HU223182B1

HU223182B1 - Szorítószerkezet két profildarab oldható összekapcsolására

Info

Publication number: HU223182B1
Application number: HU9902057A
Authority: HU
Inventors: Marcel Strässle; Kurt Züllig
Original assignee: Syma Intercontinental Ag.
Priority date: 1996-01-09
Filing date: 1996-12-16
Publication date: 2004-03-29
Also published as: AU1028597A; KR100455962B1; WO1997025536A1; PL327355A1; JP4020432B2; CU22572A3; CN1207796A; BG102570A; CA2239502A1; EG20721A; KR19990077008A; MX9805627A; CZ293061B6; BG62527B1; CZ217598A3; CA2239502C; ATE208860T1; HK1011558A1; EP0871824B1; EP0871824A1

Abstract

A találmány tárgya szorítószerkezet két profildarab oldhatóösszekapcsolására, amely szorítószerkezetnél az első profildarabba belehet illeszteni és ott fixálni lehet egy betétmagot (1), amiben egyaxiális irányban mozgatható tolóka (7) olyan szorítókampóval (13, 14;133) ellátott két elfordítható szorítóelemet (11, 12; 111) tart, amelyszorítókampó (13, 14; 133) legalábbis részben a második profildarabnak(15) egy nyílásába beilleszthető, és ott a második profildarabnak (15)egy a nyílást részben lezáró részére szorítónyomást gyakorol; és amelyszorítószerkezetnél a betétmag (1) elforgó szerkezeti elemekkelrendelkezik, amik egy a tolókába (7) belenyúló csúszófelületek elsőrendszere útján a tolókát (7) axiális irányban eltolják; és amelyszorítószerkezet betétmagjában (1) csúszófelületeknek egy másodikrendszere van, amely révén a két szorítóelem (11, 12; 111) az axiálisirányú eltolásakor haránt irányban is eltolódik; és amelyszorítószerkezetnél a szorítóelemek (11, 12; 111) rendre egyhosszúkás, lapos szorítóelemrésszel (27, 28) rendelkeznek, amelynekegyik vége a szélesebb haránt irányban szorítókampóként (33; 133) vankialakítva, és a tolóka (7; 107) meg a két szorítóelem (11, 12; 111)komplementer szerkezeti részekkel rendelkezik, amelyek révén aszorítóelemek (11, 12; 111) egy a mindenkori hosszúkás szorítóelemrész(27, 28) szélesebb haránt irányával párhuzamos helyzetű tengely körülelfordíthatóan vannak tartva. A találmány szerint a szorítóelemek (11,12; 111) hosszúkás szorítóelemrészeinek (27, 28) másik végecsuklóelem-- funkciójú kampóként (34) van kialakítva, és a tolókának(7) van egy lapos csatolórésze (9), amiben a szorítóelemek (11, 12;111) csuklóelem-funkciójú kampóit (34) velük illeszkedően befogadó kétnyílás (10, 10') van, miáltal a csuklóelem-funkciójú kampók (34) és anyílások (10, 10') a hozzájuk tartozó szorítóelem (11, 12; 111)számára rendre egy-egy elfordítási csuklót képeznek. ŕ

Description

A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 7 lap ábra)

HU 223 182 Bl tengely körül elfordíthatóan vannak tartva. A találmány szerint a szorítóelemek (11,12; 111) hosszúkás szorítóelemrészeinek (27, 28) másik vége csuklóelem-funkciójú kampóként (34) van kialakítva, és a tolókának (7) van egy lapos csatolórésze (9), amiben a szorítóelemek (11, 12; 111) csuklóelem-funkciójú kampóit (34) velük illeszkedően befogadó két nyílás (10, 10’) van, miáltal a csuklóelem-funkciójú kampók (34) és a nyílások (10, 10’) a hozzájuk tartozó szorítóelem (11, 12; 111) számára rendre egy-egy elfordítási csuklót képeznek.

A találmány tárgya szorítószerkezet két profildarab old- 10 ható összekapcsolására, amely szorítószerkezetnél az első profildarabba be lehet illeszteni és ott fixálni lehet egy betétmagot, amiben egy axiális irányban mozgatható tolóka olyan szorítókampóval ellátott két elfordítható szorítóelemet tart, amely szorítókampó legalábbis részben a második profildarabnak egy nyílásába beilleszthető, és ott a második profildarabnak egy a nyílást részben lezáró részéhez csatlakozik, és amely szorítószerkezetnél a betétmag elforgó szerkezeti elemekkel rendelkezik, amelyek által a tolóka axiális irányban el- 20 tolható kialakítású; és amely szorítószerkezet betétmagja révén a két szorítóelem az axiális irányú eltolásakor haránt irányban is eltolható kialakítású; és amely szorítószerkezetnél a szorítóelemek rendre egy hosszúkás, lapos szorítóelemrésszel rendelkeznek, amelynek egyik 25 vége a szélesebb haránt irányban szorítókampóként van kialakítva, és a tolóka meg a két szorítóelem komplementer szerkezeti részekkel rendelkezik, amelyek révén a szorítóelemek egy a mindenkori hosszúkás szorítóelemrész szélesebb haránt irányával párhuzamos 30 helyzetű tengely körül elfordítható kialakításúak.

A DE-A-42 25 926 számú dokumentumból ismert egy ilyen típusú szorítószerkezet. A dokumentumban leírt szorítószerkezetnél két szorítóelem axiális irányú eltolásával érik el, hogy közben egy csúszófelület- 35 rendszer révén a csap axiális irányú mozgásával együtt elforduljanak a tartó alkatrészek. A tartó alkatrészek a szabad végrészüknél rendre kampó alakúak, miáltal elforduláskor kívánt szorítónyomást fejtenek ki. Ennek a szorítószerkezetnek hátránya, hogy a két szorítókampó 40 különböző módon és eltérő nagyságú erőkkel van terhelve, ami egyfelől a fellépő deformációk és kopások miatt megnehezíti az összeszerelést, másfelől pedig a szorítóelemek játéka megnő, ami gyorsítja az elhasználódást. Ennek szükségszerű következménye, hogy jelen- 45 tősen túlméretezve kell tervezni, és a szorítószerkezet a szükségesnél vastagabb lesz.

