HU217117B - Eljárás oktreotid-pamoát előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás az őktreőtid egy új sójának, az őktreőtid-pamőátnak az előállítására, amely só biőlógiailag lebőmló vagybiőkőmpatibilis pőlimerben rendkívüli stabilitása főlytán tartósankielégítő hatóanyag-plazmaszintet biztősító, nyújtőtt felszabadűlásúkészítménnyé főrmálható. A készítmény többek között a rákterápiábanalkalmazható. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás az oktreotid egy új sójának, az oktreotid-pamoátnak az előállítására. Az oktreotidpamoát biológiailag lebomló vagy biokompatibilis polimerekben, például a 2 265 311 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli és a 211 602 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett polimerben, mint mátrixban, rendkívüli stabilitása folytán tartósan kielégítő hatóanyag-plazmaszintet biztosító, nyújtott felszabadulású készítménnyé formálható.

Az EP 23 031 számú közzétételi irat számos szomatosztatin-oktapeptidet és sóját ismerteti, többek között oktreotidszármazékokat, sóikat és azok gyógyászati hatását.

Az embonsav (pamoesav) ugyancsak ismert [lásd Merck Index, 11. kiadás (1989), 6955].

A peptideket tartalmazó gyógyszerek orális vagy parenterális adagolás esetén gyakran a vérben biológiailag nehezen hozzáférhetőek, például metabolikus ínstabilitásuk folytán. Orális vagy nazális adagolás esetén ezenkívül gyakran gyengének mutatkozik a nyálkahártyán át való felszívódásuk. Alkalmazásukkor nehezen érhető el a terápiásán hatékony vérszint hosszabb időtartamon át való biztosítása.

A peptid hatóanyagoknak biológiailag lebomló polimerben lévő depót készítmény formájában, például mikrorészecske vagy implantátum formájában való parenterális adagolása lehetővé teszi a peptid hatóanyagnak az azt a biológiai közeg enzimatikus és hidrolitikus hatásától védő polimerből való, adott tartózkodási időt követő nyújtott felszabadulását.

A peptid hatóanyagot polimerben mikrorészecske vagy implantátum formájában tartalmazó ismert parenterális depót készítmények gyakorlatilag csak igen kevés esetben bírnak kielégítő peptidfelszabadulási profillal. Sajátos intézkedéseket kell tenni a terápiásán aktív hatóanyagvérszint biztosítására szükséges folyamatos peptidfelszabadulás elérésére, és kívánt esetben a hatóanyag szérumban való túl magas koncentrációjának, amely nem kívánt farmakológiai mellékhatásokkal jár, elkerülésére.

A peptid hatóanyag felszabadulási mintája számos tényezőtől függ, köztük például a peptid típusától, például attól, hogy a peptid szabad vagy egyéb, például só formában van-e jelen, amely vízben való oldhatóságát befolyásolja. Egy másik jelentős tényező a polimernek a lehetséges polimerek széles köréből való kiválasztása, a polimerek körét a szakirodalom ismerteti.

Napjainkig nem került a piacra parenterális adagolásra alkalmas, nyújtott hatású oktreotid készítmény, talán azért, mert nem sikerült olyan készítményt előállítani, amely kielégítő szérumszintprofillal bír.

*

a) (D) Phe-Cys-Phe-(D)Trp (generikus neve: oktreotid) *

b) (D) Phe-Cys-Tyr-(D)Trp *

c) (D) Phe-Cys-Tyr-(D)Trp

Az ilyen készítmény megvalósítása - egyéb, a polimerre vonatkozó követelmények kielégítése mellett - stabil, kielégítő hatóanyag-plazmaszintet nyújtó, biológiailag lebomló vagy biokompatibilis mátrixban stabil oktreotidszármazék biztosítását tette szükségessé.

Arra a felismerésre jutottunk, hogy az oktreotid egy új sója, a pamoátsó az ilyen készítményekben rendkívül stabil.

Ennek megfelelően a találmány tárgyát képezi az oktreotid-pamoát előállítása oktreotidnak vagy sójának embonsawal vagy reakcióképes származékával való reagáltatása útján.

A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy az oktreotid-pamoáttal a rászoruló személyt parenterálisan, például az előzőekben ismertetett depót készítmények alkalmazásával kezeljük. Különösen kiemeljük az akromegália és az emlőrák kezelését.

Az oktreotid a szomatosztatin-analógok körébe tartozó vegyület.

