HU221742B1

HU221742B1 - Szinergetikus hatású fungicid készítmény és alkalmazása

Info

Publication number: HU221742B1
Application number: HU9802763A
Authority: HU
Inventors: Gertrude Knauf-Beiter; Ruth Beatrice Küng
Original assignee: Novartis Ag.
Priority date: 1995-08-18
Filing date: 1996-08-06
Publication date: 2002-12-28
Also published as: AU6742796A; PL324899A1; EA001085B1; PL189047B1; UA49841C2; EP0844826B1; WO1997006686A1; EA199800209A1; ATE193635T1; DE69608806T2; DK0844826T3; DE69608806D1; HUP9802763A2; HUP9802763A3; EP0844826A1

Abstract

A találmány tárgya szinergetikus hatású fungicid készítmény, melylegalább két hatóanyagot tartalmaz. A találmány szerinti készítménybenaz I hatóanyag a következők valamelyike Ia 1-[3-(4-t-butil-fenil)-2-metil-propil]-piperidin (fenpropidin), vagy Ib cisz-4-[3-(4-t-butil-fenil)-2-metil-propil]-2,6-dimetil-morfolin (fenpropimorf) vagy evegyületek egy sója vagy fémkomplexe, és a II hatóanyag a következőkvalamelyike IIa 5-(4-klór-benzil)-2,2-dimetil-1-(1H-1,2,4-triazol-1-il-metil)-ciklopentanol (metkonazol), vagy IIb 2-(2,4-diklór-fenil)-3-(1H-1,2,4-triazol-1-il)-propil)-1,1,2,2-tetrafluor-etil-éter(tetrakonazol) vagy e vegyületek egy sója vagy fémkomplexe. ŕ

Description

A találmány tárgya gombák ellen szinergetikusan megnövelt hatással rendelkező fungicid készítmény és eljárás az ilyen készítmény alkalmazására lombozatra, talajra és bevonatként. A találmány szerinti készítmény két hatóanyagot tartalmaz, melyek közöl az I hatóanyag a következők valamelyike la jl-[3-(4-t-butil-fenil)-2-metil-propil]-piperidin (fenpropidin, ismertetik a DE-2752135 számú szabadalmi leírásban), vagy lb cisz-4-[3-(4-t-butil-fenil)-2-metil-propil]-2,6-dimetil-morfolin (fenpropimorf, ismertetik a DE-2752135 számú szabadalmi leírásban), vagy e vegyületek egy sója vagy fémkomplexe, és a Illhatóanyag a következők valamelyike

Ila S-(4-klór-benzil)-2,2-dimetil-1 -(1 Η-1,2,4-triazol-1 il-metil)-ciklopentanol (metkonazol, ismertetik az EP-A-267778 számú szabadalmi leírásban), vagy

Ilb 2-(2,4-diklór-fenil)-3-(lΗ-1,2,4-triazol-1 -il)-pro3Íl)-l,l,2,2-tetrafluor-etil-éter (tetrakonazol, ismertetik az EP-A-234242 számú szabadalmi leírásban), vagy e vegyületek egy sója vagy fémkomplexe.

Ezek a készítmények jóval hatásosabbak az irodalomból ismert hasonló készítményeknél.

Az la, lb, Ila és Ilb vegyületek sóinak előállítására alkalmazható savak közül a következőket érdemes megemlíteni: halogén-hidrogénsavak, igy hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid, hidrogén-bromid vagy hidrogén-jodid, valamint kénsav, foszforsav, salétromsav, és szerves savak, így ecetsav, trifluor-ecetsav, triklór-ecetsav, propionsav, glikolsav, tiociánsav, tejsav, borostyánkősav, citromsav, benzoesav, fahéjsav, oxálsav, fumársav, benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav, metánszulfonsav, szalicilsav, p-amino-szalicilsav, 2-fenoxi-benzoesav, 2-acetoxi-benzoesav vagy 1,2-naftalin-diszulfonsav.

A „sók” kifejezés felöleli az I és II alapvegyületek fémkomplexeit is. Ezek a komplexek tartalmazhatnak egy hatóanyagot vagy egymástól függetlenül mindkét hatóanyagot is. Fémkomplexeket úgy is előállíthatunk, hogy az I és II vegyületet kombináljuk egy vegyes komplex előállítására.

