Hidronimia

A Mohácsi-síkság stratégiai és szimbolikus jelentőséggel bírt mind az oszmán-török hódítás, mind a 17. századi felszabadító háborúk idején. A rajta vívott sorsdöntő csaták és a síkságot átszelő hadiutak katonai és emlékezeti tájjá változtatták a síkot. A 20. században a hidegháború egyik legellentmondásosabb határvidékévé vált, ahol az 1940-es évek végétől kiépült a magyar „Maginot-vonal” a jugoszláv hadsereggel szemben. Az 1990-es években a síkságtól délre a horvátországi honvédő háború folyt, és 2015-ben itt is felállították Magyarország déli, az irreguláris migrációt akadályozó kerítését.
Az elmúlt évszázadokban a területet a pécsi püspök, a szekszárdi apát, illetve világi birtokosok, Savoyai Jenő és a Habsburg-család birtokolta. A magyarság mellett idővel szerbek, horvátok, németek, zsidók és cigányok telepedtek meg itt. A síkság földrajzi nevei a kora középkortól kezdve jól dokumentáltak: a migrációs hullámokat, a hadműveleteket és a különböző állami politikákat tükrözik. Ideális kutatási terület, amely esettanulmányként jól reprezentálja a magyar helynevek sokszínű eredetét és „bottom-up” változását, valamint az azokat befolyásoló „top-down” politikát.
A tanulmány kitér Földvár falu névváltozatainak kérdésére is. Az eredetileg Ipoltlaka névre hallgató középkori faluból Földvár lett. Az 1526. évi mohácsi csata itt zajlott. A felszabadító háborúk idejében a beköltöző délszlávok átnevezték, majd pusztásodott. Emlékezete Sátorhely (Földvár) és Udvar község nevében élt tovább.

The hydronym Luxia, one of which uses Pliny to refer to rivers near to Huelva, has been considered traditionally derived from an Indo-European root close to the meaning of "clear" o "bright". The dark waters of the Odiel and Tinto advise to find another etymological solution for the hydronym.