HU202993B

HU202993B - Method for making homodispersion photoemulsion

Info

Publication number: HU202993B
Application number: HU862937A
Authority: HU
Inventors: Margit Csulyak; Peterne Dr Kiss; Miklos Lajta; Miklos Szuecs
Original assignee: Forte Fotokemiai Ipar
Priority date: 1986-07-16
Filing date: 1986-07-16
Publication date: 1991-04-29
Also published as: HUT44102A; DE3723419A1

Description

A találmány tárgya eljárás többszörös héjszerkezetű, homodiszperz ezüet-halogenid kristályokat tartalmazó fényképészeti emulzió előállítására.

Az ezüst-halogenid fényképészeti emulziók hagyományos, egysugaras lecsapással történő előállításakor a szabad halogenidionok koncentrációjának állandó változása miatt heterodiszperz kristályok keletkeznek. Ilyenkor a fotográfiai tulajdonságok alapvetően a részecskék méret szerinti eloszlásától függenek. Ezt a technológiai tényezők kie változása is erősen befolyásolja, ami a fényérzékeny anyag jellemzőinek ismételhetőségét rontja.

A granulometriai tulajdonságok állandósága az ezüst-halogenid kristályok lecsapásának speciális technológiájával biztosítható [E. Moisar - E. Klein: Berichte dér Bunsenges. Phys. Chem., 67 (1963 ) 949]. E módszerrel a kristályokat a szabad halogenidion-koncentróció automatikával szabályozott, állandó értéke mellett, kettős lefolyatással csapjuk le; ekkor homodiszperz részecskék keletkeznek. Az ilyen kristályok előállításához rendszerint inért (aktív anyagokat csak néhány milliomod részben tartalmazó) zselatinokat alkalmaznak, s a fotográfiai tulajdonságokat mesterségesen adagolt érzókenyitőés gátlóanyagok segítségével szabályozzák.

A fotográfiai jellemzők befolyásolhatók ún. mag/héj szerkezetű kristályokkal is. [E. Moisar - S. Wagner: Berichte dér Bunsenges. Phys. Chem., 67 (1963) 356, illetve 1 169 290. számú német szövetségi köztársaság beli szabadalmi leírás]. Ezek úgy készülnek, hogy meghatározott méretű kristályra, a magra, ettől eltérő összetételű réteget, héjat vagy héjakat visznek fel, szabályozott kettős lefolyatással. igy például a 3 935 014. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint AgBr magra AgCl héjat építenek, vagy ezüst-bromid magra, csökkenő kloridtartalommal három Ag(Cl, Br) héjat visznek fel. Egy másik megoldás szerint Ag(Br, I) magra AgBr héjat választanak le (3 206 313. számú amerikai egyesült államokbeli leirás).

A héjvastagság változó. Ha a központi magon egy héj foglal helyet, mint a legtöbb esetben, a héj viszonylag vastag; például a 3 761 276. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás szerint 0,2-0,5 nm. Több héj esetén a vastagság 0,1 jum, vagy kevesebb, mint például az egyesült királyságbeli 2 095 853A. számú bejelentésben: 0,01-0,1 ym határok között található.

Az egyes héjak felülete kémiailag érzékenyithetó [3 317 322. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, G. Junkere és társai: J. PhoL Sci., 22 (1974) 174],

A kettős lefolyatás alatt a kristályokba Pb²* vagy Cd²* ionok [C. R. Berry - D. C. Skillman. Phot. Sci. Eng., 11 (1967) 411], illetve egyéb többértékű ion, mint a Fe2+, Ru³*, Rh³*, Pd²*, Os³*, ír³*, Pt⁴* és Bi³* ionok építhetők be, amelyek direkt-pozitiv és fordítós emulziókban a belső érzékenységet növelik [J. W.. Mitchell: Phot. Sci. Eng., 27 (1983) 81]. Mag/héj szerkezetű lapkristályokba irídium, ólom, arany, kadmium, cink és erbium bevitelét írják le (2 110 831 A. számú egyesült királyságbeli bejelentés).

E találmány célja az emulziók fotográfiai tulajdonságai szabályozásának tökéletesítése.

