HUT57171A - Process for producing phenolic resins - Google Patents

Description

▲ találmány tárgya fonalé· (yanták á· oldállltámak· Rdon·» lotoaobbon a találaány tárgya óljává· fonolo· gyanták oldállltáaára* aaaly fonala· novaiak gyantákat da dantarasett motilol-oaoyer * tat tartalmad fanalaa vagyillatokat alkalma·

Snakiradaleoban imart* hagy alkálikat fomlgyanták vul · kanlnálhaták alkállku· kdrUlmdayek kSsdtt m«ht·· dantarak* hala * Ártva a lak tanét* t d· avarra· karbonátokat, aogitodgdvol· Ilyen al* kállku· A-dllayatu fonalgyanta vulkanloáláet Írtak la agyabak kb * aktt a DE-C—1,005,6c5 eoám a DE-C-1,171*000 onám, a JP-A-A9-16793 aaám* a GB«A~dO5997S ooám, aa bp«a«C085512 arám d· a* EP-A-OO86615 onátau •sabadalmkban.. Ew» aljáráook ornrint nagyban alkálllcu· A*állapotu feoalgyantákat vám· oldatban vulkanloálhatum onobahdndrodkleten úgy* hagy önöket valamaly ••arra· éaotorrol /boladrtva a immakat d· karbonátokat/ roagáltatjak úgy, hagy aa döntött folyadák* vagy gáa faradban alkalmasuk·

Aa al8állltott gyanták alkalmakétdk kttttadaan kbtd de tOnálló anyagkdut* odnt gdldánl dntddal minta homokkdnt d· alnta aagként d· MIM alatti kdpnddndnyak kaaoldedbon· Má· gyanta alkalma oá rí módokat, mint pálddal faanyag kdtdangregkdntl alkalmadat 1· Javasoltak·

A nagyban alkálik»· fonalgyanták dmtorokkal vágaatt ka* mányitd·· aa destor hldrollaledt Jolánti, do önnek aa alJárdának hátránya· JollomdJo, hagy blaottyo· hldrollnie folyamatban kolotko•d anyagok a vágod gyantában m mint •mrtemtl kmgomneok loannak Jolán* honom mint nm gyantaraartt anyagok maradnak a gyanta e·

«» J «· nátrlxban sasba* alkohol, vagy ·« ésstor aavkompeuamoénok só formájában.

Hagy eat a hátrányt iKákttsoBMlljék a GB-A-2,lto,017 awAau ssatmdaloeban javasolták, hagy ésoter vulkanlaáló sasaként aa al · leálltai· fenolgyanták koményátéoére hangyasovas, vagy oeetsevaa ......... -nygy pollhléroxl-fonal ésstort alkalomaonnak f«naMthi<l| «lat' ésator vulkanlsáló reagenssel, amely alkalmas alkálik»* fenolgyan * kék IweéBjrtUiir·. Ebben aa ooettam as éeartert a mama- pollhlércncl-fenol hldrexileoeportjelnek ésatoresésével nyerték.

Amikor aa ésstor a gyanta komponens alkállku· tartalma kb * votkestébsn hlérollnál, aa ésatsr alkohol keognnansét képoaá ara * de ti fenol fele rabodul é· roatoelóbs lépve a gyanta eaerkeaotbo 4 · pül. Mivel a fonal a foriialdehlildol esettben rosMftv ·· agyban al — kalmas arra, faagy bármaly foramldehldot ewgkbsobn, aetl nan épül ba a gyantába· vagy utólag felsaabaáal· Aa ésetar eavkanpanana^aak •ója ebben aa esetben mint nem gyantaaaartt molléktoowhc narad a vulkanlaált anyagban.

Továbbá jolleená aa oddlp oláállátott vulkanlaált rónai gyantákra, hogy aa a vulkanleálás esek akkor haté···, ha aró· al káliét alkalmasnak. Logtébb gyakorlati megvalósítás során esak nátrlumhléronlé, vagy kállumhldroxld elkslmsásával nyernek megfeleld terméket · Aa olyan fenolgyanták, amelyekben gyengébb bánást alkalmasnak, vagy nem vulkanlaálfaatók Arator alkalnsaásával, vagy esek magas hőmérsékletre való melegítés segítségével gyantásltha tók.

φ>

int találtuk, hagy agak 4« ni* hátrány·· Jallamftk alka · rttlhatók· aragy lagalább nagyban aagkkanthatik· ananayibm a fana * laa gyanta kómitmhayt agy állítjuk el0, hagy agy fánál·· «araiak gyantát 4· óeatarasatt mtllal«Miaapert»Aa/t tartalmaó fánál·· ra gyulaiakat . -, ahal aa áeataraaatt magarám a fanalgyUrtt •mbastltuen··!, alkálikat* raagana Jalmlátában reagáltatunk arán áa/vagy ·Χ· Klára· aldóasar Jalml4t4bm· á találnány tárgya fanalaa gyanta aaaal Jallaanava, hagy /1/ agy 4**taraaatt fánál·· wgyttlatat* nwly agy, vagy több fant!·· hürasilaaagartat 4a/vagy agy· vagy több 4*ataanatt fanalaa hádraaileaepartat tartalmúi, aralanánt agy· ángy több 4*s * tárásátt natilal*a*agartat tartalma· analyak a fanalaa hidránál· aaagarthas vagy óaatermatt fánál·· hidranilmagtráhas kágaet arta* óa/vagy gara-halyaatban találhatók, /*/ agy fanalaa nsvalak gyantát 4e /3/ agy báairt tartalma via 4e/vagy ná* gall*·· aMÓtaer J»lml4t4bm.

A találnány tárgya tavibbá eljáró* vulkanlaált fanalgyanta aieáílitáaára aaaal Jellmaav·· hagy /1/ agy óaataramtt fmalvagyUlatat, anely agy* vagy több fanalaa hidrmüamgartet ó*/vagy agy· vagy több óaatarasatt fma* la· hidrmilmagartat 4· árvábbá agy, vagy több áastaraaatt mái · • ···· ·«»4 ·· · · · « *« • · · · · ·· ·*»» ······ · · ·· · « !·!-··«······, analyek art*· áa/vagy para-helynatban találhatók a ftMlv hldkaallaaapartk··, vagy áanteneaett htdraal!aaap«rt· haa kápa·* tartalma, /2/ agy névalak fan·!·· gyantát 4a /3/ agy bániét raagálkfcunk vla 4a/vagy náa palán·· ·144·η·η J«lanlátáben· ▲ fenalaa névalak gyanta 4· an áanterMMtt fanéi·· vegyti * lat, analyaket a Jalan találaány anarlntl eljárásban aUralnannlr Jalantáean reaktívabbak báni· áa vla áa/raggr náa palára· aldáaaar Jalenláttbap ránt a karábbl aaaklradalanben leirt alkállkna A-állapata fanalgyanta/anarv·· áaeter rendaaarak·. A találnia? asenlntl káanltuány alkalma fanéi·· habak áa k4 kagaaalá naná···· habar·· •18állltáaára₉ külbnáaan alkalmahatá kanak kUtticánt áa náa granulált tkaállá aayagra kbtáanmaakánt ántMal Ontvánerfamák 4a maak •144111 táákan· inamyfbtn · találaány aearlntl káaaátuáuyt allmln··•uk kátSanyagkánt ántMal faraa 4· mg aieállltái ában, m a kara ráa után eaabakSnáraáklatán gyáváén nagkaufayaálk áa nagy aallárá•ágú tanúikat eradnányaa· így a találná»? alfa?·· fagamtaaltáal nádja aserlnt egy bntádal fauna kamarákat állítunk al·, auaal Jel* lámává, kegy nagyabb monytaágban tttaállá granulált anyagét áa ki•abb mnnylaágbm fánál·· gyanta káasttnáayt «legyttünk, annal Jel· lámára, hegy a fan·!·· gyanta /1/ agy áaataraaatt fanelea ragyáiét··, enaly agy, ragy ttfbb fan·!·· hldnauilaaraart·· 4a/*ngy áaataraaatt fan·!·· hidnanll* ••wart··, ralanl^t agy, ragy tbbb áaatanaaatt uatlle!-aa«p«rtet ·

• ··

tartalnm· analy utóbbi eaepertok erto- á«/vagy para-helyaatban találhatók a fenoloe hidraxAleeoperth··, vagy óaeteraaett fonal·· hió* roxlloaoporthoa kópaat.

/2/ agy faualae nevelek gyantát óe /3/ agy báaiet 4· /k/ vivat óe/vagy náe felár·· aldóoaort tártaién··

A fonala· A-állapatu gyanta 4e a fanéi·· nevolak gyanta* olnevoeóaok tera4«Mtai«a a fonala· gyanta «aal&roóaleaftMm leaor * tak. áa A-állapetu gyanta hóra konányeiÓ· aaae bár· mm· lágyuló háxnnAánenaió· fóliáért kápa· hókoaeló· Smtáaára óa agy alateul ki, hegy fanéit Balári· folo*logb alóohfcMel kmrtwálnak báalekatalá* átar Jolonlótábon· A fenol-aldehid névalak gyanták ne··! fenollal vágaódó lánepMLinorok· anelyaket agy aldehid 4· neKé|* felealegU fanéi reakciójával nyerünk JoUoanóen •avkataliaáter J·* leálltában· Baok a nevelak gyanták állandóan hóra lágyulók· nen

A találnánysaorinti «I^MUHnui alkalanaett óeutareaett fenelvegyttlet egy fanéi, vagy fonolanárnaaók, analy agy* vagy tóié fon·!·· hidraailoeaportot á»/vagy egy, több óratoroaett fene* l·· hidreaciloaoportot ó· továbbá agy, vagy több ó«eter«e»tt nett * lel*o*ep«rtat tortáin··, enely a fanalgyttrü euáaiatanóáhn· ért·» óa/vagy pwaa«*helya«tbon kapoaelódik legalább agy fenele· hidraaU-

• * caeperthos, vaijr ΑμΜτηβΗ foneloe hldreailoeoperthes váosesyát* va. így · találmány Itürébe beleártend*, hogy ·« alkalnasott éesteresott fenolvegyület lehet «βη··, dl- vagy polt-éeaterosott —ti· lel*esubeetltuált aen·-, <1- vagy poll-gyttrUe fenol, anelyben lég* alább egy éesterosett ootllel-eaopert as ar—il· gyűrű esteteeiM * hes egy feneloe hidreatlloeeporthoa, vagy éosterosett fenoloo hldroxtleeeperthes kópéét erte- vagy para-helysetben kapeoolédák·.

A eene-gyürüe fenel olnevesée alatt olyan kmmi pelleer vegyületet értünk, enely arénáé gyűrűt tartalnas, anelyhea legalább egy hldroxlleeopert kűtédlk kűsvotlen kötéeeel· Ilyen —< gyűrűs fenel vegyületek lehetnek például «aga a fenel, a fenel hoaelégek, int például as ο-, a* vagy p-kreso 1, a 3,5-acllen-l-ol, a tere* butll-fenol, as ektll-feesol, a n—ill-fenol éa as a* vagy pofonál* fenol ée fenol esárnasékek, —Int például reeerelnol, Cleregluelnel, pirogallal, 4,4*«diMdroKá*dáfonál, 4,4*-dlhldreal-dlfei»ál—éter ée 4,4**dllaádroxá«difenál*táoétor· A kétgyürtte feneXvegyUlet* ölne * vésés alatt és a «peligyürüe fenolvogyülot* olnevesée alatt olya* vegyületeket értünk, amelyeket két, vagy tWb egy gyűrűé fes—Ive * gyülot és agy, vagy tébb fonallal eéeeben reaktív eldahád, wey ke* tan vegyület koadanaáeáée reekoáé|ával nyerünk. Ilyen anyagok pél* dóul a fenol, a fenol henelégek, vagy eaámasékek /felni példán!

ο—, a* vagy p-krosol, )_t5«acálon*l«ol, etál*fenel, o* vagy pofénál* fenol, rosorelnol, florogluelnel, plregallel, 4,4»«dáhidreaá-dáfo* nAl*étcr ée a 4,4· *-dlhidroxl-dAf enil-t léét—r/ éa valanely aldehid /Int például feeMsaldokád, aoetaldehád, furfuraldohld, iManmldebád és eside keverékei/ vagy valaoely keton /sínt például aeeton ée eák* • · · · • 8 · lehtKantn/ gyantaképnéai reakciójával nyerünk. Énen tulmaáen · f· · nol kmpenom tálját mmnyáeégeként vagy rátáéként alkalmakat Juli al* dehlddel mentben reaktív fenelek keverékét · mint például kavart km· tel laememkét, xüenalekat 4a fenolét keverékeket, amelyeket a aato lopárláa frakciókból, vagy Itaaau ma* kéj folyadékból nyerhetünk.

A találmány eaerlntl eljáróiban különöaen olónyüt, ka aa émtemeett fenolra vegyület non tartalma mabad fenolra kiemeli· oooporto/ka/t arak egy, vagy több émtomaett fanéira bUraUonrtr· tat aa egy, vagy több ét a termett mtllol-ceoportm kívül, amely utóbbiak aa émtommtt fentire hlArcxllermerthea kómát erto· ét/vagy pam-helywrtbm helyonkodnek elé Ea aaért elttayüe, mert eb· ben aa ecetben aa éeatemaett fonalét vegyület raktámáe kükben et*· Ml még váraomyleg maga* h8máméklet eeetén le· Ennél terében aa tértig alkalmnott fanelgyanta /A~állapotu/ alkálikul oldatok lá^Kliál*· tan támlhatók, mivel kondctwáolóe reakció türténlk, habár aa lat · μ» halad elém, a támláé tarán ót a gyanta JellmaSl ennélfogva lattan megváltanunk ár végül gélomdée történik. Ugyanotok etabll támlát körben a nevelek gyanta várna alkálikat oldata ár ennálfeg* va ennek a találmány mtrintl eljáróinak kíilltoöa el8ngre, hegy a fa· nőim két6anyag kátéitaóny reaktív kmmmmmlt aa egymáthm kávé* rét el6tt kát külön keverékkánt tárolhatjuk* aa egyik aa éretem · nett f maim vegyületet tartalmam, amely nem tartalmán mabed f·* nőim háérmlloaepertekat ét kívánt evetben viaben ée/yagy már po · láma oldótaerbcn oldott, a nácik pedig a fenolra novaiak gynta várna alkálikra oldata· ···· / 1 • I ·

Mint korábban leírtuk a találmány asertatl oljáráehan · fenolgyanta vulkanlsált termék oléállltástaen alkalma—utó ramolos vegyületek egy, vagy — éosteo—ott motllol-e—portot terít—«—k, amelyek a fenol— Már—11—eperthos, vagy Ó—te— tt fenti— háta roalloooporthos képset oarto- vagy para*hely—tbea találhatók.

A* ^ttó—tere—tt netllel-oeepart elneveséo alett a létráéban orgona<lraitmn11 art metilta»o«oportotj vagy —ár—rókát ártjuk. A *motllol-ooepert· elnevesóé alatt a *CHR*OH általán— képlet· —epertet ártjük» ahol aa általán— képletbe* R Jelenté— hlárogta* atom, vagy alifás» vagy eveméo —tahiár—én —épért» vagy heter—Itelue— oo épért.

