HU216758B - Rögzítőeszköz - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya rögzítőeszköz, amelynek alaptagja (1), köztagja (9)és ellendarabja (12) van, ahől az alaptagnak (1) menete (3),hengerestől eltérő alakú feje (15) és legalább egy, első n őmatékátadófelülete van, tővábbá a köztagnak (9) legalább egy átmenő fűrata (13)és legalább egy, az első nyőmatékátadó felülettel főrgászáróan együttműködő másődik nyőmatékátadó felülete (10) van. A találmány szerintirögzítőeszköz különlegessége, hőgy az ellendarabnak (12) körtől eltérőalakú, az alaptag (1) fejének (15) átdűgását meghatárőzőttszöghelyzetben megengedő kiműnkálása van, és az laptagőn (1) a menet(3) tengelyére merőlegesen berűgózó rűgóelem (5) van elhelyezve,amelynek radiálisan kilazítőtt állapőtában a külső kőntúrja legalábbrészben túlnyúlik a kiműnkálás peremén. ŕ

Description

A találmány tárgya rögzítőeszköz. A találmány szerinti rögzítőeszköznek alaptagja, köztagja és ellendarabja van, ahol az alaptagnak menete, hengerestől eltérő alakú feje, és legalább egy, első nyomatékátadó felülete van, továbbá a köztagnak legalább egy átmenőfurata és legalább egy, az első nyomatékátadó felülettel forgászáróan együtt működő második nyomatékátadó felülete van.

Ismert a CH-S 597450 számú iratból egy olyan szerelési rendszer, amelynek rögzítősínként kialakított ellendarabja van. Ez az ellendarab egy szögletes keresztmetszetű üreges profilidom, és legalább egy, hosszanti irányban futó, résszerű kimunkálása vagy nyílása van, amelybe egy vagy több rögzítőeszközt lehet behelyezni. A résszerű kimunkálás vagy nyílás szélességét két szár szabad vége korlátozza.

A rögzítősínnek a rögzítőeszközök tengelyirányú rögzítéséhez reteszelőhomyai vannak. A rögzítőeszköznek hengerestől eltérő alakú fejjel ellátott alaptagja van, továbbá köztagja és rögzítőeleme. A rögzítőelemmel az alaptagot és a köztagot egymásnak lehet feszíteni. Az ilyen rögzítőelem rögzítéséhez a rögzítősínen az alaptagot a résszerű nyílásba helyezik, és 90 fokkal elforgatják úgy, hogy a hengerestől eltérő alakú fej a rögzítősín belsejében marad, és a szerkezet két szárának belső oldalánál megakad. A rögzítősín például egy fedélen is elhelyezhető úgy, hogy a résszerű nyílás lefelé néz.

Ennél az ismert megoldásnál a rögzítőeszköz csak akkor van kiesésbiztosan a rögzítősínbe helyezve, ha az alaptag el van forgatva. így ennél az ismert rögzítőeszköznél az alaptagot legalább részben el kell forgatni ahhoz, hogy az alaptag hengerestől eltérő alakú feje a szerkezet szárának belső oldalában megakadjon.

A felhasználástól függően szükség lehet arra, hogy a rögzítőeszközt eltolhatóan lehessen kialakítani a például rögzítősínként kialakított ellendarabhoz képest. Az ismert rögzítőeszközök nem mozdíthatóak el a rögzítősínhez történő hozzászorítás után, mivel az alaptag egy része beleér a rögzítősín reteszelőhomyaiba.

A találmány elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan rögzítőeszközt alakítsunk ki, amelynél a rögzítőeszközt úgy lehet az ellendarab kimunkálásában elhelyezni, hogy az biztosítva legyen kiesés ellen, még az alaptag elfordítása előtt.

A találmány értelmében a fenti feladatot olyan, a bevezetésben leírt típusú rögzítőeszközzel oldjuk meg, amelynél az ellendarabnak körtől eltérő alakú, az alaptag fejének átdugását meghatározott szöghelyzetben megengedő kimunkálása van, és az alaptagon a menet tengelyére merőlegesen berugózó rugóelem van elhelyezve, amelynek radiálisán kilazított külső kontúrja legalább részben túlnyúlik a kimunkálás peremén.

