HU194480B

HU194480B - Fungicides comprising substituted maleic acid imide derivatives as active substance and process for preparing the active substances

Info

Publication number: HU194480B
Application number: HU84747A
Authority: HU
Inventors: Gerhard Marzolph; Ulrich Blankheinz; Paul Reinecke; Wilhelm Brandes; Gerd Haenssler
Original assignee: Bayer Ag
Priority date: 1983-02-25
Filing date: 1984-02-24
Publication date: 1988-02-29
Also published as: EP0117482B1; CA1221703A; ES8500901A1; NZ207240A; PL246382A1; CS250657B2; AU2460784A; JPS59164773A; US4666935A; ZA841374B; IL71034A; KR840007866A; DE3306697A1; MA20043A1; ATE22286T1; BR8400819A; EP0117482A1; PL139224B1; ES530047A0; GR79990B

Description

A találmány tárgya kártevőírtó szer és eljárás a hatóanyagként alkalmazott új, (I) általános képletű vegyületek előállítására.

Ismeretes, hogy N-aril-malcinsav-imid-származékok, mint például a 2,3-dikIór-maleinsav-N-(4)- 5 -fluor-fenil)-imid fungicid tuljdonságokat mutat. (Lásd a 3 734 927 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírást.)

Ezen túlmenően ismert, hogy az N-aralkil-maleinsav-imidek, mint például a maleinsav-N-(2-fenil- 10 -etil)-imid a vetőmagok kezelésére használatos (lásd a 7 827 336 számú japán szabadalmi bejelentést).

Az (I) általános képletben

X jelentése hidrogénatom, klóratom vagy brómatom,

X^I jelentése klóratom vagy brómatom, n értéke 2 vagy 3,

R jelentése halogénatom, 1—4 szénatomos alkil-, 20 di( 1-4 szénatomos alkil)-amino-, 1—4 szénatomos alkoxiesoport, 1-3 hidrogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, nitro-, hidroxícsoport, 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport, halogénatommal helyettesített fe- ²⁵nilcsoport, SO2—NH2, 1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-di-csoport, és m érteke 1, 2 vagy 3.

Az (1) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű halogén-maleinsavanhidridet, a képletben X és X¹ jelentése fenti, valamely (III) általános képletű primér aminnal gg - a képletben R, m és n jelentése a fenti - egy hígítószer jelenlétében reagáltatunk.

Az új, (l) általános képletű szubsztituált maleinsav-imidek erős fungicid tulajdonságot mutatnak. Meglepő módon a találmány szerinti (I) általános 40 képletű vegyületek lényegesen intenzívebb hatást mutatnak, mint a technika állásából ismert vegyületek, amelyek a hatás tekintetében közelállóak.

Különösen előnyösek azok a szubsztituált maleinsav-imid-származékok, ahol a képletben 45

X jelentése hidrogénatom, klór- vagy brómatom,

X^I jelentése klór-vagy brómatom, n értéke 2 vagy 3,

R jelentése fluor-, klór- vagy brómatom, 1—4 50 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, szullonil-amino-, 1—3 halogénatommal szubsztituált 1-3 szénatomos alkilcsoport, jelenti a ciklopentiJ- vagy ciklohexilcsoportot; 1—4 szénatomos alkoxi-karbonil-oxi-, hidroxi-, di(l—3 55 szénatomos)-alkil-amino-, nitro- vagy klór-lenil-csoport, és n él téke 1, 2 vagy 3.

* > 60

Kiemelkedően kedvezőek azok az (I) általános képletű vegyületek, melyek képletében

X és X’ jelentése klór- vagy brómatom, érteke 2 vagy 3, ₆₅

R értéke klór-, fluor- vagy brómatom, metil-, etil-, η-propil-, izopropil-, η-butil-, szek-butil-, izobutil- vagy terc-butil-, metoxi-, ctoxi-, η-propoxi-, izo-propoxi-, szulfonil-amino-, trifluor-metil-, ciklopentil- vagy ciklohexil-, metoxi-karboníl-, etoxi-karbonil-, n-propoxi-karbonil- és izo-propoxi-karbonil-, hidroxi-, dimetil-amino-, dietil-amino- vagy nitrocsoport, és m értéke 1, 2 vagy 3.

Abban az esetben, ha az eljárásnál kiindulási anyagként dibróm-maleinsavanhidridet és 3-(4-klór-fenil-propil)-amint alkalmazunk, a reakció lefutását az A eljárásváltozat szemlélteti.

