HU209611B - Pneumatic valve - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 10 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

HU 209 611 Β delkező dugattyúja (5) van, amelynek homlokvégződései a szelepház (1) zárófedeleivel (2) együttműködő mágneses kapcsolatban vannak. A dugattyú (5) véghelyzeteiben a dugattyú (5) homlokvégződése és a szelepház (1) megfelelő oldali zárófedele (2) között fizikai kapcsolat van, a véghelyzetekben a homlokvégződés és a zárófedél (2) közötti fizikai kapcsolat a közöttük lévő mágneses kapcsolat révén 0,5-20 kPa vezérlőnyomás küszöbértékig rögzítve van, továbbá a homlokvégződésekbe és/vagy a zárófedelekbe légpámakapcsolatot képező légpámaüregek (20) vannak bemunkálva, amelyek ütközéscsillapító funkciót töltenek be.

A találmány tárgya pneumatikus szelep, különösen sűrített levegővel működő membránszivattyú vezérlésére.

A 3 465 686 lajstromszámú US szabadalmi leírásból olyan hidraulikus szivattyú ismerhető meg, amely- 15 nek alternáló mozgást végző dugattyúval rendelkező vezérlőszelepe van, ahol a vezérlőszelep dugattyújának mozgatását a szelepházban, annak végződéseihez közel beépített, igen erős permanens mágnesek biztosítják. A megoldás lényege, hogy az alternáló mozgást a mozgáspálya egészén, tehát a dugattyú közbenső helyzeteiben is befolyásolják, úgy, hogy a mozgás a szelepház teljes hosszában, egyik végétől a másikig kiterjed. Ehhez viszonylag nagy vonzási erőhatásokra van szükség, ezért - hogy a szelep normál működését is biztosítani tudják - az állandó mágneseket a dugattyú homlokvégződéseitől távközzel, megfelelő légrés megtartásával helyezik el. A mágnesek viszonylagos elrendezése a megoldás kritikus pontja, 0,5 mm vastagságú légrés esetén például a vonzási erőhatás már csupán mintegy tizedrésze a 0 mm-es légrés - tehát a dugattyú homlokvégződése és a permanens mágnes közötti közvetlen fizikai kapcsolat, érintkezés - esetén fellépő erőhatásnak. Ha a vezérlőlevegő nyomását úgy méretezik, hogy a dugattyú egyik véghelyzetétől a másik véghelyzetéig például 10 psi (6,895xl0⁴ Pa) nyomás hatására mozog, úgy nyilvánvaló, hogy a dugattyú nem lesz képes ilyen nyomás hatására véghelyzetéből kimozdulni, ahol a dugattyú és a permanens mágnes között fizikai kapcsolat van és ezen kapcsolat oldásához a véghelyzetből való kimozduláshoz legalább 10 psi (6,895xl0⁵ Pa) nyomásra lenne szükség. Ennél a megoldásnál rendkívül pontos tűréseket kell betartani és a legcsekélyebb méreteltérés, játék, használatból adódó természetes kopás, esetleges repedés a működés megbízhatóságát veszélyeztetheti.

Az ismert megoldás kedvezőtlen hatása, hogy az erős permanens mágnesek működése miatt a szelepülékeken való felütközés meglehetős zajjal jár, és a zaj csökkentése céljából beültetett O-gyűrűk a rendkívül nagy pontossággal megállapított hézagban anyagtulajdonságaik és kopásból, elhasználódásból eredő változásaik nyomán a mágneses hatásban nem kívánt eltéréseket okoznak.

A találmánnyal célunk főleg membránszivattyúkhoz olyan pneumatikus vezérlőszelep kialakítása, amellyel a fenti hiányosságok kiküszöbölhetők és nagy működési megbízhatóság, pontos vezérlés érhető el.

