HUP0101001A2 - Eljárás és berendezés szerves anyagok és anyagkeverékek gázosításához - Google Patents
Eljárás és berendezés szerves anyagok és anyagkeverékek gázosításához Download PDFInfo
- Publication number
- HUP0101001A2 HUP0101001A2 HU0101001A HUP0101001A HUP0101001A2 HU P0101001 A2 HUP0101001 A2 HU P0101001A2 HU 0101001 A HU0101001 A HU 0101001A HU P0101001 A HUP0101001 A HU P0101001A HU P0101001 A2 HUP0101001 A2 HU P0101001A2
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- pyrolysis
- transfer medium
- heat transfer
- gases
- heat
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
- C10B—DESTRUCTIVE DISTILLATION OF CARBONACEOUS MATERIALS FOR PRODUCTION OF GAS, COKE, TAR, OR SIMILAR MATERIALS
- C10B49/00—Destructive distillation of solid carbonaceous materials by direct heating with heat-carrying agents including the partial combustion of the solid material to be treated
- C10B49/16—Destructive distillation of solid carbonaceous materials by direct heating with heat-carrying agents including the partial combustion of the solid material to be treated with moving solid heat-carriers in divided form
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
- C10B—DESTRUCTIVE DISTILLATION OF CARBONACEOUS MATERIALS FOR PRODUCTION OF GAS, COKE, TAR, OR SIMILAR MATERIALS
- C10B57/00—Other carbonising or coking processes; Features of destructive distillation processes in general
- C10B57/18—Modifying the properties of the distillation gases in the oven
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
- C10K—PURIFYING OR MODIFYING THE CHEMICAL COMPOSITION OF COMBUSTIBLE GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE
- C10K3/00—Modifying the chemical composition of combustible gases containing carbon monoxide to produce an improved fuel, e.g. one of different calorific value, which may be free from carbon monoxide
- C10K3/02—Modifying the chemical composition of combustible gases containing carbon monoxide to produce an improved fuel, e.g. one of different calorific value, which may be free from carbon monoxide by catalytic treatment
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
- Combustion & Propulsion (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Materials Engineering (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- General Chemical & Material Sciences (AREA)
- Processing Of Solid Wastes (AREA)
- Industrial Gases (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
- Production Of Liquid Hydrocarbon Mixture For Refining Petroleum (AREA)
- Gasification And Melting Of Waste (AREA)
Abstract
A szerves anyagok és anyagkeverékek gázosítási eljárásánál a szervesanyagokat egy hőhordozó közeggel érintkeztetik. Az így végbemenő gyorspirolízis során a szerves anyagokat pirolízistermékekké alakítják át.Az eljárás jellemzője, hogy a pirolízist egy vándorágyas reaktorbanvagy egy forgódobban végzik, a pirolízisgázokhoz adott esetben egyreakciószert, például vízgőzt kevernek és egy közvetett hőcserélőhözvezetik, melyben a pirolízisgázokat reagáltatják a reakciószerrel. Atüzelési hulladékgázokat átvezetik a közvetett hőcserélőn oly módon,hogy annak hőtartalmát a pirolízisgázok reakciójánál hasznosítják.Végül a szilárd széntartalmú maradékanyagnak a tüzelőberendezésbőlkivont hamuját és a hőhordozó közeget a szerves anyag belépési helyénvisszavezetik a pirolízisreaktorba. Az eljáráshoz alkalmazottberendezés jellemzője, hogy az anyagadaghoz (1) szolgáló zsilippel(402), továbbá egy hőhordozó közeg (414) részére szolgáló zsilippel(410) ellátott aknás kemencéje (403) van egy rostéllyal (405)rendelkező tüzelőberendezés (407) mellett, továbbá hogy az aknáskemence (403) az alsó végénél a tüzelőberendezéshez (407) szolgálóbetáplálással (404) rendelkezik és a tüzelőberendezés (407)hulladékgázai (424) elvezethetők egy hőcserélőhöz (417), amely egy, apirolízisgázok részére szolgáló vezetéken (403a) át össze van kötve azaknás kemencével (403). Végül hogy a tüzelőberendezés (407) egykihordóberendezésen, például csigás szállítón (408) át a hőhordozóközeg (414) részére szolgáló szállítóműhöz van csatlakoztatva. Ó
Description
S.B.G. & K.
Nemzetközi
Sza badalm i I roda TEt'*’o? HíD WL:*:
H-1062 Budapest, Andrássy út 113. jS^^JaJX-íJÍ· J fcb Telefon: 34-24-950, Fax: 34-24-323 pffi J jQÁM V
70.508/PA
Eljárás szerves anyagok és anyagkeverékek gázosítására
A találmány tárgya eljárás szerves anyagok és anyagkeverékek gázosítására, ahol a szerves anyagokat egy hőhordozó közeggel érintkeztetik, ami által gyors pirolízis megy végbe, melynek során a szerves anyagokat pirolizistermékekké alakítják át, ahol a pirolízistermékek kondenzálható anyagokkal és szilárd, széntartalmú maradékkal bíró pirolízisgázokból állnak; a pirolízisgáz és a hőhordozó közeg egy tüzelőberendezéshez van vezetve, amelyben a széntartalmú maradék elég, a hőhordozó közeg pedig felmelegszik és ismét visszajut a pirolízis-reaktorba (hőhordozóközeg-körfolyamat); a kátránytartalmú pirolízisgázok pedig egy második rekaciózónában olymódon vannak utóhevítve, hogy egy magas fűtőértékű termelt gáz jön létre.
A találmány tárgya továbbá az eljáráshoz szolgáló berendezés, amelynek van egy pirolízis-fokozata, egy tüzelőberendezése a pirolízis-maradékhoz, egy reakciózónája a pirolízisgázokhoz, valamint egy hőhordozóközeg-körfolyamata a pirolízis-fokozat és a tüzelőberendezés között.
Ismeretes az US-PS 4,568,362 számú leírásból egy eljárás szerves anyagok és anyagkeverékek gázosítására, ahol a szerves anyagokat egy pirolízis-reaktorba vezetik, melyben a szerves anyagok egy hőhordozó közeggel kerülnek érintkezésbe, miáltal egy gyors pirolízis zajlik le, amelynél a szerves anyagok pirolizistermékekké, azaz pirolízisgázokká kondenzálható anya
-2gokkal és szilárd, széntartalmú maradékká alakulnak. A pirolízishez szükséges hőenergiát a szilárd, széntartalmú maradékanyag elégetésével hozzák létre. A kátránytartalmú pirolizisgázokat egy második reakciózónában olymódon vetik alá krakkreakcióknak és vízgőzzel történő reakciónak, hogy magas fűtőértékű termelt gázt kapnak.