Az eljárásnál kiindulási anyagként használt halogén-maleinsavanhidrideket a (II) általános képlettel jelölhetjük. E vegyületek sav vagy anhidrid formájában a kereskedelemben kaphatók és/vagy ismert módon állíthatók elő. Az eljárásnál felhasználandó aminokat a (III) általános képlettel jelölhetjük. E vegyületekben a szubsztituensek célszerű jelentése az (I) általános képletnél megadott célszerű szubsztituens jelentésekkel azonos. Az aminok részben ismerjek, vagy általában ismert módon állíthatók elő, így a nitrilek vagy aldoximek hidrogénnel való redukciója útján (Houben-Weyl, Methoden dér organischen Chemie, XI/1, 341). Másik megoldásként aldehideket, hidrogénnel és ammóniával reduktív aminezésnek alávetve, aminszármazékokat kapunk (Houben-Weyl, XI/1, 341). A fenil-etil-amin-származékok előállításánál <0 -nitrosztirolszármazékokból indulunk ki, e vegyületek komplex hidridekkel redukálhatok (Canad. J. of Chem. 51, 1973, 1402).

Hígítószerként az eljárásnál használhatunk elsősorban k_.oonsavakat, ezek közül említjük meg a hangyasavat, ecetsavat és a propionsavat.

A reakció hőmérsékletét szélesebb tartományban változtathatjuk; így 20-150 °C, célszerűen 80120 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk.

Az eljárásnál általában normál nyomáson dolgozunk, kiindulási anyagokat, célszerűen ekvimoláris mennyiségben használunk.

A (III) általános képletű aminokat szabad bázisként, vagy sóik formájában, így például sósavas-só, hidrogénbromid-só, acetot vagy oxalát formájában alkalmazzuk.

Ha a (III) általános kcpletű aminokat sóik formájában alkalmazzuk, célszerűen ekvimoláris mennyiségű bázist, így például trietil-amint vagy nátrium-acetátot adunk a reakcióelegyhez.

Az eljárás egy kedvező megoldásánál a kiindulási anyagokat ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk, a reakció szerves oldószerben, például jégecetben, több óra hosszat magasabb hőmérsékleten kevertetjük. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűtjük, vizet adunk linzzq, amikor is a termek kicsapódik.

Amennyiben kiindulási anyagként dibróm-maleinsavanhidridet alkalmazunk, akkor ezt egy kedvező megoldás szerint úgy állítjuk elő, hogy dibróm-maleinsavat jégecetben oldunk és az oldatot kever-

194 480 tétjük; majd ezt az oldatot közvetlenül aminnal reagáltatjuk.

A találmány szerinti vegyületek erős mikrobicid hatást mutatnak, cs nemkívánatos mikroorganizmusok leküzdésére használhatók. E vegyületeket növényvédő szerek formájában használhatjuk.

A találmány szerinti fungicidszereket alkalmazhatjuk az alábbi mikroorganizmusokkal szemben: Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes.

A találmány szerinti vegyületeket a növények jól tolerálják, ezért a találmány szerinti készítményeket a szükséges koncentrációban permetezhetjük fel a növények föld feletti részére, a vetőmagra, illetőleg a talajra.

A találmány szerinti készítményeket különösen jó eredménnyel hasznosíthatjuk a Venturia-félékkel szemben, így például az almahéjfoltosság előidézőjével szemben (Venturia inaegaulis), a Leptosphaeria-lélékkel szemben, így például a búza barna foltosodásának előidézőjével (Leptopheria nodorum) szemben, az Oomycetesekkel szemben, így például a burgonya- és a paradicsomrothadás előidézőjével szemben (Phytophthora infestans), a rizsmegbetegedések leküzdésére, így például Pellicularia sasakii ellen, a Puccinia-félékkel szemben, így például a gabona rozsdásodásával szemben (Puccinia recondita).

Ezenkívül meg kell említeni, hogy a találmány szerinti készítmények kedvező hatást mutatnak Cochliobolus sativus és Pyrenophora teres ellen. A találmány szerinti vegyületeket megfelelő koncentrációban alkalmazva, akaricid hatást is biztosíthatunk.

A találmány szerinti vegyületeket szokásos módon készítménnyé alakíthatjuk, így oldatokat, emulziókat, szuszpenziókt, porokat, habokat, pasztákat, granulátumot, aeroszolt, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagokat, polimer anyagokkal készült linóm kapszulákat, vetőmagbevonatot, éghető rudacskákat, füstpatronokat, dózisokat, spirálokat, továbbá ULV hideg és meleg ködkészítményeket.

