HUP0003941A2 - Két lendkerekes rezgéscsillapító - Google Patents
Két lendkerekes rezgéscsillapító Download PDFInfo
- Publication number
- HUP0003941A2 HUP0003941A2 HU0003941A HUP0003941A HUP0003941A2 HU P0003941 A2 HUP0003941 A2 HU P0003941A2 HU 0003941 A HU0003941 A HU 0003941A HU P0003941 A HUP0003941 A HU P0003941A HU P0003941 A2 HUP0003941 A2 HU P0003941A2
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- hub
- mass
- dual
- vibration damper
- support plate
- Prior art date
Links
Classifications
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
- F16F—SPRINGS; SHOCK-ABSORBERS; MEANS FOR DAMPING VIBRATION
- F16F15/00—Suppression of vibrations in systems; Means or arrangements for avoiding or reducing out-of-balance forces, e.g. due to motion
- F16F15/10—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system
- F16F15/12—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system using elastic members or friction-damping members, e.g. between a rotating shaft and a gyratory mass mounted thereon
- F16F15/131—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system using elastic members or friction-damping members, e.g. between a rotating shaft and a gyratory mass mounted thereon the rotating system comprising two or more gyratory masses
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
- F16F—SPRINGS; SHOCK-ABSORBERS; MEANS FOR DAMPING VIBRATION
- F16F15/00—Suppression of vibrations in systems; Means or arrangements for avoiding or reducing out-of-balance forces, e.g. due to motion
- F16F15/10—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system
- F16F15/12—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system using elastic members or friction-damping members, e.g. between a rotating shaft and a gyratory mass mounted thereon
- F16F15/131—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system using elastic members or friction-damping members, e.g. between a rotating shaft and a gyratory mass mounted thereon the rotating system comprising two or more gyratory masses
- F16F15/13164—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system using elastic members or friction-damping members, e.g. between a rotating shaft and a gyratory mass mounted thereon the rotating system comprising two or more gyratory masses characterised by the supporting arrangement of the damper unit
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F16—ENGINEERING ELEMENTS AND UNITS; GENERAL MEASURES FOR PRODUCING AND MAINTAINING EFFECTIVE FUNCTIONING OF MACHINES OR INSTALLATIONS; THERMAL INSULATION IN GENERAL
- F16F—SPRINGS; SHOCK-ABSORBERS; MEANS FOR DAMPING VIBRATION
- F16F15/00—Suppression of vibrations in systems; Means or arrangements for avoiding or reducing out-of-balance forces, e.g. due to motion
- F16F15/10—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system
- F16F15/12—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system using elastic members or friction-damping members, e.g. between a rotating shaft and a gyratory mass mounted thereon
- F16F15/131—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system using elastic members or friction-damping members, e.g. between a rotating shaft and a gyratory mass mounted thereon the rotating system comprising two or more gyratory masses
- F16F15/133—Suppression of vibrations in rotating systems by making use of members moving with the system using elastic members or friction-damping members, e.g. between a rotating shaft and a gyratory mass mounted thereon the rotating system comprising two or more gyratory masses using springs as elastic members, e.g. metallic springs
- F16F15/134—Wound springs
- F16F15/13407—Radially mounted springs
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- General Engineering & Computer Science (AREA)
- Physics & Mathematics (AREA)
- Acoustics & Sound (AREA)
- Aviation & Aerospace Engineering (AREA)
- Mechanical Engineering (AREA)
- Mechanical Operated Clutches (AREA)
- Arrangement Or Mounting Of Propulsion Units For Vehicles (AREA)
- Vibration Prevention Devices (AREA)
Abstract
A találmány tárgya két lendkerekes rezgéscsillapító, elsősorbangépjárművekhez. Ez a két lendkerekes rezgéscsillapító két, egymáshozképest szabadon forgó és rugalmas alkatrészekre (3) ható koaxiálistömeget (1, 2) tartalmaz. Ezek közül az első tömegnek (1) nevezettegyik tömeget egy hajtótengelyhez kell kötni, a második tömegnek (2)nevezett másik tömeg tartalmaz egy reakciólapot (21), amely biztosítjaa forgatható összeköttetést egy hajtott tengellyel. Az első tömegnek(1) van egy központos kerékagya (5), amely tengelyirányban terjed kiés csapágyakat (4) hordoz, amelyek a második tömeg (2) és a központoskerékagy (5) között hatnak, és ezzel lehetővé teszik a második tömeg(2) forgását az első tömegen (1). A találmány értelmében a központoskerékagynak (5) két, egy egyenesben lévő koaxiális része van, mégpedigegy első kerékagy (5), amely a második tömeget forgathatóan tartja azerre az első kerékagyra (5) illesztett csapágyak (4) útján, és egymásodik kerékagy (7), amelyet a hajtott tengelyhez kell rögzíteni. Amásodik kerékagy (7) tengelyirányú távtartót képez a hajtótengely ésaz első kerékagy (5) között. Ó
Description
69.572/DO two
S.B.G. & K. Nemzetközi Szabadalmi 1 roda H-1052 Budapest, Andrássy út 113. Telefon: 34-24-950, Fax: 34-24-323
Kéttlendkerekes rezgéscsillapító
A találmány tárgya kétlendkerekes rezgéscsillapító, elsősorban gépjárművekhez. Ilyen jellegű rezgéscsillapítót ír le például az FR-A-2 736 116 számú francia szabadalmi irat és az EP-A-0 798 490 számú európai szabadalmi irat.
Az ilyen jellegű rezgéscsillapítókban a kettős lendkerék két mozgó koaxiális tömeget tartalmaz, amelyek egymáshoz képest szabadon foroghatnak és rugalmas alkatrészekre hatnak.
Az első tömegnek nevezett egyik tömeget egy hajtó tengelyhez, például a gépjármű forgattyús tengelyéhez kell rögzíteni, míg a második tömegnek nevezett másik tömeget oldhatóan egy hajtott tengelyhez, így egy sebességváltó bemenő tengelyéhez kell rögzíteni. Az első tömeg forgathatóan hordozza a második tömeget egy csapággyal ellátott kerékagyon, és a csapágy a kerékagy és a második tömeg között van elhelyezve.
A kerékagy tengelyirányban kiáll a második tömeg irányában, amely így tengelyirányban el van tolva az első tömeghez képest.
Az említett rugalmas alkatrészek a két tömeg közé vannak szerelve, és az első és második tömeg közötti, rugalmas torzióelnyelő tengelykapcsoló részét képezik.
A kerékagy központosán helyezkedik el az első tömeg belső szélénél.
- 2 Az FR-A-2 736 116 számú francia szabadalmi irat szerint a rugalmas alkatrészek kerületileg hatnak, az EP-A-0 798 490 számú európai szabadalmi irat szerint a rugalmas alkatrészek sugárirányban hatnak.
Látható tehát, hogy több ismert típusú kétlendkerekes rezgéscsillapító rendszer van.
Hasznos lehet azonban, hogy bármilyen típusú kétlendkerekes rezgéscsillapitót hozzá lehessen illeszteni egy hajtó tengely, például a forgattyús tengely végéhez. A találmányunk elé kitűzött feladat ennek az igénynek egyszerű és gazdaságos kielégítése .
Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a kerékagyat két, tengelyirányban egy egyenesben lévő, koaxiális alkatrész képezi, mégpedig egy első kerékagy, amely forgathatóan hordozza a második tömeget ezen az első kerékagyon rögzített csapágyon, és egy második kerékagy, amely tengelyirányú távtartót képez a hajtó tengely és az első kerékagy között.
A találmány tárgya tehát kétlendkerekes rezgéscsillapító, amely két mozgó koaxiális tömeget tartalmaz. Ezek egymáshoz képest szabadon foroghatnak és rugalmas alkatrészekre hatnak. Az első tömegnek nevezett egyik tömeget egy hajtó tengelyhez kell rögzíteni, míg a második tömegnek nevezett másik tömeg tartalmaz egy reakciólapot, amely biztosítja a forgatható kötést egy hajtott tengellyel. Az első tömegnek van egy központos kerékagya, amely tengelyirányban kiáll, és egy csapágyat hordoz, amely a második tömeg és a központos kerékagy között működve lehetővé teszi a második tömeg forgását az első tömegen. A központos ke
- 3 rékagy két, egy egyenesben lévő koaxiális alkatrészből áll, mégpedig egy első kerékagyból, amely forgathatóan hordozza a második tömeget ezen az első kerékagyon rögzített csapágyon, és egy második kerékagyból, amelyet forgathatóan kell a hajtó tengelyhez rögzíteni, és tengelyirányú távtartót képez a hajtó tengely és az első kerékagy között.
A találmány előnye, hogy az első kerékagy meghosszabbítja a második kerékagyat. Ez azt jelenti, hogy a második kerékagyra az első kerékaggyal ellátott bármilyen típusú kétlendkerekes rezgéscsillapítót rá lehet illeszteni.
Ez a második kerékagy lehetővé teszi hajtó tengely lerövidítését, és a kerékagy sokkal olcsóbb anyagból készíthető, mint a hajtó tengely, például egy forgattyús tengely, amelyet kovácsolnak és forgácsolnak. Ez a második kerékagy benyúlik a belsőégésű motor forgattyúházába.
A megoldás ezért egyszerű és olcsó.
A második kerékagy külső szélén tengelyirányban egymás után van egy mélyedés, egy első torok és egy, az első toroknál nagyobb második beömlőnyílás.
Az egy helyhez kötött fallal, így a motor forgattyúházának falával érintkező mélyedés felhasználható arra, hogy befogadjon egy tömítést a szóban forgó fal és a második kerékagy között. Ez a dinamikus tömítés forgó érintkezésben van a második kerékagygyal, és megakadályozza az olaj szivárgását a belsőégésű motorból. Az első torok a belsőégésű motorból eredő minden olaj szivárgás felfogására szolgál. A második torok (beömlőnyílás) a su
- 4 gárirányban kívülről jövő minden részecske és kiszivárgott folyadék összegyűjtésére szolgál.
A második kerékagy ezért szennyezésgátló kerékagyként és a helyhez kötött falra szerelt tömítéssel forgó érintkezésben lévő kerékagyként szolgál.
A találmány egyik kiviteli alakjában a második kerékagy egy villamos gép forgórészét hordozza. Ez a villamos gép a forgórésszel koaxiálisán rögzített állórészt is tartalmaz. A forgórész és az állórész sugárirányban egymás fölé van szerelve.
Az egyik kiviteli alakban az állórész körülveszi a forgórészt. Az állórészt rögzített tartóelem hordozza. A tartóelem és a második kerékagy között van egy második csapágy.
Ily módon az állórész helyezve van a forgórészhez képest, és az állórész és a forgórész közötti hézag pontosan definiálva van.
Az állórésznek menetei vannak, és így a szinkron vagy aszinkron típusú villamos gép a gépjármű önindítójaként vagy váltakozó áramú generátoraként szolgálhat.
Ez a villamos gép lehetővé teszi a rezgések szűrését, és a kétlendkerekes rezgéscsillapító elemi jellegű lehet, minthogy ezen lendkerék rugalmas alkatrészeinek szögmozgásai kisebbek. A forgórészt hordozó második kerékagy révén a rezgések hatékony szűrését a rendszer tehetetlensége valósítja meg.
A villamos gép lehetővé teszi továbbá a gépjármű motorjának gyorsítását vagy fékezését.
A villamos gép lehetővé teszi a gépjármű motorjának közlekedési lámpáknál történő leállítását és újraindítását. További
- 5 részletek tekintetében lásd a WO98/05882 számú szabadalmi iratot .
A második kerékagy természetesen hordozhatja a gép forgórészét, és lehet benne egy mélyedés és egy első torok, minthogy a forgórészt az egyik kiviteli alakban egy szinusz alakú második borda hordozza, amely a második kerékagy szabad végének közelében, más szavakkal a hajtó tengelytől bizonyos távolságban van rögzítve. A második kerékagy így tengelyirányban egymást követően tartalmazhatja a mélyedést, az első torkot, a második csapágyat (például egy golyóscsapágyat) és a második szinusz alakú bordát.
A találmány lehetővé teszi a kettős lendkerék összeillesztését az első kerékagyhoz kapcsolódó keresztirányú fém tartólappal, és az FR-A-2 736 116 számú francia szabadalmi iratban leírt dugók elmaradnak (ezek a második tömeghez rögzített csapokkal szemben lévő dugók az első tömeg által hordozott dörzsgyűrű forgató hajtására szolgálnak, és a tengelyirányban ható dörzselem részét képezik).
Az egyik kiviteli alakban a második kerékagy szabad végén van egy perem, amely a fentebb említett lyukak fölé terjed ki, és lezárja azokat.
Ennek a peremnek a helyhez kötött fal melletti oldala előnyös módon a második torok egyik oldalfalát képezi. A második tömeg részét képező reakciólap dörzslapját így a második kerékagy jól védi. Ugyanez vonatkozik a tengelyirányban ható dörzselemekre és az első tömegen belül lévő alkatrészekre. Az egyik
- 6 változat szerint a második kerékagy szabad végének lapja lezárja az említett lyukakat.
Az előbb említett lyukak alkalmazása nyilvánvalóan nem szükségszerű. A kettős lendkerék például ellátható olyan lapelemekkel, amelyek szegecseléssel vannak összeállítva.
A tartólap előnyös módon a kerékagyhoz van rögzítve, és így képezi azt a részegységet, amely a kétlendkerekes rezgéscsillapítót alkotja. A második kerékagy hordozó felületet képez ennek a tartólapnak a számára. Egy másik változat szerint az első kerékagyon van egy borda, amely hordozó felületet képez a tartólap számára.
Az egyik kiviteli alakban az első kerékagyon van egy keresztirányú váll, amely hordozó felületet képez a tartólap számára .
Ez a modult képező részegység van a második kerékagyra helyezve, és gyűrű alakú csatornát képez, amely a helyhez kötött fal és a helyhez kötött fallal párhuzamos tartólap között kifelé nyílik. Ennek a csatornának a fenekét a második kerékagy képezi. Egyetlen sor kötőelem használható arra, hogy a két kerékagyat a hajtó tengelyhez kösse, bár előnyös két sor kötőelemet használni .
A két sor kötőelem kerületileg váltakozik. Egy másik változat szerint különböző átmérőjű körökön vannak elhelyezve.
A kötőelemek első sora a fentebb említett részegységet a második kerékagyhoz rögzíti, míg a kötőelemek második sora arra szolgál, hogy a második kerékagyat a hajtó tengely végéhez rögzítse .
- 7 A kötőelemek, például csavarok, ezért rövidebbek. Emellett javítás végett a kettős lendkerék eltávolítható, és a második kerékagy a helyén marad. Az egyik kiviteli alakban a kötőelemek első sora tengelyirányban rövidebb a kötőelemek második soránál. A kötőelemek ezen sorainak átmérője különböző lehet.
