HU222008B1

HU222008B1 - Áttetsző textillágyító koncentrátum készítmény

Info

Publication number: HU222008B1
Application number: HU9702278A
Authority: HU
Inventors: Jean-Paul Grandmaire; Anita Hermosilla
Original assignee: Colgate-Palmolive Company
Priority date: 1994-12-21
Filing date: 1995-12-19
Publication date: 2003-03-28
Also published as: WO1996019552A1; NZ300493A; CN1076754C; TR199501622A2; HUT77479A; ES2165442T3; CN1173199A; ZA9510746B; CZ294506B6; US5525245A; AU4525096A; EP0801672A1; DE69523071T2; NO972874L; BR9510472A; CA2208368A1; RO115174B1; RU2141998C1; MX9704555A; AU691720B2

Abstract

A találmány szerinti áttetsző textillágyító, vizesmikroemulziókoncentrátum-készítmény, amelynek részecskemérete 10 és100 nm közötti, és vizes hígítás hatására makroemulzióvá képesalakulni, és amely tartalmaz (A) 10–60 tömeg%-ban egy (1) általánosképletű diészter kvaterner ammóniumsó felületaktív textillágyítóanyagot, ahol R jelentése 2–4 szénatomos alkiléncsoport; R' jelentése8–22 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport; n jelentése 1–4 egészszám; és R" jelentése 1–4 szénatomos alkilcsoport; és/vagy 10–60 tömeg%-ban egy (2) általános képletű diamid-ammónium-só felületaktív anyag textillágyítót, ahol a képletben R1 jelentése2–4 szénatomos alkiléncsoport; R1' jelentése 8–22 szénatomos alkil-vagy alkenilcsoport; n1 jelentése 1–4 egész szám; és R2 jelentése 1–4szénatomos alkilcsoport vagy hidrogénatom; és X jelentése R"SO4 , Brvagy Cl , ahol R1" jelentése 1–4 közötti szénatomos alkilcsoport; (B)5–40 tömeg%-ban egy szerves oldószert; (C) adott esetben legfeljebb 10tömeg%-ban egy vízzel nem elegyedő olajos parfümöt; (D) adott esetbenlegfeljebb 15 tömeg%-ban egy textil kolágyítót, mely lehet egyzsíralkohol, zsírsav, zsírsav-észter, zsír- sav-amin vagy amido-amin;és (E) a 100 tömeg% vizes mikroemulziókoncentrátum-készítménykialakításához elegendő vizet. ŕ

Description

Jelen találmány öblítőszerként alkalmazható textillágyító készítményekre vonatkozik. Pontosabban körülhatárolva a találmány vizes, cseppfolyós mikroemulzió textillágyító készítményekre vonatkozik, melyek tiszták, azaz még nagyon koncentrált formában is áttetszőek. 5 Az US 3 892 669 számú (A. A. Rapisarda és munkatársai) szabadalmi leírás tiszta, cseppfolyós textillágyitó készítményekre vonatkozik, melyek oldatba vitt tetraalkil kvatemer ammóniumsót tartalmaznak, mely sókban két rövid szénláncú és két hosszú szénláncú al- 10 kilcsoport van, mely utóbbiak körülbelül 5% és körülbelül 25% közötti mennyiségben a hosszú szénlánc 2. számú szénatomjukon metil- és etilcsoport-elágazást tartalmaznak. Az oldatképződést oldhatóságot segítő segédanyagokkal váltják ki, melyek lehetnek aril-szulfoná- 15 tok, diolok, éterek, kis molekulatömegű kvatemer vegyületek, szulfobetainek, taurinok, szulfoxidok és nemionos felületaktív anyagok.

Az US 4149 978 számú (P. C. E. Goffinet) szabadalomban textilkezelésre alkalmas készítményeket ismer- 20 tetnek, melyek vízoldható textillágyítót és 12-40 szénatomos szénhidrogént tartalmaznak, továbbá, adott esetben valamilyen vízoldható kationos felületaktív anyagot. Az előnyös textillágyítók kvatemer ammóniumsók, melyek alkil szénláncai 10-22 szénatomosak. 25

Az US 4 351 737 számú (S. Billenstein) szabadalomban olyan textillágyító koncentrátumokat írnak le és igényelnek, melyek 30-70 tömeg% kationos lágyítót, 5-50 tömeg% nemionos lágyítót, 5-20 tömeg% nemionos diszpergáló hatóanyagot, 5-30 tömeg% 30

1-3 szénatomos alkanolt, 5-30 tömeg% cseppfolyós glikolt, poliglikolt vagy alkil-étert, valamint vizet és adott esetben illatanyagot és festékanyagokat tartalmaznak.

Az említett szabadalom szerinti textillágyítót víz- 35 ben állítólag könnyen el lehet oszlatni.

Az US 4 569 800 számú (K. D. Stanley és munkatársai) szabadalmi leírás tanítása szerint a hidrogénezett faggyú-alkil-2-etil-hexil-dimetil-ammónium-sók vizes és/vagy etanolos vagy izopropanolos oldatát textillágyító 40 készítményekben alkalmazni lehet. Az ilyen készítmények tiszták, mivel belőlük valódi oldatok képződnek.

