Frazeologizmusok Timur Vermes Er ist wieder da című német regényében és annak magyar fordításában ZACHAR VIKTOR egyetemi adjunktus, ELTE BTK, Fordító- és Tolmácsképző Tanszék $%&% ' ) %+% ' ( ' - !" ) %*% ' ( ' # ' ) %,% ( ' ' ( *. ' ' ! ! 1. Bevezetés Az 1967-ben Nürnbergben született Timur Vermes magyar–német származású író: édesapja az 1956-os forradalom leverését követően menekült el Magyarországról, édesanyja pedig német. Az érettségi vizsgát követően Erlangenben tanult történelmet és politikát, majd újságíróként dolgozott, többek között a müncheni Abendzeitung és a kölni Express lapoknál. 2007 óta szellemíróként több könyvet is megjelentetett (Bastei Lübbe 2015). Első, saját néven megjelent műve a 2012-ben kiadott Er ist wieder da, amelynek magyar változata a kirobbanó németországi sikert követően viszonylag hamar, 2013-ban jelent meg Nézd ki van itt címen Nádori Lídia fordításában. A közel 400 oldalas politikai szatíra arról szól, hogy Adolf Hitler valójában nem halt meg, csak valamilyen rejtélyes oknál fogva átaludta vagy kómában töltötte az elmúlt közel hetven évet, és 2011-ben felébred Berlin közepén. Mit sem sejtve, hogy időközben évtizedek teltek el és a körülötte lévő világ teljesen megváltozott. A mai emberek – teljesen érthető módon – tökéletes parodistának hiszik, így nemsokára sok vitát kiváltó internetes sztár lesz belőle és televíziós karrierbe is kezd. A könyv fordítója, Nádori Lídia 1971-ben született Budapesten, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett magyar–művészettudomány szakos diplomát. Korábban többek között a Jelenkor Kiadónál dolgozott szerkesztőként, 2001 óta szabadfoglalkozású fordító, szerkesztő (Műfordítók Egyesülete 2015). 2. Fordítási nehézségek A regény számos kihívás elé állította a fordítót: legalább négy olyan nagy terület azonosítható, amelyek átültetése nehézséget jelentett. Az első ilyen a műben megjelenő két különböző dialektus. Kisebb részben, a könyv vége felé a bajor, nagyobb részben pedig a könyv egészében a berlini nyelvjárásról van szó. A vizsgált regény másik érdekessége és kihívása, hogy ötvözi a mintegy hetven évvel ezelőtti – és különösen a nemzetiszocialistákra, a katonai nyelvre jellemző – 160 Zachar Viktor szóhasználatot a kétezres évek szlengjével, diáknyelvével. Egyrészt tehát a harmincas–negyvenes éveket idéző archaizmusokat kellett átültetnie a fordítónak, másrészt pedig – harmadik nehézségként – az ifjúsági és diáknyelv szlengjét. Ez utóbbi egyébként a tárgyalt műben több ponton is a Németországra különösen jellemző bevándorlókhoz köthető, így ebből a szempontból beszélhetünk az úgynevezett foreigner talk jelenségéről (ld. pl. Fáy 2012) is, amikor is a bevándorlók tört németséggel adják elő mondandójukat. A fordító ezt megpróbálta érzékeltetni a könyv magyar nyelvű változatában, mégpedig nyelvtanilag hasonlóan hibás mondatszerkezetekkel, mint a forrásnyelvi szövegben. Végül negyedik pontként a kihívások közé sorolhatók a szövegben szereplő reáliák, a számos kultúrspecifikus kifejezés és megfogalmazás, amely elsősorban közéleti személyekre és eseményekre történő utalásokban jelenik meg. 3. Frazeologizmusok A fentiekhez képest a regényben előforduló frazeologizmusok véleményem szerint