HUT70914A - Longitudinal mark for pavement - Google Patents

Description

A találmány tárgya hosszirányú útburkolati jelzés, amelyet fényvisszaverő elemi jelszegmentumok alkotnak.

• ···» ·· ···· · • · · · · · · • · ··« · · ♦ — 2 — · · * * ······

Vonaldarabokból álló hosszirányú útburkolati jelek régóta ismeretesek. Ezek elsősorban az úttestet vagy a forgalmi sávokat határoló terelő- és záróvonalak, illetve középvonalak. Az is ismert megoldás, hogy az általában fehér vagy sárga festék felhordásával létrehozott vonaldarabokra fényvisszaverő gyöngyöt is szórnak, ami még nedves időben is jó visszairányú fényvisszaverést biztosít, és így az útburkolati jelet sötétben is jól lehet látni a jármű fényszórójának fényében.

Szintén ismert javaslat, hogy a láthatóság javítására és az útburkolat rendszerint sötét színéhez képesti színkontraszt fokozására színfoltókkal ellátott fényvisszaverő gyöngyöt alkalmazzanak, amit vagy közvetlenül az útburkolatra - annak előállítása közben hordanak fel, vagy frissen felszórt útburkolati jelre (vonalra) a szokásos fényvisszaverő gyöngy helyett szórnak fel.

Van azonban egy eddig még nem kielégítően megoldott probléma, nevezetesen olyan útburkolati jelzés felhordása, amely jelzés módot ad a járművezetőnek arra, hogy ködben meg tudja becsülni a látótávolságot, és így a sebességet a tényleges látótávolsághoz igazíthassa. Közismert, hogy minden figyelmeztetés ellenére ködben gyakran történnek ráfutásos balesetek azért, mert a járművezetők túlbecsülik a látótávolságot.

Jelen találmány megalkotásakor olyan fényvisszaverő hosszirányú útburkolati jelzés megalkotását tűztük ki * ···« ·· · • · · · » * · ··· « · · célul, amelyet a járművezető ködben jól fel tud ismerni, és a jelzést alkotó elemi jelszegmentumok általa látott számából egyszerűen és gyorsan következtetni tud a tényleges látótávolságra.

A feladatot azzal oldjuk meg, hogy ködveszélyes útszakaszokon egymástól megadott, egyenlő osztásközre távolságbecslésre módot adó elemi jelszegmentumok vannak felhordva, amelyek színe a közönséges útburkolati jelek színétől különbözik.

Az elemi jelszegmentumok osztásközét valamilyen módon, például tájékoztatást adó jelzőtáblával, tudatják a járművezetőkkel, így a járművezetőnek csak meg kell számlálnia az előtte lévő, általa még éppen látható jelszegmentumok számát, és máris ismeri a tényleges látótávolságot. Tehát az eddigi gyakorlattal ellentétben a járművezetőnek nem kell figyelnie az úttest szélét jelző karókra, ha ködben az út vezetésére vonatkozólag pontosabban akar tájékozódni, hanem teljes figyelmével az előtte lévő útszakaszra koncentrálhat. Ez a közlekedés biztonságát jelentősen javítja, hiszen a járművezető figyelmét nem osztja meg, hogy hol az úttestre, hol pedig az úttest szélét jelző karókra kell irányítania a tekintetét; állandóan csak az úttestre kell figyelnie.

Valamennyi elemi jelszegmentumnak az úttest hosszirányába eső hosszmérete előnyösen egyenlő.

Az elemi jelszegmentumok egyébként a legkülönbözőbb geometriai alakzatok lehetnek (de előnyösen mindig csak * · egyfélék): egyenes vonaldarabok, háromszögek, körök, ellipszisek, négyzetek stb. Az elemi jelszegmentumok megadott, egyenlő osztásköze 20 és 80 m között, előnyösen 30 és 50 m között lehet. Az elemi jelszegmentumokat fel lehet hordani a közönséges, adott esetben már meglévő hosszirányú útburkolati jelre, vagy pedig ezen útburkolati jel mellé; ez a közönséges útburkolati jel legtöbbször előnyösen az úttest szélét jelző folytonos vonal.