Noha a fogyasztók jobban kedvelik az áttetsző, tiszta textillágyító készítményeket, a textillágyítókat előnyösen makroemulziók formájában érintkeztetik a tex- 45 tillel.

Jelen találmány egyik célja áttetsző, cseppfolyós környezetvédelmi szempontból elfogadható textillágyitó készítmény előállítása.

A találmány egy másik célja vizes mikroemulzió- 50 koncentrátum formájú textillágyító készítmény előállítása.

Célunk továbbá, hogy a mikroemulzió-készítmény legalább körülbelül 6 héten át stabilis maradjon.

Célunk volt olyan mikroemulzió előállítása, mely hí- 55 gításkor - például a mosógép adagolóberendezésében - makroemulziót képez, de nem gélesedik.

Jelen találmányi leírás elolvasását követően a találmány további céljai nyilvánvalóvá válnak mindazok számára, akik a szakterületen járatosak. 60

A fentiekben megadott célokat olyan vizes mikroemulzió-koncentrátum áttetsző textillágyító készítménnyel étjük el, mely tartalmaz:

(A) 10-60 tömeg %-ban egy (1) általános képletű diészter kvatemer ammóniumsó felületaktív textillágyító anyagot, ahol

R jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoport;

R’ jelentése 8-22 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport;

n jelentése 1-4 egész szám; és R” jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport; és/vagy 10-60 tömeg%-ban egy (2) általános képletű diamid-ammónium-só felületaktív anyag textillágyítót, ahol a képletben

Rj jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoport;

Rj’jelentése 8-22 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport;

n_t jelentése 1-4 egész szám; és

R₂ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy hidrogénatom; és

X jelentése R”SO₄®, Br® vagy Cl®, ahol

Rí” jelentése 1-4 közötti szénatomos alkilcsoport;

(B) 5 -40 tömeg%-ban egy szerves oldószert;

(C) adott esetben legfeljebb 10 tömeg%-ban egy vízzel nem elegyedő olajos parfümöt;

(D) adott esetben legfeljebb 15 tömeg%-ban egy textil kolágyítót, mely lehet zsíralkohol, zsírsav, zsírsavészter, zsírsav-amin vagy amido-amin; és í (E) a 100 tömeg% vizes mikroemulziókoncentrátumkészítmény kialakításához elegendő vizet. I

A fentiekben körvonalazott készítmény alkotóré- 1 szei - legyenek azok szükséges vagy csak adott eset- f ben alkalmazott komponensek - közönséges körűimé- f nyék között, azaz a környezeti hőmérsékleten cseppfo- | lyósak. j

A mikroemulziókban a lágyítószerek előnyös kon- 1 centrációja 40-60 tömeg%, bár olyan kevés anyag is al- ^T kalmazható, melynek mennyisége csak 10 tömeg%.

A jelen találmány szerinti mikroemulzió-készítmények 10-60 tömeg% mennyiségben tartalmaznak elsődleges lágyítóanyagokat, diészter kvatemer ammónium felületaktív anyagokat és diamid-ammónium-só felületaktív anyagokat, 5-40 tömeg% mennyiségben szerves oldószert, 0-15 tömeg% mennyiségben kolágyítószert és 0-10 tömeg% mennyiségben olajos parfümöt (illatanyagot), továbbá annyi vizet, mely a készítmény összetételét 100 tömeg%-ra egészíti ki.

A technika állása szerint ismert kvatemer ammóniumvegyületek, melyeket egyszerűen csak mint kvaternereket említenek, környezetvédelmi szempontból nem megfelelőek, mivel a vízben élő szervezetekre mérgezőek és/vagy biológiailag nehezen lebonthatók. Ugyanakkor a jelen találmány szerinti lágyítóanyagok, mind a dioleil-diészter kvatemer ammóniumsó és a diamid-ammónium-vegyületek környezetbarát vegyületek.

Az (1) általános képlet szerinti diészter kvatemer ammónium felületaktív anyagot tartalmazó textillágyí- fe tók a kereskedelmi forgalomban a Stepan Co. gyártmányaként Stepantex néven szerezhetők be vagy a KAO

Corp.-tól Tetranyl néven, de elő is állíthatóak oly mó2

HU 222 008 Β1 dón, hogy 2 mól zsírsavat trialkanol-amínnal reagáltatunk, majd alkoxilezzük és dimetil-szulfáttal vagy alkil-halogeniddel, például metil-jodiddal metilezzük. Előnyös zsírsav az olajsav, alkoxilező hatóanyagként pedig előnyösen etilén-oxidot használunk. Gazdaságos- 5 sági megfontolásokból kiindulva a gyakorlat számára előnyös zsírsavfonást jelent a szójazsírsav, mely körülbelül 3 tömeg% mirisztinsavat, körülbelül 5 tömeg% palmitinsavat, körülbelül 5 tömeg% palmitin-olajsavat,