Előnyös módon egy tartótárcsa veszi körül a második kerékagy szabad végét, és így növeli az első tömeg tehetetlenségét. Ez a tárcsa a belső szélénél a tartólaphoz van rögzítve az első kötőelemekkel, például egy belső szegecssorral.
A második kötőelemeket előnyös módon a tartótárcsa és a tartólap külső szélei között használjuk.
Ily módon a tartólap kevésbé érzékeny a hajtó tengely által a belsőégésű motor bizonyos sebességein előidézett tengelyirányú rezgésekre.
A tartótárcsa hordozza az önindító tányérkerekét, a tartólap külső élén lévő, tengelyirányban tájolt gyűrű alakú peremen sugárirányban kívül.
A tartótárcsa a külső élén hordozhat egy gyújtásbeállítási jelet is, amelyet például az FR-A-2 526 106 számú francia szabadalmi irat ír le.
Az egyik változat szerint egy lap van a tartólapon rögzítve, amely lehetővé teszi a dörzselemeknek a vastagságán belüli beillesztését. Az egyik kiviteli alakban a tartótárcsa sugárirányban túlnyúlik a reakciólapon, és hullámos profilja van. Ez a lap a tartólap és a tartótárcsa között van elhelyezve.
A második tömeg reakciólapjának külső élén előnyös módon van egy tengelyirányban tájolt gyűrű alakú perem, amely az önindító
- 8 tányérkereke és az első tömeg felé irányul. A perem sugárirányban túlnyúlik a tartólapon.
Ily módon a reakciólap hátsó oldala sík dörzsfelületet képez egy dörzstárcsa számára. A dörzsfelületet sugárirányban meghoszszabbitja a reakciólap éle, amelyben menetes lyukak vannak egy szabványos csésze alakú tengelykapcsoló-fedél rögzítéséhez. A reakciólapot természetesen el lehet látni ventilátorlapátokkal az éle közelében és a tartólap élén kívül.
Egy változat szerint a reakciólap külső élén van egy tengelyirányban tájolt köpeny, amely takarja a dörzspofáit annak a dörzstárcsának, amely részét képezi a tengelykapcsoló rendszernek, amelyhez a reakciólap tartozik. Ez biztosítja, hogy a dörzspofák kopásakor keletkezett por ne szennyezze a második kerékagyra szerelt villamos gép forgórészét vagy állórészét.
Egy másik változat szerint a tartótárcsa tengelyirányban a reakciólap irányában és a tartólapon túl terjedhet ki, amint ezt az FR-A-2 526 106 számú francia szabadalmi irat leírja. Ez a meghosszabbítás ekkor ventilátorlapátokat hordoz a szabad élén.
A szellőztetés minden esetben hatékony, mert a lapátok a tengelytől nagy távolságban vannak elhelyezve. A második tömegben természetesen levegőlyukak vannak sugárirányban a reakciólapjának dörzsfelülete alatt. Ezt a reakciólapot az éle révén az első tömeg felé eső felületén lehet rögzíteni, hogy játék jöjjön létre a tartólap éle számára.
A találmány lehetővé teszi, hogy az első kerékagy vagy a második kerékagy belül egy vezetőcsapágyat hordozzon, amely befogadja a hajtott tengely végét. Ez a vezetőcsapágy előnyös módon
- 9 - ·; ·: J .
* · ·· · · ' az első kerékagyra van szerelve, úgyhogy a kettős lendkereket könnyen el lehet távolítani, miközben a második kerékagy a hajtó tengelyhez rögzítve marad.
Az első kerékagy belseje előnyös módon felhasználható azon tengelykapcsoló dörzstárcsája kerékagyának elhelyezésére, amelyhez a reakciólap tartozik.
Az első és második kerékagy között központozó elemek vannak.
Mindezek lehetővé teszik, hogy az első kerékagy egyszerűen egy vékonyfalú, olcsó fémcsőből álljon.
A többi alkatrészt, például a tartólapot ehhez a csőhöz lehet rögzíteni, például hegesztéssel. Egy másik változat szerint peremezést alkalmazunk. A vezetőcsapágy legalább egy rést tartalmazó, önbeálló gyűrűt használva rögzíthető az első kerékagy belsejében. Ez a gyűrű feleslegessé teszi az újramunkálási műveleteket, és lehetővé teszi egy vékonyfalú csőből álló kerékagy alkalmazását.
Megjegyezzük, hogy a találmány révén a kettős lendkerék főleg fém alkatrészekből állhat, amelyek előnyös módon lemezből vannak sajtolva.
Ez a kettős lendkerék legalább három részből áll: az önindító tányérkerekének tartótárcsájából (a tányérkereket és a tárcsát képezheti egyetlen alkatrész), a tartólapból és a tartólap éléhez rögzített vezetőgyűrűből vagy zárógyűrűből.
A tartótárcsa a kettős lendkerék típusától függetlenül szabványos lehet. A vezetőgyűrűnek vagy zárógyűrűnek nagy belső átmérője van. A tartólapot az első kerékagy központozza, mivel az első kerékagyhoz van rögzítve.
-10 A találmány lehetővé teszi, hogy a tartótárcsa nagyon közel legyen a motor forgattyúházához, és főleg a rögzítő csavarokhoz, amelyeknek a fejei tengelyirányban kiállnak.
Egy másik változat szerint a tartótárcsa zárógyűrűt képez, és súlyok vannak a tartólap és a tartótárcsa között.
A forgattyús tengelynek, vagy általánosabban a hajtó tengelynek nem kell üregesnek lennie a hajtott tengely végének befogadásához, sőt a kerékagyak egyszerű alakúak, vagyis henger alakúak.
Találmányunkat annak példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük ábráink segítségével, amelyeken az azonos alkatrészeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltük, és amelyek közül az 1-3. ábra a találmány szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító három kiviteli alakjának tengelyirányú metszete, a
4. ábra a 3. ábrához hasonló metszet osztatlan csapágyként kialakított csapággyal, az
5. és 6. ábra a 3. ábrához hasonló metszet, amelyen a villamos gépet is ábrázoltuk.
Valamennyi ábrán egy kétlendkerekes rezgéscsillapító látható, amely egy gépjármű belsőégésű motorja és sebességváltó műve között van elhelyezve a rezgések kiszűrése végett, valamint tengelykapcsoló és tengelykapcsolót kioldó rendszerként.
Ez a lendkerék két koaxiális, 1 és 2 tömeget tartalmaz. Ezek úgy vannak rögzítve, hogy a gépjármű motorja által hajtva a kettős lendkerék szimmetriatengelyét képező X-X forgástengely körül foroghatnak. A 2 második tömeget forgatva hajtja az 1 első tö
-11 meg, amely egy hajtó tengelyhez (itt a gépjármű forgattyús tengelyéhez) van kötve, míg a 2 második tömeg oldható módon egy forgó hajtott tengelyhez (itt a gépjármű sebességváltó művének bemenő tengelyéhez) van kötve.
Az 1 első tömegen központosán, a belső élén egy 5 első kerékagy (1. és 2. ábra), illetőleg egy 50 első kerékagy (3. ábra) van. Az 5, 50 első kerékagy 4 golyóscsapágyat (1. és 2. ábra), illetőleg 40 golyóscsapágyat (3. ábra) hordoz, amelyek lehetővé teszik a 2 második tömeg forgását az 1 első tömegen.
A tengelyirányban a 2 második tömeg irányában kiterjedő 5, 50 első kerékagy henger alakú. Az 1. és 2. ábrán az 5 első kerékagy nehéz, míg a 3. ábrán az 50 első kerékagy könnyű, és könnyen, olcsón előállítható, vékony fémcsőből készül.
A csapágyak az 5, 50 első kerékagy külső felülete és az ebből a célból központos házzal ellátott 2 második tömeg belső felülete közé vannak szerelve. Ily módon az 5, 50 első kerékagy szabad vége benyúlik a 2 második tömeg központi lyukjába, amely ezért tengelyirányban el van tolva az 1 első tömeghez képest.
A 4, 40 csapágyat képezheti osztatlan csapágy, amely alacsony súrlódási tényezőjű anyagból, így szálerősítésű, például üvegszállal vagy szénszállal erősített műanyagból áll. A 4. ábrán látható egy ilyen 400 osztatlan csapágy.
Egy másik, az FR-A-2 706 006 számú francia szabadalmi iratban leírt változat szerint amorf szén-gyémánt bevonat alkalmazható. Egy további változat szerint a bevonat kvázikristályos. Az 1-3. ábra szerinti kiviteli alakban a 4, 40 csapágyakat golyóscsapágyak képezik.
-12 Az ábrákon a csapágyak egy sor golyót tartalmaznak, de nyilvánvaló, hogy két sor golyót is tartalmazhatnak. Az 1. és 2. ábrán a 4 golyóscsapágy nagyobb méretű, mint a 3. ábra szerinti 40 golyóscsapágy.
Az 5, 50 első kerékagynak valamennyi ábrán a külső élén különböző átmérője van egy váll kialakítása végett, amely az egyik tengelyirányban reteszeli az 5, 50 első kerékagy kisebb átmérőjű szabad végére rácsúsztatott 4, 40 golyóscsapágy belső futógyűrűjét. A másik tengelyirányban a 4, 40 golyóscsapágy belső futógyűrűjét tengelyirányban egy 51 csapágyalátét (1. és 2. ábra) vagy egy 260 Seeger-gyűrű (3. ábra) rögzíti, amely az 50 első kerékagy szabad végében lévő horonyban van elhelyezve.
A 2 második tömeg belső élén van egy 22 belső kerékagy (1. és 2. ábra), illetőleg 220 belső kerékagy (3. ábra), amelynek a belső furata a 4, 40 golyóscsapágy külső futógyűrűjére illeszkedik, és amelynek van egy válla, amely ugyanabban a tengelyirányban reteszeli a csapágyat, mint az 51 csapágyalátét vagy a 260 Seeger-gyűrű.
A 22, 220 belső kerékagy ezért határolja a 2 második tömegben lévő központi lyukat. A 2 második tömegnek van egy lapja, amely egy dörzskapcsoló 21 reakciólapját képezi. A 21 reakciólap önthető anyagból, itt öntöttvasból áll. Az 1. és 2. ábrán a 21 reakciólap a 22 belső kerékagy részét képezi. A 3. ábrán a 220 belső kerékagy és a 21 reakciólap külön-külön alkatrész, és egy súrlódó típusú 250 nyomatékhatároló van a 21 reakciólap belső éle és a 220 belső kerékagy külső éle közé illesztve, ahogyan ezt az EP-A-0 798 490 számú európai szabadalmi irat leírja.
-13 Amikor a jármű motorja indul vagy leáll, akkor ez a 250 nyomatékhatároló lehetővé teszi, hogy a rezonanciafrekvencia károsítás nélkül átmenjen a kettős lendkerékre, mivel a nyomatékhatároló létrehozza a 21 reakciólap bizonyos relatív csúszását a 21 reakciólapot hordozó 220 belső kerékagyhoz képest.
Ebben az esetben a 220 belső kerékagy edzett acélból készül, és egy itt nem ábrázolt változatban a golyóscsapágy külső futógyűrűjét képezi, ahogyan ezt az EP-A-0 798 490 számú európai szabadalmi irat leírja.
A 3. ábrán a 2 második tömeg nyilvánvalóan állhat egy darabból, mint az 1. és 2. ábrán. Fordítva, a 2 második tömeg az 1. és 2. ábrán állhat két darabból, mint a 3. ábrán. Minden különböző kombináció lehetséges.
A 4, 40 golyóscsapágy hegesztéssel, például sajtolóhegesztéssel, kondenzátor kisütésével köthető az 5, 50 első kerékagyhoz és/vagy a 22, 220 belső kerékagyhoz.
A két, 1 és 2 tömeg valamennyi ábrán úgy van rögzítve, hogy szabadon foroghat a 3 rugalmas alkatrészekhez (1. és 2. ábra), illetőleg 30 rugalmas alkatrészekhez (3. ábra) és a tengelyirányban ható 8 dörzselemekhez (1. és 2. ábra), illetőleg 80 dörzselemekhez (3. ábra) képest.
Az 1. és 2. ábrán a 3 rugalmas alkatrészek kerületileg a két, 1 és 2 tömeg között vannak rögzítve, amint ezt például az FR-A-2 736 116 számú francia szabadalmi irat leírja. A 3. ábrán a 30 rugalmas alkatrészek sugárirányban vannak a két tömeg között rögzítve, amint ezt például az 1997. szeptember 30-án benyújtott FR-A-97/12115 számú francia szabadalmi irat vagy az EP
-14 A-0 798 490 számú európai szabadalmi irat leírja. További részletek ezekben az iratokban találhatók, megjegyezve, hogy a 3. ábrán a 30 rugalmas alkatrészek nyomásra működnek, de természetesen helyettesíthetők húzórugókkal. Itt a 3, 30 rugalmas alkatrészek tekercsrugók.
Mint kifejtettük, az 1 első tömeget a gépjármű motorjának forgattyús tengelyére kell kötni. Ez az 1 első tömeg a 3, 30 rugalmas alkatrészek útján rugalmas módon van második tömeghez kötve, amelyek egy változatban rugalmas anyagból, például egy elasztomerből készült tömbök. Ily módon a 3, 30 rugalmas alkatrészekből álló torziós rezgéscsillapító van az 1 és 2 tömeg közé beillesztve. A rezgéscsillapító tengelyirányban van e közé a két tömeg közé beillesztve. A tengelyirányban ható 8, 80 dörzselemek ennek a rezgéscsillapítónak a részét képezik, és tartalmaznak egy dörzsgyűrűt, amelyet - esetleg a játék felvétele után - a 2 második tömeg hajt, és amely az 1 első tömeg két felületén súrlódik. A dörzsgyűrű az 1 első tömeghez van rögzítve.
A 2 második tömeg a 21 reakciólapja révén forgathatóan, oldható módon a sebességváltó mű bemenő tengelyéhez van kötve. A 21 reakciólapnak az ismert módon van egy 29 dörzsfelülete egy dörzstárcsa számára, amelyet a korábban említett FR-A-2 706 006 számú francia szabadalmi irat, az EP-A-0 798 490 számú európai szabadalmi irat és az FR-97/12115 számú francia szabadalmi irat vagy ír le, és amely az 5. ábrán látható.
A 2 második tömeg ezért oldható módon a sebességváltó mű bemenő tengelyéhez van kötve a dörzstárcsa útján, amelynek a belső élén központos kerékagy van. Ennek a kerékagynak a belső bordái
-15 forgó összeköttetést létesítenek a sebességváltó mű bemenő tengelyével .