A fémkomplexek az alap szerves molekulából és egy szervetlen vagy szerves fémsóból, így a periódusos rendszer második főcsoportja elemeinek - például kalciumnak vagy magnéziumnak - vagy a harmadik vagy negyedik főcsoport elemeinek - például alumíniumnak, ónnak vagy ólomnak - vagy az 1-8. alcsoport elemeinek - például krómnak, mangánnak, vasnak, kobaltnak, nikkelnek, réznek, cinknek - vagy más elemeknek halogenidjéből, nitrátjából, szulfátjából, foszfátjából, acetátjából, trifluor-acetátjából, triklór-acetátjából, propionátjából, tartarátjából, szuifonátjából, szalicilátjából, benzoátjából vagy más sójából állnak. Előnyösek a 4. periódus alcsoportjának elemei. A fémek lehetséges különböző vegyértékformáikban lehetnek jelen. A fémkomplexek lehetnek egymagvúak vagy többmagvúak, azaz ligandumként egy vagy több szerves molekulaláncot tartalmazhatnak.

A találmány szerinti készítményhez további, agrokémiailag hatásos anyagokat is adhatunk, jellemzően inszekticideket, akaricideket, nematocidokat, herbicideket, növekedésszabályozókat és műtrágyákat, de előnyösen további mikrobicideket is.

Fenpropimorf+epoxikonazol kombinációt ismertet a DE 4343176 számú német szabadalmi leírás, elenyésző biológiai hatással.

Meglepő módon azt találtuk, hogy az új hatóanyagkombinációk fungicid hatása lényegesen nagyobb, mint az egyes hatóanyagok hatásának várt összege, és lényegesen nagyobb, mint a DE 4343176 számú leírásban ismertetett kombinációé. Azt találtuk, hogy a fungicid készítmények, amelyeket keverék formájában vagy egymás után alkalmazunk, lényegesen megnövelt hatást eredményeznek, ami nemcsak jobb az egyes alkotórészekénél, hanem jelentős szuperadditív hatásnak nevezhető és szinergizmusnak tekinthető. Eszerint egy előre nem látható, szinergetikusan megnövekedett hatás lép fel, és nem csak egy egymást kiegészítő hatás, amint azt várni lehetett volna a két hatóanyag kombinációjánál. Az új hatóanyag-kombinációk tehát hozzájárulnak a szakterület fejlesztéséhez.

Találmányunk tárgya továbbá egy gombák irtására szolgáló eljárás, amelynek során egy gombákkal már fertőzött helyet vagy egy ilyen fertőzésnek kitett helyet egy (I) vegyülettel vagy sójával és egy (II) vegyülettel vagy sójával készítmény vagy készítmények formájában kezelünk bármilyen sorrendben vagy egyidejűleg; a sókat úgy is megválaszthatjuk, hogy mindkét hatóanyag egy savgyökhöz, vagy - egy fémkomplex esetében - egy központi fémkationhoz kapcsolódjon.

A szinergetikus hatás különösen jelentős az új vegyületkeverékek bizonyos tömegarányainál. A hatóanyagkombinációkban a vegyületek tömegarányai azonban viszonylag széles tartományban változhatnak az alkalmazástól függően. A két hatóanyag kedvező tömegarányai I: II=(1:10)-(10:1), előnyösen I: Π=(1:5)-(8:1), különösen előnyösen 1:11=(1:3)-(6:1). Az I: II tömegarány további előnyös értékei például a következők: (1:1), (4:1), (2:1), (3:2), (5:3). A vegyületek savaddíciós sói és fémkomplexei esetében a megfelelő mennyiségek alkalmazhatók.

A találmány szerinti I+II hatóanyag-kombinációnak a termesztett növények megvédése szempontjából igen előnyös, gombafertőzések leküzdésére, megelőzésére szolgáló, valamint szisztemikus fungicid hatása van. Az ismertetett hatóanyag-kombinációt olyan mikroorganizmusok kártételének megelőzésére vagy leküzdésére alkalmazhatjuk, amelyek hasznos növényeken vagy növényi részeken (gyümölcs, virág, levelek, szárak, gumók, gyökerek) jelennek meg, míg egyidejűleg a növényeknek azokat a részeit is védik az ilyen mikroorganizmusok támadásától, amelyek később nőnek ki. A hatóanyag-kombinációt bevonószerként is alkalmazhatjuk növényi szaporítóanyagok elsősorban magvak (gyümölcs, gumó, szemek) és növénypalánták (például rizs) kezelésére gombafertőzések elleni védelem céljából vagy a talajban előforduló fitopatogén gombák ellen. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk kitűnnek azzal, hogy a növények különösen jól tűrik őket és környezetileg biztonságosak.