Az EP-B1-0 506 507 számú dokumentumból ismert egy másik fenti típusú szorítószerkezet is. Az ott leírt szorítószerkezet esetében a csap hordozóelemek- 50 kel van ellátva, amiken nagyobb számú tartó alkatrész elfordíthatóan csapágyazva van; az egyes tartó alkatrészek és a betétmag belső falai egy csúszófelületrendszerrel vannak ellátva, ami úgy működik, hogy a csap axiális irányú mozgásakor a tartó alkatrészek elfor- 55 dúlnak.

A fentieken kívül az FR-PS-2.152.941 számú dokumentumban ismertetnek egy olyan szorítószerkezetet, amely egy házban helyhez kötve elhelyezett tengely körül elforgathatóan csapágyazott tartóelemekkel ren- 60 delkezik. A szorítószerkezetben nincsen csap, és csavar sincs, ami csúszófelületeken benyúlna a csapba, ellenben a szorítóalkatrészek el vannak fordítva egy excenter segítségével, aminek a magassága megegyezik a ház szélességével. A háznak nincsenek olyan csúszófelüle15 tei, amelyek a tartóelemek axiális irányú mozgásakor a tartóelemek elfordulását kiváltanák; a csúszófelületek az excenterben vannak, és a tartóelemek alsó részében vagy pedig egy a tartóelemeket eltoló nyomódarabban. Egy második szerkezetnél, amelyet a hivatkozott francia dokumentumban leírnak, a házba be van szerelve keresztirányban egy csap, és a csap képezi a tartóelemek elfordításához szükséges csúszófelületeket.

Végül az EP-0 238 848 Bl számú dokumentumból ismertek lapos kallantyúk, amelyek kampóként dolgozó visszahajlított végekkel vannak ellátva.

A technika vázolt állásából kiindulva a jelen találmány feladata a bevezetőben említett szorítószerkezetet úgy tökéletesíteni, hogy az lényegében véve szimmetrikusan legyen terhelve, és jó szorítóképességgel rendelkezzék.

A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan szorítószerkezettel oldjuk meg, amelynél a szorítóelemek hosszúkás szorítóelemrészeinek másik vége csuklóelemfunkciójú kampóként van kialakítva, és a tolókának van egy lapos csatolórésze, amiben a szorítóelemek csuklóelem-funkciójú kampóit azokkal illeszkedően befogadó két nyílás van, miáltal a csuklóelem-funkciójú kampók és a nyílások a hozzájuk tartozó szorítóelem számára rendre egy-egy elfordítási csuklót képeznek.

A szorítóelemrészek másik vége tehát rendre egy második kampó formájában van kialakítva, aminek csuklóelem-funkciója van, és a szorítókampók és a második kampók előnyösen ellentétes irányítottságúak.

A csuklóelem-funkciójú kampó két egymásra hajlított része között egy légréssel bírhat, ami előnyösen a hosszúkás szorítóelemrész vastagsága felénél kisebb.

A szorítóelemek hosszúkás szorítóelemrészének rendre két darab kis szögben meghajlított szakasza lehet, amelyek előnyösen egy konkáv oldalt definiálnak, melynek egyik végén a csuklóelem-funkciójú kampó található.

A szorítóelem a hosszúkás szorítóelemrészek és a szorítókampó között egy lejtős szakasszal rendelkezik, amely a csúszófelületek második rendszerének első részét képezi, és a csúszófelületek második rendszerének második részét egy ferde meghosszabbításokkal ellátott keresztfái képezi. A keresztfái rögzítése például meg lehet oldva úgy, hogy a keresztfáinak rövid meghosszabbításai vannak, amelyek a tolóka mozgásirányára merőlegesen a betétmag két keskeny oldalának rendre egyikéhez és másikához vannak rögzítve.

HU 223 182 Bl

A betétmag magában foglal egy keresztmetszetében legalábbis közelítőleg U alakú fenékrészt és egy körülbelül lemez alakú fedelet, és a keresztfái betétmaghoz rögzítése konkrétan történhet úgy, hogy a fenékrész oldalfalaiban rendre egy-egy kivágás van, amelyek a fedél szögben meghajlított fiileivel együttműködve rögzítik a ferde meghosszabbításokkal ellátott keresztfái közéjük helyezett rövid meghosszabbításait.

A tolóka a középső része és a csatolórésze között egy lépcsőszerűen meghajlított összekötő résszel rendelkezik, mert így a szorítóelem csuklós elfordulására több hely áll rendelkezésre.

A betétmag legalábbis részben két széles és két keskeny külső fallal rendelkezik, és a két széles külső oldalfal egyikében elforgó szerkezeti elemek vannak, amelyek a tolókába belenyúló csúszófelületek rendszere útján a tolókát axiális irányban eltolják. Lényegében véve az elforgó szerkezeti elemek működtetésével - elforgatásával - lehet a szorítószerkezetet zárni és nyitni, azaz a profildarabokat egymáshoz szorítani, illetve a szorítást lazítani.

Egy más kiviteli alak esetén a betétmag magában foglal egy keresztmetszetében U alakú házat és egy lemez alakú fedelet. Ebben az esetben a tolókának van legalább egy darab szögben meghajlított szélrésze, amelynek van egy füle, és a fülnek része egy olyan szerkezeti elem, amelynek útján a tolóka legalább egy darab szorítóelemet elfordulásra képesen tart. A tolókának azonban előnyösen két darab szögben felhajlított szélrésze is lehet, amelyek rendre egy-egy lefelé irányuló füllel vannak ellátva, így a tolóka homlokirányból nézve közelítőleg H formájú alakzatot ad. A két fülben egy-egy furat van egy tengely csapágyazására, amely legalább egy darab szorítóelemet elfordulásra képesen tart.

A szorítóelem konkrétan lehet egy hosszúkás kallantyú is, amely legalább a következő részekkel rendelkezik: hosszúkás, oldalt szögben felhajlított szélrészek; egy szögben lehajlított és lejtős szakasszal bíró szélrész; egy szorítókampóként kialakított első végrész; és egy meghajlított, ferde felületet képező második végrész.

A kallantyúnak két párhuzamos, hosszúkás, oldalt felhajlított szélrészében rendre egy-egy nyílás lehet azon tengely csapágyazására, amely tengellyel a tolóka a kallantyú elfordítható tartására el van látva.

A ház és/vagy a fedél a kallantyú lejtős szakasszal ellátott szélrészének részbeni befogadására el van látva egy nyílással. A fedél és/vagy a ház a meghajlított, ferde felületet képező második végrész részbeni befogadására ugyancsak el van látva egy nyílással.