nem állították akkora kihívás elé a fordítót. A műből összesen 55 frazeologizmust elemeztem. Ennek során a frazeologizmus meghatározásánál figyelembe vettem a Grétsy–Kovalovszky féle Nyelvművelő kézikönyvben és a Szathmári-féle Stilisztikai lexikonban közölt meghatározást. Míg előbbi frazeológiai szókapcsolatok szócikke az állandó szókapcsolatok szócikkre irányít át, addig utóbbi frazeológia szócikke a szókapcsolat, állandósult szókapcsolat szócikkre. Grétsy és Kovalovszky rámutat arra, hogy „az állandó(sult) szókapcsolatok különféle típusainak osztályozása és elnevezése nem egységes” (Grétsy & Kovalovszky 1980: 173), és tíz különböző szerkezetcsoportot sorol fel, amelyek frazeologizmusnak minősülnek. Szathmári is rámutat a tágabb és szűkebb értelemben vett állandósult szókapcsolatok létezésére, és utóbbiak esetében három további altípust ismertet (Szathmári 2004: 221). Az elemzést a fordítási stratégia szempontjából hajtottam végre, amely alapján három nagy csoportba soroltam az állandósult szókapcsolatokat. A negyedik lehetséges fordítási stratégiától, illetve megfeleltetési típustól, amelyre Klaudy hívja fel a figyelmet (Klaudy & Kovács 2015), jelen esetben eltekintettem. Ez az az eset, amikor a fordító (például a szöveg egészét érintő kompenzáció érdekében) ott is használ frazeologizmust, ahol a forrásnyelvi szövegben nincs. Így tehát az első, legnépesebb csoportba az az összesen huszonöt frazeologizmus tartozik, amelyeknek egy az egyben létezik megfelelő magyar frazeologizmuspárja, így gyakorlatilag megfeleltetés, behelyettesítés jött létre a nyelvi közvetítés során (Klaudy 2007: 69). Példaként említhetjük az alábbiakat: (1) Zumal das Schicksal nicht zum ersten Male lenkend das Ruder an sich ge1 rissen hatte. (Vermes 2012: 46) 1 A dőlt betűs kiemelések a nyelvi példákban minden esetben a tanulmány szerzőjétől származnak. Frazeologizmusok Timur Vermes Er ist wieder da című német regényében… 161 Ráadásul nem először fordult elő, hogy a sors maga ragadta kezébe a kormányrudat. (Vermes 2013: 63) (2) Aber was wollte das Schicksal denn tun, wenn dieser kostbare Trumpf schon ausgespielt war? (Vermes 2012: 48) De mit tegyen a sors, ha már kijátszotta ezt az értékes aduját? (Vermes 2013: 65) A második csoportba az a tíz forrásnyelvi elem tartozik, amelyek esetében a fordításban nem frazeologizmus jelenik meg, hanem egyfajta körülírása annak. Itt is két példát említenék a regényből: (3) Was glaubst du, was du hier machst? Du kommst und setzt dich ins gemachte Nest? Aber daraus wird nichts, mein Lieber, das kannst du dir abschminken.” (Vermes 2012: 165) Tudod te, mit művelsz? Jössz, és beleülsz a készbe! Ebből nem lesz semmi, kedvesem, mondj le róla! (Vermes 2013: 240) (4) Sie kam mit Sensenbrink und dem gequält lächelnden Wizgür im Schlepptau und gesellte sich zu uns. (Vermes 2012: 173) Sensenbrinkkel és a kényszeredetten mosolygó Wizgürrel az oldalán csatlakozott hozzánk. (Vermes 2013: 251) Végül a harmadik csoportba az a húsz példa sorolható, amelyeket a fordító a forrásnyelvitől részben vagy teljes egészében eltérő frazeologizmussal fordított. A továbbiakban a három csoport közül a terjedelmi korlátok miatt csak ezzel a – talán legérdekesebb – csoporttal