HU206527B - Device for quick-break switches - Google Patents

Description

A találmány tárgya szerkezet gyorskapcsolóhoz a munkaszerszám oldható hozzákapcsolására kotrógép működtetőkarjához, amely gyorskapcsolónak két párhuzamos összekötődarabja van, amelyeket a működtetőkar hordoz, és mindegyik összekötődarabon támasztófelülettel ellátott ütköző van, és egy reteszelőeszköz, amely a munkaszerszámhoz kapcsolt, a munkaszerszám felé néző kapcsolódó felülettel ellátott helytálló éktartóból és henger által elmozdítható, az éktartó kapcsolódófelületével együttműködő kapcsolódófelülettel ellátott, mozgó feszítőcsapból áll, és a reteszelőeszköznek az összekötődarabok támasztófelületeivel nyomás hatására együttműködő támasztófelületei vannak.

A fent leírt típusú gyorskapcsolók sok szempontból előnyösnek bizonyultak és gyakorlatban igen elterjedtek. A következő előnyeik vannak: rendkívül kicsi súlyú (kb. 30 kg egy 14 tonnás gépre) és így anyagtakarékos, azonkívül kezelése és összeszerelése könnyű, egyszerű felépítésű, és így a kotróvedret könnyen és gyorsan fel lehet szerelni a kotrógépre, nincs közbenső emelődarabja, ami az építési magasságot és a súlyt növelné. Kis súlya következtében nem kell a vedertérfogatot változtatni, hanem meg lehet tartani az erőt abszorbeáló boltozatot annak következtében, hogy a csuklós karoknak íves alakjuk van, amely a boltozathoz illeszkedik. Azonfelül jobb, sőt optimális feltételeket biztosít az erőátadásra a kotróveder és a müködtetökar között.

A csuklós karokat semmilyen túlzott erők nem érik, mivel az erők közvetlenül átadódnak a kampókra a rudakról és fordítva, a rúdtengelyek és hüvelyek, ha egyáltalán léteznek, összeérnek a kampókkal. Hála alakjának és a jobb erőátadásnak, a veder jobb geometriája fenntartható, a veder átlóirányú töréseknek ellenáll, mivel a csuklós karok a kapcsolatot rugalmassá teszik azáltal, hogy a csuklós karok között nincs merev kapcsolat és így szabadon tudnak le-fel mozogni végrészeiknél a vederrel való négy csatlakozási pontjuknál, egymástól függetlenül és egymáshoz képest, és így mindig követni tudjuk a veder átlóirányú mozgását, amikor az időszakosan deformálódik és elcsavarodik az oldalirányban ható feszültségek hatására, amelyek munka közben fellépnek. Játékmentes kapcsolatot biztosit és tart fenn a munkaszerszám és a működtetőkar között a működtetőkar csatlakoztató elemei és a kampók közötti érintkezési pontokban, még akkor is, amikor a csuklós karok követik a veder mozgását. Önbeálló minden kis kopással szemben, amely létrejöhet az érintkezőfelületeken, és így mindig játékmentes kapcsolatul biztosit.

A 0 139 652 1. sz. EP szabadalmi leírásban ismertetett gyorskapcsoló kézi reteszelésre van tervezve ékszerű feszítő csap segítségével, amelyet a kezelőszemély kényszerít a kívánt reteszelő helyzetbe a gyorskapcsolóban megfelelő szerszám segítségével. Bár meglehetősen kis kézi erőkifejtésre van szükség, nagy coli az igény olyan reteszelésre a feszítő csappal, amit a vezető kabinjából automatikusan lehet végrehajtani. A probléma az volt, hogy olyan hidraulikusan vezérelt reteszelő eszközt kellett létrehozni, amely megbízhatóan alkalmazható, egyszerűen előállítható és beszerelhető oly módon, hogy a gyorskapcsoló többi funkcióját ne akadályozza és zavarja, olyan helyre szerelhető, ahol nem sérül meg és nem piszkolódik el, és amely viszonylag olcsón gyártható.