Ennél az eljárásnál mind a pirolízis, mind a szilárd széntartalmú maradékanyag elégetése egy örvényágyban történik. Az örvényágyas pirolizis-reaktor felső részében egy reakciózóna van kialakítva a kátránytartalmú pirolizisgázok részére.
A hőhordozó közeg a szilárd, széntartalmú maradékkal együtt részben az örvényágyas pirolizis-reaktor reaktor-fejrészén át, a visszamaradó másik részében pedig egy vezetéken keresztül, amely az örvényágy felső határánál van elhelyezve, kihordásra kerül és hozzávezetődik az örvényágyas tüzelőtérhez. Ott a szilárd, széntartalú maradékanyag elég, a hőhordozó közeg pedig felhevítődik. A felhevített hőhordozó közeg és a hamu a hulladékgázzal együtt kihordódik az örvényágyas tüzelésből és sz örvényágyas pirolizis-reaktor felett elrendezett gáz-szilárdfázisszétválasztóban szétválasztódik, majd a pirolizis-reaktor reakciózónájához vezetődik, ahonnan ismét a pirolizis-reaktor örvényágyába hullik (hőhordozóklözeg-körfolyamat).
Az örvényágy üzemeltetése igen költséges és a pirolizisgázok reakciózónájának szabályozása alig lehetséges.
A találmány feladata egyszerűen keresztülvihető eljárás létrehozása magas fűtőértékű gáz előállítására. Emellett egy csekély kondenzátum-rész előnyös. A találmány feladata továbbá egy
-3egyszerű berendezés kialakítása, az eljárás foganatosításához.
A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a bevezető részben ismertetett eljárásnál a pirolízist egy vándorágyas reaktorban, vagy egy forgódobban végezzük, a pirolízisgázokhoz adott esetben egy reakciószert, például vízgőzt keverünk és egy közvetett hőcserélőhöz vezetjük, amelyben a pirolízisgázokat reagálhatjuk a reakciószerrel; a tüzelési hulladékgázokat átvezetjük a közvetett hőcserélőn olymódon, hogy annak hőtartalmát a pirolízisgázok reakciójánál hasznosítjuk, végül a szilárd, széntartalmú maradékanyagnak a tüzelőberendezésből kivont hamuját és a hőhordozó közeget a szerves anyag belépési helyén visszavezetjük a pirolízisreaktorba.
A találmány azon alapgondolatra épül, hogy a gázosítást három egyszerűen elvégezhető eljárási lépésre osztjuk. Az első eljárási lépésben az anyagadag gyors pirolízise történik. Ennél az a cél, hogy a lehető legkevesebb kondenzálható anyag legyen jelen a pirolízisgázban. Ezt a gyors pirolízist azáltal biztosítjuk, hogy az anyagadag pirolízisét 550°C és 650°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre.
A második eljárási lépésben a pirolízisgázt hevítjük és vízgőzzel reagáltatjuk, a termelt gáz minőségének beállítása céljából. A pirolízisgáz vízgőzzel történő reagáltatását 900°C és 1000°C közötti hőmérsékleten végezzük.
A harmadik eljárási lépésben történik a pirolízisből visszamaradt szilárd, széntartalmú anyag elégetése. Az ennek során keletkezett hőt a pirolízishez és a pirolízisgáznak vízgőzzel való reagáltatásához használjuk. A tüzelőberendezésben ezen kívül a
-4hőhordozó közeget is felhevítjük, amit azután visszaszállítunk a pirolízis-reaktorba. A hőnek a pirolízisgázok vízgőzzel történő reagáltatásához való átvitele egy hőcserélőben történik, amelyet a tüzelőberendezés hulladékgázaival hevítünk.
A három eljárási lépésre való felosztás előnye, hogy mindegyik eljárási lépés és ezek kombinációja a termelt gáz minőségi követelményeinek megfelelően méretezhető.
A célkitűzés a termelt gáz minőségénél elsősorban a magas fűtőérték elérése. Ezen túlmenően a második eljárási lépés útján megnő a hidrogéntartalom, úgyhogy a termelt gáz igen jól alkalmazható szintézisgázként. Az energetikai hasznosítás egy tüzelőanyag-cellával kapcsolatosan ugyancsak számításba jöhet. Magától értetődően lehetséges a gázmotoron, vagy gázturbinán keresztül történő energianyerés is.
A reakcióközeg a vízgőz. Vízgőz hozzáadása elhagyható, ha elegendő vízgőz van jelen az anyagadagban, például ha az anyagadag szárítása egyáltalán, vagy csak kis mértékben történt. Ezenkívül lehetséges, hogy a keletkező pirolízisgáz elegendő vízgőzt tartalmaz, ha az anyagadag fajtája szerint a pirolízisnél elegendő vízgőz jön létre. Az is lehetséges, hogy a vízgőz hozzáadását a pirolízis-fokozatban végezzük.
A találmány szerinti eljárással alapjában véve minden szerves anyag és anyagkeverék elgázosítható. Előnyös azonban a biomassza gázosítása.
Az anyagadagokat a pirolízishez vezetés előtt előkezelni kell. Az előkezelés általában egy szárításra és ha szükséges, egy aprításra korlátozódik. Ennél nincs nagy követelmény tá- 5 - * * *· ·*“·<»-· ’ a» ·»« · «. · 6 ·».· “«· masztva az anyagadag darabosságával szemben, mivel a pirolízis egy vándorágyban, egy hőhordozó közeggel történik.
A pirolizisgázban lévő nem kondenzálódó anyagok krakkolásának javításához a pirolizisgáznak vízgőzzel történő reagáltatásakor egy katalizátort alkalmazhatunk. Előnyös katalizátorok: a dolomit, kaiéit, nikkel, nikkeloxid, nikkelaluminát, vagy a nikkelspinell.
Dolomit alkalmazásakor előnyös, hogy a 900°C és 1000°C közötti reakcióhőfokon a dolomit kalcinálódik és a keletkező kai— cium/magnéziumoxid különösen nagy katalitikus aktivitással rendelkezik.
A pirolízisgáznak vízgőzzel való reakciójánál alkalmazott 900°C és 1000°C közötti hőmérséklet előnyös, mivel ebben a hőmérséklettartományban az előzőekben említett katalizátorok kénérzékenysége már igen nagy mértékben csökken. Fennáll az a lehetőség, hogy a katalizátorokat időről-időre a helyszínen, kevés levegő hozzáadásával, 1000°C feletti hőmérsékleten regeneráljuk.