A találmányt néhány kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra közönséges útburkolati jelre (itt folytonos vonalra) felhordott elemi jelszegmentumokat (itt vonaldarabokat) mutat; a

2. ábra közönséges útburkolati jel (itt folytonos vonal) mellé egymástól egyenlő osztásközre felhordott elemi jelszegmentumokat (itt ellipsziseket) mutat; végül a

3. ábra ismét közönséges útburkolati jelre (itt folytonos vonalra) felhordott elemi jelszegmentumokat (itt háromszögeket) mutat.

Az elemi jelszegmentumok közötti megadott, egyenlő osztásköz és az elemi jelszegmentumoknak az úttest hosszirányába eső hosszmérete közötti nagyságrendi különbség miatt célszerűnek látszott az ábrákon a közönséges útburkolati jelet, vagyis a folytonos vonalat törésvonalakkal meg-megszakítva ábrázolni.

Az 1. ábrán egy folytonos 1 közönséges útburkolati ···· ·· ····· • 4 9 · 4 · · · 4·4 « 4· • · * ·· 0··· ··« 04 ·4 00« jelre - legtöbbször forgalmi sáv vagy úttest szélét jelző vonalra - egymástól megadott, egyenlő A osztásközre fényvisszaverő elemi jelszegmentumként 2 vonaldarabok vannak felhordva. Az egyes 2 vonaldarabok egyenlő L hosszméretűek. A fényvisszaverő 2 vonaldarabok színe úgy van megválasztva, hogy az az 1 közönséges útburkolati jel színétől, és természetesen magának az útburkolatnak a szürke vagy sötét színétől jól megkülönböztethető legyen. Ez azért szükséges, hogy a 2 vonaldarabokat, amelyek a fényvisszaverés, pontosabban a visszairányú fényvisszaverés érdekében fényvisszaverő gyönggyel vannak bevonva, ködben is jól lehessen látni. Az 1. ábrán látható vonalkázással a 2 vonaldarabok folytonos 1 közönséges útburkolati jelhez képesti színkontrasztját igyekeztünk érzékeltetni. Ha a folytonos 1 közönséges útburkolati jel fehér színű, akkor a 2 vonaldarabok színes, tehát például sárga, piros, narancssárga, kék vagy zöld jelzőanyag felhordásával vannak létrehozva. Ha pedig a folytonos 1 közönséges útburkolati jel sárga, a 2 vonaldaraboknak valamilyen más színt választanak. A színhatás fokozására színes, előnyösen színfoltokkal ellátott fényvisszaverő testecskéket is fel lehet hordani a 2 vonaldarabokra.

A 2 vonaldarabok közötti megadott, egyenlő A osztásköz 20 és 80 m között, előnyösen 30 és 50 m között van, a 2 vonaldarabok L hosszmérete pedig 1 és 4 m között, előnyösen 2 és 3 m között van.

Ha tehát például célszerűen 50 méterenkén vannak felhordva fényvisszaverő 2 vonaldarabok, és a ködben a járművezető állandóan legalább három 2 vonaldarabot felismer maga előtt, akkor tudja, hogy a látótávolság legalább 100 m. Ha pedig legalább kettő vagy legalább négy 2 vonaldarabot ismer fel, akkor a látótávolság minimálisan 50 m vagy 100 m. Amennyiben pedig például váltakozva hol három, hol négy 2 vonaldarab látható, akkor a járművezető tudja, hogy a látótávolság körülbelül 100 és 150 m között van; stb.

A megadott A osztásközön mindig a 2 vonaldarabok L hosszméretének és két egymás utáni 2 vonaldarab közötti köztes szakasz hosszának az összege értendő, vagyis ha például a 2 vonaldarabok két méter hosszúak és a köztes szakaszok rendre 48 méter hosszúak, akkor a megadott A osztásköz éppen a fent említett 50 m lesz.