A találmány feladata olyan reteszelő szerkezet létesítése hidraulikus vagy pneumatikus típusú gyorskapcsoló számára, amely a vezető kabinjából működtethető, és amely a fent vázolt problémákat megoldja.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a reteszelőeszköz az összekötődarabok által hordott reteszelőegységet tartalmaz, amelynek az összekötődarabok között elhelyezkedő merev háza van, amelyben az éktartóhoz képest egy külső szabad helyzet és egy belső reteszelt helyzet között henger által elmozdítható feszítőcsap van, és a ház központi részében, a munkaszerszám éktartójával függőlegesen egyvonalban a feszítőcsap szabad helyzetében térköz van az éktartó súrlódásmentes befogadására, továbbá, hogy a ház egymással szemben elhelyezkedő, tengelyirányban egymással egyvonalba eső, elvátolítható, az összekötődarabok szemben fekvő nyílásaiban hézaggal illeszkedő támasztócsapokkal van ellátva, és a támasztócsapoknak és a nyílásoknak nyomás hatására együttműködő támasztófelületei vannak, és a feszítőcsap olyan hosszú, hogy a feszítőcsap kapcsolódó felületén lévő elülső vége a feszítőcsap reteszelő helyzetében a ház üregében helyezkedik el, és az üreg támasztófelületével együttműködő támasztófelülete van, és hogy az egyik támasztócsap a feszítőcsap reteszelő helyzetében annak hátsó végét befogadó átmenő furattal van ellátva.

Előnyösen a feszítőcsap hátsó vége nyomás hatására a támasztócsap furatában lévő támasztófelülettel együttdolgozó támasztó felülettel van ellátva.

Célszerűen a háznak az a része, amely az éktartó számára szolgáló térköz és az átmenő furattal ellátott támasztócsap között van, fenékfelülettel van ellátva.

Célszerűen a feszítőcsap hossza elegendő ahhoz, hogy hátsó vége a feszítőcsap reteszelő helyzetében az összekötőkar vastagságával egyenlő tengelyirányú nyúlvánnyal van ellátva.

Előnyösen a reteszelőegység már meglévő gyorskapcsolók kiegészítő egységét képezi, hogy azokat átalakítsa hidraulikusan vagy pneumatikusan kézi reteszelésből a vezető vezetőfülkéjéből vezérelhető automatikus reteszeléssé, amikor is az összekötőkaroknak a kézileg behelyezhető feszítőcsapok számára létesített szemben lévő nyílásai felhasználhatók arra, hogy oldhatóan és hézaggal a reteszelőegység szemben lévő támasztócsapjait beszereljük.

A találmány szerinti reteszelő szerkezet előnye, hogy egyszerűen gyártható már meglévő gyorskapcsolók kiegészítő egységeként, így azokat egyszerű módon át lehet alakítani kézi kezelésről hidraulikus vagy pneumatikus kezelésűre a feszítőcsap behelyezésével anélkül, hogy azok szerkezetét meg kellene változtatni.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti szerkezet példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábrán vázlatosan, oldalnézetben, a kotrógép

HU 206 527 Β működtetőkarjának külső vége és a működtetőkarhoz a találmány szerinti reteszelő szerkezettel ellátott gyorskapcsoló útján hozzákapcsolt veder felső része látható.

A 2. ábra vázlatosan, felülnézetben, a reteszelőszerkezettel ellátott gyorskapcsolót ábrázolja.

A 3. ábrán a reteszelőszerkezettel ellátott gyorskapcsoló egy részlete látható vázlatosan, oldalnézetben.

A 4. ábrán az 1-3. ábrák szerinti reteszelőszerkezet látható felülnézetben, amikor a feszítőcsap reteszelőhelyzetben van.

Az 5. ábrán az 1-3. ábrák szerinti reteszelőszerkezet látható oldalnézetben, amikor a feszítőcsap reteszelőhelyzetben van.

A 6. ábrán a reteszelőszerkezet látható felülnézetben, amikor a feszítőcsap szabadon van.

A 7. ábrán a reteszelőszerkezet látható oldalnézetben, amikor a feszítőcsap szabadon van.

A 8. ábra a feszítőcsapot mutatja oldalnézetben.