foglalkozom. (5) [W]enn diese Automatismen fehlen, dann ist die ganze Armee keinen Pfifferling wert. (Vermes 2012: 14) [H]a ezen automatizmusok hiányoznak, fabatkát sem ér az egész hadsereg. (Vermes 2013: 16) Az első ilyen példa esetében a német Pfifferling szó jelentése ʻrókagomba’. A Duden egynyelvű szótár magyarázata szerint a frazeologizmus jelentése feltételezhetően onnan ered, hogy régen meglehetősen gyakori gombafajtának számított és így nem képviselt nagy értéket a rókagomba (Duden 2015). Ezzel szemben a magyar állandósult szókapcsolat, amely egyébként tökéletesen adja vissza a frazeologizmus jelentését, a Zaicz-féle Etimológiai szótár szerint a fabatka esetében az ʻértéktelen pénz’ jelentést hordozza. A -batka utótag régen önállóan is élt ʻkis értékű pénz’ jelentésben, a fa- előtag pedig nyomatékosítja az értéktelenséget (Zaicz 2006: 194). A magyar szólás etimológiájához részletesebben lásd Bárdosi 2015: 149–150. 162 Zachar Viktor (6) Funk konnte sich auf eine Standpauke gefasst machen, wenn ich wieder hinter meinem Schreibtisch saß. (Vermes 2012: 18) Funk alapos fejmosásra készülhet, csak foglaljam el méltó helyemet az íróasztalomnál. (Vermes 2013: 23) Ebben a példában a Standpauke jelentése a németben ʻdorgálás, szidás’. Ahogyan a Duden utal rá, eredetileg a német nyelvben az egyetemi és főiskolai hallgatók rétegnyelvében volt használatos a Standrede, vagyis az ʻállva meghallgatott beszéd’ jelentésű kifejezés nyomatékosítására (Duden 2015). A Pauke nyomatékosító szó egyébként ʻüstdob’-ot jelent, tehát a szóösszetétel (állás + üstdob) nem nevezhető transzparensnek. A magyarban pedig a fejmosás szó második jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉKsz) szerint valóban ʻdorgálás, szidás’ (Pusztai 2003: 352). (7) Die schier unausrottbare Sozialdemokratie trieb erneut ihr furchtloses Unwesen auf dem Rücken des leidgeprüften deutschen Volkes… (Vermes 2012: 34) A kiirthatatlan szociáldemokrácia újra űzi kisded játékait a sokat próbált német nép rovására… (Vermes 2013: 34) A treibt sein/ihr Unwesen kifejezés a németben azt jelenti, hogy ʻgarázdálkodik, megzavarja a nyugalmat’. Szó szerint ʻgarázdaságot űz’. Az Etimológiai szótár rámutat arra, hogy a fordításban használt kisded kifejezés a kicsi melléknév kicsinyítő képzős alakja, amelyet a nyelvújítás korában önálló szóként is használtak (Zaicz 2006: 410). A MÉKsz szerint pedig a kisded jelentése ʻszerénynek, ártatlannak feltüntetett (visszaélés)’ (Pusztai 2003: 699). A fordítás szempontjából a megfeleltetés ismét helyesnek mondható az adott kontextusban. (8) Müssen Sie eigentlich immer gleich so ein Fass aufmachen? (Vermes 2012: 41) Mondja, minek mindennek ekkora feneket keríteni? (Vermes 2013: 57) A forrásnyelvi állandósult szókapcsolat szó szerint azt jelenti, hogy ʻkinyitni, megcsapolni a hordót’. A Duden egynyelvű szótár szerint átvitt jelentése ʻnagy hűhót csapni valami körül’ (Duden 2015). A magyar nagy feneket kerít vagy kanyarít valaminek frazeologizmus jelentése a MÉKsz szerint többek között ʻtúlzott fontosságot tulajdonít neki’ (Pusztai 2003: 384), tehát a fordító ismét helyes megfeleltetést hajtott végre. A magyar szólás eredetéhez lásd Bárdosi 2015: 165–166. Érdekes a következő példa, mert