A továbbiakban a találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy találmány szerinti, betétmaggal ellátott szorítószerkezetnek az excentertengelyen átmenő metszetrajza (a szorítószerkezet zárt állapotban); a

2. ábra az 1. ábra szerinti szorítószerkezet egy részének és a szorítószerkezet tolókájának felülnézete (a szorítószerkezet zárt állapotban); a

3. ábra egy találmány szerinti, betétmaggal ellátott szorítószerkezetnek az excentertengelyen átmenő metszetrajza (a szorítószerkezet nyitott állapotban); a

4. ábra a 3. ábra szerinti szorítószerkezet egy részének és a szorítószerkezet tolókájának felülnézete (a szorítószerkezet nyitott állapotban); az

5. ábra a 3. ábrán bejelölt V-V metszősík mentén felvett metszetrajz; a

6. ábra a 4. ábrán bejelölt VI-VI metszősík mentén felvett metszetrajz; a

7. és 8. ábra az előbbi tolóka két nézetrajza; a

9. ábra egy találmány szerinti szorítóelem

- konkrétan kallantyú - oldalnézete; a

10. ábra a 9. ábra szerinti szorítóelem felülnézete; a

11-13. ábrák egy találmány szerinti speciális keresztfáinak rendre egy-egy nézetrajzai, illetve metszetrajzai; a

14-16. ábrák egy találmány szerinti speciális excenter nézetrajzai; a

17. ábra egy betétmaggal ellátott fenti szorítószerkezet egy másik kiviteli alakjának az excentertengelyen átmenő metszetrajza (a szorítószerkezet zárt állapotban); a

18. ábra a 17. ábra szerinti szorítószerkezet egy részének és a szorítószerkezet tolókájának felülnézete; a

19. ábra a fenti szorítószerkezet excenteres részének a hossztengelyre merőleges síkban felvett metszetrajza; a

20-22. ábrák egy fenti tolóka különböző nézetrajzai; a

23. ábra egy találmány szerinti szorítóelem konkrétan kallantyú - oldalnézete; a

24. ábra a 23. ábra szerinti szorítóelem felülnézete; a

25. ábra a szorítóelem homloknézete; a

26. ábra ezen kiviteli alak alsó házának felülnézete; a

27. ábra a 26. ábrán bejelölt A-A metszősík mentén felvett metszetrajz; a

28. ábra a ház homloknézete; és végül a

29. és 30. ábra a 28. ábra szerinti ház fedelének metszetrajza és nézetrajza.

Az 1. ábrán egy első profildarabba (nincs ábrázolva) betolt és ott arretált 1 betétmag látható, amely például fémlemezből van előállítva, és van egy 2 fenékrésze és egy 2’ fedele. Az 1 betétmag 2’ fedele egy keresztirányú 3 furattal van ellátva, amibe egy 5 excenter 4 excenterfeje kerül. A 2 fenékrész és a 2’ fedél között egy hosszúkás belső 6 tér található, amibe egy előnyösen nem rugalmas, illetve merev „anker” vagy 7 tolóka kerül; a 7 tolóka lehet présöntő eljárással előállított alkatrész, de előnyösen lehet stancolással előállított alkatrész is.

A profildarab lehet példának okáért a CH-A-576 591, az EP-B1-0 506 607 vagy az

HU 223 182 Bl

EP-B1-0 123 683 számú dokumentumokban leírt elemekhez hasonlóan kialakított profildarab is.

A 7 tolóka a belső 6 térben eltolhatóan van beszerelve, ugyanakkor az 5 excenter és a 2 fenékrész közötti térben (14. ábra), amit részben egy 54 furat képez, egy csavarrugó vagy nyomórugó típusú 8 rugó is található (az 1. ábrán csak jelezve van).

A 2. ábrán látható, hogy a 7 tolóka széles és lapos alakú, és van egy felső 9 csatolórésze, ami két téglalap alakú 10,10’ nyílással van ellátva, és aminek a szerepe tartó alkatrészek vagy 11, 12 szorítóelemek elfordítható tartása; a 11,12 szorítóelemek másképpen - konkrétan - kallantyúknak is nevezhetők. Az ilyen tartó alkatrészeknek van egy orrszerű 13, 14 szorítókampójuk (1. ábra), amit egy 15 profildarab nyílásába be lehet illeszteni, hogy szorítónyomást gyakoroljon a 15 profildarab egy részére, amely a nyílást részben lezárja; all, 12 szorítóelemek a 13, 14 szorítókampójukkal egy irányba - nem váltakozva - (2. ábra), vagy váltakozva az egyik és a másik irányba állítva (1. ábra) lehetnek elrendezve. A szorítószerkezet 5 excenterének a következő részei vannak: egy viszonylag magas 4 excenterfej; egy a 4 excenterfejhez képest excentrikus helyzetű 16 excenterdob; és egy a 4 excenterfejjel egytengelyű 17 excentertengely.

A 3. és 4. ábrán a szorítószerkezet nyitott állapotban van ábrázolva, és az 5. és 6. ábrából kitűnik, hogy a 4 excenterfej a 2’ fedél 3 furatából kissé kiáll.

A 7. és 8. ábra szerinti 7 tolóka alapjában véve egy lemez alakú darab, aminek a középső része két rövid, párhuzamos, kifelé kiszélesített 18, 19 szélrésszel és egy 20 nyílással rendelkezik; a 20 nyílás - amint a

8. ábra mutatja - aszimmetrikus, jobbra és lefelé megnagyobbított, hosszúkás lyuk.

A 9. és 10. ábra szerinti 11,12 szorítóelemek alapjában véve hosszúkás, lemez alakú alkatrészek. Egy ilyen szorítóelem a középső részén kis, mintegy 5°-os alfa szögben meg van hajlítva, és ezáltal egy lényegében véve egyenes alsó 27 szorítóelemrészre, és egy lényegében véve egyenes felső 28 szorítóelemrészre van osztva, amely utóbbinak van egy felső 29 végrésze, ami jobb és bal oldalon egy-egy kiszélesített 30, 31 szélrésszel van ellátva. Az alfa szög például 1° és 10° közötti tartományban lehet, beleértve a határokat is. A 29 végrészben és a 30, 31 szélrészekben van egy átmeneti 32 szakasz, ami két hajlítással van létrehozva: az első hajlítás előnyösen 30° és 50° közötti béta szögű jobbra hajlítás (9. ábra), a második hajlítás pedig ugyanilyen béta szögű balra hajlítás, amivel a 29 végrész a 27 szorítóelemrésszel párhuzamos síkba kerül. A 29 végrész vége a 9. ábrán látható módon kb. 180°-ban balra visszahajlítva egy 33 szorítókampót képez. Ezzel átellenben az alsó 27 szorítóelemrész vége a 9. ábrán látható módon 180°-ban jobbra visszahajlítva egy második, csuklóelem-fúnkciójú 34 kampót képez.