Megfelelő, se nem túl kicsi, se nem túl nagy A osztásköz választásával elérhető, hogy ködben a járművezető mindig csak néhány, tehát gondolkozás nélkül felfogható számú 2 vonaldarabot lásson, vagyis hogy a figyelmét ne vonja el nagyobb számú fényvisszaverő pont számlálgatása, ugyanakkor a látótávolság becslését terhelő hiba mégse legyen nagyobb a megadott A osztásköz mintegy felénél.

A 2 vonaldarabok a hosszirányú 1 közönséges útburkolati jel - tehát elsősorban folytonos, úttest szélét jelző vonal, záróvonal vagy szaggatott terelővonal, középvonal - mellé is felhordhatok.

A távolságbecslésre szolgáló elemi • · jelszegmentumoknak nem kell okvetlenül rövid 2 vonaldaraboknak lenniök, lehetnek bármilyen más geometriai alakzatok. A 2. ábra olyan kiviteli alakot mutat, ahol az elemi jelszegmentumok színes 3 ellipszisek, amelyek egy 1 közönséges útburkolati jel itt folytonos vonal - mellé lettek felhordva. Az egymás utáni 3 ellipszisek közötti A osztásköz itt is egyenlő. A 3. ábra szerinti kiviteli alak esetén az elemi jelszegmentumok színes 4 háromszögek, amelyek egymástól egyenlő A osztásközre egy 1 közönséges útburkolati jelre - itt folytonos vonalra - lettek felhordva. Az A osztásköz e kiviteli alakok esetén is 20 és 80 m között, előnyösen 30 és 50 m között lehet. A 4 háromszögeknek és a 3 ellipsziseknek (2. ábra) az úttest hosszirányába eső L hosszmérete egyaránt előnyösen 0,5 és 1,5 m között van, és a konkrét érték természetesen úgy van megválasztva, hogy a színes 3 ellipsziseket vagy a 4 háromszögeket a járművezető a kicsi látószög ellenére még jól fel tudja ismerni. A 3 ellipszisek és a 4 háromszögek ugyancsak vonalkázva vannak az ábrákon, hogy érzékeltessük az 1 közönséges útburkolati jelhez és az útburkolathoz képesti színkontrasztjukat.

Az elemi jelszegmentumok színes mivoltát úgy is el lehet érni, hogy először - a szokásos útburkolati jelekhez hasonlóan - fehér vagy sárga jelzőfestéket szórnak fel, majd arra megfelelő színű fényvisszaverő testecskéket hordanak fel; a színes testecskék a jó visszairányú fényvisszaverés érdekében előnyösen • · ··· ·· ···· » • ♦ · · · · · • · ··· · · · • · » ·· ···· ··· ·· ·· ·· · színpettyekkel vagy színfoltokkal ellátott fényvisszaverő gyöngyök.

A színtelen vagy színes fényvisszaverő gyöngyök mérete, amelyekkel az elemi jelszegmentumok be vannak vonva, úgy van megválasztva, hogy kicsit nedves útviszonyok esetén a vékony csapadékfilmből kiálljanak; ugyanis így a fényvisszaverés párás időben is kellő mértékű lesz, ami azért fontos, mert ködben gyakran maga az úttest is nedves.

A színes elemi jelszegmentumok A osztásközének megválasztásakor figyelembe veszik a földrajzi adottságokat és az uralkodó mikroklímát. Ez azt jelenti, hogy olyan környéken, ahol általában csak kicsi vagy közepes sűrűségű köd fordul elő, nagyobb A osztásközt választanak, mint ott, ahol gyakran kell igen sűrű köddel számolni. Az A osztásköz megválasztására a másik szempont az, hogy a ködben várható látási viszonyok közepette a járművezető által felismerhető elemi jelszegmentumok száma mintegy kettő és öt között legyen, és nagyon sűrű, vagyis a biztonságos közlekedést kizáró ködben pedig egyet sem, vagy legfeljebb mindig csak egyet legyen képes felismerni. Utóbbiból tudni fogja a járművezető, hogy nem szabad továbbhaladnia.

