HU208832B

HU208832B - Process for producing purinylphosphonic acid derivatives and pharmaceutical compositions comprising same as active ingredient

Info

Publication number: HU208832B
Application number: HU912253A
Authority: HU
Inventors: Serge Halazy; Charles Danzin
Original assignee: Merrell Dow Pharma
Priority date: 1990-07-04
Filing date: 1991-07-03
Publication date: 1994-01-28
Also published as: KR920002622A; NO912606D0; TW199896B; CN1031713C; IE912329A1; US5538978A; AU643533B2; CA2045783C; NZ238774A; DK0465297T3; CA2045783A1; AU7941491A; ZA914978B; MX9203682A; HU912253D0; DE69116750D1; CN1058021A; US5527803A; GR3019793T3; JP3006919B2

Description

A találmány tárgya eljárás új (1) általános képletű vegyületek előállítására.

Az (1) általános képletben R, jelentése hidroxilcsoport,

R₂ jelentése hidrogénatom vagy aminocsoport,

R jelentése (47) általános képletű csoport, ahol

Ar jelentése fenil-áthidalócsoport, melynek egyik szénatomjához a metiléncsoport, és egy másik szénatomjához a Z csoport kapcsolódik,

Z jelentése (48), (49) vagy (50) általános képletű csoport, ahol R₄ jelentése hidrogénatom vagy fluoratom, n értéke 0 vagy 1-5 közötti egész szám, X és Y jelentése hidrogénatom vagy fluoratom, azzal a feltétellel, hogy amennyiben n értéke 0, akkor X és Y mindegyikének jelentése hidrogénatom.

A találmány szerint úgy járnak el, hogy az (56) általános képletű vegyületet hídrólizálnak, előnyösen trimetil-szilil-bromiddal reagáltatva.

A találmány szerinti eljárással előállított (1) általános képletű vegyületek purin nukleozid foszforiláz inhibitor hatással rendelkeznek

CQ

HU 208 832

A leírás terjedelme: 18 oldal (ezen belül 7 lap ábra)

HU 208 832 Β

A találmány tárgya eljárás purin nukleozid foszforiláz inhibitor hatású új, (1) általános képletű vegyületek, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó immunszuppressziós, leukémia-ellenes, lymphoma ellenes, vírusellenes és protozoon ellenes gyógyszerkészítmények előállítására.

Az US 4927830 számú szabadalom humán megalovírus és herpesz simplex vírus ellen alkalmazható deazepurin nukleozidokat ismertet.

Az US 4988680 számú szabadalom szerinti 9-foszfonoalkil-purinok hasonló kémiai szerkezetű vegyületek mint a jelen bejelentésben igényelt purin-foszfonsavszármazékot, de a két vegyületcsoport R szubsztituenseinek jelentése nagymértékben eltér egymástól.

A purin nukleozid foszforiláz (PNP) normál esetben in vivő körülmények között katalizálja a guanin és hipoxantin ribo- és dezoxiribonukleozidjainak foszforolitikus hasadását és megfelelő cukor-foszfáttá, valamint guaninná, vagy hipoxantinné történő átalakulását. A PNP jelenléte nélkül a húgysav-koncentráció viszonylag alacsony, míg bizonyos PNP nukleozid szubsztrátok, mint például (dGuo) koncentrációja a plazmában és vizeletben megnövekedett. A dGuo toxikus a lymphoblasttal szemben azonban a T-sejteket sokkal jobban károsítja, mint a B-sejteket. A szerzett genetikus PNP hiányban szenvedő betegekben a B-sejt immunoglobulin termelés normál, vagy akár emelt is lehet, de a betegek fehérvérsejt-hiányosak és Tlymphocita funkciójuk vagy teljesen hiányzik, vagy igen alacsony. A nem szabályozott PNP hiány nemkívánatos, de bizonyos esetekben az immunrendszer szabályozott csökkentése, különösen a szabályozott T-sejt csökkentés, kívánatos lehet, mint például a T-sejt leukémia, a szervátültetett betegekben a fogadó-átültetett szerv reakció csökkentésben a köszvény kezelésében. Vizsgálataink során felfedeztük, hogy bizonyos 9-purinil-foszfonsav származékok potenciális inhibitorai a PNP képződésnek és ennélfogva immunszuppressziós anyagként alkalmazhatók.

A találmány tárgya eljárás olyan (l) általános képletű purinil-foszfonsav származék, tautomer formáik és gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós sóik előállítására, ahol az általános képletben

R[ jelentése hidroxilcsoport,

R₂ jelentése hidrogénatom vagy aminocsoport,

R jelentése (47) általános képletű csoport, ahol

Z jelentése (48), (49) vagy (50) általános képletű csoport, ahol R₄ jelentése hidrogénatom vagy fluoratom, n értéke 0 vagy 1-5 közötti egész szám, X és jelentése hidrogénatom vagy fluoratom, azzal a feltétellel, hogy amennyiben n értéke 0, akkor X és Y mindegyikének jelentése hidrogénatom.

Az „Ar” áthidaló csoport jelentése, amely a metilén-csoportot (CH₂) és a Z csoportot köti össze, egy olyan fenilén-csoport, amely az 1,2-1,3- vagy 1,4helyzetében lehet áthidaló kötésű. A tautomer ketoenol formák a purin-gyűrű 6-helyzetében találhatók.

A „gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós só” elnevezés alatt az (1) általános képletű vegyület nemtoxikus szerves, vagy szervetlen savakkal képzett sóit értjük. Alkalmazható szervetlen savak például a sósav, hidrogénbromid, kénsav, a foszforsav és savas fémsók, mint például a nátriumhidrogén-ortofoszfát és a kálium-hidrogénszulfát. Alkalmazható szerves savak például az ecetsav, a glikolsav, a tejsav, a piruvinsav, a malonsav, a borostyánkősav, a glutársav, a fumársav, az almasav, a borkősav, a citromsav, az aszkorbinsav, a maleinsav, a hidroxi-maleinsav, a benzoesav, a hidroxibenzoesav, a fenil-ecetsav, a fahéjsav, a szalicilsav, és a 2-fenoxi-benzoesav. Más alkalmas sót képező szerves savak lehetnek a szulfonsavak, mint például a metánszulfonsav, a 2-hidroxi-etánszulfonsav. Mono- vagy disavas sók képezhetők és ezek a sók lehetnek hidrát, vagy vízmentes formájúak. A fenti savas sókat szokásosan alkalmazott eljárásokkal állíthatjuk elő. Például a szabad bázist vizes, vagy vizes-alkoholos oldattá alakítjuk, vagy más alkalmas oldószerrel oldatot képezünk, amely oldószer a fenti savat tartalmazza, majd a sót az oldat bepárlásával izoláljuk, vagy a szabad bázist valamely szerves oldószerben reagáltatjuk, amely esetben a só közvetlenül csapadékként kiválik, vagy az oldat bepárlásával kinyerhető. Általában a találmány szerinti vegyületek savaddíciós sói kristályos anyagok, amelyek vízben és különféle hidrofil oldószerekben oldhatóak, és amelyek olvadáspontja szabad bázis formájukhoz hasonlítva magasabb és ezekhez hasonlítva stabilabbak.

A találmány szerinti eljárás során egy (56) képletű vegyületet, melynél R” jelentése egy (57) képletű csoport, trimetil-szilil-bromiddal reagáltatunk standard reakciókörülmények között.

A kiindulási vegyületeket kondenzációs reakcióval állíthatjuk elő, amelyben a (2) általános képletű 6-klórpurint (3) általános képletű aktivált (CH₂-Ar-Zr-) csoporttal szubsztituált foszfonáttal reagáltatjuk és az így kapott közbenső terméket a megfelelő kiindulási purinszármazékká alakítjuk. Az eljárást az 1. reakcióvázlat szemlélteti, ahol R₅ és R₆ jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, valamint Z, Ar, R₍ és R₂ jelentése az (1) képletnél megadott és Q jelentése brómatom vagy hidroxilcsoport.

Azokban az esetekben, amikor a (2) általános képletű 6-klór-purin közbenső termék kondenzációját olyan (3) általános képletű foszfono-aril-származékkal végezzük, amelyben az általános képletben Q jelentése halogénatom, a (2) általános képletű 6-klór-purin vegyületből kevés felesleget (körülbelül 10%) alkalmazunk bázis, mint például nátrium-hidrid (NaH); kálium-karbonát (N₂CO₃), vagy cézium-fluorid (CsF) (körülbelül 2 ekvivalens) jelenlétében és a reakciót nem reaktív oldószerben, mint például dimetil-formamidban (DMF), körülbelül 0-60 °C között, előnyösen szobahőmérsékleten végezzük körülbelül 4-18 óra időtartamon át.