1,5 tömeg% sztearinsavat, 72,5 tömeg% olajsavat és kö- 10 rülbelül 13 tömeg% linolénsavat tartalmaz. Alkalmas zsírsavakat lehet kapni továbbá a marhafaggyú, a vaj, a kukoricaolaj, a gyapotmagolaj, a disznózsír, az olívaolaj, a pálmaolaj, a mogyoróolaj, a tőkehalmájolaj, a kókuszolaj és a hasonló anyagok elszappanosításával. 15

Az előnyös diészter kvatemer ammóniumsó felületaktív anyag textillágyító a metil-bisz[etil-(oleil)]2-hidroxi-etil-ammónium-metil-szulfát. A jelen találmány szerinti gyakorlat számára hasznos diészterek továbbá a következők: 20 metil-bisz[etil-(kókusz)]-2-hidroxi-etil-ammónium-metil-szulfát;

metil-bisz[etil-(decil)]-2-hidroxi-etil-ammónium-metil-szulfát;

metil-bisz[etil-(dodecil)]-2-hidroxi-etil-ammónium-me- 25 til-szulfát;

metil-bisz[etil-(lauril)]-2-hidroxi-etil-ammónium-metil-szulfát;

metil-bisz[etil-(palmitil)]-2-hidroxi-etil-ammóniummetil-szulfát; 30 metil-bisz[etil-(lágy faggyú)]-2-hidroxi-etil-ammónium-metil-szulfát és hasonlók.

A kókusz és a lágy faggyú elnevezések észterkeverékeket jelentenek, melyekből a megfelelő zsírsavak származnak. 35

A diészter kvatemer ammónium felületaktív anyagok előállítása során bizonyos mennyiségű triészterhomológ is képződhet mint szennyezőanyag. Eltérően a diésztertől, ez az anyag vízben nem oldódik, és úgy tekinthetjük, mint egy olajat, melyet emulgeálni kell. 40

Előnyös diamid-ammónium felületaktív anyag textillágyító a következő kvatemer: metil-bisz(oleil-amido-etil)-2-hidroxi-etil-ammónium-metil-szulfát. A vegyület szintetizálásához 1 mól trietil-amint és 2 mól olajsavat érintkeztetünk, majd a terméket etilén-oxid- 45 dal etoxilezzük és dimetil-szulfáttal metilezzük. Mint a fent említett diésztervegyületek készítésének esetében vagy tiszta zsírsavakat, vagy természetes zsírok és olajok elszappanosításával előállított zsírsavkeverékeket alkalmazhatunk a szintézisnél. Az említett diamid kva- 50 temer ammónium felületaktív anyag textillágyítók kereskedelmi forgalomban a Rewo-tól Rewopo P márkanéven szerezhetők be.

Egy másik előnyös diamid-ammónium felületaktív anyag textillágyító az (A) képletű dioleil-diamid-amin. 55 „Parfümön” egy vízben nem oldódó illatanyagot értünk, vagy illatos anyagok keverékeit, melyek lehetnek természetesek (például növény-, virág-, szirom- vagy termésextraktumok), mesterségesek, például természetes olajok vagy olajalkotók keverékei, illetve szintetikusak 60 (például egy vagy több szintetikus anyag keverékei). Általában az illatanyagok különböző szerves vegyületek komplex elegyei vagy keverékei, például lehetnek észterek, ketonok, szénhidrogének, laktonok, alkoholok, aldehidek, éterek, aromás vegyületek, különböző mennyiségben illóolajokat (például terpéneket) tartalmazhatnak, például körülbelül 0 és körülbelül 80 tömeg% közötti, általában körülbelül 10 és 70 tömeg% közötti mennyiségben, mely illóolajok azon túl, hogy illékony, szagos vegyületek, arra is szolgálnak, hogy az illatanyag egyéb komponenseit feloldják. Az illatanyag tényleges összetétele nincsen sajátos hatással a textillágyítóra mindaddig, ameddig megfelel azon követelményeknek, hogy vízzel nem elegyedik és illata kellemes.

A jelen találmány szerint alkalmas oldószerek a következők: 1-6 szénatomos alifás alkoholok, például etanol, propánéi, izopropanol, n-butanol, izobutanol, tercbutanol, n-pentanol, izopentanol, szek-pentanol, nhexanol, izohexanol, más izomerek és hasonló vegyületek; alifás polialkoholok, például etilénglikol, propilénglikol, butilénglikol, dietilénglikol, dipropilénglikol, 1,4-butándiol, 2-metil-pentándiol, hexántriol, izopropilénglikol, pentaeritritol, glicerol, szorbit és hasonló vegyületek; alifás éterek, például etilénglikol-monobutil-éter (EGMBE), dietilénglikol-monobutil-éter (DEGMBE), dietilénglikol-dimetil-éter, trietilén-dimetil-éter, etilénglikol-monometil-éter, propilénglikol-monoetil-éter, dipropilénglikol-monometil-éter, dipropilénglikol-glikolpropil-éter (DPnP), dipropilénglikol-butil-éter (DPnB), tripropilénglikol-monometil-éter, metoxi-metil-butanol és hasonló vegyületek; alifás észterek, például metil-laktát, etil-laktát, izopropil-laktát, butil-laktát, karbonsavak kétbázisú észterei, etoxi-etil-acetát és butoxi-etil-acetát.