A 21 reakciólap a dörzskapcsoló részét képezi és a külső élén van egy tengelyirányban tájolt 25 gyűrű alakú perem, amelyben nem ábrázolt menetes furatok vannak egy csésze alakú fedél rögzítéséhez.
A dörzstárcsa külső élén dörzspofák vannak. Ezek a 21 reakciólap 29 dörzsfelülete és egy nyomólap ezzel szemben lévő dörzsfelülete között összenyomódnak rugalmas kapcsolóelem, például egy membránrugó hatására, amely a fedelet a nyomólap működtetése végett nyomja. A kapcsolóelemek kioldó elemekhez csatlakoznak. Ezeket szétkapcsolás-vezérlő emelők képezik, például egy membrán peckelnek alakjában. Például egy tengelykapcsoló-kioldó csapágy segítségével, a tengelykapcsoló típusától függően tolva vagy húzva, fokozatosan csökkenteni lehet a kapcsolóelemek által a nyomólapra kifejtett erőt, és el lehet választani a dörzspofákat a dörzstárcsától.
A további részletek tekintetében utalunk az FR-A-97/12115 számú francia szabadalmi irat 2. ábrájára és az FR-A-2 166 604 számú francia szabadalmi iratra.
Ennek a mechanizmusnak a révén a dörzskapcsoló alaphelyzetben kapcsolva van, és a nyomatékot a motor forgattyús tengelyéről átviszi a sebességváltó mű bemenő tengelyére. A szétkapcsolás-vezérlő emelőkre központosán hatva a tengelykapcsoló-kioldó csapágy segítségével a tengelykapcsoló dörzskapcsolata megszűnik, és már nem viszi át a nyomatékot a sebességváltó mű bemenő tengelyére, amely benyúlik az 5, 50 első kerékagyba.
-16 A sebességváltó mű bemenő tengelyének szabad végét egy 9 vezetőcsapágy, valamint a sebességváltóházban lévő csapágy tartja. Itt a dörzstárcsa kerékagya benyúlik az 5, 50 első kerékagyba, amint ez az előbb említett FR-A-97/12115 számú francia szabadalmi irat 2. ábráján látható.
A találmány egyik jellemzője szerint az 5, 50 első kerékagyat mereven kell a 7 második kerékagyhoz kötni, amelyet a gépjármű motorjának forgattyús tengelyéhez, vagy általánosabban, egy másik hajtó tengelyhez a 10 kötőelemek (1. és 2. ábra), illetőleg 100 kötőelemek (3. ábra) rögzítenek.
Az 5, 50 első kerékagy a 7 második kerékagyat tengelyirányban meghosszabbítja. Az 5, 50 és a 7 kerékagynak azonos tengelyszimmetrikus tengelye van, mégpedig az X-X tengely. A kerékagyak itt henger alakúak és tengelyirányban vannak tájolva.
Ily módon a találmány értelmében az első tömeg központos kerékagya két egyszerű alakú, hengeres koaxiális részből áll, amelyek közül az egyik tengelyirányú folytatása a másiknak. Ezek a részek, amelyek itt henger alakúak, egymáshoz képest központozva és tengelyirányban egy egyenesben vannak.
Látjuk tehát, hogy a 2 második tömeget alátámasztó 5, 50 első kerékagy a rögzítő kerékagyat képező 7 második kerékagy útján a gépjármű motorjának forgattyús tengelyéhez, vagy általánosabban, bármilyen hajtó tengelyhez van kötve. Ezért ki lehet alakítani egyetlen egységet egy torzióelnyelő kettős lendkerék alakjában, amely a kettős lendkereket és csak az 5, 50 első kerékagyat tartalmazza. Ezt az egyetlen egységet, amely modult képez, ezután az alább leírt módon a 7 második kerékagyra szerelik.
-17 Minthogy az első és második kerékagy tengelyirányban egy egyenesben van, ezért az 5, 50 első kerékagy központos furata tengelyirányban a 7 második kerékagy központos furatának meghosszabbítását képezi.
A motor forgattyús tengelye tengelyirányban rövidebb. Az 5, 50 első kerékagy képez egy hagyományos rezgéscsillapító (vagyis torzióelnyelő) kettős lendkereket. A 7 második kerékagy közbenső alkatrész, amely távtartót képez a forgattyús tengely és az 5, 50 első kerékagy között. Ez a távtartó lehetővé teszi az 5, 50 első kerékagy rögzítését a forgattyús tengelyhez, és ezzel az 5, 50 első kerékagy tartását, amely viszont a 2 második tömeget hordozza.
Később leírandó központozó elemek vannak az 5, 50 első kerékagy és a 7 második kerékagy közé helyezve, hogy az 5, 50, 7 kerékagyat központozzák egymáshoz, és így azonos X-X tengelyszimmetrikus tengelyük legyen.
Az 1. és 3. ábrán a 9 vezetőcsapágy az 5, 50 első kerékagy belsejébe, míg a 2. ábra szerinti csapágy a 7 második kerékagy belsejébe van szerelve.
A találmány egyik jellemzője szerint egy 6 tartólap van tengelyirányban az 5, 50 első kerékagy és a 7 második kerékagy közé behelyezve. A 3, 30 rugalmas alkatrészek a 6 tartólap és a 2 második tömeg között hatnak. Az X-X tengelyre merőleges 6 tartólapot egy gyűrű alakú 32 tartótárcsa erősíti, amely az önindító 31 tányérkerekét hordozza. A 6 tartólap a 7 második kerékagy szabad végén lévő oldalon fekszik fel, amely így helyezi a 6 tartólapot. A 6 tartólap és a 32 tartótárcsa fémből, a jelen esetben
-18 sajtolt fémlemezből készül, és párhuzamos a 21 reakciólappal.
A központozó elemet gyűrű alakú központozó hüvely képezi, amelyet kívül egy ütközőváll határol. A hüvely vagy az 5, 50 első kerékagy, vagy a 7 második kerékagy része, és együttműködik az itt „második alkatrésznek nevezett másik alkatrész (a 7 második kerékagy vagy az 5, 50 első kerékagy) belső élével.
Pontosabban: a hüvely külső éle szorosan érintkezik a második alkatrész belső élével annak belső furata révén. A hüvely benyúlik a második alkatrészbe, és a 9 vezetőcsapágy a hüvelybe illeszkedik. Egy másik változat szerint ez a csapágy helyettesíthető egy kis súrlódási tényezőjű osztatlan csapággyal vagy amorf gyémánt-szén típusú bevonattal. Ily módon a hüvely mindig hordoz egy 9 vezetőcsapágyat, hogy befogadja a sebességváltó mű bemenő tengelyének, vagy általánosabban, egy másik hajtott tengelynek a szabad végét.
A találmány egyik jellemzője értelmében a 7 második kerékagy el van látva egymás után (tengelyirányban a forgattyús tengelytől a 7 második kerékaggyal tengelyirányban egy egyenesben lévő 5, 50 első kerékagy felé haladva) egy 71 mélyedéssel, egy 72 első torokkal, egy 73 második torokkal és egy 74 peremmel, amely sugárirányban kiáll az X-X tengelytől. A 7 második kerékagy külső élében kialakított két torok, a 72 első torok és a 73 második torok alja kerek és oldalai ferdék. A 72 első torok és a 73 második torok ezért lekerekített mélyedés alakú és sugárirányban kifelé mutat. A 72 első torok szomszédos az itt gyűrű alakú 71 mélyedéssel. A 73 második torok egyik oldala simán átmegy a 74 perem egyik felületébe.
-19 A gépjármű motorja forgattyúházának helyhez kötött 75 falában van egy központos lyuk, amelyet tengelyirányban tájolt, az 5, 50 első kerékagytól tengelyirányban elmutató 76 perem határol. A 76 perem a forgattyús tengely helyhez kötött falának részét képezi, és úgy terjed ki, hogy takarja a 71 mélyedést.
A 76 perem körülveszi a 71 mélyedést, úgyhogy együtt egy gyűrű alakú üreget határolnak. Ez az üreg egy 77 tömítőgyűrű befogadására szolgál, amely rugalmas érintkezést hoz létre a 7 második kerékaggyal, és amelyet tengelyirányban és elfordulás ellen a 76 perem rögzít. A „futó tömítésnek nevezett 77 tömítőgyűrű megakadályozza a motorolaj távozását. A hajtó tengely, itt a forgattyús tengely vége ezért egyszerűbb lesz, mert a 77 tömítőgyűrű nem érintkezik a főtengellyel. Ennek következtében a forgattyús tengely tengelyirányban rövidebbé válik. A 7 második kerékagy itt fémből készül, amely kevésbé drága anyag, mint a forgattyús tengely anyaga, amelynek a szabad vége például egy hajtószij-fogaskereket hordoz. A második kerékagy részben benyúlik a motor forgattyúházába.
Egy változat szerint a 7 második kerékagy szintereit fémből készül. Egy másik változat szerint a 7 második kerékagy önthető anyagból készül.
A találmány szerinti megoldás ezért olcsó. A 72 első torok arra szolgál, hogy motorból kiszivárgó olajat irányítsa és viszszavezesse. A másik, a 6 tartólaphoz (amely itt sajtolt acéllemez) közelebbi 73 második torok a motor forgattyúházának 75 fala és a 6 tartólap között, a forgattyúház 75 falával párhuzamosan kialakított csatorna fenekén van. A 6 tartólap közelében elhe
-20 lyezett 74 peremben 70 lyukak vannak, amelyeket később írunk le.
A 74 perem dugót képez a 70 lyukak számára, mert külső éle túlnyúlik ezeken a lyukakon.
A 73 második torok elvezető torokként szolgál olaj (vagy más folyadék) számára, és minden kívülről jövő részecskét is felfog. A 7 második kerékagy ezért gondoskodik arról, hogy se a belsőégésű motorból szivárgó olaj, se más részecskék ne szennyezzék sem a 21 reakciólap 29 dörzsfelületét, sem a tengelyirányban ható 8, 80 dörzselemeket, vagy általánosabban a 6 tartólap és a 21 reakciólap között elhelyezett egyik alkatrészt sem. A 7 második kerékagy ezért védelmet nyújt minden szennyezés ellen, lezárja a 70 lyukakat, érintkezést létesít a 77 tömítőgyűrűvel, és hordozó felületet képez a 6 tartólap számára.
A 32 tartótárcsában lévő központos lyuk átmérője nagyobb, mint a gyűrű alakú 74 perem, és közvetlenül ezen a peremen kívül van elhelyezve. Ez a 32 tartótárcsa ezért sugárirányban meghoszszabbítja a 74 peremet, és sugárirányban a 70 lyukakon kívül van.
Látjuk tehát, hogy ez a 32 tartótárcsa sugárirányban a 74 peremen kívül megkétszerezi a 6 tartólap vastagságát, amelynek a vastagsága a külső élénél lényegében megegyezik a 32 tartótárcsa vastagságával. Itt a vastagságok azonosak. Az 1 első tömeg tehetetlenségét így egyszerű és gazdaságos módon növeljük meg, különösen azért, mert az önindító 31 tányérkereke, amelynek a 131 fogai a belsőégésű motor indításakor a gépjármű indítómotorjához kapcsolódnak, a 32 tartótárcsa külső élére van szerelve. Az előbb említett csatornát ezért a forgattyúház 75 fala, a 32 tar
-21 tótárcsa és a 74 perem határolja. Ez a gyűrű alakú csatorna vakcsatorna, a fenekét a második kerékagy 72 első torka és 73 második torka képez. A forgattyúház 75 fala párhuzamos a 32 tartótárcsával és a 6 tartólappal.
Megjegyezzük, hogy a 73 második torok mélyebb és szélesebb is, mint a 72 első torok, hogy felfogja a kiszivárgott olajat. Egy változat szerint a 7 második kerékagynak nagyobb a sugara a 72 első toroknál, úgyhogy az utóbbi nagyobb sugáron van, mint a 73 második torok, és a 74 perem rövidebb és röviddel a 70 lyukak előtt végződik a reakciólap irányában tengelyirányban eltolt 6 tartólap belső élével szemben. A 6 tartólap belső éle a lap fő részéhez lekerekített vagy ferde szakasszal csatlakozik, amely terelőelemet képez, és a 74 perem fölé nyúlva védi a 70 lyukakat .
A 71 mélyedést és a 72, 73 torkot a távtartót képező 7 második kerékagy szerkezetétől függően forgácsolással, szintereléssel vagy öntéssel alakítjuk ki.
A 6 tartólapnak van egy gyűrű alakú 61 pereme (1. és 2. ábra), illetőleg 610 pereme (3. ábra), amelyeknek a külső éle tengelyirányban van tájolva. Az önindító 31 tányérkereke sugárirányban túlnyúlik ezen az élen. Egy 62 vezetőgyűrű (1. és 2. ábra) vagy 620 zárógyűrű (3. ábra) csatlakozik a gyűrű alakú peremnek ehhez a külső éléhez a 21 reakciólap közelében.
Pontosabban: a 32 tartótárcsának a külső élénél van egy nem ábrázolt kerületi szakasza, amely tengelyirányban, a 21 reakciólap irányában el van tolva a 32 tartótárcsának az X-X tengelyre merőleges fő részétől.
-22 Ez a keresztirányban tájolt kerületi szakasz sugárirányban túlnyúlik a 61, 610 peremen és a 32 tartótárcsa fő részéhez egy nem ábrázolt görbe szakasszal csatlakozik. Ebben a görbe szakaszban 36 lyukak vannak (1. ábra), amelyek az önindító hegesztéssel a 32 tartótárcsa kerületi szakaszához rögzített 31 tányérkerekének pontos helyezésére szolgálnak.
Ily módon a 31 tányérkerék fogai párhuzamosak az X-X tengellyel. Ebben a 31 tányérkerékben, a 21 reakciólaptól elmutató felületének belső élén van egy mélyedés a 32 tartótárcsa kerületi szakaszának befogadására. A hegesztés a 31 tányérkerék belső éle és a 32 tartótárcsának a 21 reakciólap felé mutató felülete között, pont a 36 lyukak felett van. Ez szavatolja a teljesen sík fekvést. A 21 reakciólap külső kerületi 25 pereme sugárirányban túlnyúlik a 6 tartólap gyűrű alakú 61, 610 peremén, és tengelyirányban a 31 tányérkerék felé terjed ki.
A 21 reakciólap 25 peremének átlagos kerülete megegyezhet a 31 tányérkerékével·. Ebben a kiviteli alakban a 25 perem sugárirányban kissé túlnyúlik a 31 tányérkeréken, amelynek a magassága lényegében azonos a 25 perem magasságával. A 25 perem merevíti a 21 reakciólapot, továbbá növeli a 2 második tömeg tehetetlenségét, de nem növeli a kettős lendkerékből és a dörzskapcsolós rezgéscsillapítóból álló egység teljes tengelyirányú méretét. Ezért szabványos - más szavakkal az FR 97/12115 számú francia szabadalmi irat 2. ábráján látható fedélnél mélyebb - tengelykapcsoló-fedél illeszthető a 21 reakciólapra, és ugyanakkor a 21 reakciólapnak lapos hátfelülete lesz, beleértve a külső
-23 élén kiterjedő 29 dörzsfelületet. Ezt a lapot a 25 perem merevíti .