A katalizátorokat használhatjuk hőhordozó közegként is. Ezen üzemmód előnye, hogy a katalizátorok a hőhordozóközeg-körfolyamatban periodikusan regenerálódnak.
Azért, hogy a katalizátor ne legyen por által dezaktiválva, ajánlatos a forró pirolizisgázokat a vízgőz hozzáadása előtt portalanítani.
Olyan esetekben, amikor az anyagadag alapján csak csekély pirolíziskoksz képződik és ezáltal a tüzelőberendezésben előálló hő nem elegendő a pirolízishez és a vízgőzzel való reagáltatáshoz, a pirolízisgáz egy részét hőkeltés céljából elégethetjük.
-6%? ..A ’*»*
A pirolízisgáz egy részének elégetése hőkeltés céljából csak akkor szükséges, ha a pirolíziskokszot szerkezeti anyagként lehet alkalmazni, például aktívszén, vagy rostélyszén, illetve rostélyszén-brikett előállításához. Azért, hogy a pirolíziskoksz jól kizsilipelhető legyen, a hőhordozóközeg szemcsenagyságát olyan kicsire kell választani, hogy a hőhordozóközeg problémamentesen elválasztható legyen a pirolíziskoksztól.
A találmány szerinti berendezésnél egyszerű és kedvező költségű elemeket alkalmazhatunk, melyek önmagukban véve ismeretesek és könnyen beszerezhetők. Ezen elemekkel a találmány szerinti berendezést egyszerűen lehet megépíteni.
A pirolizis egy vándorágyas reaktorban, egy hőhordozó közeg segítségével megy végbe. Ehhez elsősorban egy aknás kemence alkalmazása kínálkozik, amibe a gázosítandó anyagadagból és a hőhordozó közegből álló keveréket felülről beadagoljuk. Ez a keverék átvándorol az aknás kemencén. Az anyagadagnak a hőhordozó közeggel való bensőséges keveredése által gyors pirolizis jön létre.
Annak érdekében, hogy heterogén anyagadagokat is át lehessen juttatni az aknás kemencén, az aknás kemencén belül beépítmények, vagy szállítócsigák alkalmazhatók. A beépítményeknek az a járulékos előnye, hogy a keletkezett pirolízisgázokat jobban lehet a vándorágyon felfelé kiáramoltatni. Mindenesetre a szerkezeti beépítés ezáltal megnagyobbodik.
Alapjában a pirolízist el lehet végezni egy forgódobban, vagy egy emeletes kemencében is, azonban a beépítési költség itt is megnövekszik.
A hőhordozó közegből és a pirolízismaradékból álló keveréknek a tüzelőberendezésbe juttatása kereskedelmileg szokásos aggregátoron, például szállítócsigán, forgórostélyon, vagy celláskerekes zsilipen keresztül történhet. Rostélyos tüzelőberendezéssel kapcsolatban azonban előnyös adagolófejek alkalmazása. A tüzelési gázokat egy indirekt, egyidejűleg kémiai reaktorként szolgáló hőcserélőn vezetjük át, amelyben a pirolízisgázok a vízgőzzel reakcióba lépnek. Az ilyen fajta hőcserélők például finomítókban csöves hasítókemencékként, vagy reformerként ismeretesek .
A hőhordozó közegnek a tüzelőberendezésből az aknás kemencébe való szállításánál is hagyományos szállítóeszközöket, például lengővályúkat, serleges elevátorokat, vagy láncos kotró-szállítókat használhatunk. Emellett a szállítástechnikával· szemben azok a követelmények lépnek fel, mint az acélgyártásnál, vagy a kokszgyártásnálban, úgyhogy nem szükséges az aggregátok részére ezen túlmenő magyarázat.
A hőhordozó közegnek kielégítő mechanikai, kémiai és hőtűrési stabilitással kell rendelkeznie a 600°C és 1000°C közötti hőméérséklettartományban. Elsősorban tűzálló anyagok alkalmazhatók, mint a homok, kavics, zúzalék, aluminoszilikátok, korund, szürkekavics, kvarcit, vagy kordierit. A fémes, vagy nemfénes szerkezeti anyagokból készült formatestek, vagy ezek kombinációja, mint például acél-, vagy kerámiagolyók alkalmazása szintén lehetséges.
Ami a részecskenagyságot illeti, a hőhordozó közegnek kellően finom szemcsésnek kell lennie, hogy az anyagadaggal bensősé
-8ges érintkezésbe tudjon jutni, ami által jó hőátadás történhet. Más oldalról viszont a hőhordozó közeg szemcsenagyságának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy kellő üres térfogat legyen jelen, amin keresztül a pirolízisgázok áramolni tudnak.
Mindezen követelményeknek legjobban úgy tehetünk eleget, hogy a hőhordozó közeg 1 mm és 40 mm közötti szemcsenagyságú. Ennek a szemcseméretnek ezenkívül az is az előnye, hogy a hőhordozó közeg a tüzelőberendezés mögött jól elválasztható a pirolízismaradék hamujától.
Amint már említettük, a pirolízisgázoknak a vízgőzzel való reakciójánál a hőcserélőben katalizátortöltetet lehet elhelyezni. Attól függően, hogy a pirolízisgázok a hőcserélő csövein keresztül, vagy a csöveken kívül vannak átvezetve a hőcserélőn, az említett katalizátortöltet a hőcserélő csövein belül, vagy azokon kívül helyezkedik el. Az is lehetséges, hogy a hőcserélő csöveihez katalitikusán aktív anyagot - mint például korundot nikkellel, vagy nikkeloxiddal- alkalmazunk. Ugyancsak lehetséges az is,hogy a hőcserélő mögött egy szilárdágyas reaktort alkalmazunk, katalizátortöltéssel.
Ha a pirolízisgázoknak vízgőzzel való reakcióját egy katalizátorral kell segíteni, akkor ajánlatos a forró pirolízisgázokat a katalizátorral való érintkeztetés előtt egy szűrő segítségével portalanítani.
Az előzőekben ismertetett, valamint az igényelt és a kiviteli példában leírtakat a találmány értelmében használandó eljárási lépések, valamint alkatelemek, azok eljárási követelményei, nagysága, alakja, anyagválasztása és technikai elképzelései nem
-9tartalmaznak különös kivételeket, úgyhogy a mindenkor ismert alkalmazási területen szokásos kiválasztási kritériumok korlátlanul alkalmazhatók.
