A találmány tárgya szinergetikus hatású hatóanyagkombinációk, amelyek az ismert 2-[2-(1-klór-ciklopropil)-3-(2-klór-fenil)-2-hidroxi-propil]-2,4-dihidro[ 1,2,4]triazol-3-tionból és egy további ismert fungicid hatóanyagból állnak, és fitopatogén gombák ellen alkalmasak.
Ismeretes, hogy a 2-[2-(1 -klór-ciklopropil)-3-(2-klórfenil)-2-hidroxi-propil]-2,4-dihidro[1,2,4]triazol-3-tion fungicid tulajdonságokkal rendelkezik (lásd a WO 96-16 048 számú nemzetközi közzétételi iratot). Az anyag hatása azonban jó, de alacsonyabb felhasználási mennyiségeknél bizonyos esetekben kívánnivalót hagy maga után.
Ismeretes már továbbá, hogy számos triazolszármazék, anilinszármazék, dikarboximid és más heterociklus alkalmazható gombák ellen [lásd EP-A 0 040 345, DE-A 22 01 063, DE-A 23 24 010, Pesticide Manual, 9. kiadás, 249-827. oldal, (1991), US-A 3 903 090 és EP-A 0 206 999 számú szabadalmi leírás]. Ezen anyagok hatása sem kielégítő azonban felhasználási mennyiségeknél.
Végül az is ismert, hogy az 1-[(6-klór-3-piridinil)metil]-N-nitro-2-imidazolidin-imin állati kártevők, például rovarok ellen használható [lásd Pesticide Manual, 9. kiadás, 491. oldal (1991)]. Ezen anyag fungicid tulajdonságait azonban eddig még nem írták le.
Azt találtuk, hogy az új hatóanyag-kombinációk, amelyek (I) képletű
2-[2-(1 -klór-ciklopropil)-3-(2-klór-fenil)-2-hidroxi-propilj2,4-dihidro[ 1,2,4]triazol-3-tionból és (1) (II) általános képletű triazolszármazékból - ahol
X jelentése klóratom vagy fenilcsoport és
Y jelentése-C-vagy-CH-csoport,
II I
O OH és/vagy (2) (III) képletű triazolszármazékból, azaz tebukonazolból és/vagy (3) egy (IV) általános képletű anilinszármazékból ahol
R1 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, és/vagy (4) (V) képletű N-[1-(4-klór-fenil)-etil]-2,2-diklór1 -etil-3-metil-ciklopropán-karbonsavamidból és/vagy (5) (VI) képletű cink-propilén-1,2-bisz(ditiokarbamidát)ból, azaz propinebből és/vagy (6) legalább egy (VII) képletű tiokarbamátból, ahol
Me jelentése cink vagy mangán, vagy cink és mangán elegye és/vagy (7) egy (Vili) képletű anilinszármazékból, azaz fenhexamidból, és/vagy (8) egy (IX) képletű vegyületből és/vagy (9) a (X) képletű benzo-tiadiazol-származékból, azaz bendikarból, és/vagy (10) a (XI) képletű 8-t-butil-2-(N-etil-N-n-propil-amino)metil-1,4-dioxa-spiro[5,4]dekánból, azaz spiroxaminból és/vagy (11) a (XII) képletű vegyületből, azaz azoxistrobinből, és/vagy (12) a (XIII) képletű vegyületből, azaz krezoxim-metilből, és/vagy (13) a (XIV) képletű vegyületből és/vagy (14) a (XV) képletű dikarboximidből, azaz procimidonból és/vagy (15) egy (XVI) általános képletű pirimidinszármazékból, ahol
R2 jelentése metil- vagy ciklopropilcsoport és/vagy (16) a (XVII) képletű fenilszármazékból, azaz klórtalonilból és/vagy (17) a (XVIII) képletű morfolinszármazékból, azaz dimetomorfból és/vagy (18) a (XIX) képletű ftálimidszármazékból, azaz folpetből és/vagy (19) a (XX) képletű foszforvegyületből, azaz foszetil-AIból és/vagy (20) a (XXI) képletű fenil-pirrol-származékból ahol R3 és R4 jelentése klóratom és együtt -O-CF2-O- csoportot képeznek és/vagy (21) a (XXII) képletű 1-[(6-klór-3-piridinil)-metil]-N-nitro2-imidazolidin-iminből, azaz imidaklopridból és/vagy (22) a (XXIII) képletű fenil-karbamid-származékból, azaz pencikuronból, és/vagy (23) a (XXIV) képletű benzamidszármazékból, állnak, igen jó fungicid tulajdonságot mutatnak.
Meglepő módon a találmány szerinti hatóanyagkombinációk lényegesen jobb fungicid hatást mutatnak, mint az egyes hatóanyagok hatásának összege. Tehát előre nem látható igazi szinergetikus hatásról van szó, nemcsak egy hatáskiegészítésről.
Az (I) képletű 2-[2-(1 -klór-ciklopropil)-3-(2-klór-fenil)-2-hidroxi-propil]-2,4-dihidro[1,2,4]triazol-3-tion ismert (lásd a WO 96-16048 számú nemzetközi közzétételi iratot). A vegyület az (I) képletű „tiono”-formában vagy az (la) képletű tautomer „merkapto’-formában fordulhat elő. Egyszerűség kedvéért mindig a „tiono”-formát adjuk meg.
A (II) képletű vegyületekhez tartozik a (Ha) képletű 1 -(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-1-(1,2,4triazol-1 -il)-bután-2-on, azaz a triadimefon és a (llb) képletű 1 -(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-1-(1,2,4triazol-1 -il)-bután-2-ol, azaz a triadimenol, a (llc) képletű 1-(4-fenil-fenoxi)-3,3-dimetil-1-(1,2,4triazol-1 -il)-bután-2-ol, azaz a bitertanol.
A (IV) képletű vegyületekhez tartozik a (IVa) képletű diklofluanid és a (IVb) képletű tolilfluanid.