All szorítóelemcsuklóelem-fúnkciójú34kampója lazán, de csekély játékkal a 7 tolókának előnyösen téglalap alakú 10 nyílásába van behelyezve, mégpedig olyan módon, hogy all szorítóelem legalábbis kis szögben elfordítható. A 7 tolóka eltolhatóan a 2 fenékrész két hosszanti 35, 36 oldalfala (2. ábra) közé van helyezve. Ezért a 35, 36 oldalfalakban egy-egy hosszanti 37, 38 nyílás van, ahol a 35, 36 oldalfalak homlokoldala rendre egy-egy csúszófelületet képez a 7 tolóka kiszélesített 18, 19 szélrészei számára. A hosszanti 37, 38 nyílások hossza annyival nagyobb, mint a 18, 19 szélrészek, hogy általuk az eltolási út pontosan definiálva, illetve korlátozva legyen.

All. ábra szerinti 40 keresztfái hosszúkás alakú, és mindkét végén egy-egy rövid 41, 42 meghosszabbítással van ellátva, amiknél fogva a 40 keresztfái a szorítószerkezet keskeny oldalfalaiban kialakított megfelelő nyílásokban rögzíthető. Amint all. ábrán látható, a 40 keresztfáinak van két 43 , 44 meghosszabbítása, amik külön-külön rövidebbek a 40 keresztfái külső hosszanti éle B hosszúságának felénél, ahol a B hosszúság előnyösen egyenlő a szorítószerkezet belső 6 terének szélességével. All. ábrán az egyik 43 meghosszabbítás szögben le, a másik 44 meghosszabbítás pedig szögben fel van hajlítva, éspedig rendre mintegy 45° és 55° közötti gamma szögben. All. ábrán az is látható, hogy a 43,44 meghosszabbítások egymástól el vannak választva egy Bs szélességű megszakítással.

Az előnyösen U alakú keresztmetszettel bíró 2 fenékrész 45 feneke (1. ábra) egy kerek 46 nyílással van ellátva, amit egy befelé álló, gyűrű alakú 47 peremezés vesz körül. A 47 peremezés és a 35, 36 oldalfalak között a 45 fenékben két párhuzamos bevágás között befelé egy 48 domborítás van, ami a 7 tolóka mozgásirányára merőleges helyzetű. A 35, illetve 36 oldalfalnak a 46 nyílással szomszédos részén a 45 fenék egy-egy ugyancsak befelé álló 49, illetve 50 domborítással is el van látva.

A 14-16. ábrákon látható H összmagasságú 5 excentemek a már említett 4 excenterfeje Dk átmérőjű és Hk magasságú, a 16 excenterdobja Dw átmérőjű, míg a 17 excentertengelye Da átmérőjű. A 16 excenterdob a 4 excenterfejjel egy darabban van készítve, és ahhoz képest excentrikus helyzetű; a 15. ábrán be van jelölve az e excentricitás. A 16 excenterdobnak van egy hold alakú és két 52, 53 csúccsal bíró 51 fala, amit belülről egy a 4 excenterfejjel koncentrikus 54 fúrat képez. Az 54 fúrat belső terében van a 4 excenterfejjel ugyancsak koncentrikus 17 excentertengely, ami az 54 furatból Hv magassággal kiáll. A 16 excenterdob teljes, hiánytalan része Hw magasságú. A 15. ábrán jól látható a hold alakú 51 fal a két körív között, amelyek közül az egyik körív Rw sugara egyenlő aló excenterdob Dw átmérőjének felével, míg a másik körív Rb sugara azonos az 54 fúrat sugarával. A 4 excenterfej homlokoldalán egy 55 jelzés van, aminek a belső végpontja a 4 excenterfej geometriai forgástengelyétől Ak távolságra van; a 4 excenterfej homlokoldalában - amint a 16. ábrán látható ki van alakítva egy 56 kulcsnyílás is, amin keresztül forgatónyomatékot lehet átvinni.

A 2’ fedél (1. és 3. ábra) alapjában véve egy lemez alakú alkatrész, ami a 4 excenterfej számára kialakított 3 fúraton kívül négy darab kisebb 57, 58,... nyílással is el van látva, amelyek a 2 fenékrész 59, 60, 61, 62 kiemelkedéseivel (2. ábra) együttműködnek. Miután az

HU 223 182 Bl

59, 60, 61, 62 kiemelkedéseket a négy darab 57, 58,... nyílásba bevezetve a 2’ fedelet felhelyezték a 2 fenékrészre, a komplett házat szegecseléssel gyárilag le lehet zárni.

Az 57 nyílás és a felső fedélvég közötti részen a 2’ fedél jobbra és balra egy-egy szögben meghajlított 63, 64 füllel van ellátva (5. ábra), amik a 2 fenékrész 35, 36 oldalfalaiban lévő megfelelő 63’, 64’ kivágásokkal (2. ábra) együttműködve rögzítik a 40 keresztfalat a közéjük helyezett 41, illetve 42 meghosszabbításainál (5. ábra) fogva.

A 2’ fedélnek a 7 tolóka 10 nyílásával szemben lévő részén két párhuzamos bevágás között befelé egy dudorszerű 65 domborítás van, ami a 7 tolóka mozgásirányával párhuzamos helyzetű. Ezzel analóg módon a 2 fenékrésznek a 7 tolóka 10’ nyílásával szemben lévő részén két párhuzamos bevágás között befelé egy dudorszerű 65’ domborítás van, ami a 7 tolóka mozgásirányával ugyancsak párhuzamos helyzetű.

A 7 tolóka 18, 19 szélrészeit vezető hosszanti 37, 38 nyílásokhoz közel a 2’ fedél jobbra és balra egy-egy szögben meghajlított 66, 67 füllel van ellátva (6. ábra), amik a 2 fenékrész 35, 36 oldalfalaiban lévő egy-egy megfelelő kivágással együttműködve a 7 tolóka köztük lévő 18,19 szélrészeit (8. ábra) megvezetik.