ebben az esetben – az eddigiektől eltérően – jelentésmódosulás történt a fordításban. A főszereplő éppen azon hüledezik a regényben, hogy a fiatalok különböző, számára ismeretlen embernek nézik, akik parodizálni szokták Adolf Hitlert, és fényképezkedni akarnak vele. Erre szólal meg így a főszereplő: Frazeologizmusok Timur Vermes Er ist wieder da című német regényében… 163 (9) Es war zum Mäusemelken. (Vermes 2012: 61) Hogy nem szakadt rájuk az ég. (Vermes 2013: 86) A német eredeti szó szerinti jelentése ʻmintha az ember egereket fejne’. A Duden szerint átvitt értelemben azt jelenti ez az állandósult szókapcsolat, hogy ʻkétségbeejtő, elkeseredésre okot adó helyzet’. Etimológiailag vélhetően onnan ered, hogy annyira kilátástalan egy bizonyos helyzet, hogy az ember akár még valami olyan értelmetlen dologgal is megpróbálkozhatna végső kétségbeesésében, mint az egerek fejése. Ezzel szemben a magyar szakadjon rá az ég a MÉKsz szerint nem más, mint egy átok (Pusztai 2003: 1213), így megállapíthatjuk a jelentésmódosulást. (10) Das ist er! Der ist klasse. Der Wahnsinn! Da können Sie alle anderen in der Pfeife rauchen. (Vermes 2012: 63) Ő az! Fenomenális. Őrület! Ezzel bárkit lepipálhatnak! (Vermes 2013: 87–88) Jól látható, hogy a pipa képe mindkét nyelvű változatban megjelenik, más-más formában, de azonos jelentéssel, mégpedig azzal, hogy ʻkönnyen elbánni valakivel, felülmúlni valakit’. A német szó szerint azt mondja, hogy ʻelszívhatja a pipában a többieket’, a magyar lepipál pedig az Etimológiai szótár szerint „a pipagyűjtők azon szokására utal, hogy pipavásárláskor megpróbálták túllicitálni egymást” (Zaicz 2006: 642). Hasonló az analógia a (11)-es példánál is, így az sem sorolható a korábban azonosított első, legnépesebb frazeologizmuscsoportba, amelyek esetében gyakorlatilag szó szerint fordítás jött létre a nyelvi közvetítés során. (11) Oder wollen Sie mir erzählen, dass Sie die aus dem Ärmel geschüttelt haben? (Vermes 2012: 68) Vagy azt akarja nekem bemesélni, hogy a kisujjából rázta ki? (Vermes 2013: 96) A német szó szerint azt mondja itt, hogy ʻkirázta a ruhaujjából’, és a Duden szerint a frazeologizmus eredete minden bizonnyal különösen a kései középkorban használt bő ujjú ruhákra vezethető vissza, amelyeknél az ujjak zsebként is működtek (Duden 2015). Az Etimológiai szótár sajnos nem tér ki a magyar megfelelő eredetére, a MÉKsz pedig csak annyit állapít meg a jelentéséről, hogy ʻjól ért valamihez, (ezért) könnye(dé)n, gyorsan megcsinálja’ (Pusztai 2003: 704). Bárdosi (2015: 544–545) részletesen magyarázza a szólás eredetét. (12) Die Rollenverteilung folgte dabei erkenntlich den Traditionen übelster Bauernfängerei: Stets war einer dabei, der das Allerblaueste vom Himmel zusammenlog. (Vermes 2012: 81–82) Ráadásul a szereposztás az olcsó szemfényvesztés legrosszabb hagyományát követte: az egyik lehazudta a csillagokat is az égről… (Vermes 2013: 115) 164 Zachar Viktor A jelentés a (12)-es példánál is azonos marad, a nyelvi kép kissé módosul. A forrásnyelvi állandósult szókapcsolat szó szerinti jelentése az, hogy ʻlehazudta a legkékebbet (legkékebb színt) is az égről’, míg a magyar frazeologizmus a csillagokról beszél. Ezzel kapcsolatban a MÉKsz jelentésként azt adja