Regional Analysis Methods

Paesaggi - Capitolo 7: L'URBANISTICA E I PAESAGGI
Il settimo capitolo segna lo sviluppo delle riflessioni che sono state ispirate dagli incontri con i ricercatori archeologici, che hanno spronato costantemente a mettere in discussione non solo come interpretare l'esperienza territoriale degli antichi, ma anche come vedere con la mente aperta la continua evoluzione del paesaggio, quindi non solo essere attenti alla contingenza e alla conservazione del patrimonio storico, ma anche, e soprattutto per me, affrontare l'ampia questione della cura del patrimonio culturale e ambientale nel suo insieme.
Questi incontri arricchiti con suggerimenti, mail e libri, mi hanno spinto ad affrontare una transizione complicata tra passato e futuro, attraversando diverse discipline che guardano il paesaggio. Sapevo che spesso c'erano cattive capacità comunicative, nonostante qualche timida integrazione fosse stata svolta anche nell'università, ma una cosa devo dire: devo molto della mia inclinazione all'interdisciplinarità e alla transdisciplinarità, così necessaria e spesso invocata, a queste sperimentazioni di accoppiamento con il restauro e la conservazione del patrimonio architettonico e del paesaggio, con la geologia e, last but not least, con alcuni amici pianificatori.

Landscapes - Chapter 7: REGIONAL AND URBAN PLANNING AND LANDSCAPES
The seventh chapter marks the development of the reflections that had been inspired by the meetings with archaeological researchers, which spurred on constantly questioning not only how to interpret the territorial experience of the ancients, but also how to see with open mind the continuous evolution of the landscape, so not only be attentive to the contingency and conservation of historical heritage, but also, and especially for me, address the broad question of the care of cultural and environmental heritage as a whole.
These meetings enriched with suggestions, mails and books, pushed me to face a complicated transition between past and future, crossing different disciplines that look at the landscape. I was aware there were too often poor communication skills, despite some timid integration had been carried out also in the university, but one thing I must say: I owe a lot of my inclination to interdisciplinarity and transdisciplinarity, so necessary and so often invoked, to these experimentations of coupling with the restoration and conservation of architectural heritage and landscape, with geology and, last but not least, with some friends planners.

Kadınların işgücüne katılımları, bir ülke için sürdürülebilir büyüme ve kalkınmayı sağlayan en önemli etkenlerden biridir. Kadınlar anne olmaları durumunda, hayat boyu edindikleri tecrübeleri gelecek nesillere yansıtabilme imkanına sahip olabilmektedirler. Dolayısı ile ücret karşılığı piyasa için çalışmayan bir kadına göre, ekonomik özgürlüğünü kazanan bir kadının toplumdaki yerinin, gelecekten beklentilerinin ve elde ettiği tecrübelerinin daha nitelikli olması beklenmektedir. Bu doğrultuda ülkelerin gelişmişlik düzeylerini etkileyen bir unsur olarak son zamanlarda kadının işgücüne katılma oranlarının dikkate alındığı gözlenmektedir.

Bu çalışmada Türkiye’de kadın istihdamının genel durumu, ana özellikleri teorik ve ampirik olarak incelenecektir. Çalışmada ilk olarak, kadınların iş gücüne katılma eğilimlerini etkileyen faktörler, Türkiye örneğinden hareketle ortaya konulmak istenmiştir. Ardından ise kadınların işgücüne katılımında bölgelere göre farklılık olup olmadığının belirlenmesi ve var ise bu bölgesel farklılıkların nedenlerinin tespit edilmesi amaçlanmıştır. Bu doğrultuda çalışmada Türkiye İstatistik Kurumu (TÜİK) tarafından 2014 yılı için yapılan Hanehalkı İşgücü Anketi’nden elde edilen veriler kullanılmıştır. Çalışmada kadınların işgücüne katılma durumları iki durumlu logit model aracılığıyla incelenmiştir

Every society is shaped by its culture, and Music and the Arts are at the heart of these developments. From the Pharaonic Era to the modern day Arab Republic of Egypt, the Arts have influence all aspects of Egyptian civilization. Singing legend Umm Kulthum not only enhanced the Arab music industry, but also brought governmental support to Egyptian music, assisted the state economy, and proliferated her art form across the world. Composer Mohammed Abdel Wahab wrote the Egyptian National Anthem and in turn was granted the rank of General in the Egyptian Military. Literary Art Legend Naguib Mahfouz won the Nobel Prize and introduced the rest of the world to Arabic Literature, all while introducing ideas of religious tolerance and political freedom to Arab societies throughout the Middle East. Using the seven Political-Military Factors as a guide, the author researches these and other music and art legends to show the impact of the Liberal Arts on Egyptian civilization and globalization. Based on this research the author proposes and designs an Egyptian-hosted Arab Arts Festival to help unify and stabilize the Middle Eastern Region. * This paper was originally written in  2007 for a military audience.