Jelleastan a Jelen találmány —érinti eljárás foga—teota táti nódjal aorta alkalma—até fenol— vegyttlotekot a nogfetolé no* tllol~tartalma fonalból, vagy fonalasát—sókból állíthat Jak alá art é—torosé r—gon—el «—gáltatva· A —tálal—értőt tártál—aó fenolt» vagy fenol őséreásókét agy állíthatJuk el·» hegy a nagfolo15 fenolt, vagy fenol esés—sókat far—láohltael» vagy máé elé—lédéi /cint például a—teld—lédéi, butiraMoháddal éo fúrta— Idehita dél/ «—gáltatjuk·

A küungrU r—áelkaséore állta ás a megfelel· kéltségek alatt, Valentint a roakoló lanételhotéoége éo kellő—ti— ·—g elko rülheteoége «lett oltayüoen elkelne«ható fenol— vegyület aa, a —ly fenol éo formaldehid reákóló Jávái állítható el·· As Ily— kon* dónsáolóo termékek lamert eljárásokkal állíthatók el· fe—1 és far» • Γ !

í • 10 · •aldehid sav, vagy bésis katalialtor jelenlétében végoatt raakalé» jéval, de es as eljérla nem képest a taUlmlny térgyAt· imennyi bán ebben a reakcióban késiét alkalmaeunk katalisltcrkéat a kapott fonal-ferealdohid kendansloléo toenékok /A-Allapoti* gyanta/ olyan aMsanyiaégtt asabad metilel-oaeportet tartalnamak, ami aa alkalnasatt farnaldehidi fanéi mólarlny függvénye 4a esek a csoportok a fánál · gyűrű ssénatoejaihos kapcsolódnak a fonala· hiérOKAlMeparthM vi•••nyitott őrt· ée/vagy para-helysotben· AMnban anannylban oevka* talisist alkalmasunk a kgett fenol-ferMldehid konlanslaló· tané· kék népnél ecetben mm tartalmasnak natilol*eaeportefcat_e iniwyl · ben a fonsaldehldf fenol earfaxy kisebb, adLnt ip· la Ilyen termékeket

WmmMMC wiií8WH?w ttXVAaMHRflSSUmν^ΚΗΚ» ICS4»ttOBUL4Me& wOJnm^pItwnew^ axylben a savkatalisAlt kondensloió· teaméit ol8Ailltáaa tátim és aa éawteresóoi reakció ol*tt soaüLeges, vagy alkélikes MrklaMftprak késéit fornalgohié alkalmasáéival netil«l-esopert bevoMtési roak · ciót végsűnk.

Hasonlóan asraunylben a fmaoloa vegyület agy fenol la egy fenollal saséban reaktív keton kendenaéolé· reakotójlnak törnék· as éastaroséa elétt sntilol-oeepert bevesetési reakolót kall vége·» ni· Ilyen eetilol-asopert bwveaotési reakciót kttsngram végrehajthatunk úgy, hegy · terméket Meleg··, vagy alkélikne kttKilnésrok későit formaldehiddel reeglltat jak·

A fenti különféle metilol-CMpert tartalma fenol, vagy fenol Méressék vegyületek eléllliWUil eljérloek késül olgnggoen alkalmashat jak a fonal^CMmallahlé kendonaéoiós termék blsAo hatolt •éter jelenlétében tértén* alMllitlsi eljlrlst /aMllyek A-lllapo»

- 11 * ···· tn gyantát aywüak/ sível t—Ir révén elkerülheti a tavibbá «Hl· let>e*epert bevamtéal reakeiólépő*· As Ilyen kendensécléa termőkben • femlif ameldehld málarény lil»2 - 1ι3»0» előnyttam 1i1»5 * lt)»O kbaittl· A kendensáelé· katalleáterként alkalmaséit tatai· «ennyi * •őga általában · fanéi tnmgéra eataltett 1-2 ttaaag%» amely általátam elegedé ahhea, hegy a pH őrtőkét legalább 8 értéken tárté·» de aa a moimyieőg jelente··» nagyabb 1· lehet· Aa Ilyen A-állapatu képatdött gyanta keudmnaéalő fakát megfalalSan leírhatjuk kőt jallemaS pammétar eeglteágévali aaak a 1OO*C h&Hraőklatan Illendő tSmeglg végaatt hevítő* •erőn kapett maradó **llárd anyag mennyiség ő* a ka— patt gyanta aldat vlMkealtá»a· Aa A-állapatu gyanták» amelyaket lagH8nyltoabben alkalmaké tünk matllol-esapertet tartalanaő fánál* •sármaőkkáat aa őeetamaő·! raakelában kiindulási anyagkánt» amlyben aa ősataraastt fan·! vegyülstakst állítjuk elő» aaek» amlyak •ailárd anyag tartatna 30-25 töneg^» slQnyüsan >0-85 tHiwag< ős vi*Kkaaltá*a 25*0 h6mérsékletea 0 »1-100 pala·» alSayttaen 1-25 pMaa» Jallenaffeu alkalmaható ksndanaáelós katallaátorok például a nátrl* un» kálium» lltlmi» bárium» háláim» mgnőaáunenldak és hldrerldak» valamint ne minek és aa ammtala·

Aa Így al8állltatt mtl>al-esepert tartalmú fanéit» vagy fenni •aármaséket aaután a kívánt ésetaraeatt fenele· vegyületté alakíthatjuk» amely egy» vagy ttfbb őaetereaatt mtllel-esepertat tartalma art·- őa/ragy para-helyvatban a fanelos hádhpaallesepevt* haa» vagy ésetaramtt fenele· hldreKlleeeperthea vásaauyltva» ősataraaőal raakalé eeglteégéval· A matllal-eeapmrtet tartalmasé.'fend * Ide, vagy femel «aármasékak éeaterel lakatnak imtvu karbemllát éeatmrak· Inakét aa észtereket bármely alifás, alAolklikus» vagy • iá · •vénéé «mm·** dl* vagy pellaavból kámoMetJtik* moly a a»tllel*eee * parttal éaeterkdpaéare képet· Tevábbé leheteégee* hagy elyan éaste* reaett a»tllal*aaapM^tt tartalom fan·!·· vegyületet éHltomnk éld* analy né· «arakból «orianmaó éaatereeapevtet tartalma· Asenban a legtöbb óéira alkalom· éaataraket ki· •énetemséoKi tartauenkkalj például hangyeeev 4« eeeteav ·ηρ!1·όρ4νη1 képeanűk· loiennyl.ben a la* Íréiben as éastereaepert eavkenpeioMMiét omgadjuk_t ·· eaak aa adett •••part lelréaéra •aelgál é· nan Jelenti» hagy angét a «arat kall alkalommal a netllel-éester eldállltéaéboui· As deater el&lllltdea béamely lenért *ija*a·*·* történhet é· béomely alkalmáéit elJáváé a esaiUMober ménám lomért aódm vélieortathaió agy* hegy as adatt előállítandó vegyület aauvkeaeiénak laagfeleljan· Például néhány oódeser* analy óeateraade «díjéra alkalomshatói /1/ egy netlim»vegyület reekeiója eavanhldriddel, vegye· •avanhldrlddal* vagy «avklorlddal, jeHaomSan alkalom· katallaáter JolenlétdbeoM /8/ átérateanéal raakeló vnlamly mtllel*vagyttlet ét al* kaim· kartMMaMKvéaater Wfcadtt sikálná· Imota¹A «Ót er Jele*** étében* vagy β«ν···«τ· aegátadgóval a például a 2**0ώ»36ρ mám Anerlkal Pgyeettlt Állaamk*bell eaabedalmben leírt eljárd· ••érinti da /3/ agy netilel*vegy(ilet reagáltatá·· ketdcmel* dikotén * nal* vagy esánmsékalldcal· ügyanamk eldélllthatók a kiránt fanéi·· vagyOlatek agy • 13 + savanhldrld és mm·, dl- vagy trlalkál-eaánoM»stll*oeop«rttal ssubswtátuált fenolok, vagy fenol raórnaadkek roakelóJóval·

Általiban olnonCbatJuk, hagy nlvol aa A-állapotu fonolgyan· tik la netllel-fenolek savra óraókonyok, óa Így a legtöbb esetben a fenolgyantán a notilol-osoportolcat óo kívánt esetben a fenolon kid* roxllosopertokát ándárekt utón kell ósstorosnl, hogy a gyanta gólé· oedÓst alkarulJUk· A gólkópsóol tondenola kákttoaUbölhete, vagy esők· kanthetS a fenolon hldroxllosoportok vódóoeoperttal tttrtónf ellátó · se segítségével, anely lehet óoster, vagy ótor saámaaók ót anolyot

I például a DB*C-b7b,5<51 saásKi saabedalon ssorántl eljárással véges · hetünk· Termóseotosen aa éestcrkópsésl reakoló olóaegátóadro elkel· •ásott bármely katallaátor ne· léphet további roakoáóbe as óra tere», eett notllol-esepartokkol a teruókben, asnlyot aa óoateroaósá reak· oáóban kapunk na alkalsasott reakcáókUrttlaéayok kbsött·. Ilyen óta· torképsésl katallaátor pédlául a páráéin·

Elónyös eljárás sseránt a sotálol-eoeportot tartalaasó fa* nolvogyttletek aortát óestar asámasékát úgy állítjuk aló, hagy a netllol-osopsrt tartalau fsnolregyUlet oldatába ketónt vonatunk· Ebben aa esetben a ketónt elfinyUoen kbovetlonUl a felhasanálás e * l«tt állítjuk ol6 JollansCan a aaáam, vagy 3,259*069 ásását AsMMrlkal Egyesült 11 w-tek.—bel 4 osahodnlosban leárt boronóoaóo ocgltségdvol· imennyiben hasonló utón a fenol vegyületet dáketén · nel reagáltatjuk, a fonolvegyülot aooteeotaavas óaaterdt nyerjük· Más éosterek átósataroads ssgtaógóvol nyerhet6k· • ···· ·* • 1Α e

Alkalmas Atatérosoportok pAlééul a fontáét, as aootát, a* aoetoeoetát, aa akrilát, a propleuát, a laktét, a kráterét, · m · . tatarllát, a butlrát, aa laobutlrét, a kaprot*· a kopráiét, a taauMM» ét, a toluét, a p-asdne-bensoát, a p«tiléreKl*benmát, a osaltetlét, a elonoMét, a laurét, a mlrlostát, a palatltát, aa élőét, a «tata·* léét, a ssrtearét, as oocalát, a osukolnát, a furnérét, a malmát, aa adlpát, a ftálét, as őseiét, 6· a ssabactt testőrök·· A találmány sserlntl v«gyUl«tek khsül kUlhn&aon el&ayttsok as aoetát éssterok·

Egy kttlönóeon előnyős metllel-ésster vegyttlotcsoport a ma* *ll«l«4ilclroxi-b«nssát vegyUletosoport, mlval olssappenesltés során, amely·* as Aester báslsoal thrtAné reakoiójévnl vágattak, a felesebóduló hldroxl-lMKWoát-oi»«vortlM^ található feneloo hKreaclloeopert kápeo a gyanta rendssiorb· ktttlMtal Aa ugyanakkor a besno találhatA karbexllát-osoport róván kápes bánsaly háslkue tAotoa* a teljesen taroastkapoaolt molekuláké· kutat· Így a nmtilel-tartalsu fonal w* gyttlotok hldresl-besmeát-Aowtorelnek elesawarasoltása sorén báslo Jolonlátábon non koletkoslk oen alkohol komponens, som soostllyon só, ellent Athén a ssaklredalotiAmn alkállkus fenolgyanták elQálll tárára kóréhben leírt el Járásokkal· Másik a ItltfrotaUbenooétekho· hasonló olénnyel rond«lkes8 vogyliletosoport a hldroxl-fonll««lkll* karboxllátek eoopertja, amelyek hasonló hatásúak, ntnt a htévaat* beüssétek, habár a hldroxA-fanll-slkll-kaabousavak a motAlel—tartalmu fenolgyantákkal kŐErnyebben kApeonok Aosteroket. Ilyen hit * rexi-bonsoá* a hldrcaci-fenll-alkll-karboxlAát AestoreiK, péléénl ások, amelyek 3,5-dihldmcl-bensoesavból, A-hlároaKl-fenll-eoetsavból, 4^-bles/^<4xldroxl-fonll/-val«rlánsavból, gallússosvhól Ae osaliolleavból ssénmstathatók 1·· • ···· ·· ·* ·· *·· · ·· « · • ··· * · · f «.β .:. . · ·. * ·* · ·

A fent felsorolt alkalmas éesterceoportok kgsütt van sá * *» 15 * hány* amelyeket olyan ««vakból ssármstathatunk le, amelyek Magiak 1· polimerisáclóra képesek /például akrlMt és mtakrilét áss terei/. Ennek megfeleljen lehetséges egy feneles vegyttlat alkalaaséee wl * karniséit faneloe gyanta prekursoraként, amely ilyen «evek maillel· éeaterét tartalmasa, A bésis Jelenlétében végsett raéa igy egy polimerisálható só ssabadut fel* emlyet esutén magas aele* kutattioegti habbá peli«erÍBélhatunk.

Mint fent leírtuk as ecetét éaaterek különbem elfayöa eee* perije as éostereeeit fenolos vegyülőtöknek, amelyeket a találnény szerinti eljárásban alkalmshatunk, Nemcsak kiváló eredményeket áré tünk el báomyos nagyban aeetilosett fenol-formaldehid A-állapetu gyanták, alnt éesteroeett fenolos vegyületek alkalmaáeával* de ha· sonló, eát Jobb kiváló eredményeket tapasataltunk, aamnylbm bére· nyes motilol-osoperttal ssubsatituált mons^gythrtls, vagy kétgyürüs vegyületek «cetét testőreit alkalmaztuk». Ilyen anyagok például a ft,4_t6»trtmtllol«emol tetraaeetát /TOPTA/,, ® a,ó-dimtilol ykre·' ael triaeetét* a g,ÓMlimtllol<<enol triaoetét, ée a ·*«♦ ₍6_f6**tet* raraetilol-blsefmel A hamaoetát· Baek késül a TOPTA elkel mohaié elányöem.

Mivel a fencl-f«r»«ldehld A-éllapetu gyanták igen instabl· lak ée hajlameeak kendenaációs pellmeriaáclóval magasabb mlafcela* tömegű anyagttká alakulni még osobah&Béreékletm is, as áesteresáe reekoióköx*ülményel döntö befolyásuak, *anélfogva aaek a reakció * körülmények, amelyeket általában alkalmasunk éesterek eláállitására • ···· · · • ··· • lő · karbonsavakból és stabil alkoholokból, nlnt például metanolból éa •tanaiból nőm mindig alkaliaashatók a fonal-formaldehid A«állapotu gyanták aromás gyűrűjéhez kapcsolódó notllol-oaoportok éssteresésére. £sen túlmenően a karbonsav Jelenléte önmagában akastatja a kié Molekulatömegű fenol-alkoholok polimerisáalóját, amelyek as A«állapotu gyantában Jelen vannak. így a savat előnyösen laesan adagoljuk a gyantáhos ée Így aa éesterewéel reekeló eerán csak enyhén eavne körülményeket tartunk fel.