A szomatosztatin az alábbi képletnek megfelelő tetradekapeptid:

Ala-Gly-Cys-Lys-Asn-Phe-Phe-Trp

I I

Cys-Ser-Thr-Phe-Thr-Lys

Ezt a hormont a hipotalamusz-mirigy, valamint más szervek, például a gasztrointesztinális szakasz termelik, és közvetítik a GRF-vel együtt, lásd a hipofízis növekedési hormon felszabadulása neuroregulációját. A szomatosztatin azonkívül, hogy gátolja a növekedési hormonnak a hipofízisből való felszabadulását, hatásosan gátol számos rendszert, köztük a központi és perifériás idegrendszert, a gasztrointesztinális szakaszt és az erek sima izomzatát. Gátolja az inzulin- és glukagonfelszabadulást is.

A „szomatosztatin” megjelölésen annak analógjait és származékait is értjük. Származékokon és analógokon olyan egyenes láncú, áthidalt vagy gyűrűs polipeptideket értünk, amelyekből egy vagy több aminosavegység kimaradt és/vagy egy vagy több, más aminosavcsoporttal van helyettesítve, és/vagy egy vagy több funkciós csoportot egy vagy több más funkciós csoport helyettesít, és/vagy egy vagy több csoportot egy vagy néhány más izoszterikus csoport helyettesít. Általában a fenti megjelölés egy biológiailag aktív peptid minden olyan módosított származékát fedi, amely minőségileg hasonló hatással bír, mint a módosítatlan szomatosztatin peptid.

így a szomatosztatin-agonista analógjai hasznosak a természetes szomatosztatinnak fiziológiás funkciókat szabályozó hatásaiban való helyettesítésére. Előnyös ismert szomatosztatinok többek között az alábbiak:

* s-Thr-Cys-Thr-ol *

s-Va1-Cys-ThrNH₂ * s-Val-Cys-Tr pNH₂

HU217 117 Β * *

d) (D) Trp-Cys-Phe-(D)Trρ-Lys-Thr-Cys-ThrNH₂ * *

e) (D) Phe-Cys-Phe-(D)Trp-Lys-Thr-Cys-ThrNH₂ * *

f) 3-(2-naftil)-(D)Ala-Cys-Tyr-(D)Trp-Lys-Val-Cys-Th rNH₂ * *

g) (D) Phe-Cys-Tyr-(D)Trp-Lys-Va 1-Cys-β-Na 1-NH₂ * *

h) 3-(2-naftil)-Ala-Cys-Tyr-(D)Trp-Lys-Val-Cys^-Nal-NH₂ * *

i) (D) Phe-Cys-β-Na 1 -(D)Trp-Lys-Va1-Cys-Thr-NH₂ ahol az a)-i) vegyületek mindegyikében a *-gal jelölt aminosavak között híd van.

A találmány szerint a pamoátsót sóképzésnél szokásos módon, például emboesav (pamoesav) vagy reakcióképes származéka oktreotiddal, például szabad bázis formájú oktreotiddal való reagáltatásával állítjuk elő. A reagáltatást végezhetjük poláris oldószerben, például szobahőmérsékleten.

A találmány szerint előállított vegyületet tartalmazó készítmények depót formában, például injektálható mikrogömböcskék vagy implantátumok formájában alkalmazhatók.

A készítmények szokásos módon adagolhatok, például szubkután vagy intamuszkuláris injekció formájában, a készítményben lévő hatóanyagra ismert indikáció szerint.

Az oktreotid-pamoát-hatóanyagot tartalmazó, elnyújtott hatású készítmények minden, az oktreotidra vagy származékára ismert indikáció szerint adagolhatok, például a 2199 829 A számú szabadalmi leírásban ismertetettek szerint, valamint akromegália és emlőrák esetében.

A találmány szerint előállított mikrorészecskék átmérője 1 és 250 μ közötti, előnyösen 10-200 μ, különösen előnyösen 10-130 μ, például 10-90 μ. Az implantátumok lehetnek például 1-10 mm³ méretűek. A hatóanyag mennyisége, azaz a készítményben jelen lévő peptid mennyisége függ a kívánt napi felszabadulási dózistól, és így a kapszulázó polimer biológiai lebomlási sebességétől. A peptid pontos mennyisége biológiai hozzáférhetőségi próbákkal határozható meg. A készítmények peptidtartalma legalább 0,2 tömeg%, előnyösen 0,5-20 tömeg%, még előnyösebben 2,0-10 tömeg%, különösen előnyösen 3,0-6 tömeg% a polimer mátrixra vonatkoztatva.