A találmány részleteit, jellemzőit és előnyeit a csatolt rajzok kapcsán ismertetjük, ahol a rajzok szerves anyagok gázosítási folyamatát, valamint az ehhez szolgáló berendezés példaképpeni előnyös kiviteli alakját szemléltetik, éspedig:
- az 1. ábra a találmány szerinti eljárás kapcsolási vázlata;
- a 2. ábrán a pirolízis- és reakciófokozat tömeg- és energiaemérlegét láthatjuk;
- 3. ábránkon a tüzelés tömeg- és energiamérlegét mutatjuk be; végül
- a 4. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítását szolgáló berendezés vázlatos képe.
Rátérve az 1. ábrára, azon látható, hogy a gázosítandó 1 betétanyag először a 2 előkezelő fokozathoz van vezetve. Ez az egyes anyagadagnak megfelelően egy szárító- és/vagy aprítóberendezés lehet, amelyben az anyagadagot előkészítjük a következő pirolízishez. Az előkezelt 1 betétanyagot egy 3 pirolízisfokozatba juttatjuk. Ezt a 3 pirolízisfokozatot 5 pirolízisgáz és 5a pirolíziskoksz hagyja el.
Az 5a pirolíziskokszot egy 6 tüzelőberendezésben elégetjük. A 6 tüzelőberendezésből származó hőt egy 7 hőbecsatlakoztatáson keresztül a 3 pirolízisfokozathoz, egy 7a hőbecsatlakoztatáson keresztül pedig az 5 pirolízisgázhoz szolgáló 4 reakciózónához vezetjük. A 6 tüzelőberendezés 18 távozó gázait egy 17 füstgáz
- 10 tisztító- és hűtőfokozatban lehűtjük, majd elvezetjük. A 17 füstgáztisztító- és hűtőfokozatból nyert hulladékhőt például a 2 előkezelési fokozatnál szárításhoz használhatjuk fel.
Az eljárási feltételeknek megfelelően a 6 tüzelőberendezésben több hő állhat elő, mint amennyi a 7 és 7a hőbecsatlakoztatáshoz szükséges. Ezzel a hővel gőzt állíthatunk elő. Ehhez 9 tápvizet vezetünk be egy 10 vízlágyító berendezésen és egy 11 szivattyún keresztül a 12 hőcserélőbe, amely a 6 tüzelőberendezésben helyezkedik el. Az előállított 16 vízgőzt a 4 reakciózónába vezetjük. Annak egy felesleges részét egy 13 turbinában expandálhatjuk (nyomásmentesítjük) és 16a fáradtgőzként tovább hasznosíthatjuk.
Az 5 pirolízisgázt a 16 vízgőzzel a 4 reakciózónába vezetjük. Ebben a 4 reakciózónában a pirolízisgáz, valamint a kondenzálható anyagok krakkolási termékei 16 vízgőzzel a kívánt 15 termelt gázzá alakulnak át. A 15 termelt gázt ezután egy 8 portalanítóban és egy 14 fínomportalanítóban tisztítjuk. Az is lehetséges, hogy a 15 termelt gáz egy részét hozzávezetjük a 3 pirolízisfokozathoz.
A pirolízis, az elégetés és a vízgőzzel való reagáltatás műveleti lépéseinek befolyásolásához az egyes eljárási fokozatokba levegőt és/vagy oxigént adagolunk be.
A 2. ábrán egy 101 pirolí zisf okozat és egy 102 reakciófokozat energiamérlegét mutatjuk be, egy falepárlási példán. A 101 pirolízisfokozatba 104 fát és 104a hőhordozó közeget vezetünk be. Továbbá a Illa hőáramlást, amely a 104 fa és a 104a hő hordozó közeg anyagáramainak nagyságából és minőségéből, vala
-11 mint a célul kitűzött pirolízis-hőmérsékletből adódik, odavezetjük a 101 pirolízisfokozathoz. A 101 pirolízisfokozatból egy faszénből és 104a hőhordozó közegből álló 105 keverék, valamint 106 pirolízisgáz távozik el.
A 106 pirolízisgáz belép a 102 reakciófokozatba. Ennél fellép egy 108 hőveszteség. A 102 reakciófokozatba emellett a 109 faszén képződési reakcióhője és 112 vízgőz is bevezetésre kerül. A 107 termelt gáz elhagyja a 102 reakciófokozatot. Ezen kívül fellép még egy 110 hőveszteség is. A be-, illetve elvezetett hőből és anyagáramlásból adódik a még hozzávezetendő 111 hőmennyiség nagysága.
A 3. ábrán a faszéntüzelés 103 tömeg-, és energiamérlegét mutatjuk be. Az anyagáramok (faszénből és 104a hőhordozó közegből álló) 105 keveréke, továbbá 117 víz és 113 levegő lép be a 6 tüzelőberendezésbe, ugyanakkor pedig a 116 hulladékgáz, 112 vízgőz, valamint a (104a hőhordozó közeg és hamu) 118 keverékének anyagáramai kilépnek. Hőáramként kilépnek a 111 hőmennyiség, amelyet a 102 reakciófokozathoz vezettünk, a Illa hőáram, amelyet a 101 pirolízisfokozathoz vezettünk, valamint a 114 hőfelesleg és a 115 veszteséghő.
A 4. ábra a találmány szerinti eljárás végrehajtására szolgáló berendezést mutatja be. Egy 401 anyagadagot vezetünk be a 402 zsilipen át egy 403 aknás kemencébe. Egyidejűleg egy 414 hőhordozó közeget juttatunk be a 403 aknás kemencébe egy 408 csigás szállító segítségével, egy 410 zsilipen keresztül. A 403 aknás kemencében a 401 anyagadag és a 414 hőhordozó közeg „vándorol, mikoris a 414 hőhordozó közegben lévő hő által a 401
-12anyagadag pirolízise körülbelül 600°C-on végbemegy.