Azokban az esetekben, amelyekben Q jelentése hidroxilcsoport, a kondenzációt semlegesebb körülmények között a Mitsunobu-reakció körülményei között

HU 208 832 Β végezzük, de dietil-azodikarboxilátot (DEAD) alkalmazunk P(R’)₃ foszfin jelenlétében, ahol R’ jelentése előnyösen fenilcsoport, de lehet metilcsoport és izopropilcsoport, A reakciót alkalmas inért oldószerben 060 °C hőmérsékleten hajtjuk végre.

Abban a speciális esetben, amikor a (3) általános képletben R₄, X és Y jelentése egyaránt hidrogénatom a (2) általános képletű purin származékot a (4) általános képletű bróm-metil származékkal kondenzáljuk, amelyet a foszfono-aril vegyületből képeztünk, majd a kapott terméket hidrogénezzük, előnyösen aktív szénre felvitt palládium katalizátor és hidrogéngáz alkalmazásával standard eljárások szerint.

A „Q akvivált” (3) általános képletű reaktánsokat szakirodalomban jól ismert eljárásokkal állíthatjuk elő. Előnyösen olyan közbenső termékeket alkalmazunk, amelyekben a hidroxilcsoportok (amennyiben ilyen csoportok találhatók a molekulában) védőcsoporttal ellátottak azelőtt, mielőtt a halogénatom vagy hidroxilcsoport aktiválását elvégezzük.

Előnyösen a brómozást N-bróm-szukcinimiddel (NBS) végezzük, vagy más alkalmas N-bróm-amidot alkalmazunk katalitikus mennyiségű benzil-peroxid jelentlétében és a reakciót előnyösen széntetraklorid (CC1₄) oldószerben hajtjuk végre. A (3) általános képletű reaktánsokat, amelyekben Q jelentése hidroxilcsoport, közvetlenül a (6) általános képletű vegyületekből állíthatjuk elő, ezeket cériumammónium-nitráttal (CeAmNOj) reagáltatva, vagy a (7) benzoil-bromidot acetát származékává alakítva, és ezt követően az acetátot katalitikus nátrium-metoxid alkalmazásával hidrolizálva metanol oldószerben, amely reakciók a szakirodalomban ismert standard eljárások.

2. reakcióvázlat

NBS ₍₆)-> (7) benzoil-peroxid

1. acilezés

CeNH₄NO₃-► (8) <- 2.

ahol az általános képletben

Ar, Z jelentése a fent megadott, kivéve, hogy R₄ jelentése szilil-éter-csoport (hidroxilcsoport helyett) és R₉jelentése védett hidroxilcsoport, hidroxilcsoport helyett (amennyiben szükséges).

Miután a (2) általános képletű 6-klór-purin bázis kondenzációs reakcióját végrehajtottuk, és az (la”) általános képletű vegyületet előállítottuk a 8- és/vagy 2-helyzetek módosítását lépésenként végezhetjük.

Az (1) általános képletű vegyületek találmány szerinti előállítását úgy végezzük, hogy a megfelelő foszfonát-diésztereket (ahol R₅ és R₆ jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport) hidrolizáljuk, előnyösen trimetil-szilil-bromiddal (TMSBr) - célszerűen diklór-metánban, majd vízzel acetonitrilben - reagáltatjuk.

A (6) általános képletű aril-foszfonátokat standard eljárásokkal állíthatjuk elő, amelyek a szakirodalomban ismertek; az adott eljárás természetesen függ Z jelentésétől.

Abban az esetben, amennyiben olyan (6) általános képletű közbenső terméket kívánunk előállítani, amelyben Z jelentése egy (48) képletű csoport, azaz egy (15) általános képletű vegyület, Ar, R₄, X, Y jelentése az (1) általános képletre megadott, R₅ és Rg jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, a szintézis útja függ az R₄, X és Y adott jelentésétől.

Amennyiben R₄ jelentése hidrogénatom, a 4. reakcióvázlat szerinti eljárást alkalmazhatjuk, ahol M jelentése lítiumatom, nátriumatom, -ZnBr csoport, MgBr csoport (előnyösen lítiumatom) és Y és X jelentése hidrogénatom vagy fluoratom. Ebben a reakcióban a (17) általános képletű lítium-származékot a megfelelő foszfonát és lítium-diizopropil-amid (LDA), vagy butil-lítium reakciójával állítjuk elő inért atmoszférában (argon) vízmentes oldószerben (például tetrahidrofuránban) körülbelül -78 °C hőmérsékleten végzett reakcióval, majd ezt a megfelelő (16) általános képletű aril-bromiddal kondenzáljuk körülbelül 10-20 óra reakcióidőt alkalmazva. A reakciót telített ammóniumklorid (NH₄C1) hozzáadással állítjuk le. A (16 és 17) általános képletű vegyületek kondenzációját ahol M jelentése -ZnBr csoport előnyösen katalitikus mennyiségű rézbromid jelenlétében 20 °C hőmérsékleten végezzük. A Zn (cink) és Mg (magnézium) bromid származékokat ugyancsak standard eljárásokkal állítjuk elő.

Amennyiben R₄ jelentése hidrogénatom vagy fluoratom, a találmány szerinti közbenső termékeket az 5. reakcióvázlat szerinti eljárással állíthatjuk elő.

A (18) általános képletű aldehidek és a (19) általános képletű lítium származékok reakcióját -78 °C hőmérsékleten tetrahidrofuránban argon atmoszférában hajtjuk végre 3 óra reakcióidő alkalmazásával. A reakciót telített vizes ammónium-klorid (NH₄C1) oldat beadagolással állítjuk le körülbelül -78 °C-(-30) °C hőmérsékleten és így a (20) általános képletű vegyületeket állítjuk elő. A (20) általános képletű vegyületeket DAST (dietil-amino-kén-trifluorid) reagenssel reagáltatjuk diklór-metánban körülbelül 0 °C - körülbelül 15 °C hőmérsékleten 25 órán át, majd felesleg metanol beadagolással a reakciót leállítjuk. A (20) általános képletű alkoholokat keto formává oxidálhatjuk Swemoxidáció oxalil-klorid dimetil-szulfoxidban történő alkalmazásával, vagy az oxidációt tetrapropil-ammónium-perrutenát és N-metil-morfolin-N-oxid alkalmazásával is végezhetjük. Más eljárás szerint a ketonokat közvetlenül is képezhetjük a (19) általános képletű vegyület (ahol M jelentése lítiumatom, vagy -ZnBr csoport) és az (54) általános képletű vegyületek reakciójával, ahol X” jelentése klóratom vagy alkoxicsoport.

Az utóbbi reakció során, amelyben a ketonokat közvetlenül kívánjuk előállítani különösen előnyöse, ha X” jelentése alkoxi-csoport (például metoxi-csoport) és M jelentése lítiumatom, ahol X és Y jelentése egyaránt hidrogénatom, és ahol X és Y mindkettőjének jelentése fluoratom, különösen előnyös, ha X” jelentése klóratom és M jelentése -ZnBr csoport.

Abban az esetben, amennyiben olyan (6) általános

HU 208 832 Β képletű vegyületeket kívánunk előállítani, ahol Z jelentése a (49) általános képletű csoport, azaz (27) általános képletű vegyületet a szakirodalomban ismert standard eljárásokat alkalmazhatjuk. Általában az ilyen közbenső termékeket a 7. reakcióvázlat szerinti eljárással állíthatjuk elő, ahol az általános képletben Q jelentése jódatom, brómatom, tozilát-csoport, mezilát-csoport vagy triflát-csoport, amelyek hasadó csoportok és n jelentése 1-5 közötti egész szám. A kondenzációs reakciót bázis [például nátrium-hidrid (NaH), káliumkarbonát (K₂CO₃), vagy kálium-hidrid (KH)] jelenlétében, nem-vizes oldószerben (például dimetil-formamidban, tetrahidrofuránban vagy dimetil-szulfoxidban) hajtjuk végre standard, szakirodalomban ismert eljárásokat alkalmazva. Abban a speciális esetben, amikor n jelentése 2 krezolokat (azaz 0.- m- vagy p-krezolt) reagáltatunk etilén-karbonáttal kálium-fluorid jelenlétében és így benziloxi-etil-l-ol-étert állítunk elő, amelyet 1-bróm származékká alakítunk trifenilfoszfin (P0₃) jelenlétében benzolban bázis és benzoxietil-bromid segítségével. Az eljárásban standard módszereket alkalmazunk és a (17) általános képletű lítium vegyülettel reagáltatjuk és így a (30a) általános képletű vegyületet állítjuk elő, ahol n jelentése 2.

Természetesen amennyiben n jelentése nulla és X és Y jelentés hidrogénatom, előnyösen olyan eljárást alkalmazunk, ahol Q’ jelentése tozilát-csoport [a (29) általános képletű vegyületben] és nátrium-hidriddel (NaH) dimetil-formamidban reagáltatjuk.