Through the monthly data of 71 meteorological stations of the North Pacific Watershed in northwest Mexico, the annual trends of nine temperature variables were estimated using the non-parametric Mann-Kendall test and the Q Sen’s slope estimator. Annual Q Sen’s slopes were analyzed in spatial terms using geographic variables as independent factors and likewise with Moran’s I index. Three major physiographic zones were used to perform a regional analysis using pooled data. The monthly trends were also analyzed. Divergent annual trends were found for the nine proposed variables and warming trends were predominant in almost all of them. Latitude is the most relevant factor in the spatial distribution of the Q Sen’s slopes. Four temperature variables were found statistically clustered, as depicted by the Moran’s I index. The largest regional Q Sen’s slopes values were found in the Coastal Plains. In this area a larger increase in minimum temperatures was observed, in contrast with the Sierra Madre regions, where the largest rate of increasing change was found in maximum temperatures. The monthly analysis indicates warming trends in the first six months of the year with a sudden decrease in July and also a noticeable decrease in the slope values in December.

A variety of statistical methods for meteorological adjustment of ozone have been proposed in the literature over the last decade for purposes of forecasting, estimating ozone time trends, or investigating underlying mechanisms from an empirical perspective. The methods can be broadly classified into regression, extreme value, and space–time methods. We present a critical review of these methods, beginning with a summary of what meteorological and ozone monitoring data have been considered and how they have been used for statistical analysis. We give particular attention to the question of trend estimation, and compare selected methods in an application to ozone time series from the Chicago area. We conclude that a number of approaches make useful contributions to the field, but that no one method is most appropriate for all purposes and all meteorological scenarios. Methodological issues such as the need for regional-scale analysis, the nonlinear dependence of ozone on meteorology, and extreme value analysis for trends are addressed. A comprehensive and reliable methodology for space–time extreme value analysis is attractive but lacking.

Az Észak-Magyarországi régió munkaerő-piaca természetesen országos viszonylatban sem tekinthető jelentősnek,
de az elmaradott térségeknek (a lisszaboni folyamatnak megfelelően) kiemelt figyelmet kell fordítanunk
a regionális felzárkóztatás érdekében. A LiS stratégiájának követése innovatív és „tudás-alapú” társadalmat,
fenntartható gazdasági növekedést, több és jobb minőségű munkahelyeket, valamint versenyképesebb vállalkozásokat
képes biztosítani.
A régió fejlettségét jelző alacsony gazdasági mutatók mellett a munkaerő-piaci helyzetképe (a foglalkoztatás és
a munkanélküliség) sem túl „rózsás” jövőképet vetít előre. A gyenge gazdasági aktivitásból és az alacsony foglalkoztatottságból
adódó regionális különbségek a rendszerváltás óta tovább erősödtek. Az állás nélkül lévők
kevésbé iskolázottak, mint a ténylegesen foglalkoztatottak, azonban a szakképzettek magas aránya a képzettség
és a munkaerő-kereslet jelentős különbségeire utal.
A fejlett piacgazdaságokban az oktatás-képzés egyre kevésbé fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, a
szakképesítés megszerzésével. Ma már a világ legfejlettebb országaiban az egyik legfontosabb politikai, társadalmi
és gazdasági célkitűzés, hogy az egyének munkaereje az élethosszig-tartó tanulás során minél jobban, és
tovább hasznosuljon. A „kimeneti” oldal egyik jellemző oktatáspolitika sajátosságából adódóan, a régió fejlettségéhez
képest a végzett diplomások létszáma, valamint a pályakezdők képzési hiányosságai miatt (többek között)
a régió munkanélkülisége indokolatlanul magas. A foglalkoztatási zavarok elkerülése végett nélkülözhetetlen
a képzési volumen csökkentése, és a képzési struktúra átalakítása.
A rendszerváltás után jelentősen átalakult a vállalatok munkaerővel szembeni elvárásai, ugyanakkor kevéssé
ismerjük a piacgazdaság sikeres szereplőinek valós igényeit. A munkaadói oldal jelzi a számára fontos munkavállalókkal
szembeni elvárásokat és kompetenciákat, azonban a hazai vállatok tényleges „tudás” szintjének és
igényeinek megismerése még sajnos gyerekcipőben jár hazánkban. Általánosságban elmondható, hogy azok
hajlandók a legkevésbé munkát keresni (kivándorolni), akiknek hazai munkapiaci kilátásai a legrosszabbak,
továbbá a külföldi munkavállalásnál sem szignifikáns a felsőfokú iskolai végzettség megléte. A határmenti települések
külföldi (főleg szezonális) munkavállalóinak „feketegazdasági” szerepe is említésre méltó.
A megalapozott oktatáspolitikai és munkaerő-piaci döntéshozatalhoz rendszeresen szükséges, és indokolt pl. a
felsőfokú végzettségűek munkaerő-piac helyzetét elemző kutatásokat, hosszú távú munkaerő-piaci szükséglet
prognózisokat, és nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat végezni és támogatni. A cikk hátralévő részében megemlítek
néhány nemzetközi („tudás-alapú”) IC-értékelési modellt, amelyek akár a hazai munkaerő-piaci megközelítésekben
(statisztikai információgyűjtésben, és a gyakorlatban is) alkalmazhatók, majd a jövőbeli kutatásaim
várható irányait vázolom föl rövidem.