HU219895B

HU219895B - Nyeregprotézis totális csípőízület-pótlásra

Info

Publication number: HU219895B
Application number: HU9700942A
Authority: HU
Inventors: Arnold Keller; Elmar Nieder
Original assignee: GMT Gesellschaft für medizinische Technik mbH.; Waldemar Link Gmbh. & Co. Kg.
Priority date: 1996-05-25
Filing date: 1997-05-23
Publication date: 2001-08-28
Also published as: CN1156254C; BG62551B1; EP0808617A2; EP0808617A3; EP0808617B1; CN1169850A; US5888207A; JPH1043217A; RU2161462C2; DE59712404D1; BG101463A; CZ292855B6; HU9700942D0; ES2247610T3; HUP9700942A2; HUP9700942A3; JP4210353B2; TW368412B; CZ156397A3; DE19621269A1

Abstract

A találmány tárgya nyeregprotézis totális csípőízület-pótlásra,amelynek része egy femurba behelyezhető csapos rész, és része egy, acsapos résszel összekapcsolt nyeregrész, amely nyeregrész a csaposrészhez képest minimum két szabadságfokú rotációs mozgásra képes, és amedencecsont valamelyik része számára támasztófelülettel ellátottnyeregüléssel rendelkezik. A találmány szerinti nyeregprotézisnyeregrésze (6) a csapos részhez (4) képest minimum egy, olyanelfordítási vagy elforgatási tengely (66, 96) körüli rotációs mozgásraképes, amely elfordítási vagy elforgatási tengely (66, 96) anyeregrész (6) támasztófelülete fölött van. ŕ

Description

A találmány tárgya nyeregprotézis totális csípőízületpótlásra, amelynek része egy femurba behelyezhető csapos rész, és része egy, a csapos résszel összekapcsolt nyeregrész, amely nyeregrész a csapos részhez képest minimum két szabadságfokú rotációs mozgásra képes, és a medencecsont valamelyik része számára támasztófelülettel ellátott nyeregüléssel rendelkezik.

A bejelentő EP-A-0 300 131 Al számú szabadalmi dokumentumából ismert már egy nyeregprotézis, amelynél a nyeregrész egy, lényegében véve a láb hoszszanti irányába eső, a csapos rész hossztengelyétől azzal párhuzamosan eltolt nyeregharánttengely körül elfordítható, vagyis a csapos részhez képest egy szabadságfokú rotációs mozgásra képes, hogy a láb kifelé/befelé rotációját lehetővé tegye. A láb egyéb elforgató és elfordító mozgásai - azaz hajlítás és nyújtás, illetve abdukció (távolítás) és addukció (közelítés) - ennél a nyeregprotézisnél a medencecsont és a nyeregrész közötti mozgás révén jönnek létre, amely nyeregrész nyeregülése laposra és felfelé nyitottra van kialakítva, miáltal a nyeregrész hosszanti irányába eső és arra merőleges mozgás egyaránt lehetséges. A kifelé/befelé rotációt lehetővé tevő, protézisen belüli csuklóval együtt így nagyon jó lesz a láb mozgathatósága, és megközelíti a gömbcsukló mozgékonyságát, így azóta ezt a fajta nyeregprotézist nagyon eredményesen alkalmazzák a praxisban. A klinikai próbák és az alkalmazás során azonban azt is megállapították, hogy a nyeregülés viszonylagosan nyitott kialakítása következtében az operáció utáni első hónapban a nyeregrész hajlamos a csontos ágyából kivándorolni vagy kiugrani. Ez a jelenség később már nem lép fel, mert akkorra a fém nyeregrész körül rendszerint sűrű szövettok képződik, amely sok esetben még el is csontosodik. Arra visszavezethetően, hogy a medencecsontnak viszonylag kicsi támasztófelülete vagy felfekvő felülete van a nyeregrészen, ritkábban az is előfordul még, hogy a nyeregrész a medencecsontban felfelé irányuló migrációs mozgást végez, vagy túlterhelés következtében a nyereg fölött eltörik a medencecsont.

Az említett szabadalmi dokumentumban javasolnak egy olyan, szintén a bevezetőben leírt tárgyi körbe tartozó nyeregprotézist is, amely a nyeregrész alatt, a nyeregrész és a csapos rész között egy gömbcsuklóval is rendelkezik (17. ábra), ami korlátozott mértékben a nyeregharánttengellyel szöget bezáró további tengelyek körüli rotációs mozgásokat is megenged, így a nyeregrész csapos részhez képesti rotációs mozgathatósága három szabadságfokú. Két csukló - nevezetesen egyfelől a gömbcsukló, másfelől pedig a nyitott kialakítású nyeregrészen a medencecsont mozgatható alátámasztása - egymás fölé helyezésének hátrányos következményeként megjelenik a nyeregrész instabilitása, ami a nyeregrész félrebillenésére vezethet, és ami miatt nem került sor ilyen megoldású nyeregprotézisek gyakorlati alkalmazására.

