Bencsik Péter
Borbély László
A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ
Litér-Gödöllő, 2014.
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
Bevezetés
A Magyar Íj szimbólum! Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében
letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt határainkon innen és határainkon túl
jól tudják mindazok, akik Európa és a népvándorlás korának történelmével
foglalkoznak. Volt idő, amikor ezt a fegyvert mindenki másnál jobban és
eredményesebben használtuk akár vadászaton, akár harcban. Nagy bizonyossággal
kijelenthető, hogy nemzetünk megmaradását köszönhetjük „Neki”.
A Magyar Íj megőrzése és a hozzá kötődő hagyományok tovább éltetése nem
képzelhető el anélkül, hogy a tudományos kutatások és az azok nyomán elvégzett
kísérletek alapján rekonstruált IX-XI. századi magyar íj megjelenését, anyagát és
készítésének paramétereit ne rögzítenénk bizonyos határok között. Ezzel
elkerülhetjük mind a hazai, mind a nemzetközi íjász-hagyományőrzésben Magyar
Íjnak nevezett íjakkal kapcsolatban tapasztalt torzulások elterjedését.
Mint kulturális örökségünket, fontosnak tartjuk tehát a Magyar Íj Hungarikumként
való elismerését.
2. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
A Magyar Íj azonosítása
Az eurázsiai sztyeppéken élt népek összetett reflexíj-családjába tartozó IX-XI.
századi Magyar Íj jól megkülönböztethető az „íjcsalád” többi tagjától. A Kárpátmedence területén eddig feltárt IX-XI. századi sírokból közel 300 sír tartalmazott
íjmaradványokat (szarvasagancsból faragott szarv- és markolatlemezeket), mely
jelentős mennyiségnek számít egész Eurázsiában. A IX-XI. századi leletanyag ezáltal
világviszonylatban is egyedülálló lehetőséget biztosít a Magyar Íj egyedi
jellemzőinek meghatározására.
1. ábra: Magyarhomorog-Kónyadomb 103. sír íjrekonstrukció „B” változata, ajzatlanul
A Magyar Íj elkészítése szempontjából elsődleges jelentőségű az íjmaradványok
anyaga, formája, szerkezete és sírbeli helyzete. Másodlagosnak tekintjük más népek
épen fennmaradt egykorú íjait, néprajzi párhuzamokat, ma is élő eurázsiai íjkészítők
tradícióit, illetve a XIV. századtól e témában megsokasodott írott forrásokat. E
másodlagos információk azonban nem írhatják felül a konkrét magyar régészeti
leletanyagból származó elsődleges információkat.
3. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
2. ábra:
Békés-Povádzug 45. sír íjlemezei
3. ábra:
Magyarhomorog-Kónyadomb 23. sír íjlemezei
A fentiek figyelembevételével már több - az alábbi kritériumoknak megfelelő íjrekonstrukció készült, melyek a kísérleteknek köszönhetően bizonyították a
Magyar Íj működőképességét, használhatóságát és hatékonyságát.
Magyar Íj-nak tehát csak és kizárólag olyan íj nevezhető, amely
1. vagy egy konkrét IX-XI. századi magyar íjmaradvány alapján készül, vagy
2. amelyet a IX-XI. századi magyar íjmaradványok elemzése során megállapított
és alább részletezett általános paraméterek (alak, arány, méret) szerint
készítenek el.
Mindezekhez kötött forma, alapanyag és készítéstechnika párosul.
4. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
A Magyar Íj fogalma
A magyarság korábbi és honfoglalás-kori szállásterületein egykor és jelenleg
őshonos természetes anyagokból készített, összetett karokkal, merev szarvakkal és
markolattal rendelkező, lehetőség szerint íjlemezekkel ellátott, kötött
paraméterekkel rendelkező, ázsiai (pusztai) jellegű íj.
A Magyar Íj főbb részei
ideghorony
inas oldal
idegfül
markolatszög
szarus oldal
szarvszög
IDEG
MARKOLAT
KAR
könyök
SZARV
szarvcsúcs
4. ábra: Sárrétudvar-Hízóföld 264-es sír íjrekonstrukciója, felajzva
5. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
A szarv
A Magyar Íj szarvainak formai kialakítása szinte
homlokmagasság
„védjegye” az íjnak. A kecses és minimális tömegű
szarvmerevítő lemezek olyan tipikus formai elemeket
tartalmaznak, melyek jelenlegi ismereteink szerint – kevés
kivételtől eltekintve – csak a magyar íjakra jellemzőek.
Ilyen például a relatíve magas homlok kialakítás.
A sírokból előkerült maradványok alapján a szarvakat lehetőség
szerint íjlemezekkel kell merevíteni, mely lemezek
szarvasagancsból készülhetnek.
A szarv legyen minél kisebb tömegű de még biztonságos
kialakítású, illetve jellemzően trapéz (5. ábra) vagy háromszög
(6. ábra) szarvátmetszetű.
5. ábra: Sárrétudvar-Hízóföld 264-es sír
íjrekonstrukciójának szarva
6. ábra: Magyarhomorog-Kónyadomb 103-as sír háromszög-átmetszetű
szarvlemezei és szarvrekonstrukciója
A leletek tanulságai alapján, az agancslemez kéregállományának természetes ívét
megtartva a belső szivacsos állományt el kell távolítani (6. ábra).
6. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
A szarvlemezek kialakítása során törekedni kell a jellegzetes formák alkalmazására:
„fejes” (7. ábra), „fejetlen-törtvégű” (8. ábra) és „fejetlen” (9. ábra).