A 32 tartótárcsa külső élén lehet egy tengelyirányban tájolt szakasz, amely két különálló szakaszból áll. Ezek sugárirányban el vannak tolva egymáshoz képest, amint ezt az FR-A-2 526 106 számú francia szabadalmi irat leírja. Ebben az esetben az egyik tengelyirányú szakasz hordozza az önindító 31 tányérkerekét, míg a másik szakasz (amelyik ebben az esetben a kettő közül a 21 reakciólaphoz közelebbi szakasz) egy gyújtásbeállítási jelet hordoz. A gyújtásbeállítási jel az integrált része ennek a tengelyirányú szakasznak, amely a 32 tartótárcsának (az X-X tengelyre merőleges) fő részéhez egy ferde szakasszal csatlakozik. Egy másik változat szerint a tengelyirányú szakasz a szabad élén ventillátorlapátokat hordozhat.
Ezt a 25 perem és a 31 tányérkerék (1. és 2. ábra) közötti tengelyirányú távköz teszi lehetővé. Ez a távköz továbbá előnyös módon a 240 ventillátorlapátok beillesztésére használható, ahogyan ez a 3. ábrán látható. A 240 ventillátorlapátok a 610 peremen sugárirányban kívül vannak elhelyezve, és a 21 reakciólappal együtt önthetők. A 240 ventillátorlapátok egyenletesen vannak a 21 reakciólap kerülete körül elhelyezve.
A 240 ventillátorlapátok tengelyirányban a 31 tányérkerék felé mutatnak, és a 21 reakciólap 25 peremének tengelyirányú határán túlnyúlnak. Ezek a 240 ventillátorlapátok előnyös módon ferdék vagy görbe alakúak, hogy gondoskodjanak a hatékony szellőztetésről. Sugárirányban külső oldalukon a 25 peremhez csatlakoznak. Tengelyirányban szabad 241 éleik a 31 tányérkerék felé
-24 terjednek ki, és párhuzamosak azzal. A 241 él egy belső ferde 242 élhez csatlakozik, amelynek a vége a 21 reakciólaphoz van kötve. A 241 él és a 31 tányérkerék közötti rés kicsi.
A 2 második tömeg belső élén (a 21 reakciólap 29 dörzsfelületétől sugárirányban belül) 23 szellőzőlyukak (1. és 2. ábra), illetőleg 230 szellőzőlyukak (3. ábra) vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy a 240 ventillátorlapátok által beszívott levegő a 21 reakciólap belső oldala (a 29 dörzsfelülettel szemben lévő oldal) és az 1 első tömeg között áramoljon, ami gondoskodik a 21 reakciólap és a 4, 40 golyóscsapágyak jó hűtéséről.
Mindenesetre a 21 reakciólapnak a sugárirányban az első tömeg 6 tartólapján túlnyúló 25 pereme kedvezően járul hozzá ennek a 21 reakciólapnak a termikus tömegéhez.
Az önindító 31 tányérkereke lehet a fém 32 tartótárcsa részeként egydarabos, és előállítható fémnyomással a 32 tartótárcsa egy tengelyirányú kerületi szakaszán.
Magától értetődik, hogy a szerkezetek fordítva is felépíthetők, vagyis az 1. és 2. ábrán a 21 reakciólap látható el lapátokkal, és a 62 vezetőgyűrű ugyanúgy a 6 tartólap éléhez rögzíthető, mint ahogy a 620 zárógyűrű a 610 peremhez van rögzítve.
Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a 62 vezetőgyűrű és a 21 reakciólap együtt határol egy csatornát, amelyben a 23 szellőzőlyukaktól jövő levegő keringhet. Ezt az áramlást javítja a 240 ventillátorlapátok hatása. A 3. ábrán a levegő a 230 szellőzőlyukaktól· a 30 rugalmas alkatrészek felett áramlik, és így jól hűti a 21 reakciólapot.
-25 Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a 240 ventillátorlapátok nagyon hatékonyak, mivel - figyelmen kívül hagyva a 31 tányérkerék jelenlétét - a 25 perem közelében, ezért az 1 első tömeg felett és az X-X tengelytől a legnagyobb átmérőn vannak rögzítve. A 3. ábra szerint a 240 ventillátorlapátok a 31 tányérkerék fogain sugárirányban belül vannak rögzítve.
A 32 tartótárcsa a belső élénél a 6 tartólaphoz van rögzítve, mégpedig ebben a kiviteli alakban egy sor 34 szegeccsel, amelyek mind azonos távolságban vannak az X-X tengelytől. Egy másik változat szerint szegecsek helyett hegesztéssel, például lézeres hegesztéssel van rögzítve. Ezért egy 34 első rögzítési terület csatlakozik a 6 tartólaphoz és a 32 tartótárcsához, amelyek ebben a kiviteli alakban fémből készülnek.
Minthogy a motor forgattyús tengelye tengelyirányban rezeg, ezért van egy, 34 területnél nagyobb átmérőjű 33 második rögzítési terület (1. és 2. ábra), illetőleg 133 második rögzítési terület (3. ábra) a 6 tartólap külső éle felé, amelyet így 61, 610 peremén kívül a 32 tartótárcsa is merevít.
A 3. ábrán ez a 133 második rögzítési terület hegesztésekből, pontosabban egy hegesztési gyöngyből áll. Az 1. és 2. ábrán ez a második rögzítési terület egy sor szegecsből áll, amelyek mind azonos távolságban vannak az X-X tengelytől, és nagyobb átmérőn vannak, az első, 34 szegecsek. Ez az elrendezés lehetővé teszi a tengelyirányú rezgések kézbentartását a gépjármű motorjának kimenő tengelyén, és merevebbé teszi a 6 tartólapot.
Az 1. és 2. ábra szerinti szegecselés nyilvánvalóan helyet tesíthető a 3. ábra szerinti hegesztéssel, és fordítva.
-26 A 3. ábra szerint a 32 tartótárcsa a 6 tartólaphoz csatlakozik. Az 1. és 2. ábrán a 32 tartótárcsa csak a belső és külső rögzítési területen érintkezik a 6 tartólappal, ami szavatolja, hogy a 6 tartólap az X-X tengelyre pontosan merőleges maradjon.
Az 1. és 2. ábrán a 6 tartólap külső éle közelében sík 37 tartó felületek vannak a 32 tartótárcsa szegecsekkel történő rögzítéséhez. Megjegyezzük, hogy a belső rögzítő 34 szegecsek (1. és 2. ábra) tengelyirányban fedésben vannak a 23 szellőzőlyukakkal, amelyeknek az 1 első tömeg irányában kiszélesedő alakja lehet. A 23 szellőzőlyukak lehetnek kör alakúak vagy hosszúkásak.
Az 1. és 2. ábrán a 6 tartólap az 5 első kerékagy és a 7 második kerékagy között van tartva. Pontosabban: ebben a kiviteli alakban a 10 kötőelemeket hosszú csavarok képezik, amelyek tengelyirányban átmennek az 51 csapágyalátéten, az 5 első kerékagyon, a 7 második kerékagyon és a 6 tartólapon, és a forgattyús tengelybe vannak becsavarva az ezekben az alkatrészekben lévő, az X-X tengellyel párhuzamos lyukak útján. A 10 kötőelemek (itt csavarok) fejei nyomják az 51 csapágyalátétet, amely tengelyirányban rögzíti a 4 golyóscsapágy belső futógyűrűjét.
A 7 második kerékagyban van egy sor nem ábrázolt, lokalizált mélyedés, amelyek befogadják a 6 tartólapban, az 5 első kerékagyban és az alátétben tengelyirányban fedésben lévő lyukakba benyúló 53 szegecsek fejeit. Ily módon szegecseléssel kétlendkerekes rezgéscsillapító részegység alakítható ki, amely tartalmazza az előbb említett rezgéscsillapítóval a 2 második tömeghez kapcsolt 1 első tömeget, amely azután a 7 második kerékagyon és
-η a forgattyús tengelyen lévő 10 kötőelemekkel (itt csavarokkal) lehet rögzíteni.
A gyakorlatban a 6 tartólap előre az 5, 50 első kerékagyra van illesztve a kétlendkerekes rezgéscsillapító kialakítása végett, amelyet azután a 7 második kerékagyon át a forgattyús tengelyhez rögzítenek.
A találmány egyik előnye, hogy a kettős lendkereket külön, a forgattyús tengelyen való rögzítés előtt ellenőrizni lehet.
A 3. ábra szerint a 6 tartólap hegesztéssel van rögzítve, pontosabban egy 54 hegesztési gyöngy van a 6 tartólap belső éle és a cső alakú 50 első kerékagy külső éle között. Ez az 54 hegesztési gyöngy a 6 tartólapnak a 7 második kerékaggyal szemben lévő oldalán van. Az 50 első kerékagy a szabad tengelyirányú végén hordozza a 40 golyóscsapágyat. Az egyik változat szerint a 6 tartólap peremezéssel van rögzítve. Ebben az esetben a 6 tartólap belső éle körül fogak vannak, amelyek az 50 első kerékagyban lévő hornyokba kapcsolódnak. Az 50 első kerékagynak van egy hordozó válla, amelyre a 6 tartólap rá van illesztve. A 6 tartólap úgy van rögzítve, hogy az 50 első kerékagy anyaga a lappal érintkezésbe van hajtogatva.
Az 50 első kerékagy másik tengelyirányú végének központozó funkciója van, és benyúlik a 7 második kerékagyba. Az 50 első kerékagy külső felülete szoros érintkezésben van a 7 második kerékagy belső felületével (furatával) . Az 50 első kerékagy ezért központozó hüvelyt képez, amely a belsejében hordozza a 9 vezetőcsapágy önbeállását létrehozó közbenső 55 hasított rugalmas gyűrűn rögzített 9 vezetőcsapágyat.
-28 Az 55 hasított rugalmas gyűrű a cső alakú 50 első kerékagy belsejébe, elöl vagy hátul van beillesztve. Az 55 hasított rugalmas gyűrűnek van egy válla, amelyik a 3. ábra szerint az 50 első kerékagynak a 40 golyóscsapággyal szemben lévő tengelyirányú végéhez kapcsolódik. A gyűrűben legalább egy hasíték van, és a gyűrű az 50 első kerékagy belső felülete és a 9 vezetőcsapágy külső felülete közé illeszkedik. Ezt az elrendezést az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alakban is lehet alkalmazni. Az 55 hasított rugalmas gyűrű használata lehetővé teszi az 50 első kerékagyat képező cső vastagságának csökkentését, és feleslegessé teszi az első kerékagy belsejének megmunkálását. A 3. ábra szerint a 230 szellőzőlyukaknak más funkciója van. Henger alakúak, és lehetővé teszik legalább egy szerszám átvezetését azoknak a rögzítő 101 csavaroknak a behajtásához, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy a 6 tartólapot és ezzel az 1 első tömeget a 7 második kerékagyhoz rögzítsék. A 101 csavarok rövidek. A 101 csavarok fejei a 6 tartólapnak a 230 szellőzőlyukak felé eső felületére fekszenek fel. A 101 csavarok a 6 tartólap belső éle közelében készített lyukakon mennek át, és becsavarodnak a 7 második kerékagyba, amelyben evégett menetes lyukak vannak. A 230 szellőzőlyukak a belső 220 belső kerékagyban vannak kialakítva.
A 101 csavarok fejeiben alkalmas nyílások vannak egy vagy több behajtó szerszám befogadására. Ily módon a két, 1 és 2 tömeggel ellátott kétlendkerekes rezgéscsillapítót a 101 csavarok rögzítik a 7 második kerékagyon, miközben a központozás a 7 második kerékagy és az 50 első kerékagy között úgy valósul meg,
-29 hogy az 50 első kerékagy tengelyirányban túlnyúlik a 6 tartólapon, és központozó hüvelyt képez, mint ezt korábban leírtuk.
A 7 második kerékagy előre rögzítve van a gépjármű motorjának forgattyús tengelyén az előbb említett 100 csavarokkal vagy más kötőelemekkel. A 3. ábra szerinti 100 csavarok rövidebbek az 1. és 2. ábra szerintieknél. A 100 csavarok hosszabbak a 101 csavaroknál, amelyeknek az átmérője kisebb lehet, mint a 100 csavaroké. A 100 csavarok csak a 7 második kerékagyon mennek át, és becsavarodnak a forgattyús tengelybe. Lokalizált mélyedések vannak a 7 második kerékagy belső éle közelében a 100 csavarok fejének befogadására. A jelen kiviteli alakban a csavaroknak hengeres feje van alkalmas nyílásokkal a behajtó szerszámok számára úgy, mint a 101 csavaroknál.
Ily módon a 101 csavarok révén a kétlendkerekes rezgéscsillapítót úgy lehet eltávolítani, hogy a forgattyús tengelyen a 100 csavarokkal tartott 7 második kerékagy a helyén marad.
Megjegyezzük, hogy az 50 első kerékagy központozza a 6 tartólapot, amely a belső éle szorosan érintkezik az 50 első kerékagy külső felületével.
Világos, hogy a 3. ábra kapcsán leírt két sor kötőelem az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alakban is használható.
Megjegyezzük, hogy a 6 tartólap takarja a 100 csavarok fejét, és hogy az 50 első kerékagy a 7 második kerékagyban van központozva.
Az 1. ábrán az 5 első kerékagy belső felületén, a 4 golyóscsapággyal ellentett oldalon van egy tengelyirányú 60 hüvely, amelynek a külső felülete a 6 tartólap központozására szolgál
-30 azzal, hogy szorosan érintkezik a belső élével. A 60 hüvely külső felülete szorosan érintkezik a 7 második kerékagy belső felületével (furatával). A 7 második kerékagyat a forgattyús tengelyen való rögzítés előtt központozzák a 60 hüvelyen.
A 2. ábrán ez felépítés fordított: a 7 második kerékagyat a szabad végén tengelyirányú 160 hüvely hosszabbítja meg, amely az 5 első kerékagy központozására szolgál. A 160 hüvely külső felülete szorosan érintkezik az 5 első kerékagy belső felületével.
A 6 tartólapot belső éle központozza, amely az 5 első kerékagyban ebből a célból készített mélyedésbe van elhelyezve. Ebben az esetben a 6 tartólap sugárirányban a 160 hüvelyen kívül van központozva.
A 6 tartólapot minden esetben az 5, 50 első kerékagy központozza. A 9 vezetőcsapágy az 50 első kerékagy 60, 160 hüvelyébe van beillesztve.