r

Ϊf2

HU 221 742 Bl

A hatóanyag-kombináció a következő osztályokba tartozó fitopatogén gombák ellen hatásos: Ascomycetes (például Venturia, Podosphaera, Erysiphe, Monilia, Uncinula); Basidiomycetes (például a Hemileia, Rhizoctonia, Puccinia fajták); Fungi imperfecti (például 5 Botrytis, Helminthosporium, Rhynchosporium, Fusarium, Septoria, Cercospora, Altemaria, Pyricularia és Pseudocercosporella herpotrichoides).

A találmány szerinti hatóanyag-kombináció tehát különösen hasznos „phylae” gombák ellen, amelyek a 10 triazol osztályba tartozó vegyületek ellen bizonyos rezisztenciát fejlesztettek ki.

A leírásunkban ismertetett indikációs területek célnövényei például a következő növényfajták: gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab), rizs; cirok és rokonfajtái; 15 répa (cukorrépa és takarmányrépa); almafélék, csonthéjas gyümölcsök és puha gyümölcsök (alma, körte, szilva, barack, mandula, cseresznye, eper, málna, ribizli); hüvelyesek (bab, lencse, borsó, szója); olajnövények (repce, mustár, mák, olajbogyó, napraforgó, kókuszdió, 20 ricinusnövény, kakaó, földimogyoró); uborkafélék (tök, uborka, dinnye); rostos növények (gyapot, kender, juta); citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, mandarin); zöldségfélék (spenót, saláta, spárga, káposzta, répa, hagyma, paradicsom, burgonya, paprika); babérfé- 25 lék (avokádó, fehéj, kámfor); vagy olyan növények, mint a kukorica, dohány, diófélék, kávé, cukorrépa, tea, borszőlő, komló, banán és természetes gumifa, valamint dísznövények (virágok, bokrok, lombhullató és örökzöld rák, úgymint tűlevelű fák). Ez a felsorolás 30 nem korlátozó jellegű.

A hatóanyag-kombinációk különösen előnyösek gabonafélékben való alkalmazásra, legelőnyösebben búzában és árpában.

Az I és II hatóanyagok keverékeit általában készít- 35 mények formájában alkalmazzuk. Az I és Π hatóanyagok a termőterületre vagy a kezelendő növényre felvihetők egyidejűleg, vagy egymást követően ugyanazon a napon, a formálástechnikában szokásos hordozókkal, segédanyagokkal, felületaktív anyagokkal, vagy más, 40 az alkalmazást segítő segédanyagokkal együtt.

Az alkalmazható hordozó- és segédanyagok lehetnek szilárdak vagy folyékonyak és megfelelnek a formálástechnológiában célszerűen alkalmazott anyagoknak, például természetes vagy regenerált ásványi anya- 45 gok, oldószerek, diszpergálószerek, nedvesítőszerek, tapadásfokozók, sűrítők, kötőanyagok vagy műtrágyák.

A legalább egy-egy I és II hatóanyagot tartalmazó hatóanyag-kombináció alkalmazásának előnyös módszere a növény azon részeire való felvitele, amelyek a 50 föld fölött vannak, különösen a lombozatra való alkalmazás. Az alkalmazások száma és aránya a patogén szervezet biológiai és éghajlati életfeltételeitől függ.

A hatóanyagok azonban a növénybe a talajon keresztül, a gyökereken át is bejuthatnak (szisztemikus hatás) a 55 növény helyét folyékony készítménnyel átitatva, vagy a vegyületeket szilárd formában, például granulátum alakjában juttatva a talajba (talajalkalmazás). Az I és II hatóanyagok magkezelésre (bevonás) is alkalmazhatók a gumókat vagy szemeket vagy egymást követően átitat- 60 va a hatóanyag folyékony készítményével, vagy bevonva őket egy már összekevert nedves vagy száraz készítménnyel. Bizonyos osztályokban más alkalmazási formák is lehetségesek, például a bimbók vagy gyümölcskezdemények szelektív kezelése.