A fentiekből kiindulva a találmány feladata egy, a bevezetőben leírt tárgyi körbe tartozó olyan nyeregprotézis megalkotása, amely a nyeregrész instabilitását vagy félrebillenését megakadályozza, és egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a medencecsont nyeregrészből való kivándorlása vagy kiugrása és/vagy a nyeregrész medencecsontban való felfelé migrálása és/vagy a medencecsont nyeregrész fölötti törése ellen hathatós intézkedéseket lehessen tenni.

A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan nyeregprotézissel oldjuk meg, amelynél a nyeregrész csapos részhez képesti, a comb hajlításánál/nyújtásánál és/vagy abdukciójánál/addukciójánál előforduló rotációs mozgásai közül minimum egy mozgás a nyereg támasztófelülete fölött lévő elfordítási vagy elforgatási tengely körül történik. A találmány alapgondolata az, hogy nyeregrész ne saját maga alatt legyen elforgathatóan alátámasztva, mint a technika állásából ismert megoldásoknál, hanem a nyeregrész a támasztófelülete - vagyis a medencecsont nyeregrészben lévő felfekvő felülete - fölött legyen elfordithatóan felfüggesztve, miáltal a súlyerők medencecsontról nyeregrészre történő átterhelése a felfüggesztés alatt történik. Ily módon a testsúly egy részének protézisre nehezedésekor a nyeregrész a reá ható súlyerők irányának megfelelően mindig a legstabilabb helyzetbe fordul be; vagyis ki van zárva a félrebillenése, ugyanakkor az említett elforgatási vagy elfordítási tengely körüli elforgató vagy elfordító mozgások nincsenek hátrányosan érintve. A javasolt nyeregrészben történő felfüggesztéssel a combcsont elforgató és elfordító mozgásainak és a biztos erőátvitelnek meg vannak teremtve az előfeltételei. A nyeregrész felfelé migrálásának vagy a medencecsont törésének megakadályozása végett a nyeregnek minél szélesebbnek kell lennie, hogy nagy felületen történhessen a terhelés átadása. Ezenkívül a két nyeregszarv csak kevéssé divergálhat, hogy a nyereg a medencecsontban lévő teknőből ne tudjon kivándorolni vagy kiugrani. Mindkét konstrukciós javaslat - széles felfekvő felület és kevéssé divergáló nyeregszarvak - a technika állásából ismert nyeregprotéziseknél a medencecsont és a nyeregrész egymáshoz képesti mozgathatóságának beszűkülését vonná maga után. Ha nem akarunk lemondani a széles felfekvő felületről és a kevéssé divergáló nyeregszarvakról, a mozgathatóság beszűkülésének kompenzálása csak úgy lehetséges, ha a három szabadságfokú mozgást, amelyet a nyeregprotézisnek át kell vinnie, és amit tulajdonképpen csak gömbcsukló tenne lehetővé, nem a medencecsont és nyeregrész közötti tagolódási pontnál oldjuk meg, hanem áttelepítjük magának a protézisnek a konstrukciójába, mégpedig úgy, hogy a protézis ettől ne váljék instabillá.

Elvileg az is elképzelhető, hogy a comb hajlításához és nyújtásához, illetve abdukciójához és addukciójához szükséges elforgatási vagy elfordítási tengelyeknek csak az egyikét - előnyösen egy, az egymással szemben lévő nyeregszarvak közé eső elfordítási tengelyt telepítsük át magába a protézisbe, és a másikat hagyjuk a nyeregülés felületén, mégpedig előnyösen az egyik nyeregszarvtól a másik nyeregszarvig keresztben a nyeregülés fölött. Ezáltal egyfelől jelentősen meg lehetne növelni a támasztófelületet, amelyre a medencecsont a nyeregrészen felfekszik, hogy csökkenjen a felfelé migrálásnak és/vagy a medencecsont nyeregrész fölötti törésének a valószínűsége, másfelől le lehetne csökken2

HU 219 895 Β teni a nyeregszarvak divergálását, hogy jobban meg legyen vezetve a nyeregben a medencecsontnak egy peremrésze, és így csökkenjen a medencecsont nyeregülésből való posztoperatív kivándorlásának vagy kiugrásának a valószínűsége. A fenti konstrukció - elfordíthatóan alátámasztani a medencecsontot a nyeregrészben és elfordíthatóan felfüggeszteni a nyeregrészt a csapos részen - a két tengely lényegében véve egymásra merőleges helyzete esetén nagyon jó eredményt adna a láb mozgathatóságára mind hajlításnál/nyújtásnál, mind abdukciónál/addukciónál, valamint e két mozgás kombinációjánál, annak ellenére, hogy a nyereg szélesebb terhelésfelfevő felülete és kevésbé divergáló nyeregszarvai következtében beszűkül a mozgathatóság a nyereg és a medencecsont közötti kapcsolódásnál. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy magába a protézisbe csak azt az elfordítási tengelyt telepítjük át, amely az egyik nyeregszarvtól a másik nyeregszarvig keresztben a nyeregülés fölött helyezkedik el, míg az egymással szemben lévő nyeregszarvak közötti elfordítási tengelyt hagyjuk a nyeregülés felületén.