A 9. ábra a feszítőcsapot mutatja felülnézetben.

Amint az 1·. ábrából látható, a találmány szerinti reteszelőszerkezet olyan gyorskapcsolóhoz való, mint amilyet a 0139652 1. sz. EP szabadalmi leírás ismertet avégből, hogy az (50) munkaszerszámot, például vedret kotrógép (51) működtetőkarjához lehessen oldhatóan kapcsolni. A reteszelőszerkezetnek (1) kapcsolóeszköze van az (50) munkaszerszám számára és (2) kapcsolóeszköze az (51) működtetőkar számára. Az (1) kapcsolóeszköz egy kifelé mutató (3) felületen van elhelyezve, amely az (50) munkaszerszám, például veder felső felülete lehet, vagy egy különálló lap felületén, amely az (50) munkaszerszámhoz kapcsolódik, vagy egy rotor felső felületén, amely például az (50) munkaszerszámot hordja.

Az (1) kapcsolóeszköz kapcsolószerkezetet tartalmaz, két (52) kampó formájában, amelyek egymástól távolságban vannak elhelyezve és a (3) felületre vannak hegesztve, a veder számára létesített (53) nyílás elülső szélénél. Az (52) kampók a veder felső (3) felülete felé nyitottak, hogy így félkör alakú (54) támasztófelületet képezzenek, amely szorosan együtt tud működni a (2) kapcsolóeszköz megfelelő felületeivel. Az (1) kapcsolóeszköz kampószerű (4) éktartóval van ellátva, amely a két (52) kampó között fekvő középvonalban a veder felső (3) felületére van rögzítve. A (4) éktartó az (52) kampóktól előre meghatározott távolságban van elhelyezve, és lefelé a veder felső (3) felülete felé mutató (5) kapcsolódófelülete van (lásd 3. ábrán), amely elmozdítható (7) feszítőcsap megfelelő (6) kapcsolódófelületével dolgozik együtt, amint ezt a későbbiekben ismertetni fogjuk. A (4) éktartó és a (7) feszítőcsap a gyorskapcsoló reteszelő szerkezetének részeit képezik.

Az (1) kapcsolóeszköz továbbá két vállszerű (8) ellentaggal (lásd 1. és 3. ábra) van felszerelve, amelyek a felső (3) felülethez vannak hegesztve, és az (52) kampókkal egyvonalban helyezkednek el a (4) éktartó és az (52) kampó között, a (4) éktartó szomszédságában, azaz bizonyos távolságban az (52) kampóktól. Mindegyik (8) ellentagnak sík (9) támasztófelülete van, amelyek azonos síkban fekszenek, és befelé lejtenek az (52) kampók felé, hogy együttműködjenek az (51) működtetőkar (2) kapcsolóeszközének megfelelő felületeivel, amint azt a későbbiekben ismertetni fogjuk.

Amint az (1) ábrából látható, a kotrógép (51) működtetőkarja (55) rudat és hidraulikusan működtetett (56) hengert tartalmaz, amely az (55) rúd homlokoldalán, azaz a kotrógéptől távol eső oldalán van elhelyezve. Az (55) rúd, szabad végén, vízszintes csappal vagy (57) tengellyel van ellátva, amely forgathatóan hordozza a vedret, és így annak forgástengelyét képezi, míg a hidraulikus (56) henger közvetlenül vagy az (58) összekötődarabok útján vízszintes csappal vagy (10) tengellyel van ellátva, amely párhuzamos az (57) tengellyel, és így 377a! szemben helyezkedik el, és a vederhez kapcsolódik, hogy így a veder számára szabályozott lengőmozgást bitzosítson az (57) tengely körül.