Az ilyen, radiálisán berugózó rugóelemmel a rögzítőelemmel ideiglenes jellegű rögzítéssel lehet elhelyezni az ellendarab kimunkálásában, anélkül, hogy el kellene fordítani az alaptagot.

Előnyösen a rugóelem az alaptag feje és a köztag között van elhelyezve. Az ilyen konstrukciójú rögzítőeszköz lehetővé teszi, hogy azt úgy helyezzük el az ellendarabon, hogy a hengerestől eltérő alakú fej ne nyúljon az ellendarab mögé.

Célszerű, ha a rugóelem a menet tengelyével párhuzamosan rugózóan van kialakítva. így lehetséges a komplett rögzítőeszközt tengelyirányban előfeszíteni a végleges helyzetben.

Abból a célból, hogy az alaptagot a köztag segítségével is el lehessen forgatni kerületi irányban, előnyös, ha az alaptag forgásbiztosan van összekötve a köztaggal. A forgásbiztos összeköttetést a rugóelemmel lehet megvalósítani.

Ezért célszerűen a rugóelemnek az alaptag és a köztag nyomatékátadó felületeivel együtt működő nyomatékátadó felületei vannak. Előnyösen a nyomatékátadó felületeket csapok és átmenőnyílások alkotják. Az átmenőnyílások átmérője megfelelően nagyobb, mint a csapok átmérője. A csapokat bele lehet nyomni az átmenőnyílásokba, és így az alaptag a rugóelemen keresztül tengelyirányban szilárdan és forgásbiztosan össze van kötve a köztaggal.

Előnyösen az ellendarab rögzítősínként van kialakítva, amely lényegében szögletes, C alakú üreges profil, amelynek résszerű nyílásként kialakított kimunkálása van. A nyílás szélességét kettő, egymással párhuzamosan futó, az üreges profil belsejébe benyúló szár korlátozza. A rögzítőeszközt a rugóelem segítségével becsappanóan lehet elhelyezni. Ebben az ideiglenesen felszerelt helyzetben a rögzítőeszközt el lehet tolni az ellendarabhoz képest.

A rögzítőeszköz stabil rögzítéséhez egy adott helyen a rögzítősínen csupán az alaptagot kell 90 fokkal elfordítani kerületi irányban, és ezután a hengerestől eltérő alakú fej nekiszorítható az ellendarabnak, az alaptagot és a köztagot valamilyen rögzítőelemmel összehúzva.

Az ilyen rögzítőeszközök különösen csővezetékek szerelésénél használhatók, ahol a csővezetékeket megfelelő csőbilincsekkel fogják meg. A csőbilincsek egy menetes rúddal kapcsolódnak a rögzítőeszközökhöz. A menetes rudak rögzítéséhez azokat keresztül kell dugni a köztag központi nyílásán, és be kell csavarozni az alaptag belső csavarmenetébe. A menetes rúdon elhelyezett ellenanyával az alaptagot és a köztagot össze lehet szorítani.

Célszerűen az ellendarab egy építőelem, amelynek körtől eltérő alakú nyílása van, amelybe a rögzítőeszközt becsappanóan, ideiglenesen rögzíteni lehet. A rögzítőelemmel ellátott ellendarabot így egy kézzel, egy szerelési egységként lehet felszerelni, például egy rögzítősínen. Amennyiben a rögzítőelem és az ellendarab a rögzítősín megfelelő helyén van, akkor a rögzítőelem köztagját egy kézzel el lehet forgatni 90 fokkal, így az alaptag túlnyúlik a rögzítősín szárán.

Abból a célból, hogy az ellendarab véletlenül ne forduljon el a rögzítőeszközhöz képest, előnyösen a köztagnak legalább egy, az ellendarab forgásbiztosítására szolgáló, az ellendarab kimunkálásával együtt működő kiemelkedése van.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzokon bemutatott, célszerű példaképpeni kiviteli alakok segítségével részletesebben is ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti rögzítőeszköz robbantott ábrája, a

HU 216 758 Β

2. ábra az 1. ábra szerinti, egy ellendarabbal összekötött rögzítőeszköz oldalnézete, a

3. ábra egy további, találmány szerinti rögzítőeszköz robbantott ábrája, a

4. ábra a 3. ábra szerinti, egy építőelemként kialakított ellendarabbal összekötött rögzítőeszköz oldalnézete.