A megfelelő textil kolágyító lehet zsírsav, például laurinsav, palmitinsav, lágy faggyúsav, olajsav és hasonlók; zsíralkoholok, például lauril-alkohol, palmitilalkohol, lágy faggyú-alkohol, olaj-alkohol és hasonlók; zsírsav-észterek, például glicerol-monooleát, gliceroldioleát, pentaeritritol-monooleát, szorbitán-oleát, szacharóz-oleát, valamint azok a zsírészterek, melyekben az oleátrészt kókusz-, lauril- vagy palmitilrész helyettesíti, és hasonló vegyületek; zsíraminok, például di(etillauril)-2-hidroxi-etil-amin, di(etil-lágy faggyú)-2-hidroxi-etil-amin és hasonló vegyületek; amid-aminok, például di(kókusz-amid-etil)-2-hidroxi-etil-amin, di(laurilamid-etil)-2-hidroxi-etil-amin, di(lágy faggyú-amidetil)-2-hidroxi-etil-amin és hasonló vegyületek.

A jelen találmány szerinti tiszta mikroemulziók részecskemérete 10 nm és 100 nm közötti. Olyan textillágyító koncentrátum is kialakítható, melyben koncentrációja a készítmény össztömegére vonatkoztatva 10 tömeg% és 60 tömeg% közötti. Ezek a mikroemulziók a tárolást jól tűrik, legalább 6 héten keresztül változatlanok maradnak. Amikor vízzel hígítjuk őket - vagy azért, hogy egy palackban körülbelül 4-6 tömeg%-os vizes diszperziót állítsunk elő, vagy azért, hogy a mosógépben egy literenként 0,2 g aktív lágyítót tartalmazó öblítőfolyadékot készítsünk - a mikroemulziókat tejszerű makroemulziókká alakítjuk, melyekben a részecskeméret körülbelül 0,1 pm és körülbelül 100 pm közöt3

HU 222 008 Β1 ti, mely formában a lágyító azonnali lágyító hatást fejt ki a mosott termékre. A mikroemulziót úgy alakítjuk makroemulzióvá, hogy az átalakítási lépésben nem játszódik le gélesedés.

Semmilyen különleges berendezésre nincs szükség, hogy ezeket a mikroemulzió-komponenseket egyesítsük. A szakterületen járatos szakemberek által ismert keverőberendezések megfelelőek.

Aki a szakterületen járatos szakember, az azt is tudja, hogy a fent ismertetett készítmény adott esetben tartalmazhat további komponenseket is, például színezőanyagokat, habzásszabályzókat, sűrítőket és hasonló anyagokat.

A találmány további ismertetésére szolgálnak a következő példák. A példákban valamennyi rész és százalék tömeg szerinti, kivéve ahol másként definiáljuk.

1-2. példa

Lágyító előállítása dioleil-diészter kvatemer ammóniumsó alkalmazásával

Mikroemulziót állítunk elő oly módon, hogy összekeverünk 48,03 rész vizet, 21,2 rész hexiléngükolt,

2,5 rész Dobanol 91-8-at (ez egy 9-11 szénatomot és 8 etoxilcsoportot tartalmazó nemionos alkanol felületaktív anyag, amit a Shell Chemical Co. forgalmaz),

1,27 rész illatos olajat és a (B) képlettel megadható metil-bisz[etil-(oleil)]-2-hidroxi-etil-ammónium-metilszulfátot, ahol (B) képletben

R jelentése -C₂H₄- csoport; és

7?” jelentése-CH₃ csoport.

Az összekeverési műveletet egy elektromos keverővei és négylapátos keverőfejjel felszerelt főzőpohárban hajtjuk végre. Víztiszta mikroemulziót kapunk, mely legalább 6 héten át stabil marad, és mely tejszerű mak10 roemulzióvá alakul vizes hígítás hatására. A hígítás mértéke kielégítő, ha a körülbelül 1 rész mikroemulzióhoz 1000 rész vizet adunk.

A 2. példában az 1. példát ismételjük meg annyi eltéréssel, hogy nem táplálunk be a keverőbe illatanya15 got tartalmazó olajat. Ennél a megoldásnál a mikroemulzió megbomlott és nem lehetett stabil mikroemulziót kapni.

3-6. példa

A szerves oldószer hatása

Az 1. példa szerinti eljárást követjük, de különféle mennyiségű szervesoldószer-komponenst alkalmazunk. A megfelelő adatokat az alábbi 1. táblázatban közöljük, a kapott termékek fizikai állapotára vonatkozó megfigyelésekkel együtt.