HU 227 139 Β1
Az (V) képletű hatóanyag szerkezeti képletéből látható, hogy a vegyület három aszimmetrikusan szubsztituált szénatomot tartalmaz, ezért a termék különböző izomerek elegye, vagy az egyes komponensek formájában fordulhat elő.
Különösen előnyösek az (Va) képletű N-(R)-[1 -(4-klór-fenil)-etil]-(1 S)2,2-diklór-1 -etil-3t-metil-1 r-ciklopropánkarbonsavamid és az (Vb) képletű N-(R)-[1-(4-klór-fenil)-etil]-(1R)-2,2diklór-1-etil-3t-metil-1 r-ciklopropánkarbonsav-amid.
A (VII) képletű vegyülethez tartozik a (Vlla) képletű vegyület, ahol Me=Zn (cineb), a (Vllb) képletű vegyület, ahol Me=Mn (maneb) és a (Vllc) képletű vegyület, amely a (Vlla) és (Vllb) képletű vegyületek elegye (mankozeb).
A (XVI) képlet magában foglalja a (XVIa) képletű vegyületet, ahol R2=CH3 (pirimetanil) és a (XVIb) képletű vegyületet, ahol R2=ciklopropilcsoport (ciprodinil).
A (XXI) képlet (XXIa) képletű 4-(2,3-diklór-fenil)-pirrol-3-karbonitrilt ábrázol, azaz fenpiklonilt, és a (XXIb) képlet a 4-(2,2-difiuor-1,3-benzo-dioxol-7-iI)-1 H-pirrol3-karbonitrilt, azaz fiudioxonilt ábrázolja.
A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkban az (I) képletű hatóanyag mellett lévő komponensek is ismertek. A hatóanyagokat a következő publikációkban írták le:
(1) (II) képletű veqyületek:
DE-A 22 01 063,
DE-A 23 24 010, (2) (III) képletű vegyület:
EP-A 0 040 345, (3) (IV) képletű vegyület:
Pesticide Manual, 9. kiadás, 249. és 827. oldal (1991), (4) (V) képletű vegyület:
EP-A 0 341 475, (5) (VI) képletű vegyület
Pesticide Manual, 9. kiadás, 726 (1991), (6) (VII) képletű vegyület,
Pesticide Manual, 9. kiadás, 529., 531. és 866. oldal (1991), (7) (Vili) képletű vegyület:
EP-A 0 339 418, (8) (IX) képletű vegyület
EP-A 0 472 66, (9) (X) képletű vegyület
EP-A0 313 512, (10) (XI) képletű vegyület
EP-A 0 281 842, (11) (XII) képletű vegyület
EP-A 0 382 375 (12) (XIII) képletű vegyület
EP-A0 515 901, (13) (XIV) képletű vegyület,
DE-A 196 02 095, (14) (XV) képletű vegyület,
US-A 3 903 090, (15) (XVI) képletű vegyület,
EP-A0 270 111,
EP-A 0 310 550, (16) (XVII) képletű vegyület,
Pesticide Manual, 9. kiadás, 159. oldal (1991), (17) (XVIII) képletű vegyület,
EP-A 0 219 756, (18) (XIX) képletű vegyület,
Pesticide Manual, 9. kiadás, 431. oldal (1991), (19) (XX) képletű vegyület,
Pesticide Manual, 9. kiadás, 443. oldal (1991), (20) (XXI) képletű vegyület,
EP-A 0 236 272,
EP-A 0 206 999, (21) (XXII) képletű vegyület,
Pesticide Manual, 9. kiadás, 491. oldal (1991), (22) (XXIII) képletű vegyület,
DE-A 2 732 257 számú szabadalmi bejelentés, (23) (XXIV) képletű vegyület,
EP-A 0 600 629.
A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk az (I) képletű hatóanyag mellett legalább egy (1)-(23) csoporthoz tartozó vegyületet tartalmaznak hatóanyagként. Ezenkívül további fungicid hatású komponenseket is tartalmazhat a kombináció.
Ha a találmány szerinti hatóanyag-kombinációkban a hatóanyagok bizonyos tömegarányban fordulnak elő, akkor különösen jelentős a szinergetikus hatás. A hatóanyag-kombinációkban a hatóanyagok tömegaránya azonban viszonylag nagy tartományon belül változtatható, általában tömegrész (I) képletű hatóanyagra 0,1-20 tömegrész, előnyösen 0,2-20 tömegrész (1) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-20 tömegrész, előnyösen 0,2-10 tömegrész (2) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,2-150 tömegrész, előnyösen 1-100 tömegrész (3) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-10 tömegrész, előnyösen 0,2-5 tömegrész (4) csoporthoz tartozó hatóanyag,
1-50 tömegrész, előnyösen 5-20 tömegrész (5) csoporthoz tartozó hatóanyag,
1-50 tömegrész, előnyösen 2-20 tömegrész (6) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-50 tömegrész, előnyösen 1-30 tömegrész (7) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,2-50 tömegrész, előnyösen 1-20 tömegrész (8) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,02-50 tömegrész, előnyösen 0,2-10 tömegrész (9) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-50 tömegrész, előnyösen 0,2-20 tömegrész (10) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-50 tömegrész, előnyösen 0,2-20 tömegrész (11) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-50 tömegrész, előnyösen 0,2-20 tömegrész (12) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-50 tömegrész, előnyösen 0,2-20 tömegrész (13) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-50 tömegrész, előnyösen 1-30 tömegrész (14) csoporthoz tartozó hatóanyag,
HU 227 139 Β1
0,1-50 tömegrész, előnyösen 0,2-20 tömegrész (15) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-50 tömegrész, előnyösen 2-20 tömegrész (16) csoporthoz tartozó hatóanyag,
1-20 tömegrész, előnyösen 2-10 tömegrész (17) csoporthoz tartozó hatóanyag,
1-50 tömegrész, előnyösen 2-20 tömegrész (18) csoporthoz tartozó hatóanyag,
1-50 tömegrész, előnyösen 2-20 tömegrész (19) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-10 tömegrész, előnyösen 0,2-5 tömegrész (20) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,05-20 tömegrész, előnyösen 0,1-10 tömegrész (21) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-10 tömegrész, előnyösen 0,2-5 tömegrész (22) csoporthoz tartozó hatóanyag,
0,1-10 tömegrész, előnyösen 0,2-5 tömegrész (23) csoporthoz tartozó hatóanyag.