A peptid mikrorészecskéből való felszabadulásának időtartama 1-2 hét és 2 hónap közötti.

Célszerűen az elnyújtott hatású készítmény szomatosztatint, például oktreotidot tartalmaz biológiailag lebontható, biokompatiblis polimer hordozóanyagban, amely patkánynak szubkután, 10 mg/testtömeg-kg dózisban adagolva legalább 0,3 ng/ml, előnyösen 20 ng/ml alatti szérumplazmaszintet hoz létre, és ezt a szintet célszerűen 60 napon át tartja.

Más megoldás szerint az elnyújtott felszabadulású készítmény szomatosztatint, például oktreotidot tartalmaz biológiailag lebomló, biokompatibilis polimer hordozóban, a készítmény nyúlnak intramuszkulárisan 5 mg/testtömeg-kg dózisban adagolva legalább 0,3 ng/ml szomatosztatin-koncentrációt hoz létre 50 napos időtartamon át, célszerűen a koncentráció legfeljebb 20 ng/ml.

Az előállított szomatosztatin-, például oktreotidtartalmú depót készítmények további előnyös tulajdonságai az előállítási eljárástól függőek:

Fáziselválasztásos eljárás

Nyúl 5 mg szomatosztatin/kg, intramuszkulárisan visszatartás (0-42 nap) 76% átlagos plazmaszint (cp, ideális) (0-42 nap) 4 ng/ml

AUC (0-42 nap) 170 ng/ml χ nap

Porlasztva szárításos eljárás

Patkány, 10 mg szomatosztatin/kg, szubkután visszatartás (0-42 nap) átlagos plazmaszint (cp, ideális) (0-42 nap)

AUC (0-42 nap) >75%

4-6 ng/ml 170-210 ng/ml χ nap

Nyúl, 5 mg szomatosztatin/kg, intramuszkulárisan visszatartás (0-43 nap) >75% átlagos plazmaszint (cp, ideális) (0-43 nap)

AUC (0-43 nap)

Hármas emulziós eljárás

Patkány, 10 mg szomatosztatin/kg, szubkután

4-6 ng/ml 200-240 ng/ml χ nap (0-42 nap) >75%

4-6,5 ng/ml 170-230 ng/ml χ nap visszatartás átlagos plazmaszint (cp, ideális) (0-42 nap)

AUC (0-42 nap)

Nyúl, 5 mg szomatosztatin/kg, intramuszkulárisan visszatartás (0-42/43 nap) >74% átlagos plazmaszint (cp, ideális) (0-42/43 nap) 3,5-6,5 ng/ml AUC (0-42/43 nap) 160-270 ng/ml χ nap

A találmány szerinti eljárással előállított oktreotidpamoát-tartalmú készítmények tulajdonságai az alábbiak:

1. a visszatartás legalább 70%, előnyösen legalább 74%, például legalább 75%, 80%, 88% vagy legalább 89% egy 0-42 vagy 43 napos időtartamon át, és/vagy

2. az átlagos plazmaszint (C_p ideális) 2,5-6,5 ng/ml, előnyösen 4-6,5 ng/ml egy 0-42 napos időtartamon át patkányban 10 mg szomatosztatin szubkután beadása esetén, és/vagy az átlagos plazmaszint

HU217 117 Β

3,5-6,5, például 4-6,5 ng/ml egy 0-42 vagy napos időtartamon át nyálban, 5 mg szomatosztatin intramuszkuláris beadása esetén, és/vagy

3. az AUC-érték egy 0-42 napos időtartamon át legalább 160 ng/ml χ nap, előnyösen 170-230 ng/ml χ nap patkánynál, 10 mg szomatosztatin szubkután beadása esetén, és/vagy az AUC-érték 0-42 vagy 43 napos időtartam alatt legalább 160 ng/ml χ nap, előnyösen 180-275 ng/ml χ nap, például 200-275 ng/ml χ nap nyúlnál 5 mg szomatosztatin intramuszkuláris beadása esetén.

Az elnyújtott hatású készítmények előzőekben ismertetett mennyiségi jellemzésére F. Nimmerfall és J. Rosenthaler [Intem. J. Pharmaceut. 32, 1-6 (1986)] területdeviációs (AD) módszerét alkalmazzuk.