Az (57) és (10) tengelyek a (2) kapcsolóeszköz részét képezik, amely továbbá két párhuzamos (ll), (12) összekötődarabot is tartalmaz (lásd 1. és 2. ábrák). Ezek mindegyike tartalmaz egy alátámasztást, amely a (11), (12) összekötődarabok egyik végénél helyezkedik el (59) hüvely vagy persely alakjában, amelyben például vízszintes furat van, hogy befogadja az (57) tengelyt, továbbá ettől a furattól előre meghatározott távolságban elhelyezett tengelytartó elemet, például hengeres (13) hüvely alakjában, amelyben vízszintes furat van a (10) tengely befogadására. Az egyik végen elhelyezett (59) hüvely külső oldalán domború vagy félhenger alakú (60) támasztófelület van kialakítva, amely az (57) tengelyre keresztirányú, vagy tengelyirányban fekszik, és amelynek előre meghatározott sugara van, amely megfelel az (52) kampók félkör alakú (54) támasztófelülete sugarának. így az (54) és (60) támasztófelületek között maximális érintkezést biztosíthatunk. Az (52) kampók (54) támasztófelületei a lehető legnagyobb szöget, például 180°-os szöget ölelnek fel. Az (59) hüvely (60) támasztófelülete, amely az (52) kampókkal dolgozik együtt. így azonnal az (57) tengelyen kívülre kerül, olyan közel ehhez, amint azt az (59) hüvely falvastagsága megengedi, amely előnyösen kb. 15 mm. A (60) támasztófelület a (10), (57) tengelyek középvonalain áthaladó központi sík két oldalán helyezkedik el, és azzal egyvonalba esik. és az (57) tengely azon oldalán van, amely a (11. 12) összekötődaraboktól elfelé mutat.

Mindegyik (11, 12) összekötődarab tartalmaz egy (14) ütközőt (lásd 1-3. ábrák), amely a (10) tengelytől hátrafelé szabadon kiáll, azaz a (11, 12) összekötődarabok hátsó meghosszabbítását képezi, és azok (10) és (57) tengelyek közötti középső részével tompaszóget zár be. A (14) ütköző átmenő, négyszögletes (15) nyílással van ellátva, amelynek alsó határa sík (16) támasztófelületet képez, amely nyomás alatt a reteszelőeszköz tartócsapjának támasztófelületével dolgozik együtt, amint azt a későbbiekben ismertetni fogjuk. A két (15) nyílás egymással egyvonalban helyezkedik el.

Mindegyik (11, 12) összekötődarab továbbá közvetlenül a (13) hüvelyek alatt (17) ellentaggal van ellátva (lásd 3. ábra), amelynek sík (18) támasztófelülete van. és ez az (1) kapcsolóeszköz (8) ellentagjának i9>

ι

HU 206 527 Β támasztófelületével kapcsolódik, hogy ily módon ékhatás jöjjön létre. A (9, 18) támasztófelületek az (52) kampók felé lejtenek, azonos lejtéssel. Ez a lejtés olyan, hogy a (17) ellentagok (18) támasztófelületeinek meghosszabbított síkja hegyesszöget zár be a (14) ütköző (16) támasztófelületeinek meghosszabbított síkjával, annak érdekében, hogy a kívánt ékhatás létrejöjjön, amikor a (ll, 12) összekötődarabok be vannak szorítva a (4) éktartó és a vedren lévő (52) kampók közé a (17) ellentagok útján, a reteszelőeszköz elmozdítható (7) feszítőcsapja segítségével.

A találmány értelmében a gyorskapcsoló reteszelőszerkezete külön (19) reteszelőegységet tartalmaz (lásd