A találmány alapja az a felismerés, hogy többszörös héjszerkezet kialakításával, amelyben egy-egy héj vastagsága kisebb, mint 0,01 μηι, s a teljes héjszerkezet vastagsága nem éri el a Debye-távolságot, - a héj kémiai összetételének változtatásával tetszőlegesen szabályozható a kristály peremrétegében a tértöltés-eloszlás. Ez azért nagyfontosságú, mert a legújabb kutatások szerint [N. Starbov - J. Malinovski: Phot. Sci. Eng., 32 (1984) 245] a rácsközi ezüstion közvetlen résztvevője a látenskép-képzódési folyamatnak, s jelenléte döntő mind a már befogott elektron semlegesítése, mind az ezüst-centrumok előhívható méretű aggregátummá történő növekedése szempontjából. A belső látenskép eloszlása nagyon jól követi a rácsközi ezüstionok eloszlását a tértöltés rétegben, s a felület alatti tartományban a fotogerjesztett elektronok befogásának és semlegesítésének valószínűsége arányos a tértöltés rácsközi ionjainak koncentrációjával.

A találmány alapja az a felismerés is, hogy a tértöltés-eloszlást elsősorban a héjakba különböző koncentrációkban bevitt fémionokkal, illetve jodidionokkal célszerű szabályozni.

A találmány alapja az a felismerés is, hogy a héjak összetételének változtatásával jelentősen befolyásolható a kristályok felületi érzékenyíthetősége.

A találmány további alapja az a felismerés, hogy a héjba In³* ée/vagy La³* ionokat beépítve, egyéb fémionnál kedvezőbb fotográfiai hatás érhető el.

Az In³* és La³* ionok lecsapásakor történő alkalmazását a 190 408 számú magyar szabadalmi leírásban ismertettük. Ott azonban nevezett ionok az ezüst-nitrát beadagolásának teljes időtartama alatt jelen vannak, igy azok a keletkezett heterodiszperz kristályok egész térfogatában oszlanak el.

A találmány szerinti eljárásban állandó pAg mellett, szabályozott kettős lefolyatással, homodiszperz ezüst-halogenid kristályokat csapunk le és növesztünk meg a szükséges méretig, a feleslegben levő ionokat szükség szerint eltávolítjuk, a kristályokat adott esetben kémiai érzékenyitésnek vetjük alá, majd az emulziót ellátjuk a szükséges adalékanyagokkal, oly módon, hogy a kiindulási oldatok összetételének és az ezüst-nitrát ill. halogénsó mennyiségének alkalmas változtatásával L>0,180 pm méretű (ahol L a kristályvetület területével megegyező területű kör átmérője), egy központi magból, s legalább

HU 202993 Β négy, egyenként 0,005-0,0098 pm vastagságú, eltérő összetételű héjból felépülő kristályokat állítunk elő, miközben a héjszerkezet vastagsága nem éri el a DEBYE-távolságot.

A találmány szerinti eljárásban minden négy héj közül legalább egy héj 10‘⁷-10*²mól/mól AgX mennyiségben In³* és/vagy La³* ionokat, s legalább egy héj 10^_3-10 mólX-nyi mennyiségben jodidionokat tartalmaz. ,

A találmány szerinti eljárásban minden négy héj közül legalább egy olyan héj, amely indium-, lantán- vagy jodidionokkal nem rendelkezik, 10⁷-10*² mól/mól AgX mennyiségben - a képletben X jelentése halogénatom - a periódusos rendszer II., III., IV. vagy VIII. oszlopának egy elemét tartalmazza. Ezt lehet például Cd²*, Pb²*, Ca²*,

Pd²*, Be²*, Mg²* ion, vagy Rh³*, Y³*, Bi³*, ír³*, Au³*, Os³*, Ru³* ion, vagy Ír⁴*, Pt⁴* és Ce⁴* ion.

A találmány szerinti eljárásban a kris'tálymag AgCl-ból, Ag(Cl, J)-ból, Ag(Cl, Br)-ból, Ag(Cl, Br, J)-ból, AgBr-ból és Ag(Br, J)-ból állhat.

A találmány szerinti eljárásban ez emulziót a szokásos adalékanyagokkal (színérzékenyítő, stabilizátor, cserző, nedvesítő, szinképző, stb.) látjuk él.