Azokban az esetekben, amikor olyan vegyületeket kívánunk előállítani, amelyekben Z jelentése egy (50) képletű csoport, azaz (31) általános képletű vegyületet, ahol Ar, X, Y, R₅ és R₆ jelentése az (1) általános képletre megadott, a vegyületeket a szakirodalomban leírt eljárásokkal analóg módon állíthatjuk elő.

Ebben az esetben, amennyiben Y jelentése hidrogénatom és X jelentése hidrogénatom vagy fluroatom, egy (32) általános képletű aril-aldehidet kondenzálunk egy megfelelő (33) általános képletű X-szubsztituált difoszfonát lítium származékkal a 8. reakcióvázlatnak megfelelően.

A reakciót tetrahidrofuránban -78 °C hőmérsékleten hajtjuk végre, és a reakció leállítása előtt az elegyet hagyjuk körülbelül 20 °C hőmérsékletre melegedni, és ezután telített vizes ammónium-hidroxid oldattal (NH4CI) hidrolízist végzünk. Amennyiben Y jelentése fluoratom és X jelentése hidrogénatom vagy fluoratom, a reakciót úgy hajtjuk végre, hogy olyan vegyületet alkalmazunk, amelyben Z jelentése (48) általános képletű csoport, azaz (35) általános képletű vegyületet kezelünk, amelyben X’ jelentése fluoratom, és ezt bázissal, előnyösen terc-butoxi-káliummal (tBuOK)vagy DMAP DBU sóval reagáltatjuk nem-reaktív oldószerben (például dimetil-formamidban vagy dimetil-szulfoxidban) körülbelül 40 °C-80 °C közötti hőmérsékleten. A reakcióban a kettős kötés HX’ molekula eliminációval képződik. A megfelelő (35) általános képletű analóg megválasztásával és a későbbi bázis kezeléssel a kívánt X és Y csoportot tartalmazó (34a) általános képletű vegyületek állíthatók elő, aminek során HF, vagy HCl elimináció történik. A reakciót a 9. reakcióvázlaton szemléltetjük.

Az alábbi példákon részletesen bemutatjuk a találmány szerinti eljárást.

1. szintézis [2-[2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)metil]-fenil]-l,l-difluor-etil]-foszfonsav 1A előállítás [2-(2-metil-fenil)-l,l-difluor-etil]-foszfonsav dietil-észter mmól (5,64 g) dietil-difluor-metán-foszfonátot oldunk 30 ml vízmentes tetrahidrofuránban, majd az oldatot lassan -78 ’C hőmérsékleten argon atmoszférában hozzáadjuk lítium-diizopropil-amid kevert oldatához (amelyet 0 ’C hőmérsékleten 31 mmól butil-lítium és 30 mmól diizopropil-amin reakciójával nyerünk vízmentes tetrahidrofuránban). Az elegyet 30 percen át keverjük, majd 45 mmól (8,33 g) 2-bróm-o-xilolt adunk hozzá, és a reakcióelegyet 15 órán át -78 ’C hőmérsékleten keverjük. A reakciót 20 ml telített vizes ammónium-klorid hozzáadással leállítjuk. A nyers elegyet szárazra pároljuk, majd a maradékot 50 ml vízzel szuszpendáljuk. A szuszpenziót 3x100 ml etil-acetáttal extraháljuk, a szerves oldatot nátrium-szulfáton megszárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. Körülbelül 8 g nyersterméket kapunk, amelyet gyorskromatográfia segítségével, szilikagélen tisztítunk, és így 3,6 g (la) általános képletű terméket kapunk, termelés 41%.

IB előállítás [2-[2-(2-amino-1,6-dihidro-6-klór-9H-purin-9-il)metil]-fenil]-l,l-difluor-etil]-foszfonsav dietil-észter mmól (0,53 g) N-bróm-szukcinimidet és 5 mg benzoil-peroxidot adunk az 1A pontban előállított (3 mmól, 0,88 g, 20 ml széntetrakloridban készült oldat) vegyülethez. Az elegyet melegítő lámpa segítségével 90 percen át visszafolyatás mellett forraljuk, amíg valamennyi szilárd szukcinimid meg nem jelenik. A reakcióelegyet ezután leszűrjük, és a szukcinimidet eltávolítjuk, majd a szűrletet szárazra pároljuk és így 1,1 g olajos anyagot kapunk. Ezt a terméket 5 ml dimetil-formamidban 3,2 mmól nátirum-hidrid és 3,9 mmól 6-klór-guanin 20 ’C hőmérsékleten argon atmoszférában végzett reakciójával nyert reakcióelegyhez adagoljuk keverés közben. A reakcióelegyet 20 órán át 20 ’C hőmérsékleten keverjük, majd vákuumban bepároljuk és a maradékot gyorskromatográfia segítségével, szilikagélen tisztítjuk. 1,15 g várt IB terméket kapunk (42% termelés).

I. előállítás [2-[2-[(2-amino-1,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)metil]-fenil]-1, l-difluor-etil]-foszfonsav IC vegyület (0,6 g 1,3 mmól) 5 ml vízmentes diklórmetánban készült kevert oldatához argon atmoszférában 20 ’C hőmérsékleten 4 mmól (0,5 mmól) trimetil-szilil-bromidot adunk.

A reakcióelegyet 20 órán át keverjük, majd 0,5 ml trimetil-szilil-bromidot adunk hozzá. Az elegyet ismét

HU 208 832 Β órán át keverjük, majd bepároljuk. A maradékot 3 ml acetonitrilben oldjuk és a reakciót körülbelül 0,2 ml víz hozzáadásával leállítjuk.

Az elegyet ezután bepároljuk és a maradékot 7 ml 1 n sósavval elegyítjük, majd 20 órán át 100 °C hőmérsékletre melegítjük. Az elegyet ezután bepároljuk, és a terméket kétszer forró vízből átkristályosítjuk. 200 mg terméket kapunk (38% termelés; az anyalúg gyakorlatilag tiszta anyagot tartalmaz, amely alkalmas izolálásra). Ή-NMR (D₂O, NaOD)

7,70 (s, Hg); 7,48 (d, IH arom.); 7,38 (t, IH, arom.);

7,28 (t, IH arom.); 6,75 (d, IH arom.); 5,45 (s,

CH₂N); 3,6 (t, CH₂F₂: J_h__f = 21 Hz); .

^I9F-NMR (D₂O, NaOD): (CF₃CO₂Na)

-35,9 (dt; J_ff_h = 21 Hz; F_f__p = 84 Hz)

IR (cm'):

3438 cm^-1,1696 cm^-1, 1641 cm'¹,1178 cm^-1UV [λ (nm) (ξ)]:

λ 270,3 nm (10497); 253,6 nm (12808); 206,4 nm (29334)

MS (FAB, Argon);

386 (MH⁺); 185

2. szintézis [2-[2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)metil]-fenil]-l-fluor-etenil]-foszforsav 2A előállítás [2-(2-metiI-fenil)-l-fluor-etenil]-foszfonsav dietilészter mmól (6,7g) bisz(dietil-foszfonil)-fluor-metán 20 ml vízmentes tetrahidrofuránban készült oldatát lassan hozzáadagoljuk lítium-diizopropil-amid -78 °C hőmérsékletű oldatához (amelyet 22 mmól butil-lítium 22 mmól diizopropil-amin 16 ml tetrahidrofurános oldatához történő, 0 ’C hőmérsékleten végzett beadagolásával képezünk). 30 perc után -78 ’C hőmérsékleten 30 mmól (3,5 ml) frissen desztillált o-tolualdehid 20 ml tetrahidorofuránban készült oldatát adjuk az elegyhez, majd azt 3 órán át -78 °C hőmérsékleten keverjük, és ezt követően 5 órán át 20 ’C hőmérsékleten keverjük. A reakciót 20 ml telített vizes ammónium-klorid oldat hozzáadással leállítjuk, majd a keveréket szárazra pároljuk. A maradékot 30 ml vízben szuszpendáljuk, és az elegyet 3x100 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist telített sóoldattal mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. így 5 g nyers terméket kapunk, amelyet gyorskromatográfia segítségével tisztítunk. 70 mmól (50%) 2A terméket kapunk.

2D előállítás [2-[2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-klór-9H-purin-9-il)metil]-fenil]-l-fluor-etenil]-foszfonsav dietil-észter 10 mg benzoil-peroxidot adunk 10 mmól NBS és mmól 2A 15 ml vízmentes széntetrakloridban készült szuszpenziójához. Az elegyet melegítő lámpával visszafolyatás mellett tornaijuk, amíg a szilárd anyag oldódik. A reakcióelegyet leszűrjük és bepároljuk és így 2C anyagot kapunk, ami olajos anyag. A kapott terméket 4 ml vízmentes dimetil-formamidban oldjuk, majd az oldatot 6-klór-guanin nátriumsó kevert oldatához adjuk [amelyet 10 mmól nátrium-hidridet (60% tf/tömeg oldat) 10 mmól 6-klór-guanin 10 ml vízmentes dimetil-formamidban készült oldatához 20 °C hőmérsékleten argon atmoszférában adagolva állítunk elő], 20 órán át az elegyet 20 ’C hőmérsékleten keverjük, majd szárazra pároljuk. A maradékot közvetlenül gyorskromatográfia segítségével tisztítjuk szilikagél adszorbens alkalmazásával. 4 mmól 2D terméket kapunk (40% termelés).