A 403 aknás kemence alsó végén a 414 hőhordozó közegből és a 401 anyagadagból a pirolízis során létrejött 426 pirolíziskoksz egy 404 betáplálás útján egy 405 rostélyon át egy kifalazott 407 tüzelőberendezés tűzterébe kerül. A 407 tüzelőberendezésben a tüzeléshez 406 indítóégőt használunk. A 405 rostélyon a 426 pirolíziskoksz hőleadás közben kiég. Ezáltal a 414 hőhordozó közeg körülbelül 1000°C-ra hevítődik fel. A 414 hőhordozó közeg egy durvaszemcsés anyagból, például homokból, kavicsból, vagy zúzalékból áll. Az elégetés során a 414 hőhordozó közeg és a 426 pirolíziskoksz a 405 rosta végénél lévő 408 csigás szállítóig vándorol, amellyel a 426 pirolíziskoksz hamuját és a 414 hőhordozó közeget kiszállítjuk. Ezen keverék legnagyobb részét a 409 szállítóműn és a 410 zsilipen át visszavezetjük a 403 aknás kemencébe, ahol a 414 hőhordozó közeg a 407 tüzelőberendezésben felvett hőjét a 401 anyagadagnak átadja.
A 426 pirolíziskoksz hamujának és a 414 hőhordozó közeg keverékének egy kisebb részét 411 hűtőn és 412 szitán keresztül hordjuk ki. A 426 pirolíziskoksz hamuja a 412 szitán keresztül 413 fínomőrletként kerül elválasztásra a durvább 414 hőhordozó közegtől, ahol azután a 414 hőhordozó közeget ismét visszavezetjük az eljárási folyamatba. Ez a kizsilipelés felesleges akkor, ha az elgázosítandó anyagadag nem tartalmaz hamuképző alkatelemeket .
A pirolízisnél a 403 aknás kemencében keletkező pirolízisgáz a 403 aknás kemence felső tartományából a 403a vezetéken át kerül elvonásra és egy 407 hőcserélőhöz vezetődik. A pirolízisgáz
-13víz, szénmonoxid, széndioxid, hidrogén és metán mellett még ma gas szénatomszámú szénhidrogént és kátrányokat, valamint más szerves, különösen aromás vegyületeket is tartalmaz kondenzálható alkatelemként. A 417 hőcserélőt a 407 tüzelőberendezés hulladékgázaival egy magasabb, körülbelül 950°C hőmérsékletre hevítjük. Ennél a hőmérsékletnél a pirolízisgáz és a kondenzálható anyagok reagálnak a vízgőzzel, amelyet a pirolízisgáz tartalmaz. Emellett a 403a vezetékben 416 vízgőzt vezetünk be a 417 hőcserélőbe, a reakciók céljából. A 417 hőcserélőbe a további hőmérsékletemeléshez 415 levegőt is bevezetünk, a pirolízisgáz részleges elégetéséhez. A vele együtt bevezetett kátrányok krakkolásának javítása céljából a hőcserélőben katalizátort alkalmazhatunk .
Ugyancsak lehetséges a katalizátor bejuttatása a pirolízisáramba szállóáram formájában, majd a 417 hőcserélő után ismét el lehet szívni és frisset bejuttatni.
A 417 hőcserélőt termelt gáz hagyja el, melynek szénmonoxidés hidrogéntartalma maximált. Ezt a gázt egy 421 hőcserélőbe vezetjük a hulladékhő hasznosítására, majd egy 422 mosóberendezéshez juttatjuk gáztisztítás céljából. A 425 termelt gázt egy 423 elszívó ventillátor útján elvezetjük.
A 421 hőcserélőből származó hulladékhő a pirolízisgáznak a reakcióhőfokra való felhevítésére használható, a vízgőzzel való reakcióhoz.
A 407 tüzelőberendezés hulladékgázát, miután átáramlott a 417 hőcserélőn, egy 418 hőcserélőn keresztül a hulladékhő-hasznosítóhoz vezetjük. Egy 419 gáztisztító után a 424 hulladékgázt
-14egy 420 elszívóventillátor útján kijuttatjuk a környezetbe.
Mind a 407 tüzelőberendezés, mind a 417 hőcserélő olyan nyomáson üzemel, amely csak kis mértékben tér el a környezeti atmoszférától, éspedig általában annál valamivel alacsonyabb. A 425 termelt gáz 423 elszívóventillátora, valamint a 424 hulladékgáz 420 elszívóventillátora úgy van szabályozva és egymással összehangolva, hogy a pirolízisgáz a 417 hőcserélőn át kerül elszívásra és nem a 403 aknáskemence töltetén át van beszíva a 407 tüzelőberendezésbe.
Kiviteli példa
A 4. ábra szerinti berendezésben 1000 kg/óra fát gázosítunk el. A fa 3% (vízmentes) hamut tartalmaz és egyébként általában 50% szénből, 6% hidrogénből, 42% oxigénből és 1,9% nitrogénből áll, víz- és hamumentes állapotra számolva. A felső fűtőérték 17,9 MJ/kg, vízmentes állapotban. A termikus elgázosítóteljesítmény 4,97 MW. A pirolízist 600°C-nál, míg a vízgőzzel való reakciót 950°C hőmérsékleten végezzük. A műveleti nyomás a légkörnyomással azonos.
Hőhordozó közegként kavicsot használunk, 3 - 15 mm közötti szemcsemérettel. A kavicsot 600°C-ról 950°C-ra hevítjük. A megkívánt 380 KW hőteljesítmény alapján a hőhordozó közeg körbe keringő mennyisége a fabejuttatás ötszöröse, azaz 5000 kg/óra. A 403 aknás kemence magassága 4,5 m, átmérője 1,5 m - ez megfelel egy 7,5 m3 vándorágy-térfogatnak. A 403 aknás kemencében való tartózkodás ideje két óra.
A pirolízis során a fa úgy alakul át, hogy a fa 20 tömegszá
-15zaléka faszén formájában marad vissza. A következő táblázatban a fa és a piroliziskoksz (faszén) tömege és összetétele van feltüntetve :
| Anyagáram | Fa | Faszén |
| m (kg/h) | 1000 | 200 |
| Hu (MJ/kg) wf | 17, 9 | 33, 5 |
| C (tömegszázalék) waf | 52,1 | 92, 2 |
| H (tömegszázalék) waf | 4, 8 | 2,6 |
| 0 (tömegszázalék) waf | 42,4 | 5,2 |
| Hamu (tömegszázalék) waf | 3,4 | 17, 0 |
A példában a következő táblázat szerinti termelt gázt kaptuk:
| Fűtőérték (MJ/Nm3) | 10,5 |
| H2 (térfogatszázalék tr. ) | 51, 1 |
| CO (térfogatszázalék tr.) | 39, 7 |
| CH4 (térfogatszázalék tr.) | 0,01 |
| CO2 (térfogatszázalék tr.) | 9, 2 |
| H2O (térfogatszázalék tr.) | 14, 8 |
| Kémiai entalpiaáram (MW) | 3,9 |
| Mennyiség (Nm3/ó) | 1, 338 |
A faszén entalpiája a tűztérben 1,86 MW. Ez elegendő ahhoz, hogy 0,45 MW (360kg/h 950°C hőfoknál és légkörnyomáson) gőzáramot állítsunk elő, valamint hogy lefedje a pirolizisgáznak a vízgőzzel való reakciójához szükséges hőigényét. A tüzelés hatásfoka 85%. A hulladékgáz által okozott veszteség, valamint a
hőveszteség figyelembe vétele után megmarad 0,26 MW. Ezzel 324 kg/óra forró gőzt hozunk létre, amelyet egy turbinában expandálhatunk és fűtőgázként alkalmazzuk. A hideg gáz hatásfoka 79%.