1. táblázat

	3. példa	4. példa összehasonlító	5. példa	6. példa
Víz	57,5	57,5	57,5	57,5
Hexilénglikol	20
Etilénglikol-monobutil-éter (EGMBE)		20
Izopropil-laktát			20
Butanol				20
Dioleil-diészter kvatemer ammóniumsó	22,5	22,5	22,5	22,5
A készítmény megjelenése	áttetsző	áttetsző	áttetsző	áttetsző
A készítmény megjelenése hígítás után	zavaros emulzió	áttetsző	zavaros emulzió	zavaros emulzió
Stabilitás	6 héten át stabil	6 héten át stabil	enyhe fázisszétválás	6 héten át stabil

A táblázat a szerves oldószer hatását mutatja a kizárólag dioleil-diészter kvatemer ammóniumsót és vizet tartalmazó készítményben. Az adatok világosan mutatják, hogy egy adott lágyítóból és oldószerből álló mikroemulzió-készítményhez alkalmas oldószert kell választani. Az is látszik, hogy a hexilénglikol és a butanol előnyös oldószerek. Az EGMBE (4. példa) vizes hígításkor áttetsző oldatot ad a kívánt eredmény helyett, azaz ahelyett, hogy textillágyításhoz szükséges makroemulzió képződne. A rendszerben az izopropil-laktát nem megfelelő oldószer, mivel öregedéskor fázisszétválást okozhat, noha alkalmazásával áttetsző mikroemulzió és zavaros makroemulzió állítható elő.

7-10. összehasonlító példa Az egyéb szerves oldószerek hatásai

Tanulmányoztuk, hogy a kis szénatomszámú glikol, az éter-alkanol és a hosszabb szénláncú alkil-laktát és az alkanol milyen hatással van a mikroemulzióképződésre dioleil-diészter kvatemer ammóniumsóból. Az erre vonatkozó adatok - melyeket a 2. táblázatban adunk meg - mutatják, hogy a fenti összetételekkel elérhető eredmények korlátozottak

HU 222 008 Bl

2. táblázat

	7. példa összehasonlító	8. példa összehasonlító	9. példa összehasonlító	10. példa összehasonlító
Víz	57,5	57,5	57,5	57,5
Etilénglikol	20
Metil-metoxi-butanol		20
Butil-laktát			20
Etanol				20
Dioleil-diészter kvatemer ammónium só	22,5	22,5	22,5	22,5
A készítmény megjelenése	fázisszétválás	zavaros	fázisszétválás	áttetsző gél
A készítmény megjelenése higitásután	zavaros emulzió	zavaros emulzió	zavaros emulzió	zavaros emulzió
Stabilitás	fázisszétválás	áttetsző gél	fázisszétválás	áttetsző gél

A különféle oldószertípusok összehasonlítása alapján mód nyílik bizonyos általános következtetések levonására, azaz annak megállapítására, hogy az előző példákban alkalmazott oldószerek közül melyek vezetnek áttetsző mikroemulzióra és melyek adnak instabil terméket dioleil-diészter kvatemer ammóniumsóval. Mindezt az alábbi 3. táblázatban adjuk meg. A stabilitás a példák szerint azonban az oldószer és a dioleil-diészter kvatemer alkalmazott mennyiségétől is függ.

3. táblázat

Oldószerosztály	Stabil, áttetsző mikroemulzió	Nem stabil mikroemulzió
Glikolok	hexilénglikol	etilénglikol
Éterek	EGMBE	metil-metoxi-butanol
Észterek	izopropil-laktát	butil-laktát
Alkanolok	etanol, butanol

11-13. példa zetesen oleil-alkohol hozzáadásával. Az eredményeket

Az együtt alkalmazott felületaktív anyag (kofelületaktív az alábbi 4. táblázatban adjuk meg.

anyag) hatásai

Az 1. példa szerinti eljárást követve kíséreltük meg 40 mikroemulziók előállítását kofelületaktív anyag, neve4. táblázat

	11. példa összehasonlító	12. példa összehasonlító	13. példa
Víz	55	55	55
Hexilénglikol	20
Etilénglikol-monobutil-éter (EGMBE)		20
Izopropil-laktát			20
Oleil-alkohol	2,5	2,5	2,5
Dioleil-diészter kvatemer ammóniumsó	22,5	22,5	22,5
A készítmény megjelenése	áttetsző gél	áttetsző	áttetsző
A készítmény megjelenése hígítás után	zavaros emulzió	áttetsző	zavaros emulzió
Stabilitás	áttetsző gél	6 héten át stabil	6 héten át stabil

HU 222 008 Bl

Mint fenti eredményekből kitűnik, a kofelűletaktiv anyag, azaz az oleil-alkohol hozzáadása módosítja a fentiekben kiválasztott oldószert, amit áttetsző mikroemulzió előállítására használtunk. A hexilénglikollal például áttetsző gél képződik és nem mikroemulzió. 5 A három oldószer közül az izopropil-laktát a legjobb, míg az EGMBE-t ugyanúgy, mint a 4. példánál nem alkalmazhatjuk, mert nem teszi lehetővé, hogy hígításkor tejszerű makroemulzió képződjön. Jelen találmány felismerései közé tartozik, hogy a hexilénglikolt all. példa értelmében alkalmazni lehet áttetsző mikroemulzió előállítására oly módon, hogy hozzáadunk 0,1 tömegrész nitrilo-trimetilén-foszfonsavat, melyet a Protex Co.-tól Masquol P320 márkanéven lehet beszerezni, és melynek összetétele (C) képlettel adható 15 meg.