A találmány szerinti szorítószerkezet 1-16. ábrákon szemléltetett kiviteli alakja az alábbiak szerint működik.

A 11, 12 szorítóelemek előnyösen egyformák. All szorítóelem csuklóelem-funkciójú 34 kampója felülről van a 10 nyílásba illesztve, míg a 12 szorítóelem hasonló 34 kampója alulról van a 10’ nyílásba illesztve. Nyitott állapotban (3. ábra) a 7 tolóka kifelé van nyomva, és a 11 és 12 szorítóelemek 13, 14 szorítókampója egymás mellett párhuzamosan kiáll a 2 fenékrész és a 2’ fedél által képezett házból.

Ebben az állapotban az 5 excentert a 2’ fedél 3 furatában a 8 rugó ellenében be lehet nyomni, legalábbis annyira, hogy a 4 excenterfej homlokfelülete a 2’ fedél külső felületével színeljen, mert a hold alakú 51 fal mozgásának ebben a helyzetben szabad útja van. Külső nyomás nélkül azonban a 8 rugó ereje úgy hat, hogy a 4 excenterfej a 3 furatból kiáll, ami a szorítószerkezet első profildarabba való befeszítése szempontjából hasznos.

Az 5 excenter elforgatásakor a 16 excenterdob a 7 tolókában lévő 20 nyílás szélének nyomódik, miáltal a 7 tolóka befelé nyomódik, és a 11, 12 szorítóelemek lejtős átmeneti 32 szakaszai (9. ábra) a 40 keresztfái ferde 43, 44 meghosszabbításain elcsúsznak, aminek nyomán a 11,12 szorítóelemek kifelé elfordulnak, és ezzel a szorítószerkezet zárt vagy határozottan arretált helyzetbe kerül. Zárt állapotban a 16 excenterdob hold alakú 51 fala a 48 domborításra támaszkodik, aminek következtében a 4 excenterfej a házból kissé kiáll, és így elveszíthetetlenül az első profildarab megfelelő nyílásában marad. Nyitott állapotban viszont a 16 excenterdob hold alakú 51 fala a 48 domborítástól eltávolodott helyzetben van, így az 5 excentert a 8 rugó ellenében a ház belsejébe vissza lehet nyomni, aminek nyomán lehetővé válik a szorítószerkezet első profildarabból való kiszabadítása.

A szorítószerkezet nyitása az 5 excenterfej másik irányban való elforgatásával történik. A 65, 65’ domborítások úgy vannak elhelyezve, hogy a 11,12 szorítóelemek eközben létrehozott mozgása során a 11,12 szorítóelemeket befelé nyomják, azaz egyenesre állítják. A 2’ fedél és a 2 fenékrész végei ezeken a helyeken egy-egy szögben meghajlított 68 füllel lehetnek ellátva (1. ábra), hogy a 11,12 szorítóelemek a zárt helyzetben jobban meg legyenek fogva.

A csuklóelem-funkciójú 34 kampó előnyösen lapos lehet, és a két egymásra hajlított rész között lehetőleg csekély 69 légrés van, ami a 11, 12 szorítóelemek lemezcsík alakú 27, 28 szorítóelemrészei vastagságának felénél kisebb, és például annak egyharmada.

A tolókát axiális irányban eltoló csúszófelület-rendszer lehet a CH-576 591 számú dokumentumból ismert, csávánál működő rendszer is, amelynél a csavar kúpos csúcsa együttműködik egy a tolókába beépített csapban lévő kúpos üreggel, ami megfeszítőfelületként funkcionál.

A különböző alkatrészek előnyösen 0,5 és 3 mm közötti, például 1,0 és 2,5 mm közötti vastagságú acéllemezből stancolóeljárással vannak előállítva. A különböző alkatrészek lehetnek edzve és/vagy ónozva. Az 5 excenter előnyösen nagy szilárdságú acélból van. A csuklóelem-fünkciójú 34 kampó 70 homlokfelülete alkothat 90°-tól eltérő szöget a 34 kampó 71 szimmetriasíkjával, és előnyösen egy kiálló 72 külső éllel bír.

A szorítószerkezet rendelkezhet például három vagy akár több váltakozó állású szorítóelemmel is, amelyeknek a csuklóelemként funkcionáló kampója rendre a 7 tolókának egy-egy megfelelő 10 nyílásába van illesztve.

A 7 tolóka a középső része és a 9 csatolórésze között előnyösen egy lépcsőszerűen meghajlított 73 összekötő résszel rendelkezik, amely révén a középső rész és a 9 csatolórész két, legalábbis közelítőleg párhuzamos referenciasíkot definiál, amelyek egymástól a szorítóelem - konkrétan kallantyú - vastagsága nagyságrendjébe eső távolságra vannak.

A 17. ábrán egy első 101 profildarabba betolt és ott arretált 102 betétmag látható, amely például fémlemezből van előállítva. A 102 betétmag 102’ fedele - és a 101 profildarab is - egy keresztirányú 103 furattal van ellátva, amibe egy 105 excenter 104 excenterfeje kerül, és a 102 betétmagnak van egy hosszúkás belső 106 tere, amibe egy előnyösen nem rugalmas, illetve merev „anker” vagy 107 tolóka kerül, ami lehet présöntő eljárással előállított alkatrész, vagy előnyösen lehet stancolással előállított alkatrész is.

A 101 profildarab lehet példának okáért a CH-A-576 591, az EP-B1-0 506 607 vagy az EP-B1-0 123 683 számú dokumentumokban leírt elemekhez hasonló profildarab is.

A 107 tolóka a belső 106 térben eltolhatóan van megtámasztva, ugyanakkor egy csavarrugó vagy tányérrugó típusú 108’ rugó is - a 17. ábrán csak jelezve van - el lehet helyezve részben a 105 excentemek egy fenékoldali belső 108 furatában.

HU 223 182 Bl

A 18. ábrán látható, hogy a 107 tolóka széles és lapos alakú, és van egy felső 109 csatolórésze, ami egy 110 tengelyt tart, aminek a szerepe tartó alkatrészek vagy 111, 112 szorítóelemek elfordítható csapágyazása; a 111, 112 szorítóelemek konkrétan kallantyúnak is nevezhetők. Az ilyen tartó alkatrészek önmagukban ismertek, és van egy orrszerű 113, 114 szorítókampójuk (17. ábra), amit egy 115 profildarab nyílásába be lehet illeszteni, hogy szorítónyomást gyakoroljon a 115 profildarab egy részére, amely a nyílást részben lezárja; a 111,112 szorítóelemek a 113,114 szorítókampójukkal egy irányba - nem váltakozva - (18. ábra), vagy váltakozva az egyik és a másik irányba állítva (17. ábra) lehetnek egymás mellé sorakoztatva.