Oldószerként például étereket, vagy ketonokat alkalnarimittM*, különösen nagyobb molekulatömegü A>>állapotu gyanták oaotében a gyen* ta oldására éa as egyenletes roakoló elősegítésére.

Mivel as éssteresésl reakolóban vls szabadul fal, a reak— siót gyorsíthatjuk nem vises körűlmányek alkalmazásával, valamint alacsony forráspcntu oldóssor a lkaim sásával, amely viesel asootrep •legyet képes,

A találmány eserinti észteredet elönyöeen úgy állítJuk el·, hagy olyan remkoióküülméuyoket választunk, amelyek kedvesnek a •CH^OH eeepert éestereeéeétwk, de nem kedvesnek a fenein· hádreKtácsapért éesterezésánek· Aseoban a fentiekből világa·, éa a talál máuy esesintl eljárás táxgykörébe tartoslk, hegy ésstoresett aatá* lol-ceopertot tartalmazó fenol ezármazékokat alkalmazhatunk, amelyek· ben u fanolos hldroxllosopcrtok égéssé, vagy agy réssé maga is éss* terezett, As ilyen fenolon hidroxilcsoporton ésstoresett vegyületek laeabban reagálnak, de «gyben nagyobb raktározási stabilitásiak lo, mivel a fonolos hldronllosoport InaktlvAlt, * 17 * általában anmmylban anvat aitelamainlt a tanai·· vegyület ésstaresósóre, ·· alkaln···!* aavnannrteóe eláayüaan elcvival«M «·* tárta naneyteégban a aaabad natllel*e»apmrtekkal. Aaeoban •ennyiben •aán·· ne*llel-e»«pert van Jelen a nel^culáteen, lehetséges a netllal· ••epartok oeupán egy hányadának ésataraaéae abból · «ólból, hagy a aradé nan áaataranett netllol-aeepertek Xabatdvé tegyék· hagy agy kósSbbl tlstsb·» a tamékat taraiku· pallnarlstlásnak vessük alá·

Bs példán! negtelelS •••kB· lehet am, hagy a tárnék MLnenyaa fokú t«amnplaanttleuaadgét negtartsak.

Mlsrdsat savtelaslag •lkalma^M lábát ssükeéges alaeaeay hánórsóklaten tbrténá éssterasó· belndltáaáhMu I4aál4Laan báraely aradó sava* el kell távelltant é· óe»*are«a*t natilal-eeepart·* tar* talmssó tanaié· vngygietbll «tálát* aat fanelaa-navalakkal óa bánta* •al raegáltatjnk vts, vagy náa palára· aldónaar JelanMében A· ftaa· laa gyanta kéeslts^ayt állítunk alá, nh«l nlndan naraéó »·▼ · éaa* taraaatt tanai·· vagyUlatben aanlagaaltl a teást·*.

A találaény ssarlnti eljává· teganataeltáoár· as ó»a*ara* eatt tanai·· v^yületet JallanaSan 10-110 tüang% nannyleégban, alkal* masuk a tanai·· navolak gyanta mnaylségére venetkaatatve.. la óaa* tarasatt tanai·· vagyaiét alttnybaan alkalnaaatt nannylaág· 80*60 tbnagjC a tanai·· nrralak gyanta naanyleégéra venatkostatva.

A tanaié· névalak gyantát bámaly •oaklradalanban tanért ódán elMlltthatJuk. Abból a eélteól, hagy nevelek JallanaáJtt gyan* tát nyarjünk, » alyan térnék·*, anely héra na kanónyadá· tanait éa aldahlda* raagáltatnnk alynn nólardaorban, hagy kavaaabb· nlnt • 18 · egy mól aldehidet alkalssamk mlndlon mól fenolra·

Aa előnyt* ··» alkalmashetó fenol, vagy «aga a fenol, vagy •«teresei, vagy fenol 4« m-krowol keveréke· Máé fenolok, vagy he··* lógJelt le elkalanshatók a teljes fenol reaktán· «ennyleégbént, vagy ennek ráesőként a nevolak gyantában ée ások lehatnék például 3,S«etilon»l«el, otll»fonel, roserelnel, florogluoinol, plregallol· aldehiddel •somban reaktív fonalak keverékei, mint például kavart teresei laonerek ée Kliensiek, valamint fonala· keverékek, mint például amelyeket ssán kátrány frakoienáláoával nyerhetünk, és lassú mag héj folyadékból nyerhetünk.

A nevelek fonelos gyanta előállításában alkalnmsott áld·» híd lobot például formaldehid, amelyet oienybeeu vises oldat formában alkalmasunk, perefomegdehld, acotaldehid, furfuraldehld, vagy bonsaldahld*

A fenolra nevelek gyantát ugyancsak előállíthatjuk egy fa· nőit a fontiek esoránt reagál tetve egy ketonéul, sínt például aoe · tannal, olklohexanennel, vagy esek keverékével. A rendolkeséero állás ée as elfogadható ár, valamint aa iosétolhetőoág ée «a erde •aag Jelenlétének hiánya révén as előnyt* tipusu fenelos nőttelek térnék a fenol ée a forsmlddhld kcndonsációo terméke·

A nevelek gyantát bármely ssokásooan alkalmazott ilyen oélá katallsátor folhasanálásával állíthatjuk elő· Alkalma· «avluitallaátor lehet érd· ásványi eav, «Int például kénese, foesfermv é· o6* ·· · · · * · · • ··· · * · « ··♦ • ·♦**»··# ··· ·«· ··

- 19 •ar, 4a «serre» oav, mint például oxálsav 4« ezallcileav, vagy aav· anhidrád, mint például nalatnaav anhldrid..

Mint fait leírtuk a fenol* 4a aa aldehidet olyan málaréuyban reagáltatjuk ogymáeeal, ahol kovoeobb, mint 1 mái oldataidat a líra lm* műnk 1 mái fenolra. Általában az Adataidat nem alkalmasuk a fonalra vonatkostatva kioobb mint 0,2:1 mólarányban. £lőnyö««n neonban aa alkalmasatt aldehid formaldehid 4a Jeliamsem a formaldehid: fonal aikalnasatt aránya 0,2:1 - 0,85:1 kösötti, mivel amermylhon am maximum feletti formldahidat alkalmsunk, megnövelt vemélya áll fenn as idS elStti géle«adé»nOk a gyantában 4a amomayibm kieobb* mint 0,2 mái /1 mól fanéi aldehidet alkalmsunk akkor as eljárná· gasdaeágtalanaaá viliké mával mgnevelt mennyiségű fánál nm reá— gáltan marad vioasa.. Hogy egy Jé megoldást találjunk a JalleosSkra vonatkozóan elányöeen 0,4:1 - 0*7:1 famaldehld/fenol mólarányt alkalmasunk.

oavkataliaált nevolak gyanta oaetáben aaak alagandS menyi uyioégü «avas anyagot kall alkalmam althoz, hagy a gysntáeodáai mbeeaégot bistositénk 4o a «altatóig·· sav monayieiga függ as alkal* mzott sav típusától. BrS« ásványi oavak, adat például kánaav, vagy •ó«av alkalmaim «máéban m általában 0,02-1,0 tönag%, aieuyösen 0,1-0*4 tömegé as alkalmazott fenol ttaagára másítva. 8«arvm se * vak, mint például oxálsav, vagy mlalnsavashldrid alkalmaim amiében Jollamtaon Ojl-lO tmog%, altanyössn 1-5 tömag% mvnt «lkaim ♦ vünk a fenol tömegére számítva.

·♦ «♦ «Μ

:.. : :: ::., • · * * · » 9 ··· *♦ ·« «· • ··

A aavkataligáit novaiak gyanták előállítási eljárását pél· dául a GB 1,210,239 «xánai és a GB 1,391,420 aaánu nagybrltan— ·—badalo—an leírták.

Ar előállított novaiak gyantákat előnyös— rdker a re—» eló lényegében befejeződik keretjük, hegy a nea reagált fanéit el· távolítsuk· Ez árért ertaceégea, sert felfed—tök, hagy λ nevel— gyantában található arabad fenol lnhlbiálja a kor—rt kötőét képe· reakciót, and. akkor történik, amikor ar éastoresett fonoloa vogyü · let bázis jelenlétében reagál a novolafc gyantával, ée Így oeökkentl a uog asilárdaégot a tornákban. A •sebed fenel eltávelltáeát lég· egyarerUbben vlzgős deastllláeló aegltaágdvel vége—et jttk, de nős alkalmsa eljárások le felhasználhatók á n— reagált fonal —távoli· tására, sint például a gyanta Adatból való 1—pára éo a e—dák noaáaa szárítás előtt, nyilvánvaló, hogy a találnány spóránál —já· rés előnyeit n— tudjuk segv—taní telje·—, enesMyib— J——áő· nennylaágü szabad fenol —rád a gyantában. Méeré»st általában n— gazdaságos és gyakorlatban le nehéz a fenol uyosainak eltávolítása a gyantából· Azt talált— azonban, hogy jelentős szilárdság növő* kedés élhető el az eljárása—, amennyiben a nevelek gyente •—bed fenol tártál—t kisebb, mint 2%, előnyösen kisebb, sínt 1¼ értékre csökkentjük.

i l! ; !

A fonolos novolak gyanta r—ktivitása a találs^n# ·¹ í \ késsituényb— függ ennek nolokulatömegétől, vele—nt a^jál i

bánis típusától..

sál reagálnak vis, vagy más poláros oldószer Jelenlétébe·. Alkalma·» ható palára· oldószerek például a találmány szerinti eljárásban * vls helyett lehetnek a metanol, aa etanol, aa ipari metilosctt azé·· párlatok /IMS/ a formamld, as Κ,Η-dimetil-formamid, a dlmetil-aootanid, a trletanol-amin és ε glioorol.

A találmány szerinti anyag alkalmazása során öntSdoi magok és Öntőformák előállításában azt találtuk, hogy a homok magok szilárdsága Javított, ha a poláros oldószer részben, vagy egészben glikol, mint például etilénglikol, vagy dlstllén-gllkol, mint pél — dául etoxi-otanol, fsnoxi-etanol, motexi-stsnol, vagy otil-digol /ami a diotilén-glikol etilét ere/ egy éter-alkohol, vagy egy kotealkohol, mint például diaooton-alkohol. A Jellemző teljes oldószer adagolt mennyisége 1-50 tömegé, előnyösen 1-50 tömegé a keverék fenolom novolak gyanta komponensének tömegére ssámltva. A nem vi nos poláros oldószer alkalmazása kívánatos lehet amennyiben a te lálmány szerinti eljárás alkalmazása vls Jelenlétében a végtermék Jellemeire káros hatást fejtene ki.

A telélmény szerinti eljárásban alkalmazható bébin lehet bármely anyag, vagy anyagkeverék, amely amennyiben alkalha· mony nyioégben adagolJuk a keverékhez, amely as ésstorozott fenelos vegyületet tartalmazza, amely egy» ▼agy több ésstorozett m^tilolJV V csoportot tartalmaz, ast alkálikussá teszi} vizes rendszerek esetében ez azt Jelenti, hogy a bázis olyan, amely képes a! keverék -

- 22 amely est a kívánt lugooságot kialakítja nagyban függ aa alkalaazott bázis fajtájától és attól, hogy a keverék, amelybe» a bázist adagoljuk tartalmaz-o bármely olyan kémiai roagonot, a mely a bániénál szentben reaktív,

Például, amennyiben aa észtorozott fenoloa vegyület bármely bázissal esőmben reaktív osoportot és/vagy amennyiben aa éoatere nett fenoloa vegyületet tartalmazó keverék tartalmas bármely bázissál szemben reaktív vegyületet, amely csoportok, vagy vegyületek befolyásolják a eemlegeaitö bázis hatását amikor azt beadagoljuk, nyilvánvaló, hogy a bázis olyan mottnyiaégbou kell alkalmazol, amely feleslegben as ilyen bázisoal szemben reaktív csoportok és/vagy bázissal szemben reaktív vegyületek semlegesítéséhez szükségéé mony* nyiséget la magában foglalja, A legtöbb saorvetlen bázis és aaámoe szerves bázis alkalmazható reagensként as ésstoreaatt fenoloa ve * gyülotokkol esőmben. Aa A-állapotu gyanta észterek hidrolisiaénOk sebessége moghatárosaa a géleaodés oobeooégét és ast a minimális hőmérsékletet, amelyen es végbemegy,

A kásás, amelyet aa éoatsrssstt metilol-csoportot tartalmasé fenolon vegyület olosappanoeitására és igy a találmány oaerinti fenolon gyanta készítmény előállítására alkalmasunk lehet gáa, alacsony forráspont» folyadék, vagy ennek gáso, folyadék, vagy alkálikun szilárd anyag oldata, vagy szilárd anyag. Alkalmas bázisok például » /1/ alkálifémek, alkáli földfémek, például nátrium, kálium, lítium, bárium, kálóin» és magnézium, szidjál és hidrozldjai) • ···* ·· as ·· ·· · a····» • ··· · · · e ·«>

.· · « · · · · · ··· ·»· »· _wt /11/ alkálikus, vagy aafatar fának axldjai áa hidraxidjal, int például oinkoxid; áa /111/ aaaónia, kvatarnar aaa^niuadaidraxidok, alifás*, all* oiklusas* vagy aromás- másodrendű áa harsmdrandű amlnok éa Mannióh bántsak, nlnt például diaatllaaini triaatllaain, triatilaatn, M,M* diaetll*atilén*tetraanin, 2_t4*bia«/dlaatll*aiainn*aatll/«fenal éa 2,4,6*triaa/diaatil*aaino*»atil/*fanol·

Ssokásooan a novdhk gyantákat haxaaatilén*tatraaminnal 100°C bóaérséklot falat t havi tv· vulkáninál Juk, 1 nadaru energia* takarékos eljárások igényének aegfololóan a kával törtéhó vulkáni* sáláé aaggyoraitása és még jolentósobbon as, hagy ssobah8aéraóklo* ten lehet gélképaéat végesei jelentés jalleasái a találaány aeerin* bánts és as éssteresett aetilol-eoaportat tartdaaaó fene* les vegyület kándtti reakoió eebeseégét egyebek könátt befolyáséi* ja as oldhatóság és a bánta futtkolós asapartjai dks anenuylben a bá nts saarvotlsn alkállkus anyag a katlan kalyneto as elektrakéaiai sorosatban. A tapasat a tataink aaerlnt a bánta és aa éaatatraeett atilol-caopartot tartalmáé fanalea ragyáiét kánűttl reakoió sebes·» aége általában alacsonyabb, aaikor a* alkalmsait bánts Másodrendű aatu, nlnt aaikor es harmadrendű aaln, ée a fenti bánts esetÓbsnl sebesség kisebb, aint amikor alkálifém, vagy alkáli földfém ősidet, vagy hidroxidot alkalmasunk bániéként· • ··· · · · ζ ··· .:. ...» ·..· *..· «..·

- 24 ί

Ast találtuk, hogy *βϊ alkálifém, vagy alkáli földfém ősid, vagy hidmnid igen gyom makói ót orodmdayoShot asobahemémékletea as dósteresett fenolon vegyület ás a nevelek gyanta kdödét. A ta · padktalatalnk aserint a oátriuohldrexid laoahb makóiét orodmésyra, nint a káliumhidroxld és oo bisonyoo esetokban oldnyüa lehet·

A bániét normál ecetben ao éostorraott fenolén vegyület éastorcsoportjaival kémiailag ekvivalens mennyiségben alkalmassuk· isonban bisonyoa esetekben rai&cadgoa, vagy kívánatos lehet a tornákban ssabad árat art segdrisni éa más ecet okbon pedig fölöslegben! básis alkalamsása lehet ssükségee·

A teljoo fenol t toljon alkálifán /Ka, K, Li/ nélarány a találmány oserinti kéositménybon Jellrasdon 1:0,3 - 1:1,4 kOndtti. A nagyobb mólarány alkalnanáoa túl gyere reakciót okosint, mig a 0,3 mól alkáliféc/l mól fenol mólaránynál alacsonyabb arány alkalmasára nra olroagált áratort wodsényra éo igy a termék véged esilárdságát osOkkonthotl. An a lka Inasat t mólarány teljes fenol ι teljes alkálifém 1|O,5 - 1:1,1 késett!.