A 12. példa mutatja, hogy vizes hígítás hatására zavaros mikroemulziónak kell képződni, ellenkező esetben a textillágyító hatás gyenge. A készítmények lágyítási hatékonyságát ismert lágyítókészítményekkel össze- 20 hasonlítva értékeltük. Az értékelést anyagpárok összehasonlító vizsgálatával végeztük, 6 elbírálót alkalmazva. A vizsgálati anyagokkal kezelt textíliákat összehasonlító anyagokkal együtt bocsátottuk bírálatra. A bírálókat felkértük, hogy a megfelelő minták puhaságában észlelt különbséget 0 (nincs különbség) és 3 (igen nagy különbség) közötti skálán pontozva értékeljék. Például az alkalmazott álékelési módszer szerint az 1. példa szerinti mikroemulzió 0,2375 g/1 koncentrációnál (45 tömeg%) 10 azonos értékű volt az ismert lágyító hatóanyagot tartalmazó referenciaanyaggal, mely 0,2 g/1 koncentrációban (4,5 tömeg%) tartalmazott disztearil-dimetil-ammónium-klorid-diszperziót.

14-17. példa

A kolágyitó hatóanyag hozzáadás hatása

A jelen találmány szerinti készítményekben értékeltük a kolágyitó hatóanyagok hatását. A hozzáadott anyagok mennyiségét és fizikai hatását az alábbi 5. táblázatban mutatjuk be.

5. táblázat

	14. példa	15. példa összehasonlító	16. példa	17. példa
Víz	56,6	56,6	56,6	56,6
Izopropil-alkohol	25	25	25	25
Glicerol-monooleát	3,4
Szorbitán-trioleát		3,4
Polietilénglikol-600-monooleát			3,4
Kakaósav-szacharóz-észter				3,4
Dioleil-diészter kvatemer ammóniumsó	15	15	15	15
A készítmény megjelenése	áttetsző	zavaros	áttetsző	áttetsző
A készítmény megjelenése hígítás után	zavaros emulzió	zavaros emulzió	zavaros emulzió	zavaros emulzió
Stabilitás	stabil 6 héten át	fázisszétválás	stabil 6 héten át	stabil 6 héten át

A 14-17. példa a kolágyitó hatóanyagok alkalmazására vonatkozik az elsődleges lágyítóanyag dioleildiészter kvatemer ammóniumsó mellett. A glicerol-monooleát szerkezete nevéből nyilvánvalóan következik. A glicerol hidroxilcsoportjainak egyikét 1 mól olajsav észterezi. A polietilénglikol-600-monooleát egy olyan polietilénglikol, melynek molekulatömege körülbelül 600 és mely 1 mól olajsavval képez észtert. A kókuszsav szacharóz-észterének szerkezetét a (D) képlettel adjuk meg. A szorbitán-trioleát-terméket 1 mól szorbit és 3 mól olajsav észteresítésével kaphatjuk meg. Szobahőmérsékleten valamennyi említett kolágyitó cseppfolyós és olefinesen telítetlen alifás szénláncot tartalmaz. A jelen példában alkalmazott oldószer az izopropil-alkohol, a dioleil-diészter kvatemer ammóniumsóból pedig kevesebbet használunk, mivel a kolágyítók alkalmazása szinergetikus lágyító és emulzióképző hatással jár. A glicerin-monooleát, a polietilénglikol-600-monooleát és a kókuszsav-szacharóz-észter alkalmazásával stabil mikroemulziókat lehet előállítani. Ha az alkenilláncok számát növeljük, a rendszerből nem mikroemulzió, hanem instabil makroemulzió képződik.

18-21. példa

Emulzióképzés dioleil-diamido-amin alkalmazásával A dioleil-diamido-amin szerkezete az (E) képlettel adható meg, miután az aminból az 1. példa szerinti eljárással sót képeztünk, mikroemulziót állítottunk elő. A só előállításához a szabad amint sósavval (25 tömeg%-os), maleinsavval vagy tejsavval semlegesítettük. Az alkalmazott anyagokat és a kapott eredményeket a 6. táblázatban, az alábbiakban adjuk meg.

HU 222 008 Β1

6. táblázat

18. példa összehasonlító	19. példa összehasonlító	20. példa	21. példa összehasonlító
Víz	58,75	58,75	58,75	58,75
Hexilénglikol	20	20	20	20
Sósav (25 tömeg%-os)		1,3
Maleinsav			1,16
Tejsav				0,9
Dioleil-diamido-amin	21,25	21,25	21,25	21,25
A készítmény megjelenése	fázisszétválás	áttetsző gél	áttetsző	gél
A készítmény megjelenése hígítás után	fázisszétválás	zavaros emulzió	zavaros emulzió	zavaros emulzió
Stabilitás	fázisszétválás	áttetsző gél	stabil 6 héten át	fázisszétválás

Megállapítottuk, hogy a mikroemulzióképződést a semlegesítésre alkalmazott sav határozza meg. A maleinsawal elérhető eredmények kielégítőek, míg a sósavval és a tejsavval kapott eredmények nem. Ha az amint nem semlegesítettük (18. példa), nem képződött emulzió.