2. és 4-7. ábrák). A (19) reteszelőegységnek hosszúkás (20) háza van, amely befogadja a (7) feszítőcsapot és a hidraulikus (21) hengert, amely a (7) feszítőcsapot egy külső szabad helyzet és egy belső reteszelő helyzet között mozgatja a (4) éktartóhoz képest. A (20) ház a két végén (22, 23) támasztócsapokkal van ellátva, amelyek a (ll, 12) összekötődarabok (15) nyílásaiba illeszkednek. A (22, 23) támasztócsapok alsó felületei így (24) támasztófelületet képeznek, amelyek a (15) nyílások (16) támasztófelületeivel dolgoznak együtt. A (22, 23) támasztócsapokat úgy méretezzük a (15) nyílásokhoz viszonyítva, hogy azokba könnyen, súrlódás nélkül beilleszthetők legyenek. Egy így létrejött, laza játékkal illeszkedő kapcsolat lehetővé teszi, hogy a (11, 12) összekötődarabok egymáshoz képest szabadon mozogjanak, amikor a gyorskapcsoló törőerőknek vagy más feszültségeknek van alávetve, amint azt a 0139563 1. sz. EP szabadalommal kapcsolatosan ismertettük. Az ábrázolt kivitelnél a (20) ház első (25) részre és második (26) részre van osztva, amelyekből a (22), illetve (23) támasztócsapok kiállnak. A (20) ház (25, 26) részei egyvonaiba esnek, és mereven össze vannak kötve a (27) összekötőelem segítségével, amely a (11, 12) összekötődarabok között fekszik, és a (25, 26) részekre van erősítve, a (10) tengelyhez legközelebb eső oldalon. A (19) reteszelőegység hidraulikus (21) hengere a (27) összekötőelem azon oldala mentén fekszik, amely elfelé mutat a (25, 26) részektől és megfelelő módon, például oldhatóan van a (27) összekötőelemhez kapcsolva - amint a 2. ábrán látható - a hidraulikus (21) henger (28) zárólapjának oldalsó meghosszabbítása révén. A (28) zárólap (29) csappal van ellátva, hogy súrlódásmentesen lehessen beilleszteni a (27) összekötőelem végében kialakított furatba. A (27) összekötőelem így le van rövidítve, hogy helyet hagyjon a (28) zárólap számára. Ezen túlmenően a (27) összekötőelemben egy hosszúkás (30) rés is ki van alakítva (lásd 5. és 7. ábrák), amelyen keresztül a (7) feszítőcsap (31) oldalcsapja átnyúlik (4. és 6. ábrák), hogy összekösse a (7) feszítőcsapot a hidraulikus (21) henger (32) dugattyúrúdjával. A (30) rés valamivel hosszabb, mint a (25) rész. A (20) házban (33) térköz van, ameiy legalább alulról és elölről szabadon megközelíthető. Ez a (33) térköz a (25, 26) részek közötti szabad térként van kialakítva, amely részek egymástól távol vannak elhelyezve. A (33) térköz a gyorskapcsoló függőleges középső síkjában helyezkedik el, és kissé szélesebb, mint a (4) éktartó szélessége, úgy, hogy az minden nehézség nélkül el tudjon helyezkedni a (33) térközben, amikor a veder és az (51) működtetőkar a gyorskapcsoló útján egymással össze van kapcsolva.

A második (26) részben is van egy (34) üreg (2. és 6. ábrák), amely elegendően magas és tengelyirányú mérete is elég nagy ahhoz, hogy lehetővé tegye a (7) feszítőcsap tengelyirányú elmozdulását a második (26) részben, ha azt a hidraulikus (21) henger működteti. Az első (25) részben is van egy (35) üreg, amely átmenő üreg, és keresztmetszete kissé nagyobb, mint a (7) feszítőcsapé, ily módon lehetővé válik, hogy a (7) feszítőcsap a (25) részben ide-oda mozogjon, anélkül hogy azt lezárná, amikor a hidraulikus (21) henger működteti. Az első (25) részhez tartozó (22) támasztócsapban átmenő (36) furat van, amely a (25) részben lévő (35) üreg meghosszabbítását képezi úgy, hogy a (7) feszítőcsap hátsó (45) vége szabadon el tud mozdulni a (22) támasztócsapon keresztül a (11) összekötődarabtól kifelé mutató irányba, ha a (7) feszítőcsapot a hidraulikus 21 henger működteti.