Mint font leírtuk a tál élmény onorlntl el Járás IcttlOnOaen alkalmas tfntddoi minták és magok eIdái11tására· Bőnek segfololdon nagyobb mennyiségű granulált hdálló anyagot, mint például tMBdol homokot elegyítünk kisebb mennyiségű fenolra nevelek gyantával óo éostsresett fenolon vegyülottol. A fonalas nevelek gyanta és as éostorraott fenolon vegyület roakoiéba lép egymással bánié és vls és/vagy poláros olddraor Jelenlétében ás igy vulkaaisált fenolod • ··· · · · · 000 • ο ο ο ο ο ο β ΛΛΛ ΛΛΛ λα* * _^W gyanta keletkezik, amely kötőanyagként a granulált hőálló anyagot öoasotartja. Mint oa könnyen felismerhető a ssüksógos fenolon nevelak gyanta nonnyioégo amit a h6álló granulált anyagban kell adagolni több fényesé függvénye. Bank például a nevelek gyanta nelekulatömge, a nevelek gyanta saabad fenol tortáim, nlvol a magasabb fenol tartalon kisebb végső sallárdságot eredményes, as alkalmnott ásstareaott fenolom vegyület típusa és mennyisége, as alkalsasott bánié típusa és naonyioége és as alkalsasott vin, vagy sás poláros oldósser mennyisége és os utóbbi típusa· általában a granulált beálló anyag tömegére vonatkoztatva 0,1-10 tömegé fonalas novolak gyantát, előnyősön 0,5-5 tömegé novolak gyantát alkalmsunk· Lsbstségss granulált hőálló anyagként a fant leírtak oserlnt bensőket alkalmasai és ebben as esetben a básia hsssáadÓsa as eddig leírtak sserlnt nm ssdkságoo, vagy kevesebb bánié adagolható, sint a kívánatos· amomsylban a gremulált bőálló anyag maga nm alkálikuo. Továbbá as alkalsasott bőálló granulált anyag maga la tartalmakat nedvességet és így a osükségos alkalmast! via nonnyiségo la esők a ksathatő, amely a roakoió előrehaladásában anUkségoo·

Mint korábban leírtuk a fenolom nevelek gyanták tárolás könben ot ebi lak· ások a fenolom vegjAetok, amelyek egy, vagy több éosteresett feoolos hidroxileaopertot tártaimnak, de nm tartaloménak saabed fenolom hidroxilceoportot, ée egy, vagy több ésstsrenott metllol-esoportot tartalmának, amely utóbbi osoportok as óasteresett fenolom hidroxlleaoporthos képest orto- és/vagy perahelynetben találhatók, ugyanoaak stabilan tárolhatók· így egy óo»· teremett fenolom vegyület elegyíthető egy fenolom novolak gyantá val, ée as elegy tárolható· de vulkáninál! fenolom gyantát eredné• ·

- 26 nyeső reakcióba lép, amennyibm MbiMal és vissel, vtygy más poláros oldáosorrol reagáltak juk· Amennyiben viammtos bániét, Mát pál* dóul vlsmmtm kálclumoxldot, vagy vlsmontm aagnáMwaaMdat alkat* masunk, aa alagy amely vlsmoutm növelek gyantát, vlsmmtm telje* aen 6aateresett fenolos vegyületet ás vlsawmtm bániét tartalmán mindaddig nem láp makóiéba, amíg vinnél nem kerül érlntkesásbe· Bot a vlaael való árintkeatetáet vágódhat jük vlspára, vagy ^gős alkalmasásával, Bbből követkesik, hogy os a fomol gyanta elegyek gás, vagy göe alkalomnáeu vulkanlsáláol eljárása· így a találmány tárgya továbbá olyan foganatmltáal mád, amdyben kátkompoaonaü rend* ősért alkalmasunk a vulkanlsált fenolon gyanta előállítására, aa · sál jollmesvo, hogy aa első kompousns vlmontm fenolon nevelek gyantát ás egy viámentoe éostermott fonoloe vegyületet, amely egy, ▼agy több éastormett fonoloe hidroxiloaoportot 4a egy, vagy több éostermott motllol*oeoportot tartalmas, amely utóbbi aa éostoro * nett fonoloe hidroxilesopovthm kápoot orto* és/vagy para*holysot* bon található 4a nem tartalmas osabad fenéim hldrosileseperteket, tartalmas, 4a a második komponens visment m bánié, amelyek egymás* ♦

hm keverve vis jolmlétébm reakcióba lépnek· Különösen előnyös foganat ősit ási mód oserint aa alsó kospononn 2,b,6*trls^aootoal* motil/*fenol*aeotát, mint teljesen áestorosott fonoloe vegyület, valamint egy fenolon nevolak gyanta /például 2,6*hisk/o*hidro«i· bonnil/”fonol/ ás egy poláros oldósser, amely lehet etilón-gllkol ás fonoxi-etanol elegy·» Blőuyöam a második komponens vlmontm kálcimoxld, amely aa öntödei homokkal olökovert* Mint korábbon leírtuk ahhos, hogy a fenolon gyanta vulíumisáláoát Ős Így aa 8a· tödéi homok _ jkötéeét megvalósítsuk a kimpmmsok vlmontm ke * ‘ J várókét, a homokot la beleértve vis*göa és/vagy göa rendaaerrel • ·· • · • · · ·

- 27 kell átfuvatul· A gáaboveaotéot úgy vágassuk* hogy a sár főméit hőnek* növelek gyanta éo éasterosott fenol keverdteau át* anoly tgj nag nintedobosban található vákuun segítségével gint vagy/de vispórót oslvatunk káresetül* «alt ggegonerótorban nyertünk· A kóréhhl gás vulkanlsáláai eljárásokkal esőnkén es as eljárás nem igényli as egósssógre káros* gyúlékony de viasonylag drága gáaooltáei katallalat ahhos, hogy a fanoloa gyanta kötóanyag vulkaniaáláaa meg* történjen·

Susn tulnsuSen aa éeaiereseit fenolon vegyületon, a fenolba novolak gyantán* a báalaon de as oldóasoren kívül más adslAmnya· gokat lo adhatunk as öntódal fenn elegybős* anolyek onekáaeaan alkalmasét tak as öntödei férnék Jollensilnok javítására· így pólóéul valamely asllánt adagolhatunk* hogy nthroljé a kötőanyag ktttáooy<lsógét a honokkal /vagy máé granulált fedéllé anyaggal eamaboo/ /esek aaasllánok a ewakl Mdálouban jól lenwtok/ éa/vagy felületaktív anyagokat alkalnaahatunk* bgr · hőnek /vagy sás hóálló anyag/ nődvoeltáeét a kötőanyag által javítsuk·

A keupononook negválaastáaától faggóan a találmány aaorlntl eljárással as alábbi elSoyöa jolloasdkot* vagy esek egy réasét érhet jük el a esokáaoa A-állapotu gyanta/éaster rendsser vulkanlsáláaaal üessohaaealltvai

A« Igen nagy esllárdaág)

B« a formaldehid felasabe<haléa* vagy vulkanlaálée lényegében olkarOható ebbeh as őseiben* amikor nincs Saabod állapotú no• · ·

- 28 tilol-caport Jeleni

C· as alacsony asabad fonoltartalmu fenol növelek alkalmi oá* se ugyancsak —kinti a fanéi folsMbatalást .. és átmosás problé · rájátj

Q» teljesen éssteresett fanolos vegyületek alkalnasárával a tárolási stabilitás problémája megoldott|

E. lehetBeég van a vulkanisáláel ta keményedén! 140 ssabá* lyórására, a osilárditáai/klvétoli ide osabályesésére, a tormák tar* moplasstllcusaágl fokának beállítására >

f« as tantor olssappanosltása során nem kolotkoslk aaabad alkohol melléktermék, mivel os a —stkütütt gyanta rácsévá válik· á találmány ssorlnti tcsókok más folbassnáláal területtel la rondáiké—k, mint például foaolhab gyártás, és kását kM8 rondssor kétfanyag bányáesatban.

A találmány oserlntl eljárást as alábbi példákon réesloto * són bemutatjuk·

1* Motllol-osoportot tartalmasé fenolon vegyületek olSállltása

1·!. tormák - SALIOEJfUí • · · ·

•allgouln /o-metilel-Bonel, 2«/hidre*i*metil/«fenol/

Bet a tárnákat as Aldrieh Chomleal Company termékeként alkalaassuk·

1«2, tornák · fenol-formaldehid A-állapotu gyanta /mólarány fe nol-formaldefeld ltl,6| esilárd anyagi 70%/ mól fonott és 0,6 mól 50%-oa forma Unt mérünk egy ránkoióedénybe, majd a hSmórsékletet 4o*C alatt tartva 0,004 nól nátrlunkildreMldot adunk hőssé· Bsután a hőmérsékletet 80*C értékre emeljük és oson as értéken tartjuk, sikösbon második adag 1,0 mél 50-0· foraalint aduad lasean 50 pere alatt as olegyhes. A hőmér* •áklotat további 15 peroen át 80*0 értéken tartjuk, majd as elegye! 50 pereen át 70*0 htméroékloton tartjuk· Bsután a pH értéket p-toluol-esulfoneawal k,0**0,2 értékre állítjuk be, majd as illékony anyagokat 70*0 hőmérsékleten vákuumban elpárologtatjuk ée 80 centietek· /25*0 vleekosltáeu maradékot állítunk elő. A gyen tát ÓO*C hSméreékletre hütjük, majd a pH értéket nátriushldrexld* dal 6,2*0,2 értékre állítjuk be. Bsután 0,027 mól karbamldot e dunk as olegyhes, majd tovább bepáreljuk, amíg vlsskositása 500 oP/25*C értékű non less· Bsután lehűtjük ée kiürítjük.

1·3· termék - fenol-formaldehid A-állapetu gyanta /mólarány fe nol-formaldehid Ii2,5) esilárd anyagi 77%/ • · · • · · · · ·

- 30 1 mól fenolt is 0,6 mól 500-eo formaldehidet mérünk agy roakclóodénybe, majd a hemérséklotot 4o°C alatt tartva 0,03 mél magnéslusKixidot adunk as elogyhos és dlesporgáljuk. A hSméreéklotót hagyjuk 70°C értékre emelkedni 30 pere alatt, majd a* elegy·* oson a héméreékloton tartjuk, miköabma 1 óra alatt lassan második adag 1,9 mól 6o£-os formaldehidet adagolunk kossá. A keveréket további 30 porcon át oson a bSmérsékloton tartjuk, majd 55*0 ké méraéklotro hütjtik és as illékony komponenseket vákuumban ledesskínáljuk, amíg 85 eőt/25*C vloskocltáou maradékot nem kapunk. 8k kor a héméroéklotot mégegyosor 80°C értékre emeljük éo as elegyet 1 érán át msen a hSméroékloten tart Juh. Bmután a gyantát 65*0 h6 méraéklotro hütjük ée mindaddig esen a h6s^roékloton tartjuk, amíg 25°C hóméroékloton visnol való higlthatóséga 1|4 értéket nem ér el· Psután a tormákat ssobahéaéroékletro hütjük éo a roakolóedényből kiürítjük.

1,4, termék · fSnol-formaldehid A-állapotu gyanta /mólarény fenol iforaaldehid 1|2,O| asilárd anyagi 65%/

1,0 mól fenolt éo 0,6 mól JOjUoo formaldehid oldatot roakoióodéoybo mérünk, majd a hóméroéklotot 44®C értéken tartva 0,04 mól 3OJ&-00 nátrtumhidrosidpt adunk kossá. As elegy·! omután 80®C héméroéklotr· melegítjük, majd második adag 1,4 Hl 50%-oa formaldehid oldatot adunk hassá lassan 25 pere alatt· A keverd · kot 80®C keméraékleten tartjuk, amíg vieskosltáea 550 eP értékűvé válik /körülbelül 6 órán át/· A tormákét végül ssobahSmérséklotro tiütjük éo a roakolóadénybei kiürítjük· — . 31 —

1*5· termék - fenolHPormaldetild A-állapotu gyanta /mélaráay férgaldehidtfenol l,81tl| anllárd anyag 60,55/

Reaktorba 1,061,9 8 /11,30 *61/ fenolt éa 95,55 β /0,768 61/ 455-os viaee káHuahldroxid oldatot mérünk. As elegyet 60°C hőmérsékletre melogitjük, oajd 30 pere alatt 1,225.7 8 /20,13 »61/ 505-os vleoe formaldehidet adunk honná, aikösben a roakolóelegy hleéraékloto 105*0 értékre emolkodik. A roakolóologyet osutén lehűtjük éa 75°C-8O®C hőmérsékleten tartjuk, amíg Gardnar vlsSkosltáoa /25*0/ T-U /körülbelül 600 ©St/ nem less. A gyanta oldatot onután gyorsan ssobahőmérsékletre hütjük· A gyanta oldat torára lés 2263 g. A vlstartalmat Kari Fiaoher tltráláaoal határonnuk magi 32,15. A snabad fonal tártaién 2,35« A anllárd anyag tarts len, amelyet 135*0 hénéroékloten való ©sáritássál határosunk meg 60,55. A turnék egy A-állapotu gyanta, amelyet a roakeléologyhél nyerünk, mólarányi formaldehid!fenol· l.Sltl ée kálium»fenol O,O68i1,

1.6. térnék - fenol-formaldehid A-állapotu gyanta /mólarány formaldehldi fenol 2,0tl| anllárd anyag 545/ mól fenolt, 0,019 mél kálluhhldrcxldot ée 0,07 mól triót! lamlnt mérünk egy roakolóodénybe és a hBméraéklotet 50-55*0 értékre állítjuk be. Ksután 90 por© alatt lassan 3,0 mél formaidé kidet adunk as olegyhoa, mlküSbon hőméreéklotét 60-65*0 értéken tartjuk. As elegyet esen a hSméraékleton tartjuk, amig a ©sebed tartalom /amelyet hidroxllamin hidroklorid módoson rol mérünk/ 95 alá nem ©sokkon.

t

Bnután · tanaikat lohtttJük, majd a* edénykéi kiürítJük· A turnék bee vinet adunk és 30 oP/25^e /ferookfiold visskosltAasárö/ viosko· vitást nem érünk el· A asilárd anyag tartalon 5¼%.