Színérzékenyitők lehetnek például 1-etil-3’-fenil-2-kino-5’-rodanin (szinezék-1), 3,3’-dietil-l’-fenil-benzoxazolidén-(etilidén-2’-tio-hidantoin) (színezék-Π), . 3,3’-dietil-6,6’-dinaftil-9-fenil-tiokarbocianin (színezék-III), benztiazol-fenil-2-til-hidantoin-tetrametin-merocianin (színezék-IV) (P. Glafkides: Photographic Chemistry, Vol. II. 832-856. old. Fountain Press, London 1960).

Stabilizátorként például a következő vegyületek használhatók: 4-hidroxi-6-metil-l,3,3a,7-tetraazaindol (TAI), l-fenil-5-mei— kapto-tetrazol (FMT), merkapto-benztiazol (MBT) stb. (G. F. Duffin: Photographic Emulsion Chemistry, 138-141. old. Focal Press, London 1966).

A cserzőanyagok lehetnek például formaiin, glioxál, glutáraldehid, 2,4-diklór-6-oxi-s-triazin, stb.) T. H. James: The Theory of the Photographic Process, IV. Ed. 82. old. Mc Millan, New York, 1977).

Nedvesitőszerként például alkenil-borostyánkósav-poligliceridek, dodecil-fenol-poliglikoléter, szaponin, stb. használhatók (Β. M. Derjagin - S. M. Levi: Film Coating Theory, 162. old., Focal Press, London, 1966).

A találmány szerinti eljárás előnyei a következők:

1. Kisebb méretű kristályokkal nagyobb érzékenység nyerhető, mint a hagyományosan előállított emulzióval. A találmány szerinti rétegek ezért jobb fedöképességű, éleeebb és finomabb szemcsézettségű képet adnák, mint az azonos érzékenységű heterodiszperz emulziókkal előállítottak.

2. Az indiumionokat tartalmazó rétegekben az azonos energiatartalmú, de nagy intenzitású és rövid (10^10^-6 s) megvilágításoknál kisebb mértékű a denzitáscsökkenés, mint az azt nem tartalmazóknál. (Eltérés a viszonossági törvénytől, F. EVVA: A fotográfiás rejtett kép, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, 65. oldal).

3. Az emulziók fotográfiai tulajdonságainak ismételhetősége lényegesen javítható.

A találmány szerinti eljárást a következő kivitelezési példák szemléltetik.

1. példa

200 ml L=0,120 pm méretű AgBr kristályokat (0,209 mól) tartalmazó emulzióhoz PBr=2,5 és -50 °C mellett, keverés közben, kettős sugárban,. 120. perc alatt 365 ml 4 M .AgNÖ3 és 365 ml 4 M KBr oldatot vezetünk; L=0,240 pm méretű kristályokat kapunk.

Ezen alapemulzió 130 ml-éhez hozzáadunk 770 ml 5 tX-οβ inert-zselatin oldatot, amely 15 pM/M AgX mennyiségben nátrium-tioszulfátot tartalmaz, a pBr-t 3,0-ra állítjuk, majd 60 °C-on 60 perces kémiai érlelést hajtunk végre.

Az érlelés befejeztével az emulzió alikvot részéhez hozzáadjuk a szokásos adalékokat (1 mól AgX-ra számolva 80 ml 0,05 tX-os szinezék-II oldat, 100 ml 50 tX-os glicerinoldat, 20 ml 5 tX-os formaiin, 250 ml 1 tX-os TAI oldat, 40 ml 4 tX-os szaponin oldat), majd 10² g/dm² ezüsttartalommal papírhordozóra öntjük (A).

A szintézist ezután úgy ismételjük meg, hogy a L=0,120 pm méretű kirstályokból, az előbbi feltételek mellett, először L=0,200 pm méretűeket növesztünk, 197 ml 4 m AgNO3 és 197 ml 4 M KBr oldat 60 perc alatti befolyatásával, majd a héjak előállítására négy egymást követő részletben 42-42 ml 4 M AgNO3 és KBr oldatot vezetünk be az emulzióba 13-13 perc alatt, oly módon, hogy vagy az AgNOa- vagy a KBr-oldat a szükséges roenynyiségben tartalmazza a kívánt adalékot, igy L=0,238 pm méretű kristályokat kapunk, amelyek négy héjjal rendelkeznek, egyenként 0,0095 pm vastagsággal. A továbbiakban úgy járunk el, mint (A) emulziónál (B-L emulziók).

