HU200264B - Fungicides containing as active substance derivatives of triasole and piperidine - Google Patents

Description

A találmány tárgya gombákkal szembún szinergetikus hatással rendelkező fungicid készítmény.

A találmány szerinti készítmény két különböző kémiai osztályba tartozó hatóanyagot tartalmaz, melyek eddig ergoszterin-szintézist gátló hatásukról voltak ismeretesek.

A találmány szerinti készítmény (I) komponense a Propiconazol, az (1) képletű 1-[2-(2,4-diklór-fenil)-4-propil-l,3-dioxolan-2-il-metil-lH-l,2,4-triazol. A hatóanyagot az 1 522 657. számú nagy-britanniai szabadalmi leírás ismerteti.

A találmány szerinti készítmény (II) komponense a Fenpropidin (II) képletű l-[3-(4-terc-butil-fenil)-2-metil-propil]-piperidin. Ezt a hatóanyagot a 27 52 135. számú NSZK-beli nyilvánosságra-hozatali irat ismerteti.

Az (I) komponens, a Propiconazol négy sztereoizomer-alakban állhat, melyek különböző fungicid hatással rendelkeznek. A Fenpropidin, a (II) komponens két enantiomer formában állhat, melyek ugyancsak különböző fungicid hatással rendelkeznek. A találmány magába foglalja az (I) és (II) képletű vegyületek tiszta izomerjeinek elegyeit is.

A gyakorlatban előnyösen a tiszta (I) és (II) képletű hatóanyagokat alkalmazzuk, melyekhez további mezőgazdasági hatóanyag, például inszekticid, akaricid, nematocid, herbicid, növény növekedést szabályozó anyag és műtrágya, valamint főleg további mikrobicid hatóanyag adagolható.

Szakember számára ismeretes, hogy egy hatóanyag fungicid spektruma általában egy másik, más hatásterületű fungicid hozzáadásával kiszélesíthető.

Ilyen esetekben két hatóanyagot kombinálnak, melyek egymással szemben kémiailag inertek, és célszerűen fungicid hatásuk eltérő biológiai mechanizmuson alapul, igy például a 2 110 934. számú nagy-britanniai szabadalmi leírás olyan fungicid keverékeket ismertet, melyek egyik komponense adenozin-dezamináz-gátló hatású, mig a másik az ergoszterin bioszintézisét (a gomba sejtmembránjában) gátolja. A 2 110 934. számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban az ergoszterin-inhibitorok között mind a triazol-származékokat, mind a piperidin-származékokat említik, más típusú hatóanyagok mellett.

Meglepő módon úgy találtuk, hogy a Propiconazol és Fenpropidin, melyek ugyanabba az ergoszterin-bioszintézist gátló fungicid hatóanyagok csoportjába tartoznak, egymással keverve, vagy közvetlenül egymás után alkalmazva igen erős hatással rendelkeznek, mely nemcsak az egyes komponensek hatását múlja felül, hanem szinergizmus lép fel, azaz az addiciós hatásnál lényegesen magasabb aktivitást érünk el.

Egy ilyen hatóanyag-keverékkel ezenkívül olyan kórokozókat is teljes mértékben elpusztítottunk, melyek a triazol-tipusú fungicidekkel szemben csak alig voltak érzékenyek.

így a találmány a technika jelenlegi állását jelentős mértékben gazdagítja.

A két hatóanyag előnyös keverési tömegaránya (1):(11) = 10:1 - 1:10, előnyösen (1):(11) = 5:1 - 1:5.

Számos esetben előnyösek az olyan keverékek, melyekben a tiszta hatóanyagok keverési tömegaránya (1):(11) =4:1 - 1:5, főleg 3:2 - 1:3, például 2:5.