Az 1. és 2. ábra egy rögzítőeszközt mutat be, amelynek 1 alaptagja, 9 köztagja és 5 rugóeleme van, és az rugóelem az 1 alaptag és a 9 köztag között van elhelyezve. A rögzítőeszköz 1 alaptagjának kalapácsszerű, a hengerestől eltérő alakú 15 feje van, továbbá belső menetként kialakított 3 menete és kettő, egymással párhuzamosan futó 2 fogprofilja. A 9 köztagnak központosán elhelyezett 13 átmenőfurata van, amelynek az átmérője nagyobb, mint az 1 alaptag belső menetének külső átmérője. Továbbá a 9 köztagnak kettő, egymással szemben átlósan elhelyezett 10 nyomatékátadó felülete van, jelen esetben átmenőnyílásként kialakítva.

Az 5 rugóelemnek az a tulajdonsága, hogy radiálisán és axiálisan is képes rugózni. Az 5 rugóelemen nyomatékátadó felületek vannak, jelen esetben csapok alakjában, amelyek egy 8 ütközőgyűrűn vannak elhelyezve, szintén egymással szemben, átlósan, és a 8 ütközőgyűrű síkjából úgy kiemelkedve, hogy a 9 köztag, 10 nyomatékátadó felületeiként ható átmenőnyílásokkal együtt működhessenek. A csapok átmérője megfelelően kisebb, mint az átmenőnyílások átmérője. A 8 ütközőgyűrű a 9 köztagnak nekifekszik.

Ez a rögzítőeszköz például csővezetékek rögzítésére szolgál, amelyeket lényegében C alakú rögzítősínként kialakított 12 ellendarabhoz rögzítenek. Az ellendarab szögletes keresztmetszetű üreges profilból áll, amelynek hosszanti irányban futó, résszerű nyílásként kiképzett kimunkálása van, és amelybe a rögzítőeszköz behelyezhető. A résszerű nyílás szélességét kettő 16 szár korlátozza, amelyek szabad végei egymással párhuzamosan vissza vannak hajtva az üreges profil belsejébe. A 16 szárak végei az üreges profilnak a résszerű nyílással szemközti oldala felé mutatnak. A 16 szárak szabad végein fogprofil van. Ehhez a fogprofilhoz illeszkedő 2 fogprofil van az 1 alaptag hengerestől eltérő alakú fején kialakítva, mégpedig azon az oldalon, amelyik a szár szabad végeihez ér hozzá.

Az 1 alaptag tengelyirányú rugalmas rögzítéséről a 9 köztagon az 5 rugóelem 7 tartófelülete gondoskodik. A 7 tartófelület a lényegében radiálisán berugózó 11 összekötő tagon keresztül csatlakozik a 8 ütközőgyűrűhöz. All összekötő tag külső kontúrja terheletlen állapotban valamivel nagyobb, mint amekkora a 14 kimunkálás szélessége, vagyis a rögzítősín két 16 szára közötti távolság. A rögzítőeszköznek a rögzítősínbe történő behelyezése során a rögzítőeszköz becsappanóan rögzítődik, a 11 összekötő tag rugózó mozgása miatt.

A 2. ábrán látható, hogy a 9 köztag felfekszik a rögzítősín külső oldalán, és az 1 alaptag 2 fogprofilja belekapaszkodik a rögzítősín fogprofiljába. Az 5 rugóelem 7 tartófelülete felfekszik az 1 alaptagra, és előfeszített állapotban van.

Amikor a rögzítőeszközt a rögzítősín résszerű nyílásába helyezik és 90 fokkal elforgatják, akkor az alaptagon kiképzett 17 bevezetőlapolások hozzáérnek az üreges profil belsejébe benyúló 16 szárakhoz. A 17 bevezetőlapolások hatására az 1 alaptag és a 9 köztag tengelyirányban elmozdul egymástól, és ezáltal az 5 rugóelem előfeszített állapotba kerül. Amikor az 1 alaptag olyan helyzetbe kerül, hogy az 1 alaptag fogprofilja belekapaszkodik a rögzítősín fogprofiljába, akkor az alaptag az ellenkező irányba, a köztag felé mozdul el a 16 szárakig, legalább a fogak magasságának megfelelő mértékben. Ebben a helyzetben az 5 rugóelem még mindig tengelyirányban feszített helyzetben van.