A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk igen jó fungicid tulajdonságokat mutatnak, és fitopatogén gombák, például Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytriodiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes ellen alkalmazhatók.
A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk különösen alkalmasak gabonabetegségek, például Erysiphe, Puccinia és Fusarium, valamint szőlőbetegségek, például Uncinula, Plasmopara és Botrytis ellen, valamint kétszikű kultúrákban az igazi és hamis lisztharmatgombák, valamint a levélfoltosodás kórokozói ellen.
A hatóanyag-kombinációk jó növényi tűrőképessége a gombabetegségek ellen szükséges koncentrációkban lehetővé teszi a föld feletti növényi részek, valamint a növények és vetőmagvak, valamint a talaj kezelését. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkkal a leveleket is kezelhetjük, vagy csávázószerként is alkalmazhatjuk ezeket.
A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk átalakíthatok a szokásos formált készítményekké, például oldattá, emulzióvá, szuszpenzióvá, porrá, habbá, péppé, granulátummá, aeroszollá, finomkapszulává polimer anyagokban és vetőmagok védőmasszáivá, valamint ULV-készítményekké.
Ezek a készítmények ismert módon állíthatók elő például úgy, hogy a hatóanyagokat, illetve a hatóanyag-kombinációkat elkeverjük vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerrel, nyomás alatti cseppfolyósított gázzal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív szerekkel, mint például emulgeálóés/vagy diszpergáló- és/vagy habképző szerekkel. Ha vivőanyagként vizet használunk, akkor segéd oldószerként például szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként lényegében a következők jöhetnek szóba: aromás anyagok, például xilol, toluol vagy alkil-naftalinok, klórozott aromás anyagok vagy klórozott alifás szénhidrogének, például klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolaj-frakciók, alkoholok, butanol vagy glikol, valamint ezek éterei, észterei és ketonjai, például aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon.
Erősen poláros oldószerek például a dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. A cseppfolyósított gáz formájú vivőanyagok vagy hordozók olyan folyadékok, amelyek normális hőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson gáz formájúak, például aeroszol hajtógázok, például propán, bután, nitrogén és szén-dioxid. Szilárd hordozóként szóba jöhetnek például a természetes kőlisztek, például kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatómaföld, és szintetikus kőzetlisztek, például nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátumokhoz szilárd hordozóként használhatunk tört és frakcionált természetes kőzeteket, például kalcitot, márványt, horzsakövet, szepiolitot, dolomitot, valamint szintetikus granulátumokat, amelyek szerves és szervetlen lisztből készülnek, valamint szerves anyagból kapott granulátumokat, például kókuszdióhéj, kukorica, kukoricacső, fűrészliszt, kókuszdióhéj és dohányszár. Emulgeálóés/vagy habképző szerként használhatunk például nemionos és anionos emulgeátorokat, például poli(oxietilén)-zsírsav-észtert, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étert, például alkil-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátot, alkilszulfátot, aril-szulfonátot, valamint fehérjehidrolizátumot. Diszpergálószerként például lignin-szulfitszennylúgot és metil-cellulózt használhatunk.
A készítményekben alkalmazhatunk még tapadószert, például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus por, szemcsés és latex formájú polimereket, például gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinilacetát)-ot valamilyen természetes foszfolipideket, például kefalint, lecitint, szintetikus foszfolipidet. További adalékként ásványi és növényi olajokat használhatunk.
Alkalmazhatunk színezékeket, például szervetlen pigmentet, például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket és szerves színezékeket, például alizarin-, azo- és metálftalocianon színezékeket, nyomelemeket, például vas-, mangán-, bőr-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksókat.
A készítmények általában 0,1-95 tömeg% hatóanyagot, előnyösen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.
A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkat más ismert hatóanyagokkal is kombinálhatjuk, például fungiciddel, inszekticiddel, akariciddel és herbiciddel, valamint trágyakészítményekkel vagy növényi növekedést szabályozókkal együtt.
A hatóanyag-kombinációkat előállíthatjuk önmagukban vagy formált készítmények formájában, vagy az ezekből kapott felhasználási formákban. Ilyenek például a felhasználásra kész oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, permetporok, oldható porok, granulátumok. A felhasználás a szokott módon történhet, például öntözéssel, permetezéssel, szórással, elkenéssel, szárazcsávázással, nedvescsávázással, iszapcsávázással vagy inkrusztálással.
A találmány szerinti hatóanyagok alkalmazásánál a felhasználási mennyiségek tág határokon belül változtathatók az alkalmazás módjának megfelelően. Amikor a növényi részeket kezeljük, akkor a felhasználási
HU 227 139 Β1 mennyiségek a hatóanyag-kombinációknál általában 0,1-10 000 g/ha, előnyösen 10-1000 g/ha között vannak. A vetőmag kezelésénél a felhasználási mennyiség a hatóanyag-kombináció esetében általában 0,001-50 g/kg vetőmag, előnyösen 0,01-10 g/kg vető- 5 mag között változik. A talajkezelésnél a hatóanyag felhasználási mennyisége általában 0,1-10 000 g/ha, előnyösen 1-5000 g/h között van.
A találmány szerinti hatóanyag-kombináció jó fungicid hatása az alábbi példákból tűnik ki. Míg az egyes 10 hatóanyag fungicid hatása gyenge az egyes komponensek esetében, a kombinációk az egyszerű hatás összegezésénél túlmutató hatást mutatnak.
A fungicidek esetében mindig akkor lép fel szinergetikus hatás, hogyha a hatóanyag-kombináció fungi- 15 cid hatása jobb, mint az egyes külön alkalmazott hatóanyagok hatásának összege.