Claims (20)
1. Eljárás szerves anyagok és anyagkeverékek gázosítására, ahol a szerves anyagokat egy hőhordozó közeggel érintkeztekjük, ami által gyors pirolízis megy végbe, melynek során a szerves anyagokat pirolízistermékekké alakítjuk át, ahol a pirolízistermékek kondenzálható anyagokkal és szilárd, széntartalmú maradékkal bíró pirolízisgázokból állnak; a szilárd, széntartalmú maradékkal bíró pirolízisgáz és a hőhordozó közeg egy tüzelőberendezéshez van vezetve, amelyben a széntartalmú maradék elég, a hőhordozó közeg pedig felmelegszik és ismét visszavezetik a pirolí zis-reaktorba (hőhordozóközeg-körfolyamat); a kátránytartalmú pirolízisgázok egy második rekaciózónában olymódon vannak utóhevítve, hogy egy magas fűtőértékű termelt gáz jön létre, azzal jellemezve, hogy
i) a pirolízist egy vándorágyas reaktorban, vagy egy forgódobban végezzük;
ii) a pirolízisgázokhoz adott esetben egy reakciószert, például vízgőzt keverünk és;
..ííi) egy közvetett hőcserélőhöz vezetjük, amelyben a pirolízis-gázokat reagálhatjuk a reakciószerrel;
..ív) a tüzelési hulladékgázokat átvezetjük a közvetett hőcserélőn olymódon, hogy annak hőtartalmát a pirolízisgázok reakciójánál hasznosítjuk; végül
v) a szilárd széntartalmú maradékanyagnak a tüzelőberendezésből kivont hamuját és a hőhordozó közeget a szerves anyag belépési helyén visszavezetjük a pirolízisreaktorba.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pirolízist 550°C és 650°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pirolízisgázoknak a vízgőzzel való reagáltatását 900°C és 1000°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre.
4. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pirolízisgáznak a vízgőzzel való reagáltatását egy katalizátor jelenlétében végezzük.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy katalizátorként dolomitot, kalcitot, nikkelt, nikkeloxidot, nikkelaluminátot, vagy nikkelspinellt alkalmazunk.
6, Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a katalizátorokat egyidejűleg hőhordozóközegként használjuk a hőhordozóközeg-körfolyamatnál.
7. Az 1.-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a forró pirolízisgázokat a vízgőz hozzáadása előtt portalanítjuk.
8. Az 1.-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a katalizátort levegőáramban adjuk hozzá a pirolízisgázokhoz és a vízgőzzel való reagáltatás után leválasztjuk, majd a körfolyamatban ismét visszajuttatjuk a forró pirolízisgázokhoz.
9. Az 1.-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pirolízisgázokat a vízgőzzel való reagáltatás után portalanítjuk és permetezzük.
10 .
Az 1.-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, az-19-
zal jel Ίpttipeva, hogy a pirolízisgázok egy részét elégetjük és hőjét a pirolízishez és/vagy a vízgőzzel való reagáltatáshoz hasznosítjuk.
11. Az 1.—10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárd széntartalmú maradékot és a hőhordozó közeget egy rácstüzeléses tűztérbe vezetjük.
12. Berendezés az l.-ll. igénypontok bármelyike szerinti eljárás végrehajtásához, amely berendezésnek van egy pirolízisfokozata (3), egy tüzelőberendezése (6) a pirolízis-maradékhoz, egy reakciózónája (4) a pirolízisgázokhoz (5), egy hőhordozóközeg körfolyamata a pirolízis-fokozat (3) és a tüzelőberendezés (6) között, azzal jellemezve, hogy egy anyagadag (401) részére szolgáló zsilippel (402), továbbá egy hőhordozó közeg (414) részére szolgáló zsilippel (410) ellátott aknás kemencéje (403) van egy rostéllyal (405) rendelkező tüzelőberendezés (407) mellett, továbbá hogy az aknás kemence (403) az alsó végénél a tüzelőberendezéshez (407) szolgáló betáplálással (404) rendelkezik és a tüzelőberendezés (407) hulladékgázai (424) elvezethetők egy hőcserélőhöz (417), amely egy, a pirolízisgázok (5) részére szolgáló vezetéken (403a) át össze van kötve az aknás kemencével (403),végül hogy a tüzelőberendezés(407) egy kihordóberendezésen, például csigás szállítón (408) át a hőhordozó közeg (414) részére szolgáló szállítóműhöz van csatlakoztatva.
13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőhordozó közeg (414) tűzálló anyagokból áll, mint a homok, kavics, zúzalék, aluminoszilikát, korund, vulkánikus szürkekevics, kvarcát, vagy a kordierit.
14. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőhordozó közeg (414) fémes, vagy nemfémes szerkezeti anyagokból, például acélból, vagy kerámiagolyócskákból lévő alaktestekből áll.
15. A 13. vagy a 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőhordozó közeg (414) 1 mm és 40 mm közötti szemcseméretű.
16. A 12.-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tüzelőberendezés (407 rostélytüzeléses.
17. A 12.-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőcserélő (417) katalizátor-töltettel van ellátva.
18. A 12.-17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőcserélő (417) csövei katalitikusán aktív anyagból vannak.
19. A 12.-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőcserélőhöz (417) egy katalizátortöltetű szilárdágyas reaktor van hozzárendelve.
20. A 12.-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hőcserélő (417) elé egy pormentesítő szűrőszita (412) van kapcsolva.
^***^_^ '·’
2M- /
A meghatalmazott: j szabadalmi ügyvivő/ az S.B.G. & K. Nemzetközi
Szabadalmi Iroda tagja
H-1062 Budapest, Andrássy út 113.