2. előállítás [2-[2-[(2-amino-1,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)metil]-fenil]-l-fluor-etenil]-foszfonsav

A 2. előállítást a 2D termékből kiindulva az IC anyag 1 anyaggá történő átalakítása szerinti korábbi eljárásnak megfelelően végezzük.

Ή-NMR: (D₂O, NaOD)

7,72 (s, H₈); 7,7 (d, IH arom.); 7,35 (t, IH arom.);

7,25 (t, IH arom.); 6,75 (d, IH arom.); 6,55 (dd,

CH=C; J_H__F = 43 Hz; J_H__F = 7 Hz); 5,35 (S, CH₂N). ^I9F-NMR (D₂O, NaOD)

-42,5 (dd; J_F__H = 43 Hz; J_F„_P = 91 Hz)

IR (cm^-1):

3408 cm^-1, 1704 cm^-1, 1659 cm^-1, 1599 cm^-1,

1387 cm^-1, 1224 cm^-1, 1174 cm^-1, 1109 cm^-1UV [(λ (nm) (ξ)]:

λ 281,6 nm (6700); 247,8 nm (21 530); 202,7 nm (38030)

MS (FAB, Xenon):

366 (NH⁺); 185

3. szintézis {2-[2-/(2-amino-1,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)metil/-fenil]-1,1,2-tr ifluor-etil }-foszfonsav 3A előállítás [2-hidroxi-2-(2-metil-fenil)-l-difluor-etil]-foszfonsav dietil-észter

42,5 mmól dietil-foszfinil-difluor-metán (8 g) 42 ml vízmentes tetrahidrofuránban készült oldatát lassan hozzáadjuk 42,5 mmól frissen előállított lítium-diizopropil-amid 40 n.i tetrahidro-furánban készült oldatához -78 ’C hőmérsékleten argon atmoszférában. A reakcióelegyet 35 percen át -78 ’C hőmérsékleten keverjük, majd 7,65 g (63,75 mmól) o-toluolaldehid 42 ml tetrahidrofuránban készült oldatát adjuk hozzá. Az elegyet 4 órán át -78 ’C hőmérsékleten keverjük, majd a reakciót -78 ’C hőmérsékleten 40 ml telített vizes ammónium-klorid oldat hozzáadással leállítjuk, és az elegyet vákuumban bepároljuk. A maradékot vízben szuszpendáljuk, majd háromszor 200 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves oldatot telített sóoldattal mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk és leszűrjük. Ezután bepároljuk és a maradékot gyorskromatográfia segítségével szilikagélen tisztítjuk, így 10,67 g 3A terméket kapunk, fehér kristályos anyag (81% termelés).

3B előállítás [2-fluor-2-(2-metil-fenil)-l,l-difluor-etil]-foszfonsav dietilészter

4,6 g (15 mmól) 3 A termék 20 ml vízmentes diklór5

HU 208 832 Β metánban készült oldatához 20 °C hőmérsékleten, argon atmoszférában, 2,3 ml dietil-amino-kéntrifluoridot csepegtetünk. Az elegyet 20 °C hőmérsékleten két órán át keverjük, majd a reakciót 0 °C hőmérsékleten felesleg metanol (5 ml) lassú hozzáadagolásával leállítjuk. A keveréket szárazra pároljuk, majd közvetlenül gyorskromatográfia segítségével szilikagélen tisztítjuk, 4,22 g 3B terméket kapunk (91% termelés).

3C előállítás {2-[2-/(2-amino-l,6-dibidro-6-klór-9H-purin-9-il)metil/-fenil]-1,1,2-trifluor-etil }-foszfonsav dietilészter A 3B termék brómozását és ezt követő kondenzációját 6-klór-gueninnel az IB előállítás IB előállítás IC pontjában leírt eljárással végezzük.

3. előállítás {2-[2-/(2-amino-l,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)meti l/-feni 1] -1,1,2-trifluor-etil }-foszfonsav A végtermék 3 anyagot a védőcsoport TMSBr/diklór-metán és 1 n sósav vizes oldat segítségével az 1. anyag IC előállításában leírt eljárása szerint végzett eltávolításával végezzük.

Ή-NMR: (D₂O, NaOD)

7,75 (s, H₈); 7,7 (d, IH arom.); 7,4-7,5 (t, IH arom.); 7,3-7,4 (t, IH arom.); 6,8 (d, IH arom.); 6,35 (dd, CHF; J_H__FA = 44 Hz, J_H__FB = 22 Hz); 5,45 (s, CH₂N) ¹⁹F-NMR (D₂O, NaOD) (CF₃CO₂Na)

-39,5 (F_c, ddd; J_FC__FB = 303 Hz; F_fc__p = 77 Hz;

Jfc-fa ⁼ 16 Hz) —51,0 (F_B, dddd; J_fb__Fq = 30Hz;

Jfb-p ⁼ $2 Hz; JpB-FA ⁼ 15 Hz; Jfb-h ~ 22 Hz);

—113,7 (F_a; dt; Jfa-h ⁼ 44 Hz; Jf_A-fbc ⁼ 14 Hz)

IR (cm-¹)

3378 cm^-1, 3225 cm^-1, 1700 cm'¹, 1639 cm^-1, 1231 cm'¹,1077 cm'¹UV [X(nm)©]:

λ 269,9 nm (10175); 253,4 nm (13143); 207,6 nm (28978)

4. szintézis [3-[2-[(2-amino-1,6-d i h idro-6-k lór-9H-pur in-9-i 1)metil]-fenoxi]-l,l-difluor-propil]-foszfonsav 4A előállítás

3-(2-metil-fenoxi)-1-propanol

100 ml vízmentes dimetil-formamidhoz 300 ml okrezolt, 334 mmól etilén-karbonátot és 325 mmól kálium-fluoridot adunk, majd az elegyet argon atmoszférában 50 órán át 125 °C hőmérsékleten keverjük. Ezután 40 mmól etilén-karbonátot és 40 mmól kálium-fluoridot adunk hozzá, majd további 24 órán át 125 °C hőmérsékleten keverjük.

A reakcióelegyet ezután 20 °C hőmérsékletre hűtjük, leszűrjük, majd bepároljuk. A maradékot gyorskromatográfia segítségével szilikagélen tisztítjuk. 38,6 g várt terméket kapunk (85% termelés).

4B előállítás

3-(2-metil-fenoxi)-1 -bróm-propán g brómot (62,5 mmól) oldunk 30 ml benzolban (vagy acetonitrilben) és az oldatot lassan hozzáadjuk 64 mmól trifenil-foszfin 100 ml benzolban (vagy acetonitrilben) készült kevert oldatához. 15 perc múlva 64 mmól trietil-amin 35 ml benzolban (vagy acetonitrilben) készült oldatát adjuk az elegyhez és végül

9,68 g (63,7 mmól) 6A anyag 50 ml benzolban (vagy acetonitrilben) készült oldatát adagoljuk a keverékhez. A reakcióelegyet 20 órán át 20 °C hőmérsékleten keverjük, majd leszűrjük (hogy a trifenil-foszfin-oxid nagy részét eltávolítsuk), és bepároljuk. A maradékot gyorskromatográfia segítségével szilikagélen tisztítjuk.

9,8 g várt terméket kapunk.

4C előállítás [3-(2-metil-fenox i)-1,1 -difluor-propil]-foszfonsav dietilészter mmól (5,64 g) difliior-metil-O,O-dietil-foszfonátot oldunk 30 ml vízmentes tetrahidrofuránban, majd az oldatot lassan 37 mmól lítium-diizopropil-amid kevert oldatához adjuk, argon atmoszférában és -78 °C hőmérsékleten (amely lítium-diizopropil-amidot 31 mmól butil-lítium és 31 mmól diizopropil-amin 30 ml tetrahidrofuránban végzett reagáltatásával állítjuk elő). A reakcióelegyet 30 percen át -78 °C hőmérsékleten keverjük, majd a 6B kiindulási anyag (20 mmól) 10 mml vízmentes tetrahidrofuránban készült oldatát adjuk hozzá. Az elegyet további 3 órán át -78 °C hőmérsékleten keverjük, ezután a hőmérsékletet lassan 20 °C értékre emeljük, és a reakciót telített vizes ammónium-klorid hozzáadással leállítjuk. A nyers reakcióelegyet bepároljuk, és a maradékot etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel és telített sóoldattal mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. A maradékot gyorskromatográfia segítségével szilikagélen tisztítjuk. 16 mmól várt terméket kapunk (40% termelés).