A szorítószerkezet 105 excenterének a következő részei vannak: egy d átmérőjű, viszonylag magas 104 excenterfej; egy D átmérőjű és a 104 excenterfejhez képest excentrikus helyzetű 116 excenterdob; és egy a 104 excenterfejjel egytengelyű 117 excentertengely, ami a 105 excenter fenékoldali belső 108 furatából kiáll; a D átmérő>d átmérő.

A 20-22. ábrák szerinti 107 tolóka alapjában véve egy hosszúkás, lemez alakú darab, aminek van két párhuzamos, szögben meghajlított 118, 119 szélrésze. A 107 tolóka fenekében egy előnyösen téglalap alakú 120 nyílás van két lapos 121,122 fenékrész között és a két 118, 119 szélrész között. A 118, 119 szélrészek a felső végrészükön rendre egy-egy lekerekített 123, 124 füllel rendelkeznek, amikben a 110 tengely csapágyazására rendre egy-egy 125, 126 furat van; a

110 tengely tehát a 107 tolóka mozgásirányára merőlegesen szerelhető be. A 20. ábrán látható, hogy a szögben felhajlított 118,119 szélrészek 123,124 fülei lefelé állnak, így a 107 tolóka homlokirányból nézve nagyjából H formájú alakzatot ad (22. ábra).

A 23-25. ábrák szerinti 111 szorítóelem alapjában véve egy hosszúkás, lemez alakú darab, aminek van két párhuzamos, szögben felhajlított 127, 128 szélrésze. A 127 szélrész felső része félkör alakú, míg a 128 szélrész felső része trapéz alakban meg van hosszabbítva; a trapéz felső sarkai le vannak kerekítve. A 127,128 szélrészekben rendre egy-egy részben kerek 129, 130 nyílás van, amelyek egytengelyűek, és a 107 tolóka mozgásirányára merőleges helyzetűek, hogy a 111 szorítóelemet a 110 tengelyre lehessen szerelni.

A 128 szélrésszel átellenben a 111 szorítóelemnek van egy szögben lehajlított 131 szélrésze, ami egy jobbra lefelé futó, lejtős 132 szakasszal (23. ábra) van ellátva. A 111 szorítóelem jobb oldali végrésze a trapéz alakú 128 szélrész után jobbra és felfelé meg van hosszabbítva (24. ábra), és végül mintegy 180°-ban felfelé vissza van hajlítva, amivel egy 133 szorítókampó van képezve. Vele átellenben, a 127, 128 szélrészeknek a 129, 130 nyílásokat tartalmazó magasabb részén túl a

111 szorítóelem bal oldali végrészének meghosszabbítása keskenyebbre van véve, és szögben le van hajlítva, amivel egy 134 ferde felület jön létre.

A 26-28. ábra szerinti ház vagy szerelődoboz alapjában véve egy hosszúkás, lemez alakú darab, aminek van két párhuzamos, szögben felhajlított 135,136 oldalfala, amelyek a ház bal oldali végrészén 137, 138 végszakaszokban folytatódnak; a 137, 138 végszakaszok szögben be vannak hajlítva, miáltal a ház fala nagyjából U alakú, csaknem zárt külső fallá válik.

A ház jobb oldali, nyitott végrészén a 135, 136 oldalfalak előnyösen egy-egy uszonyszerű 139,140 nyúlvánnyal rendelkeznek, amiknek a szerepe a szorítóelemek kampóinak védelme vagy takarása. Ugyanitt, de még a 139,140 nyúlványok előtt a 135, 136 oldalfalak felső végszakaszaiban egy-egy befelé álló dudorszerű domborítás van, amik egy-egy 141, 142 nyúlvánnyal vannak ellátva. A 137, 138 végszakaszok szintén el vannak látva egy-egy felfelé kiálló 143, 144 nyúlvánnyal.

A ház 145 feneke egy kerek 146 nyílással van ellátva, amit egy befelé álló, gyűrű alakú 147 peremezés vesz körül. A 147 peremezés és a 137, 138 végszakaszok között a 145 fenékben két párhuzamos bevágás között befelé egy 148 domborítás van, ami a 107 tolóka mozgásirányára merőleges helyzetű. A 136 oldalfalnak a 146 nyílással szomszédos részében egy befelé álló dudorszerű 148’ domborítás van, és a 148’ domborítással átellenben a másik 135 oldalfalban egy téglalap alakú 149 nyílás van. A 145 fenéknek a 141,142 nyúlványokkal szomszédos részében egy téglalap alakú 150 nyílás van. A 150 nyílás és a 146 nyílás közötti középső részen a 145 fenékben van egy további téglalap alakú 151 nyílás, ami előnyösen közelebb van a 150 nyíláshoz, mint a 146 nyíláshoz. Amíg a 148 domborítás és a 147 peremezés a ház szimmetriasíkjához képest szimmetrikus helyzetű, a 150, 151 nyílások középpontja rendre a és b távolságra van a szimmetriasíktól, ahol b>a.

A 29. és 30. ábra szerinti fedél alapjában véve egy lemez alakú darab, ami egy viszonylag nagy, kerek 152 furattal van ellátva az excenterfej számára, négy darab kisebb 153,154, 155,156 nyílással a 141,142,143, 144 nyúlványok számára, és ezenkívül még egy-egy 157, 158 nyílással, amelyek funkciója megegyezik a 150,151 nyílások funkciójával.

Ezért a 151, 158 nyílások egyforma nagyok, és előnyösen kissé nagyobbak a 150, 157 nyílásoknál, amik maguk részéről szintén egyforma nagyok.

Miután a 141, 142, 143, 144 nyúlványokat a 153, 154,155,156 nyílásokba bevezetve felhelyezték a fedelet, a komplett házat szegecseléssel gyárilag le lehet zárni. Lezárt állapotban a 150 és 157 nyílás, illetve a 151 és 158 nyílás a ház szimmetriasíkjához képest szimmetrikus helyzetben van.