A kitűzött feladat megoldására olyan pneumatikus szelepet alakítottunk ki, amelynek összekötőfuratokkal 60 rendelkező szelepháza, a szelepházat kétoldalt lezáró zárófedelei, a zárófedelekben kiképzett vezérlőfuratai és a szelepházban mozgathatóan ágyazott, az összekötőfuratokkal együttműködő áthidalócsatornákkal és/vagy kiemelésekkel rendelkező dugattyúja van, és a dugattyú homlokvégződései a szelepház zárófedeleivel vannak együttműködő mágneses kapcsolatban, ahol - a találmány szerint - a dugattyú véghelyzeteiben a du20 gattyú adott homlokvégződése és a szelepház azonos oldali zárófedele között fizikai kapcsolat van, a véghelyzetekben a homlokvégződés és a zárófedél közötti fizikai kapcsolat a közöttük lévő mágneses kapcsolat révén 0,5-20 kPa előnyösen 1-5 kPa vezérlőnyomás 25 küszöbértékig rögzítve van, továbbá a homlokvégződésekbe és/vagy a zárófedelekbe az adott homlokvégződés és zárófedél között légpámakapcsolatot képező légpárnaüregek vannak bemunkálva. A zárófedelekben kialakított vezérlőfuratok előnyösen membránszivaty30 tyúra vagy más pneumatikus eszközre csatlakoztathatók. A dugattyú áthidalócsatomái és/vagy kiemelései a nyomólevegő összekötőfuratok közötti megfelelő vezetésére szolgálnak. A dugattyú véghelyzeteiben igen alacsony kölcsönös visszatérítő erőhatás alakul ki, így 35 a beállított vezérlőnyomás küszöbérték biztosítja a dugattyú viszonylag gyors kezdeti mozgását és a másik véghelyzet biztos elérését. A találmány szerint beállított vezérlőnyomás küszöbérték biztosítja, hogy az ennél nagyobb vezérlőnyomás hatására megvalósuló du40 gattyúmozgást a visszatérítő mágneses erőhatás számottevő mértékben nem befolyásolja.

A dugattyú homlokvégződések és a zárófedelek közötti légpárna-kapcsolat feladata a dugattyú és a zárófedelek közötti ütközések csillapítása, ezáltal a szelep 45 csendesebb működésének biztosítása és a dugattyú és zárófedelek kölcsönhatásából származó koptatóhatás csökkentése. A légpárna-kapcsolatot létesítő légpárnaüregek a szelep működése során részben vagy teljesen eltűnnek, amikor a dugattyú a szelepház zárófedeléhez 50 közeledik és azon felütközik.

A találmány előnyös változatánál a szelepház zárófedeleiben és/vagy a dugattyú homlokvégződéseibe egymással együttműködő mágneses kapcsolatban lévő mágneses betétek, például állandó mágnesdarabok 55 vannak beültetve.

Egy másik találmány szerinti változatnál az egymással együttműködő mágneses betétek közül az egyik állandó mágnes, a másik pedig a mágnesesen kezelt anyag lehet.

A találmány szerint a dugattyú homlokvégződései2

HU 209 611 Β be vagy a szelepház zárófedeleibe mágneses betétként lágyvasmag is beültethető.

A légpárna-kapcsolatot biztosító légpárnaüregek a találmány szerint célszerűen a mágneses betétként körülvevő gyűrűs perem segítségével alakíthatók ki. A gyűrűs peremek, amelyek például csőalakban képezhetők ki, adott esetben például az állandó mágnest és/vagy a lágy vasmagot veszik körül.

A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük.

Az 1. ábrán egy hagyományos pneumatikus szelep hosszmetszetét tüntettük fel, a dugattyúk egyik véghelyzetében;

A 2. ábra ugyanezt a hagyományos pneumatikus szelepet mutatja, a dugattyú egy közbenső helyzetében;

A 3. ábrán a találmány szerinti pneumatikus szelep példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, hosszmetszetben;

A 4. ábrán a találmány egy további előnyös változatának hosszmetszete látható;

Az 5. ábra a találmány szerinti pneumatikus szelep dugattyújának példakénti kiviteli alakját mutatja, perspektivikus nézetben;

A 6. ábrán a találmány szerinti pneumatikus szelepet példaként membránszivattyúban elrendezve ábrázoltuk hosszmetszetben, vázlatosan.

Amint az 1. ábrából kitűnik, egy hagyományos pneumatikus szelepnek 5 dugattyúja van, amely 2 zárófedelekkel lezárt hengeres 1 szelepházban hosszirányban mozgathatóan van ágyazva. Az 1 szelepház palástfalán 8, 9, 10, 11 és 12 összekötőfuratok vannak kialakítva, míg a 2 zárófedelekben 13, illetve 14 vezérlőfuratok vannak. A 2 zárófedelek az 1 szelepház homlokfelületein 3 csavarokkal vannak rögzítve. Az 5 dugattyú 4 szelepsapkában van elrendezve, amely 5 és 6 tömítőgyűrűkkel, előnyösen O-gyűrűkkel van ellátva.