A (7) feszítőcsap, amelyet részletesebben a 8. és 9. ábrákon ábrázoltunk, hosszúkás, négyszögletes keresztmetszetű. Ez a keresztmetszet az elülső (37) végtől kezdve nő, hogy (38) éket képezzen, amelynek felső oldalán műdődő, sík (6) kapcsolódófelület van. A (38) ék hossza előre meghatározott, és nagyobb, mint a (38) éket hordó (33) térköz szélessége, úgyhogy amikor a (7) feszítőcsapot beillesztjük reteszelő helyzetbe, akkor elülső (40) végének megfelelő hosszú darabja helyezkedik el a második (26) rész (34) üregében. Ennek a (40) végnek azonban ugyanakkor - amikor a (7) feszítőcsap teljesen visszahúzott, szabad helyzetben van - elegendően rövidnek kell lennie ahhoz, hogy az elülső (37) vég el tudjon helyezkedni az első (25) rész (35) üregében, a (4) éktartótól függetlenül, és így lehetővé tegye, hogy a veder lekapcsolódjék a gyorskapcsolóról. A (38) ék (6) kapcsolódófelületének ugyanolyan lejtése van, mint a (4) éktartó (5) kapcsolódófelületének, úgyhogy a kívánt ékhatás létrejön. A (7) feszítőcsap alsó oldalán elülső és hátsó (41, 42) támasztófelület van, amelyek nyomás hatására a (20) ház második (26) részén és az első (25) rész (22) támasztócsapján lévő belső (43, 44) támasztófelületekkel működnek együtt (lásd 5. ábra). A közbenső (39) felület, amely az első (35) részben helyezkedik el, és a (7) feszítőcsap reteszelő helyzetében látható, ekkor nincsen nyomás alatti kapcsolatban a (25) résszel. A (7) feszítőcsap elegendően hosszú ahhoz, hogy a hátsó (45) végének tengelyirányú nyúlványa legyen, amely lényegében a (11) összekötődarab vastagságával egyenlő. A (7) feszítőcsap így maga kiegyenlíti a (22) támasztócsap alakjából adódó gyengítő hatást, legalább egy viszonylag vékony fenékfallal úgy. hogy a (22) támasztócsapot a belső (7) feszítőcsap megerősíti, amikor a hidraulikus (21) henger segítségével reteszelő helyzetébe van behelyezve és abban marad. Ezenfelül a reteszelő helyzetben fellépő ékhatást kifejtő F erő (5. ábra) megoszlik egy nagyobb F₂ részerőre, amely az elülső (40) végre hat, és egy kisebb F, részerőre, amely

HU 206527 Β a (22) támasztócsapra hat. Az előnyös erőmegoszlást azáltal érjük el, hogy a (40) vég közelebb helyezkedik el a (38) ékhez, amire az F erő hat, mint a (45) vég.

Amint a 6. ábrából világosan látható, a (48) feszítőrugó egyik vége a hidraulikus (21) henger alsó oldalához van erősítve, másik vége pedig a (32) dugattyúrúd külső végéhez van rögzítve. A (48) feszítőrugó, amelyet a többi ábráról a jobb érthetőség kedvéért elhagytunk, igyekszik a (32) dugattyúrudat a hidraulikus (21) hengerben és ily módon a (7) feszítőcsapot reteszelő helyzetben tartani. A (48) feszítőrugó ily módon biztonsági szerkezetet képez arra az esetre, ha a hidraulikus nyomás a (21) hengerben kimarad, például ha a hidraulikus (21) henger tömlője meghibásodik. A biztonsági szerkezet mellett a biztonsági rendszer tartalmaz egy szervo szabályozású automatikus elzáró szelepet, amely a hidraulikus rendszerben hidraulikus zárat képez, és ez biztosítja, hogy a hidraulikus (21) hengerben mindig fennmaradjon a szükséges nyomás, ha a (7) feszítőcsap reteszelő helyzetet vesz fel. Ezenfelül egymástól független kettős ellenőrző eszközök vannak elhelyezve a vezetőfülkében, hogy a hidraulikus (21) hengemel legyenek összekötve.

Az ábrázolt kivitelnél a kettősműködésű hidraulikus (21) henger úgy van elhelyezve, hogy legnagyobb erejét arra használjuk, hogy a (7) feszítőcsapot reteszelő helyzetéből kimozdítsuk. Ez előnyös, tekintettel arra, hogy ekkor kell legyőzni az ékhatásból adódó erőket. Mivel a hidraulikus (32) dugattyúrúd veszi fel részben a dugattyún lévő nyomófelületeket, csak kis erő jön létre, amikor a (7) feszítőcsapot reteszelő helyzetbe mozgatjuk. Ez a kis erő azonban elegendően ahhoz, hogy a kívánt ékhatást létrehozza.