A találmány szerinti szorítószerkezet 17-30. ábrák szerinti kiviteli alakja az alábbiak szerinti működik.

Nyitott állapotban a szorítóelem 131 szélrészének 159 vége (23. ábra) a ház, illetve a fedél 150 vagy 157 nyílásába bepattan. A 105 excenter elforgatásakor a 116 excenterdob a 122 fenékrész peremének nyomódik, miáltal a 107 tolóka befelé nyomódik, és a lejtős 132 szakasz (23. ábra) a 150, illetve 157 nyílás peremére csúszik, aminek nyomán a szorítóelem kifelé elfordul. E mozgás közben a 134 ferde felület (23. ábra) a megfelelő 151, illetve 158 nyílásba bepattan, és a szorítószerkezet zárt vagy határozottan arretált helyzetbe kerül. Zárt állapotban a 16 excenterdob a 148 domborítás6

HU 223 182 Bl ra támaszkodik, aminek következtében a 104 excenterfej a házból kissé kiáll, és így első 101 profildarab 103 furatába befeszítve marad. Nyitott állapotban viszont a 116 excenterdob a 148 domborítástól eltávolodott helyzetben van, így a 105 excentert a 108’ rugó ellenében a 103 furatból ki lehet nyomni teljesen vissza a házba, aminek nyomán lehetővé válik a szorítószerkezet első 101 profildarabból való kiszabadítása.

A tolókát axiális irányban eltoló csúszófelületrendszer lehet a CH-576 591 számú dokumentumból ismert, csavarral működő rendszer is, amelynél a csavar kúpos csúcsa együttműködik egy a tolókába beépített csapban lévő kúpos üreggel, ami megfeszítőfelületként funkcionál.

A különböző alkatrészek előnyösen 1,5 és 3 mm közötti, például 1,5 és 2,5 mm közötti vastagságú acéllemezből stancolóeljárással vannak előállítva. A különböző alkatrészek lehetnek edzve és/vagy ónozva. A 105 excenter előnyösen nagy szilárdságú acélból van.

A 102 betétmag előnyösen legalább részlegesen két széles és két keskeny külső fallal van ellátva, és a két széles külső fal egyikében elforgó szerkezeti elemek vannak, amelyek a tolókába belenyúló csúszófelületek rendszere útján a tolókát axiális irányban eltolják.

A 102 betétmag 107 tolókája és/vagy háza és/vagy a 111 szorítóelem előnyösen szögben meghajlított szélekkel bíró lemez alakú elemként van kialakítva.

A 107 tolókának lehet legalább egy darab szögben meghajlított 118 vagy 119 szélrésze, amelynek van egy 123, illetve 124 füle, és a 123, 124 fülnek része egy olyan szerkezeti elem - például 125, illetve 126 furat -, amelynek útján a 107 tolóka legalább egy darab szorítóelemet elfordulásra képesen tart.

A107 tolókának lehet két darab szögben felhajlított 118,119 szélrésze, amelyek rendre lefelé irányuló 123, illetve 124 füllel vannak ellátva, így a 107 tolóka homlokirányból nézve közelítőleg H formájú alakzatot ad (22. ábra); a 123, 124 fülekben rendre egy 125, illetve 126 furat van egy 110 tengely csapágyazására, amely legalább egy darab szorítóelemet elfordulásra képesen tart.

A szorítóelemnek lehet egy szögben visszahajlított lemezcsíkja, amelynek kampó gyanánt T vagy fejére állított L alakú vége van.

A szorítóelem lehet egy hosszúkás, lemez alakú kallantyú, amely legalább a következő részekkel rendelkezik: hosszúkás, oldalt szögben felhajlított 127,128 szélrészek; egy szögben lehajlított és lejtős 132 szakasszal bíró 131 szélrész; egy 133 szorítókampóként kialakított első végrész; és egy meghajlított, 134 ferde felületet képező második végrész.

A kallantyúnak része lehet két párhuzamos, hosszúkás, oldalt felhajlított 127, 128 szélrész, amelyekben rendre egy 129, illetve 130 nyílás van azon 110 tengely csapágyazására, amely 110 tengellyel a tolóka a kallantyú elfordítható tartására el van látva.

A kallantyú 133 szorítókampót képező első végrésze körülbelül 180°-os szögben felfelé vissza lehet hajlítva, míg a 134 ferde felületet képező második végrész szögben le lehet hajlítva.

A 102 betétmag magában foglalhat egy keresztmetszetben U alakú házat és egy lemez alakú 102’ fedelet.

A ház és/vagy a fedél a kallantyú lejtős 132 szakasszal ellátott 131 szélrészének részbeni befogadására el lehet látva egy 150, illetve 157 nyílással.

A 102’ fedél és/vagy a ház a meghajlított, 134 ferde felületet képező második végrész részbeni befogadására el lehet látva egy 151, illetve 158 nyílással.

A tolókát axiális irányban eltoló csúszófelület-rendszer lehet egy excenteres rendszer, amely magában foglal egy excenterdobot, vagy pedig magában foglal egy csavart, amelynek kúpos csúcsa együttműködik egy a tolókába beépített csapban lévő kúpos üreggel, ami megfeszítőfelületként funkcionál.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Szorítószerkezet két profildarab oldható összekapcsolására, amely szorítószerkezetnél az első profildarabba be lehet illeszteni és ott fixálni lehet egy betétmagot (1), amiben egy axiális irányban mozgatható tolóka (7) olyan szorítókampóval (13, 14; 133) ellátott két elfordítható szorítóelemet (11, 12; 111) tart, amely szorítókampó (13, 14; 133) legalábbis részben a második profildarabnak (15) egy nyílásába beilleszthető, és ott a második profildarabnak (15) egy a nyílást részben lezáró részéhez csatlakozik; és amely szorítószerkezetnél a betétmag (1) elforgó szerkezeti elemekkel rendelkezik, amelyek által a tolóka (7) axiális irányban eltolható kialakítású, és amely szorítószerkezet betétmagja (1) két szorítóelem által (11, 12; 111) az axiális irányú eltolásakor haránt irányban is eltolható kialakítású; és amely szorítószerkezetnél a szorítóelemek (11, 12; 111) rendre egy hosszúkás, lapos szorítóelemrésszel (27, 28) rendelkeznek, amelynek egyik vége a szélesebb haránt irányban szorítókampóként (33; 133) van kialakítva, és a tolóka (7; 107) meg a két szorítóelem (11,12; 111) komplementer szerkezeti részekkel rendelkezik, amelyek révén a szorítóelemek (11,12; 111) egy a mindenkori hosszúkás szorítóelemrész (27, 28) szélesebb haránt irányával párhuzamos helyzetű tengely körül elfordítható kialakításúak, azzal jellemezve, hogy a szorítóelemek (11, 12; 111) hosszúkás szorítóelemrészeinek (27,28) másik vége csuklóelem-funkciójú kampóként (34) van kialakítva, és a tolókának (7) van egy lapos csatolórésze (9), amiben a szorítóelemek (11, 12; 111) csuklóelem-fünkciójú kampóit (34) azokkal illeszkedően befogadó két nyílás (10, 10’) van, miáltal a csuklóelem-fünkciójú kampók (34) és a nyílások (10, 10’) a hozzájuk tartozó szorítóelem (11, 12; 111) számára rendre egy-egy elfordítási csuklót képeznek.
2. Az 1. igénypont szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás szorítóelemrészek (27, 28) másik vége rendre egy második kampó (34; 134) formájában van kialakítva, és a szorítókampók (33; 133) és a második kampók (34; 134) ellentétes irányítottságúak.
3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a csuklóelem-fünkciójú kampó (34) két egymásra hajlított része között egy légréssel