Az 5 dugattyú 1 szelepházon belüli viszonylagos mozgását a 13 és/vagy 14 vezérlőfuratokon keresztül továbbított nyomólevegő-impulzus működteti. Az 1. ábra az 5 dugattyút baloldali véghelyzetében mutatja. Ennek eléréséhez az 5 dugattyút baloldali véghelyzetében mutatja. Ennek eléréséhez az 5 dugattyú a jobboldali 2 zárófedél 13 vezérlőfuratán keresztül nyomólevegő-impulzust kapott. Az 5 dugattyú véghelyzetbe érkezésekor 15 ütéscsillapító elemen ütközik fel. A 15 ütéscsillapító elem például gumi ütközőtömb lehet. A véghelyzetben a nyomólevegő túlnyomó része a 8 összekötőfuraton keresztül lesz betáplálva, és a 9 öszszekötőfuraton keresztül távozik, a vezérlendő eszköz felé, adott esetben membránszivattyúhoz.

A 10 összekötőfurat, amely például a nyomólevegővel működtetett membránszivattyú szekunder légkamrájával van összeköttetésben, kipufogó feladatot lát el, és külső légtérrel van kapcsolatban. A levegő az 5 dugattyú 21 áthidalócsatornáján és a 11 összekötőfuraton keresztül távozik.

Amikor a nyomólevegő munkáját elvégezte, a vezérlő nyomólevegő, hacsak korábban nem távozott, a 13 vezérlőfuraton keresztül „kipufog”, míg a 14 vezérlőfuraton keresztül nyomólevegőt táplálnak be, amelynek hatására az 5 dugattyú a 4 szelepsapkában a jobboldali véghelyzete felé mozdul vissza. Az eddig áteresztő állapotban lévő 10 összekötőfurat a 8 összekötőfuraton és a 21 vagy 22 áthidalócsatornák egyikén keresztül bebocsátott nyomólevegő hatására nyomás alá kerül, ugyanakkor a 8 és 9 összekötőfuratok közötti eddigi összeköttetés megszakad, és a 9 összekötőfurat a 12 összekötőfurattal kerül kapcsolatba, ezáltal az első légkamrából a nyomólevegő távozik.

Nyomólevegő által vezérelt membránszivattyúban a 13, illetve 14 vezérlőfuratokon keresztül történő sűrítés és kipufogás a vezérlőszelep közreműködésével játszódik le, amely a membrán véghelyzeteiben lesz aktiválva. Más változatok is léteznek, amelynél a vezérlőszelep például szivattyúcsap helyzete által aktiválható, ahol a szivattyúcsap a két membránt összekötő csap.

Nyomólevegővel működtetett membránszivattyúnál a kapacitás és az emelési magasság a 8 összekötőfuraton megjelenő nyomólevegő mennyisége és nyomása révén szabályozható. Gyakorlati megfontolásokból a 8 összekötőfurattól leágazás van megvalósítva, ahonnan a vezérlőszelep nyomólevegővel való táplálása történik, és ugyanezt a nyomást használják fel a találmány szerinti szelepben az 5 dugattyú működtetésének vezérlésére.

A fenti rendszer normál körülmények között hibátlanul működik, olyan esetekben azonban, ahol viszonylag nagy kapacitású szivattyúból származó áramlás hasznosítása céljából a szivattyút jelentősen lecsökkenteti levegőnyomással kell működtetni, a szivattyú működtetéséhez elegendő levegőnyomás áll rendelkezésre, az 5 dugattyú vezérlésére azonban nincs meg a kellő levegőnyomás, következésképpen az 5 dugattyú adott esetben nem jut el a kívánt véghelyzetig, hanem például a 2. ábrán látható közbenső helyzetben megáll. Ez a helyzet gyakori lehet olyan esetekben, amikor a szivattyú felé irányuló levegőáramlás megszakad, viszonylag nagy levegőmennyiség marad a szakadás helye és a szivattyú főszelep között, és a szivattyút a rendelkezésre álló levegő elhasználásáig működtetik. Nagy gyakorisággal fordulhat elő ez az állapot megszakításos üzemeléssel dolgozó munkahelyeken. Röviddel azelőtt, hogy a levegőnyomás teljesen lecsökkenne, a főszelep dugattyú helyzetének eltolása céljából impulzus bocsátható ki, míg egy kisebb levegőmennyiség a dugattyú vezérlésére fordítódik, és a rendelkezésre álló levegőmennyiség a dugattyú ellenkező véghelyzetbe való továbbításához kevésnek bizonyulhat, ezért a dugattyú a 2. ábra szerinti közbenső helyzetbe beállhat. Igaz ugyan, hogy ebben a pillanatban még nem jelentkezik üzemszünet, de amikor a szivattyú indítása céljából ismét nyomólevegőt kellene betáplálni, a 8 összekötőfurat a többi összekötőfurattól teljesen el lehet vágva, ezért a szivattyú adott esetben nem indítható újra.