Egy adott két hatóanyagú kombináció esetén a várható hatást S. R. Colby alapján [„Calculating Synergistic and Antagonistic Responses of Herbicide Combina- 20 tions, Weeds, 15, 20-22 (1967)] a következőképpen számíthatjuk ki:
ha
X az A hatóanyag alkalmazása esetén m g/ha felhasználási mennyiség mellett a hatásfokot jelenti, 25 és
Y a B hatóanyag alkalmazása esetén n g/ha felhasználási mennyiség mellett a hatásfokot jelenti, és
E az A és B hatóanyagok alkalmazása esetén m és n g/ha felhasználási mennyiség mellett mutatja a ha- 30 tásfokot, akkor „
Az egyenlettel a hatásfokot százalékosan kapjuk. 0% a hatásfok, ilyenkor ez megfelel a kontrollnak, míg a 100%-os hatásfok azt jelenti, hogy fertőzést nem figyeltünk meg.
Amennyiben a tényleges fungicid hatás a számítottnál nagyobb, akkor a kombináció hatása meghaladja az additív hatást, azaz szinergetikus hatásról beszélhetünk. Ebben az esetben a tényleges hatásfoknak nagyobbnak kell lenni, mint a fenti képlettel kapott várható (E) hatásfok értéke.
A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük.
1. példa
Sphaerotheca-teszt (uborka)/védőhatás Oldószer: 47 tömegrész aceton.
Emulgeátor: 3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter.
A hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot adott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elkeverünk és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
A védőhatás vizsgálatára a palántákat bepermetezzük a hatóanyag-készítménnyel. A permetlé megszáradása után a növényeket Sphaerotheca fuliginea gomba konídiumokkal porozzuk be. A növényeket ezután 23 °C-on 70%-os relatív nedvességtartalmú levegőjű melegházba helyezzük.
Az oltás után 10 nappal kiértékeljük. 0%-os a hatásfok, ha a kezelt növények fertőzöttsége megfelel a kezeletlen kontroliénak, és 100%-os a hatásfok, ha fertőzöttség egyáltalán nem figyelhető meg a kezelt növényeken.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
1. táblázat
Sphaerotheca-teszt (uborka)/védöhatás
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
Cl OH
CH;—C-^Z-CI
CH,
I 2 ,
U
(l) |
2,5
0,5 |
21
0 |
s ch3
r II I
-4-Zn-S—C—NH—CHj—CH—NH—C—
S |
*3-
n |
25 |
0 |
(VI) |
|
|
|
HU 227 139 Β1
1. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NZ |
|
|
|
|
|
_ / |
\ |
|
-NÍCH^ |
25 |
0 |
|
|
so2- |
|
|
|
(IVa) |
|
|
|
|
|
|
s- |
|
—CCLF |
|
|
|
|
/ |
|
|
|
|
H-C— |
—N |
|
|
|
|
|
\—/ |
\ |
|
|
25 |
0 |
|
|
so2- |
—NÍCH^j |
|
|
|
|
(IVb) |
|
|
|
|
H § |
|
H |
|
|
|
|
\ |
|
|
\ |
|
|
|
|
Zn |
|
|
Mn |
|
|
|
|
/ |
|
|
/ |
25 |
0 |
|
H s / |
|
|
S
n—ζ
H s |
|
|
(VI le) |
|
|
|
|
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
Λ |
|
|
|
|
|
| |
N-S |
-CCL |
|
|
|
|
í
0 |
|
|
25 |
0 |
|
|
(XIX) |
|
|
|
|
|
h3c2o |
xr\ |
) |
Al |
50 |
0 |
|
H |
0 |
3 |
|
|
(XX) |
|
|
|
|
|
|
Cl |
|
|
|
|
|
C's |
ΓΪ |
CN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cl |
|
25 |
0 |
|
Cl |
CN |
|
|
|
|
|
|
(XVII) |
|
|
|
|
HU 227 139 Β1
1. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
ch3
ch3
(XVIa) |
25 |
0 |
ch3
CHÍ
(XVIb) |
25 |
0 |
o ch3
II I
H,C—(' 7-C—NH—C-C—CH,CI
' !!
/ c2H5 0
Cl 2 5
(XXIV) |
12,5 |
0 |
H /θ”
0 N-C—CHSZC
och3
OCHj
(XVIII) |
12,5 |
0 |
w
Cl CH3
(XV) |
12,5 |
0 |
íí _/~Y_
,-, .C—NH—C 7—OH
'-' ^CH3 Cl Cl
(Vili) |
12,5 |
0 |
HU 227 139 Β1
1. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
|
z C2H5
CH,-N
3 \
C3H7-n |
12,5 |
0 |
(XI) |
|
|
|
|
|
|
|
U )
H„CO—C
II |
7· och,
N |
2,5 |
57 |
II
0
(Xiii) |
|
|
|
QXU
CN
H,CO—C'
II |
2
A/°CHi |
2,5 |
59 |
II
0
(XII) |
|
|
|
0 ch<ch;;
II I yi
(CH,),CH—0—C—NH-CH—C—NH—CH-^ Jh-CH,
0 CH, |
12,5 |
13 |
(IX) |
|
|
|
|
OH |
|
|
y~0—CH-CH-C(CH3), |
|
|
< 7
N—J (llc) |
2,5 |
0 |
|
OH |
|
|
ci~<\ ycH~cH~
h
(III) |
C-CfCH^
Γ2
-Ns
7 |
2,5 |
50 |
HU 227 139 Β1
1. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
ΥΛ 11
C' \ / C C(CH3)3 |
|
|
|
|
(f N
W ll
N—1 |
2,5 |
|
37 |
(Na) |
|
|
|
|
OH |
|
|
|
|