Telefon: 34-24-950, Fax: 34-24-323
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE19755693A DE19755693C1 (de) | 1997-12-16 | 1997-12-16 | Verfahren zur Vergasung von organischen Stoffen und Stoffgemischen |
| PCT/EP1998/008217 WO1999031197A1 (de) | 1997-12-16 | 1998-12-15 | Verfahren zur vergasung von organischen stoffen und stoffgemischen |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP0101001A2 true HUP0101001A2 (hu) | 2001-09-28 |
| HUP0101001A3 HUP0101001A3 (en) | 2002-10-28 |
Family
ID=7851970
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0101001A HUP0101001A3 (en) | 1997-12-16 | 1998-12-15 | Method for gasifying organic substances and substance mixtures |
Country Status (11)
| Country | Link |
|---|---|
| EP (1) | EP1053291B1 (hu) |
| JP (1) | JP2002508433A (hu) |
| AT (1) | ATE244746T1 (hu) |
| AU (1) | AU2513399A (hu) |
| BG (1) | BG104615A (hu) |
| CA (1) | CA2314094A1 (hu) |
| DE (2) | DE19755693C1 (hu) |
| HU (1) | HUP0101001A3 (hu) |
| PL (1) | PL341225A1 (hu) |
| TR (1) | TR200001777T2 (hu) |
| WO (1) | WO1999031197A1 (hu) |
Families Citing this family (28)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE19930071C2 (de) * | 1999-06-30 | 2001-09-27 | Wolfgang Krumm | Verfahren und Vorrichtung zur Pyrolyse und Vergasung von organischen Stoffen und Stoffgemischen |
| DE19945771C1 (de) | 1999-09-24 | 2001-02-22 | Muehlen Gmbh & Co Kg Dr | Verfahren zur Vergasung von organischen Stoffen und Stoffgemischen |
| DE19946381C2 (de) * | 1999-09-28 | 2001-09-06 | Zsw | Verfahren und Vorrichtung zur Erzeugung eines kohlendioxidarmen, wasserstoffreichen Gases oder eines konditionierten Synthesegases und Verwendung derselben |
| DE19956560C2 (de) * | 1999-11-24 | 2003-05-22 | Bodo Wolf | Verfahren zur Erzeugung von erneuerbaren Brenn- und Kraftstoffen |
| DE10033453B4 (de) * | 2000-07-10 | 2006-11-02 | Herhof Verwaltungsgesellschaft Mbh | Verfahren und Vorrichtung zur Verwertung von Stoffen und Stoffgemischen, die organische Bestandteile enthalten |
| DE10055360B4 (de) * | 2000-11-08 | 2004-07-29 | Mühlen, Heinz-Jürgen, Dr.rer.Nat. | Verfahren zur Vergasung von flüssigen bis pastösen organischen Stoffen und Stoffgemischen |
| WO2003002691A1 (de) * | 2001-06-27 | 2003-01-09 | Herhof Umwelttechnik Gmbh | Verfahren und vorrichtung zur pyrolyse und vergasung von stoffgemischen, die organische bestandteile enthalten |
| DE10228100B4 (de) * | 2001-06-27 | 2008-04-03 | Herhof Verwaltungsgesellschaft Mbh | Verfahren und Vorrichtung zur Pyrolyse und Vergasung von Stoffgemischen, die organische Bestandteile enthalten |
| JP2005247930A (ja) * | 2004-03-02 | 2005-09-15 | Takuma Co Ltd | ガス化システム、発電システム、ガス化方法および発電方法 |
| DE102005005859B3 (de) * | 2005-02-09 | 2006-09-28 | Peter Oehler | Verfahren und Vorrichtung zur thermischen Behandlung von Biomasse |
| JP2006225483A (ja) * | 2005-02-16 | 2006-08-31 | Nippon Steel Corp | バイオマスの炭化方法 |
| JP4682027B2 (ja) * | 2005-11-25 | 2011-05-11 | 株式会社キンセイ産業 | 燃料ガス発生装置 |
| JP2007169534A (ja) * | 2005-12-26 | 2007-07-05 | Ube Machinery Corporation Ltd | バイオマス炭化装置 |
| DE102007005799B4 (de) * | 2006-10-18 | 2018-01-25 | Heinz-Jürgen Mühlen | Verfahren zur Erzeugung eines wasserstoffreichen Produktgases |
| DE102007062413B3 (de) * | 2007-12-20 | 2009-09-10 | Conera Process Solutions Gmbh | Verfahren und Vorrichtung zur Wiederaufbereitung von CO2-haltigen Abgasen |
| DE102007062414B4 (de) | 2007-12-20 | 2009-12-24 | Ecoloop Gmbh | Autothermes Verfahren zur kontinuierlichen Vergasung von kohlenstoffreichen Substanzen |
| GR20080100647A (el) * | 2008-10-06 | 2010-05-13 | Διονυσιος Χαραλαμπους Χοϊδας | Συσκευη θερμικης αποδομησης ενυδρων ανθρακουχων συμπυκνωματων |
| EP2233551B1 (de) | 2009-03-26 | 2012-02-01 | Marold, Freimut Joachim | Verfahren und Vorrichtung zur Vergasung von organischen Materialien |
| US9096809B2 (en) | 2009-05-28 | 2015-08-04 | Prerak Goel | Process for generating energy from organic materials and/or biomass |
| JP5512200B2 (ja) * | 2009-09-01 | 2014-06-04 | 新日鉄住金エンジニアリング株式会社 | 高効率乾留炉およびガス化剤の調整方法 |
| EP2655552A1 (de) * | 2010-12-20 | 2013-10-30 | Thannhaueser Goel IP AG | Verfahren zur pyrolyse von organischem einsatzmaterial |
| EP2851411B1 (en) * | 2012-05-18 | 2018-10-10 | Japan Blue Energy Co., Ltd. | Gasification apparatus |
| DE102012025478A1 (de) | 2012-12-29 | 2014-07-03 | Robert Völkl | Verfahren und Vorrichtung zur Verwertung kohlenstoffhaltiger Asche |
| CN103468322B (zh) | 2013-07-25 | 2015-08-12 | 易高环保能源研究院有限公司 | 一种由固体有机物水蒸气气化制取富氢气体的方法 |
| CN103438458A (zh) * | 2013-08-21 | 2013-12-11 | 陈开宇 | 新型垃圾焚烧炉 |
| CN106085481A (zh) * | 2016-08-11 | 2016-11-09 | 北京神雾环境能源科技集团股份有限公司 | 一种煤热解反应器与气基竖炉联用系统及处理煤的方法 |
| DE102017106347A1 (de) * | 2017-03-24 | 2018-09-27 | Universität Stuttgart | Verfahren und Vorrichtung zur allothermen Herstellung von Brenngasen |
| DE102021134442B4 (de) | 2021-12-23 | 2023-07-06 | Concord Blue Patent Gmbh | Anlage zur Erzeugung eines Synthesegases und Verfahren zum Betreiben derselben |