A 3. és 4. ábrákon bemutatott rögzítőeszköz egy 21 alaptagból, 29 köztagból és 27 rugóelemből áll, ahol a 27 rugóelem szintén a 21 alaptag és a 29 köztag között van elhelyezve.

A rögzítőeszköz egy építőelemként kialakított 39 ellendarabhoz csatlakozik, amely a lényegében C alakú 32 rögzítősínhez van rögzítve. A 32 rögzítősín szögletes keresztmetszetű üreges profilból áll, amelynek hosszanti irányban futó, résszerű 34 nyílása van, és amelybe a rögzítőeszköz behelyezhető. A résszerű 34 nyílás szélességét kettő 36 szár korlátozza, amelyek szabad végei egymással párhuzamosan vissza vannak hajtva az üreges profil belsejébe. A 36 szárak végei az üreges profilnak a résszerű 34 nyílással szemközti oldala felé mutatnak.

A 36 szárak szabad végein fogprofil van. Ehhez a fogprofilhoz illeszkedő 22 fogprofil van az 21 alaptag hengerestől eltérő alakú 35 fején kialakítva.

Ezenkívül a 21 alaptagnak 23 menete és kettő, egymással szemben átlósan elhelyezett 24 nyomatékátadó felületei vannak, amelyek itt átmenőnyílások.

A 29 köztagnak központosán elhelyezett 33 átmenőfurata van, amelynek az átmérője nagyobb, mint a 21 alaptag belső 23 menetének külső átmérője. Továbbá a 29 köztagnak kettő, egymással szemben átlósan elhelyezett 30 nyomatékátadó felülete van, jelen esetben átmenőnyílásként kialakítva. Továbbá a 29 köztagon kettő, egymással szemben elhelyezett, kiálló peremszerű 28 kiemelkedés van, amelyek a 39 ellendarabba beakaszkodnak, és biztosítják a 39 ellendarabot a 32 rögzítősínhez képest történő elfordulás ellen.

A 27 rugóelemnek szintén központosán elhelyezett átmenőfurata van, amelynek az átmérője nagyobb, mint a 21 alaptag belső 23 menetének külső átmérője. A 27 rugóelemnek további négy 25, 26 nyomatékátadó felülete van, amelyek páronként egymással szemben elhelyezett csapok, és páronként egymáshoz képest 90 fokkal vannak elforgatva, és ellentétes irányban állnak. A csapok átmérője megfelelően kisebb, mint a 21 alaptag és a 29 köztag átmenő nyílásai. A 29 köztaggal együtt működő csapok a 27 rugóelem tengelyirányban rugózó 28 szakaszán vannak elhelyezve. A páronként elhelyezett csapok között a 27 rugóelemnek egy radiálisán berugózó 31 szakasza van, amelynek külső kontúrja, illetve külső átmérője nagyobb, mint a résszerű 34 nyílás szélessége a 32 rögzítősínen. A radiálisán be3

HU 216 758 Β rugózó 31 szakasz lényegében a 27 rugóelem egyes szakaszait fogja át.

A 4. ábrán bemutatott rögzítőeszköz a 39 ellendarabot köti össze a 32 rögzítősínnel. Ez úgy lehetséges, hogy a 39 ellendarabnak 37 kimunkálása van, amelyen átdugható a 21 alaptag hengerestől eltérő alakú 35 feje, valamint a 27 rugóelem egy része is, továbbá a 37 kimunkálás helyet ad a 29 köztag forgásbiztosító 38 kiemelkedéseinek is.

A rögzítősínben egy rögzítőeszközt elhelyezve először a rögzítőeszközt a 39 ellendarab 37 kimunkálásán részben keresztüldugjuk, és így becsappanóan, rögzítéssel mindkét részt összefogjuk. Ezt követően a 39 ellendarabot a rögzítőeszközzel együtt elhelyezzük a rögzítősínen. Ebből a célból a 21 alaptagot a résszerű 34 nyíláshoz képest úgy helyezzük el, hogy a 21 alaptag behelyezhető legyen a résszerű 34 nyílásba.