A készítményeket ismert módon állítjuk elő, így a hatóanyagot valamely segédanyaggal, hígítóanyaggal, folyékony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyósítható gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emulgeálószerekkcl és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habzást előidéző anyagokkal elegyíthetjük. Abban az esetben, ha hígítószerként vizet használunk, oldást elősegítő anyagként használhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként az alábbiak jöhetnek számításba: aromás anyagok, így xilol, toluol, vagy alkil-naftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén, mctilcn-klorid; alifás szénhidrogének, mint ciklohcxán vagy paraffinok, így például kőolajfrakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek éter- vagy észterszármazékai; ketonok, így acélon, metil-, etil-keton, metil-izobutii-keton vagy ciklolicxanon, erősen poláros oldószerek, mint dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, továbbá víz.

Cseppfolyósított szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú hígítószerek, illető hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőniér5 sékleten és nyomáson gáz halmazállapotúak, mint például az aerosol hajtógázok, így a halogénezett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén és széndioxid. A szilárd hordozóanyagok közül említjük meg például a kőzetzúzalékokat, mint kaolin, 10 agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld őrleményét, továbbá a szintetikus kőzetzúzalékokat, mint a nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid, vagy a szilikátok őrleményét. A granulák előállításához szilárd hordozó15 anyagként figyelembe jöhetnek például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá a szervetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, továbbá a szerves anyagokból készült granulátumok, így például fűrészporból, kókuszdióból, kukoricacsutkából, a dohánynövény szárából készült granulátumok. Emulgeáló- és/vagy habképző szerként az alábbiak jöhetnek számításba: nemionos vagy anionos emul25 geátorok, így például polioxietilén-zsírsav-cszterck, polioxietilén-zsíralkohol-észterek, például alkil-, aril-, poliglikol-éterek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, továbbá fehérjehidrolizátum. Diszpergálószerként alkalmazhatunk például lignin30 szulfitlúgot, továbbá metilcellulózt.

A készítményekben kötőanyagként karboximetilcellulóz, természetes vagy szintetikus porszerű anyagok, szemcsés vagy látex alakú polimerek, így gumiarábikum, polivinilalkohol, polivinilacetát szerepel35 hét.

A készítményekhez festékként használhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket, továbbá szerves színezékeket, mint alizarint, azo-fém-ftalocianin-színezé40 keket, továbbá nyomelemeket, mint vas-, mangán-, ón-, réz-, kobalt-, molibdén- vagy cinksókat.

A készítmények általában 0,1—95 lömcg% hatóanyagot, célszerűen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.

A találmány szerinti készítményekhez egyéb ismert hatóanyagokat is keverhetünk, így fungicideket, baktericideket, inszekticidcket, akaricideket, nematicideket, herbicideket, madárkárosítás elleni védőanyagokat, növekedést elősegítő anyagokat, növényi tápanyagokat vagy talajstruktúra-javító anyagokat.

A találmány szerinti készítményeket, illetőleg ezek hígításait használjuk, így például alkalmazásra kész oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, poro⁵⁵ kát, pasztákat, granulátumokat. Az alkalmazás szokásos módon történik, így pl. öntéssel, merítéssel, permetezéssel, behívással, ködképzéssel, gőzölögtetéssel, injektálással, iszapolással, kenéssel, porzásθθ sál, szórással, száraz és nedves vagy vizes pácolással, iszapos pácolással, illetőleg infrusztálással.

A növények kezelésénél a hatóanyag koncentrációja a készítményben széles tartományban változhat, általában 1 és 0,0001 tömeg%, célszerűen 0,5 θ5 és 0,001 tömeg% között van.

-31 «

A vetőmag kezelésénél 1 kg vetőmagra 0,00150 g, célszerűen 0,01—10 g hatóanyagot hordunk fel.

A talaj kezelésénél a hatóanyag koncentrációja 0,0()()()1-0,1 tömeg%, előnyösen 0,0001-0,02 tömeg% lehet.