Family Cites Families (8)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE960892C (de) * | 1951-03-25 | 1957-03-28 | Ruhrgas Ag | Verfahren zur thermischen Behandlung feinkoerniger bis staubfoermiger, insbesondere backender Kohlen |
| US4142867A (en) * | 1974-07-04 | 1979-03-06 | Karl Kiener | Apparatus for the production of combustible gas |
| DE2537732C3 (de) * | 1975-08-25 | 1981-12-10 | Gosudarstvennyj naučno-issledovatel'skij energetičeskij institut imeni G.M. Kržižanovskogo, Moskva | Verfahren zur thermischen Verarbeitung von festen bituminösen Stoffen |
| FR2426079A1 (fr) * | 1978-05-17 | 1979-12-14 | Charlier Etienne | Procede et installation pour la production de gaz pauvre combustible |
| FR2535734B1 (fr) * | 1982-11-05 | 1986-08-08 | Tunzini Nessi Entreprises Equi | Procede de gazeification de produits ligno-cellulosiques et dispositif pour sa mise en oeuvre |
| DE3611429A1 (de) * | 1985-02-15 | 1986-11-06 | SKF Steel Engineering AB, Hofors | Verfahren zur abfallzersetzung |
| EP0271477A1 (de) * | 1986-11-26 | 1988-06-15 | VOEST-ALPINE Aktiengesellschaft | Vorrichtung zur Ent- und Vergasung von festen Brennstoffen |
| IT1248156B (it) * | 1991-05-08 | 1995-01-05 | Daneco Danieli Ecologia Spa | Procedimento di conversione del combustibile derivato dai rifiuti (rdf) in gas combustibile. |
-
1997
- 1997-12-16 DE DE19755693A patent/DE19755693C1/de not_active Expired - Fee Related
-
1998
- 1998-12-15 TR TR2000/01777T patent/TR200001777T2/xx unknown
- 1998-12-15 EP EP98966829A patent/EP1053291B1/de not_active Expired - Lifetime
- 1998-12-15 AT AT98966829T patent/ATE244746T1/de not_active IP Right Cessation
- 1998-12-15 CA CA002314094A patent/CA2314094A1/en not_active Abandoned
- 1998-12-15 AU AU25133/99A patent/AU2513399A/en not_active Abandoned
- 1998-12-15 JP JP2000539104A patent/JP2002508433A/ja active Pending
- 1998-12-15 PL PL98341225A patent/PL341225A1/xx unknown
- 1998-12-15 HU HU0101001A patent/HUP0101001A3/hu unknown
- 1998-12-15 DE DE59809004T patent/DE59809004D1/de not_active Expired - Fee Related
- 1998-12-15 WO PCT/EP1998/008217 patent/WO1999031197A1/de active IP Right Grant
-
2000
- 2000-07-14 BG BG104615A patent/BG104615A/xx unknown
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| JP2002508433A (ja) | 2002-03-19 |
| HUP0101001A3 (en) | 2002-10-28 |
| WO1999031197A1 (de) | 1999-06-24 |
| EP1053291B1 (de) | 2003-07-09 |
| BG104615A (en) | 2001-03-30 |
| AU2513399A (en) | 1999-07-05 |
| PL341225A1 (en) | 2001-03-26 |
| TR200001777T2 (tr) | 2000-09-21 |
| DE59809004D1 (de) | 2003-08-14 |
| DE19755693C1 (de) | 1999-07-29 |
| ATE244746T1 (de) | 2003-07-15 |
| CA2314094A1 (en) | 1999-06-24 |
| EP1053291A1 (de) | 2000-11-22 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HUP0101001A2 (hu) | Eljárás és berendezés szerves anyagok és anyagkeverékek gázosításához | |
| RU2240341C2 (ru) | Способ газификации органических веществ и смесей веществ | |
| JP4057645B2 (ja) | 燃料ガスの製造法 | |
| CN101238197B (zh) | 快速热解木质纤维素的方法 | |
| RU2272064C2 (ru) | Способ пиролиза и газификации органических веществ или смесей органических веществ и устройство для осуществления способа | |
| EP1278813B1 (en) | A method and a system for decomposition of moist fuel or other carbonaceous materials | |
| AU2006304867B2 (en) | Process and system for gasification with in-situ tar removal | |
| CA2710168C (en) | Autothermal method for the continuous gasification of carbon-rich substances | |
| CN107254332B (zh) | 气化含碳材料的方法及气化系统 | |
| CZ200322A3 (cs) | Způsob a zařízení pro pyrolýzu a zplynování látkových směsí obsahujících organické části | |
| US20110135556A1 (en) | Method and device for producing energy, dme (dimethyl ether) and bio-silica using co2-neutral biogenic reactive and inert ingredients | |
| WO2005108892A1 (en) | Method and apparatus for incineration of combustible waste | |
| JP2025100680A (ja) | 炭素質材料を処理する方法およびそのための装置 | |
| US20040035788A1 (en) | Method for the gasification of liquid to pasty organic substances and substance mixtures | |
| CN1017060B (zh) | 将煤和石膏转化为价值较高的产品的方法 | |
| RU2520450C2 (ru) | Способ получения свободного от пиролизных смол горючего газа при газификации конденсированного топлива и газогенераторы для его осуществления | |
| Weil et al. | Hydrogen energy from coupled waste gasification and cement production—a thermochemical concept study | |
| JPH11278888A (ja) | セメントの製造方法 | |
| US4309197A (en) | Method for processing pulverized solid fuel | |
| JP2005068297A (ja) | ガス生成装置及びガス生成方法 | |
| JP4731988B2 (ja) | 炭素質資源のガス化方法及びその装置 | |
| TWI397580B (zh) | 具有原位焦油移除作用的氣化方法及系統 | |
| Manurung | Gasification and pyrolytic conversion of agricultural and forestry wastes | |
| PL209150B1 (pl) | Sposób wytwarzania paliwa gazowego z odpadów zawierających związki organiczne i biomasę oraz linia technologiczna do wytwarzania paliwa gazowego z odpadów zawierających związki organiczne i biomasę, a także reaktor do prowadzenia procesu odgazowania | |
| HU205622B (en) | Process and apparatus for producing gas from shattered biological waste materials first of all from straw |