Az igy kapott rétegekből szenzitogramot exponálunk 2850 K színhőmérsékletű izzólámpával, s 18 °C-on 2 percig a következő öszszetételü oldatban hívjuk elő azokat: 1 g inétól, 20 g vízmentes nátrium-szulfit, 4 g hídrokinon, 10 g vízmentes nátrium-karbonát, 1 g káliura-bromid - 1 liter vízben.

A héjakba vitt adalékokról s a rétegek fotográfiai tulajdonságairól az 1. táblázat ad tájékoztatást.

Az eredményekből kitűnik, hogy a héjszerkezet nélküli (A) emulzió fotográfiai tulajdonságai nem elég stabilak (inkubáció ha-35

HU 202993 Β téséra jelentősen csökken a gradáció, s megnő a magasabb hőmérsékletű előhívás alatt képződő fátyol). Ezzel szemben a héjszerkezetű kristályokat (különösen az indium- és jodidionokat) tartalmazó rétegek fotográfiai 5 tulajdonságaik inkubáció alatti állandóságával tűnnek ki. Az indiumionokat többszörös héjszerkezetben tartalmazó kristályok emellett nagyobb érzékenységgel rendelkeznek.

1. Táblázat

Emulzió Héj felépítése Fotográfiai jellemzők

	1.	2.	3.	4.	Átlag- gradiens	Rel. érzékenység	Dm	Do
18°, 2’	30°, 10’
(A)	-	-	. -	-	F 2.20	100	1.80	0.04	0.23
					I 1.82	110	1.72	0.05	0.48
(B)	In³*	-	-	-	F 2.60	104	1.85	0.05	. 0.20
•					I 2.56	98	1.80	0.06	0.21
(C)	In³*	-	i-	-	F 2.23	115	1.70	0.05	0.20
					I 2.07	101	1.80	0.07	0.17
(D)	La³*	-	-	-	F 2.30	80	1.85	0.04	0.20
					2.20	72	1.80	0.05	0.22
(E)	La³*	-	i-	-	F 1.96	110	1.70	0.05	0.28
					I 1.94	104	1.84	0.04	0.29
(F)	In³*	-	In³*	-	F 2.40	132	1.80	0.05	0.25
					I 2.46	122	1.82	0.06	0.27
(G)	In³*	-	In³*	I-	F 2.90	110	1.90	0.06	0.25
					I 2.82	105	1.86	0.07	0.28
(H)	In³*	-	I-	i-	F 2.66	85	1.80	0.06	0.25
					I 2.50	76	1.78	0.06	0.30
(J)	In³*	Cd²*	I-	-	F 2.30	126	1.75	0.05	0.15
					I 2.16	120	1.76	0.05	0.17
(K)	In³*	Rh³*	I-	-	F 2.40	119	1.78	0.04	0.16
					I 2.30	100	1.80	0.06	0.18
(L)	In³*	-	Ru³*	I-	F 2.42	156	1.80	0.06	0.20
					I 2.32	142	1.76	0.06	0.25

Megjegyzés: Adalékok: indium-nitrát, lantán-klorid, kálium-jodid, kadmium-bromid, rhódium-klorid, ammönium-hexakloro-ruténét,

In³*, La³*, Cd²* koncentráció

10-⁵ mól/mól, Rh³*, Ru³* koncentráció 10⁷ mól/mól; jodidion-koncentráció 3. héjban 0,5 MX,

4. héjban 2 MX (H), illetve 0,1 MX (L)

F=friss, kezeletlen minta, 1=50 °C-on 5 napos inkubáció után.

2. példa 45

Az 1. példában előállított L=0,240 pm méretű (C) alapemulzióból 125 ml-t flokkulálunk, 475 ml 7,6 tX-os inertzselatin oldattal rediszpergáljuk, s az emulzió pBr értékét 50 3,00-ra állítjuk. Ezután hozzáadunk 25 μΜ/Μ AgX mennyiségben nátrium-tioszulfátot és 10 μΜ/Μ ammónium-aranytiocianátot, majd 60 °C hőmérsékleten 120 perces kémiai érlelést hajtunk végre. Az érlelés befejeztével 55 hozzáadjuk a szokásos adalékokat (lásd 1. példa), majd 2,5.10*² g/dm² ezüsttartalommal triacetát-hordozóra öntjük. Az így kapott filmből az ANSI PH 2.5-1972 szabvány szerint szenzitogramot készítünk: 4 perc előhívás 60 után 25 ASA érzékenység adódik. Ugyanezen expozícióval, Kodak D-ll előhívóban 20 °C-on 7 perc alatt ·χ=4,20 meredekségű jelleggörbét kapunk. Ilyen feltételek melletti kidolgozáskor a réteg feloldóképessége 125 vonal/mm.