meg, hogy ʻszemérmetlenül hazudik, tagad’ (Pusztai 2003: 191). (13) Autofahren, das können sicher manche Leute besser als ich, aber ob man nun eine Frontlinie begradigt oder wie lange man in einem Kessel Widerstand leistet, das entscheide immer noch ich und nicht irgendein Herr Paulus, der gerade kalte Füße kriegt. (Vermes 2012: 131) Autót vezetni sokan sokkal jobban tudnak, mint én, de azt, hogy hogyan kell kiigazítani a frontvonalat, vagy hogy meddig kell ellenállni, ha bekerítettek, azt még mindig én döntöm el, nem pedig egy Herr Paulus, akinek éppen tele van a gatyája. (Vermes 2013: 190) Ennél a példánál a német szó szerint azt mondja, hogy ʻhideg lesz a lába’. A Duden egynyelvű szótár jelentésként azt adja meg, hogy ʻfeladni egy elképzelést, mert időközben aggályok merültek fel vele kapcsolatban’. Az adott kontextusban a két frazeologizmus jelentése ismét megfeleltethető egymásnak, de érdekes, hogy a magyar tele van a gatyája frazeologizmus a németben is létezik jemandes Hosen sind voll formában. (14) Aber ich muss zugeben, ich hatte schon mit einer gewissen Vorfreude in den Unterlagen nachgeforscht, welch blaue Wunder auf diese überheblichen Amerikaner gewartet hatten… (Vermes 2012: 139) De bevallom, a dokumentumok tanulmányozása közben alig vártam, hogy ahhoz a részhez érjek, ahol a nagyképű amerikaiakat hidegzuhanyként éri a német ellenállás. (Vermes 2013: 201) A (14)-es példa esetében a német állandósult szókapcsolat szó szerint fordítása ʻkék csoda’. A Duden szerint a kék szín a régebbi szóhasználatban a megtévesztés, hazugság színeként volt használatos. A hidegzuhany a MÉKsz szerint ʻváratlan, kijózanító hatású kellemetlen esemény’ (Pusztai 2003: 1500), és jelentésében ismét tökéletesen megfelel a forrásnyelvi frazeologizmus jelentésének. (15) Während es insgesamt als verwerflich galt, sämtliche Ausländer über einen Kamm zu scheren und daher von deutschen Polit-Humoristen unablässig eine nachgerade sortenreine Trennung zu erfolgen hatte, konnten Wizgür und seine fragwürdigen Konsorten ähnliche Inder, Araber, Türken, Polen, Griechen, Italiener jederzeit nach Belieben in einen Topf werfen. (Vermes 2012: 153) [M]iközben elítélik, ha valaki minden külföldit egy kalap alá vesz, és az úgynevezett politikai humoristáktól azt várja, hogy kínosan szétválassza őket fajta szerint, mint Hamupipőke a borsót a lencsétől, addig Wizgür és más kétes Frazeologizmusok Timur Vermes Er ist wieder da című német regényében… 165 alakok kényük-kedvük szerint keverik össze az indiait az arabbal, a törököt a lengyellel, a görögöt az olasszal. (Vermes 2013: 222) Ebben az esetben a forrásnyelvi frazeologizmus szó szerint azt jelenti, hogy ʻegy fésűvel nyírni’. A Duden szerint onnan ered, hogy régen a fürdőházakban minden vendég esetében ugyanazt a fésűt használták. A magyar egy kalap alá vesz/von a MÉKsz szerint ugyanezzel a jelentéssel használatos: ʻegyüvé sorol, azonos módon ítél meg’ (Pusztai 2003: 613). (16) [D]u glaubst du kommst hier durch mit deiner albernen Hitleruniform und deiner ach so undurchschaubaren Masche, aber ich sag dir, das ist überhaupt nicht neu, das ist ein ganz alter Hut. (Vermes 2012: 165) Azt hiszed, bejössz nekik az idétlen Hitler-egyenruháddal meg a