A fenti, működési bizonytalanságot okozó hiányosság kiküszöbölése érdekében a pneumatikus szelepet a találmány szerinti a 3. ábrán látható módon alakítottuk ki. Amint a 3. ábrából kitűnik, a találmány szerinti pneumatikus szelepben az 5 dugattyú homlokvégződéseibe 17 mágneses betéteket ágyaztunk, és - abban az esetben, ha

HU 209 611 B az 1 szelepház 2 zárófedelei nem mágneses anyagból készültek - a hagyományos pneumatikus szelep 15 ütéscsillapító elemeinek helyén a 2 zárófedelekben lágyvasmagként kialakított 16 mágneses betéteket rendeztünk el. Ha az 5 dugattyú anyag nem mágneses anyag, úgy természetesen a 17 mágneses betétek is lágy vasmagok lehetnek.

Az egymással együttműködő 16 és 17 mágneses betétek az 5 dugattyút adott véghelyzetében meghatározott mágneses erőhatással rögzítik. A véghelyzetben való rögzítést biztosító mágneses erőhatás mértéke célszerűen azzal a 13, illetve 14 vezérlőfuratokon keresztül közlekedő vezérlőnyomás küszöbértékkel adható meg, amely az 5 dugattyúnak az adott véghelyzetből a mágneses erőhatás ellenében történő kimozdításához szükséges. Ha a vezérlőnyomás a meghatározott küszöbértéket nem éri el, úgy az 5 dugattyú nem mozdul ki véghelyzetéből, és a szivattyú nyugalmi állapotban marad. Ha a 13, illetve 14 vezérlőfuraton keresztül a meghatározott vezérlőnyomás küszöbértéknél nagyobb vezérlőnyomást közlünk, úgy a 5 dugattyút ellenkező oldali véghelyzetébe taszítjuk, ahol a fent ismertetett mágneses kölcsönhatás révén újra rögzítve lesz.

A már ismert megoldásoknál fennál a veszélye annak, hogy az 5 dugattyú vibráció, ütések vagy más hatás következtében olyan közbenső helyzetben áll le, hogy a szivattyú nem indítható újra. Ennek a veszélynek a kiküszöbölése a találmány egyik lényeges előnyös hatása.

Tekintettel arra, hogy a találmány szerint kialakított pneumatikus szelepben a 2 zárófedelekbe ágyazott ütéscsillapító elemek, például gumiütköző helyén 16 mágneses betétek, például állandó mágnesdarab vagy lágyvasmag van elrendezve, a 2 zárófedelek és az 5 dugattyú homlokvégződései között rugalmas ütközéscsillapítás nincsen. Az ütközéscsillapítást, ha szükséges, a találmány szerint légpámakapcsolat kialakításával biztosítjuk. A 4. ábra szerinti változatnál például a 17 mágneses betétek, amelyek adott esetben állandó mágnesdarabok, az 5 dugattyú homlokvégződéseiben kiképezett bemélyedéssel szemben a 2 zárófedélbe a 16 mágneses betétnél nagyobb vastagságú 18 mágneses betét van beültetve. Az 5 dugattyú homlokvégződésébe bemunkált bemélyedés átmérője úgy van méretezve, hogy a bemélyedés közel alakzáróan képes befogadni a 18 mágneses betét homlokfelülete és a bemélyedés feneke között az 5 dugattyú viszonylagos helyzetétől függő légrés alakul ki, amely ütközéscsillapító légpárnaként működik. Ily módon rugalmas ütközéscsillapító elem nélkül biztosítható a pneumatikus szelep hangtalan működése, és ezzel összefüggésben jelentősen csökkenthető az alkatrészek koptató igénybevétele.

