[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Fitymaszűkület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fitymaszűkület olyan állapot, amelyben a fityma nem húzható vissza a péniszen a makkon túlra. Vizeléskor lufiszerű duzzanat fordulhat elő a fityma alatt. Serdülőkorúak és felnőttek körében fájdalmas lehet az erekció, de egyébként nem az. Az érintetteknél nagyobb a kockázata a makkgyulladásnak (Balanitis), valamint egyéb szövődményeknek.[1]

Kisgyermekeknél normális, hogy a fitymát nem lehet visszahúzni. Az esetek több mint 90%-ában ez az állapot magától megoldódik hétéves, valamint az esetek 99%-ában 16 éves korig.[2] Előfordulhat, hogy a fitymaszűkületet más alapbetegség okozza, mint a balanitisz miatti hegesedés vagy balanitisz xerotica obliterans. Ez általában könnyen diagnosztizálható a fitymanyíláson látható hegek alapján.

Általában hároméves korig megoldódik kezelés nélkül. A fityma visszahúzását a fiú korai éveiben nem szabad megkísérelni. Ha az állapot nem javul, érdemes tovább várni vagy egy szteroidos krémet lehet használni, hogy a szoros bőr meglazuljon. Ha ez a módszer fitymanyújtó gyakorlatokkal kombinálva sem hatásos, akkor egyéb kezeléseket, például a körülmetélést is ajánlhatják.[3] Egy lehetséges szövődmény a paraphimosis, amikor teljesen a szűk fityma mögé zárul a makk. A szó a görög phimos (φῑμός) szóból ered, melynek jelentése "szájkosár".[4] Ezt a jelenséget "spanyol gallér" -nak is szokták nevezni.

Tünetek

[szerkesztés]

Születéskor a fityma belső rétege a makkhoz van tapadva. A fityma általában nem lehúzható a korai gyermekkorban, de előfordul, hogy akár 18 éves korig fennáll ez az állapot.[5]

Orvosi egyesületek ellenjavallják a csecsemők fitymájának visszahúzását, különben hegesedés fordulhat elő.[6][7] Egyesek azzal érvelnek, hogy a nem-visszahúzhatóság férfiaknál "normálisnak tekinthető, akár a kamaszkorig is."[8][9] Hill kimondja, hogy a fityma teljes visszahúzhatósága csak késő gyerekkorban vagy korai felnőttkorban kezdődik.[10] Egy dán felmérés megállapította, hogy a fityma teljes visszahúzhatóságának átlagos kezdő életkora 10,4 év.[11]

Rickwood, valamint más szerzők azt állítják, hogy a fitymaszűkületet túldiagnosztizálják, mivel sokan nem tudják megkülönböztetni a normális fejlődési nem-visszahúzhatóságot a kóros állapottól.[12][13][14] Egyes szerzők a "fiziológiás" és "kóros" megnevezéssel különböztetik meg a két fajta fitymaszűkületet;[15] mások a "nem-visszahúzható fityma" kifejezést használják, hogy megkülönböztessék ezt a fejlődési állapotot a kóros fitymaszűkülettől.

Egyes esetekben lehet, hogy nem egyértelmű, vagy nehezen megkülönböztethető a fiziológiai fitymaszűkület a kórostól, ha egy csecsemőnek látszólag fájdalmas a vizelése vagy láthatóan lufi-szerű a fitymája vizeléskor. Azonban a lufi-szerű fityma nem feltétlenül jelent húgyúti akadályt.[16]

Nőknél hasonló állapot a "csikló phimosis", melynek során a csikló fedő nem húzható vissza, korlátozva a csikló makkjának előbújását.[17]

Súlyosság

[szerkesztés]
  • 1: a fityma teljes visszahúzhatósága – a makk mögött szoros.
  • 2: a makk részleges expozíciója – az előbőr (nem veleszületett összenövések) a korlátozó tényező.
  • 3: részleges visszahúzhatóság – húgycsőnyílás épphogy látható.
  • 4: enyhe visszahúzhatóság – sem a húgycsőnyílás, sem makk nem látható.
  • 5: a fityma egyáltalán nem visszahúzható[18]

Kezelés

[szerkesztés]

Tízéves korig a fiziológiás fitymaszűkület gyakori, normális és nem igényel beavatkozást. A nem-visszahúzható fityma általában pubertás kor során válik visszahúzhatóvá.

Ha a fitymaszűkület idősebb gyermekeknél vagy felnőtteknél nem okoz akut, súlyos problémát, nem-sebészi intézkedések is hatékonyak lehetnek. A kezelés megválasztását gyakran az határozza meg, hogy a végső lehetőségnek tartott körülmetélést mennyire szeretnék elkerülni.[forrás?]

Nem-sebészeti kezelés

[szerkesztés]
  • Helyi szteroid krémek, pl. betamethasone, mometasone furoate, illetve kortizon a fitymaszűkület hatékony alternatív kezelése.[19][20][21] Ennek a kezelésnek az elmélete az, hogy a szteroidok csökkentik a test gyulladási és immunreakcióját, valamint a bőrt elvékonyítják.
  • A fityma nyújtása, mely elvégezhető kézzel, lufival vagy egyéb eszközökkel. A feszültség alatt tartott bőr alatt további sejtek növesztése által megnyúlik.