A fentiek ellenére a találmánynak egy előnyös kiviteli alakjában azt javasoljuk, hogy a kombinált hajlítás/nyújtás és abdukció/addukció megkövetelte mindkét elforgatási vagy elfordítási tengely a protézisbe legyen áthelyezve, mert így a terhelésfelvevő támasztófelület további növelését és/vagy a nyeregszarvak közötti nyeregülés további szűkítését lehet elérni a már említett előnyös konzekvenciákkal. Különösen előnyös megoldás a nyeregrész kardánfelfüggesztése, amelynél a nyeregrész előnyösen egy olyan gyűrűszegmensben van elfordíthatóan siklóágyazva, amely gyűrűszegmens ettől függetlenül maga is elforgathatóan csapágyazva van egy tartórész villájában. Egy ilyen kardánfelfüggesztés egyfelől kombinált hajlító/nyújtó és abdukciós/addukciós mozgások esetén megengedi a csapos rész és vele a comb két szabadságfokú és a nyeregrészhez képest viszonylag nagy térszögtartományú rotációs elfordítását; másfelől lehetővé teszi, hogy az operáció során a nyeregrészt a medencecsonttal olyan irányú alakos kapcsolatba hozzák, amely legjobban megfelel a páciens anatómiájának, például egy destruált medencecsontnak.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjánál a tartórész a villával együtt ezenkívül még a csapos részhez képest egy, lényegében véve a láb hossztengelyével egybeeső rotációs tengely körül is elforgatható, hogy a comb medencéhez képesti kifelé/befelé rotációja is lehetséges legyen, és a páciens lábának mozgathatósága minél nagyobb mértékben elérje a természetes csípőízület mozgathatóságát.

Annak ellenére, hogy maga a protézis három szabadságfokú mozgást lehetővé tesz, alapjában véve a medencecsont korlátozott mértékben még a nyeregrészben is elfordítható lehet, hogy a protézis konstrukciója által adott esetben korlátozott elfordítási szögek növelhetők legyenek. A medencecsont nyeregrészben való elfordíthatóságát például úgy lehet elérni, hogy a medencecsont között és a nyeregszarvak egymással szemben lévő belső felületei között nagyobb hézagot hagynak, és/vagy a belső teret határoló felületeket tükrösítik, hogy a csont ránövését megakadályozzák. Másfelől viszont így arra is mód van, hogy a medencecsontot alkalmas vezetékkel vagy a nyeregrészben való fixálással nagymértékben vagy totálisan mozgásképtelenné tegyék, hogy ezáltal a medencecsont nyeregrészből történő posztoperatív kivándorlását vagy kiugrását megakadályozzák.

A vezetéknek célszerű módon része lehet két egymással szemben lévő vezetőfelület, amelyek a medencecsont átellenes csontfelületeire felfekszenek, és amelyek össze vannak kötve a támasztófelület által, ami a medencecsontot a nyeregrészben alátámasztja. A vezeték előnyösen vályú alakúra van kiképezve, és lényegében véve U alakú keresztmetszete van; a vezetőfelületeket a nyeregszarvak egymás felé néző belső oldalai képezik.

Az is elképzelhető, hogy a nyerget a tényleges anatómiának megfelelően - esetleg természethű medencemodell elkészítése után - úgy alakítsák ki, hogy a belső felületei a medencecsontra mindenütt felfeküdjenek, és a nyereg felületeit olyanra képezzék ki, hogy azokra a csont rá tudjon nőni. Utóbbi esetben a fixálás előnyösen úgy történik, hogy egyenetlen csontránövési felületeket alakítanak ki a nyereghomyok medencecsontra felfekvő belső oldalain és/vagy a támasztófelületen, hogy a medencecsont és a nyeregrész között tartós kötés jöjjön létre. Alternatív megoldásként az is elképzelhető, hogy a medencecsontnak a támasztófelületre felfekvő és a vezetékbe belenyúló peremrészét csontcementtel vagy csavarokkal kötik bele a nyeregrészbe; utóbbi esetben a csavarokat célszerűen az egyik nyeregszarvon átmenő, a nyeregülés szemben lévő oldalán pedig azzal egytengelyű, belső menetes zsákfüratban végződő keresztfüratokba helyezik be.

Azért, hogy a protézis és a medencecsont közötti együttműködés során minél nagyobbak lehessenek az elfordulási szögek, a találmány egy előnyös kiviteli alakja esetén a kardánfelfüggesztés két elforgatási vagy elfordítási tengelyének egyike a nyeregülés hossztengelyével párhuzamosan, a nyeregrész két egymással szemben lévő nyeregszarva között van elhelyezve, előnyösen egy szimmetriasíkban, amely a nyeregrészt két félre osztja (mindkét félben egy-egy nyeregszarv), míg a másik elfordítási vagy elforgatási tengely előnyösen erre merőlegesen a két nyeregszarvon a nyeregülés hossztengelyére keresztben átmegy, és célszerűen ugyancsak a nyeregrésznek egy szimmetriasíkjába esik. Az elforgatási vagy elfordítási tengelyek előnyösen a nyeregrész súlypontján mennek át, vagy a súlypont fölött metszik egymást, hogy a nyeregrész önsúlyából eredő egyik vagy mindkét tengely körüli elforgató vagy elfordító mozgást el lehessen kerülni.