A találmány szerinti (I) és (II) képletű hatóanyagokat tartalmazó keverékek igen előnyös kurativ, megelőző és szisztemikus fungicid tulajdonságokat mutatnak kultúrnövények védelme esetén. A találmány szerinti hatóanyag-keverékekkel különböző haszonnövényeken vagy azok részein (gyümölcs, virág, lomb, hagyma, gyökér, stb.) a jelenlevő mikroorganizmusok visszaszoríthatok vagy elpusztíthatok, ugyanakkor a később kifejlődő növényi részeket az ilyen mikroorganizmusok nem károsítják. Ez különösen jelentős olyan mikroorganizmusok esetén, melyek a triazol-tipusú fungicidekkel szemben kismértékű rezisztenciát fejlesztettek ki.

A találmány szerinti hatóanyag-keverékek a következő osztályokba tartozó növény-patogén gombák ellen hatékonyak: Ascomycetes (például Venturia, Podosphaera, Erysiphe, Monilinia, Uncinula), Basidiomycetes (például a Hemileia, Rhizoctonia és Puccinia nemzetségek tagjai), Fungi imperfecti (például Botrytis, Helminthosporium, Rhynchosporium, Fusarium, Septoria, Cercospora, Alternaria és főleg Pyricularia). A hatóanyag-elegyek szisztemikusan hatnak. Azokat alkalmazhatjuk például csávázószerként a vetőanyag (gyümölcs, gumó, mag) és dugványok kezelésére, a gombás fertőzések elleni védelemre, valamint a talajban élő növény-patogén gombák ellen. A találmány szerinti hatóanyag-keverékek a haszonnövények számára jól elviselhetőek és nem környezetszennyezőek.

A találmány szerinti eljárás során haszonnövényként, illetve célnövényként például a következő növényfajok említhetők: gabonafélék, így búza, árpa, rozs, zab, rizs, szorghum és ezekkel rokon növények, répafélék, például cukor- és takarmányrépa, almatermésűek, csonthéjas, magos és bogyós gyümölcsök, például alma, körte, szilva, barack, mandula, cseresznye, eper, málna és szeder, hüvelyesek, például babfélék, lencse, borsó, szója, olajos növények, például repce, mustár, mák, olivafélék, napraforgó, kókusz, ricinus, kakaó, földimogyoró, uborkafélék, például tők, uborka, dinnye, rostos növények, például gyapot, len, kender, juta, citrusfélék, például narancs, citrom, grapefruit, mandarin, zöldségfélék, például spenót, fejeskáposzta, spárga, kelfélék, murokfélék, hagynia, paradicsom, burgonya, paprika, babérfélék, például avocado, cinnamónium, kám3

HU 200264 Β fór, vagy egyéb növények, például kukorica, dohány, dió, kávé, cukornád, tea, szőlő, komló, banán és természetes kaucsuknövények, valamint dísznövények, például világok, diszbokrok, lombos fák és tűlevelűek, például fenyőfélék. Természetesen a találmány tárgya nem korlátozódik a fent felsorolt növények kezelésére.

Az (I) és (XI) képletű hatóanyagok elegyét készítmény formájában alkalmazzuk. Az (1) és (II) képletű hatóanyagok egyidőben alkalmazhatók, felvihetők azonban egymás után is 24 órán belül a kezelendő felületre vagy növényekre, adott esetben más, a formálási technikában szokásosan alkalmazott hordozóanyagokkal, tenzidekkel vagy más, adagolást elősegítő adalékanyagokkal együtt is.

A megfelelő hordozóanyagok és adalékanyagok szilárdak vagy folyékonyak lehetnek, és a formálási technikában a célnak megfelelően alkalmazott anyagok lehetnek, például természetes vagy regenerált ásványi anyagok, oldó-, diszpergáló-, nedvesitővagy kötőanyagok, töltőanyagok, tapadást elősegítő anyagok vagy műtrágyák lehetnek.

