang av sonetten si historie og av generell sonett-teori. Vi ser også på korleis Olav H. Hauge-resepsjonen har blitt farga av Jan Erik Vold. Alle Olav H. Hauge sine sonettar blir lesne og kommentert. Til slutt vonar eg å vise at sonettane er ein viktig del av forfattarskapen, som gjer at den blir heilstøypt og ikkje så tydeleg deilt inn i fasar som resepsjonen tradisjonelt skal ha det til.