Sebészeti kezelés

[szerkesztés]
Preputioplasty:
Ábra 1. Pénisz szűk fimotikus gyűrűvel, ami megnehezíti a fityma visszahúzását.
Ábra 2. Fityma érzéstelenítés alatt visszahúzva, a fimotikus gyűrű vagy szűkület szorítja a péniszt, ezáltal egy "derekat" képez.
Ábra 3. Oldalirányú metszés.
Ábra 4. Pénisz a makkra visszahúzott meglazított fitymával.

A sebészeti módszerek a fityma szorítását csökkentő kisebb beavatkozásoktól a fityma teljes eltávolításáig terjednek:

  • Néha a fitymaszűkületet teljes körülmetéléssel kezelik
  • Egyetlen metszés a fityma felső hossza mentén felfedve a makkot, szövet eltávolítása nélkül.
  • Ventrális metszés
  • Preputioplasty

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Phimosis. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  2. McGregor, TB (2007. március 1.). „Pathologic and physiologic phimosis: approach to the phimotic foreskin.”. Canadian family physician Medecin de famille canadien 53 (3), 445–8. o. PMID 17872680. 
  3. What are the treatment options for phimosis?. Institute for Quality and Efficiency in Health Care, 2015. október 7. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  4. Kirk, Raymond Maurice. Essential General Surgical Operations (angol nyelven). Elsevier Health Sciences (2007. november 4.) 
  5. Sukhbir Kaur Shahid (2012. március 5.). „Phimosis in Children” 2012, 707329. o. DOI:10.5402/2012/707329. PMID 23002427. 
  6. Care of the Uncircumcised Penis. Guide for parents. American Academy of Pediatrics, 2007. szeptember 1.
  7. Caring for an uncircumcised penis. Information for parents. Canadian Paediatric Society, 2012. július 1.
  8. (2003. szeptember 1.) „Troubles with the foreskin: one hundred consecutive referrals to paediatric surgeons”. J R Soc Med 96 (9), 449–451. o. DOI:10.1258/jrsm.96.9.449. PMID 12949201. [halott link]
  9. Denniston (2010. október 1.). „Gairdner was wrong”. Can Fam Physician 56 (10), 986–987. o. PMID 20944034. (Hozzáférés: 2014. április 5.) 
  10. George Hill (2003). „Circumcision for phimosis and other medical indications in Western Australian boys”. The Medical Journal of Australia 178 (11), 587; author reply 589–90. o. PMID 12765511. 
  11. Thorvaldsen MA, Meyhoff H..
  12. (1989) „Is phimosis overdiagnosed in boys and are too many circumcisions performed in consequence?”. Ann R Coll Surg Engl 71 (5), 275–7. o. PMID 2802472. „Authors review English referral statistics and suggest phimosis is overdiagnosed, especially in boys under 5 years, because of confusion with developmentally nonretractile foreskin.” 
  13. (2003) „Circumcision for phimosis and other medical indications in Western Australian boys”. Med. J. Aust. 178 (4), 155–8. o. PMID 12580740. 
  14. Van Howe RS (1998). „Cost-effective treatment of phimosis”. Pediatrics 102 (4), e43–e43. o. DOI:10.1542/peds.102.4.e43. PMID 9755280. 
  15. (2007. március 1.) „Pathologic and physiologic phimosis: approach to the phimotic foreskin”. Can Fam Physician 53 (3), 445–8. o. PMID 17872680. 
  16. (2004) „Ballooning of the foreskin and physiological phimosis: is there any objective evidence of obstructed voiding?”. BJU Int. 94 (3), 384–387. o. DOI:10.1111/j.1464-410X.2004.04935.x. PMID 15291873. 
  17. (2002) „The prevalence of phimosis of the clitoris in women presenting to the sexual dysfunction clinic: lack of correlation to disorders of desire, arousal and orgasm”. J Sex Marital Ther 28 (Suppl 1), 181–5. o. DOI:10.1080/00926230252851302. PMID 11898701. 
  18. Kikiros, C. S. (1993. május 1.). „The response of phimosis to local steroid application” (angol nyelven). Pediatric Surgery International 8 (4), 329–332. o. DOI:10.1007/BF00173357. ISSN 0179-0358. 
  19. Hayashi, Y. (2011). „Prepuce: phimosis, paraphimosis, and circumcision.”. ScientificWorldJournal 11, 289–301. o. DOI:10.1100/tsw.2011.31. PMID 21298220. 
  20. Zampieri N, Corroppolo M, Giacomello L, et al.
  21. Moreno, G (2014. szeptember 2.). „Topical corticosteroids for treating phimosis in boys.”. The Cochrane database of systematic reviews 9, CD008973. o. DOI:10.1002/14651858.CD008973.pub2. PMID 25180668. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Phimosis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.