Az 5. ábrán példaként feltüntetett 5 dugattyú homlokvégződéseibe 16 mágneses betétek, például lágy vasmagok vannak beépítve, úgy, hogy a 16 mágneses betétek külső felülete az 5 dugattyú homlokvégződéseinek felületével egy síkban fekszik. A 16 mágneses betétet kívülről 19 gyűrűs perem veszi körül, amely az 5 dugattyú homlokvégződésének síkjából a 2 zárófedél felé kissé kiemelkedik. A 19 gyűrűs peremet előnyösen például az 5 dugattyú homlokvégződésén rögzített hengeres csőszakasz, például alumíniumgyűrű valósítja meg. A 19 gyűrűs perem 20 légpámaüreget képez, amely az 1 szelepház megfelelő oldali 2 zárófedelébe beültetett mágneses betéttel - például a 4. ábra szerinti 18 mágneses betéttel ütközéscsillapító légpámakapcsolatot valósít meg.

Lehetőség van az ütközéscsillapító légpárnakapcsolat fentiektől eltérő kialakítására is, például oly módon, hogy az 5 dugattyú homlokvégződése a 2 zárófedél megfelelően kiképzett bemélyedésével működik együtt. Ez természetesen az 5 dugattyú és a 2 zárófedél alakzáró egymásba illeszkedését biztosító méretezést előfeltételez.

A találmány szerinti pneumatikus szelep egy különösen előnyös alkalmazási területe a membránszivatytyúk vezérlése. Ezt az alkalmazást a 6. ábra segítségével szemléltetjük. A 6. ábrán vázlatosan feltüntetett membránszivattyúnak 101 membránja, 102 membrántengelye, a 102 membrántengelyt lezáró 103 rögzítőanyái, a 102 membrántengelyre ráhúzott 104 és 113 szerelőtárcsái, 114 vezérlőszelepe, a 114 vezérlőszelepnek 105 vezérlőszelep-dugattyúja, 106 vezérlőszelep-működtetőtengelye, 108 vezérlőszelep-kivezetése, 109 és 110 vezérlő-összekötőcsatornái, valamint 111 és 112 kivezetőcsatornái vannak. A találmány szerinti pneumatikus szelep és a 114 vezérlőszelep a membránszivattyú 107 szivattyútestében vannak elrendezve. Az áramlási irányokat a 6. ábrán nyilakkal jelöltük.

A találmány szerinti pneumatikus szelep működése, mint azt már fent kifejtettük, azon alapul, hogy a pneumatikus szelep 5 dugattyúja véghelyzeteiben egy meghatározott, alacsony vezérlőnyomás küszöbértékkel jellemezhető mágneses erőhatással rögzítve van. Amint a vezérlőnyomás értéke az adott vezérlőnyomás küszöbértéket túllépi, a véghelyzetben való rögzített kapcsolat megszűnik, és az 5 dugattyú véghelyzetéből „kiszabadul”. A nagyságrendek érzékeltetésére megadjuk az alábbi példakénti értékeket:

Az 5 dugattyú véghelyzetében, amikor az 5 dugattyú és a 1 szelepház 2 zárófedele között közvetlen fizikai kapcsolat van, a visszatérítő mágneses erőhatás 3,33 N. Abban a pillanatban, amint a vezérlőnyomás elegendő ezen erőhatás leküzdésére, az 5 dugattyú a 2 zárófedéltől távolodni kezd, és például 0,5 mm elmozdulás után a mágneses erőhatás már csak mintegy 0,29 N, tehát minimális hézag esetén is már nagyságrenddel csökken. Azt mondhatjuk tehát, hogy ha az 5 dugattyú a 2 zárófedéltől elvált, a visszatérítő mágneses erőhatás a továbbiakban már elhanyagolható mértékű. A találmány szerinti pneumatikus szelep tehát vezérlőszelepként nem akadályozza meg, hogy például egy szivattyú igen alacsony nyomástartományokban és kapacitással működjön, ami gyakran igen lényeges követelmény. A találmány szerinti pneumatikus szelepnél gyakran lehet előnyös 10 mbar (1 kPa) körüli vezérlőnyomás küszöbérték beállítása. Ilyen alacsony vezérlőnyomás küszöbérték esetén az 5 dugattyú, ha a 2 zárófedéllel való közvetlen fizikai kapcsolat megszakadt, ezt követően szabadon mozoghat tovább anélkül, hogy mozgását a mágneses kölcsönhatás befolyásolná. Mintegy 0,5-1 mm hézag után a 2 zárófedél és az 5 dugattyú mágneses betétei közötti kölcsönhatás már az 5

HU 209 611 B dugattyú és az 1 szelepház közötti súrlódó erőhatásokhoz képest is elhanyagolható mértékű.