HU 202993 Β

3. példa

200 ml, L=0,240 pm méretű AgBr oktaéder kristályokat (0,316 mól) tartalmazó emulzióhoz pBr=2,5 és 50 °C mellett, keverés 5 közben, kettős sugárban 62 perc alatt befolyatunk 187 ml 4 M AgNCb és 187 ml 4 N KBr oldatot. Ekkor L=0,360 pm méretű kristályok keletkeznek.

Ennek az emulziónak 150 ml-ét flokku- jq Iái juk, 450 ml 7 t%-os inért zselatin oldattal rediszpergáljuk, a pBr értéket 3,00-ra állítjuk, majd 30 pmol/mol nátrium-tioszulfátot és 12 pmol/mol ammónium-aranytiocianátot adunk hozzá, és 54 °C-on 160 perces kémiai érlelést 15 hajtunk végre.

Az érlelés befejeztével az emulzió alikvot részéhez hozzáadjuk a szokásos adalékokat (1 mól ezüst-halogenidre: 200 ml 0,1 t%-os színezék-IV oldat, 160 ml 50 t%-os glice- 20 rin oldat, 80 ml 4 tX-os szaponin oldat, 40 ml 5 t%-os formaiin, 300 ml 1 t%-os TAI oldat).

Az emulziót ezután 3,5.IO*² g/dm² ezüsttartalommal triacetát hordozóra visszük (A).

A szintézist ezután úgy ismételjük meg, 25 hogy a L=0,240 pm méretű kiindulási kristályokból, (A)-nál említett feltételek mellett,

108 ml 4 M AgNOs és 108 ml 4 M KBr oldat 36 perc alatti lefolyatásával először L= =0,320 pm méretűeket növesztünk, majd a héjak előállítására négy egymást követő részletben, 8-8 perc alatt, 20 ml 4 M AgNO3 és 20 ml 4 M KBr oldatot vezetünk be oly módon, hogy vagy az AgNOs- vagy a KBr-oldat meghatározott mennyiségben tartalmazza a héj felépítéséhez szükséges adalékot. így L=0,356 pm méretű kristályokat kapunk, amelyek 4 héjjal rendelkeznek egyenként 0,009 pm vastagsággal. A továbbiakban úgy járunk el, mint (A, emulzió készítésekor (B-F emulziók).

A héjakba beépített adalékok minőségét és mennyiségét, s a rétegek fotográfiai tulajdonságait a 2. táblázat mutatja be. Az utóbbiakat az ANSI PH 2.5-1972. szabvány előírásai szerint határoztuk meg, 5 perces elóhívási idő mellett.

Emulzió	Héj felépítése	Keze- lés	Fotográfiai jellemzők
1. 2. 3.	4.	Relatív érzé- kenység	Átlag gradiens	Do	£shs
(A)	- _ _		F	100	0.58	0.06	12
			I	95	0.52	0.08
(B)	In³⁴ - J-	-	F	130	0.65	0.06	11
			I	116	0.63	0.07
(C)	La³⁴ - J-	-	F	110	. (V70	n.ns	m
			I	105	Ό.61	0.05
(D)	In³⁴ - In³⁴	-	F	140	0.62	0.04	10
			I	129	0.60	0.05
(E)	In³⁴ - In³⁴	J-	F	146	0.60-	0.08	10
			I	150	0.58	0.10
(G)	Hagyományos Ag/Br,J/	F	150	0.63	0.08	22
	emulzió/¹		I	130	0.61	0.10
(F)	ín³⁴ - Ru³⁴	1-	F	160	0.63	0.07	11
			I	150	0.61	0.08

Megjegyzés: 1 Átlagos átmérő d=0,35 pm, C=16%

In³⁴ koncentráció 10*⁵ mól/mól;

Ru³⁴ koncentráció

IO^-® mól/mól: jodidtartalom:

0,5 mól% 55

F = friss, kezeletlen minta,

1=50 °C-on 5 napos inkubáció után.