Az (I) és (II) képletű hatóanyagokat tartalmazó elegy felhordásának egy előnyös eljárása a talaj feletti növényi részekre mindenekelőtt a levélzetre történő felvitel. Az alkalmazások száma és a felvitt mennyiség mindenkor a kórokozó biológiai és klimatikus életkörülményeitől függ. Történhet azonban a hatóanyag adagolása a talajon és a növény gyökérzetén keresztül is (szisztemikus hatás), melynek során a növények előfordulási helyét folyékony készítménnyel itatjuk át, vagy az anyagokat szilárd formában a talajra visszük fel, például granulátum formájában (talajon történő alkalmazás). Ugyancsak felvihetők az (I) és (II) általános képletű vegyületek a vetőmagokra is (coating), melynek során a magot vagy egymás után a hatóanyagok folyékony kiszerelési formájába mártjuk, vagy azokat a már egyesített készítménnyel vonjuk be. Ezenkívül bizonyos esetekben további adagolási módszerek is alkalmazhatók, például a rügyek vagy gyümölcsök, illetve gyümölcskezdemények célzott kezelése.

Erre a célra a kombinációban szereplő vegyületeket változatlan alakban, vagy előnyösen a formálási technikában általában alkalmazott segédanyagokkal együtt alkalmazzuk, és ilyen célra például emulzió-koncentrátum, kenhető paszta, közvetlenül felpermetezhető vagy hígítható oldat, híg emulzió, nedvesíthető por, oldható por, porozó szer, granulátum alakra, vagy polimer anyagokba kapszulázva dolgozhatjuk fel, önmagában ismert módon. Az alkalmazási módszert, például permetezést, ködösítést, porozást, porlasztást, felkenést vagy öntözést a készítmény természetétől, az alkalmazási céltól és az adott körülményektől tesszük függővé. Az •1 előnyös alkalmazási mennyiség általában 50 g és 2 kg hatóanyag/ha, főleg 100 és 600 g hatóanyag/ha között van.

A találmány szerinti készítményeket ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagokat töltőanyagokkal, például oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív vegyületekkel (tenzidekkel) alaposan összekeverve és/vagy eldörzsölve.

Alkalmas oldószerek például az aromás szénhidrogének, különösen a 8-12 szénatomos szénhidrogének, például xilol-elegyek vagy szubsztituált naftalinok, ftálsav-észterek, például a dibutil- vagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy paraffinok, alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, például az etanol, etilén-glikol, etilén-glikol-monometil- vagy -etil-éter, ketonok, például a ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, például az N-metil-2-pirrolidon, dimetil-szulfoxid vagy dimetil-formamid, valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, például epoxidált kókuszolaj vagy szójaolaj, vagy víz.

Szilárd hordozóanyagok, például porozószerek vagy diszpergálható porok előállítására általában a természetes kőzetlisztek, például a kaiéit, talkum, kaolin, montmorillonit vagy attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítására nagydiszperzitású kovasavat vagy nagydiszperzitású nedvszívó polimerizátumókát is adagolhatunk. Adszorptív granulátum-hordozók például a porózus típusok, például a habkő, téglapor, szepiolit vagy bentonit, nem-szorptív hordozóanyag például a kalcit vagy homok. Ezenkívül alkalmazható még számos szervetlen vagy szerves természetű, előre granulált anyag, például főleg a dolomit vagy őrölt növényi részek is. Különösen előnyös, a felvitelt elősegítő adalékanyagok, melyek az alkalmazott mennyiséget csökkenthetik, továbbá a természetes (állati vagy növényi), vagy szintetikus foszfolipidek, igy a kefalinok és lecitinek, csoportjába tartozik például a foszfatidil-etanol-amin, foszfatidil-szerin, foszfatidil-glicerin, lizolecitin, plazmalogének vagy a kardiolipin, melyeket például állati vagy növényi sejtekből, főleg agyból, szívből, májból, tojássárgájából vagy szójából nyerhetünk. Alkalmazható kereskedelmi keverékek, például a foszfatidil-kolin-elegyek. Szintetikus foszfolipid például a diotanoil-foszfatidil-kolin és a dipalmitoil-foszfatidil-kolin.

Felületaktív szerként a formálandó (I) és (II) képletű hatóanyagok természetétől függően a nemionos kation- és/vagy anionaktív tenzidek jönnek számításba, melyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. Tenzidek alatt a tenzidek elegyei is értendők.

Az alábbiakban a .hatóanyag kifejezés az (I) és (II) képletű vegyületek 3:2 - 1:3 tömegarányú elegyét jelenti (a százalékos értéket tömegszázalékban értendők).