A készítmény hatóanyagait nem módosított formában, vagy - előnyösen - a formálástechnikában szokásosan alkalmazott segédanyagokkal együtt ismert módon feldolgozva (például emulziókoncentrátumokká, bevonópasztákká, közvetlenül kipermetezhető vagy hígítható oldatokká, hig emulziókká, nedvesíthető porokká, oldható porokká, porokká, granulátumokká vagy kapszulázva, például polimer anyagokba) alkalmazzuk.

A készítményfajtát és az alkalmazás módját, úgymint permetezés, porlasztás, porozás, kiszórás, bevonás vagy leöntés, az elérni kívánt céloktól és az uralkodó körülményektől függően választjuk meg. A hatóanyagkombináció előnyös alkalmazási aránya szokásosan 50 g-2 kg hatóanyag/hektár, előnyösen 100 g-1000 g hatóanyag/hektár. Magkezelés esetében az alkalmazási o , arány 0,5 g-|o^ g, előnyösen 5 g-100| g ható-1—> -«COO anyag/100 kg mag. |

A készítményeket ismert módon állítjuk elő, igy a vegyületeket alaposan összekeverve és/vagy összeőrölve szaporítóanyagokkal, például oldószerekkel, szilárd hordozókkal, és kívánt esetben felületaktív anyagokkal.

Az alkalmazható oldószerek például a következők lehetnek: aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénatomot tartalmazó frakciók, úgymint xilolkeverékek vagy helyettesített naftalinok; ftalátok, úgymint dibutilvagy dioktil-ftalátok; alifás szénhidrogének, úgymint ciklohexán vagy paraffinok; alkoholok és glikolok, és éterer , ik és észtereik, úgymint etanol, dietilénglikol, 2-metoxietanol vagy 2-etoxi-etanol; ketonok, úgymint ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, úgymint N-metíl-2-pirrolidon, dimetil-szulfoxid vagy dimetil-formamid; valamint növényi olajok vagy epoxidált növényi olajok, úgymint epoxidált kókuszdióolaj vagy szójaolaj; vagy víz.

A porokhoz és diszpergálható porokhoz alkalmazott szilárd hordozók általában természetes ásványi töltőanyagok, úgymint kaiéit, talkum, kaolin, montmorillonit vagy attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítására finomszemcsés kovasavat vagy finomszemcsés abszorbens polimereket is adagolhatunk. Az alkalmazható granulált adszorptív hordozók porózus típusúak, beleértve a habkövet, téglatörmeléket, szepiolitot vagy bentonitot; és az alkalmas nem szorbeáló hordozóanyagok olyan anyagok, mint a kalcit vagy a homok. Ezenfelül számtalan előgranulált, szervetlen vagy szerves eredetű anyag alkalmazható, különösen a dolomi vagy porított növényi maradékok.

A formálandó I és II hatóanyagoktól függően az alkalmazható felületaktív anyagok nemionos, kationos és/vagy anionos felületaktív anyagok, amelyeknek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságai vannak. A felületaktív anyagokba beleértjük a felületaktív anyagok keverékeit is.

A formálástechnikában szokásosan alkalmazott felületaktív anyagokat ismertetik egyebek között a következő irodalmi helyeken is:

HU 221 742 Bl

- „McCutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual”, MC Publishing Corp., Glen Rock, New Jersey, 1988.

- M. and J. Ash, „Encyclopedia of Surfactants”,

Vol. I—III, Chemical Publishing Co., New York, 5 1980-1981.

Különösen előnyös, az alkalmazást elősegítő segédanyagok a kefalin- és lecitinsorozatba tartozó természetes vagy szintetikus foszfolipidek is, így a foszfatidiletanol-amin, foszfatidil-szerin, foszfatidil-glicerin, lizo- 10 lecitin.

A mezőgazdasági készítmények általában 0,1-99 tömeg%, előnyösen 0,1-95 tömeg% (I) és (II) képletű vegyületet; 99,9-1 tömeg%, előnyösen 99,9-5 tömeg% szilárd vagy folyékony segédanyagot, és 0-25 tömeg%, előnyösen 0,1-25 tömeg% felületaktív anyagot tartalmaznak.

Míg a kereskedelmi termékeket előnyös koncentrátumok alakjában formálni, a végfelhasználó szokásosan híg készítményeket használ.

Az ilyen mezőgazdasági, kémiai készítmények a találmány részét képezik

A találmány szerinti megoldást a következő példákkal szemléltetjük közelebbről, amelyekben a „hatóanyag” kifejezés az I és II hatóanyagok tömegarányú keverékét jelenti.