Z. A motilol-oeoport tartalmú fenolos vegyületek éeatáresése

2·!· termék - SALIGKHXN nonoaoetát g /0*58 mól/ eootsavanhldridot 50 g plridlnt elegyl · tünk, majd lassan a hőmérsékletet 50®C érték alatt tartva keverés késban 72 g /0*58 sél/ 1·1· torokat adunk an olsgyhes· A reakció· elegyet éJenákén át snobahemérséklaton keverjük, najd nagy felen· lég hideg vinbo öntjük· A keverékben diai Hét art adunk és a tenni kei entraháljuk, majd vissol, IjUee sósavval ée ismét vinnél nos · suk· A eservM finist ongenérlt Juk én as oldósnert vákuumban sípé· rologtatjük· Halványsárga, olajos anyagot kapunk·

2.2.

termék · •Alf ni Ί.'··' notakrilát

13,5 € /0*11 mól/ 1.1. tanaikét oldunk 8*6 g Piridében és 200 ni diklóneotánban* majd lassan keverés könbon* a hónérséklatot 4©°C érték alatt tartva 11*4 g /0*11 mól/ motakriloil-kle · rld 50 ml diklórnotánban késsült oldatát adagoljuk honná· As elegye* 1 órán át állni hagyjuk, majd 20 percen át visosafolyatás mellett forraljuk. A terméket latiüt Jük, vinnél, híg savval * majd iscrft vinnél mossuk· Bnután vinsrantes nátritassnulfáim megenárit Juh ée as oldóasert vákuusban elpárologtatjuk· • 4 • 4 · «

- 33 2·3· tennék - Fonallonstt 1_#2« tennék e hangyasayat ée 102 e eoetsavanhidrldot óvatosan elegyítünk, mlküsben a hánáreóklotet 45®C érték alatt tartjuk· la •legyet 1 árán át állni hagyjuk 45®CI bemér néki öten, majd Jegsa/viaoe fürdBbe merítve lassan 100 g 1*2 tanúik éa 7»9 g páriáin elegyében adagoljuk úgy, hogy a hőmérsékletet 20*C érték alatt tartjuk· Bsután as elegyet ágsakán át saobahőnéreékleten állni begy * Juk· As elegyhos etllaoetátot adunk, majd tübbasür vlssel, híg savval és végül ismét visasl assstd*· A saarvss finist msgssárltJuk, laesürjük, majd ssáraara pároljuk· ▼isakésus piros folyadékét /A termék fonalát/ kapunk·

24· termék - résében aostilesett 1.3· termék g 1.3 termék és 75 g páriáin elegyéhea keverés MHd»en óvatosan, a beméraékletat 40®0 alatt tartva 25 g eoetaavanhldridet adagolunk· As elegyet éjjelen át állni hagyjuk, majd nagy felesleg Jeges visbe öntjük* A keverékben otllaoetátet adunk és a terméket extraháljuk· As extraktumot többesör vinnél, majd híg savval és végül ismét vinnél mossuk· A anervea finist magasáéitjuk és as oldásáért vákuuubau elpárologtatjuk*

2·5· termék · nagyban aootlloaett 1*3« taksák í

I

A 2*4* termék előállítási eljárása sserlnt Járunk el, sas

- 34 bán 50 g 1.5 térnék·* 75 g plridln* óe 50 g ocetaavanhldriéo* «1* kaInasunk.

2.6. tárnék - Aoo*lleao** 1.3 tárnék /kátén alkelanmásával/

400 g 1.3 *ormóke* /fenol-foroMildatiid A»állapo*u gyanta mólarány: fornaldehidifanol · 2,5ti/ oldunk 100 ni aootonban éa kavarta kSsbon kátén láape oogOaégévol helyben «leállított ka · tént vosotfink át rajta 6 órán át 0,5 nl/óra ooboasóggol. A taraié* két e*llaoo*á**al extrahálJuk, majd as axtraktwnot tóbbasdr vis * •el, majd híg «avval á* végül vlsael mossuk. a aaarVM fáaiet nag* •sárit Juk é« ss oldóasor* vákuuaban elpárologtatJuk.

6,3 x 1O~³ nól/g olesappanosltáH értéket kapunk.

2.7. térnék · forntleaett 1.3 törnék

A 2*3 térnék ol6álll*áol eljárása ssorlnt Járunk el, anen* bán a 1.2 törnék helyett 200 g 1.3 tornákat alkalnamunk.

2.8. tornák - Aootileset* 1.4 tornák /botén alkalmamáaáral/ g 1.4 törnék·* oldunk 100 ni a^olottban, nejé állandó keveri· küsbsn as oldaton 2 órán át 0,5 míá/ó oobooeóggol kot ón* vevőiünk köröseiül /amelyet In sltu állítsák «16 kelén lángé e·* glteógávol/. A tornákét etlleoetáttal exlraháljuk, aa extrektwaot tübboeür viszel, majd híg savval, és végül vieaol mossuk. A eaor*

I vés fáéiul nogseárit Juk és aa oldóseort vákuumban elpárologta* Jvát.

'i .

i

I I •352·9· ismék - SALIGBNIN sealioilát ·61 nátrlun-amlloilát 800 ad. diklémstánban késsült ke» ▼•rt disapersiójáhos 1 «61 tionilklorid 400 ad. diklérmtánban hé · érült oldatát csepegtetjük* ás ole©et 1 érán át keverjük* mjd Ma© Juk ssobahSnérsékletre hűlni, od.küabsn ügy ölünk arra, ho© a I«vog6b81 nedvesség no Jusson aa edénybe· A kapott oldatot onután 1 nél 1,1 törnék és 2 αΛ1 piridin 1200 ni diklémetáaban késnült orSosu kevert oldstáhoa osopsgt etjük. Miután a beadagolás befőJent* dütt an ola©et 4o®C h8nére01otre mlogit Jük áa 10 perem át mm a hüoNlroéklotm tartjuk, mjd ha©Juk lehűlni· Baután a reakoléelo» ©ot tübbeaör visael, mjd híg savval masuk* art* piridin nymok kér non saradnak barna· A aaorvos fáaist esután visnmtm nátriuok* saulfátm negsaárltJuk, losaürjük de aa oldásáért elpárologtatjuk* 6o£ tornoléssol aaligooin saalleilátot kapunk·

2.10. tornák - SAJLIGBlCQí diaootát

82*3 β /0»80é g/ ocetsavanhldrldot és 130 g páriáiét ele· gyitünk* mjd 50 g /0*b03 nél/ 1.1 tornákét adunk lassan aa ele© «· hős keverés kükben u©* ho© a hSnérsékh tét 50®C érték alatt tartjuk. á* ola©ot ha©Juk éJenákén át saobahSaéreáklotm állni* napi na© felesleg hideg visbo Öntjük. Baután d^otilátert adnak a heve· rékhos és a tornákét extraháljuk· la extraktumt vinnél* najd l$*es séoawal és végül imát vinnél masuk* mjd nogssáritjuk és aa oldáséért vákuusban elpárologtatjuk· Halványsárga, olajos tor* nélcrt kapunk.¹ . 36 2.11« termék - 2,6-dimetilol*p-kronol«dLaoetát

A 2,6-dimetilol-p-krozol-diaootátot 3,4 g dlmotllolk*osál és 4,8 g soetsavanhidrld 7,8 g tetrshidrsfurán Jelenlétében végsott reakciójával állítjuk elő* A reakciót ÓÓ órán át esőbehőmérsékletmn végezzük, majd as elegyet 5 g dlklórmetánnal hi gitjuk és többser 15 ml hideg viaael mossuk. A körülbelül 10 g szerves fázist 2 g vizmentos nátriumszulfáton megssárltjuk.

lAl'i tmk - 2,6-dlmstilol-p-krseol diaootoaootát /diketén alkalmasáéval/

Reakcióodénybe 3,4 g /0,02 mól/ 2,6-dlmstilol-p-krseslt és 5 ml tetrahldrofurán és 0,1 g vimmentss nátriumaoetátot mérünk· Saulén a reaktorba 3,4 g /0,04 s61/ dlketént adagolunk* An ele gyet vízfürdővel melegítve körülbelül 4 órán át 25*®-35^Ο0 hőmérsékleten tartjuk* Eeután a rsakoióslagy lényegében homogén és a kapott tormák 2,6-dimetilol-p-krossl-diaootoaoetét·

2.13. termék - 8ALIGEHXN formiét

A saligenin-formiétot sollgenin és met il-f ormiét reakciójával állítjuk elő. 5,0 g saligsuint és 2Ó g met il-f ormiét et, valamint 0,1 g imidazolt mérőnk kevorővel ellátott reakoióodénybe. le elegyet 2 napon ét szobahőmérsékletei állni hagyjuk.

t

Ezután az elegyet mágneses keverő segítségével keverjük ···· ·· ·· ·· • · · * · ··· · · ♦ · »··

- 37 és eközben szobahőaérséklotsn oayba vákuumot alkalmazunk és igy az illékony komponenseket elpárologtatjuk· A nem illékony anyag zsonyiségo 6,3 g, ami 1,3 g súlynövekedést Jolánt az olaéMilog lehetséges 2,5 g növekedéssel szemben· A visszanyert motll-formiátét visszahelyezzük a rsakcióodénybe és az elegyet 3 napon át szobahőmérsékleten állni hagyjuk· Az illékony komponenseket ezu tán ismét elpárologtatjuk, amíg a lombik tömege állandó nem marad· A nem illékony nedves, szilárd termék tömege 6,8 g, ami 1,8 g teljes tömeg növekedést Jelent· Föltéve, hagy nem történt mellékreakció zz körülbelül 70^ konverziót Jelent·

A termék egy mintáját Ρ,Η-dizotil-aootaatLdban 20£-os nátriuzhidroaiddal keverjük· amig a minta heterogénné non válik és két réteget alkot· A felső réteg világos narancs szinü és körül belül kétszerese as alsó réteg térfogatának· Az alsó réteg csak nem színtelen· A felső réteg egy közepes palacsintát észté konzisz* tenciáju·

8«lá· termék - trióétilol-femsl-toraaoetát /3,á,6-trisz/ aeetilezl-motil/*** onol-aootát/

65,81 kg oootoavanhldridot mérünk visssaosopogS hűtővel , és desztilláló hűtővel ellátott rozsdamentes acél berendezésbe, anelyot gSszol ftitünü és vákuum elszívással szerelünk fel, majd pO-95°C hőmérsékletre melegítjük·

Az ocotsavsnhidrldhez 3^,19 kg 2,b,6-triez/dimotil-amineaotil/-feaelt adunk, miközben a bSmérsékletot 90*C fölött, de ···· 9· «· 38 —

100^α0 alatt tartjuk. A roakolóelogyet 90*0-100*0 hőmérsékleten tartjuk két órán át, majd Mintát vessünk, amely 1,4500 Rí értékkel rondáiké sík.

Rsutáu vákuumot alkalmasunk és a terméket teljes vákuum alkalmazásával addig pároljuk, amíg 135*0 hőmérsékletet nem érünk ol. As eakor vett minta Rí értéke 1,502. As előállított trlmetllA* fonol-totraaootát lényegében mentes dimetll-aootamid mellék*érméktől éa est 50°C hőmérsékletre hűt Jük, majd kiürítjük a lombikból· Termelés 43,5¾.

2.15« termék - 1«6 aootllesett termék

100 g 1,6 terméke* oldunk 150 ml zsetonban, majd as oldat állandó keverése küsben 4 órán á* 0,5 mól/ó sebességgel folyamata* sem kótént vezetünk keresetül rajta /amelyet In situ kotéulámpa segítségével állítunk elő/· A terméket diklórmetánnal extrákéi juk, majd as extraktumot többazür vissol, majd híg savval éa végül lomé* vlssel mossuk· A sservos fásáét mogssárl*Juk, majd as oldóesert vákuusban elpárologtatjuk·

3. Fonolos növelek gyanták előállítása

3.1. A novolak gyanta fenol 100¾

50¾ formalin asallollsav

1,84 gg kéusav

0,88 ammónia

94,00 g 1 mól

35,992 g 0,6 mól

2,127 g

0,304 g

0,447 g • · • 39 1 mól fenol* mérünk vieasafolyatási ée kenden—ölte oos* körökkel, vele—nt —kannal ellátó** edénybe ée 8O®C bemévé—1—re melegé tj—. Bsután —naavat ée esalicl laavat adu— boa— áo amíg es— oldódnak as elegye* keverj—, majd 100°C —r—klet— —légi tj— · Bkkor 0,6 g—1 50£*oo fe—allnt adnak 1,5 éra alatt aa elegyhos. a vi—safolyatáa melletti forralást 1,5 órán át folytat· juk, majd 0,88 ammóniát adu— as elegy—s és a vitaet ate—sférlkua nyo—·οα ledeeatillálj—, amíg a —mérséklet 150*155*0 értékre emelkedik, 1 gyantán át g8at vese— át, hogy a eaabnd fenolt el· távol—. á valnmemngl maradék vim —kuumdeset illádéval törté* — /150*155*0/26*27 Hgem^ eltávolítása után a vls—ositáot idSn * ként mérj—. 1 visgóedeoatllláolót addig folytaijuk, amíg a vios—iá· 4© poioe o—vésőt ék alkalma—val 125°C —rsákleton XCX —el—tőrben /2—oar— Bqi—nt Ltd terméke/ 10*13 peiee érté—t non ér el.

— 1 gyanta kösbemaö átlag— melokulaeulya körül—IBI

850, igen al——ny asabad fe—1 tartalmú ée nem düntSen —te· vagy para*oau—ituált.