Az eredményekből kitűnik, hogy a többszörös héjszerkezetű kristályok azonos méret 60 mellett nagyobb érzékenységet adnak, mint a héjszerkezet nélküliek, illetve azonos érzékenység esetén az előbbiek finomabb szemcsézettséget (lásd 5rms értékeit) eredményeznek, mint a hagyományos Ag/Br, J/ 65 emulziók.

4. példa

200 ml L=0,360 pm méretű oktaéderes AgBr kristályokat' (0,387 mól) tartalmazó emulzióhoz (pBr=2,5) 50 °C-on keverés közben, 60 perc alatt, kettős sugárban befolyatunk 1728 ml 1,5 M AgNOa oldatot és 1728 ml halogenid oldatot, amely KBr-ra 1,47 mólos, KJ-ra 0,03 mólos. Ekkor L=0,720 pm méretű kristályokat kapunk.

Az emulzió 300 ml-ét (fémezüst-tartalma 44,7 g) flokkuláljuk, 400 ml 10%-os inért zselatinoldattal rediszpergáljuk, a pBr értéket 3,00-ra állítjuk, majd 25 pM/M nátriumtioszulfát és 10 pM/M ammónium-aranytio-59

HU 202993 Β cianát hozzáadása után 54 °C-on 150 perces kémiai érlelést hajtunk végre.

Az érlelés befejeztével az emulzió alikvot részéhez a következő adalékokat adjuk,' 1 mól ezüst-halogenidre: 120 ml 50 t%-os glicerinoldat, 85 ml 4 t%-os szaponinoldat, 40 ml 5 t%-os formaiin, 320 ml 1 t%-os TAI oldat. Az emulziót ezután triacetát hordozóra viszszük fel, oldalanként 3,5 g/m² ezüsttartalommal. (A)

A szintézist ezután úgy ismételjük meg, hogy (A) emulziónál ismertetett módon először L=0,663 pm méretű kristályokat növesztünk 1297 m 1,5 M AgNOs oldat és 1297 ml haiogenid oldat (amely KBr-ra 1,47 mólos, KJ-ra 0,03 mólos) 43 perc alatti lefolyatásával, majd a héjak előállítására hat egymást követő részletben 72-72 ml 1,5 M AgNO3 és 1,5- M

KBr oldatot vezetünk be 2,5-2,5 perc alatt, oly módon, hogy az AgNO3 vagy KBr oldat a kívánt mennyiségben tartalmazza a héj felépítéséhez szükséges adalékot, igy L=0,720 p, méretű, hat héjat tartalmazó kristályokat állítunk elő egyenként 0,0095 pm vastagsággal (B-D emulziók). A továbbiakban úgy járunk el, mint (A) emulzió készítésekor.

A héjakba beépített adalékok minőségét és mennyiségét, s a rétegek fotográfiai tulajdonságait a 3. táblázat szemlélteti. A szenzitogramokat az ANSI PH 2.5-1972. szabvány szerint exponáltunk (lóg Ho=0,087), majd Agfa-30 előhívóban 20 °C-on 5 percig hívtuk eló. Az érzékenységet az S=0,8/Hk képlet szerint számoltuk, ahol Ά a Dk=Do+ +0,1 denzitás-kritérium létrehozásához szükséges megvilágitottságot jelenti.

3. Táblázat

Emulzió	Héj felépítése	6.	Kezelés	í	S	Do	Daax
1.	2. 3.	4.	5.
(A)	-	- -		-	-	F	1.95	80	0.Ό8	2.46
						I	1.46	88	0.15	2.36
(B)	In³*	In³*	-	J-	-	F .	2.18	150	0.10	2.63
						I	2.10.	146	0.11	2.60
(C)	In³*	In³*	J-	J-	-	F	2.02	168	0.12	2.56
						I	1.96	160	0.12	2.54
(D)	In³*	In³*	•J-	J-	J-	F	1.80	193	.0.16	2.40
						I	1.76	195	0.18	2.42

Megjegyzés: In³* adagolás 10⁵ M/M, jodidtartalom (B) emulzióban 0,6 m%, (C) emulzióban 4. héjban 2 m%, 5. héjban 1 m%, (D) 40 emulzióban kifelé haladva 2, 1, illetve 0,2 m%.