4D előállítás [3-[2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-klór-9H-purin-9-il)metil]-fenoxi]-l,l-difluor-propil]-foszfonsav dietilészter mmól 6C kiindulási anyagot 15 ml vízmentes széntetrakloridban oldunk, majd az oldatot melegítő lámpán melegítjük 35 percen át 6 mmól N-bróm-szukcinimiddel és néhány milligramm benzoil-peroxiddal együtt. A nyers elegyet leszűrjük és a szukcinimidet eltávolítjuk, majd szárazra pároljuk. A maradékot 8 ml vízmentes dimetil-formamidban oldjuk és az oldatot 6,5 mmól 6-klórguanin és 13 mmól kálium-karbonát hozzáadása után 24 órán át argon atmoszférában 20 °C hőmérsékleten keverjük. Az elegyet ezután szárazra pároljuk, és a maradékot 50 ml etil-acetátban szuszpendáljuk. A szuszpenziót ammónium-klorid és telített sóoldattal mossuk, nátriumszulfáton megszárítjuk, leszűrjük, bepároljuk. A maradékot gyorskromatográfia segítségével, szilikagélen tisztítjuk és 3 mmól várt terméket kapunk.

4. előállítás [3-[3-[(2-amino-1,6-dihidro-6-klór-9H-purin-9-il)metilj-fenoxi]-1,1 -difluor-propil]-foszfonsav 9 mmól frissen desztillált trimetil-szilil-bromidot

HU 208 832 Β (TMSBr) adagolunk lassan 3 mmól 6D anyag 10 ml száraz diklór-metánban készült kevert oldatához argon atmoszférában, 20 °C hőmérsékleten. A reakcióelegyet 20 órán át 20 °C hőmérsékleten keverjük, majd szárazra pároljuk. A maradékot 8 ml vízmentes acetonitrilben oldjuk és 10 mmól víz hozzáadással a reakciót leállítjuk. A kivált fehér csapadékot leszűrjük, és így a kívánt terméket kapjuk, amelyet tisztítás nélkül alkalmazunk a következő reakciólépésben.

mmól kiindulási anyagot 10 ml 1 n sósav és 2 ml tetrahidrofurán elegyében oldunk, majd az elegyet 20 órán át 90-100 ’C hőmérsékletre melegítjük. Az elegyet ezután 20 °C hőmérsékletre hűtjük, szárazra pároljuk, és a maradékot telített vizes trietil-ammónium-hidrogénkarbonátban oldjuk. Az elegyet leszűrjük, és 1 n sósav hozzáadással kristályosítjuk.

A fehér csapadékot leszűrjük, vákuumban szárítjuk és 1,7 mmól várt terméket kapunk hemihidrát formában.

Ή-NMR: (D₂O, NaOD)

7,75 (s, H₈); 7,3-7,4 (m, IH arom.); 7,15 (d, IH arom.); 6,9-7,10 (m, 2H arom.); 5,25 (s, CH₂N); 4,35 (t, OCH₂); 2,55 (m, CH₂CF₂).

¹⁹F-NMR (D₂O, NaOD)

-35,4 (dt; J_H-_F = 20 Hz; J_F__P = 83 Hz)

UV [X(nm) ©]:

A 270,9 nm (6279); 259,3 nm (5519); 204,9 nm (16151)

MS (FAB, Xenon);

416 (NH⁺)

5. szintézis {2-[(2-amino-1,6-díhidro-6-oxo-9H-purin-9-il)metil]-fenoxi}-metil-foszfonsav 5A előállítás

2-metil-fenoxi-metil-foszfonsav dietil-észter mmól (60%-os olajos szuszpenzió) nátrium-hidridet adunk 8 mmól (864 mg) o-krezol kevert 10 ml vízmentes dimetil-formamidban készült oldatához 20 ’C hőmérsékleten, argon atmoszférában. 45 perc eltelte után a keverékhez 8 mmól (2,54 g) O,O-dietil-metilfoszfonát-tozilát származék 3 ml dimetil-formamidban készült oldatát adjuk az elegyhez. A reakcióelegyet 20 órán át 60 ’C hőmérsékleten keverjük, majd vákuumban bepároljuk és a maradékot gyorskromatográfia segítségével, szilikagélen tisztítjuk, 1,1 g terméket kapunk (69% termelés).

5B előállítás [2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-klór-9H-purin-9-il)metil]-fenoxi]-metil-foszfonsav dietil-észter 1,03 g (4 mmól) 7A foszfonát, 743 mg (4,2 mmól)

N-bróm-szukcinimid és néhány milligramm benzoilperoxid 10 ml széntetrakloridban készült oldatát melegítő lámpa segítségével visszafolyatás mellett forraljuk. 35 perc eltelte után a reakcióelegyet leszűrjük és bepároljuk. 1,3 g olajos maradékot kapunk, amelyet 3 ml vízmentes dimetil-formamidban oldunk és az oldatot 4,4 mmól (745 mg) 6-klór-guanin és 10 mmól (1,38 g) kálium-karbonát 6 ml vízmentes dimetil-formamidban készült szuszpenziójához adjuk keverés közben 20 ’C hőmérsékleten argon atmoszférában. 40 óra elteltével a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, majd a maradékot gyorskromatográfia segítségével szilikagélen tisztítjuk. 1,25 g várt terméket kapunk (74% termelés).

5. előállítás {2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)inetil]-fenoxi}-metil-foszfonsav

A korábban leírt eljárással TMSBr, majd vizes hidrolízis segítségével a védőcsoportokat eltávolítjuk és a címbeli vegyületet állítjuk elő.

Ή-NMR: (C₂O, NaOD)

7,95 (s, H₈); 7,35 (t, IH arom.); 7,15 (m, IH arom.);

6,9-7,05 (m, 2H arom.); 5,3 (s, CH₂N); 4,15 (d, CH₂P; J_h__p = 10 Hz).

IR (cm^-1):

3365 cm^-1, 3139 cnr', 1695 cm^-1, 1645 cm^-1, 1048 cm'

UV [(λ (nm) (ξ)]:

λ 272 nm (10820); 253,3 nm (12090); 212,5 nm (21 100); 290,8 nm (3772)

6. szintézis [2-[2-[(2-amino-1,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-íl)metil]-fenil]-etenil]-foszfonsav

6A előállítás [2-(2-metil-fenil)-etenil]-foszfonsav dietil-észter 38 mmól (10,95 g) bisz(dietil-foszfinil)-metán ml vízmentes tetrahidrofuránban készült oldatát argon atmoszférában, lassan -15 ’C hőmérsékleten hozzáadagoljuk 42 mmól nátrium-hidrid 20 ml vízmentes tetrahidrofuránban készült szuszpenziójához. Az elegyet 45 percen át keverjük, majd 38 mmól (4,6 g) o-tolualdehid 40 ml tetrahidrofuránban készült oldatát adagoljuk hozzá 0 ’C hőmérsékleten. A reakcióelegyet 18 órán át 20 ’C hőmérsékleten keverjük, majd a reakciót 20 ml telített vizes ammónium-klorid oldat hozzáadagolással leállítjuk. Az elegyet szárazra pároljuk, majd a maradékot 35 ml vízben szuszpendáljuk és 3x100 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves oldatot telített sóoldattal mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. 11 g nyersterméket kapunk, amelyet gyorskromatográfia segítségével szilikagélen tisztítunk. 7,53 g 6A terméket kapunk (75% termelés).

6B előállítás [2-[2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-klór-9H-purin-9-il)metil]-fenil]-etenil)-foszfonsav dietil-észter 20 mmól N-bróm szukcinimid és 20 mmól [2-(2metil-fenil)-etenil]-foszfonsav dietil-észter 15 ml vízmentes széntetrakloridban készült szuszpenziójához 20 mg benzoil-peroxidot adunk. Az elegyet melegítő lámpával visszafolyatás mellett forraljuk, amíg valamennyi szilárd anyag felúszik. Ezután a reakcióelegyet leszűrjük, majd bepároljuk. Az olajos maradékot 10 ml vízmentes dietil-formamidban oldjuk, majd az oldatot 6-klór-guanin nátriumsó kevert oldatához adjuk (ame7

HU 208 832 Β lyet 20 mmól nátrium-hidrid és 20 ml 6-klór-guanin 10 ml vízmentes dimetil-formamidban argon atmoszférában 20 °C hőmérsékleten végzett reakciójával nyerünk). A reakcióelegyet 20 órán át 20 °C hőmérsékleten keverjük, majd szárazra pároljuk és a nyers maradékot gyorskromatográfia segítségével szilikagélen tisztítjuk. 12 mmól 6B terméket kapunk (60% termelés).