hű-dekiszámíthatatlan dumáiddal, de azt mondom neked, hogy ebben nincsen semmi új, ez lejárt lemez. (Vermes 2013: 240) Az alter Hut frazeologizmus a németben a Duden meghatározása szerint ʻvalami régen ismert, már régen nem újnak számító dolog’. A lejárt lemez jelentése azonos a magyarban, a MÉKsz szerint ʻunalomig elcsépelt szöveg vagy érdektelenné vált ügy, téma’ (Pusztai 2003: 812). A magyar szólás eredetével kapcsolatban lásd Bárdosi 2015: 333–334. (17) Wenn die Sie auf dem Kieker haben, dann werden die jeden Stein umdrehen. (Vermes 2012: 220) Ha ezek kipécézték magát, akkor minden követ meg is mozgatnak. (Vermes 2013: 318) Ez az észak-német nyelvjárásból származó szó és frazeologizmus (a Kieker kifejezés magyarul ʻtávcsö’-vet jelent, v. ö. kukker) egyrészt azt jelentheti, hogy ʻvalakit huzamosabb ideig bizalmatlanul figyelni’, másrészt ʻvalakit állandóan kritizálni, mindenért felelőssé tenni’ (Duden 2015). A magyar péce ʻhatárpózna, jel’ jelentésű szó, a pécéz jelentése ʻkiválaszt’ (Zaicz 2006: 627), a kipécéz szóé pedig ʻszeszélyből, rosszindulatból kiválaszt valakit valamely kellemetlen feladatra’ (Pusztai 2003: 694), vagyis a két frazeologizmus jelentése itt is azonosnak mondható, akárcsak az idézetben szereplő másik frazéma esetében. (18) Sie sind ein Blender. Sie versuchen auf den vernachlässigten Flammen der heißen Heimatliebe völkisch gesinnter Deutscher Ihr Süppchen zu kochen, doch jedes Wort aus Ihrem unfähigen Mund wirft die Bewegung um Jahrzehnte zurück. (Vermes 2012: 269) Maga egy szélhámos, maga az igaz nemzeti érzelmű németek forró hazaszeretetének hanyagul táplált tüzénél akarja sütögetni a pecsenyéjét, a maga lepcses szájából minden egyes szó évtizedekkel veti vissza a mozgalmat. (Vermes 2013: 391) 166 Zachar Viktor A német frazeologizmus fordítása szó szerint az lenne, hogy ʻmás lángján próbálja megfőzni saját leveskéjét’. Jelentése a Duden szerint: ʻmások kárára előnyre szert tenni’. A saját/maga pecsenyéjét süti/sütögeti jelentése a magyarban ugyanaz, vagyis ʻcsak a maga hasznával törődik’ (Zaicz 2006: 628). (19) Det merkt man sonst nich so, weil die Bellini ja normalerweise den Laden schmeißt, und wenn Se mich fragen, die hat die Sache sowieso besser im Griff. (Vermes 2012: 300) Nem nagyon látjuk, mert a Bellini viszi a kócerájt, és ha engem kérdez, ő jobban is ért hozzá. (Vermes 2013: 434) Ebben a példában, amely a tanulmány elején említett berlini dialektust is jól szemlélteti, a német állandósult szókapcsolat szó szerinti fordítása ʻsikerrel üzemeltetni a boltot’, jelentése pedig ʻlendületes munkával gondoskodni valamely dolog működéséről’ (Duden 2015). A vitatott eredetű kóceráj jelentése ʻszegényes, elhanyagolt üzlet’ (Zaicz 2006: 416). (20) ʻWie sieht das denn aus – auf der Wiesn mit ein Wasserglas?