HU 200264 Β

NEDVESÍTHETŐ POR

	a)	b)	c)
hatóanyag	25%	50%	75%
a hatóanyagok tömegaránya ((1):(11)]	3:2	2:3	1:3
nátrium-ligninszulfonát	5%	5%	-
nátrium-laurilszulfát	3%	-	5%
nátrium-diizobutil- -naftalinszulfonát		6%	10%
oktil-fenol-( polietilén-glikol)-éter (7-8 mól etilén-oxid		2%
nagydiszperzitású kovasav	5%	10%	10%
kaolin	62%	27%	-
A hatóanyagot az	adalékanyagokkal	jól

összekeverjük, és megfelelő malomban alaposan eldörzsöljük. Ily módon permetezőport kapunk, mely vízzel bármely kívánt koncentrációjú szuszpenzióvá hígítható.

EMULZIÓ-KONCENTRÁ TŰM

hatóanyag	10%	25	E = X + Y - -	1
a hatóanyagok tömeg-				100
aránya ((1):(11)]	3:5		ahol X az (I)	fungicid p g hatóanyag/-
oklil-fenol-(poli-				ha-ban mutatott hatása,
-etilén-glikol )-éter			Y a (II)	fungicid q g hatóanyag/ha
(4-5 mól etilén-oxid)	3%	30		koncentrációban mutatott
kalcium-dodecil-benzolszulfonát	3%			hatása,
ricinusolaj- (poli-glikol)-			E az (I) + (II)	fungicidek várt hatása
-éter (35 mól etilén-oxid)	4%			p + q g hatóanyag/ha
ciklohexanon	30%			koncentrációban történő
xilol-elegy	50%	35		alkalmazása mellett.
A fenti koncentrátumból	vízzel történő		Az erre vonatkozó irodalmat lásd:
higitással bármely kívánt	koncentrációjú		1) COLBY,	LR. .Calculating synergistic

emulzió előállítható. and antagonistic responses of herbicide combination, Weeds 15, 20-22. olPOROZÓSZER 40 dal;

	a)	b)
hatóanyag	5%	8%
a hatóanyagok tömeg-
aránya [(1):(11)]	10:1	5:1
talkum	95%	-
kaolin	-	92%
Felhasználásra kész	porozószert	állitha-

tünk elő, ha a hatóanyagot a hordozóanyaggal összekeverjük, és megfelelő malomban el- ι 50 dörzsöljük.

EXTRUDÁLT GRANULÁTUM hatóanyag 10% a hatóanyagok tömegaránya[(I):(II)] 5:3 nátrium-ligninszulfonát 2% karboximetil-cellulóz 1% kaolin 87%

A hatóanyagot az adalékanyagokkal öszszekeverjük, eldörzsöljük és vízzel megnedvesitjük. Az elegyet extrudáljuk, majd levegóáramban megszárítjuk.

BORÍTOTT GRANULÁTUM

hatóanyag	3%
a hatóanyagok törne g-
aránya[(I):(II)]	1:10
polietilén-glikol
(MS = 200)	3%
kaolin	94%

A finoman eldörzsölt hatóanyagot keve10 rőkészulékben a polietilén-glikollal megnedvesitett kaolinra egyenletesen felhordjuk. Ily módon pormentes, borított granulátumot állítunk elő.

Fungicid készítmények esetén szinerge15 tikus hatásról akkor beszélünk, ha a hatóanyag-kombináció fungicid hatása felülmúlja a külön alkalmazott hatóanyagok hatásának összegét.

Egy adott hatóanyag-koncentrációnak 20 várható hatása (E) az úgynevezett COLBY-képlettel fejezhető ki (elsőként a herbicid keverékek várható E-értékének meghatározására használták):

X · Y

2) LIMPEL és munkatársai, 1062 .Weeds control by... certain combínations, Proc. NEWCL., 16, 48-53. oldal.

Ha a ténylegesen mért hatás, (0) na45 gyobb, mint a számított (E), úgy a kombináció hatása felülmúlja az additivet, azaz szinergetikus hatás lép fel.