Elvileg a két elforgatási vagy elfordítási tengelynek és a rotációs tengelynek nem kell feltétlenül egy pontban és derékszögben metszenie egymást, hogy a kívánatos három szabadságfokú mozgathatóság létrejöjjön. A találmány egy további előnyös kiviteli alakja esetén mégis Descartes-rendszerű három tengelyt javasolunk, mert a láb elfordításakor és/vagy elforgatásakor a mozgásfolyamat ebben az esetben közelíti meg legjobban az anatómiai csípőízület természetes mozgásfolyamatát.

HU 219 895 Β

Azért, hogy a protézis nyeregrésze és a nyeregrész felfüggesztése minél kisebb méretű lehessen, egy további kiviteli alak esetén a nyeregrésznek a két elforgatási vagy elfordítási tengely körüli elfordíthatósága úgy van megoldva, hogy egy gyűrűszegmens a nyeregrész alsó oldalán kialakított és a gyűrűszegmenssel illeszkedő, ugyancsak gyűrű alakú, külső vezetőhoronyban elcsúsztathatóan siklóágyazva van, míg a két elforgatási vagy elfordítási tengely másikát egy forgócsapágy jelöli ki, amelyben a gyűrűszegmens a tartórész villájához képest elforgathatóan csapágyazva van. A két tengely - egyfelől a vezetőhorony által, másfelől a forgócsapágy által definiált tengely - célszerűen egymásra merőleges. A vezetőhorony előnyösen a nyeregülés hosszanti irányába eső elforgatási vagy elfordítási tengellyel koncentrikusan a nyeregrész gömbszerűen lekerekített külső felületébe van mélyítve, és célszerűen 270° és 300° tartományba eső szöget fog át, míg a gyűrűszegmens előnyösen mintegy 180°-ot fog át; így a középső helyzetéből kiindulva a nyeregrészhez képest mintegy 45° és 60° tartományba eső szöggel lehet elfordítani a gyűrűszegmenst.

A találmány szerinti nyeregprotézis előnyösen több, egymással oldhatóan összekapcsolt darabból áll, amelyek a következők: nyeregrész; a nyeregrész vezetőhornyában elcsúsztatható gyűrűszegmens; tartórész, amely a gyűrűszegmenst felfüggesztve tartó villával van ellátva; közdarab, amely a tartórész szárával a rotációs tengely körül elforgathatón össze van kapcsolva, és amellyel a páciensenként különböző anatómiai adottságokból és a nyeregrész különböző beépítési pozíciójából eredő hosszméreteltéréseket ki lehet egyenlíteni; valamint a csapos rész, amelyen a közdarab előnyösen mereven rögzítve van.

A továbbiakban a találmányt egy kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy találmány szerinti nyeregprotézis egy előnyös kiviteli alakjának elölnézete; a

2. ábra a nyeregprotézis tartórészének részben metszetben ábrázolt elölnézete; a

3. ábra a tartórész felülnézete; a

4. ábra a tartórész és a benne felfüggesztett nyeregrész oldalnézete; az

5. ábra a nyeregrész oldalnézete; a

6. ábra a nyeregrésznek az 5. ábrán bejelölt metszősík mentén felvett metszete.

Az 1. ábrán látható 2 nyeregprotézisnek lényegében véve két fő szerkezeti része van: egy 4 csapos rész, és egy kardánfelfuggesztésű 6 nyeregrész, amelynek kardánfelfüggesztése lényegében véve egy villa alakú 8 tartórészből és egy, a 8 tartórész 10 villájában elforgathatóan csapágyazott 12 gyűrűszegmensből áll. A 12 gyűrűszegmens a 6 nyeregrész alsó oldalán kialakított 14 vezetőhoronyban siklóágyazva van. A 2 nyeregprotézisnek ezenkívül része még egy, a 4 csapos részre ráhelyezett 16 közdarab, amelyen a 8 tartórész egy, a láb hossztengelyével lényegében véve egybeeső rotációs 18 tengely körül elforgathatóan csapágyazva van.

A 4 csapos rész lényegében véve a következő részeket foglalja magában: egy hosszú 20 csap; egy, a 20 csap felső végén lévő 22 váll; és a 16 közdarab rögzítésére egy csonka kúp alakú 24 rögzítőcsap, amely a 22 vállból ferdén felfelé kiáll. A 20 csap, a 22 váll és a 24 rögzítőcsap egymással szilárdan össze van kapcsolva egyetlen szerkezeti egységgé.

A 20 csapot a femur (combcsont) egy alkalmasan preparált velőűrcsatomájába (nincs ábrázolva) be lehet vezetni, és abba csontcementtel vagy - cement nélkül - sajtolóillesztéssel és csontránövési felületeket kialakítva bele lehet kötni. A 22 váll a 20 csap irányába néző sík 26 alsó oldalával a femur alkalmasan reszekált felső végére támaszkodik. A 20 csap a velőűrcsatoma görbületének megfelelően laterális irányban enyhén ívelt és a szabad vége irányában keskenyedik.