6. előállítás [2-[2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-iI)metil]-fenil]-etenil]-foszfonsav

A 6 termék előállítását a 6B anyagból kiindulva az

1. szintézis 1B termékből kiinduló 1 termék előállítására leírt eljárása szerint végezzük.

Ή-NMR: (D₂O, NaOD)

7,75 (s, H_g); 7,70 (d, H arom.); 7,38 (dd, H₈ vinil; J_H__P = 22 Hz; J_H__H = 15 Hz); 7,35 (t, IH arom.);

7,25 (t, IH arom.); 6,7 (d, IH arom.); 6,5 (dd, H_Avinil; J_H__H = 15 Hz; J_H__P = 17 Hz); 5,45 (s, CH₂N)

UV[(X(nm)©]:

λ 252,8 (30554); 202,7 (51600); 136,5 (63 325) Biológiai alkalmazhatóság A találmány szerinti vegyületek immunszupressziós, lymphoma ellenes, leukémia-ellenes, vírusellenes és protozoon ellenes hatását, aminek révén alkalmasak köszvény, psoriasis és autoimmun betegségek kezelésére ezen vegyületek purin nukleozid foszforiláz (PNP) inhibiáló hatásával mutathatjuk ki. A purin nukleozid foszforiláz (PNP) inhibiáló hatást Kalckar eljárásával mutathatjuk ki, amely inozin szubsztrátot alkalmazó kapcsolt xantin oxidáz eljárás (Η. M. Kalckar, J. Bioi. Chem. 167, 429-443 (1947)]. A látszólagos disszociációs konstansokat mérik (Κβ 1 mmól szervetlen foszfát alkalmazásával és 0,2 m HEPES puffer alkalmazásával (pH 7,4) négy inozin koncentráció (amelyek 0,05 mmóI-0,15 mmól közöttiek) és különféle inhibitor koncentrációk mellett. Az (1) általános képletű vegyület esetében mért látszólagos K₍ értékeket az inozin szubsztrát K_M értékeivel, amely esetben különböző forrásból származó PNP enzimet alkalmaztunk összehasonlítva az I. táblázatban mutatjuk be. Ezen túlmenően kimutattuk, hogy a találmány szerinti vegyületek hatásosak lymphoma (emberi MOLT-4 sejtek) szembeni alkalmazásra és lymphoma, valamint leukémia-ellenes hatással rendelkeznek. A 2’-deoxi-guanozin (körülbelül 1-10 mikro m) természetes metabolit jelenléte fontosnak tűnik a lympohoma sejtkultúrával szembeni aktivitás szempontjából.

1. táblázat

Vegyület	marha lép	Ki	M	E. Coli
PNP fon ás
patkány vőrösvértest	emberi vörösvértest
[2-[2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)me ti 1]-feni 1]-1,1 -difluor-etilj-foszfonsav	4x10~⁹	2xl0^-9	13x10^-9	15xl0~⁹
[2-[2-[(2-amino-l,6-dihidiO-6-oxo-9H-puiin-9-il)- metil]-fenil]-l-fluor-etil]-foszfonsav	8x10-'°	4x10-'°	l,8xl0^-9	2,5x10*°
[2-[2-[(2-amino-l,6-dihidiO-6-oxo-9H-purin-9-il)- metil]-fenil]fluor-etil]-foszfonsav	-	-	3,2xl0^-9	5x10'°
[2-[2-[(2-amino-l,6-dihidiO-6-oxo-9H-purin-9-il)m e ti 1 ]-fen i 1] -1,1,2-trifl uor-etil]-foszfonsav	6x10-'°	5x10-'°	l,3xl0~⁹	7x10-'°
[2-[2-[(2-amino-1,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)metil]-fenoxil]-l,l-difluor-propil]-foszfonsav	2,5x10-⁷	3,7xl0^-8	2,1 xl0~⁷	-
[2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)-metil]-fenoxil]-metil-foszfonsav inozin	7,5x10⁹ 3x10~⁵	7,3x10'⁹l,5xl0^-4	7,9x10'⁸Ι,όχΙΟ⁴	4,5xl0⁹ 8x10-⁵

Az immunrendszer szuppresszió vonatkozásában a beteg elnevezés alatt emlősöket, például egeret, patkányt, macskát, kutyát, szarvasmarhát, sertést, juhot, és főemlősöket, az embert is beleértve, értünk. A parazita fertőzés szempontjából beteg elnevezés alatt nemcsak emlősöket, 50 hanem más melegvérű állatokat is, mint például baromfikat, a csirkét és pulykát is beleértve értünk.

A protozoon elnevezés alatt a Protozoa törzs Sarcomastigophora és Sprozoa altörzseit értjük. Részletesebben a protozoon elnevezés alatt olyan parazita véglénye- 55 két értünk, amelyek abból a szempontból jelentősek, mivel emberben, vagy háziállatokban okoznak betegségeket. Ilyen fajták legtöbbje a Mastigophora főosztályba tartozó Sacromastigophora altörzs és a Teleosporea osztályba tartozó Sporozoa altörzs Baker (1969) osztályozd- 60 sa szerint. Ilyen parazita protozoon nemzetségek például a Histomas, Trypanosoma, Giardia, Trichomonas, Eimeria, Isopora, Toxoplasma és a Plasmodium.

A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja szerint ezeket a vegyületeket, mint protozoon ellenes szereket alkalmazzuk bél coccidia kezelésére kereskedelmi baromfiak esetében. A bél coccidia betegség évente több millió dollár veszteséget okoz a baromfi iparban az Amerikai Egyesült Államokban. Mivel a coccidia igen gyorsan rezisztenciát fejleszt ki a hatóanyagokkal szemben, valamint a jelen kezelésben alkalmazott hatóanyagok viszonylag magas toxicitása miatt nagy igény van arra, hogy hatásos coccidia ellenes szereket dolgozzunk ki, amelyek nem toxikusak és nem fejlődik ki gyors rezisztencia velük szemben.

HU 208 832 Β

Ugyan az immunrendszer fő védelmi szervezet betegséget okozó anyagokkal szemben, nem tesz különbséget a hasznos és káros idegen anyagok között és mindkettőt elpusztítja. Számos esetben szükséges lehet az immunrendszer szabályozása anélkül, hogy az adott beteget veszélybe sodornánk. A találmány szerinti vegyületek ilyen szabályozó hatást fejtenek ki és potenciálisan alkalmazhatók különféle immunbetegségek, mint például reumás gyulladás és lupus erythromatus esetében.

Az antitestek és a sejt-immun válasz fontos szerepet játszik abban, hogy átültetett szövetek kilökődése a szervezetből megtörténik. Hacsak a donor nem azonos ikre a befogadónak, vagy nem maga a befogadó, a befogadó lyphocytái felismerik, hogy a beültetett szövet „nem saját” és azonnal válaszolnak ennek lebontásával. Kivételek ezalól a nem érrendszerrel ellátott beültetési területek (privilégizált helyek), mint például a szem szaruhártya, ahol a lymphocyták nem áramlanak, és így nem válnak érzékennyé és nem okoznak közvetlen immunválaszt. Jelenleg igen nehéz lecsökkenteni az immunreakciót és megakadályozni egy beültetett anyag kilökődését anélkül, hogy a beteget más módon súlyosan ne károsítanánk. A betegnek ezenkívül igen nagy mennyiségű antibiotikumot is kell adagolni, mivel a fertőzéssel szembeni saját védelmét nagyban lecsökkentjük. A találmány szerinti vegyület értékes anyag lehet, mert a beültetett anyaggal szembeni tűrést az immunrendszer szabályozott módosításával éri el. Ezen túlmenően a találmány szerinti vegyületek vírusellenes aktivitásúak is.

Az adagolandó aktív hatóanyag mennyisége nagyban változhat az alkalmazott dózisegység fajtától, a kezelés időtartamától, a beteg korától, nemétől, valamint a kezelt betegség fajtájától függően. Az általában adagolt teljes aktív hatóanyag-mennyiség körülbelül 1 mg/kg-100 mg/kg. előnyösen 3 mg/kg-25 mg/kg. Az egységdózis 25-500 mg aktív hatóanyagot tartalmaz, és napi egy vagy több alkalommal adagolható. Az (1) általános képletű aktív hatóanyagot gyógyszerészetileg elfogadható hordozóanyagokkal együtt szokásos formált egységdózisokban orális, parenterális, vagy helyi úton adagolhatjuk. Előnyösen a 2-deoxi-guanozint együtt adagoljuk a találmány szerinti vegyületekkel. Bármely nem-toxikus hatásos dózis 2-deoxi-guanozin dózis alkalmazható. Ez jellemzően körülbelül 0,5-körülbelül 50 mg/kg/nap dózis. Az együttadagolás magában foglalja az olyan dózisok adagolását, amelyek a találmány szerinti vegyületet és a 2-deoxi-guanozint is tartalmazzák, de azokat is, amelyek a fenti hatóanyagokat külön dózisban tartalmazzák. A vegyületek külön dózis formában is adagolhatók.