Cl—7 O-CH—CH—CfCH,), |
|
|
|
|
>NS ff N
N— |
2,5 |
|
80 |
(llb) |
|
|
|
|
Cl |
|
|
|
|
ΥγΥη
ν— Ν N O— |
2,5 |
|
22 |
OCH, |
|
|
|
|
(XIV) |
|
|
|
|
o-s |
|
|
|
|
/\ II
H,CS-C s-N
3 II
0 |
2,5 |
|
0 |
(X) |
|
|
|
|
Találmány szerinti: |
|
tál. |
szám. |
4 |
£s~l |
|
|
|
+ / |
+ \ |
70 |
|
21 |
(VOj |
25 J |
|
|
|
(1:10) |
|
|
|
|
(Π |
|
|
|
|
+ / |
Λ |
63 |
|
21 |
(IVa)J |
|
|
|
|
(1:10) |
|
|
|
|
HU 227 139 Β1
1. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Találmány szerinti: |
|
tál. |
szám. |
a |
2*71 |
|
|
+ / |
+ \ |
63 |
21 |
(IVbJ |
25 | |
|
|
(1:10) |
|
|
|
a |
271 |
|
|
+ / |
+ \ |
63 |
21 |
(VllcJ |
25 ( |
|
|
(1:10) |
|
|
|
u |
|
|
|
+ ) |
|
|
( |
+ \ |
59 |
21 |
(XIX)J |
|
|
|
(1:10) |
|
|
|
u |
2*71 |
|
|
+ ) |
+ \ |
52 |
21 |
(XX)J |
50] |
|
|
(1:20) |
|
|
|
a |
271 |
|
|
* / |
Λ |
63 |
21 |
(XVII)] |
2il |
|
|
(1:10) |
|
|
|
A |
2TI |
|
|
+ ) |
+ \ |
59 |
21 |
(XVIa)J |
25 \ |
|
|
(1:10) |
|
|
|
|
2*71 |
|
|
* ) |
+ \ |
52 |
21 |
(XVIb)J |
25 | |
|
|
(1:10) |
|
|
|
HU 227 139 Β1
1. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Találmány szerinti: |
|
tál. |
szám. |
a |
ÍJ! |
|
|
+ / |
+ \ |
50 |
21 |
(xxnoj |
12,5( |
|
|
(1:5) |
|
|
|
οΠ |
2^1 |
|
|
+ / |
+ \ |
63 |
21 |
(xviii)J |
12,5 [ |
|
|
(1:5) |
|
|
|
4 |
271 |
|
|
+ / |
+ \ |
50 |
21 |
(xvj |
1Z5J |
|
|
(1:5) |
|
|
|
|
2*71 |
|
|
* ) |
+ \ |
75 |
21 |
(vnoj |
12£| |
|
|
(1:5) |
|
|
|
|
2JI |
|
|
+ ) |
|
|
|
(xi) | |
+ \ |
54 |
21 |
|
12_£J |
|
|
(1:5) |
|
|
|
|
ojl |
|
|
+ / |
+ \ |
80 |
57 |
(XIIOJ |
2£J |
|
|
(1:5) |
|
|
|
a |
ÓJ1 |
|
|
+ / |
+ \ |
75 |
59 |
(XIOJ |
2AI |
|
|
(1:5) |
|
|
|
HU 227 139 Β1
1. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Találmány szerinti: |
|
tál. |
szám. |
|
2*71 |
|
|
|
+ \
12J5J |
66 |
31 |
(1:5) |
|
|
|
u |
27 |
|
|
+ ) |
+ ? |
90 |
21 |
(llc)J |
2aI |
|
|
(1:1) |
|
|
|
|
|
|
|
* / |
+ \ |
85 |
61 |
(IH)J |
2£j |
|
|
(1:1) |
|
|
|
<4 |
27! |
|
|
+ / |
* > |
90 |
50 |
|
*ií |
|
|
(1:1) |
|
|
|
«4 |
2JI |
|
|
+ / |
* ? |
93 |
84 |
|
2£j |
|
|
(1:1) |
|
|
|
4 |
ςΤΊ |
|
|
+ / |
+- \ |
70 |
38 |
(xiyj |
2£J |
|
|
(1:1) |
|
|
|
|
|
|
|
+ / |
+ \ |
52 |
21 |
P9J |
2_£J |
|
|
(1:1) |
|
|
|
tál.: talált hatásfok;
szám.: a Colby-képlettel számított hatásfok
HU 227 139 Β1
2. példa
Venturia-teszt (alma)/védőhatás Oldószer: 47 tömegrész aceton.
Emulgeátor: 3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter.
A hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömeg- 5 rész hatóanyagot adott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elkeverünk és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
A védőhatás vizsgálatára a palántákat bepermetezzük a hatóanyag-készítménnyel. A permetlé megszáradása után a növényeket Venturia inaequalis almava10 rasodás kórokozó vizes konídiumszuszpenziójával beoltjuk és 1 napig 20 °C-on, 100%-os relatív nedvességtartalom mellett inkubációs kabinban tartjuk.
A növényeket ezután 21 °C-os, 90%-os relatív nedvességtartalmú levegőjű melegházba helyezzük.
A beoltás után 12 nappal kiértékeljük. 0%-os a hatásfok, ha a kezelt növények fertőzöttsége megfelel a kezeletlen kontrollnak, és 100%-os, ha nincs fertőzés a kezelt növényeken.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
2. táblázat
Venturia-teszt (almaj/védőhatás
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
C| OH |
|
|
chj— c——ci |
|
|
\=/ | |
|
|
CH2 |
1 |
1 |
ü-NH |
|
|
(I) |
|
|
ci ci (R) |
|
|
Hs ..-CO — NH-CH—V y— Cl |
|
|
I |
|
|
CK3 I |
|
|
(R) (S) (Va) \ |
|
|
\ |
|
|
Cl Cl / |
1 |
0 |
HaCs X / |
|
|
χ-V (R> ' |
|
|
H CO-NH-CH—/ y—Cl |
|
|
|
|
|
(S) (R> CH3 |
|
|
(Vb) |
|
|
(1:1-Gemisch) |
|
|
Találmány szerinti: |
|
tál. szám. |
,a |
|
|
* > |
|
|
, A J |
+ \ |
54 1 |
(Va/Vb) |
/ |
|
|
±] |
|
(1:1) |
|
|
tál.: talált hatásfok;
szám.: a Colby-képlettel számított hatásfok
HU 227 139 Β1
3. példa
Erysiphe-teszt (árpa)/gyógyhatás Oldószer: 10 tömegrész N-metil-pirrolidon.