A 22 vállbán egy oldalsó 28 kihúzóüreg van kialakítva, amely megkönnyíti a velőűrcsatoma preparálása során kipróbálásra bevezetett 20 csap kihúzását. A 22 váll a 20 csappal ellentétes irányban felfelé keskenyedik, és egy lényegében véve henger alakú 30 középső részbe megy át, amelynek átmérője megegyezik a csonka kúp alakú 24 rögzítőcsap alsó, szélesebb végének átmérőjével.

A 22 vállal ellentétes irányban felfelé keskenyedő 24 rögzítőcsap 32 középtengelye egy laterális síkban van, és a rotációs 18 tengellyel mintegy 35°-os szöget zár be. A 24 rögzítőcsap szabad vége sík homlokfelületben végződik, amelyben a 24 rögzítőcsap 32 középtengelyével párhuzamos, attól excentrikusán eltolt 36 zsákfurat van kialakítva.

A 36 zsákfúrat feladata egy hengeres 38 csap befogadása. A 16 közdarabban a 24 rögzítőcsapot befogadó, annak csonka kúp alakját követő 42 üreg van kialakítva, és a hengeres 38 csap a 42 üreg belső 40 homlokfelületéből áll ki, és a 16 közdarabbal egy darabot képezve a 42 üreg fenekével össze van kapcsolva. A 36 zsákfurat és az abba kotyogásmentesen illeszkedő 38 csap együttesen elfordulás ellen biztosító szerkezeti részt képeznek, amely meggátolja, hogy aló közdarab a 4 csapos részen elforduljon.

A 16 közdarab konvexen legömbölyített külső felülettel bír, és van egy sík, felső 44 homlokfelülete, amely a rotációs 18 tengelyre merőleges, és amelyre a 8 tartórésznek egy komplementer alsó homlokfelülete támaszkodik. A 16 közdarab felső 44 homlokfelületéből felfelé kiáll egy hengeres 46 csap, amely a 8 tartórészben vele alkalmasan illesztve kialakított 48 csapágyfuratba a rotációs 18 tengely körül elforgathatón, de axiális irányban eltolhatatlanul belenyúlik. A 46 csapnak és a 8 tartórész hengeres 50 szárában lévő 48 csapágyfuratnak egymással határos palástfelületeiben megfelelő helyeken kerületi 52, 54 hornyok vannak kialakítva egymással szemben, amelyekbe egy 56 biztosítógyűrű van behelyezve. Az 56 biztosítógyűrű megakadályozza a 46 csap kihúzását (luxatio) a 48 csapágyfúratból, de egyáltalán nem gátolja a 8 tartórész és a 16 közdarab egymáshoz képesti kölcsönös elfordulását a rotációs 18 tengely körül, amely a kardánfelfüggesztés első elforgatási vagy elfordítási 18 tengelyét alkotja.

A 8 tartórész lényegében véve villa alakúra van kiképezve: a 10 villa két 58, 60 villaágból áll, amelyek

HU 219 895 Β egymással és az 50 szárral egyetlen szerkezeti egységgé össze vannak kapcsolva; mindkét 58, 60 villaág lényegében véve negyed körív alakú. Az 58, 60 villaágak lehetnek négyzet szelvényűek, amint a 3. ábrán látható, vagy mint további kiviteli alakok lehetnek lekerekített élűek vagy határfelületűek is.

A két 58, 60 villaág szabad végein egy-egy 62, 64 csapágy van kialakítva a 12 gyűrűszegmens számára, amely függőlegesre irányítottságú rotációs 18 tengely esetén a 10 villával koncentrikus. A két 62, 64 csapágy forgástengelyei egy egyenesbe esnek, és a kardánfelfüggesztés második elforgatási vagy elfordítási 66 tengelyét alkotják.

Amint a 2. ábrán látható, mindkét 62, 64 csapágynak rendre része egy-egy 68 keresztfurat, amelyek az 58, 60 villaágak szabad végeiben vannak kialakítva, és amelyek a 12 gyűrűszegmensben velük szemben kialakított 70 menetes furatokkal egytengelyűek. A 70 menetes furatokba az elülső 74 menetes szakaszukkal egy-egy elforgó 72 csap van becsavarva; a 72 csapok a hátsó, hengeres szárukon az 58, illetve 60 villaág 68 keresztfüratában elfordíthatóan csapágyazva vannak. Becsavarás előtt a 70 menetes furatokba csekély mennyiségű biokompatibilis ragasztóanyagot lehet bevinni, hogy az elforgó 72 csapok ne tudjanak kicsavarodni a helyükről.

Az elforgó 72 csapoknak viszonylag széles 76 fejük van, ami egyfelől megkönnyíti a becsavarásukat, másfelől pedig a 76 fej felütközik a 68 keresztfurat gyűrű alakú 78 vállára, így a 12 gyűrűszegmens és a 10 villa között lényegében állandó értékű távolságot tart.