A veder rendkívül gyorsan és könnyen hozzákapcsolható a kotrógép (51) működtetőkarjához a fent leírt gyorskapcsoló segítségével. Az első lépésben az (51) működtetőkart beállítjuk úgy, hogy az (57) tengely közvetlenül kapcsolódjék a veder (52) kampóival, majd ezután a veder (8) ellentagját és a (11, 12) összekötődarabok (17) ellentagját egymással egyvonalba hozzuk a (9) támasztófelületnél azáltal, hogy az (51) működtetőkar hidraulikus hengerével összekötjük. Ebben a kiinduló helyzetben a veder (4) éktartója a (19) reteszelőegység két (25,26) része között a (33) térközben helyezkedik el, és a (7) feszítőcsap elülső (37) végénél lévő (46) felső szél elegendően alacsony szinten van a (4) éktartó (5) kapcsolódófelületéhez képest, hogy a (7) feszítőcsap elmozdítható legyen a (4) éktartó (47) pereme alá, a hidraulikus (21) hengerrel való összekötés révén. Az (5, 6) kapcsolódófelületek így állandó ékhatást hoznak létre és játékmentes kapcsolat érhető el. Az így létrejövő F erő a csúszó kapcsolatban lévő (8, 17) ellentagokra adódik át oly módon, hogy a (17) ellentag (18) támasztófelülete lefelé csússzon a (8) ellentag (9) támasztófelülete mentén. Ez a csúszó mozgás állandó ékerőt hoz létre, amelynek eredményeképpen az (59) hüvelyek állandóan ütköznek az (52) kampókon, úgyhogy állandó, teljesen játékmentes kapcsolat jön létre. Az (52) kampókra való nekiütközésből származó ütközőerő az ékerőkből származik, amelyek a (8, 17) ellentagok útján adódnak át.

Az így kapott játékmentes kapcsolat nagyon kis kopásnak van csak kitéve. Ez a kis kopás nem hoz létre semmilyen réseket, mivel automatikusan és azonnal ki van egyenlítve a belső ékerők által, úgyhogy a kapcsolat játékmentes marad, és az ékerő mindig fennmarad, mivel a hidraulikus (21) henger állandóan nyomást fejt ki a (7) feszítőcsapra. Más szavakkal: a kapcsoló önbeálló.

A (11, 12) összekötődarabokban lévő (15) nyílások a kereskedelemben kapható gyorskapcsolókban is léteznek, hogy befogadják azt az átmenő feszítőcsapot, amelyet kézzel illesztenek be szerszám segítségével, hogy így a (4) éktartóval ékhatást hozzanak létre. A (19) reteszelőegység (22, 23) támasztócsapjai úgy vannak kialakítva, hogy illeszkedjenek a (15) nyílásokba. Ez lehetővé teszi mind az új, mind a régi gyorskapcsolók esetében, hogy azokat a találmány szerinti hidraulikus vagy pneumatikus (19) reteszelőegységgel lássuk el. Az utóbbi esetben az egység segédegységként tekinthető a meglévő gyorskapcsolók számára, hogy ily módon azokat könynyen át lehessen alakítani automatikusan vezérek gyorskapcsolókká, amelyet a vezetőfülkéből hidraulikusan vagy pneumatikusan lehet vezérelni.