A légpárnakapcsolattal megvalósított ütközéscsillapításnak köszönhetően a találmány szerinti pneumatikus szelep különösen zajtalanul működik és alkatrészei is mérsékelt koptatóhatásnak vannak kitéve, ami a berendezés élettartama szempontjából kedvező.

A találmány szerinti pneumatikus szelepet és működését, valamint alkalmazási módját a fentiekben kizárólag példaként szemléltettük. A találmány más alkalmazási területeken, egyéb berendezésekben - például vibrációs eszközökben, rázógépekben és hasonló berendezésekben -, ahol alacsony levegőnyomással történő pneumatikus működtetésre van szükség, előnyösen alkalmazható.

Claims (22)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Pneumatikus szelep, amelynek összekötőfuratokkal rendelkező szelepháza, vezérlőfuratokkal ellátott zárófedelekkel, és a szelepházban mozgathatóan ágyazott, az összekötőfuratokkal együttműködő áthidalócsatornákkal és/vagy kiemelésekkel rendelkező dugattyúja van, ahol a dugattyú homlokvégződései a szelepház zárófedeleivel vannak együttműködő mágneses kapcsolatban, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (5) véghelyzeteiben a dugattyú (5) adott homlokvégződése és a szelepház (1) megfelelő oldali zárófedele (2) között fizikai kapcsolat van, a véghelyzetekben a homlokvégződés és a zárófedél (2) közötti fizikai kapcsolat a közöttük lévő mágneses kapcsolat révén 0,5-20 kPa, előnyösen 1-5 kPa küszöb-vezérlőnyomás küszöbértékig rögzítve van, továbbá a homlokvégződés(ek)be és/vagy a zárófedel(ek)be (2) az adott homlokvégződés és zárófedél (2) között légpárnakapcsolatot képező légpárnaüreg(ek) (20) van(nak) bemunkálva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti pneumatikus szelep, azzal jellemezve, hogy a szelepház (1) zárófedeleibe (2) és/vagy a dugattyú (5) homlokvégződéseibe egymással együttműködő mágneses kapcsolatban lévő mágneses betétek (16, 17, 18), előnyösen állandó mágnesek vannak beültetve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti pneumatikus szelep, azzal jellemezve, hogy az egymással együttműködő mágneses betétek (16, 17, 18) közül az egyik állandó mágnes, a másik mágnesesen kezelt anyag.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti pneumatikus szelep, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (5) homlokvégződéseibe vagy a szelepház (1) zárófedeleibe (2) mágneses betétként (16, 17) lágy vasmag van beültetve.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti pneumatikus szelep, azzal jellemezve, hogy a légpárnaüreg(ek) (20) a mágneses betét(ek)et (16) körülvevő gyűrűs peremmel (19) vannak kialakítva.

   Hivatkozási számok jegyzéke

   1 szelepház

   2 zárófedelek

   3 csavarok

   4 szelepsapka

   5 dugattyú
6. 6 tömítőgyűrűk (O-gyűrűk)
7. 7 tömítőgyűrűk (O-gyűrűk)
8. 8 összekötőfurat
9. 9 összekötőfurat
10. 10 összekötőfurat
11. 11 összekötőfurat
12. 12 összekötőfurat
13. 13 vezérlőfurat
14. 14 vezérlőfurat
15. 15 ütéscsillapító elem
16. 16 mágneses betétek
17. 17 mágneses betétek
18. 18 mágneses betétek
19. 19 gyűrűs perem
20. 20 légpámaüreg
21. 21 áthidaló csatornák
22. 22 áthidaló csatornák

    101 membrán

    102 membrán

    103 rögzítőanyák

    104 szerelőtárcsa

    105 vezérlőszelep

    106 vezérlőszelep-működtetőtengely

    107 szivattyútest

    108 vezérlőszelep-kivezetés

    109 összekötőcsatornák

    110 összekötőcsatomák

    111 kivezetőcsatornák

    112 kivezetőcsatornák

    113 szerelőtárcsa

    114 vezérlőszelep