A 12 gyűrűszegmens a 10 villához hasonlóan 180°os kerületi szöget fog át, és a szabad végei egymással párhuzamosan éppúgy meg vannak kissé hosszabbítva, mint a 10 villa szabad végei, hogy a 62, 64 csapágyak kialakítására elegendő hely álljon rendelkezésre. Az elforgatási vagy elfordítási 66 tengely a 10 villa, illetve a 12 gyűrűszegmens által átfogott félkör alapját képező átmérőre esik.

Az egy darabként kialakított 6 nyeregrésznek van egy-egy egymással szemben lévő 80, 82 nyeregszarva, amelyek között egy vályú alakú 84 nyeregülés található; a 84 nyeregülés a medencecsont egy peremrésze számára (nincs ábrázolva) vezetéket képez. A 84 nyeregülés keresztmetszete lényegében véve U alakú, és a 80, 82 nyeregszarvak egymás felé néző, párhuzamos belső 86, 88 oldalai a medencecsont 84 nyeregülésbe benyúló peremrészének két átellenes oldalán lévő csontfelületei számára vezetőfelületeket képeznek. A vezetőfelületeket a 84 nyeregülés félhenger alakú 90 feneke összeköti egymással; a 90 fenék támasztófelületet képez, amelyre a 6 nyeregrészben a medencecsont felül. Attól függően, hogy a medencecsontot a 6 nyeregrészben mozgathatóan kell megvezetni vagy - ellenkezőleg fixálni kell, a vezetőfelületek és/vagy a támasztófelület tükrösített, a csont ránövését megakadályozó felületekként vagy pedig érdesített, a csont ránövését elősegítő felületekként vannak kialakítva.

A 6 nyeregrésznek lényegében véve gömbszerű külső alakja van, amely a 84 nyeregülés két homlokoldali végén egy-egy 92 homlokfelülettel (lásd 4. és 5. ábra) kissé el van lapítva. A 6 nyeregrész alsó oldalában és a 80, 82 nyeregszarvak átellenes külső oldalaiban van kialakítva a 12 gyűrűszegmens számára a gyűrű alakú 14 vezetőhorony, amely a vályú alakú 84 nyeregülés hosszanti irányára merőlegesen mintegy 270°-ot fog át, és a két végén sík 94 ütközőfelületekkel határolva van; a 94 ütközőfelületek a kardánfelfüggesztésnek a 80, 82 nyeregszarvak között elhelyezkedő harmadik elforgatási vagy elfordítási 96 tengelyéhez képest lényegében véve radiális irányúak. A 14 vezetőhorony és a 12 gyűrűszegmens szelvényei egymással illeszkednek, és a felületeik simák, így a 12 gyűrűszegmens csekély súrlódási ellenállással csúszik a 14 vezetőhoronyban. A 12 gyűrűszegmens vagy a 6 nyeregrész például polietilénanyagú bevonattal lehet ellátva (nincs ábrázolva), hogy az egymáson sikló felületek közötti súrlódás még kisebb legyen. Ha ez a bevonat kissé vastagabbra van kialakítva (például a 6 nyeregrész betétjeként), akkor egyben a 6 nyeregrész 12 gyűrűszegmensen való bepattanórögzítésére is fel lehet használni. Ez előnyösen úgy történik, hogy a 12 gyűrűszegmenst az ábrákon szemléltetett kiviteli alakhoz képest 180°-nál kissé nagyobb átfogású belső kerülettel készítik, így miközben a 6 nyeregrészt és 12 gyűrűszegmenst egymásba nyomják, a műanyag betét rugalmasan deformálódik, és a továbbiakban luxatio elleni biztosításként is szolgál, amely húzó igénybevétel esetén megakadályozza a 12 gyűrűszegmens kihúzódását a 6 nyeregrészből.

A 6 nyeregrész kardánfelfüggesztésének három elforgatási vagy elfordítási 18, 66, 96 tengelye közül kettő - nevezetesen a 6 nyeregrésznek és 12 gyűrűszegmensnek a 80,82 nyeregszarvak között a 84 nyeregülés hosszanti irányába eső elforgatási vagy elfordítási 96 tengelye, valamint a 80, 82 nyeregszarvakon átmenő, a 84 nyeregülés hosszanti irányára merőleges elforgatási vagy elfordítási 66 tengely - a 90 fenék képezte félhenger alakú támasztófelület fölött van, így függetlenül attól, hogy a testsúly a medencecsonttól a 2 nyeregprotézis közvetítésével milyen irányban van a lábnak átadva, a 6 nyeregrész a 2 csapos részhez képest mindig a lehető legstabilabb egyensúlyi helyzetébe fordul be, vagyis semmiképp sem tud félrebillenni.