Formálási példák Nedvesíthető por

hatóanyag [I: Π=3:2 (a), 1:2 (b), 4:1 (c)]	(a)í 25 tömeg%	50 tömeg%	(c) í 75 tömeg%
nátrium-ligninszulfonát	5 tömeg%	5 tömeg%
nátrium-lauril-szulfát	3 tömeg%	-	5 tömeg%
nátrium-diizobutil-naftalinszulfonát	-	6tömeg%	10tömeg%
oktil-fenol-polietilénglikol-éter (7-8 mól etilén-oxid)	-	2tömeg%	-
finomszemcsés kovasav	5 tömeg%	10 tömeg%	10 tömeg%
kaolin	62 tömeg%	27 tömeg%	-

A hatóanyagot alaposan összekeverjük a segédanyagokkal és a keveréket jól megöröljük megfelelő malomban, igy nedvesíthető port kapunk, amit vízzel bármilyen kívánt koncentrációjú szuszpenzióvá hígíthatunk.

karboxi-metil-cellulóz 1 tömeg% kaolin 82 tömeg%

A hatóanyagot összekeverjük a segédanyagokkal/ megőröljük és vízzel megnedvesítjük. A keveréket ext-. rudáljuk, majd levegőáramban szárítjuk.

Emulziókoncentrátum hatóanyag (la: Ha=1:1) 13 tömeg% oktil-fenol-polietilénglikol-éter (4-5 mól etilén-oxid) β tömeg⁰/® kalcium-dodecil-benzolszulfonát p tömeg% ricinusolaj-poliglikol-éter (35 mól etilén-dioxid) 4 tömeg% ciklohexanon 30 tömeg% xilolkeverék 50 tömeg%

Az ilyen koncentrátumokat vízzel hígítva a növényvédelemben alkalmazható, bármilyen kivánt koncentrációjú emulzió előállítható.

Bevont granulátumok hatóanyag (la: IIb=3:5) 8 tömeg% polietilénglikol (molekulatömeg 200) 3 tömeg% kaolin 82 tömeg%

A finoman megőrölt hatóanyagot egyenletesen felvisszük egy keverőben a polietilénglikollal megnedvesített kaolinra. Ily módon nem porzó bevont granulátumokat kapunk.

Porkészítmények

	a)	b)	c)	45
hatóanyag
[1:11=4:1 (a),
5:1 (b), 5:3 (c)]	5 tömeg%	6 tömeg%	4 tömeg%
talkum	95 tömeg%	-	-
kaolin	-	94 tömeg%	-	50
ásványi
töltőanyagok	-	-	96 tömeg%

A hatóanyagot a hordozóval összekeverve és megfelelő malomban megőrölve alkalmazásra kész porkészítményeket kapunk. Az ilyen porokat magokhoz bevonó- 55 porként is alkalmazhatjuk.

tömeg% lb tömeg%

Q>tömeg% 13 tömeg% 1 tömeg% tömeg% 32 tömeg%

Extrudált granulátumok hatóanyag (Ib: IIb= 1:2) nátrium-ligninszulfonát tömeg% tömeg% 60

Szuszpenziókoncentrátumok hatóanyag (Ib: IIa=3:1) propilénglikol nonil-fenol-polietilénglikol-éter (15 mól etilén-oxid) nátrium-ligninszulfonát karboxi-metil-cellulóz szilikonolaj 75%-os vizes emulzió formájában víz

A finomra őrölt hatóanyagot alaposan összekeverjük a segédanyagokkal, így szuszpenziókoncentrátumot kapunk, amelyből vízzel való hígítással bármilyen kivánt koncentrációjú szuszpenzió előállítható. Az ilyen híg készítményeket élő növények, valamint növényi szaporítóanyagok kezelésére használhatjuk mikroorganizmusok által okozott fertőzésektől való megvédésükre bepermetezéssel, leöntéssel vagy bemártással.