A távolságbecslésre alkalmas színes elemi jelszegmentumok egyszerű és költségkímélő eljárással létrehozhatók. A találmány szerinti hosszirányú útburkolati jelzést különösen gazdaságosan lehet létrehozni akkor, ha azt folytonos 1 közönséges ···* ·· ····· • « · · · • ··» 4 4 · • · ·· ···· ·♦ · · «· « útburkolati jelre felhordott 2 vonaldarabok alkotják. Egyszerűen egy kiegészítő készülékkel kell ellátni a munkagépet, amely - miközben felhordja az 1 közönséges útburkolati jelet - közbe-közbe színes jelzőanyagot szór fel; amennyiben a folytonos 1 közönséges útburkolati jel nem eleve üveggyöngybevonatú, akkor a munkagépet el lehet látni még egy gyöngyszóróval is, amely a 2 vonaldarabokra fényvisszaverő gyöngyöt hord fel. Tehát a folytonos 1 közönséges útburkolati jelet és az arra felhordott 2 vonaldarabokat költségkímélő módon egyetlen munkafolyamattal létre lehet hozni. Adott esetben például a 3 ellipszisek vagy a 4 háromszögek az 1 közönséges útburkolati jelet (vonalat) úgy is átlapolhatják, hogy annak egyik szélén túlnyúlnak, vagy pedig - annál szélesebben felhordva - annak mindkét szélén túlnyúlnak.

Claims (9)

1. Sazabadalmi igénypontok

   1. Hosszirányú útburkolati jelzés, amelyet fényvisszaverő elemi jelszegmentumok alkotnak, azzal jellemezve, hogy ködveszélyes útszakaszokon egymástól megadott, egyenlő osztásközre (A) távolságbecslésre módot adó elemi jelszegmentumok vannak felhordva, amelyek színe közönséges útburkolati jelek (1) színétől különbözik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti hosszirányú útburkolati jelzés azzal jellemezve, hogy az elemi jelszegmentumok színes fényvisszaverő testecskékkel vannak bevonva.
3. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti hosszirányú útburkolati jelzés azzal jellemezve, hogy az elemi jelszegmentumok közötti megadott, egyenlő osztásköz (A) 20 és 80 m között, előnyösen 30 és 50 m között van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti hosszirányú útburkolati jelzés azzal jellemezve, hogy az egyes elemi jelszegmentumoknak az úttest hosszirányába eső hosszmérete (L) egyenlő.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti hosszirányú útburkolati jelzés azzal jellemezve, hogy az elemi jelszegmentumok vonaldarabok (2), amelyek hosszmérete (L) 1 és 4 m között, előnyösen 2 és 3 m között van.
6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti hosszirányú útburkolati jelzés azzal jellemezve, hogy az elemi jelszegmentumok ellipszisek (3), háromszögek (4) vagy négyzetek.
7. 7. A 6. igénypont szerinti hosszirányú útburkolati jelzés azzal jellemezve, hogy az ellipsziseknek (3) vagy háromszögeknek (4) az úttest hosszirányába eső hosszmérete (L) 0,5 és 1,5 m között van.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti hosszirányú útburkolati jelzés azzal jellemezve, hogy a fényvisszaverő elemi jelszegmentumok hosszirányú közönséges útburkolati jelre (1), előnyösen az úttest vagy a forgalmi sáv szélét jelző vonalra vannak felhordva.
9. 9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti hosszirányú útburkolati jelzés azzal jellemezve, hogy a fényvisszaverő elemi jelszegmentumok hosszirányú közönséges útburkolati jel (1) mellé, előnyösen az úttest vagy a forgalmi sáv szélét jelző vonal mellé vannak felhordva.