7. ábra: Békés
Povádzug 45.
8. ábra: Magyarhomorog 103.
9. ábra: Szeged-Öthalompuszta 4.
A szarv az alábbi részekből áll:
• famagból,
• agancsból kialakított oldalsó szarvlemezekből,
• ínból,
• egyes esetekben első szarvlécből, vagy hátsó szarvlemezből.
A kar
A magyar íj karjainak felépítése összetett, vagyis az ún. klasszikus ázsiai íjakhoz
hasonlóan fából, ínrétegekből és szarulemezből áll.
ínrétegek
szarulemez
10. ábra: „Klasszikus” felépítésű íjkar metszete
famag
7. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
A markolat
A markolatlemezek kialakítása során törekedni kell a tipikus formák alkalmazására:
„aszimmetrikus-tört” (11. ábra), „aszimmetrikus-ívelt” (12. ábra) és „szimmetrikus”
(13. ábra). A leletek alapján, az agancs kéregállományának természetes ívét megtartva
a belső szivacsos állományt itt is el kell távolítani (12-13. ábra).
11. ábra: Békés
Povádzug 45.
12. ábra: SzegedÖthalompuszta 4.
13. ábra: Magyarhomorog 103.
A Magyar Íj markolatszöge 180 fok vagy annál kisebb lehet. A sírokból előkerült
maradványok alapján a markolatot lehetőség szerint lemezekkel kell merevíteni, mely
lemezek szarvasagancsból készülhetnek. A markolatszög meghatározásához
közvetett módon támpontot adhat a választott markolatlemez hátsó (íjász felé néző)
íve. A hajló karokon végigfutó és jellemzően a markolaton végződő szarulemezek
illesztése és rögzítési módja (pl. markolatléc, markolatlap vagy markolatcsap)
szabadon alkalmazható. (lásd: 14. ábra).
A markolat az alábbi részekből áll:
• famagból,
• szarvasagancsból készített
oldalsó markolatlemezekből,
• ínból,
• hátsó markolatlécből,
markolatcsapból vagy markolat
14. ábra: Markolatillesztések (fentről):
markolatcsapos, -lapos és -léces
lapból.
8. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
Az ideg
A Magyar Íj idege természetes – jellemzően állati eredetű – anyagból (ín, bőr, bél
stb…) vagy azok kombinációjából állt. Ezért a mai Magyar Íjnak rendelkeznie kell
természetes anyagból készített lő-képes ideggel.
15. ábra: Sodort nyersbőrideg
16. ábra: Sodort ínideg kötött bőrfüllel
17. ábra: Sodort ínideg anyagában hurkolt füllel
9. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
A Magyar Íj paraméterei (kritériumai)
• az íj húrnyereg (húrütköző, húrzsámoly) nélkül, jellemzően szarv- és
markolatlemezekkel készül,
• az íjlemezek szarvas agancsból készülhetnek,
• az íj szarus oldalon mért teljes hossza nem több mint 1500 mm
(a szarvcsúcsok távolsága ajzatlanul mérve),
• a szarvlemezek hossza legalább 220 mm, de nem több mint 280 mm,
• a szarvlemezek a könyöktől a szarvcsúcsig merevítik a szarvat,
• a szarvlemezek homlokmagassága legalább 40 mm,
• a markolatlemezek minimális hossza 100 mm, de nem több mint 200 mm,
• a markolat szöge nem több mint 180°,
• felajzott íj esetén a szarvak szöge nem több mint 45°,
• a karok szélessége nem több mint 45 mm,
• az íj idege csak természetes anyagból készülhet,
• az íj burkolására, védelmére csak természetes anyag használható
(pl. nyírfakéreg, bőr),
• az íj szerkezeti elemei nem tartalmazhatnak mesterséges anyagot
(pl. szintetikus ragasztót).
Azon íjrekonstrukció nevezhető Magyar Íjnak, mely a fenti paramétereknek
megfelel.
18. ábra: Magyarhomorog-Kónyadomb 103. sír íjrekonstrukció „A” változata, ínideggel felajzva
10. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
Egyebek
Kiegészítő jelzővel kell ellátni azt az íjat, amely pl. anyagában nem korhű (műgyanta
vagy laminált). Ilyen esetben „magyar alakú” vagy „magyar formájú” íj lehet a
megnevezése.
Különleges esetekben (pl. tesztek, kísérletek, egyéb rendezvények) az idegszakadás
elkerülése (az íj kímélése) céljából olyan szintetikus anyagú ideg használata is
megengedett, mely tulajdonságát tekintve közel áll a természetes ideghez és nem
módosítja az íj eredeti idegével mért paramétereit (pl. húzóerő, adott nyílhoz tartozó
kezdősebesség). Az eredmények publikálásakor ezen körülményt minden esetben fel
kell tüntetni.
A fenti kritériumok maradéktalan betartásával – nemzetközi szinten is –
egyértelműen beazonosíthatóvá válik ez az eleink életmódjához szorosan kötődő,
rájuk rendkívül jellemző fegyver.
A dokumentumban szereplő leletfotókat Bíró Ádám készítette, az íj rekonstrukciók Bencsik Péter munkái.
11. oldal
Bencsik-Borbély: A Magyar Íj
Tartalomjegyzék
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. oldal
A Magyar Íj azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. oldal
A Magyar Íj fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. oldal
A Magyar Íj főbb részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. oldal
A szarv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. oldal
A kar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. oldal
A markolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. oldal
Az ideg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. oldal
A Magyar Íj paraméterei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. oldal
Egyebek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. oldal
12. oldal