Mindkét elforgatási vagy elfordítási 66,96 tengely a 6 nyeregrésznek egy-egy szimmetriasíkjában van, amelyek a 6 nyeregrészt a 84 nyeregülés közepén hosszanti irányban és arra merőlegesen két-két tükörszimmetrikus félre osztják. Ezenkívül a kardánfelfüggesztés három elforgatási vagy elfordítási 18, 66, 96 tengelye a 6 nyeregrész S súlypontjában metszi egymást, így bármilyen helyzetet vesz is fel a 6 nyeregrész, saját forgatónyomaték nem hat rá.

A 6 nyeregrész, a 12 gyűrűszegmens, a 8 tartórész, aló közdarab és a 4 csapos rész mind testbarát implantátumanyagból - például Co-Cr-Mo ötvözetből - van készítve, és mivel egymással oldhatóan vannak összekapcsolva, az egyes alkatrészeket többféle hosszméretben (méretsorozatban) készenlétben lehet tartani, és belőlük a páciens anatómiai adottságainak megfelelő 2 nyeregprotézist lehet összeállítani.

HU 219 895 Β

A 2 nyeregprotézissel végzett totális csípőízületoperáció esetén a destruált vagy megbetegedett csontrészek eltávolítása és a femur felső végének reszekálása után (utóbbival felfekvő felületet alakítanak ki a 4 csapos rész 22 vállának 26 alsó oldala számára) először is a femur velőűrcsatomáját a 4 csapos rész 20 csapjának befogadására alkalmasan preparálják. Utána előkészítik a medencecsontot: vagy a destruált vagy megbetegedett csontrészek korábbi reszekálása után megmaradt odaillő peremrészt, vagy pedig egy, a medencecsontban a 80, 82 nyeregszarvak egyike számára kialakított nyílás peremének egy részét olyanra formálják, hogy a 84 nyeregülés képezte vezetékkel jól illeszkedjék. Ezt követően kiválasztanak egy olyan hosszúságú 16 közdarabot, amely a 2 nyeregprotézis próbaszerű behelyezésekor a 4 csapos rész és a 8 tartórész közé - amely utóbbit előtte a 6 nyeregrésszel és a 12 gyűrűszegmenssel egyetlen szerkezeti egységgé összekapcsoltak - jól illik. Ezután a kiválasztott 16 közdarabot az 56 biztosítógyűrű segítségével elforgathatóan, de axiális irányban eltolhatatlanul összekapcsolják a 8 tartórésszel. Végül miután a 20 csapot belekötötték a femurba, és a 6 nyeregrészt rátolták a medencecsont preparált peremrészére, húzatják a lábat, és a csonka kúp alakú 24 rögzítőcsapot bevezetik a 42 üregbe úgy, hogy közben a hengeres 38 csap a 36 zsákfuratba becsússzon.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Nyeregprotézis totális csípőízület-pótlásra, amelynek része egy, femurba behelyezhető csapos rész, és része egy, a csapos résszel összekapcsolt nyeregrész, amely nyeregrész a csapos részhez képest minimum két szabadságfokú rotációs mozgásra képes, és a medencecsont valamelyik része számára támasztófelülettel ellátott nyeregüléssel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a nyeregrész (6) a csapos részhez (4) képest minimum egy, olyan elfordítási vagy elforgatás! tengely (66, 96) körüli rotációs mozgásra képes, amely elfordítási vagy elforgatási tengely (66, 96) a nyeregrész (6) támasztófelülete fölött van.
2. Az 1. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy az elforgatási vagy elfordítási tengely (66) a nyeregülés (84) hosszanti irányára merőlegesen a nyeregrésznek (6) két, egymással szemben lévő nyeregszarván (80,82) megy keresztül.
3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy az elforgatási vagy elfordítási tengely (96) két, egymással szemben lévő nyeregszarv (80, 82) között van, és a nyeregülés (84) hosszanti irányába esik.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy az elforgatási vagy elfordítási tengely (66, 96) a nyeregrésznek (6) legalább egyik szimmetriasíkjába esik.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy az elforgatási vagy elfordítási tengely (66, 96) a nyeregrész (6) súlypontján (S) megy át.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a nyeregrész (6) a csapos részhez (4) képest két különböző, olyan elfordítási vagy elforgatási tengely (66, 96) körüli rotációs mozgásra képes, amely elfordítási vagy elforgatási tengelyek (66, 96) a támasztófelület fölött vannak.
7. A 6. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a két elfordítási vagy elforgatási tengely (66, 96) körüli rotációs mozgások egymástól függetlenül mennek végbe.
8. A 6. vagy a 7. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a két elfordítási vagy elforgatási tengely (66, 96) egymást keresztezi.
9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a két elfordítási vagy elforgatási tengely (66, 96) vagy azok síkbeli vetületei egymást derékszögben metszik.
10. Az 1-8. igénypont bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a nyeregrész (6) a csapos részhez (4) képest három tengely (18, 66, 96) körül kardánosan elfordítható.
11. A 10. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a három tengelyt (18,66,96) a támasztófelület fölött lévő két elfordítási vagy elforgatási tengely (66, 96), valamint egy, lényegében véve a láb hosszirányába eső és a láb kifelé/befelé rotációját megengedő rotációs tengely (18) képezi.
12. A 10. vagy all. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a három tengely (18,66,96) egymást kölcsönösen derékszögben metszi.
13. A 10-12. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a nyeregrész (6) egy, a csapos résszel (4) összekapcsolt vagy összekapcsolható tartórészre (8) az elforgatási vagy elfordítási tengelyek (66,96) körüli rotációs mozgásra képesen fel van függesztve.
14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a tartórész (8) a csapos részhez (4) képest a rotációs tengely (18) körül elforgatható.
15. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a tartórésznek (8) része egy, a rotációs tengely (18) körül elforgatható szár (50) és egy villa (10), amely villa (10) a száron (50) túlnyúlik.
16. A 13-15. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy része egy gyűrűszegmens (12), amely a tartórészben (8) elfordíthatóan csapágyazva van, és a nyeregrésznek (6) egy gyűrű alakú vezetőhomyában (14) elcsúsztatható.
17. A 16. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a gyűrűszegmens (12) a két nyeregszarv (80, 82) közé eső elforgatási vagy elfordítási tengely (96) körüli elfordítás közben a gyűrű alakú vezetőhoronyban (14) elcsúszik.
18. A 16. vagy a 17. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a vezetőhorony (14) 260° és 310° tartományba eső, előnyösen 270° és 300° tartományba eső szöget átfogva, felfelé a nyeregrész (6) alsó oldalán túlnyúlik.