‘ [sic!] ’Ach was, stille Wasser sind tief’, sagte mir gegenüber eine etwas verlebt wirkende Dirndlträgerin… (Vermes 2012: 349) – Hogy nez az ki, Oktoberfesten vizespoharral? [sic!] – Ugyan már. Lassú víz partot mos – szólalt meg egy velem szemben ülő, kissé kiélt arcú, dirndlit viselő nő. (Vermes 2013: 507–508) Az adott szituációban szójátékot is tartalmazó stille Wasser sind tief német közmondást a német nyelvben azokra használják, akik csendesek, nem mutatják ki érzéseiket és véleményüket, mégis több rejlik bennük, mint gondolnánk (Duden 2015). Szó szerinti fordítása ʻa csendes vizek mélyek’. A lassú víz partot mos közmondásunk ezzel szemben egy kicsit más jelentésárnyalatú: „Kevés beszédü [sic!], csendes, alattomos emberekre mondják, kik látszólag a legjobbak, de tényleg egészen mások” (Sirisaka 1890). A közmondás eredetét lásd részletesen Bárdosi 2015: 569. Vagyis e példánál másodszor érhető tetten némi jelentésmódosulás frazeologizmus fordítása során. Megállapíthatjuk azonban, hogy az adott kontextusban ez az apró jelentéskülönbség nem módosít a szöveg egészének értelmén. (21) Und neunundneunzig von hundert Männern hätten hier die Nerven verloren und den Rückzug angetreten, unter Vorwänden wie ʻFrontbegradigung’ oder ʻNeuaufstellung der Truppenteile’. (Vermes 2012: 355–356) Százból kilencvenkilenc férfi biztosan kijön a sodrából, és visszavonulót fúj azzal az ürüggyel, hogy ʻki kell igazítani a frontvonalat’, vagy hogy ʻát kell csoportosítani a hadtestet’. (Vermes 2013: 518) Frazeologizmusok Timur Vermes Er ist wieder da című német regényében… 167 A die Nerven verlieren német frazeologizmus szó szerinti fordítása ʻelveszíti az idegeit’, jelentése megegyezik a magyar állandósult szókapcsolatéval: ʻelveszti a béketűrését, önuralmát’ (Pusztai 2006: 1188). (22) Der Gesundheitslehrling sagte mir, wie leid ihm dieser Übergriff tue, gerade jemand wie ich, der eine Lanze bräche für die weiteste und breiteste Meinungs- und Redefreiheit, habe in dieser schweren Zeit jegliche Unterstützung nötig. (Vermes 2012: 382) Az egészségügyiminiszter-inas is eldarálta, mennyire sajnálja, ami történt velem, és hogy éppen nekem, aki síkra szállok a vélemény- és szólásszabadságért, rendkívül nagy szükségem van mindenfajta támogatásra. (Vermes 2013: 556) A forrásnyelvi eine Lanze brechen (szó szerint: ʻlándzsát törni’) jelentése, amely a magyarban is használatos, ʻkiáll az érdekében, védelmébe veszi’ (Pusztai 2003: 790). A Duden szerint a középkorból származik, és az akkori lovagi tornákra utal, amikor is lándzsával küzdöttek meg egymással a lovagok valakinek a becsületéért. Részletesebben lásd Bárdosi 2015: 324. (23) Das war kurz nachdem einem Chauffeur von mir unter der Fahrt mal ein Rad abgefallen ist, da ist der Müller mit mir, ich muss schon sagen, scharf ins Gericht gegangen… (Vermes 2012: 130) Nem sokkal azután történt, hogy egyszer menet közben kiesett egy kerék a kocsimból, Müller pedig, meg kell mondanom, alaposan lehordott ezért… (Vermes 2013: 189) Ebben az esetben a mit jemandem hart/scharf ins Gericht gehen jelentése ʻkemény összetűzésbe kerülni valakivel, valakit keményen kritizálni, rendre utasítani’ (Duden 2015). A lehord jelentése azonosnak nevezhető a magyarban: ʻgorombán leszid valakit’ (Pusztai 2003: 810). (24) Denn die herkulische Aufgabe, die hier ihrer Bewältigung harrte, schien wahrlich geeignet, selbst tapferste Männer, große und größte Deutsche in die Schranken zu weisen. (Vermes 2012: 49) Nyilvánvalóan azért, mert a megoldásra váró herkulesi feladat elől a legderekabb férfiak, a legnagyobb németek is megfutamodnának. (Vermes 2013: 67) Végezetül álljon itt egy harmadik olyan példa, amely