HU 223 182 Bl (69) bír, ami a hosszúkás szorítóelemrész (27, 28) vastagsága felénél kisebb.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a szorítóelemek (11, 12; 111) hosszúkás szorítóelemrészének (27,28) rendre két darab kis szögben meghajlított szakasza van, amelyek egy konkáv oldalt definiálnak, melynek egyik végén a csuklóelem-funkciójú kampó (34) található.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a csuklóelem-funkciójú kampó (34) homlokfelülete (70) a kampó (34) szimmetriasíkjával (71) 90°-tól eltérő szöget alkot, és előnyösen egy kiálló külső éllel (72) bír.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a szorítóelem a hosszúkás szorítóelemrészek (27, 28) és a szorítókampó (33) között egy lejtős szakasszal (32) rendelkezik, amely a csúszófelületek második rendszerének első részét képezi, és a csúszófelületek második rendszerének második részét egy ferde meghosszabbításokkal (43, 44) ellátott keresztfái (40) képezi, amelynek rövid meghosszabbításai (41, 42) a tolóka (7) mozgásirányára merőlegesen a betétmag két keskeny oldalának rendre egyikéhez és másikához vannak rögzítve.
7. A 6. igénypont szerinti szorítószerkezet, azzaljellemezve, hogy a betétmag (1) magában foglal egy keresztmetszetében legalábbis közelítőleg U alakú fenékrészt (2) és egy körülbelül lemez alakú fedelet (2’), és a fenékrész (2) oldalfalaiban (35, 36) rendre egy-egy kivágás (63’, 64’) van, amelyek a fedél (2’) szögben meghajlított füleivel (63, 64) együttműködve rögzítik a ferde meghosszabbításokkal (43, 44) ellátott keresztfái (40) közéjük helyezett rövid meghosszabbításait (41,42).
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a tolóka (7) a középső része és a csatolórésze (9) között egy lépcsőszerűen meghajlított összekötő résszel (73) rendelkezik.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a betétmag (1; 102) legalábbis részben két széles és két keskeny külső fallal rendelkezik, és a két széles külső oldalfal egyikében elforgó szerkezeti elemek vannak, amelyek által a tolóka axiális irányban eltolható kialakítású.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a betétmag (1; 102) magában foglal egy keresztmetszetében U alakú házat és egy lemez alakú fedelet (102’).
11. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a tolókának (107) van legalább egy darab szögben meghajlított szélrésze (118, 119), amelynek van egy füle (123, 124), és a fülnek (123, 124) része egy furat (125, 126), amely által legalább egy darab szorítóelem a tolókával (107) elfordítható kialakítású.
12. A 11. igénypont szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a tolókának (107) két darab szögben felhajlított szélrésze (118, 119) van, amelyek rendre egy-egy lefelé irányuló füllel (123, 124) vannak ellátva, így a tolóka (107) homlokirányból nézve közelítőleg H formájú alakzatot ad; és a fülekben (123, 124) rendre egy-egy furat (125, 126) van egy tengely (110) csapágyazására, amely által legalább egy darab szorítóelem a tolókával (107) elfordítható kialakítású.
13. A 11. vagy a 12. igénypont szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a szorítóelem egy hosszúkás kallantyú, amely legalább a következő részekkel rendelkezik: hosszúkás, oldalt szögben felhajlított szélrészek (127, 128); egy szögben lehajlított és lejtős szakasszal (132) bíró szélrész (131); egy szorítókampóként (133) kialakított első végrész; és egy meghajlított, ferde felületet (134) képező második végrész.
14. A 13. igénypont szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a kallantyúnak része két párhuzamos, hosszúkás, oldalt felhajlított szélrész (127, 128), amelyekben rendre egy-egy nyílás (129, 130) van azon tengely (110) csapágyazására, amely tengellyel (110) a kallantyú a tolóka (107) által elfordítható kialakítású.
15. A 13. vagy a 14. igénypont szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a kallantyú szorítókampót (133) képező első végrésze körülbelül 180°-os szögben felfelé vissza van hajlítva, míg a ferde felületet (134) képező második végrész szögben le van hajlítva.
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a betétmag (1; 102) legalábbis részben két széles és két keskeny külső fallal rendelkezik, és a két széles külső oldalfal egyikében elforgó szerkezeti elemek vannak, amelyek által a tolóka axiális irányban eltolható kialakítású.
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a betétmag (1; 102) magában foglal egy keresztmetszetében U alakú házat és egy lemez alakú fedelet (102’).
18. A 13-17. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a ház és/vagy a fedél a kallantyú lejtős szakasszal (132) ellátott szélrészének (131) részbeni befogadására el van látva egy nyílással (150,157).
19. A 13-18. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a fedél (102’) és/vagy a ház a meghajlított, ferde felületet (134) képező második végrész részbeni befogadására el van látva egy nyílással (151,158).
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti szorítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a tolóka (107) axiális irányban eltolható kialakítását egy excenteres rendszer teszi lehetővé, amely magában foglal egy excenterdobot (116), amely egy a tolókába (107) beépített fülben (123,124) lévő furathoz (125,126) csatlakozik.