Az 1. és 2. ábrán az 5 első kerékagyban és a 7 második kerékagyban különböző átmérőjű, lépcsőzött belső furatok vannak egyrészt azért, hogy a dörzstárcsa kerékagya benyúlhasson az 5 első kerékagyba, másrészt azért, hogy lehetővé váljon a 9 vezetőcsapágy beillesztése, amelynek a külső átmérője kisebb a dörzstárcsa kerékagyának átmérőjénél. Az 5 első kerékagy belső furatának átmérője ezért a 7 második kerékagy közelében lévő végén kisebb, és a másik végén, ahol benyúlik a dörzstárcsa kerékagyába, nagyobb.
A 3. ábrán az 50 első kerékagy belső furatának átmérőjét az 55 hasított rugalmas gyűrű alkalmazása módosítja. Ez azt jelenti, hogy az 50 első kerékagy furatának állandó belső átmérője
-31 lehet, ami egyszerűsíti a gyártást, mivel kevesebb forgácsolásra van szükség. Az 55 hasított rugalmas gyűrűben több, azonos közben elhelyezett hasíték van.
Magától értetődik, hogy az 1-3. ábrán látható kétlendkerekes rezgéscsillapító egy központozó 160 hüvellyel vagy a nélkül is ráilleszthető egy forgattyús tengelyre. Ebben az esetben a forgattyús tengely végében is van egy központos furat, amely az 13. ábra szerinti kiviteli alakkal azonos módon gondoskodik az 5, 50 első kerékagy és a forgattyús tengely közötti relatív központozásról. Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy egy teljes kétlendkerekes rezgéscsillapítót alakítunk ki úgy, hogy a 6 tartólapot 53 szegecsekkel vagy hegesztéssel az első kerékagyon rögzítjük. Ezt a részegységet azután vagy a második kerékagyhoz, vagy a forgattyús tengelyhez rögzítjük. Ez a kettős lendkerék ellátható 3, 30 rugalmas alkatrészekkel.
Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alakban a kettős lendkerék az FR-A-2 736 116 számú francia szabadalmi iratban leírt típusú, és részletek tekintetében erre az iratra utalunk.
Egy másodlagos, fém 26 borda van a 22 belső kerékagyhoz rögzítve 27 szegecsekkel, amelyek az X-X tengelytől kisebb távolságban vannak, mint a 23 szellőzőlyukak.
Ez a 26 borda a külső élével benyúlik a 6 tartólap, a 62 vezetőgyűrű és a 61 perem által határolt gyűrű alakú 63 házba vagy tömített kamrába. Két, 66 és 67 tömítő alátét zárja le ezt a 63 házat, amelynek belsejébe tekercsrugók vannak behelyezve. Ezek képezik az előbb említett 3 rugalmas alkatrészeket, amelyek kerületileg hatnak a két tömeg között. Ily módon a 27 szegecseket
-32 nem alkalmazzuk a tömitő alátétek rögzítésére. A fém 6 tartólap és a fém 62 vezetőgyűrű a 26 bordához képest ellenkező irányban, kifelé van sajtolva, és így 68, 69 sajtolt alkatrészek keletkeznek, amelyek gyűrű alakú csatornát képeznek a rugók (3 rugalmas alkatrészek) számára. A 63 ház zsírral van töltve ezeknek a rugók kenése végett.
A 68 és 69 sajtolt alkatrészt 64 és 65 deformáció szakítja meg, amelyek ütközőket képeznek a rugók végei számára. Ezek így a gyűrű alakú csatorna kerületi szegmenseiben vannak tartva. A kettős lendkerék nyugalmi helyzetében a 26 borda karjai szemben vannak a 64, 65 deformációkkal.
A 26 borda külső éle tengelyirányban el van tolva a 6 tartólap irányában a reakciólap belső felületével érintkezésben lévő 26 borda belső éléhez képest. A 27 szegecsek fedésben vannak a 70 lyukakkal.
A rugók (3 rugalmas alkatrészek) előre meg vannak hajlítva, hogy ív alakúak legyenek. A 26 bordának karjai vannak a 63 házon belül, ahogyan ez az FR-A-2 736 116 számú francia szabadalmi irat 2. ábráján látható. Ezek a karok üregeket határolnak, amelyek befogadják a rugókat (3 rugalmas alkatrészeket).
A karok és ezért a 26 borda sugárirányban a 6 tartólap és a 62 vezetőgyűrű között helyezkednek el. A találmány egyik jellemzője szerint a 66 tömitő alátét a 6 tartólaphoz van rögzítve, a belső 34 szegecseket használva, amelyek a 32 tartótárcsát a 6 tartólaphoz erősítik. A 66 tömitő alátét a 26 borda irányában ferde, és külső éle rugalmasan ehhez a 26 bordához nyomódik. A 67 tömitő alátétet a 26 bordához egy sor 134 szegecs rögzíti,
-33 .:. -h * amelyek tengelyirányban fedésben vannak a 23 szellőzőlyukakkal. A 134 szegecsek extrudálással vannak a 26 bordából, a jelen kiviteli alakban sajtolt acéllemezből kialakítva. A sugárirányban a 134, 34, 27 szegecseken kívül elhelyezett 67 tömítő alátét külső éle rugalmasan a 62 vezetőgyűrű belső éléhez nyomódik. A 67 tömítő alátét lényegében lapos. Ily módon a 74 perem helyettesíti az FR-A-2 736 116 számú francia szabadalmi irat szerinti dugókat, és a 27 szegecseknek üreges feje van, amely 28 csapot képez. Ezek forgatva hajtanak, az esetleges kerületi játék felvétele után, egy dörzsgyűrűt, amely a tengelyirányban ható 8 dörzselemek részét képezi. Ezek a 8 dörzselemek az FR-A-2 736 116 számú francia szabadalmi iratban leírt típusúak, és ezért tartalmaznak egy dörzsgyűrűt, amelynek a külső élén hasítékok vannak. Ezekbe nyúlnak be kerületi játékkal vagy a nélkül a 28 csapok, ezzel lehetővé téve, hogy a 2 második tömeg forgassa a dörzsgyűrűt.
A dörzsgyűrű nyomja az 5 első kerékagy keresztirányú vállát és egy mozgó alátétet, amelyet sugárirányú nyelvek forgathatóan az első kerékagyhoz kötnek. Ezek csapokat képeznek, amelyek csaplyukak alakjában kiképzett tengelyirányú hornyokba nyúlnak be. A csaplyukak a 4 golyóscsapágyat az első kerékagy szabad végén hordozó átmérőnél nagyobb külső átmérőn lévő 52 megmunkálási ráhagyásban vannak kialakítva. A mozgó alátét egy tengelyirányban ható rugós alátét, itt egy Belleville tömítőgyűrű hatásának van kitéve, amelyet az 5 első kerékagy 52 megmunkálási ráhagyásában készített gyűrű alakú horonyba illesztett Seeger-gyűrű tart. Ily módon a rugós alátét összenyomja a dörzsgyűrűt az 1
első tömeg két oldala vagy felülete között, és az 1 első tömeg és a 2 második tömeg egymáshoz viszonyított mozgásakor a 2 második tömeg által hajtott dörzsalátét az 1 első tömeg két felületén súrlódik.
A 6 tartólap 61 peremének külső élén lépcsőzött átmérők vannak, és szabad végén van egy nagyobb átmérőjű külső szakasz, amely egy váll útján az adott 61 peremhez csatlakozik. Ez a váll az egyik tengelyirányban reteszeli a 61 perem külső szakaszának belsején rögzített 62 vezetőgyűrűt. A 62 vezetőgyűrű külső éle szoros érintkezésben van a 61 perem külső szakaszának belső oldalával, és következőleg központozva van ez által a belső oldal által. A 62 vezetőgyűrű a 6 tartólap 61 peremében úgy van rögzítve, hogy a 61 perem külső szakaszának szabad éle és a 62 vezetőgyűrű tengelyirányban tájolt külső éle össze van hegesztve. A vezetőgyűrű utóbbi éle a 61 perem külső szakaszába illeszkedik, és gondoskodik a 62 vezetőgyűrű központozásáról.
A hegesztést hegesztési gyöngy képezi. A 21 reakciólap belső (az 1 első tömeg felé mutató) felülete tengelyirányú méretének csökkentése végett hátra van metszve (24 bemetszés).
A 24 bemetszést a 25 perem határolja. A 61 perem szabad éle felé mutató szakaszán lapos a feneke, hogy ne érintkezzen azzal. Ez a lapos fenekű szakasz a 21 reakciólap vastagabb szakaszához egy ferde szakasszal csatlakozik, amely az 1 első tömeg felé és sugárirányban az X-X tengely felé van tájolva, hogy ne érintkezzen a 62 vezetőgyűrű 69 sajtolt alkatrészeivel (deformációival).
A 24 bemetszés trapéz alakú. A két tömeg közötti viszonylagos szögelmozdulás alatt a 26 borda mozog a 6 tartólaphoz képest
-35- .: .··. .: :
• · · · · · · ··· · ♦ ·· · · · · és a 62 vezetőgyűrűben, összenyomva a rugókat (3 rugalmas alkatrészeket) .
Magától értetődik, hogy a 62 vezetőgyűrű a 61 peremhez peremezéssel rögzíthető. Ebben az esetben például a 61 perem szabad élén hasítékok vannak, amelyek befogadják a 62 vezetőgyűrű külső élén lévő csapokat. A hasítékok élei ekkor benyomódnak, és megfogják a csapokat a hasítékokban.
A 61 perem külső szakasza és a 62 vezetőgyűrű külső éle nem feltétlenül szükséges. Ennek a külső élnek az előnye azonban, hogy merevíti a 62 vezetőgyűrűt.
A leírásból kitűnik, hogy az 1 első tömeg az 5 első kerékagytól és rugóktól (3 rugalmas alkatrészektől) eltekintve csak egyszerű alakú, könnyű fém alkatrészeket, itt sajtolt acéllemez alkatrészeket tartalmaz, mégpedig a 32 tartótárcsát, a 6 tartólapot, a 62 vezetőgyűrűt és a másodlagos 26 bordát. A 66 és 67 tömítő alátét vékony fémből készül, hogy rugalmasak legyenek. A 66 tömítő alátét rugalmasan a 26 bordához nyomódik, a 67 tömítő alátét rugalmasan a nagy belső átmérőjű 62 vezetőgyűrű belső éléhez nyomódik. A 6 tartólap 37 tartó felületei a 6 tartólap belső élének síkjában vannak.
A 37 tartó felületek a 6 tartólap 68 sajtolt alkatrészeinek (deformált szakaszainak) a tetején vannak, amelyek a 26 bordától elmutatnak. Ezek a 68 sajtolt alkatrészek a 6 tartólap egy 164 lapos szakaszához csatlakoznak, amely az X-X tengelyre merőleges és a 64 deformációk síkjában van.
A 164 lapos szakaszt így a rugók végeivel érintkezésben lévő deformációk meghosszabbítják, és a 164 lapos szakasz a belső
-36 élével csatlakozik a 6 tartólaphoz, amely a 37 tartó felületek síkjában van.
Ily módon a 6 tartólap tartalmaz egy közbenső 164 lapos szakaszt, amely merőleges az X-X tengelyre és a 26 borda irányában tengelyirányban el van tolva a belső és külső éléhez képest, amelyek ugyanebben a keresztirányú síkban vannak. Megjegyezzük, hogy a 22 belső kerékagy tengelyirányban el van tolva a 29 dörzsfelülethez és magához a 21 reakciólaphoz képest. A 69 sajtolt alkatrész is el van tolva tengelyirányban a 22 belső kerékagy, itt annak 24 bemetszése felé. A 25 perem belső éle ütközőt képez a 4 golyóscsapágy külső futógyűrűje számára.
Az 1. és 2. ábra szerint a 8 dörzselemeket az 5 első kerékagy hordozza, és a 8 dörzselemek tengelyirányban a 4 golyóscsapágy és az 5 első kerékagynak a második tömeg felé irányuló keresztirányú válla között vannak elhelyezve.
A 3. ábra szerint a 80 dörzselemeket az 1 első tömeg 6 tartólapja hordozza. Ezek a 80 dörzselemek sugárirányban túlnyúlnak a 40 golyóscsapágyon és a rögzítő 100, 101 csavarokon.
Ezek a 80 dörzselemek 128 csapokat tartalmaznak, amelyek 127 forgócsapok részét képezik. A 127 forgócsapok úgy vannak kialakítva, hogy a csapokkal ellentett végeken szegecseket képeznek. A 6 tartólapban ezekkel a 128 csapokkal tengelyirányban szemben nem ábrázolt lyukak vannak. Ezeket a lyukakat a 7 második kerékagy szabad oldala elzárja. A 127 forgócsapok benyúlnak a 220 belső kerékagyban lévő lyukakba, amint ezt az EP-A-0 798 490 számú európai szabadalmi irat leírja. A 127 forgócsapok ezért átmennek egy nem ábrázolt, tengelyirányban ható rugós alátéten,
-37 és szétnyomott fejük érintkezésben van a rugós alátéttel és egy záró gallérral, amely a 220 belső kerékagynak a 6 tartólap felé eső belső oldalával érintkezik. A tengelyirányban ható rugós alátét a 250 nyomatékhatároló részét képezi. Az alátét külső élén itt van egy ferde szakasz egy Belleville tömítőgyűrű alakjában. Ez az alkatrész a belső élén egy összekötő szakaszhoz csatlakozik, amelynek a belső éle a rugós alátéthez csatlakozik, amelyen a 127 forgócsapok átmennek.
Az összekötő szakaszban nem ábrázolt lyukak vannak, amelyek a nem ábrázolt mozgó alátéten lévő megfelelő belső nyelvekhez kapcsolódnak. A mozgó alátét a 250 nyomatékhatároló részét képezi, és belső nyelvei forgathatóan a tengelyirányban ható rugós alátéthez kötik. '
A mozgó alátét egy torok egyik oldallapját képezi, amely a 21 reakciólap belső élén keresztirányban tájolt, nem ábrázolt belső gyűrűhöz kapcsolódik.
A belső gyűrű vékonyabb a 21 reakciólapnál. A torok másik oldallapját egy borda oldala képezi, amely a sugárirányban kifelé álló külső élén tartalmazza a 6 tartólap irányában a 29 dörzsfelülethez képest tengelyirányban eltolt 220 belső kerékagyat .
A torok fenekét egy tengelyirányban tájolt lap képezi, amely a 220 belső kerékagy külső lapjának része. Ez a fenék központozza a belső gyűrű belső élét. Ily módon a 21 reakciólap forgathatóan van rögzítve a 250 nyomatékhatárolóhoz tartozó torok fene kén .