Röviden, az AD-módszer lényege, hogy a kísérleti plazmaprofilnak az ideális plazmaprofiltól való területi eltérését számítják, ahol az ideális profil egy konstans átlagos plazmaszint (C_p ideális)> amelyet úgy nyernek, hogy a kísérleti plazmaszint-idő görbe (AUC) alatti területet azonos területű téglalappá alakítjuk. A százalékos területi eltérésből (az AUC-re vonatkoztatva) számítják a százalékos visszatartást a következő módon:

% visszatartás= 100 χ (1 - AD/AUC)

Ezzel az eljárással egy előre megjelölt időtartam teljes mért plazmaprofiiját egyetlen numerikus indexszel jellemzik.

A Proc. Natl. Acad. Sci. USA 85 (1988) 5688-5692. szakirodalmi helyen a 4. ábrán bemutatják a * *

D-Phe-Cys-Tyr-D-Trp-Lys-Val-Cys-Trp-NH₂ képletű szomatosztatin-analóg oktapeptid plazmaszintprofilját patkányokon.

Nem tudunk azonban egyértelmű összehasonlítást tenni a fenti profil és a találmány szerinti eljárással előállított készítmény patkányban mért profilja között, mivel a plazmaszintprofil más adagolási eljáráson (intramuszkuláris injekció) alapszik, és ami még fontosabb, a mikrokapszulák hatóanyag-tartalma (2 és 6% közötti) megjelölése nem pontos (25-50 mg-os mikrokapszularészletek 30 napon át, de a meghatározást legalább 45 napon át végzik). Továbbá, nem ismertetik pontosan az alkalmazott poli(Dl-laktid-koglikolid)-ot.

így a fenti közlemény közlési értéke túl alacsony ahhoz, hogy a találmánnyal ütköző prepublikációnak lenne tekinthető.

A következőkben a találmányt példákban mutatjuk be.

A polimerek molekulatömege (M_w) átlagos molekulatömeget jelent, amelyet polisztirol standard alkalmazásával, GLPC-eljárással határoztunk meg.

1. példa

Oktreotid-pamoát előállítása

10,19 g, 10 mmol oktreotid szabad bázist és 3,88 g, 10 mmol embonsavat 1 liter 1:1 arányú víz-dioxán elegyben oldunk. Az elegyet szüljük, majd liofilizáljuk. Oktreotid-pamoát-hidrátot nyerünk sárga por formájában.

[ct]²D°=+7,5° (c=0,35, DMF)

Faktor=l,4, ahol a faktor jelentése: a liofilizátum tömege/a benne lévő oktreotid tömege.

A pamoátsót a 2265 311 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli, illetve a 211 602 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett polimerben mint mátrixban alkalmazva kiváló stabilitású készítményeket nyerünk.

2. példa g poli(D,L-laktid-koglikolid) glükózt (M_w=45000, 55/45 mólarány, előállítása a 2145422 B számú nagybritanniai szabadalmi leírásban ismertetett eljárással, polidiszperzitása mintegy 1,7; 0,2% glükózból előállítva) 25 ml etil-acetátban oldunk mágneses keverővei való keverés közben, majd 3 ml metanolban oldott 75 mg oktreotidot adunk hozzá. A polimer-peptid elegyhez 25 ml szilikonolajat (Dow 360 Medical Fluid, 1000 cs) adunk. A kapott elegyet 400 ml heptánt, 100 ml pH=4-es foszfátpuffert, 40 ml Dow 360 Medical Fluid, 350 cs és 2 ml Span 80-t (emulgeálószer) tartalmazó kevert emulzióhoz adjuk. A keverést legalább 10 percig folytatjuk. A kapott mikrorészecskéket vákuumszűréssel kinyeijük, és éjszakán át vákuum-szárítószekrényben szárítjuk. A kapott mikrorészecskéknek legalább 80%-a a 10-40 μ mérettartományba esik.

A mikrorészecskéket hordozóanyagban szuszpendáljuk és 4 mg oktreotid dózisban intramuszkulárisan fehér új-zélandi nyulaknak adjuk be. A nyulakból időszakonként vérmintákat veszünk, az ezekből RIA-eljárással mért plazmaszint 21 napon át 0,5-2 ng/ml értékű.

3. példa g poli(D,L-laktid-koglikolid)-glükózt (50:50 mólarányú, M_w=46000, előállítása a 2145422 B számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett módon, polidiszperzitása mintegy 1,7:0,2% glükózból előállítva) 10 ml metilén-kloridban oldunk mágneses keverővei való keverés mellett, majd az oldathoz 0,133 ml metanolban oldott 75 mg oktreotidot adunk. Az elegyet intenzíven keveijük, például 20 000 fordulat/perc fordulatszám mellett 1 percen át Ultra-Turax készülékben, így a polimeroldatban szuszpendált, igen apró oktreotid kristályokat nyerünk.