Claims (1)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szerkezet gyorskapcsolóhoz a munkaszerszám (50) oldható hozzákapcsolására kotrógép működtetőkarjához (51), amely gyorskapcsolónak két párhuzamos összekötődarabja (11, 12) van, amelyeket a működtetőkar (51) hordoz, és mindegyik összekötődarabon (11, 12) támasztófelülettel (16) ellátott ütköző (14) van, és egy reteszelőeszköz, amely a munkaszerszámhoz (50) kapcsolt, a munkaszerszám (50) felé néző kapcsolódófelülettel (5) ellátott helytálló éktartóból (4) és henger (21) által elmozdítható, az éktartó (4) kapcsolódófelületével (5) együttműködő kapcsolódófelülettel (6) ellátott, mozgó feszítőcsapból (7) áll, és a reteszelőeszköznek az összekötődarabok (11, 12)· támasztófelületeivel (16) nyomás hatására együttműködő támasztófelületei (24) vannak, azzal jellemezve, hogy a reteszelőeszköz az összekötődarabok (11, 12) álul hordott reteszelőegységet (19) tartalmaz, amelynek az összekötődarabok (11,12) között elhelyezkedő merev háza (20) van, amelyben az éktartóhoz (4) képest egy külső szabad helyzet és egy belső reteszelt helyzet között henger (21) álul elmozdítható feszítőcsap (7) van, és a ház (20) központi részében, a munkaszerszám (50) éktartójával függőlegesen egyvonalban a feszítőcsap (7) szabad helyzetében térköz (33) van az éktartó (4) súrlódásmentes befogadására, továbbá, hogy a ház (20) egymással szemben elhelyezkedő, tengelyirányban egymással egyvonalba eső, eltávolítható, az összekötődarabok (11, 12) szemben fekvő nyílásaiban (15) hézaggal illeszkedő támasztócsapokkal (22, 23) van ellátva, és a támasztócsapoknak (22,23) és a nyílásoknak (15) nyomás hatására együttműködő támasztófelületei (16, 24) vannak, és a feszítőcsap (7)

   HU 206 527 Β

   olyan hosszú, hogy a feszítőcsap (7) kapcsolódófelü- 14 ütköző letén (6) lévő elülső vége (40) a feszítőcsap (7) reteszelő 15 nyílás helyzetében a ház (20) üregében (34) helyezkedik el, és 16 támasztófelület az üreg (34) támasztófelületével (43) együttműködő 17 ellen tag támasztófelülete (41) van, és hogy az egyik támasztó- 5 18 támasztófelület csap (22) a feszítőcsap (7) reteszelő helyzetében annak 19 reteszelőegység hátsó végét (45) befogadó átmenő furattal (36) van 20 ház ellátva. 21 henger 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemez- 22 támasztócsap ve, hogy a feszítőcsap (7) hátsó vége (45) nyomás 10 23 támasztócsap hatására a támasztócsap (22) furatában (36) lévő tá- 24 támasztófelület masztófelülettel (44) együttdolgozó támasztófelülettel 25 rész (42) van ellátva. 26 rész 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal 27 összekötőelem jellemezve, hogy a háznak (20) az a része (25), amely az 15 28 zárólap éktartó (4) számára szolgáló térköz (33) és az átmenő 29 csap furattal (36) ellátott támasztócsap (22) között van, 30 rés fenékfelülettel van ellátva. 31 oldalcsap 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal 32 dugattyúrúd jellemezve, hogy a feszítőcsap (7) hossza elegendő ah- 20 33 térköz hoz, hogy hátsó vége (45) a feszítőcsap (7) reteszelő 34 üreg helyzetében az összekötődarab (11) vastagságával 35 üreg egyenlő tengelyirányú nyúlvánnyal van ellátva. 36 furat 5. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemez- 37 vég ve, hogy a reteszelőegység (19) már meglévő gyorskap- 25 38 ék csolók kiegészítő egységét képezi, amikor is az össze- 39 felület kötődaraboknak (11, 12) a feszítőcsapok (7) számára 40 vég létesített szemben lévő nyílásaiba (15) a reteszelőegy- 41,42 támasztófelület ség (19) szemben lévő támasztócsapjai (22, 23) vannak 43, 44 támasztó felület oldhatóan és hézaggal beszerelve. 30 45 vég 46 felső szél Hivatkozási számok jegyzéke 47 perem 1 kapcsolóeszköz 48 feszítőrugó 2 kapcsolóeszköz 50 munkaszerszám 3 felület 35 51 működtetőkar 4 éktartó 52 kampó 5 kapcsolódófelület 53 nyílás 6 kapcsolódófelület 54 támasztófelület 7 feszítőcsap 55 rúd 8 ellentag 40 56 henger 9 támasztófelület 57 tengely 10 tengely 58 összekötődarab 11 összekötődarab 59 hüvely 12 összekötődarab 60 támasztófelület 13 hüvely 45