HU 219 895 Β
19. A 16-18. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a vezetőhorony (14) a nyeregrész (6) gömbszerűen lekerekített külső felületébe van mélyítve.
20. A 16-19. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a gyűrűszegmens (12) a vezetőhoronyban (14) elcsúsztathatóan rögzíthető.
21. A 16-20. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a gyűrűszegmens (12) 150° és 190° tartományba eső kerületi szöget fog át.
22. A 20. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a gyűrűszegmens (12) 150° és 180° tartományba eső kerületi szöget fog át, és a nyeregrész (6) a vezetőhomyával (14) a gyűrűszegmensre (12) szabadon rá van helyezve.
23. A 20. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a gyűrűszegmens (12) 180°-nál valamivel nagyobb kerületi szöget fog át, és a nyeregrész (6) vezetőhomyába (14) bepattintható.
24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzaljellemezve, hogy a nyeregrész (6) nyeregülése (84) a medencecsont számára vezetéket képez.
25. A 24. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a nyeregszarvak (80, 82) egymással szemben lévő belső felületei a medencecsont átellenes csontfelületei számára vezetőfelületeket képeznek.
26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a támasztófelületet a nyeregülés (84) konkávan ívelt feneke (90) képezi.
27. Az 1 -26. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a nyeregülés (84) vályú alakúra van kiképezve, és lényegében véve U alakú keresztmetszete van.
28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a támasztófelület félhengerszerűen kifelé domborodik.
29. A 23-28. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a vezetőfelületeknek és/vagy a támasztófelületnek legalább egy része tükrösítve van.
30. A 23-28. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a vezetőfelületeknek és/vagy a támasztófelületnek legalább egy része csontránövési felületként van kialakítva.
31. Az 1-30. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a nyeregrész (6), a gyűrűszegmens (12), a tartórész (8) és a csapos rész (4) egymással legalább részben oldhatóan össze van kapcsolva.
32. A 31. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a gyűrűszegmens (12) és a nyeregrész (6) között és/vagy a tartórész (8) és a csapos rész (4) között luxatio ellen biztosító szerkezeti rész van.
33. A 30. vagy a 32. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a csapos rész (4) és a tartórész (8) között egy közdarab (16) van.
34. A 33. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a tartórész (8) a közdarabbal (16) elforgathatóan, de axiális irányban eltolhatatlanul össze van kapcsolva.
35. A 33. vagy a 34. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a közdarab (16) egy felfelé kiálló csappal (46) van ellátva, amely egy, a tartórészben (8) lévő csapágyfúratba (48) belenyúlik.
36. A 35. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a csapágyfúrat (48) és a csap (46) palástfelületeiben egymással szembenéző kerületi hornyok (52, 54) vannak kialakítva, és a hornyokba (52, 54) egy biztosítógyűrű (56) van behelyezve.
37. A 30-36. igénypontok bármelyike szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy a csapos résznek (4) egy csonka kúp alakú rögzítőcsapja (24) számára a közdarabban (16) egy csonka kúp alakú üreg (42) kialakítva.
38. A 37. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy elfordulás ellen biztosító szerkezeti résszel van ellátva, amely a rögzítőcsapnak (24) az üregben (42) történő elfordulását megakadályozza.
39. A 38. igénypont szerinti nyeregprotézis, azzal jellemezve, hogy az elfordulás ellen biztosító szerkezeti rész magában foglal egy zsákfúratot (36), amely a rögzítőcsap (24) középtengelyétől (32), azzal párhuzamosan el van tolva, valamint magában foglal egy hengeres csapot (38), amely az üreg (42) középtengelyétől, azzal párhuzamosan ugyanolyan mértékben el van tolva, és a zsákfúratba (36) kotyogásmentesen illeszkedik.