-38 A 250 nyomatékhatároló tengelyirányban ható rugós alátétje felfekszik a mozgó alátétre, és összenyomja a 21 reakciólap belső gyűrűjét a torok oldallapjai között, más szavakkal, a mozgó alátét és a belső kerékagy bordája között. Normális esetben a rugós alátét úgy van összenyomva, hogy nem jön létre forgó mozgás a 220 belső kerékagy és a forgathatóan a torok fenekén rögzített 21 reakciólap között. Túl nagy nyomaték esetén viszonylagos csúszás következik be a 21 reakciólap és a 220 belső kerékagy között.
A 620 zárógyűrű egy hegesztési gyönggyel a 610 perem szabad éléhez van rögzítve.
Helyileg a lépcsőzött átmérőjű 81 távtartók kötik a 620 zárógyűrűt a 6 tartólaphoz. 82 szegecsek mennek át a 81 távtartókban, a 6 tartólapban és a 620 zárógyűrűben lévő lyukakon, amelyek így az X-X tengelytől különböző sugárirányú távolságban lévő két területen vannak rögzítve.
A 81 távtartók a belső rögzítő 34 szegecsek helyétől sugárirányban kifelé vannak.
A 34 szegecsek átmennek a 32 tartótárcsában, a 6 tartólapban, egy 83 fémlapban és egy 84 serleg alakú rugós alátétben lévő, tengelyirányban fedésbe hozott lyukakon. A 34 szegecsek tehát a 83 fémlapot és a 84 serleg alakú rugós alátétet a 6 tartólaphoz rögzítik. Pontosabban: az itt sajtolt acéllemezből készült 32 tartótárcsa és 83 fémlap a 6 tartólap egy-egy oldalán, a 7 második kerékagy 74 peremétől sugárirányban kívül van elhelyezve. A 84 serleg alakú rugós alátét tengelyirányban rugalmas, és a tengelyirányban ható 80 dörzselemek részét képezi.
-39 A 84 serleg alakú rugós alátét rugalmasságát például az hozza létre, hogy hosszúkás hasítékok vannak az alátét közbenső részében. Egyébként a 84 serleg alakú rugós alátét kúpos alakú és a 6 tartólap irányában ferde.
A 83 fémlap is a 6 tartólaphoz van rögzítve a 81 távtartókkal. Ebből a célból egy 81 távtartónak az egyik, a másik végnél kisebb átmérőjű vége a 83 fémlapban lévő 85 lyukba illeszkedik. A 81 távtartó ezen kisebb szakaszának tengelyirányú hossza természetesen kisebb a 83 fémlap vastagságánál.
Ily módon a 83 fémlap a 34 szegecseken sugárirányban kívül a 81 távtartókkal és a 82 szegecsekkel a 6 tartólaphoz van rögzítve .
A 81 távtartók és a 83 fémlap egyszerű és olcsó módon növelik az első tömeg tehetetlenségét. A 32 tartótárcsában a 82 szegecsekkel szemben lyukak vannak kialakítva, míg a 620 zárógyűrűben mélyedések vannak kialakítva a 82 szegecsek szárának befogadására. A 81 távtartók és a 82 szegecsek így a 620 zárógyűrűt és a 83 fémlapot a 6 tartólaphoz rögzítik. A 83 fémlap külső éle tengelyirányban, a tömeg irányában el van tolva, hogy elkerüljük annak a területnek elrekesztését, ahol a 610 perem csatlakozik a 6 tartólaphoz.
A 83 fémlap belső élén váj átok vannak, amelyekbe egy mozgó alátét belső élén lévő sugárirányú nyelvek kapcsolódnak.
A mozgó alátét a 80 dörzselemek részét képezi, és súrlódó felületet nyújt egy dörzsgyűrű számára, amely a 6 tartólapnak a 2 második tömeg felé irányuló belső oldalával érintkezik.
-40 Egy első dörzsgyűrű van összenyomva a 6 tartólap belső oldala és a mozgó alátét között egy tengelyirányban ható rugós alátét, itt egy nem ábrázolt Belleville tömítőgyűrű hatására, amely a 84 serleg alakú rugós alátétre fekszik fel, és működteti a mozgó alátétet, amely szabadon mozoghat a 6 tartólap irányában.
A 84 serleg alakú rugós alátét belső éle egy második dörzsgyűrűre fekszik fel, és azt tengelyirányban, a 6 tartólap belső oldalának irányában nyomja.
A második dörzsgyűrű műanyagból áll, és a belső élén bemetszések vannak, amelyek a 128 csapokhoz kapcsolódnak.
A második dörzsgyűrű külső élén egy sor kiálló fog, míg az első dörzsgyűrű belső élén egy sor bemélyedő fog van. Ezek a fogak váltakozva fogakból és résekből állnak, amelyek előnyös módon trapéz alakúak. A kiálló fogak fogai és rései a bemélyedő fogak réseibe, illetőleg fogaiba kapcsolódnak. Ez kerületi fogkapcsolódást hoz létre, esetleg némi játékkal.
Ily módon az első dörzsgyűrű kerületileg kapcsolódik a második dörzsgyűrűhöz. A tengelyirányban ható rugós alátét nagyobb terhelést közöl a 84 serleg alakú rugós alátéttel [első dörzsgyűrűvel·]. A második dörzsgyűrű állandóan súrlódik a két tömeg bármely egymáshoz viszonyított mozgásakor. Ily módon az első dörzsgyűrű egy idővel később hat, és felvesz minden kerületi játékot a kerület fogkapcsolódás elemeiben.
A 83 fémlap vastagsága lehetővé teszi a dörzselemek befogadását. Ezek a dörzselemek a két dörzsgyűrű, a mozgó alátét, a Belleville tömítőgyűrű és a 84 serleg alakú rugós alátét. A 80 dörzselemeket a 6 tartólap és a 83 fémlap hordozza, és tártál
-41 maznak egy második dörzsgyűrűt, amelyet forgatva hajtanak a 2 második tömeghez rögzített 128 csapok.
Egy második sor 86 forgócsap van a 620 zárógyűrű és a 6 tartólap külső élére illesztve. Mindegyik forgócsap tartalmaz egy sugárirányban kiálló gallért. Egyik tengelyirányú végük a 620 zárógyűrűben lévő nyíláshoz kapcsolódik, másik végük a tengelyirányban fedésben lévő, a 83 fémlapban, a 6 tartólapban és a 32 tartótárcsában kialakított nyílásokhoz kapcsolódik.
Mindegyik forgócsap gallérja az egyik oldalán érintkezésben van a 83 fémlap külső élével. A gallér másik oldala érintkezésben van egy első csuklós alkatrésszel, amint ezt a korábban említett FR-A-97/12115 számú francia szabadalmi irat leírja. Az első csuklós alkatrészen átmennek a 86 forgócsapok, és az első csuklós alkatrész egy 87 egység részét képezi. A 87 egység itt henger alakú, és tartalmaz egy 88 dugattyút, amely egy 89 rúdhoz van kötve. A 8 9 rúd átmegy egy 90 alátéten, amely a 87 egység alsó végéhez van rögzítve. A 89 rúd belső élén van egy második csuklós alkatrész, amely az első, 127 forgócsapokon van rögzítve. Ezek a 127 forgócsapok kisebb átmérőjű kerületen vannak elhelyezve, mint a második, 86 forgócsapok.
Koncentrikusan rögzített tekercsrugók (30 rugalmas alkatrészek) vannak a 88 dugattyú és a 90 alátét közé beillesztve. Ezek a rugók ezért nyomásra működnek a két tömeg egymáshoz viszonyított mozgásakor, és rekeszek részeit képezik. Ezek a rekeszek tartalmazzák a 87 egységet, a 88 dugattyút és a 89 rudat. A nyomórugókat természetesen helyettesíteni lehet húzórugókkal, amelyeknek a végmenetei a 127, 86 forgócsapokhoz kapcsolódnak.
-42 .:. ·..· .:. ··;· ·..*
Világos, hogy a 6 tartólapban a 28, 128 csapokkal szemben elhelyezett lyukakat a második kerékagy mindig elzárja, úgyhogy az első tömeg belseje védve van. A 8, 80 dörzselemek ezért védve vannak a 7 második kerékagytól származó minden szennyezés ellen. A 62 vezetőgyűrűnek és a 620 zárógyűrűnek nagy belső átmérője van, és ezek bizonyos távolságban körülveszik a 22, 220 belső kerékagyat.
A 7 második kerékagy révén a 32 tartótárcsa nagyon közel lehet a 100 csavarok fejéhez, amelyek kiállnak a belsőégésű motor forgattyús tengelyének 75 falához képest.
Az 1. és 2. ábra szerint kopásgátló alkatrészeket, például csöveket lehet a rugók (3 rugalmas alkatrészek) külső felülete és a 63 ház közé helyezni.
Világos, hogy a 3. ábra szerint az 50 első kerékagy egy cső, és a 40 golyóscsapággyal szemben lévő végén az 1. ábra szerinti 60 hüvelyhez hasonló központozó hüvelyt képez. Az 50 első kerékagy ezért nagyon vékony. Ez lehetővé teszi a 40 golyóscsapágy méretének csökkentését, (amely a szellőztetés és a 100, 101 csavarok rögzítéséhez legalább egy szerszám átvezetésére szolgáló 230 szellőzőlyukakon belül van elhelyezve), valamint a rekeszek és a rugók (30 rugalmas alkatrészek) hosszának maximalizálását.
A 2. ábrán a 300 hajtó tengelyt (forgattyús tengelyt), a 301 hajtott tengelyt (a sebességváltó mű bemenő tengelyét) és a dörzstárcsa kerékagyát szaggatott vonalakkal ábrázoltuk.
Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alakban természetesen növelhető a rugók (3 rugalmas alkatrészek) száma és/vagy két különböző átmérőjű kör mentén illeszthető.
-43 A rugókat (3 rugalmas alkatrészeket) nem szabad zsírozni, mint ezt az FR-A-2 166 604 számú francia szabadalmi irat leírja.
A 3. ábra szerint a 30 rugalmas elemek (rugók) rekeszei szabályos közökben vannak a kerületen elosztva (csillagszerűen).
A rekeszek kerületileg váltakoznak a 81 távtartókkal, és növelik az elsődleges tömeg tehetetlenségét.
A 7 második kerékagy szabad vége valamennyi ábra szerint tengelyirányú hordozó felületet képez a 6 tartólap, pontosabban ennek a 6 tartólapnak a belső éle számára.
A 100, 101 csavarokat különböző átmérőkön lehet elhelyezni ahelyett, hogy váltakoznának egy lényegében állandó átmérőjű körön (3. ábra).
A 6 tartólap hegesztéssel történő rögzítése az 50 első kerékagyon lehetővé teszi az 50 első kerékagy optimális egyszerűsítését .
Az egyik változat szerint a 21 reakciólap 25 pereme tengelyirányban, az önindító 31 tányérkerekének irányában meghosszabbítható a kerületen szabályos módon elosztott 340 ventillátorlapátokkal, ahogyan ezt a 2. ábrán szaggatott vonalakkal ábrázoltuk. Ebben az esetben a 340 ventillátorlapátok sugárirányban kissé túlnyúlnak a 31 tányérkeréken.
A 32 tartótárcsa természetes meghosszabbítható sugárirányban kifelé, úgyhogy a 31 tányérkerék sugárirányban túlnyúlik a 25 peremen és a 340 ventillátorlapátokon.
Amint ezt az 1. ábrán szaggatott vonalakkal ábrázoltuk, az önindító 31 tányérkerekének lehetnek 440 lapátjai, amelyek öszszedolgoznak a második tömegen lévő lapátokkal. Ebben az esetben
-44 a 21 reakciólapon lévő lapátok rövidebbek. A nagyobb hatékonyság végett a lapátok ferdék vagy görbék.
A 4. ábrán a 3. ábra szerinti 40 golyóscsapágyat egy korábban említett 400 osztatlan csapágy helyettesíti, ami lehetővé teszi a rekeszek és rugók (30 rugalmas alkatrészek) hosszának további növelését.
Ahogyan ezen az ábrán látható, a 71 mélyedés a 7 második kerékagy átmérőjének változtatásával van kialakítva. A 7 második kerékagynak ekkor a forgattyús tengely felé Dl átmérőjű vége van. Ebben az esetben a forgattyús tengely végének Dl átmérője kisebb, mint a 7 második kerékagy fő részéé, és a 7 második kerékagy ekkor szélesebb, mint a forgattyús tengely vége.
Megjegyezzük, hogy a 4. ábra szerinti első kerékagy a 3. ábra szerintitől csak a 400 osztatlan csapágyat hordozó szakasz tengelyirányú meghosszabbításában különbözik, amely tengelyirányban reteszelve van a 260 Seeger-gyűrűvel. További különbség az átmérő változása, mint a 3. ábrán.
A 3. és 4. ábra szerint a 6 tartólap helyileg deformálva van a 2 második tömeg irányában, hogy hordozófelületet képezzen a második, 80 dörzselemek (dörzsgyűrű) számára.
A 83 fémlap révén a 80 dörzselemek könnyen, az alkatrészek teljes tengelyirányú halmozódásának növelése nélkül elhelyezhetők a 6 tartólap és a rugók (30 rugalmas alkatrészek) rekeszei között. A 7 második kerékagy tartalmazhat a hibás illesztést kiküszöbölő készüléket, például egy csap alakjában, amely a 6 tartólaphoz és/vagy az 5 első kerékagyhoz kapcsolódik. A felépítés természetesen megfordítható.
-45 « * 4 9 · r» a · * * — »«· ♦ * ♦ *
Az 5. ábra szerint a 7 második kerékagy hordozza egy 600 villamos gép 500 forgórészét. A 600 villamos gépnek van egy 700 állórésze is, amely itt körülveszi az 500 forgórészt.
Az 500 forgórész és a 700 állórész koaxiális, sugárirányban egymás fölé vannak szerelve, és egy 800 légréssel vannak egymástól elválasztva. A 7 második kerékagyba, a szabad vége közelében egy szinuszos profilú 701 második borda van beépítve, amely sugárirányban kifelé áll, és a külső élén tengelyirányban tájolt 702 hüvelyt hordoz. Ennek hátsó végén keresztirányú 703 váll van.
A 701 második bordát és a 702 hüvely szélső részeit 704 bordák kötik össze.
A 7 második kerékagy második 710 csapágyat, itt egy golyóscsapágyat hordoz, amely a 701 második borda tövénél, a 300 hajtó tengely oldalán van elhelyezve.
A 710 csapágy belső futógyűrűje mozgó illesztéssel illeszkedik a második kerékagyra, míg a csapágy külső futógyűrűje egy vállal ellátott 711 perselybe illeszkedik egy kupola alakú 712 ház belsejében, amelynek a külső élén egy 713 köpeny van és 715 szemek vannak. A 715 szemekben lyukak vannak, hogy a 712 házat nem ábrázolt csavarokkal a motor nem ábrázolt forgattyúházának helyhez kötött falához lehessen erősíteni. A szemek száma az alkalmazástól függ.