esetében véleményem szerint ismét jelentésmódosulás következett be a fordítás során. Ebben az esetben a jemanden in die/seine Schranken weisen/verweisen jelentése ʻvalakit mértékletességre felszólítani’ (Duden 2015), szó szerinti fordítása ʻvalakit korlátok közé utasítani’. Ezzel szemben a fordításban szereplő megfutamodik egyszerű lexéma jelentése ʻkitér valami elől, nem vállalja’ (Pusztai 2003: 883), ami a feladat kifejezéssel gyakran alkot ugyan állandósult szókapcsolatot, de mégis eltér a forrásnyel- 168 Zachar Viktor vi szövegben szereplő frazeologizmus jelentésétől. Az idézetben szereplő herkulische Aufgabe ~ herkulesi feladat frazémák teljesen megfelelnek. 4. Összegzés Tanulmányomban a frazeologizmusokkal kapcsolatos négy lehetséges fordítási stratégia közül egyet mutattam be részletesebben a német–magyar kétnyelvű példaanyagon keresztül: azt az esetet, amikor a nyelvi közvetítő a forrásnyelvi frazeologizmustól eltérő célnyelvi frazeologizmust használ. Ezek fordítása során az elemzett irodalmi mű fordítója minden esetben sikeresen ültette át a jelentést. Három olyan esetet azonosítottam ugyan az elemzett példák között, amikor jelentésmódosulás ment végbe, ám ezek nem okoznak megértési nehézséget, és a szövegrész, illetve szöveg egészének jelentésén nem változtatnak. A német regény és annak magyar fordítása a 2. pontban említetteknek megfelelően nyelvi szempontból rendkívül összetettnek és érdekesnek mondható, így számos további lehetőség rejlik az elemzésében. Források Vermes T. 2012. Er ist wieder da. Der Roman. Köln. Eichborn Verlag/Bastei Lübbe. Vermes T. 2013. Nézd ki van itt. Budapest. Libri Kiadó. Fordította Nádori Lídia. Felhasznált irodalom Bárdosi V. 2015. Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár. Budapest. Tinta Könyvkiadó. Fáy T. 2012. Sekundäre Formen des Foreigner Talk im Deutschen aus übersetzungswissenschaftlicher Sicht. Beiträge zur interkulturellen Germanistik. Band 4. Tübingen. Narr Verlag. Grétsy L. & Kovalovszky M. 1980. Nyelvművelő kézikönyv. Első kötet. Budapest. Akadémiai Kiadó. Klaudy K. 2007. A frazeologizmusok szó szerinti fordításáról. In: Klaudy K. Nyelv és fordítás. Válogatott fordítástudományi tanulmányok. Budapest. Tinta Könyvkiadó. 69–78. Klaudy K. & Kovács M. 2015. Frazeologizmusok a szótárban és a fordításban – A fordítói kreativitásról. Elhangzott: Frazeológia – az emberi világkép tükrözője. A Modern Filológiai Társaság Konferenciája. Budapest. 2015. június 24. Pusztai F. (főszerk.). 2003. Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest. Akadémiai Kiadó. Szathmári I. 2004. Stilisztikai lexikon. Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. Budapest. Tinta Könyvkiadó. Zaicz G. (főszerk.). 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest. Tinta Könyvkiadó. Frazeologizmusok Timur Vermes Er ist wieder da című német regényében… 169 Internetes hivatkozások Bastei Lübbe Kiadó. https://www.luebbe.de/eichborn/autoren/timur-vermes/id_2738534 – 2015. 06. 27. Duden, értelmező szótár. http://www.duden.de – 2015. 06. 27. Műfordítók Egyesülete. http://muforditok.hu – 2015. 01. 26. Sirisaka A. 1890. A magyar közmondások könyve. http://mek.oszk.hu/09100/09112/ html/0004/15687.html – 2015. 06. 08.