B nevel— gyen te

Fenol 1O—

Oxálsav

5— fonallá

5— VaOH oldat

94,00 g 1—1

2,21 g

29,999 g 0,5 —1

1,028 g

Λ · • «·· ···· · · · · • · · * ··· · · · • 4ο As A gyanta elSállitáai eljárás sserint járunk el kivéve, hegy katalisátorként axálaavat alkalmsunk ée e eenlégésitéat 32%*oa nátrlusfaldrosid eltette! végosste· A eseted fanéit kisebb, mint 2,2% értékig eltávolítjuk ée as olvadék vlaskesltáa 40 pelse csövet alkalansva 125°C értéken 3,O«6,O poiae·

C nevelek gyanta

Fenol $4,00 g 1,0 tel osáloav 1,41 g

50% fernslln 49,21 g 0,82 tel

As A gyanta előállítási eljárását alkalmasank as 1 «példa sserint, kivéve, hegy katalisátorként osálaavat alkalmasunk· A viaesafolyatás melletti forralást 2 érán át vágassák éa nem végetek visgésdasstillációt, as elvetek vlsskositása 100 poiae ősé elírni mosásával 150°C értéke» 40-60 poiae·

IxEÍlS·

A fonolos nevelek gyanta roakoiéja trtentllol-fcnol-totraaootáttel

VIsm káliunhidroxidos A gyanta oldatot állítunk elő, ami 70% sallárd anyag tartalmú éa a Kiáo arány lil, amennyiben 90% trlmotllol-fenol-tetraacetát vulkánisáltesovt adagolunk· • ···· ·· ♦» ·· ♦· · · * · Λ 0 • ··· » ♦ · · • ······» ······ · · *· · ·

-Αία gélaaodéa Idejének és a ·0· kenóaység vlssgálat est matatja, hegy aa alkálikua novolakhos /70% szilárd anyag/ 30% trlsntilolfonol-totraaootátot adagolva a gólosoddá körülbelül 90 mp alatt történik és 24 óra alatt 65 ·0· Shore ojtókonéuyoégot eredményed· A gélosedott anyag igenridog· As alkálikon novolakhoz otilén-glikolt ^/az alkálikuo novolak oldat tömegére oaánltva 10 tömogjt/ adagolunk· hogy a törékenységet oaökkontoiflc·

As első honok mag, amelyet 1,66% momiyiségü komákra ssáml tott nőalak ós a novaiakra ssámltett 30% trlmotllol-fonol-totraaoot&t alkalmaaáoéval állítunk old 2820 Mte*² szilárdságú homok magot eredményez· A* észter /homok keverékhez/ a novolak adagolás ra számítva körülbelül 10% /otilénglllKOlt adagolva 24 óraműivé es a asllárdság 4585 lelte*² értékre növekedett·

1» Alkállkus növelek gyanta oldat előállításé

500 g A fonolos nevelek gyantát aprítunk ós 1 11 terse pyrex ssáritókamrába adagoljuk 100 g otllénglikolbos· A nevolakot » elektromos melegítő lapot alkalmasra 100*0 hőmérsékleten megolvasztjuk· Bsután a novolak oldatot 6o-7O°C hőmérsékletre hütjük, és 500 g 40%-oo káliunhidroxldet adunk hassá /3*6 mól alkálié/· As alkállkus névalakot ezután szobahőmérsékletre hütjük de a vtedcosltáat vls adagolással 5-10 polse értékre őzökként JÜk· *·+ • · · · ·> Β · »'· • · ♦ · Ο · ··♦ · · t · >ΒΒ • 42 lülοtaktív anyagot /15» exapou/ 4e szlánt /0,4£ Ameo/ adnak a> elegyhez.

2. A font l«pont szorlnt előállított alkállkua novaiak gyanta oldatot és/anelynek szilárd anyag tartalma 62 tönog$/ trlmetilol-fenol-totraacetátot, mint észtorosott fonalon regyUlotot alkalmasra számos homok magot állítunk elő, abból a óéiból, hogy tanulmányozzuk a növekvő kötőanyag /a homok tömegére számítva/ mennyiség hatását e homok mag szilárdságra· Αλ eredményeket as alábbi l.Tábláxatban adjuk meg·

Novolak oldat tömeg /2.1.1>élda/	TMPTA	Sorolok oldat a homokra soámltott ............................. *.................................	Fenolsformaldehidt 24 órás
kálium:aortát	mag szilárdság /Wta2/
4,5 ff	3.0 ff	0,75	1ι1·5ιΟ·56ι1·56	1695
•jO ff	4,0 g	1,0	ltl,5lO«5étl»36	2770
7.5 ff	5.0 β	1.05	1:1.5:0.56:1.36	3530
9.0 ff	6.0 g	1.5	111.5:0.56:1.36 !	*475

?.HM·

A 2· példa eserint előállított alkálikua norolak gyanta oldatokat /szilárd anyag tartalom 62 tömegé és TMFTA-t /trímet1lol-fonol-totraaeotát/ alkalmasra megrisagéljuk, hogy a TMFTA alkalmsott noonyiaége hogysu befolyásolja a honok sag szilárdoágát· As eredményeket a 2.Táblásatban adjuk mg·

Neveink oldat /a.l.p<lda/	TMPTA /%/	Fenol:formai- Mag szilárdság
dokid: K tanaiéi	24 óra Ah·3/
10 g	2 β /&>/	1:1.0210.72:0.53	1745
10 g	3 B /30/	1:1.14:0.68:0.74	4270
10 g	4 8 /*>/	1:1.26:0.64:0.94	*985
10 g	6 8 /60/	1:1.46:0.58:1.26	5W5

A 2.Táblázatból kitűnik, hogy as ideálisan allcalmsott észter nenayiségo as alkalmazott alkállkue növelek oldatra számítva 4© 1« 6o%. 25-30% alkalmsáén esetében a K/aoetát mólarány kö rülb^lül 1 és eszerint olmélotilag nm marad el nm rongált áss * ter« Azonban a osllárdság tovább abvekosik a felesleg észter beadagolással.

Nyilvánvalóan a K/aootát arány am meghatározó a homok mag rendszer szilárdságának kialakításában·

A 2. éo 3« példában alkalmazott alkállkue nevelek Λ gyanta • ·♦·♦ «ο ·»« ·· ♦· · e e ο ο e • ··* * 9 Ο · Οβ· ··· ·♦· ·« ·>* • 44 oldat esilárd anyag tártaim körülbelül 62¼ · A novaiak oldat szilárd anyag tartalmának hatását a homok mag ssilárdságra úgy via·géljük, hogy a novaiak oldatot különbösé mértékben hígítjuk és ugyanakkor as A-állapotu gyanta éaster beadagolt MManyleégét konstans 30¼ értéken tartjuk· ég eredményeket a 3 «Táblásaiban adjuk mag.

Novaiak oldat térnog	V	WTA tömeg	A nevelek oldat esilárd anyag tortáim ¼	24 éra mag ssilárdeág /Idfc·2/
10 g			3 β	62,7	4805
9.5	g	0.5 g	3 <	58,9	4950
9,0	g	1,0 g	3 g	>6.5	4225
8,5	g	1.5 g	3 g	53,3	4440
8,0	g	8,0 g	3 g	50.2	4150

▲ 3.Tábla oserinti kísérletekben a növelek oaékkmtott eMonyiaégét 10 g /l,67%/-8,0 g/1,333·/ könötti anyagot adunk a lsmókbos, amely megfelel annak, hegy a esilárd anyag tartalmt 62>*ról egóagen jOfUra ősökként Jük. A 24 óra utáni anilárdságbani

I osdkkonéa kd^ülbolül 14¼, asas 4805 értékre 1 4150 kHbT* értékre oatfkken· Bs ast Jelenti, hegy a esilárd anyag tartalom visagált mennyisége gngfolol ahhos, hogy öntddei alkalmasáéban megfeleld •silárdaágol árjttnk el·

5,példa

A kmaekadalgsban kapható novolakok a Bionkon·! F novaiaktól, aaalykét fenolgyürüt tartalma egéaaan a nagymlakulatönegá névalakokig tarjad, amlyak 20 gyárát tartalmának a «alakúiéban· A tönag éa «érát a farmldekld/fanol aránytól függ a anarkasati jeli agg, asas a* őrt a, vagy para kötés pádig as «leállításban alkalmsait katalizátor függvénye· As olvadék viaskositáa érték a novaiak oldatok «nótában bizonyoainformáclét ad a Molekula «áraiéról· A különféle novaiak fajták oldhatóságét vlsagéltuk vala annyi típust «agvloagélva· A novaiak A, B éo C gyanták elóéllltá•i oljráaát - anoly gyantákban ebben a kísérletben alkalmsunk a kísérleti résében «apadtuk*

A klaérlatban alkalmsat t alkálikus novolak oldatokat a 2*1· példa asarlntl eljárásául állítjuk alá, éa esek raaktlvltá * eát úgy állapitjuk meg, hagy éastavasait fenolon mogyálotként trinotllol-foQol-totraaootátot /TMFTA/ alkalmsva noghatéressük a géleoedés idejét· As eredményeket a 4«Táblásaiban adjuk «ag·

Névalak bánié Blaphyonol F

B gyanta

A gyanta

C gyanta

Fenolgyürük asám 2

Ssarkaseti jelleg para

S 20-25 orto/para ·· ·· te·» *e ··

Szabad fenol /%/	0,6	2,0	2,0	5,c
▼leskositás
/Föle·/	5	10,7	•»5	7,0
Szilárd anyag
/*/	56,7	60,2	62,7	53,0
Gálosadós
ideje/pero/	10 pere	3 pero	2 pero	1 pero
	/40 TMPTA	15 mp	10 up	/A0/
		/40/	/*0/

As eredményekből látható, hogy a ^leeedóe Ideje eetlkkoa, ahogy a norolak gyanta molekulamérete növeksslk.

6·példa

A 2, példa eserlnt előállított alkállkus nevelek gyanta oldatot alkalaasva /1,67 tömeg% a boánkra osámltra/ -visegálatet ▼égestünk, hogy esámoe eltérő éesteresett fenoloe vegyület alkalmazása hogyan befolyásolja a géleeedésl időt ée a hesnk mag mellár •ágát, A kísérlet eredményeit as 5»Táblásatban adjuk meg·

As alkalmasott éestoreks TMPTA, 2j6-*llmetilol—p-taPemel-trl aeetát, 2,6-Ólmotilol-fonol-trlaoetát, 2,2 * , 6,6 *»1ο6*«βο*11ο1*01·ι fenol A-hexaaoetát ée 2,5, valamint 2,15 A-állapetu gyanta aeetá* tok.

ás A-állapetu gyanta aoetátek előállítását a kísérleti róa^ton kesÖltUk,

erre	V4	00	•e
e	O 0	•	o	e
eeo	0	•	0	♦	eee
•	0	0	•	e	• e
«··	ee	0·	00

Észter	Formaldehid/ Aortát/	JÉ eadag<	Géleredési »lás idS	24 éra homok mag ' szilárdság /kW2/
fenol	fenol b
TMPTA	3	4	40	2 p 10 βφ	5405
Dimetilol*»	2	3	4©	7 p 15 ep	2530
p-kreaoltriaoetát Dimetilol-	2	3	4o	5 p 45 mp	2770
fenol- triaoetát látra-	2	3	4o	15 P 15 np	550
mrtilol- Bisafmól A— hoxaacotát 2*5 gyanta	2,9	2*5—3’	30	7 p 15 np	llpo
2,15 gyanta	2,1*	3	4o	5 P 30 mp	174ο

x a haté·»· mériarény, ameonyibon a nem reagált formaldehidet le aaámitáaba vm*s(&«

A* eredményekből kitűnik· hogy aa A-állapotu gyanta észterek /2.5 de 2*15 termék/ alkalmasára non eredményen olypn hőnek mag enilárdeágot· mint a TMPTA keményíts rendrsorrk alkalmasára· ι ▼alamaunyi ápstar alacsonyabb forma ldehid/fenol ér aoot^t/fenol / aránnyal rendelkosAk· mint a TMPTA* amely maximális aaátam metilol* •V •ο • e ··

- 48 csoportot és igy aoetátot tártain·*, aai osak lohatségoa agy A-állapotu gyanta észtarboa·

Valamennyi észter és alkálikus novolak gyanta gélasedési ide Ja hosszabb, mint amit TOPTA alkalmazásával latest elérni, ami est Jelenti, hogy a magok végső szilárdsága nagyobb les*, mint a 24 óra után elérhető szilárdság. A hosszabb gólosaddal idő, továbbá lehetővé teszi, hogy énekét a* észt ereket nagyobb mlokulatemgtt növelek alkalmazással együtt használjuk, amely TOPTA alkalmazás esetében túl gyorsan gélesedne· Bm a hatás további vizsgálat tárgya volt, amelynek eredményeit a 6«Táblásaiban adjuk meg.

Növelek oldat/1.67% a homokra számítva/

A-álIapotu gyanta 0 novolak A novolak B nevelek észter 40% beadagolás /53% oldat/ /62,7% oldat/ /60*2% oldat/

	24 óra nag ssilárdság kfeT* /gélaaadóai idő/
2.15 gyanta	4590	1740	1000
	/2 p 10 mp/	/5pJ0w/	/31 9/
Mmetilel-	3750	2530	-
p-krezol-	/3 p 20 mp/	/7 p 15 np/
triaostát			í
2.5 gyanta	2880	1305	MWO
	/3 p 45 mp/	/7 p 15 «/	/9 * 19 W>/
TOPTA		5405 /2 P 10	W79 /3/» 19 —/

*

- 49 A novaiak optimális vuMaytaégét 4a aa éssterozett A-állapotu gyantára vonatkoztatva úgy határozzuk meg, begy a novaiak ssabad reaktív helyeinek smfasát egyenlővé teoaattk aa A-állapotu gyantában található ás*toresett metllol-osoportokkal·

A 6«Táblásat adatai világosan mutatják, hogy minél nagyobb a oovolak gyanta molekulatömege, annál rövidebb a góleeedóai idő és ennélfogva as as idő, amíg as öntödei homok keverék megmunkálható· Ásónkén as előállított homok mag onllárdságe növekszik a novaiak gyanta molekulatömegének növekedésével* Például a 2« 15 A-állapotu gyanta alaooony szilárdságú magot /1740 kNm*^/ eredményez 24 óra után, amennyiben A nevelőket /közepes molekulatömeg/ alkalmasunk, de amouylbon C novolakot alkalmazunk /nagy molekulatömeg/ a meg szilárdság növekszik és 4590 ktts”²· Bz abból a azass» pontból jelentős, hegy lehetővé tesz bizonyos szabadságot as alkalmazott novolak és észter megválasztásában és Így a rendszert különféle alkalmazásokra teszi alkalmassá· ügyen a kálium alapú névalakok oootébma nagy szilárdságot érhetünk el, de a TMPTA/alkálikus nevelek rendszer gyors géléredéae és rövid amgaunkálhatéeégi idője ostikoégeaoé teszi, hogy öoz> azehaoonlitásként más a kállunhldrosidtól eltérő alkáliék el ka lm» sását is megvizsgáljuk· i

Mivel as alkálifémek báaioltása K ) Na ) hl sorrendben csökken a nátrium, vagy lítium alkalmazása a TMPTA észterről • · · ·

— jo — szmaboul reaktivitást csökkenti ée igy megnöveli α géleaedée ée Így a megiminkHhatáság idejét· 1 kálglumoxldot Is megvisagáltdt amely ugyan, vises oldatokban oaak kis oldhatósága, de elég nagy oldhatósága ahhos, hogy a gyenge sav novaiak Jelenlétében lehetőt vé tegyen egy körülbelül ekvivalens anyag előállítást·

A vlsogálatban különféle alkálikba oldatait alkalmazzuk a fonalas nevelek A gyantának, amelyeket a 2« példában leírt eljárással állítunk elő, ámenben as alkalmazott szilárd anyag tartalmat egyenként állítJuk be visakositás okok miatt· A kapott gélképzési Időket ée mag onllárdságot e 7«Táblás»tban közöljük·

Alkálikus nw oldat	ölek Szilárd anyag *	Mól 0Il/100g	GélMedéal Neg szilárdság idő ZkőtT2/ Z1 éra/ /24 ór
Be	57,3	0,308	2 p 15 np /40% THFT1/	3875	5Ó80
Mae	54,0	0,288	4 p 20 mp /40%/	1370	5325
Li*	5ó,g	0,307	4 p 45 mp /40%/	535	5195
Ca**	42,0	0,182	15 p o sp	<50	2220

/30%/

.. '....................—— ........................

x a homokra vonatkoztatva 1,079( novolak oldat* ··· · · ♦ » » • ··· · · » ··»······ · · * · · ·

- 51 A táblásaiból kitűnik, hogy a kevésbé reaktív alkáliéit megnövelik a géleaodési időt éa megakadályozzák, hogy a kálluabiérexié • esetében látott gyere ssllárdulás megtörténjen, A LA* ée Na* ese tóban azonban a 24 órás szilárdság meghaladja as $000 küm” érté kot, ami ast mutatja, hogy a lítium éa nátrium tartalmú novaiak oldatok kiválóan alkalmasak öntödei alkalmasáéra,

8^d>

Magvlssgáltuk, hogy TMPTA/alkálilcus novolak A rendszer al· lalmasása esetében hogyan befolyásolják különböző oldóssarek a homok mag szilárdságát,

As első vizsgálatban megvizsgáltuk, hogy hogyan befolyó solja as eredményt, amemnylhen a hunok és XMPTA keverékhez külön adalékként as seres oldósssrokot hozzáadagoljuk azelőtt, mielőtt as alkálikus nevelek A anyagot beadagolnánk/ amely utóbbit a 2, példa ssorlntl eljárással állítunk elő éa már otilénglikolt tartelánul* ás srednényoket a '8 «Táblásaiban mutat juk be.