22-24. példa Az oldószer hatása

Az oldószer szerepét a mikroemulzió-képződésben a dioleil-diamido-amin/maleinsav rendszer vizsgálatán keresztül mutatjuk be. Együtt néhány korábban a 20. példánál bemutatott adattal vizsgálati eredményeket közlünk a 7. táblázatban.

7. táblázat

	20. példa	22. példa összehasonlító	23. példa összehasonlító	24. példa
Víz	57,59	57,59	57,59	57,59
Hexilénglikol	20
Terc-butanol		20
EGMBE			20
DEGMBE				20
Maleinsav	1,16	1,16	1,16	1,16
Dioleil-diamido-amin	21,25	21,25	21,25	21,25
A készítmény megjelenése	áttetsző	fázisszétválás	fázisszétválás	áttetsző
A készítmény megjelenése hígítás után	zavaros emulzió	fázisszétválás	fázisszétválás	zavaros emulzió
Stabilitás	stabil 6 héten át	fázisszétválás	fázisszétválás	áttetsző

Fenti adatokból kitűnik, hogy a hexilénglikol és a 55 DEGMBE az előnyös oldószerek a rendszerben a mikroemulzió-képződés és stabilitás szempontjából. A tercbutanol és az EGMBE nem stabilizálja a mikroemulziót, ezért fázisszétválás következik be.

25-28. példa

A szinergetikus elegy stabilizálása

A példák a dioleil-diészter kvaterner ammóniumsót és dioleil-diamido-amint tartalmazó szinergetikus elegy stabilizálására vonatkoznak. A vizsgált anyagokat a 8. táblázatban mutatjuk be.

HU 222 008 Bl

8. táblázat

	25. példa összehasonlító	26. példa	27. példa összehasonlító	28. példa összehasonlító
Víz	57,65	57,65	57,65	57,65
Hexilénglíkol Butanol	20	20	20	20
Dobanol 91-8			2,5	2,5
Maleinsav	0,75	0,75	0,75	0,75
Dioleil-diamido-amin	13,6	13,6	13,6	13,6
Dioleil-diészter kvatemer ammóniumsó	8	8	8	8
A készítmény megjelenése	áttetsző gél	áttetsző	fázisszétválás	fázisszétválás
A készítmény megjelenése hígítás után	zavaros emulzió	zavaros emulzió	fázisszétválás	fázisszétválás
Stabilitás	áttetsző gél	áttetsző	fázisszétválás	fázisszétválás

A 25-28. példák által bemutatott kísérletsorozatban az n-butanol az előnyös oldószer. Hexilénglíkol alkalmazásával inkább gél keletkezik és nem áttetsző mikroemulzió, noha a kívánt hatást lehet elérni 0,1 tö- 25 megrósz Masquol P320 hozzáadásával. A Dobanol 918 emulzióképző alkalmazása nem akadályozta meg a gélképződést, de elősegítette a fázisszétválást.

29—32. példa

A dioleil-diészter kvatemer ammóniumsó lágyító alkalmazása

A 29-32. példák a dioleil-diészter kvatemer anrnóniumsó különféle koncentrációjú n-butanolos oldatának alkalmazására vonatkoznak. A kapott adatokat az alábbi 9. táblázatban mutatjuk be.

9. táblázat

	29. példa	30. példa összehasonlító	31. példa	32. példa
Víz	46	65,5	57,5	76,5
Butanol	18	12	20	10
Dioleil-diészter kvatemer ammóniumsó	36	22,5	22,5	13,5
A készítmény megjelenése	áttetsző	áttetsző gél	áttetsző	áttetsző
A készítmény megjelenése hígítás után	zavaros emulzió	zavaros emulzió	zavaros emulzió	zavaros emulzió
Stabilitás	stabil 6 héten át	áttetsző gél	stabil 6 héten át	stabil 6 héten át

Az adatok mutatják, hogy körülbelül 10 tömeg% és 45 körülbelül 35 tömeg% közötti tartományban n-butanol alkalmazásával mikroemulziókat lehetett előállítani, és hogy a mikroemulzió-képződéshez szükséges oldószerkoncentráció nem arányos az aktív hatóanyag koncentrációjával, hanem - meglepő módon - az oldószer/dio- 50 leil-diészter kvatemer ammóniumsó arány csökken, ha az aktív hatóanyag-koncentráció növekszik. A 32. példa szerint az arány 0,74. A 29. példa szerint az arány 0,51.