Emulgeátor: 0,6 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter.
A hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk adott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk vagy egy kereskedelemben hozzáférhető hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció készítményt hígítunk vízzel a kívánt koncentrációra.
A gyógyhatás vizsgálatára a palántákat Erysiphe graminis f. sp. hordei spórákkal porozzuk be. A beoltás után 48 órával a palántákat bepermetezzük az adott felhasználási mennyiségben a hatóanyag-készítménnyel.
A növényeket 20 °C-os és 80%-os relatív nedvességtartalmú levegőjű melegházba helyezzük, hogy a lisztharmatpusztulák kifejlődését elősegítjük.
Beoltás után 7 nappal kiértékeljük. 0%-os a hatásfok, ha a kezelt növények fertőzöttsége megfelel a kezeletlen kontrollnak, és 100%-os, ha nincs fertőzés a kezelt növényeken.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
4. példa
Erysiphe-teszt (árpa) védőhatás Oldószer: 10 tömegrész N-metil-pirrolidon.
Emulgeátor: 0,6 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter.
A hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot vagy hatóanyag-kombinációt elkeverünk adott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk vagy egy kereskedelemben hozzáférhető hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció készítményt hígítunk vízzel a kívánt koncentrációra.
A védőhatás vizsgálatára a palántákat beszórjuk az adott felhasználási mennyiségben a hatóanyag-készítménnyel.
A permetlé megszáradása után a növényeket Erysiphe graminis f. sp. hordei spórákkal porozzuk be. A növényeket 20 °C-os és 80%-os relatív nedvességtartalmú levegőjű melegházba helyezzük, hogy a lisztharmatpusztulák kifejlődését elősegítsük.
Beoltás után 7 nappal kiértékeljük. 0%-os a hatásfok, ha a kezelt növények fertőzöttsége megfelel a kezeletlen kontrollnak, és 100%-os, ha nincs fertőzés a kezelt növényeken.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
3. táblázat
Erysiphe-teszt (árpa)/gyógyhatás
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
Cl OH
CHj— C— α
CH,
u-NH
(I) |
25 |
81 |
íKBj
\
och3
(XIV) |
25 |
75 |
Találmány szerinti: |
|
|
ϋ
(XívJ
(1:3) |
6,2sl + \
18,75J |
100 |
HU 227 139 Β1
4. táblázat
Erysiphe-teszt (árpa)/gyógyhatás
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
ci <?h
l v
Chh
I
NVS
U
(l) |
25 |
83 |
QVXQ
CN X/0CH3
II
0
(XU) |
25 |
92 |
Találmány szerinti: |
|
|
3
(XioJ
(1:1) |
12.7]
7
12,5 [ |
100 |
ϋ
(1:3) |
6,25]
+ \
18,75 I |
100 |
6
(XII)J
(3:1) |
18,771
+ \
6,25] |
100 |
5. példa
Erysiphe-teszt (búza)/gyógyhatás Oldószer: 10 tömegrész N-metil-pirrolidon.
Emulgeátor: 0,6 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter.
A hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk adott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk vagy egy kereskedelemben hozzáférhető hatóanyag vagy hatóanyag-kombi- 60 náció készítményt hígítunk vízzel a kívánt koncentrációra.
A gyógyhatás vizsgálatára a palántákat Erysiphe 55 graminis f. sp. tritici spórákkal porozzuk be. A beoltás után 48 órával a palántákat bepermetezzük az adott felhasználási mennyiségben a hatóanyag-készítménnyel.
A növényeket 20 °C-os és 80%-os relatív nedvességtartalmú levegőjű melegházba helyezzük, hogy a lisztharmatpusztulák kifejlődését elősegítsük.
HU 227 139 Β1
Beoltás után 7 nappal kiértékeljük. 0%-os a hatásfok, ha a kezelt növények fertőzöttsége megfelel a kezeletlen kontrollnak, és 100%-os, ha nincs fertőzés a kezelt növényeken.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
5. táblázat
Erysiphe-teszt (búza)/gyógyhatás
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
Cl
CH;—C— Cl
CH;
N'Y
H-NH
(I) |
25
12,5
6,25 |
75
50
25 |
|
OH |
|
|
Cl—2—CH; CHj—C—C/CH^ |
|
|
|
CH; |
25 |
88 |
(III) |
1
A
o
u-N |
|
|
|
OH |
|
|
Cl—(^ 0-CH—CH-C(CH3)3 |
|
|
< N
11 II
N-’ |
25 |
81 |
(llb) |
|
|
|
Cl |
|
|
|
)-( n-o
N N Ο7
\
och3 |
12,5 |
0 |
(XIV) |
|
|
|
\
CHpN^
C3H7-n |
12,5 |
0 |
(Xi) |
|
|
|
HU 227 139 Β1
5. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
CH3 |
|
|
O-H |
|
|
Λ |
12,5 |
0 |
(XVIb) |
|
|
fVF |
|
|
CF, |
|
|
0 _ z 2 |
|
|
I_^CN |
6,25 |
38 |
\Z |
|
|
H |
|
|
(XXIb) |
|
|
Γ A |
|
|
U A
Ά Λ> /08¾ |
6,25 |
94 |
l-HCO-C N
II |
|
|
11
0 |
|
|
(XIII) |
|
|
Találmány szerinti: |
|
|
oU |
12,FI |
|
* / |
Λ |
100 |
’lí |
12,5 | |
|
(1:1) |
_—I |
|
4 |
6,25~l |
|
+ / |
+ \ |
100 |
(llhj |
18,75 | |
|
(1:3) |
|
|
a |
18js] |
|
+ / |
+ \ |
100 |
OH)J |
6,25 | |
|
(3:1) |
|
|
HU 227 139 Β1
5. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Találmány szerinti: |
|
|
οΠ |
12jl |
|
+ / |
+ \ |
100 |
(llb)J |
12,5 | |
|
(1:1) |
|
|
ϋ |
6,2δΊ |
|
(Ilbj |
+ \
18,75 [ |
100 |
(1:3) |
|
|
a |
6.2ÍI |
|
+ / |
+ \ |
63 |
(XIVJ |
6,25 j |
|
(1:1) |
|
|
a |
9,37?! |
|
+ / |
7 |
75 |
(XIV)J |
3,125] |
|
(3:1) |
|
|
„n |
6,2?) |
|
* / |
+ \ |
100 |
(X'U |
625j |
|
(1:1) |
|
|
|
3.1Ξ5Ι |
|
OTj |
7
9,375 |
100 |
(1:3) |
|
|
a |
9,375] |
|
<xq
(3:1) |
3,125| |
100 |
HU 227 139 Β1
5. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Találmány szerinti: |
|
|
|
6,25l |
|
+ )
(XVIb) I |
+ \
6,251 |
75 |
(1:1) |
|
|
4 |
1,56251 |
|
+ ) |
7 |
50 |
(XXIbU |
4,6875( |
|
(1:3) |
|
|
|
3,1251 |
|
/ |
7 |
100 |
(Xlioj |
3.125J |
|
(1:1) |
|
|
<n |
1,56251 |
|
+ \ |
+ > |
|
/ |
( |
100 |
(Xlioj |
4,6875 |
|
(1:3) |
|
|
6. példa
Erysiphe-teszt (búza) védőhatás Oldószer: 10 tömegrész N-metil-pirrolidon.