A következő példában az E-értéket a fenti egyenletből fejeztük ki.

FUNGICID HATÁS VALÓDI LISZTHARMAT ELLENI ŐSZT BÚZÁN cm mély, 30 x 40 cm felületű hajtató55 tálakban 20 °C hőmérsékletű melegházban körülbelül 95 .Kanzler fajtájú őszi búzát hajtattunk ki. Kétleveles állapotban a növényeket Erysiphe graminis tritici izolátummal inokuláltuk, mely DMI-típusú fungicidekkel szemben teljes érzékenységgel rendelkezik.

Öt nappal az inokulálás után, amikor a fertőzés láthatóvá válik (háromleveles állapot, a fertőzés 10-12 t%-os), a külön alkalmazott hatóanyagot, illetve a fungicid-elegyet vizes

HU 200264 Β szuszpenzióként permetező berendezéssel hordtuk fel. A kezelés után a fertőzés változását meghatározott időközönként ellenőriztük.

A kísérlet során az alábbi táblázatban megadott hatóanyag-mennyiségeket alkalmaztuk. A 16 részkísérlet mindegyikét három ismétlésben végeztük. Az alábbi táblázat a 22 nap elteltével végzett kiértékelést mutatja.

Táblázat

Kiértékelés 22 nappal az adagolás után

A kísérlet száma	g hatóanyag/ha	Gombafertőzés (%)	E számított %-os hatás ICOLBY]	0 mért hatás
(I) hatóanyag	(II) hatóanyag
1. (kontroll)	-	-	100	-	-
2.	10	-	97	-	3
3.	30	-	47	-	53
4.	50	-	16	-	84
5.	-	10	95	-	5
6.	-	30	87	-	13
7.	-	50	63	-	37
8.	10	10	83	12	17
9.	10	30	63	19	37
10.	10	50	22	41	78
11.	30	10	37	55	63
12.	30	30	16	59	84
13.	30	50	4	70	96
14.	50	10	7	85	93
15.	50	30	9	86	91
16.	50	50	2	90	98
Mint a táblázatból látható,	a legkülön-	2. Az 1.	igénypont szerinti készitmé-
bözöbb keverési	arányoknál (a	9-16. kísér- 35	nyék, azzal jellemezve, hogy az (I,	és (II)
leteknél) szinergetikusan emelt	fungicid ha-	képletű vegyületet 5:1 és 1:5 közötti	tömeg-

tás lépett fel.

Hasonló, szinergetikusan megnövekedett hatást értünk el árpa lisztharmat, gabonarozsda (Puccinia spp.) és más patogének ellen is.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK arányban tartalmazzák.
2. 3. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy az (I) és (II)

   40 képletű vegyületet 3:2 és 1:3 közötti tömegarányban tartalmazzák.
3. 4. Az 1. igénypont szerinti készítmények, azzal jellemezve, hogy az (I) és (II) képletű vegyületet 1:1 és 1:5 közötti tömeg45 arányban tartalmazzák.

   1. Két hatóanyagot tartalmazó szinergetikus hatású fungicid készítmények, amelyek biológiailag aktiv hatóanyagokból, valamint szilárd vagy cseppfolyós hordozóanyagból előnyösen természetes vagy regenerált ásva- 50 nyi anyagokból vagy vízből - és adott esetben egy vagy több felületaktív anyagból előnyösen nem-ionos, kationos és/vagy anionos tenzidböl - állnak, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,001-95 tömegX összmennyi- 55 ségben és (10:1) - (1:10) tömegarányban tartalmazzák az (I) képletű 1-(2-(2,4-diklór-feuil)-4-|>ro|iil-1,3-<linxolán-2-il-iiiet ill—III—1,2,4-triazoll és a (11) képletű l-l3-(4-terc-butil-fenil)-2-metil-propil]-piperidint. 60

   Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest - A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető R-4939 - KJK

   90.2968.66-13-2 Alföldi Nyomda Debrecen - Felelős vezető: Szabó Viktor vezérigazgató