A szakterületen járatos szakemberek számára bi- 55 zonyára nyilvánvaló, hogy a különféle komponensek összekeverésével a jelen találmány szerint megadott tartományokon belül nem lehet olyan eredményeket kapni, melyek minden elképzelhető igényt képesek kielégíteni. 60

Annak ellenére, hogy jelen találmányi leírás meglehetősen részletes, érthetően a példákban csupán az előnyös megvalósítási módok kerültek bemutatásra, és számos változás és módosítás végezhető el anélkül, hogy a találmány szellemétől eltávolodnánk és kilépnénk oltalmi köréből.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Áttetsző textillágyító, vizes mikroemulziókoncentrátum-készítmény, amelynek részecskemérete 10 és 100 nm közötti és vizes hígítás hatására makroemulzióvá képes alakulni, és amely tartalmaz (A) 10-60 tömeg%-ban egy (1) általános képletű diészter kvatemer ammóniumsó felületaktív textillágyító anyagot, ahol

HU 222 008 Β1

R jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoport;

R’ jelentése 8-22 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport;

n jelentése 1-4 egész szám; és

R” jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport; és/vagy 10-60 tömeg%-ban egy (2) általános képletű diamid-ammónium-só felületaktív anyag textillágyítót, ahol a képletben

R_t jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoport;

Rf jelentése 8-22 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport;

n, jelentése 1-4 egész szám; és

R₂ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy hidrogénatom; és

X jelentése R”SO₄®, Br® vagy Cl®, ahol

Rf’jelentése 1-4 közötti szénatomos alkilcsoport;

(B) 5-40 tömeg%-ban egy szerves oldószert;

(C) adott esetben legfeljebb 10 tömeg%-ban egy vízzel nem elegyedő olajos parfümöt;

(D) adott esetben legfeljebb 15 tömeg%-ban egy textil kolágyítót, mely lehet egy zsíralkohol, zsírsav, zsírsav-észter, zsírsav-amin vagy amido-amin; és (E) a 100 tömeg% vizes mikroemulziókoncentrátumkészítmény kialakításához elegendő vizet.
2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amelyben textillágyítóként (A) egy diészter kvatemer ammóniumsó felületaktív anyagot tartalmaz.
3. A 2. igénypont szerinti készítmény, amely diészter kvatemer ammóniumsóként metil-bisz[etil-(oleil)](2-hidroxi-etil)-ammónium-metil-szulfátot tartalmaz.
4. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amelyben a textillágyító egy diészter-kvatemer ammóniumsó felületaktív anyagot és egy diamid-ammónium-só felületaktív anyagot együtt tartalmaz.
5. A 4. igénypont szerinti készítmény, amely diamid-ammónium-só felületaktív anyagként metil-bisz(oleil-amido-etil)-(2-hidroxi-etil)-ammónium-metilszulfátot tartalmaz.
6. A 4. igénypont szerinti készítmény, amely diamid-ammónium-só felületaktív anyagként egy dioleildiamid-amin-sót tartalmaz.
7. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely textillágyítóként egy diamid-ammónium-só felületaktív anyagot tartalmaz.
8. A 7. igénypont szerinti készítmény, amely diamid-ammónium-só felületaktív anyagként metil-bisz(oleil-amido-etil)-(2-hidroxi-etil)-ammónium-metilszulfátot tartalmaz.
9. A 7. igénypont szerinti készítmény, amely diamid-ammónium-só felületaktív anyagként egy dioleildiamid-amin-sót tartalmaz.
10. A 9. igénypont szerinti készítmény, amelyben a só egy maleinsav-só.
11. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely készítmény 2-7 tömeg%-ban vízzel nem elegyedő olajos illatanyagot tartalmaz.
12. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely szerves oldószerként 1-6 szénatomos alkanolt tartalmaz.
13. A12. igénypont szerinti készítmény, amely alkanolként izopropil-alkoholt tartalmaz.
14. A12. igénypont szerinti készítmény, amely alkanolként butanolt tartalmaz.
15. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely szerves oldószerként egy glikolt tartalmaz.
16. A 15. igénypont szerinti készítmény, amely glikolként hexilénglikolt tartalmaz.
17. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely szerves oldószerként egy alifás étert tartalmaz.
18. A 17. igénypont szerinti készítmény, amely alifás éterként etilén- vagy dietilénglikol-monobutil-étert tartalmaz.
19. A 17. igénypont szerinti készítmény, amely alifás éterként dipropilénglikol-metil-étert tartalmaz.
20. A 17. igénypont szerinti készítmény, amely alifás éterként dipropilénglikol-butil-étert tartalmaz.
21. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely textil kolágyítóként egy zsíralkoholt tartalmaz.
22. A 21. igénypont szerinti készítmény, amely zsíralkoholként oleil-alkoholt tartalmaz.
23. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely textil kolágyítóként egy zsírsav-észtert tartalmaz.
24. A 23. igénypont szerinti készítmény, amely zsírsav-észterként glicerin-monooleátot tartalmaz.
25. A 23. igénypont szerinti készítmény, amely zsírsav-észterként egy polietilénglikol-monooleátot tartalmaz.
26. A 23. igénypont szerinti készítmény, amely zsírsav-észterként kókuszsav-szacharóz-észtert tartalmaz.