Do hordozó nélkül értendő F és I jelölése, mint előbb

Az eredményekből kitűnik, hogy a héj- 45 szerkezetes kristályokat tartalmazó rétegek érzékenysége jelentősen megnövekedett, miközben a gamma-érték csak kismértékben csökkent.

Claims

1. Eljárás homodiszperz ezüst-halogenid fényképészeti emulzió előállítására, a kristályok állandó pAg mellett, szabályozott kettős 5 lefolyatással történő lecsapásával és L> >180 nm méretre - ahol L a kristályvetület területével megegyező területű kör átmérője

- történő növelésével, a feleslegben lévő ionok flokkulálással vagy más ismert mód- 10 szerrel történő szükség szerinti eltávolításával, adott esetben a kristályok kémiai érzékenyítésével és az öntéshez szükséges ismert adalékanyagok, így színérzékenyítők, lágyítók, nedvesitőszerek, cserzőanyagok, stabili- 15 zátorok hozzáadásával, azzal jellemezve, hogy ismert módon előállítunk egy 0,180 pm-nél nagyobb méretű magot, majd a magra legalább négy, egyenként 0,005-0,0098 nm vastagságú héjat viszünk fel oly módon, hogy 20 minden négy héj közül legalább egy héjba 10'⁷ - 10 mól/mól AgX mennyiségben - a 'képletben X jelentése halogénatom . - In³* és/vagy La³* ionokat, s legalább egy héjba 10³ - 10 mólX-ban jodidionokat viszünk be 25 és minden négy héj közül legalább egy olyan héjba, amely indium-, lantén- vagy jodidionokkal nem rendelkezik, 10~⁷ - 10*² mól/mól AgX mennyiségben - a képletben X jelentése halogénatom - a periódusos rendezer II. 30 vagy VIII. oszlopának egy elemét visszük be addig, amíg a héjszerkezet vastagsága nem éri el a DEBYE-távolságot.

(Elsőbbsége: 1986. 07. 16.)

2. Eljárás homodiszperz ezüst-halogenid 35 fényképészeti emulzió előállítására, a kristályok állandó pAg mellett, szabályozott kettős lefolyatással történő lecsapásával és

L>180 pm méretre - ahol L a kristály vetület területével megegyező területű kör átmérője - történő növelésével, a feleslegben lévő ionok flokkulálással vagy más ismert módszerrel történő szükség szerinti eltávolításával, adott esetben a kristályok . kémiai érzékenyitésével és az öntéshez szükséges ismert adalékanyagok, igy színérzékenyítők, lágyítók, nedvesitőszerek, cserzőanyagok, stabilizátorok hozzáadásával, azzal jellemezve, hogy ismert módon előállítunk egy 0,180 pm-nél nagyobb méretű magot, maid a magra legalább négy, egyenként 0,005-0,0098 pm vastagságú héjat viszünk fel oly módon, hogy minden négy héj közül legalább egy héjba 10~⁷ - 10 mól/mól AgX mennyiségben - a képletben X jelentése halogénatom - In³* és/vagy La³* ionokat, b legalább egy héjba ΙΟ^-3 - 10 mól%-ban jodidionokat viszünk be és minden négy héj közül legalább egy olyan • héjba, amely indium-, lantán- vagy jodidionokkal nem rendelkezik, ΙΟ⁷ - 10*² mól/mól AgX mennyiségben - a képletben X jelentése halogénatom - a periódusos rendszer II, III, IV, vagy VIII. oszlopának egy elemét visszük be addig, amíg a héjszerkezet vastagsága nem éri a DEBYE-távolságot. (Elsőbbsége: 1987. 04. 14.)

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kristálymag AgCl-ból, Ag(Cl, J)-ból, Ag(Cl, Br)-ból, Ag(Cl, Br, J)-ból, AgBr-ból illetve Ag(Br, J)-ból áll. (Elsőbbsége: 1986. 07. 16.)

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kristálymag AgCl-ból, Ag(Cl, J)-ból, Ag(Cl,' Br)-ból, Ag(Cl, Br, J)-ból, AgBr-ból illetve Ag(Br, J)-ból áll. (Elsőbbsége: 1987. 04. 14.)