Oldószer	Mag szilárdság /itífoT2/
2 óra	24 óra
Diaoeton alkohol	27*5	3785
Etil-digol	2950	3920
Btoxl-etanol	2840	3810

- 5« ·

Fonoxi-otanol	3395	4160
Metllén-glíkol	3180	4190
Trietanol&aln	2255	4035
Btllén-glioel	3130	3905
Standard	2270	3445

As alkálikon novolak oldat /2.1 példa/ 8,6% otilén-glikolt tartalma, továbbá 30% TMPTA 6a 10% oldásáért adagolunk a no* volak oldatra vonatkostatva és 1.67% novolakot alkalmsunk a ho ookra vonatkoztatva a kísérletben·

As erednényok ast Mutatják, begy as éaster/honok keverékhon oldásáért adva oa javítja au ólért mg asllárdaáget a etandardhoa hasonlítva, anelyben nm alkalmstunk adalék oldósaart.

A fenti visagálatot nagleaét éljük olyan alkállkus novaiak oldatot alkalmwn, anoly nm tartalma otllén-glíkolt és as orodsényekot a 9 .Táblásaiban adjuk aeg«

01·*μτ Na. SKilArd*·· /kün*²/ blaoeton alkohol gtil-digol

BtosL-otaaol

2 óra	24 óra
1505	995
2050	2380
1030	84o
206|	2145

	- 53 -
Diotilén—glikol	2690	3955
Etilén-glikol	2545	3400
Vak kísérlet	1290	1035

x Vizes alkálikus novolak oldat, amely nem tartalmam etllén-glikölt /lásd a 2.példa alkálikus novaiak oldat előállíthat, 30¾ TMWA, 10¾ oldóezer adagolás a novaiak oldatra vonatkoztatva éa 1.67¾ novolak oldat adagolás a homokra vonatkoztatva/.

A 9.Tábláaatból kitűnik, hogy az alkálikus novolak oldat alkalmazásával készült homok magok gyengébbek, mint az ekvivalens magok, amelyeket otildnKllkolt tartalmazó alkáUkus novolak ol dat alkalmazásával állítunk elő. Megjegyezendő, hogy »· éter és keton-alkohol oldósasrok hatása jobban csökken, alnt a dlelkoholok, és a dletllén- valamint otilén-gllkol hatása· Bz azt jelzi, hogy a dialkoholok ebben az alkalmazásban hatásosabb lágyítók, mint aa éter-alköholok, vagy a hatás abból következik, hogy a diaikohol nüvoli a homok nedvesedését éa így jobb gyanta/homok kölcsönhatást eredheényez.

Egy harmadik vizsgálatot végeztünk, hogy megvizsgáljuk milyen hatású aoMurnyibon az otilén-glikolt aa alkálikus novolak ol datban éterrel éa keton-alkoholokkal helyettesitjük. Bérem névalakot állítunk elő dlacot on-alkoholt, otil-digolt éa fenosl-otanolt alkalmazva aa otilénglikol helyett az alkálikus novolak oldatban, amelyet a 2.1 példa szerinti oljárással állítunk elő* Bemek magokat állítunk elő külön oldószer adagolás nélkül és külön bázis oldószer adagolással, valamint az éasterAomok keverékhez etilén• « ♦ · ♦ * • ·· ·

-54· gllkol adagolással· Az eredményeket a 10«Táblázatban adjuk meg»

MxIBfeJrAiMit,

40¾ TMPTA és 10¾ oldószer adagolás a uovolak oldatra vonatkoztatva óa 1.67¾ novolak adagolás a homokra vonatkoztatva

Novolak A	Mag szllárdaág /24 óra/ kHsT3
Alap oldószer	A hoiuok/éeztor rendszerhez nem adagolunk oldószert	A homok/áazter A homok/észter rendszerhez 10¾ rendszerhez 10¾ alap oldószert otllén-gllkolt adunk adunk
Dtaoeton-alkohol 2460	4770	5435
Etll-digol	3760	4725	5860
Fenoxi-otanol	2885	5850	6020
Btilén-glikol	3445	6110	5W
	/30¾ TMPTA/	/Fonoxi-otanol adagolás/

A 10«Táblásat adatai ast mutatják, hogy oldóosor adagolás a homokhoz, amolyan alap oldóamert tartalmasó novaiak oldatot alkalmasunk, javítja a homok magok szilárdságát. As etlléngllkol alkalmazása akár a homokhoz kovurve, akár a novaiak oldatban tovább növeli a hősiek mag szilárdságát. Az etilén-gllkol és fenosti-etanol alapú novaiak ás homok alkalmazása eredményezi a legjobb terméket, amelynek szilárdsága meghaladja a 6000 IdA·*³ értéket· • ·

- 55 A teljesen észterezett A-állapotu gyania/alkálikus novo lak öntödei kötőanyag egyik fő előny©, hogy a komponensek stabilan tárolhatók magas hőmérsékleten is* A TMPTA /trimetilol-fenoltotraaootát/ 1OO°C fölötti hőmérsékletre melegíthető és stabil marad· Egy alkálikus novaiakban nánoaen olyan reaktív kompn—ne, arai a molekulatömeg bármely változását okozná·

TMPTA és alkálikus A novaiak mintákat tárolunk 4o°C hőmérséklet sn 50 napon át· A novaiak viszkozitása 6 poise értékről 16 poise értékre emelkedik az oldószer elpárolgása miatt· Az A-állapotu gyanta észterben nem történik váltásáé a vdtakoZitáéban· Az 50 napos mintákkal készült homok mag minták 4800 kUm² közötti szilárdságú az ugyanezzel a rendszerrel kapott mag szilárdsága amennyiben azt osak 1 napon át tároljuk 4885 kPa*²· Ez nyilvánva ló bizonyíték arra, hogy az A-állapotu gyanta észté®/alkálikus ncvolak komponensei hőstabilan tárojLhatók.

Megjegyzés1 a bornak magok előállítási eljárása a fenti példákban·

A legtöbb tesztvizsgálat oéljára 3 magot állítunk elő

600 g Chelford 50 homokból. A kívánt mennyiségű észter és oldószsc anyagokat 20-30 g adag homokhoz merjük. Ezt késsel előkeverjük, mielőtt a maradék homokhoz adnánk· Ezután a teljes hoaokmonnyiségi goi Konwood keverőbon 60 mp időtartamig keverjük.

···· • 56 · ▲ kívánt alkálilcua novaiak oldat meonyiséget 20-30 * állapotú gyanta ésster/hemok keverékbe* mérjük. Bet késnél 15 mp id®tartamig elfikeverJük, majd a többi bomekhos adjuk é* as elagyat 30 mp IdStartaolg Baenwood kevarSben keverjük·

A magokat azonnal döngöljük AFS eljárást alkalmazva a homok mag előállításra.

As olSállitott magokat 2 éra és 24 óra elteltével szilárdsági vizsgálatnak vetjük alá·

A Jelen találmány alkalmasható as öntödei minta és mag •leállításon kívül más óéira le. As alábbi példákon bemutatJuk a találmány alkalmasáéit fenoloe habok •löállitáeára és kő lcapoos habarcs előállításban· »5 ««mert·· «Η», 1 *«m«r4·· DC 1,3 feUl—aktlv mm /amely ker»ek»d«le<3bea kapható ssillkon-glikol polimer, Dow Cornlng Corporatiwj/ és 15 tömegrées ARCTON XX /ARCTON bejegyzett márkanév/ kereskedelemben kapható fuvató CFC /ICI Ohamloale and Folyamra Ltd/ alkalmasáéival előkaveréket készítünk és 5®C hémér•éklotre hütjük· Ezután 55.3 g elSkmreréket elegyítünk 100 g resoroinnal módosított feaol-foramldshid növelek gyanta kálium · hidroxidos oldatához, amely novolak szilárd anyag tartalma 70 tü* aeg%, 25*C hőmérsékleten vlaakosltáaa 12,5 polsa és benne a ras • ·· · ·* * · · · • ♦ · · · ·

... · · · · ··· • · Λ · · · · ··* · · ·· ·· • 57 erein·! tartató· a telje· gyanta memayiségéro «eteitve 10%, és a· alkálikus nevolak gyanta oldat K/foQol/fovmaldteid aránya

1. 1/1/1» 1» 1 keverés után exoterm reakoló történik és as elegyet •sután ssokáeeo módon habbá alakit juk. Állás után a hab Bürüsé ge 3· 3 Ibs/cu.ft és becsül t kompi» ess isi ós szilárdsága 0,12Ν/πβα^. Tűzállósági vizsgálatban a hab füstöl miminális kiterjedésben, de nem mutat illékony anyag gyulladást· ll_t£élda

Eljárás g fenolos nevelek gyanta A /lásd korábban/ kálluahidremidoo oldatot· amelynek viszkozitása 8*5 poiss/25°C és szilárd anyag tartalma 62.7 tömeg%, valamint 17· 1 tömeg% káliumhAdroxidót tartalmaz edénybe helyesünk· Töltőanyagot /őrölt üveg, vagy Vollastonltc/ adunk hassá úgy, hogy a nevelekstöltőanyag tömeg aránya 1»1-2ti legyen. Bsután Bnevelak gyanta tömegére számítva 90, vagy 40 tö0Mg% TMPTA anyagot adunk a keverékhez és 30 mp időtartamon át keverjük· majd agy mintadarab öntőmlnta alsó lapjára öntjük, á tOTStvlsagálatban alkalmasétt kóswülék egy mintadarab öntőforma, as»ly isit fémlapot tartalmas, aminek segítségével a tooBtvls«gálnti darabot 100x25 mm felületű és 2 mm vastagságú darabbá alakit ja, továbbá egy 2000 N huzóerejü teásométart és agy 6,35 mm átmérőjű lyukasztót, valamint egy mikrotetOrt tartalmaz. A tesmtviaBgálati keveréket az alsó lapra helyezető; a mintadarab tetőformában, majd a felső lappal azt megfelelő helyzetbe csatolva a keverék gélmeodéeét elérjük. A mintadarabokat eltávolítjuk és vastagságukat mikrométerrel megmérjük. A lyukaastási • · * · * · ··· · · » ·· • ··· * · · · · ·* ······ ·· · · · · • 58 nylréomilérdoágot mérjek 1 éra éo 24 éra oltoltévol a kmroréotSl számítva. Aa eredmény eket a 11.Táblázatban adjuk meg·

11.Táblázat

Novolak /oldatban/	TMPTA %	Töltőanyag /novolakttöltőanyag tömegarány/	S /Mpa/ 1 óra	24 óra
A gyanta	4o	Vollastonite /1:1/	12,2	13,3
A gyanta	4o	Wollaatonlta /2:1/	10,3	12,9
A gyanta	30	Szálas aprított
		üveg /2:1/	25,5	29,5

A szálas aprított üveg töltőanyagként való alkaInasása az alkálikus novolak oldatban drámai növekedést okos · lyukasaié ny ír és zi lárdeágban .

MagJegyzési a lyukasztás! nyirószilárdságot /s/UPa/ /Brlstish Standard 2782$ 3.Rése: 1978, 240A Tesztvizsgálat/ as alábbiak szerint határozzuk magi

F

S a ..... .

DT ahol F az erő /N/

D az a lyukasztó átmérője /6,35 »»/

T aa átlagos vastagsága a tesztvizsgálat! darabnak /mb/ *

··♦· « ··· • ··· • · ·

12.példa

Egy gyanta tartalmú keveréket készítünk az alábbi alkotóelemekből:

100 g oxálsav katalízissel előállított fenol-formaldehid novolak gyanta /fenoljformaldehidm 1:0,5/

100 g 2,4,6-triez/acetoxi-metil/-fenol-acetát g etilén-glikol g fenoxi-etauol

0,5 g gamma-aiaino-propil-triótoxi-azilán

Az elegy közepes viszkozitású mozgékony folyadék. A keverék gólosodé»! időjét határozzuk meg viz jelenlétében és anélkül,

C hőmérsékleten kálciumoxid bázist alkalmazva. Az eredmények az alábbiaki

Gyanta keverék g

g

CaO ▼in

Gálosodé»! idő

1,3 <

pere után nincs

1,3 g

0·9 <

erős exotsrm gólosogélessdés dés 2 pere után lldgélda

Gyanta tartalmú keveréket állítunk elé az alábbi alkotó részekből t • ··· · ·· · · ·* • · · · · ··· • ··· « · ·· ··· • «······ ··· ··· ♦ · »·99

- 6θ 50 g exáleawal katalizált fenol-formaldehid novolak gyanta /fenol:formaldehid « 1:0*5/ g 2,4,6-elasí/acetoxi-«notll/-f enol g etilön-glikol g fenoxi-etanol

0*5 8 gazma-amlno-propil-trietoxi-szilán

Aa elegy alacsony viszkozitású mozgékony folyadék·

A térnék góleaodésl idejét határessuk msg 20®C h&mérsókletan kálclumoxld báni· alkalmaaásával víb Jelenlétében én anélkül·

Ab eredmények as alábbiakt

Gyanta keverék

CaO víb géleseddel idő

W g

1,1 g éra után nincs reakció g

1*1 β o,p g

2*5 perc után gólosadén

14.példa

1000 g Chelford homokot elegyítünk 20 g 12.példában előállított gyanta keverékkel ée 4 g ssáraa kálolumeslddal /Analitikai tisstaeágu, BDH/ laboratóriumi keverőben, audlg teljesen disspergálódik. A kapott keveréket nyitott tálcára helyemük.