A 712 háznak hullámos profilja van, hogy az 500 forgórész, a 700 állórész és a 701 második borda szorosan a közelében foroghasson. A 712 ház 714 erősítő bordákkal van ellátva, és nem ábrázolt csavarokkal szerelhető a gépjármű motorblokkjára. A máso
-46 :- < Λ ’ ** <dik 710 csapágy gondoskodik arról, hogy az 500 forgórész és a 700 állórész közötti légrés pontosan legyen tartva.
A 7 második kerékagy természetesen benyúlhat a belsőégésű motorba, ahogyan ez az 1-4. ábrán látható, és lehet benne egy mélyedés egy tömítőgyűrű és egy első torok befogadására.
Az 500 forgórész és a 700 állórész az ismert módon vasmaglemezcsomagból áll. A lemezeket oxidréteg vagy szigetelőanyag választja el egymástól. A vasmag-lemezcsomagok lágyvasból készülnek, és tengelyirányban tájolt gyűrűt képeznek, amely a 702 hüvelyen, illetőleg a 713 köpenyen van, például bandázsolással vagy zsugorítással, rögzítve. A 702 hüvelynek ezért van egy 703 válla. Egy másik változat szerint az összeállítás hornyolással, hegesztéssel, csavarozással vagy hornyokban lévő pálcákkal történik.
Az egyik változatban a 713 köpeny, a 702 hüvely és a vasmaglemezcsomagok keresztmetszete kúp alakú. A 700 állórész villamos huzaltekercsekkel van ellátva, amelyek egy áramellátó és vezérlő egységhez vannak kötve Ily módon a 600 villamos gép váltakozó áramú generátort és önindítót képez a belsőégésű motor számára.
A villamos gép itt aszinkron gép, de lehet szinkron gép is, és ezért a mágnesek vannak a 800 légrésben rögzítve vagy be vannak ágyazva. Más változatokban ez a fluxuskapcsolású villamos gép lehet csak mágneses vagy hibrid, tartalmazhat kefe nélküli szorítóelemeket, lehet változó reluktanciájú, egyszeres vagy kettős gerjesztésű, ellátható keresztirányú árambevezetéssel stb.
-47 A 600 villamos gép felhasználható rezgések szűrésére, vagy gépjármű hőerőgépének fékezésére vagy gyorsítására. A részletek tekintetében utalunk a WO 98/05832 számú szabadalmi iratra.
A kétlendkerekes rezgéscsillapító első tömege így a 7 második kerékagy útján hordozza egy 600 villamos gép 500 forgórészét .
Az 5. ábra szerint a 302 kerékaggyal ellátott 261 dörzstárcsa 260x dörzspofái forgathatóan kapcsolódnak a 301 hajtott tengelyhez. A 260x dörzspofák egy 262 tartóhoz vannak rögzítve úgy, hogy egy 263 bordához vannak szegecselve. Ez a borda peremezéssel a 302 kerékagyhoz csatlakozik. A 264 nyomólapot tangenciális 266 nyelvek forgathatóan, tengelyirányban mozgathatóan a nyomólaphoz kötik.
A 21 reakciólap külső élén tengelyirányban tájolt gyűrű alakú 350 köpeny van, amely itt a 21 reakciólappal együtt van öntve. A 350 köpeny tengelyirányban a 3. ábra szerinti 25 peremmel ellenkező irányba mutat.
A 265 fedél külső élén sugárirányú 267 perem van, amely lyukakkal van ellátva, hogy 268 csavarokkal a 260x dörzspofákat körülvevő 350 köpenyhez lehessen rögzíteni. A 265 fedél hordozza a 269 membránt, amely csuklósán van rögzítve a kis 270 csapokkal. A 270 csapok tengelyirányban átmennek a 269 membránon, és így az egy lapított gyűrűhöz van szegecselve. Ez a gyűrű 271 másodlagos tartót képez a 269 membrán számára egy 272 elsődleges tartóval szemben, amely sajtolással a 265 fedélben van kialakítva. A 269 membránt egy vázlatosan ábrázolt tengelykapcsoló-kioldó 273 csapággyal el lehet forgatni a tengelykapcsoló kioldása végett.
-48 A 6 tartólap a 83 fémlaphoz van rögzítve, mint a 3. ábrán, de ebben a kiviteli alakban a 32 tartótárcsa módosítva van, és a 6 tartólap másik oldalán van rögzítve. A 32 tartótárcsa a 620 zárógyűrű részét képezi, amely a 6 tartólappal üregeket képez. Ezekbe 81 távtartók vannak beillesztve két sor 34, 82 szegecscsel, mint a 3. ábrán. Itt a 83 fémlap szendvicsszerűen be van fogva a 32 tartótárcsa és a 6 tartólap közé.
A 82 szegecsek csak a 81 távtartók, a 6 tartólap, valamint a 32 tartótárcsát és a 620 zárógyűrűt egyesítő alkatrész rögzítésére szolgálnak. A 32 tartótárcsát és a 620 zárógyűrűt egyesítő alkatrész sajtolt acéllemezből készül. A 620 zárógyűrű és így a 32 tartótárcsa külső élén tengelyirányban tájolt gyűrű alakú él van a 350 köpenyen kívül.
A lendkerekes rezgéscsillapító többi része azonos a 3. ábra szerintivel. Egy sor 10 kötőelem (csavar) rögzíti az 50 első kerékagyat és a 7 második kerékagyat a 300 hajtó tengelyhez (forgattyús tengelyhez) úgy, mint a 2. ábrán. Természetesen használható két sor csavar is, úgy, mint a 3. és 4. ábrán. Itt az 50 első kerékagynak van egy sugárirányú 150 bordája. A 6 tartólap a második kerékaggyal szemben lévő oldalon érintkezik a 150 borda oldalával. A 10 kötőelemek (csavarok) átmennek a 6 tartólapon, a 150 bordán és a 7 második kerékagyon, és be vannak hajtva a forgattyús tengelybe. A 6 tartólap az 50 első kerékagyhoz csatlakozik. A 6 tartólapot hegesztéssel vagy ragasztással lehet a 150 bordához rögzíteni.
Egy másik változat szerint a 6 tartólap rá van szegecselve a 150 bordára. Ebben az esetben a 7 második kerékagyban van egy
-49 mélyedés úgy, mint az 1. ábrán. Ez a mélyedés fogadja be a rögzítő szegecsek fejeit. Egy további változat szerint a 6 tartólap szabad.
Nyilvánvaló tehát, hogy a 700 állórész tekercseit villamosán, például váltakozó árammal táplálva a 600 villamos gép önindítóvá alakul át. Amikor a belsőégésű motor jár, akkor a villamos gép váltakozó áramú generátort képez, amely egyenirányítható váltakozó áramot állít elő. Más kombinációk is lehetségesek. Ily módon az 5. ábra szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító az 1. és 2. ábrán látható típusú lehet.
A kétlendkerekes rezgéscsillapító ellátható a 3. ábra szerinti 400 osztatlan csapággyal. Az 5. ábra szerint a 6 tartólap helyileg a 86 forgócsapok helyére van nyomva.
Az 500 forgórész [?] itt a 702 hüvelyhez van rögzítve sugárirányban a 260x dörzspofák Dl átmérőjén belül és sugárirányban a 260x dörzspofák és a 29 dörzsfelület belső átmérőjén kívül. A 301 hajtott tengely egy 306 kosarat hordoz, amely sajtoló illesztéssel az 50 első kerékagyba van illesztve, és tartalmaz egy vezetőcsapágyat, valamint egy vízzáró dinamikus tömítést.
Az 500 forgórész természetesen rögzíthető közelebb a tengelyhez, sugárirányban belül a 29 dörzsfelületen, kombinálva a különböző ábrákon bemutatott jellemzőket.
Ily módon egy változat szerint a 7 második kerékagy az 1-4. ábrán látható alakú lesz, és a 21 reakciólap külső élén tengelyirányban tájolt, az 5. ábrán látható jellegű, gyűrű alakú köpeny van. Ez a köpeny előnyös módon a lap integrált részét képezi. Ez a köpeny a külső élén hordozza a villamos gép 500 forgórészét,
-50 amelynek az állórészét a forgórésszel szemben a sebességváltó műhöz rögzített kupola alakú tengelykapcsoló-ház hordozza. Az állórész így körülveszi a forgórészt. Az egyik változatban a tengelykapcsoló kéttárcsás tengelykapcsoló, amely két, az 5. ábrán látható jellegű dörzstárcsát tartalmaz, és a két tárcsa dörzspofái között közbenső nyomólap van. A reakciólap köpenye ekkor tengelyirányban hosszabb, mivel a forgórész például a köpeny külső felületére kötötten van rögzítve. Ez csökkenti a tengelykapcsoló teljes sugárirányú méretét.
A kétlendkerekes rezgéscsillapító második tömege ezért hordozhatja a villamos gép forgórészét. A rezgések jó szűrése jön létre minden esetben a belsőégésű motor nagy fordulatszámán.
Az egyik változatban a 6 tartólap elhagyható és egy nehéz alkatrésszel helyettesíthető. Ily módon a 6. ábra szerint az 50 első kerékagyat és a 900 lapot egy alkatrész képezi.
A 900 lap helyettesíti a 3-5. ábra szerinti 6 tartólapot, 83 fémlapot és 81 távtartót. A 900 lap ebben az esetben az 50 első kerékaggyal öntve, például öntöttvasból vagy alumíniumból készül .
A 900 lapnak a 2 második tömeg felé mutató oldala dörzsfelületet képez a 3-5. ábra kapcsán leírt jellegű, tengelyirányban ható 80 dörzselemek dörzsfelülete számára.
A 7 második kerékagy közvetlenül hordozza a 600 villamos gép 500 forgórészét. Az 500 forgórészt körülveszi a 700 állórész, amely a gépjármű belsőégésű motorjához van rögzítve, például csavarokkal. A 701' második borda itt keresztirányban van tájolva, és ezért egyszerűbb alakú, mint az 5. ábra szerinti 701 bor
-51 da. A 701 bordában nem ábrázolt nyílások vannak a 7 második kerékagyat, a 701' második bordát és az 500 forgórészt tartalmazó részegység súlyának csökkentése végett.
Az 5. ábra szerinti 710 csapágy elmarad. Ez csökkenti ... A 701' második borda, a 702 hüvely, a 703 váll és a 7 második kerékagy egyetlen alkatrészt képez, amely például öntéssel van előállítva. Az 1 első tömeg ezért a 7 második kerékagy útján hordozza az 500 forgórészt. A 2 második tömeg hasonló az 5. ábra szerintihez.
Megjegyezzük, hogy a kis 270 csapoknak profilozott 271x feje van. A profilozott fejek a 269 membrán 271 másodlagos tartóját képezik. A 263 borda egyszerűsítve van, és ebben a kiviteli alakban nincs szinusz alakú profilja.
A 262 tartó élén belső hajtogatás van, és az 5. ábra szerint belső éle mentén a 262 tartó külső éléhez van rögzítve, itt szegecseléssel .
Az 50 első kerékagy a 7 második kerékagy központozására szolgál. A 620 zárógyűrű egyszerűsítve van, mivel a 81 távtartók elmaradnak, és a távtartókat a 900 lap anyaga helyettesíti.
Mint már kifejtettük, a 265 fedél, a 264 nyomólap és a 269 membrán egyetlen, „tengelykapcsoló mechanizmusnak nevezett egységet képez, amelyet a 269 fedele a 21 reakciólaphoz csatlakoztat, itt csavarozással, ahogyan ez a 6. ábra felső részén látható .
Ez az egyetlen egység ellátható egy kopáskiegyenlítő mechanizmussal, amely legalább a dörzstárcsa dörzspofájának (dörzspofáinak) kopását kiegyenlíti. Ilyen készüléket ír le pél
-52 dául az ΟΕ-Ά-42 39 289 számú szabadalmi irat, amelyre a részletek tekintetében utalunk.
Ez a kopáskiegyenlítő mechanizmus lejtőket és ellenlejtőket tartalmaz. A lejtők egy gyűrűhöz csatlakoznak, amely a membránt nyomja, míg az ellenlejtők vagy a nyomólaphoz (28-34. ábra), vagy a fedélhez (1-27., 35. és 36. ábra) csatlakoznak.
így kialakítható egy első modul, amely tartalmazza a tengelykapcsoló mechanizmust és a kettős lendkereket a 7 második kerékagy kivételével, mivel a 900 lap az 50 első kerékagyhoz van rögzítve. Ugyanez vonatkozik a többi kiviteli alakra. Ebből a célból tengelyirányban fedésben lévő nyílások vannak kialakítva a 269 membránban, a dörzstárcsa 263 bordájában és a 2 második tömegben (itt a belső kerékagyban). Ezeken a nyílásokon át egy vagy több szerszámmal hozzá lehet férni a 10 kötőelemekhez (rögzítő csavarokhoz) (vagy egy másik változatban, a 3. és 4. ábra szerint a 101 csavarokhoz) ennek az első modulnak a forgattyús tengelyhez való csatlakoztatása végett, behelyezve a második modult, amely a 7 második kerékagyat és a villamos gép 500 forgórészét tartalmazza.
Ily módon a 10 kötőelemekkel (rögzítő csavarokkal) a második modul ezeken rögzíthető, és ezek elveszíthetetlenné vannak téve például hajlékony reteszelő elemekkel vagy a 7 második kerékagy és a 10 kötőelemek (csavarok) között ható más elemekkel. Ezután az egységet rögzítjük a forgattyús tengelyen legalább egy csavarbehajtó szerszámot alkalmazva, amely átmegy a 269 membránban, a 263 bordában és a 220 belső kerékagyban egymással fedésben lévő lyukakon.
-53 Egy másik változat szerint a 7 második kerékagyból és az 500 forgórészből álló modul előre a forgattyús tengelyhez van rögzítve a 3. ábra szerinti 100 csavarokkal megegyező típusú csavarok révén, és az első modul a 7 második kerékagyból és az 500 forgórészből álló modulhoz van rögzítve a 3. ábra szerinti 101 csavarokkal megegyező típusú, de rövidebb csavarok révén.
A 269 membránban lévő nyílások átmérője előnyös módon kisebb a 10 vagy 101 csavarok fejének átmérőjénél. Ugyanez vonatkozik a dörzstárcsában és a belső kerékagyban lévő nyílásokra. A 10, 101 csavarok ekkor elveszíthetetlenek.
A csavarok elveszíthetetlenné tehetők hajlékony elemek használatával vagy ragasztással például a 10, 101 csavarok menetes része és a 900 lapban vagy a 6 tartólapban kialakított menetes lyukak között.
