Karcag

Az írás a XIX. században élt Kátai Gábor (1831-1878) életét és munkásságát dolgozza fel a helyi anyakönyvi adatok és a korábban írt, kevésbé kifejtett életrajzok segítségével, illetve kitér a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Gyűléseire is.
A dolgozat kihangsúlyozza az orvosdoktor szerepét a XIX. századi magyar orvostársadalomban, amely mellett kitűnnek jelentőségteljes tevékenységei a Nagykunságban, ezen belül Karcagon.

The aim of our paper is to discuss the significance of particle schools of Karcag and Kisújszállás in 18-19 th century education history. Greater Cumania, the region that both towns are within, was almost 100% Calvinist since the Reformation, therefore, examining the influence of Calvinism on the region's education is crucial. Our purpose is to introduce the schoolmaster's office, the financial basis, and circumstances of going to Western European universities in the 18-19 th centuries, since the schoolmasters of these two towns have not been investigated yet. Our research is based on primary (archival) sources, mainly Hungarian Reformed districtual, diocesan, and congregational documents, canonical visitation records, and protocols. Our paper also provides a detailed prosopography database of the schoolmasters of Karcag and Kisújszállás.

A CSALÁD LESZÁRMAZOTTAI KÉREM, KERESSENEK NYUGODTAN AZ EMAIL CÍMEMEN (iohanneselias@gmail.com) - Elsősorban tárgyi és írott emlékeket keresek a családdal kapcsolatban, amik magánkézben vannak.
-----------------------
A kutatómunka kiindulópontjaként egy 2016-os könyvtári felmérés szolgált, melynek során nagy példányszámban kerültek elő a Karcagi Nagykun Református Gimnázium régi, akkor feldolgozatlan könyvállományában 16-19. századi kötetek, melyekben „Georgii Csanády”, „Francisci Csanády”, illetve „Stephani Csanády” possessori bejegyzések szerepelnek. A kutatás fő vizsgálati pontjait ennek megfelelően a mezőtelegdi Csanády család története, kapcsolatuk Karcag városával, illetve az adományozott kötetek és a benne lévő bejegyzések vizsgálata adják. A dolgozat négy generáció férfitagjának, Csanády György, Ferenc, István és Béla életét kidomborítva mutatja be a családot és vele párhuzamosan a Karcagon megtalálható állományt, megkísérelve egy átfogó képet adni a família történetéről. A kutatás időszerű és hiánypótló, mivel a szakirodalmat áttekintve a család genealógiáját eddig nem taglalta egyetlen tanulmány sem, a karcagi gimnáziumban lévő kötetek pedig mostanáig feldolgozatlanok. A kutatás módszere levéltári, anyakönyvi és könyvtári kutató-feltáró munka, a kutatás célja pedig a család történetének feltárása és jelentőségük bemutatása Bihar megyében és a Nagykunságban, főként Karcagon.

This paper’s aim is to demonstrate the presence of students in the Calvinist College of Debrecen who absolved their lower school(s) in Cumania Maior from 1750 to 1850. The five towns of this region are the following: Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kunhegyes and Túrkeve. The reason why this aspect has been researched is the geographical proximity and influence of Debrecen, as the College controlled the mentioned towns’ education. These Cumanian students were never researched before, so further research is necessary and worthy. The paper introduces the presence of Cumania Maior’s five lower schools in the education system, centered in Debrecen, and the students’ frequency, etc. The research is based on the matriculas of the College. The data from 267 students of the time was put into a 17-column table, creating the base of the research.

A kutatás a Nagykunság öt településének, Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kunhegyes, illetve Túrkeve Debrecenbe beiratkozott diákságát vizsgálja az 1588-tól 1850-ig terjedő időszakban. A földrajzi közelség, illetve a debreceni befolyás különösen indokolttá teszi a téma kutatását, mivel a Kollégium meghatározta a vizsgált városok oktatását, illetve a fentebb említett települések vezetőit is sok esetben a debreceni anyaiskola nevelte ki. A téma és a nagykunsági diákok lajstroma eddig feldolgozatlan, így érdemesek és szükségesek a további kutatások. A jelen cikk célja egy átfogó kép alkotása a vizsgált időszakról a Nagykunság részvételéről a partikuláris iskolarendszerben, illetve a Debrecenbe beiratkozott vizsgált diákok gyakoriságának, későbbi életének, tevékenységének szemléltetése. A kutatás legnagyobb részét levéltári és szakirodalmi kutatás teszi ki, mely alatt főként a Series Studiorum in schola Debrecina Helveticae Confessionis Addictorum-ban 1588-tól 1850-ig szereplő, a debreceni Kollégiumba beiratkozott nagykunsági származású diákok bejegyzései értendőek Bakóczi János adattárával kiegészítve. Kutatásaimat az öt város református egyházközségeinek anyakönyveivel egészítettem ki, illetve pontosítottam. 369 diákot vizsgálva azoknak adatait egy 17 szempont szerint rendezett táblázat segítségével elemeztem és ábrázoltam diagramon. A kutatás jelenlegi állása szerint a Nagykunság nagy arányban kivette a részét a partikuláris iskolarendszer feladataiból és nagy hatással volt rá a Debreceni Kollégium. Az itt tanuló diákokat sokszínűség jellemzi, mely főként az általuk vállalt hivatalokban, illetve későbbi foglalkozásukban mutatkozik meg a legjobban.

A Debrecen-központú partikuláris rendszernek 1676-tól lett a tagja Karcag, az iskolai anyakönyvek szerint ekkor hívott először a helyi egyházközség rectort a debreceni Kollégiumból. A rector tógátus teológus diák volt, aki megállapított fizetés fejében 2-3 évre elvállalta egy-egy partikula szellemi és tanügyi vezetését, hogy a későbbi tanulmányait finanszírozhassa. Személye az iskolák működésének leírásakor megkerülhetetlen, így a tanulmány fő vonalát az 1676-tól 1850-ig működő rectori hivatal különböző aspektusai adják. A dolgozatban szó esik a karcagi partikula működéséről, a rector személyéről, illetve a debreceni Kollégiummal való kapcsolatáról. A tanulmány tárgyalja továbbá a rector életmódját: fizetését és természetbeni járandóságát, lakhelyét, illetve feladatköreit is. Ezen kívül a praeceptorok feladatai is említésre kerülnek, végül a tanmenet és a fegyelmezés bemutatásával ér véget az ismertetés.

A jelen dolgozatban Horváth Ferenc karcagi református iskolaigazgató életét és munkásságát mutatom be. A munka érinti gyermekkorát illetve tanulmányainak előmenetelét is. Kiemelt hangsúllyal értekezem életéről a Nagykunság fővárosában, a Karcagi Evangélium szerint Reformált Gimnázium fejlesztéséről, továbbá számot adok külső illetve belső személyiségjegyeiről, valamint utolsó éveiről is. Kutatásomban igyekeztem teljes mértékben szónoki beszédeire, korabeli forrásokra, valamint a Karcagi Nagykun Református Gimnázium gazdag hely- és iskolatörténeti irattárára támaszkodni. A jelen munka célja egyfajta emlék állítása Horváth Ferencnek.