Az adagolás előnyös módja az orális adagolás. Orális adagolás céljára a találmány szerinti vegyületeket szilárd, vagy folyékony formává, mint például tabletta, pirula, kapszula, labacs, pasztilla, olvadék, por, oldat, szuszpenzió, vagy emulzió formává alakíthatjuk. A szilárd egységdózisforma lehet kapszula, amely lehet szokásos lágy, vagy kemény zselatin típusú kapszula, amely például felületaktív anyagokat, kenőanyagokat, és inért töltőanyagokat, mint például laktózt, szukrózt, kalcium-foszfátot és kukoricakeményítőt tartalmazhat. A találmány szerinti eljárás más foganatosítási módja szerint a találmány szerinti vegyületek tabletta formált alakká alakíthatók szokásos eljárásokkal. A tabletta formált alakot szokásos tabletta alapanyagokkal, például laktózzal, szukrózzal, és kukoricakeményítővel, továbbá kötőanyagokkal, például akáciával, kukoricakeményítővel, vagy zselatinnal, dezintegráló szerekkel, például a tabletta adagolás utáni széttöredezését és oldódását segítő burgonyakeményítővel, alginsavval, kukoricakeményítővel, és gumiarábikummal, kenőanyagokkal, például a tabletta granulátum folyását elősegítő és mintába való tapadását megakadályozó talkummal, sztearinsavval, vagy magnézium-, kalcium- vagy cinksztearáttal, festékanyagokkal, színezőanyagokkal, és ízesítőanyagokkal, amelyek a formált alak beteg számára történő elfogadható esztétikai megjelenését segítik elő, készíthetjük. Orális adagolású folyékony formált alak esetében hordozóanyagok a hígítóanyagok, például víz és alkoholok, például etanol, benzilalkohol, és polietilén-alkoholok, ezek alkalmazhatók gyógyszerészetileg elfogadható felületaktív anyag, szuszpendálószer, vagy emulzifikáló szer alkalmazásával, vagy anélkül.

A találmány szerinti vegyületek továbbá adagolhatók parenterális úton, azaz szubkután, intravénás, intramuszkuláris vagy intraperitoneális úton. Ebben az esetben injektálható dózisformákat alkalmazunk, amelyeket fiziológiásán elfogadható hígító, vagy hordozóanyagokkal állítunk elő, ami lehet steril folyadék, vagy folyadék keverék, például víz, fiziológiás sóoldat, vizes dextróz oldat és hasonló cukoroldatok, egy alkohol, mint például etanol, izopropanol, vagy hexadecil-alkohol, glikol, mint például propilén-glikol, vagy polietilén-glikol, egy glicerol-ketál, mint például 2,2-dimetill,3-dioxolán-4-metanol, egy éter, mint például poli(etilén-glikol)-400, egy olaj, mint például zsírsav, zsírsavészter, vagy glicerid, vagy egy acetilezett zsírsavglicerid, és amelyeket gyógyszerészetileg elfogadható felületaktív anyagokkal, vagy azok nélkül alkalmazhatunk, amely utóbbiak lehetnek egy szappan, vagy mosószer, szuszpendáló anyaggal együtt, vagy anélkül alkalmazhatunk, amely lehet pektin, karbomer, metilcellulóz, hidroxi-propil-metil-cellulóz, vagy karboximetil-cellulóz, vagy emulzifikáló szerrel együtt, vagy anélkül alkalmazunk, vagy más adalékanyagokkal alkalmazunk. Parenterális formált alakban alkalmazható olajok például a petróleum, az állati, növényi vagy szintetikus olajok, például a mogyoróolaj, szójaolaj, szezámolaj, gyapotmag-olaj, kukoricaolaj, olívaolaj, petrolátum és ásványi olaj. Alkalmas zsírsavak például az olajsav, a sztearinsav, és az izosztearinsav. Alkalmas zsírsav-észterek például az etil-oleát, és az izopropilmirisztát. Alkalmas szappanok például a zsírsav alkálifém, ammónium- és trietanol-amin sók, és alkalmas mosószerek például a kationos detergensek, például a dimetil-dialkil-ammónium-halogenidek, az alkil-piridínium-halogenidek, és az alkilamin-acetátok; az anionos detergensek, például az alkil-, aril- és olefin-szul9

HU 208 832 Β fonatok, az alkil-, olefin-éter- és monoglicerid-szulfátok, és szulfoszukcinátok; a nemionos detergensek, például zsír-amin oxidok, zsírsav-alkanolamidok, és polioxi-etilén-propilén-kopolimerek; valamint amfoter detergensek, például alkil-béta-amino-propionátok, és 2-alkil-imidazolin-kvaterner ammóniumsók, valamint keverékeik. A találmány szerinti parenterális formált alakok általában körülbelül 0,5—körülbelül 25 tömeg% aktív hatóanyagot tartalmaznak oldatban. Ugyancsak előnyösen alkalmazhatók a formált alakban tartósítóanyagok és pufferek is. Hogy az injekció helyén az irritációt csökkentsük, vagy megszüntessük a formált alakok nemionos felületaktív anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek hidrofil-lipofil egyensúlya (HLB) körülbelül 12—körülbelül 17 közötti. A formált alakban alkalmazott felületaktív anyag mennyisége körülbelül

5—körülbelül 15 tömeg% lehet. A felületaktív anyag lehet egyetlen komponens, amelynek HLB értéke megfelelő, vagy több anyag keveréke, amelyek együttesen a kívánt HLB értékkel rendelkeznek. Ilyen parenterális formált alakokban alkalmazható felületaktív anyagok például a polietilén-szorbitán zsírsav-észterek, mint például a szorbitán-monooleát, és a nagy molekulatömegű etilén-oxid és valamely hidrofil bázis adduktok, mint például, amelyet propilén-oxid és propilén-glikol kondenzációjával állíthatunk elő.

A bőr, vagy nyálkahártyára helyi alkalmazású spray, vagy aeroszol formált alakokat alkalmazhatunk a találmány szerinti vegyületekből kiindulva. Az ilyen formált alakok mikroméretű szilárd anyagot, vagy az (1) általános képletű vegyület oldatát tartalmazzák, továbbá tartalmazhatnak oldószereket, puffereket, felületaktív anyagokat, illatanyagokat, mikroba ellenes szereket, antioxidánsokat, és propelláns anyagokat. Ilyen formált alakokat nyomás alatti propelláns anyag segítségével, vagy összenyomható műanyag edény segítségével alkalmazhatunk. Továbbá gáz propelláns nélküli porlasztó, vagy permetező segítségével alkalmazhatjuk őket. Előnyös alkalmazható aeroszol, vagy apró formált alak a nazális spray.

A találmány szerinti aktív hatóanyagot továbbá alkalmazhatjuk fenntartott kibocsátású formált alakként, ahol az (1) általános képletű hatóanyagot fokozatosan szabályozott sebességgel egyenletes módon bocsátjuk ki inért, biológiailag lebontható diffúziós ozmózis, vagy dezintergációs eszköz segítségével, amelynek során a hordozóanyag a kezelés során lebomlik. A szabályozott hatóanyag kibocsátású rendszer lehet tapasz, vagy kötésforma, amelyet az arcra, bőrre, nyelv alá, vagy ormyálkahártyára, vagy szemre alkalmazhatunk, amely utóbbit a szemüregbe helyezhetünk, vagy lassan lebomló tabletta formában, vagy kapszula formában alkalmazunk a gasztrointesztinális traktusban orális adagolással. A fenntartott kibocsátású formált alakot alkalmazása lehetővé teszi, hogy a test szöveteit folyamatosan hosszabb ideig az (1) általános képletű hatóanyag terápiásán, vagy megelőzésben hatásos dózisának tegyünk ki. A fenntartott kibocsátású formált alakban alkalmazott hatóanyag dózisa általában egy szokásos napi dózis azzal a számmal sokszorozva, ami azon napok száma, amíg a fenntartó közeg megmarad a beteg testén vagy testében. A fenntartott kibocsátású formált alak hordozóanyag lehet szilárd, vagy porózus mátrix, vagy tartály, vagy lehet egy vagy több természetes, vagy szintetikus polimerből képzett, beleértve a módosított, vagy nem módosított cellulózt, keményítőt, zselatint, kollagént, gumit, poliolefint, poliamidot, poliakrilátot, plialkoholt, poliétert, poliésztert, poliuretánt, poliszulfont, polixiloxánt, és poliimidet, valamint ezen polimerek keverékeit és kopolimer származékait. Az (1) általános képletű találmány szerinti vegyületeket a fenntartott kibocsátású formált alakba tiszta formában foglalhatjuk, vagy bármely alkalmas folyékony, vagy szilárd hordozóba foglalva építhetjük be, amely lehet az a polimer, amelyből a fenntartott kibocsátású formált alak készül.