100 g ilyen keveréket háromszor döngölünk standard 2 hüvelyk /5 oa/ átmérőjű polírozott fém hengeres Megtartóban.

*·»· ·· · · · · · · • ··· 9 · · · • ··*»·*« ··· ··· *· ·· ·· • 61 —

A magot óvatosan kivesszük a dobozból éa félreteoazük· £sután további magokat készítünk és azokat a dobozokban tartjuk· Bsután a mag dobozon alulról felfelé gőzt vezetünk át vákuum &lkaImazásával a felső végen 10 rnp időtartamig· Szt követően a gőzzel kezelt magok elég kemények ahhoz, hogy kivegyük őket a dobozból. Ezeket 50?» nodvességtartalmu kamrába helyezzük 3 órára, majd Hounafield teásomét őrbe helyezzük éa a mag szilárdságot meghatározzuk· Az át—2 lagos mag keménység a gőzzel kezelt magok esetében 1100 kNm · A nem kezelt mag keménységét azonos módon méghatávozzuk és az körük, belül 300 khm”².

A kísérletet megismételjük azzal az oltértéséi, hogy 20 g

13,példában előállított gyanta keveréket alkalmazunk· Az átlagos mag keménység gőzzel kezelt magok esetében 1390 káfta , a nem kezelt mag esetében pedig körülbelül 300 kNm*²· ▼inpárás kezeién példája

Az alábbi gyanta oldatokat készítjük olt

A oldat /novolak tartalmú oldat/ trlmetilol-fenoltriaoetát 50 g fenő1-formaldhid novolak gyanta² 50 g

Feuoxi-atanol

Garama-amlno-propil-trietoxi-szilán 0,5 ff

Etilén-glikol g

ff x nem semlegesített oxálsavval katalizált növelek gyanta, fenoliformaldehid mólarány 1:0,5 /2619,2 g 100^ fenol/, 61,6 g oxálaav, 184,8 g viz és 335,9 & 50^-es formalin. alkalmazásával állítjuk elő/ és vizgözdesztilláolónak alávetett, amely 2jt alatti szabad fenol tartalmat biztosit.

B oldat /A—állapotu gyanta fonalát oldat/

A~állapotu gyanta formiát* 70g

Fonoxi-etanol 15g

Etilén-glikol 10g x ez a 2.3 tennék /lásd a kísérleti részt/ g A oldatot, 0,1 g B oldatot és 2 g káloiumoxidot elegyítünk 600 g Chelford 50 homokkal. Ebből a keverékből 4 magot /lOOg/ készítünk.

60°C hőmérsékletű vizen levegőt szívunk keresztül, majd azt azonnal két homok magon szívjuk át. A meleg levegő/nedvesség elegyet 1, illetve 5 percig vezetjük keresztül a magókon. A szilárdság 3 éra állás után az alábbi:

1 pero vizpára kezeié* perc vizpára kezelés nsm kezelt

920 klán²

1000 kNia*²

250 és 100 kNm*² iL^élda

Az alábbi f enol«*formaldehid növelek gyanta készítmény eket állítjuk elSi

A készítmény	B készítmény /tömeg*/
	/tömegé/
Fenol-formaldehid novolak
gyanta*	43,2	42,7
50%-os vizes NaOH	-	24,7
50-os vizes KOH	34,6	-
Btilén-gllkol	8,8	8,8
▼1»	12,0	22,4
40 vizas nátrlum»stil*
baxil-azulfát	1,0	1.0
Gamma-amino-prepll-tristoxi-
szilán	0,4	0,4

x a fenol-formaldehid novaiak fenoltformaldehid arány lt0,6, kénsav/szaliellsav katalizált éa gőzzel lafuvott szabad fenol? tartalma kisebb, mint 2%·

- 64 Mindkét A és B oldatot öntödei mag kései lsében homok kötőanyagként vizsgáljuk. így adott mennyiségű friss nem hasimált Redhill 50 AFS homokot 1,56 tömegé /a homok tömegére számxtva/ kö» tftanyag készítménnyel elegyítünk egy standard mag keverőben rövid ideig. A homok/kötőanyag keverékbe ezután előre kevert 0,6 tömegé /a homok mecmyiségéro számítva/ 2,4,6-triss/aoetoxi-motil/-fcnolaoetát és 0,15% /a hoemk tömegére számítva/ oldószer, amely 50 tömegé stilén-glikolt és 50 tömegé foaoxil-etanolt tartalmaz, elogyst mérünk· A homok/kötőanyag /észter elegyet azonnal kiürítjük és mag mintákat készítünk belőle·

A magsunkAlAoi idő, a kivételi időt, a Scratch keménységet éo a hajlitóasilárdaágot mérjük minden kötőanyagra és as eredményeket a 12.Táblámatbán adjuk meg.

A jelen vizsgálatban a Sorát oh kecdmységet Ridsdalo

Diót art mag koméixységsrfrő alkalmazásával h—rozsuk mag, ami egy standard es—ös, amelyet szokás osan alkalmaznak mag— felületi keménységén— mérésére. Általában se ágy történik, hegy a mag felületét snabályosett koptatásnak vétjük mlá agy forgatható Vb—atoló* val ée a behatolás mértéke sorod hüvelyk, amelyet egy vize«ints eon felsőőreit tárcsás mérővel mérünk.

1. Kalibrálási a visagáló berendoséet igen kemény sík felület tol szembe holyeesülí/nom a vizsgálandó minta/ és a tárcsa 1—lvaeÓat ha nem 100, akkor 100 értékre állít juk bej

S. Kantán a visagálét a minta amg óik felül—ével a— helyes* ettk 5 másodpercig —t hagyjuk, majd a tárgya jelét leolvas ο— | • ··♦· ae w ο» ·· · · w · Ο * • ··· · Ο φ · ··· • ··»···· ··· ··» ·« ·» ·· · 6$ ·

3· Bsután a forgó rését gy fordulattal megforgat Juk óa a táróra értéket leolvassuk)

4. A két leolvasott érték Így a* forgás nélküli behatolás b, egy forgás utáni behatolás* és a klfejesott érték as a/b érték* as minél tugrobb* utál keményebb a mag minta·

Hágnunk· lóg Kiürítési

0,5ó

Saratok Hajlító keménység ssilárdaág /kg/om⁸/ ló 2 ó 0*56 1 ó 2 ó ▲ kStSanyaggal 4 » kStSanyaggal 6

94/85 97/88 97/91 «8,8 34*6 39*6

82/68 90/79 95/82 14,4 22,3 30*2 ás oredmányok est mutatják* hogy nagy osllárdaágot állít· hatunk elS a Jelen találmány ssorlntl eljárással· oo ov • · V • ο o · · •οοο • ·· • et • · · · ··· o · · · · · ·· ·· ··

- 66 •SABADUULMl TO^NYTONIW

1· Vonal·· gyanta káaaltméuy a a a a 1 Joli· * a e a v a ι hegy /1/ agy áaateraaatt fonalé· vegyületat, amely egy, vagy több fanéi·· hldrexiloaoportot áa/vagy egy, vagy több áeataroaatt feneloa hidrexllcaeportet, valamint agy, vagy több a fonal·· hidrestileaeporthe·· vagy aa daatereaett fenol·· hádreallaaeperth·· kápeet art·* áa/vagy para-helyaetü áaaterasett metilol-oaopertot tartalma·, /9/ agy fenol·· nevelek gyantát, áa /3/ agy bániét, valamint via áa/vagy máé peláro· oldó •••rt tartalma··

8» Aa l.lgdnypent aaerlnti hdaaltvlay aaaal Jel1 a n · a v · , hagy aa áaatereaatt fonal·· vegyület egy deatoranett fenol-formaldehid A-állapetu gyanta, amely eadmea áestereaett matllal-aeapertat tartalma··

3· Aa l.lgdnypant aaarAntl teáaaltmtay aaaal J a 1 1 a n a a v · , hagy aa daataraaett fenol·· vegyület agy, vagy több áeatmreaett fonala· hidroailoeoportet de agy, vagy több aa áaateraaatt faaalea hidroslloaoporth·· kápeat orto-áe/vagy púm· holyaotü áaatereaatt matilal-aaaportat tartalma· áa nem tartalma· •Bábáid fonala· hidraailaeapartat· • · · · • 67 4· A 3»igéaypont oscrintl kéesátmóny a s a * 1 J o 1 ·

Claims (20)

1 · · t v · ι hagy aa óostaroaott fonalas vagyaiét 2,M-trimo· tilol-fenol-totraaootát, 2,6-dimotiloAop-kresol-triaootát, 2,6· dinétilol-fenol-triacotát, és 2,2*,6,6**tetrametilol-bissfenol A*d»saaaootát lehet·

5· Aa 1·«4· igénypontok bármolyiko oaorinti kéasitmóny a a · a a 1 jollomosvo, hogy a f aneloa novolak gyanta egy fenol-fomaldehid gyanta, amely 1ιΟ,2·1ιΟ,7 fenolt formaldehid mól· arányú·

6· Aa !··$· igénypontok bármelyike osorintl késsitmóny a a* aal Jollomosvo, hogy a fenolon novolak gyanta kisebb, diát 2% osabad fenolt tartalmas·

7· Aa 1··6· igénypontok bármelyike ossrinti késaitmény a a» sál Jollomosvo, hegy a Maris kálium, nátrium, litáum, káloium, vagy magnóéinál ősid, vagy hidrosid·

8· Aa 1··7· igénypontok bármelyike osorintl kásáitmóny a a· aal Jollomosvo, hegy a Jelenlévő poláros oldóener glikol, éter-alkohol ée koto*alkohol, vagy őrnek keveréke lobot·

9· A 8· igénypont eserántá kéositmény ássál Jellemosva, hegy aa oldóosor egy, vagy több anyag lobtóés lőhet diaoetooMilkobol, otii-digol, otosi-etanol, fonoki-otanol· otilén-gllkolf triótanolamin· diotilén-glikol és dimotiLl*aoota«Ld· • 88

10 · A 9«igénypont osmrlnti kéomLtmény sasai Jel*

1 · · · s v · , hogy as oldéanor otllén-gllkol éa fenosll-otanol keveréke·

11· A 8·-10· igénypontok bármelyike maorist1itéasltatay a a a a 1 Jellem esve, hogy a poláros oldáséért a fenolom Asvolak gyanta tümogéro asáoltva 1-50 tüneg% mennyiségben alkalmasuk·

12« A* 1·-11· Igénypontok báraelylks sserlnt1 késeltmény sasai Jollomosve, hogy a késsltméay továbbá füvet ó, vagy habképp anyagot tortáim»·

*.

13· An 1«—12· igénypontok bármelyike sserlnt 1 késni tmény sasai jollenosvo, hegy a fenolom novaiak gyanta tömegére vonatkostatva 0,05*3 t«mag% sálién kapósaié reagenst tar* talmsn,

14, Bljárás vulkániméit fenolom gyanta késeltmény olSál* ütésére, ónnal Jollomosve, hegy /1/ egy éostoresott fenolom vegyületet, amely egy, vagy tübb fenolom hidrosiloaoportot éa/vagy egy, vagy tSbb éostare nett fenolom hidromlloooportot, továbbá égy, vagy ttfbb a fenolom hldrostlcaoportbos, vagy éestorosott fonalas hlárexHcooporthoa képset orto* és/vagy para-halysetben található ésstoremott mstllol^oeoportot tartalmas, /2/ egy fenolom névalak gyantát éa /3/ egy bániét reagáltatunk egymással vés és/vagy más poláros oldó• ···· ·· ·* ·· • · · · · · « · • ··, · · · t ··4 ······ ·· · · · « * é9 * •uer Jelenlétéboa.

ÍJ. a 14. igénypont •««rlntl oljArA· a u u a 1 Jel*

1 · m · u v · , hagy ératerauett fan·!·· vagylilotként tbbb éaut·* rásott motllol-oeoportot tartalmasé éostar«s«tt fenel-fermldahld A*állapotu gyantát atkaInasunk.

16« A 14., vagy 15. Igénypont eaerlntl oljáráe aseal Jallanasva, hagy éenterauott fenele· vogyülatként val·* araly éeuterosett fen·!·· vagyülatat alkalmsunk, anoly agy. vagy több Aastarasatt fanéi·· hidroxllooapertot é· agy, vagy ttfhb as áastarasatt fanéi·· hidraxlloeeporthos képeet őrt·* ée/vagy pára* helysetü éeuterauott netll»l*aeap«rt»t tartalma, d· non tártál * ms esabad fene!·· hidrcollaeepartet.

17· A 16. igénypont eseráati eljárás ássál Jel* lonosve, hegy áastaromott fan·!·· vegyttlotként 8,4,é*trl* metll*l*fonal*t«traao«tátet, 2,6*dlmtll«l*p<>hr«ml*trieootát»t, 2,6*dlmetil«l*fanel*triae*tát»t, vagy a,8%ó_vé*»t«tramotll«l*taLou» fen·! A*h«saac«tátot alkalmsunk*

18. A 14.-17. igénypont·!* bármelyik· asarlntl eljárás a u · 1 J«ll*n«uv·, hegy f«nel*feraaldahld agvelak gyantaként liO,8*ltO,7 fanéi1formaldehid mólarányu gyantát alkal*

-70 —

19 · á 14,-18, igénypontok bársmlytko osorinti oljárás sasai jallomesve, hegy olyan fenolon novaiak gyantát alkalmasunk, aatolyuek esabad fenol tartalom kisebb, mint a*·

20, á 14,-19, igénypontok bármelyike osarlnti eljárás sasai jollomoovo, hogy bériéként kálium, nátrium, lítium, kálóiam, vagy mágnásánál ősidet, vagy hidrosidot alkalma sunk.

21, á 14,-20* igénypontok bármelyike aserintá eljárás sasai jellemesve, hegy poláros oldásáért alkalma műnk, amely lehat glikel, éter-alkohol, és koto-alkohol, vagy e * sok keveréke.

22, á 21, igénypont merinti eljárás a a a a 1 j ο 1 - lomosvo, hagy agy, vagy több oldásáért alkalmasunk, amely lehet diaceton-alkehol, otll-digel» otoMi-otanol, fenexi-otanel, otilén-glikol, trimotanolaaiin, diotilén-glikol 4» dlmotil-aootamid·

23, ▲ 21, igénypont osorinti eljárás ássál jellé m ο ο ν ο , hogy oldéasorfcánt otilén-glikol és fonomi-otanol keveréket alkalmasunk.

24, A 14,-23, igénypontok bármelyike osorinti eljárás ássál jollomosvo, hagy a poláros oldásáért a fonoloe nevelek gyanta töomgóro ssámitva 1-50 tömegé monayioégbin alkalmas