HU 221 742 Bl

Biológiai példák

Egy füngicid készítmény mindig szinergetikus hatású, ha a hatóanyagok kombinációjának füngicid hatása nagyobb, mint az egyedi fungicidek hatásának összege. 5

Az ,,Έ.” értéket egy megadott hatóanyag-kombinációra, például két füngicid kombinációjára, az úgynevezett Colby-képlettel lehet kifejezni és a következőképpen lehet kiszámítani [Colby, S. R.: „Calculating synergistic and antagonistic responses of herbiicide combi- 10 nation”, Weeds, Vol. 15., 20-22. oldal, (1967)]: ppm= a hatóanyag milligrammjai egy liter permetezőkeverékben

X= az I hatóanyag százalékos hatása „p” ppm hatóanyag alkalmazásakor 15

Y= a Π hatóanyag százalékos hatása „q” ppm hatóanyag alkalmazásakor

E= az Ι+Π hatóanyag-kombináció várt hatása (p+q) ppm hatóanyag alkalmazásakor (additív hatás), ekkor Colby szerint: Ε=Χ+Υ-ΧΎ/100 20

Ha a ténylegesen észlelt érték (O) nagyobb, mint a várt érték (E), akkor a kombináció hatása szuperadditív, azaz szinergizmus lépett fel.

A következő példákban a kezeletlen növények fertőzöttsége 100%, ami 0% hatásnak felel meg. 25

B-l: Puccinia recondita elleni hatás búzán napos búzapalántákat csöpögésig bepermetezünk egy olyan permetezőkeverékkel, amit a fungicidet vagy a fimgicidkombinációt tartalmazó készítményből állítot- 30 tünk elő. 24 óra múlva a kezelt növényeket megfertőzzük a gomba konidiumszuszpenziójával. A kezelt növényeket ezután 2 napig inkubáljuk 90-100% relatív nedvességtartalomnál 20 °C-on, majd további 7 napra üvegházba tesszük 20/18 °C-ra. A gombák hatásának értékeié- 35 sét a fertőzés után 7 nappal végezzük el. A fenpropidint la és metkonazolt Ha la: Ha=(l: 10)-(10:1) tömegarányban tartalmazó hatóanyag-kombináció szinergetikus hatást vált ki.

B-2: Erysiphe graminis elleni hatás árpán napos árpapalántákat csöpögésig bepermetezünk egy olyan permetezőkeverékkel, amit a fungicidet vagy a fimgicidkombinációt tartalmazó készítményből állítottunk elő. 24 óra múlva a kezelt növényeket beoltjuk a gomba konídiumával és 20/18 °C-on klúnakamrában inkubáljuk. A gombák hatásának értékelését 10 nap után végezzük el. A fenpropidint la és metconazolt Ha Ia:IIa=l :10-10:1 tömegarányban tartalmazó hatóanyag-kombináció szinergetikus hatást vált ki (vő. táblázat).

B-3: Pyrenophora teres elleni hatás árpán napos árpapalántákat csöpögésig bepermetezünk egy olyan permetezőkeverékkel, amit a fungicidet vagy a fimgicidkombinációt tartalmazó készítményből állítottunk elő. 1 nap múlva a kezelt növényeket beoltjuk a Pyrenophora teres spóraszuszpenziójával és üvegházban inkubáljuk 90-100% nedvességtartalomnál 21 °Con. A gombák hatásának értékelését 1 hét múlva végezzük el. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk jelentős szinergetikus hatást váltanak ki.

B-4: Septoria nodorum elleni hatás búzán leveles szakaszban levő búzapalántákat beperme- ?

tezünk egy nedvesíthető porral, amit a fungicidből. vagy a fungicidkombinációból állítottunk elő. 24 óra múlva a kezelt növényeket megfertőzzük a gomba konidiumszuszpenziójával. A növényeket ezután 2 napig inkubáljuk 90-100% relatív nedvességtartalomnál, majd további 10 napra üvegházba tesszük 20-24 °C-ra.

A gombák hatásának értékelését a fertőzés után 13 nappal végezzük el. A búzanövények kevesebb, mint 1%-a fertőződött meg.

A B-2 példa táblázata (Erysiphe graminis elleni hatás)

A vizsgálat száma	jg hatóanyag/hektár £	y——TK—	Tömegarány	Számított hatás (E), (%)	Észlelt hatás (O),%
^Ia
1. (kontroll)	-		-	-	0
2.	0,2	-	-	-	9,3
3.	0,6	-	-	-	22,4
4.	-	0,02	-	-	34,8
5.	-	0,06	-	-	52,5
6.	-	0,2	-	-	57,7
7.	-	6	-	-	92,6
8.	0,2	0,02	10:1	40,9	57,0
9.	0,2	0,06	3:1	57,0	71,2
10.	0,6	0,06	10:1	63,2	73,9
11.	0,6	0,2	3:1	67,2	79,9
12.	0,6	6	1:10	94,2	100

HU 221 742 Bl

B-5: A DE-4343176 irodalom szerinti, és a találmány szerinti kombinációk összehasonlító vizsgálata

A találmány szerinti keverékek fungicid hatását összehasonlítottuk a DE-4343176 irodalom szerinti keverék fungicid hatásával, az alábbiak szerint:

DE-4343176: a fenpropimorf+epoxikonazol (FPM+ECZ) keveréket hasonlítottuk a találmány szerinti fenprofímorf+metkonazol (Ib+IIa, FPM+ECZ) és fenprofimorf+tetrakonazol (Ib+IIb, FPM+TCZ) keverékekkel.