A 29 köztagon kialakított 38 kiemelkedések szegélyszerűen vannak kiképezve, és a 39 ellendarab felületén fekszenek fel. A 27 rugóelem radiálisán berugózó 31 szakasza lényegében a 39 ellendarabnak arra az oldalára fekszik fel, amely a 32 rögzítősínre is felfekszik. A 29 köztag és a 21 alaptag egymással elforgásmentesen vannak összekötve a 27 rugóelem által. A rögzítőeszköznek a 32 rögzítősínen való rögzítéséhez a 21 alaptagot és a 29 köztagot 90 fokkal el kell forgatni úgy, hogy a hengerestől eltérő alakú 35 fejen elhelyezett 40 bevezetőlapolások hozzáérjenek a 32 rögzítősín száraihoz.

A 40 bevezetőlapolások hatására a 21 alaptag tengelyirányban elmozdul a 29 köztagtól, és a 27 rugóelem tengelyirányú része megfeszül. Az egész rögzítőeszköz elfordításával a radiálisán rugózó 31 szakasz a 39 ellendarab 37 kimunkálásának legnagyobb kiterjedésű irányába kerül. Ilyen módon a 27 rugóelem a 37 kimunkálás környezetében szabadon mozoghat.

A rögzítőeszközt a 39 ellendarabbal együtt a 32 rögzítősínnek nekifeszítve egy nem ábrázolt, csavarként kialakított rögzítőelemet keresztülvezetünk a 29 köztag központos 33 átmenőfuratán, a 27 rugóelemen, és becsavarjuk a 21 alaptag belső 23 menetébe. A csavar megszorításával a részek tengelyirányba összehúzódnak és egymáshoz szorulnak, különösen a 27 rugóelem rugalmas 28 szakasza összenyomódik, és a 29 köztag szegélyszerű 36 kiemelkedései beleérnek a 39 ellendarab kimunkálásába. Ezáltal a 27 rugóelem tengelyirányban rugózó 28 szakasza és a radiálisán berugózó 31 szakasza közötti 41 összekötő tagok tengelyirányban deformálódnak.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Rögzítőeszköz, amelynek alaptagja (1, 21), köztagja (9, 29) és ellendarabja (12) van, ahol az alaptagnak (1,21) menete (3, 23), hengerestől eltérő alakú feje (15, 35) és legalább egy első nyomatékátadó felülete (24) van, továbbá a köztagnak (9,29) legalább egy átmenőfurata (13, 33) és legalább egy, az első nyomatékátadó felülettel (24) forgászáróan együtt működő második nyomatékátadó felülete (10, 30) van, azzal jellemezve, hogy az ellendarabnak (12) körtől eltérő alakú, az alaptag (1, 21) fejének (15, 35) átdugását meghatározott szöghelyzetben megengedő kimunkálása van (14, 37), és az alaptagon (1, 21) a menet (3, 23) tengelyére merőlegesen berugózó rugóelem (5,27) van elhelyezve, amelynek radiálisán kilazított állapotában a külső kontúqa legalább részben túlnyúlik a kimunkálás (14, 37) peremén.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a rugóelem (5, 27) az alaptag (1, 21) feje (15, 35) és a köztag (9, 29) között van elhelyezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a rugóelem (5, 27) a menet (3,23) tengelyével párhuzamosan rugózóan van kialakítva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a rugóelemnek (5, 27) az alaptag (1, 21) és a köztag (9, 29) nyomatékátadó felületeivel (10, 30) együtt működő nyomatékátadó felületei (6, 7, 25, 26) vannak.
5. 5. A 4. igénypont szerinti rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a nyomatékátadó felületeket (6, 25, 26, illetve 10, 24, 30) csapok és átmenőnyílások alkotják.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy az ellendarab (12) rögzítősínként van kialakítva.
7. 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy az ellendarab (39) egy építőelem.
8. 8. A 7. igénypont szerinti rögzítőeszköz, azzal jellemezve, hogy a köztagnak (29) legalább egy, az ellendarab (39) forgásbiztosítására szolgáló, az ellendarab (39) kimunkálásával (37) együtt működő kiemelkedése (38) van.