A találmány szerinti eljárással előállított (1) általános képletű purin nukleozid foszforiláz inhibitorok alkalmazhatók kapcsolt terápiában, amelyben vírusellenes nukleozid analógok potencianövelését végezzük, amely hatóanyagok egyébként a purin nukleozid foszforiláz lebontási hatásának következtében lebomlanának.

Részletesebben a találmány tárgya eljárás az (1) általános képletű vegyületet tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, melyek kapcsolt terápiában retrovírus által okozott fertőzések, különösen emberben a HIV-(emberi immunrendszert károsító vírus) vírus által okozott fertőzések kezelésében alkalmazhatunk. Előnyösen alkalmazható hatóanyagok a 2’,3’-dideoxi-purin-nukleozidok a 2’,3’-dideoxi-adenozin, a 2’,3’-dideoxi-tioinozin és a 2’,3’-dideoxi-inozin.

A találmány szerinti gyógyszerkészítmények PNP inhibitor hatása a retrovírus ellenes hatás növelésében egy dideoxi-purin hatóanyag esetében például retrovírusnak (pl. HÍV) kitett sejtkultúrákban (pl. H9 sejtek, ATH8 sejtek) mutatható ki a szakirodalomban jól ismert eljárás szerint, lásd. Proc. Nat. Acad. Sci. USA, 83, 1991 (1986) közleményt. A hatás elősegítést továbbá kimutathatjuk in vivő (például patkányokbani) kísérletekkel is a didéoxi-purin plazmábani koncentrációjának növekedésével, amelyet az adott PNP inhibitor szimultán adagolása során, vagy azelőtt észlelünk a szakirodalomban jól ismert eljárásoknak megfelelően.

A két aktív hatóanyagot (a 2’,3’-dideoxi-purin-nukleozidot és a PNP inhibitort) szimultán azonos, vagy eltérő úton adagolhatjuk, ugyanabban, vagy eltérő formált alakban, vagy adagolhatjuk külön időpontban azzal a feltétellel, hogy hatásos PNP inhibiálás van jelen azon időben, amikor a hatásos 2’,3’-dideoxi-purin-nukleozid a szervezetbe kerül. Az a mérték, amennyiben ezt a szimultán hatóanyag adagolás elkülöníthetjük egymástól, függ a rendelkezésre álló PNP mennyiségétől és a PNP inhibitor kibocsátási sebességtől, valamint lebomlási sebességtől. Emiatt előnyös a napi két, vagy három részre osztott dózis, legelőnyösebbben az a forma, amikor mindkét hatóanyag dózisát szimultán adagoljuk.

Ismert, hogy amennyiben purin-nukleozid származékokat adagolunk vírusellenes szerként, ezek purin

HU 208 832 Β nukleozid foszforiláz katalízis miatt hatásukat elvesztik. A katalízis nagyban csökkentheti az ilyen hatást. Ugyancsak ismert, hogy az egyébként nem purin nukleozid foszforiláz hatásnak alávetett vírusellenes vegyületek (vagy jól ismert mechanizmus révén, mint például adenozin deamináz enzimreakció, vagy nem ismert mechanizmus szerint) a purin nukleozid foszforiláz hatása alá kerülnek és így a fentiekhez hasonlóan vírusellenes hatásuk megváltozik. így a találmány tárgya vonatkozásában mindkét típusú vírusellenes szer esetében a purin nukleozid foszforiláz hatása miatt változás történik.

Az olyan virális fertőzések kezelése esetében, amely esetekben az alkalmazott vírusellenes szer a purin nukleozid foszforiláz hatásának kitett, a szerv hatásának növelése érhető el, ha a vele párhuzamosan hatásos mennyiségű találmány szerinti (1) általános képletű purin nukleozid foszforiláz inhibitor hatóanyagot adagolunk.

A leírásban a „vírusellenes” szer elnevezés alatt olyan szereket értünk, amelyek alkalmasak vírusok és általuk okozott betegségek kezelésére, amelyek közönségesen úgy ismertek, mint nukleozid analógokkal kezelhető vírusok, mint például HIV-vírusok, amelyek az AIDS okozói, a hepatitis B vírusok és a herpes vírusok.

Megjegyzendő, hogy a jelenleg legjobb két hepatitis B (HBV) vírus ellenes szer a dideoxi-guanozin (ddGuo) és a 2,6-diimino-dideoxi-purin-ribozid, amely a dideoxi-guanozin prodrug anyaga.

Különösen előnyösen alkalmazható találmány szerinti PNP inhibitor anyagok a (46) általános képletű vegyületek, ahol

Z” jelentése CH₂CF₂PO(OH)₂,

CH₂CHFPO(OH)₂,

CHFCF2PO(OH)₂,

CHOHCF₂PO(OH)₂,

CH=CFPO(OH)₂,

CH=CHPO(OH)₂ és

COCF₂PO(OH)₂ képletű csoportok valamelyike.

Mint minden kemoterápiás szerre igaz, az egyes alcsoportok előnyösebben alkalmazhatók más csoportoknál. Ebből a szempontból előnyös (1) általános képletű találmány szerinti PNP inhibitor anyagok, ahol az általános képletben R₂ jelentése aminocsoport, Ar jelentése 1,2-fenil-csoport, Előnyös Z csoport lehet a (48) általános képletű csoport, ahol X és Y jelentése fluoratom, a (49) általános képletű csoport, ahol n jelentése nulla és X és Y jelentése hidrogénatom vagy az (50) általános képletű csoport, ahol X jelentése fluoratom és Y jelentése fluoratom, vagy hidrogénatom, az (51) általános képletű csoport, ahol X jelentése fluoratom és Y jelentése fluratom, vagy hidrogénatom, és az (52) általános képletű csoport, ahol X és Y jelentése fluoratom és R₇ és R₈ jelentése hidrogénatom. Előnyös találmány szerinti vegyületek az 1-6 előállítások végtermékei, valamint ezen vegyületek 3-aminoanalógjai.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás (1) általános képletű vegyületek, tautomer formáik és gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós sóik előállítására, ahol az általános képletben

Rí jelentése hidroxilcsoport,

R₂ jelentése hidrogénatom vagy aminocsoport,

R jelentése (47) általános képletű csoport, ahol

Ar jelentése fenilén-csoport, melynek egyik szénatomjához a metiléncsoport, és egy másik szénatomjához a Z csoport kapcsolódik,

Z jelentése (48), (49) vagy (50) általános képletű csoport, ahol R₄ jelentése hidrogénatom vagy fluoratom, n értéke 0 vagy 1-5 közötti egész szám, X és

Y jelentése hidrogénatom vagy fluoratom, azzal a feltétellel, hogy amennyiben n értéke 0, akkor X és

Y mindegyikének jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy az (56) általános képletű vegyületet, melynél R, és R₂ jelentése a tárgyi körben megadott, R” jelentése az (57) általános képletű csoport, ahol Ar és Z jelentése a tárgyi körben megadott, hidrolizáljuk, előnyösen trimetil-szilil-bromiddal standard reakciókörülmények között, majd kívánt esetben a kapott szabad vegyületet gyógyszerészetileg elfogadható savaddíciós sóvá alakítjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (1) általános képletű vegyület előállítására, ahol az általános képletben Z jelentése -CHFCF₂-csoport, -CH=CF-csoport, vagy -CH=CH-csoport, a többi szubsztituens jelentése az 1. igénypontban megadott, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazzuk.

3. A 2. igénypont szerinti eljárás a {2-[2-/(2-amino-1,6-dihidio-6-oxo-9H-purin-9-il)-meti l/-fen il]-1,1 -difluor-eti 1 }-foszfonsav, {2-[2-/(2-amino-l,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-iI)-metil/-fenil]-l,l,2-trifluor-etil}-foszfonsav, {3-[2-/(2-amino-l,6-dihidro-6-klór-9H-purin-9-il)-metil/-fenoxi]-1,1 -difluor-propil }-foszfonsav, {2-[(2-amino-l,6-dihidro-6-oxo-9H-purin-9-il)-metil/fenoxi]-metil-foszforsav, {2-[2-/(2-amino-l,6-dihdiro-6-oxo-9H-purin-9-il)-meti l/-fen i I ]-eten i 1 }-foszfonsav előál lí tására, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazzuk.

4. Eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti eljárással előállított (1) általános képletű vegyületet - ahol a képletben R, Rj és R₂ jelentése az 1. igénypontban megadott - gyógyszerészetileg elfogadható hordozóvagy hígítóanyagokkal összekeverve gyógyszerkészítménnyé feldolgozzuk.

HU 208 832 Β

Int. Cl.⁵: C 07 F 9/6561