A vizsgálatokat búzán Erysiphe graminis esetében végeztük, a B-2 biológiai példában ismertetettek szerint eljárva.

Módszer: búzapalántákat (Avina) standard talajban, 50 ml-es edényekben (körülbelül 12-15 nö- 15 vény/edény) neveltünk űvegházban, 22/19 °C hőmérsékleten, napi 14 órán fény mellett. A vizsgálat kezdetekor a növények 10 naposak voltak.

A fúngicideket ásványianyag-mentes vízben szusz5 pendáltuk és megfelelően hígítottuk. A fungicid permetező kezelést egy nappal az inokuláció előtt hajtottuk végre, majd a búzapalántákat inokuláltuk, Erysiphe graminis tritici konidium porával megfertőzve. Ezt követően a növényeket 7 napig inkubáltuk 18-20 °C hőmér10 sékleten, a kiértékelésig.

Minden kezeléshez 3 edényt használtunk. A kiértékeléskor a három párhuzamos kezelés eredményének átlagát aduk meg. Becsültük a levelek %-os károsodását, a hatást a kezeletlen növényekhez való viszonyítás alapján számítottuk.

Vizsgálat száma	Fenprofimorf (FPM) mg hatóanyag/1	Metkonazol (MCZ) vagy Epoxikonazol (ECZ) mg hatóanyag/1	Arány	%-os hatás FPM+MCZ	%-os hatás FPM+ECZ
1.	0,01	0,01	1:1	0	0
	0,01	0,05	1:5	38,5	0
	0,01	0,1	1:10	13,1	0
	0,05	0,01	5:1	51,6	0
	0,05	0,05	1:1	42,6	4,9
	0,05	0,1	1:2	36,9	0,8
	0,1	0,01	10:1	23,0	0
	0,1	0,05	2:1	17,2	0
	0,1	0,1	1:1	40,2	26,2
	1	0,1	10:1	36,1	11,5
Vizsgálat száma	Fenprofimorf (FPM) mg hatóanyag/1	Tetrakonazol (TCZ) vagy Epoxikonazol (ECZ) mg hatóanyag/1	Arány	%-os hatás FPM+TCZ	%-os hatás FPM+ECZ
2.	0,01	0,05	1:5	0	0
	0,01	0,1	1:10	4,9	0
	0,1	0,1	10:1	54,9	11,5

A vizsgálatok eredményéből látható, hogy közvetlen összehasonlításkor a találmány szerinti keverékek előre nem várható módon kiválóbb hatást mutattak búzán, Erysiphe ellen, mint a DE-4343176 irodalom keveréke. 50

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Szinergetikus hatású fungicid készítmény, mely két hatóanyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az I hatóanyag a következők valamelyike la l-[3-(4-t-butil-fenil)-2-metil-propil]-piperidin (fenpropidin), vagy 60

Ib cisz-4-[3-(4-t-butil-fenil)-2-metil-propil]-2,6-dimetil-morfolin (fenpropimorf) vagy e vegyületek egy sója vagy fémkomplexe, és a Ilfhatóanyag a következők valamelyike

Ila 5-(4-klór-benzil)-2,2-dimetil-l-(lH-l,2,4-triazol-lil-metil)-ciklopentanol (metkonazol), vagy Ilb 2-(2,4-diklór-fenil)-3-( 1 Η-1,2,4-triazol-1 -il)-pro,1,2,2-tetrafluor-etil-éter (tetrakonazol) vagy e vegyületek egy sója vagy fémkomplexe és a készítmény az I és II hatóanyagokat szinergetikusan hatásos mennyiségben tartalmazza a szokásos formálási segédanyagok mellett.
2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy I hatóanyagként la vegyületet, II hatóanyagként Ila vegyületet tartalmaz.