Emulgeátor: 0,6 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter.
A hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot vagy hatóanyag-kombinációt elkeverünk adott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk vagy egy kereskedelemben hozzáférhető hatóanyag vagy hatóanyag-kombináció készítményt hígítunk vízzel a kívánt koncentrációra.
A védőhatás vizsgálatára a palántákat beszórjuk az adott felhasználási mennyiségben a hatóanyag-készítménnyel.
A permetlé megszáradása után a növényeket Erysiphe graminis f. sp. tritici spórákkal porozzuk be. A növényeket 20 °C-os és 80%-os relatív nedvességtartalmú levegőjű melegházba helyezzük, hogy a lisztharmatpusztulák kifejlődését elősegítsük.
Beoltás után 7 nappal kiértékeljük. 0%-os a hatásfok, ha a kezelt növények fertőzöttsége megfelel a kezeletlen kontrollnak, és 100%-os, ha nincs fertőzés a kezelt növényeken.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
HU 227 139 Β1
6. táblázat
Erysiphe-teszt (búza)/gyógyhatás
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
ci PH
CH?
u-NH
(l) |
6,25 |
57 |
OH
Cl—d y—CHj— CHj— C-C(CH3)3
CHj
(f N
II H
N-u
(III) |
6,25 |
57 |
Találmány szerinti: |
|
|
(Ilj
(1:1) |
3.125]
7
3.125) |
79 |
ϋ
(lioj
(1:3) |
1,56251
7
4,6875j |
71 |
ϋ
(3:1) |
4,68751
7
1,5625] |
71 |
7. példa
Leptosphaeria nodorum-teszt (búza) védőhatás Oldószer: 10 tömegrész N-metil-pirrolidon.
Emulgeátor: 0,6 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter.
A hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot vagy hatóanyag-kombinációt elkeverünk adott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk vagy egy kereskedelemben hozzáférhető ható55 anyag vagy hatóanyag-kombináció készítményt hígítunk vízzel a kívánt koncentrációra.
A védőhatás vizsgálatára a palántákat beszórjuk az adott felhasználási mennyiségben a hatóanyag-készítménnyel.
A permetlé megszáradása után a növényeket Leptosphaeria nodorum spórákkal porozzuk be. A növények 48 órán át 20 °C-on 100%-os relatív nedvességtartalom mellett egy inkubációs kabinban maradnak.
HU 227 139 Β1
A növényeket ezután körülbelül 15 °C-os és 80%-os relatív nedvességtartalmú melegházba állítjuk fel.
Beoltás után 10 nappal kiértékeljük. 0%-os a hatásfok, ha a kezelt növények fertőzöttsége megfelel a kezeletlen kontrollnak, és 100%-os, ha nincs fertőzés a kezelt növényeken.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
7. táblázat
Leptosphaeria nodorum-teszt (búza)/gyógyhatás
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
Cl °H
Ci^-C V CÍ
p
íY
-NH
(l) |
25 |
62 |
'—N N 0
Voch3
(XIV) |
25 |
87 |
Találmány szerinti: |
|
|
(xiyj
(1:3) |
0
13,75] |
100 |
8. példa
Puccinia-teszt (búza)Zvédőhatás Oldószer: 10 tömegrész N-metil-pirrolidon.
Emulgeátor: 0,6 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter. 50
A hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot vagy hatóanyag-kombinációt elkeverünk adott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk vagy egy kereskedelemben hozzáférhető ható- 55 anyag vagy hatóanyag-kombináció készítményt hígítunk vízzel a kívánt koncentrációra.
A védőhatás vizsgálatára a palántákat beoltjuk Puccinia recondita spóra szuszpenziójának 0,1 %-os vizes agaroldatával. 60
A permetlé megszáradása után a növényeket adott felhasználási mennyiségben beszórjuk a hatóanyagkészítménnyel.
órán át 20 °C-on és 100%-os relatív nedvességtartalom mellett inkubálókabinban maradnak a növények, majd melegházba helyezzük, amely körülbelül 20 °C-os és 80%-os relatív nedvességtartalmú, hogy a rozsdapusztulák kifejlődését elősegítsük.
Beoltás után 10 nappal kiértékeljük. 0%-os a hatásfok, ha a kezelt növények fertőzöttsége megfelel a kezeletlen kontrollnak, és 100%-os, ha nincs fertőzés a kezelt növényeken.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
HU 227 139 Β1
8. táblázat
Puccinia-teszt (búza)/védőhatás
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
ci
CHj—C——ci
CHn
I
LÍh
(I) |
25 |
38 |
dw'P ...