A szuszpenziót nagy sebességgel porlasztjuk (Niro atomizáló), és a kis cseppeket meleg levegő áramában szárítjuk, így mikrorészecskéket nyerünk. A mikrorészecskéket „ciklon”-ban gyűjtjük, és éjszakán át vákuum-szárítószekrényben szobahőmérsékleten szárítjuk.

A mikrorészecskéket 1/15 mol/l-es, pH=4,0 értékű acetátpufferrel 5 percig mossuk, majd szobahőmérsékleten vákuum-szárítószekrényben ismét megszárítjuk. 72 óra múlva a mikrorészecskéket finom termékké szitáljuk (0,125 mm szemcseméret).

A mikrorészecskéket hordozóanyagban szuszpendáljuk és 5 mg/kg oktreotiddózisban intramuszkulárisan, fehér nyulaknak (csincsilla-korcs) és 10 mg/kg dózisban szubkután, hím patkányoknak adjuk be. Időszakonként az állatoktól vérmintákat veszünk; a mintákból RIA-eljárással meghatározott vérszintek nyúlnál (5 mg

HU217 117 Β dózis) 0,3-10,0 ng/ml, patkánynál 0,5-7,0 ng/ml 42 napon át.

4. példa

A 3. példában leírt módon porlasztva szárítással mikrorészecskéket készítünk, azzal az eltéréssel, hogy az oktreotidot metanol alkalmazása nélkül, közvetlenül a polimeroldatban szuszpendáljuk.

A kapott mikrorészecskéket hordozóanyagban szuszpendáljuk, és 10 mg oktreotid/kg dózisban szubkután, hím patkányoknak adjuk be. Időszakonként vérmintákat veszünk, a mintákból RIA-eljárással mért plazmaszintek 42 napon át 0,5-10,0 ng/ml értékűek.

5. példa g poli(D,L-laktid-koglikolid)glükózt (M_w=46000, 50:50 mólarány, előállítása a 2145422 B számú nagybritanniai szabadalmi leírásban ismertetett módon, polidiszperzitása mintegy 1,7; 0,2% glükózból előállítva) 2,5 ml metilén-kloridban oldunk, majd 0,125 ml ionmentes vízben oldott 75 mg oktreotidot adunk hozzá. Az elegyet Ultra-Turax készülékkel 1 percig, 20 000 fordulat/perc mellett intenzíven keveijük (belső v/o fázis).

g zselatin A-t 200 ml ionmentes vízben 50 °C hőmérsékleten oldunk, majd az oldatot 20 °C hőmérsékletre hűtjük (külső v fázis). A v/o és a v fázist intenzíven elegyítjük. Ezáltal a belső v/o fázis kis cseppecskékre különül el, amelyek a külső v fázisban homogénen diszpergálódnak. A kapott hármas emulziót 1 órán át lassan keveijük. Ezután a metilén-kloridot lepároljuk róla és a belső fázis kis cseppecskéiből megkeményítjük a mikrokapszulákat. A mikrorészecskék leülepedése után a felülúszót leszívatjuk, a mikrorészecskéket vákuumszűréssel kinyerjük, majd a zselatin eltávolítására vízzel öblítjük. Szárítás, szitálás, mosás, majd ismételt szárítás után - amelyeket a 4. példában leírt módon végzünk - nyerjük a mikrorészecskéket.

A mikrorészecskéket hordozóanyagban szuszpendáljuk és 5 mg/kg oktreotiddózisban intramuszkulárisan, fehér nyulaknak (csincsilla-korcs), és 10 mg/kg dózisban szubkután, hím patkányoknak adjuk be. Az állatoktól időszakosan vérmintát veszünk; a RIA-eljárással mért plazmaszintek nyúlnál 85 mg dózis) 0,3-15 ng/ml, patkánynál 0,5-8,0 ng/ml értékűek 42 napon át.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás oktreotid-pamoát előállítására, azzal jellemezve, hogy az oktreotidot vagy sóját embonsawal vagy reakcióképes származékával reagáltatjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oktreotidot embonsawal reagáltatunk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reagáltatást poláris oldószerben végezzük.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reagáltatást víz és dioxán elegyében végezzük.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reagáltatást szobahőmérsékleten végezzük.
6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kapott terméket liofilizáljuk.