Ily módon a rögzítő csavarok integrálhatóak az első és/vagy második modulba. A 7 második kerékagy természetesen szilárd sajtolóillesztéssel illeszthető az 5, 50 első kerékagyra az első és második modult tartalmazó egy egység kialakítása végett. Egy másik változat szerint a két kerékagy előre rögzítve van szegecseléssel, ragasztással, csavarozással, peremezéssel stb. Egy teljes részegység kialakítása végett, mielőtt a csavarokat a forgattyús tengelyben rögzítjük.
Claims (21)
- -54 SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Kétlendkerekes rezgéscsillapító, amely két, egymáshoz képest szabadon forgó és rugalmas alkatrészekre (3, 30) ható koaxiális tömeget (1, 2) tartalmaz, amelyek közül az első tömegnek (1) nevezett egyik tömeget egy hajtó tengelyhez kell kötni, míg a második tömegnek (2) nevezett másik tömeg tartalmaz egy reakciólapot (21) , amely biztosítja a forgatható összeköttetést egy hajtott tengellyel, és amelyben az első tömegnek (1) van egy központos kerékagya (5, 50-7), amely tengelyirányban terjed ki, és csapágyakat (4, 40) hordoz, amelyek a második tömeg (2) és a központos kerékagy (5, 50-7) között hatnak, és ezzel lehetővé teszik a második tömeg (2) forgását az első tömegen (1), azzal jellemezve, hogy a központos kerékagynak (5, 50-7) két, egy egyenesben lévő koaxiális része van, mégpedig egy első kerékagy (5, 50), amely a második tömeget forgathatóan tartja az erre az első kerékagyra (5, 50) illesztett csapágyak (4, 40) útján, és egy második kerékagy (7) , amelyet a hajtott tengelyhez kell rögzíteni, és a második kerékagy (7) tengelyirányú távtartót képez a hajtó tengely és az első kerékagy (5, 50) között.
- 2. Az 1. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a második kerékagy (7) henger alakú, és a külső élén van egy mélyedés (71) a második kerékagy (7) és egy helyhez kötött fal (75, 36) között ható tömítőgyűrű (77) befogadására .-55 • <» · · ·*ί ♦ • · · ·· *· ♦ ·
- 3. A 2. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a második kerékagyban (7) van egy első torok (72) a külső élén, a mélyedés (71) közelében.
- 4. A3, igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a második kerékagyban (7) van egy második torok (73), amely nagyobb az első toroknál (72).
- 5. A 4. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a második torkot (73) az egyik oldalon egy ferde lap határolja.
- 6. Az 5. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a ferde lap a második kerékagy (7) szabad végén, a mélyedéssel ellátott véggel szemben sugárirányban kiálló peremhez (74) tartozik.
- 7. Az 1. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a második kerékagy (7) hordozza egy villamos gép (600) forgórészét (500).
- 8. A 7. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a forgórész (500) egy hüvelyhez (702) van rögzítve, amely egy sugárirányban kiálló és a második kerékagy (7) részét képező bordához (702) van kötve.
- 9. A 7. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a második kerékagy (7) el van látva második csapággyal (710), amely a villamos gép állórészét (700) hordozza.
- 10. A 9. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a második csapágy a borda (701) tövéhez van rögzítve.-Só - .. .-. .: .* · · · ·♦4 · * · ·+ ·
- 11. Az 1. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy az első tömeg (1) tartalmaz egy tartólapot (6), amely az első kerékagyhoz (5, 50) kapcsolódik.
- 12. A 11. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a tartólapot (6) az első kerékagy (5, 50) központozza.
- 13. A 11. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy az első kerékagyon (5, 50) és a tartólapon (6) első, rögzítő elemek, illetőleg csavarok (100, 10110) mennek át.
- 14. A 13. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy az első rögzítő elemek (10) a második kerékagyon (7) átmennek és azt a hajtó tengelyhez rögzítik.
- 15. A 13. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy az első csavarok (101) a második kerékagyba (7) illeszkednek, és kerületileg váltakoznak második csavarokkal (100), amelyek a második kerékagyat (7) a hajtó tengelyhez rögzítik.
- 16. A 11. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a tartólapot (6) az első csavarok (101) a második kerékagyhoz (7) rögzítik, és hogy tartalmaz második csavarokat (100), amelyek a második kerékagyat (7) a hajtó tengelyhez rögzítik.
- 17. A 11. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy az első kerékagy (5, 50) vagy a második kerékagy (7) egyik alkatrésze a belső felületén egy vezető csapágyat (9) hordoz, amely befogadja a hajtott tengely végét.
- 18. A 11. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy egy tartótárcsa (32) van a belső élénél a tartólaphoz (6) rögzítve a második kerékagyon (7) sugárirányban kívül és a tartólapnak (6) a második tömeggel (2) ellenkező oldalán.
- 19. A 18. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a tartótárcsa (32) egy zárógyűrűt (620) hordoz, amely második forgócsapokkal (86) van ellátva a két tömeg (1, 2) között sugárirányban ható rugalmas alkatrészek (30) csuklós rögzítéséhez.
- 20. A 19. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a második tömeg a belső élén első forgócsapokat (127) hordoz a rugalmas alkatrészek (30) csuklós rögzítéséhez.
- 21. Az 1. igénypont szerinti kétlendkerekes rezgéscsillapító, azzal jellemezve, hogy a második tömeg (2) két koaxiális alkatrészből áll, mégpedig egy reakciólap (21) van forgathatóan a reakciólaphoz (21) képest az első tömeg (1) irányában, tengelyirányban eltolt belső kerékagyhoz (220) rögzítve, és egy dörzstípusú nyomatékhatároló (250) van a reakciólap (21) és a belső kerékagy (220) közé beillesztve.A meghatalmazottMészárosáé Dónusz KatalinSzabadalmi ügyvivő az S.B.G. & K- NemzetköziSzabadalmi Iroda tagja, H-1062 Budapest. Andrassy út11+ Telefon: 34-24-950, Fax: 34-24-323
Applications Claiming Priority (3)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| FR9805652A FR2778441B1 (fr) | 1998-05-05 | 1998-05-05 | Double volant amortisseur de torsion, notamment pour vehicule automobile |
| FR9809638A FR2778442B1 (fr) | 1998-05-05 | 1998-07-28 | Double volant amortisseur de torsion, notamment pour vehicule automobile |
| PCT/FR1999/001066 WO1999057456A1 (fr) | 1998-05-05 | 1999-05-05 | Double volant amortisseur de torsion, notamment pour vehicule automobile |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP0003941A2 true HUP0003941A2 (hu) | 2001-04-28 |
| HUP0003941A3 HUP0003941A3 (en) | 2002-01-28 |
Family
ID=26234308
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0003941A HUP0003941A3 (en) | 1998-05-05 | 1999-05-05 | Double flywheeled oscillator damper |
Country Status (10)
| Country | Link |
|---|---|
| EP (1) | EP0996832B1 (hu) |
| JP (1) | JP2002513895A (hu) |
| KR (1) | KR100599242B1 (hu) |
| AU (1) | AU3609399A (hu) |
| BR (1) | BR9906423A (hu) |
| DE (2) | DE69910141D1 (hu) |
| ES (1) | ES2205810T3 (hu) |
| FR (1) | FR2778442B1 (hu) |
| HU (1) | HUP0003941A3 (hu) |
| WO (1) | WO1999057456A1 (hu) |
Families Citing this family (12)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE10117709B4 (de) * | 2000-05-17 | 2007-04-05 | Heidelberger Druckmaschinen Ag | Tilger zur Schwingungsdämpfung eines rotierenden Bauteiles, insbesondere in einer Rotationsdruckmaschine |
| KR20020044225A (ko) * | 2000-12-05 | 2002-06-15 | 이계안 | 인장 스프링을 이용한 다중 질량 진동 감쇠 플라이휠 |
| WO2002061302A2 (de) * | 2001-02-02 | 2002-08-08 | Rohs-Voigt Patentverwertungsgesellschaft Mbh | Torsionsschwingungsdämpfer |
| KR100512491B1 (ko) * | 2002-11-25 | 2005-09-07 | 현대자동차주식회사 | 차량용 듀얼매스 플라이 휠 |
| DE10331371A1 (de) * | 2003-07-11 | 2005-01-27 | Zf Friedrichshafen Ag | Synchronmaschine |
| EP1503103B1 (de) * | 2003-07-28 | 2006-09-20 | LuK Lamellen und Kupplungsbau Beteiligungs KG | Drehschwingungsdämpfer |
| KR100921296B1 (ko) * | 2007-10-30 | 2009-10-09 | 현대자동차주식회사 | 하이브리드 자동차의 자동 변속기용 토셔널 댐퍼 |
| JP5338616B2 (ja) * | 2009-10-28 | 2013-11-13 | アイシン精機株式会社 | ダンパ装置 |
| CN104391505B (zh) * | 2014-08-13 | 2017-02-22 | 北京工业大学 | 一种变惯量反作用飞轮 |
| CN107920654A (zh) | 2015-07-23 | 2018-04-17 | 高露洁-棕榄公司 | 口腔护理器具 |
| DE102015225110A1 (de) * | 2015-12-14 | 2017-06-14 | Zf Friedrichshafen Ag | Zweimassenschwungrad |
| DE102017119724A1 (de) | 2017-08-29 | 2019-02-28 | Schaeffler Technologies AG & Co. KG | Drehschwingungsdämpfer |
Family Cites Families (8)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US5048657A (en) * | 1989-12-26 | 1991-09-17 | Dyneer Corporation | Centrifugal clutch with vibration dampening means |
| FR2660038B1 (fr) * | 1990-03-26 | 1994-07-08 | Valeo | Double volant amortisseur, notamment pour vehicule automobile. |
| FR2660037B1 (fr) * | 1990-03-26 | 1992-06-05 | Valeo | Double volant amortisseur, notamment pour vehicule automobile. |
| FR2662759B1 (fr) * | 1990-05-31 | 1996-04-12 | Luk Lamellen & Kupplungsbau | Dispositif de transmission de couple. |
| US5611416A (en) * | 1995-12-26 | 1997-03-18 | Ford Motor Company | Speed limiting accessory drive and crankshaft damper |
| DE19645174B4 (de) * | 1996-03-08 | 2006-04-20 | Zf Sachs Ag | Schwungmassenvorrichtung mit einer Gleitlagerung |
| DE69707733T2 (de) * | 1996-03-28 | 2003-03-13 | Valeo, Paris | Zweimassen-Schwungrad, insbesondere für Kraftfahrzeuge |
| US6119839A (en) * | 1996-07-05 | 2000-09-19 | Luk Lamellen Und Kupplungsbau Gmbh | Torsional vibration damper |
-
1998
- 1998-07-28 FR FR9809638A patent/FR2778442B1/fr not_active Expired - Fee Related
-
1999
- 1999-05-05 WO PCT/FR1999/001066 patent/WO1999057456A1/fr active IP Right Grant
- 1999-05-05 DE DE69910141T patent/DE69910141D1/de not_active Expired - Lifetime
- 1999-05-05 AU AU36093/99A patent/AU3609399A/en not_active Abandoned
- 1999-05-05 JP JP2000547380A patent/JP2002513895A/ja active Pending
- 1999-05-05 BR BR9906423-5A patent/BR9906423A/pt not_active IP Right Cessation
- 1999-05-05 DE DE19981058T patent/DE19981058T1/de not_active Withdrawn
- 1999-05-05 ES ES99918022T patent/ES2205810T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1999-05-05 KR KR1020007000076A patent/KR100599242B1/ko not_active Expired - Fee Related
- 1999-05-05 HU HU0003941A patent/HUP0003941A3/hu unknown
- 1999-05-05 EP EP99918022A patent/EP0996832B1/fr not_active Expired - Lifetime
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| ES2205810T3 (es) | 2004-05-01 |
| KR20010021520A (ko) | 2001-03-15 |
| DE69910141D1 (de) | 2003-09-11 |
| DE19981058T1 (de) | 2000-09-28 |
| EP0996832B1 (fr) | 2003-08-06 |
| FR2778442B1 (fr) | 2001-02-09 |
| FR2778442A1 (fr) | 1999-11-12 |
| AU3609399A (en) | 1999-11-23 |
| KR100599242B1 (ko) | 2006-07-13 |
| BR9906423A (pt) | 2000-07-11 |
| WO1999057456A1 (fr) | 1999-11-11 |
| JP2002513895A (ja) | 2002-05-14 |
| HUP0003941A3 (en) | 2002-01-28 |
| EP0996832A1 (fr) | 2000-05-03 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US6299541B1 (en) | Double torque flywheel in particular for motor vehicle | |
| US6561336B1 (en) | Friction clutch bearing an electric machine rotor, in particular for a motor vehicle | |
| US5367920A (en) | Damped double flywheel for a motor vehicle | |
| US5680918A (en) | Torque transmitting apparatus | |
| KR100239248B1 (ko) | 토오크전달장치 | |
| KR100569923B1 (ko) | 피스톤 기관의 크랭크샤프트를 위한 진동 댐퍼 | |
| US6424065B1 (en) | Starter-generator for a motor vehicle | |
| HUP0003941A2 (hu) | Két lendkerekes rezgéscsillapító | |
| KR20010042486A (ko) | 분리형 플라이휠 | |
| ITMI981829A1 (it) | Dispositivo per lo smorzamento di vibrazioni torsionali ad elevata semplicita' di produzione | |
| GB2251284A (en) | Torsional vibration damper | |
| US5784928A (en) | Damped flywheel, especially for a motor vehicle | |
| JP3968337B2 (ja) | 特に自動車用の駆動系統 | |
| KR20130129237A (ko) | 벨트 풀리 댐퍼 | |
| US7235904B2 (en) | Device for coupling a housing arrangement of a coupling device to a rotor arrangement of an electric machine | |
| US8371948B2 (en) | Flywheel device | |
| US5476166A (en) | Flywheel and clutch system for a motor vehicle | |
| US5518100A (en) | Apparatus for compensating for fluctuations of torque | |
| EP0308829B1 (en) | Torque variation absorbing device | |
| CN217761888U (zh) | 用于将内燃机减振地联接在机动车的动力总成的用于混动模块的离合器设备 | |
| WO2000056565A1 (fr) | Ensemble constitue d'un embrayage associe a une machine electrique, notamment pour vehicule automobile | |
| US6586852B2 (en) | Drive system | |
| KR20040034739A (ko) | 차량 엔진의 크랭크샤프트에 전기 회전 기계의 회전자를갖는 클러치 플라이휠 조립체 | |
| US6448674B1 (en) | Drive system | |
| FR3013640A1 (fr) | Ensemble de transmission pour vehicule hybride equipe d'un amortisseur pendulaire |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| FD9A | Lapse of provisional protection due to non-payment of fees |