\
och3
(xiv) |
25 |
94 |
Találmány szerinti: |
|
|
Λ
(XIV)]
(1:3) |
6,2s1
,a.7sf |
100 |
ϋ
(XIV)j
(3:1) |
18,751 + )
6,251 |
100 |
9. példa
Fusarium culmorum-teszt (búza)/vetőmagkezelés A hatóanyag alkalmazása száraz csávázószerként történik. A hatóanyagot vagy a hatóanyag-kombinációt finom por eleggyé alakítjuk és ez a vetőmag felületén egyenletes eloszlást biztosít.
A csávázáshoz a fertőzött vetőmagvakat 3 percig rázzuk a csávázószerrel egy lezárt üvegedényben.
A búzát 1 cm mélyre standard földbe ültetjük, 2x100 szemet, és melegházban körülbelül 18 °C-on és
95%-os relatív nedvességtartalom mellett vetőládákban termesztjük, amelyeket naponta 15 óra hosszat fényhatásnak teszünk ki.
A vetés után körülbelül 3 héttel kiértékeljük a növényeken a tüneteket. 0%-os a hatásfok, ha a kezelt növények fertőzöttsége megfelel a kezeletlen kontrollnak, és 100%-os, ha nincs fertőzés a kezelt növényeken.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
HU 227 139 Β1
9. táblázat
Fusarium culmorum-teszt (búza)/vetőmagkezelés
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
Cl ?H
I V
C 8—CHj— C—— Cl
CHn
I
/V
Mh
(l) |
75 |
32 |
OH
/7~\ /T~\ I
C 2-C 2“O-CH—CH-CfCH^
íT N
11 II
N-
(lle) |
75 |
27 |
Találmány szerinti: |
|
|
ϋ
(II1J
(1:1) |
37^1
' ?
37,5) |
41 |
10. példa
Fusarium nivale-vizsgálat (triticale)/vetőmagkezelés
A hatóanyagot száraz csávázószerként alkalmazzuk. A hatóanyagot vagy a hatóanyag-kombinációt kőzetliszttel finom porú eleggyé alakítjuk úgy, hogy a vetőmag felületén egyenletes eloszlást kapjunk.
A csávázáshoz a fertőzött vetőmagvakat 3 percig rázzuk egy zárt üvegben a csávázószerrel együtt.
2x100 triticale-magot vetünk el a standard földbe 1 cm mélyre, és melegházban körülbelül 10 °C-os hő40 mérsékleten termesztjük körülbelül 95%-os levegönedvesség-tartalom mellett vetömagládákban, amelyeket naponta 15 órán át teszünk ki fényhatásnak.
A vetés után körülbelül 3 héttel történik a növények kiértékelése a tünetek szempontjából. 0% azt jelenti, hogy a hatásfok megfelel a kezeletlen kontroliénak, és a 100%-os hatásfok esetén fertőzést nem figyeltünk meg.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
10. táblázat
Fusarium nivale-teszt (triticale)/vetőmagkezelés
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
Cl °H
CH2—C—SZ-Cl
CH2
(l) |
75
25 |
14
0 |
HU 227 139 Β1
10. táblázat (folytatás)
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Cl
_/ |
|
|
W N 0-7
\
och3 |
75 |
94 |
(XIV) |
|
|
Cl |
|
|
LA-CI |
|
|
I_--CN |
25 |
0 |
H |
|
|
(XXIa) |
|
|
Találmány szerinti: |
|
|
|
37?5l |
|
+ ) |
|
|
(XIV)J |
w |
99 |
(1:1) |
|
|
4 |
12TI |
|
+ / |
. \ |
31 |
(XXIa) |
12^5j |
(1:1) |
|
|
11. példa
Rhizoctonia solani-teszt (gyapot)/vetőmagkezelés
A hatóanyagokat száraz csávázószerként alkalmazzuk. A hatóanyagot vagy a hatóanyag-kombinációt kőzetliszttel finom porú eleggyé alakítjuk úgy, hogy a vetőmag felületén egyenletes eloszlást kapjunk.
A csávázáshoz a fertőzött vetőmagvakat 3 percig rázzuk egy zárt üvegben a csávázószerrel együtt.
A vetőmagot 2x50 szemenként elvetjük 2 cm-re egy Rhizoctonia solanival fertőzött egységes földbe, és melegházban körülbelül 22 °C-on vetőmagládákban termesztjük, amelyeket 15 óra hosszat megvilágítunk naponta.
nappal később történik a kiértékelés. 0%-os a hatásfok, amely megfelel a kontroliénak, és 100%-os, amikor fertőzést nem figyeltünk meg.
A következő táblázatból tűnnek ki a hatóanyagok, a felhasználási mennyiségek és a kísérleti eredmények.
HU 227 139 Β1
11. táblázat
Rhizoctonia solani-teszt (gyapot)/vetőmagkezelés
Hatóanyag |
Hatóanyag-felhasználási mennyiség (g/ha) |
Hatásfok (%) |
Ismert: |
|
|
Cl 9H |
|
|
/T\ I V |
|
|
\ γ ci |
|
|
\-/ |
CH2 |
25 |
19 |
N'V |
|
|
(I) |
|
|
OH |
|
|
Cl—f)—CH2-CHJ— C C(CH3)3 |
|
|
|
25 |
27 |
|
|
|
N |
|
|
II 11
-N |
|
|
(Hl) |
|
|
OH |
|
|
/1-0-—CH—C(CH3)3 |
|
|
< N |
25 |
0 |
11 II
N- |
|
|
(llc) |
|
|
Találmány szerinti: |
|
|
oH |
i£sl |
|
+ ) |
|
40 |
(lioj |
12^ |
|
(1:1) |
|
|
4 |
1271 |
|
+ ) |
> s |
31 |
(Hej |
12J |
|
(1:1) |
|
|