ELŐÁLLÍTÁSI PÉLDÁK 1. példa (1) képletű vegyület előállítása

16,7 g (0,1 mól) diklór-maleinsavanhidridet és 14,0 g (0,1 mól) 2-(4-fluor-fenil)-etil-amint 100 ml jégecetben 4 óra hosszat 120 °C hőmérsékleten kevertctiink. Az elegyet 20 °C-ra lehűtjük, majd 10 ml vizet adunk hozzá. Színtelen csapadék válik le, amit leszűrünk és szárítunk. Ily módon 16 g diklór-nialeinsav-N-[2-(4-fluor-fenil)-etil]-imidet kapunk, op.: 137-138 °C. Az anyalúgot vízzel elkeverve, további 5,1 g imidszánnazékot különíthetünk el. Az összes hozam: 73 %.

2, példa (2) képletű vegyület előállítása

16,7 g (0,1 mól) diklór-maleinsavanhidridet és 17,0 g (0,1 mól) 3-(4-kiór-fenil)-propil-amint 100 ml jégecetben 4 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forralunk. 50 ml víz hozzáadása után az elegyet 20 °C-ra lehűtjük. A terméket leszűrjük, majd szárítjuk. 26,1 g diklór-maleinsav-N-[3-(4-klór-fcnil)-propil]-imidct kapunk, hozam: 82 %, op.: 72-73 °C.

1480 ₂

100 ml jégecetben visszafolyató hűtő alkalmazásával 4 óra hosszat forralunk. 100 ml víz hozzáadása után a kicsapódó olajat metilén-kloriddal extraháljuk. A metilén-kloridos fázist elkülönítjük, vízzel mos5 suk, szárítjuk, majd bepároljuk. A visszamaradó olaj kikristályosodik. Ily módon 20,8 g klór-maleinsav-N-[2-(2-metoxi-fenil)-etil]-imidet kapunk; hozam: 78 %.

4. példa (4) képletű vegyület előállítása

16,7 g (0,1 mól) diklór-maleinsav-anhidridet és

16,5 g (0,1 mól) (4-nitro-fenil)-etil-amint 100 ml jégecetben kevertetünk visszafolyató hűtő alkalmazásával 4 óra hosszat. A reakcióelegyhez 100 ml vizet adunk, a kicsapódó olajat metilén-kloriddal extraháljuk; a metilén-kloridos fázist betöményítjük; a maradékot etanolból átkristályosítjuk. 25,4 g diklór - maleinsav -N - [2 - (4 - nitro - fenil - etil] - imidet kapunk; hozam: 81 %, op.: 166 °C.

5. példa (5) képletű vegyület előállítása ₃₀ 14 g (0,051 mól) dibróm-nialcinsavat 100 ml jégecetben 1 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával keverés közben forralunk. A kihűlt oldatba 6,75 g (0,05 mól) 2-(p-toliI)-etil-amint adunk, majd az elegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával további

3 óra hosszat kevertetjük. Az elegyet 20 °C-ra lehűtjük, majd a csapadékot leszívatjuk. Szárítás után

15,5 g (65 %) dibróm-maIeinsav-N-2-(p-tolil)-etil-imidet kapunk.

Az 1-5. példákban leírtak szerint eljárva állít40 hatjuk elő az 1-es táblázatban felsorolt vegyületeket.

3. példa (3) képletű vegyület előállítása

13,25 g (0,1 mól) klór-maleinsavanhidridet és 15,2 g (0,1 mól) 2-(2-metoxi-fenil)-etil-amint

1. táblázat

Pcldaszám	X	X'	n	R	m	Op. (°C)
6.	Cl	Cl	2	2-F	1	121-122
7.	Br	Br	2	2,6-CI,	2	164-168
8.	Cl	Cl	2	2,4-F,	2	132-133
9.	Cl	Cl	2	2-CI	1	129-130
III.	Cl	Cl	2	3-CI	1	141-142
II.	Cl	Cl	2	4-CI	1	118-119
12.	Cl	Cl	2	2-F, 4-CI	2	122-123
1.1.	Cl	Cl	2	2-F. 6-CI	2	121-122
II.	Cl	Cl	2	2-CI. 4-F	2	121-126
15.	Cl	Cl	2	2,3-Cl,	2	142-143
16.	Cl	Cl	2	2,4-CI,	2	148-149

	1	194 480 1. táblázat (folytatás)	2
Pcfdnszám	X	X' n R	m Op. (C)

17.	Cl	Cl	2	2.5-CI,	2	133-134
18.	Cl	Cl	2	2,6-CI,	2	130-131
19.	a	a	2	3,4-0,	2	153-154
21.	Cl	a	2	4-Br	1	122-123
22.	Cl	Cl	2	2-OCH,	1	108
23.	Cl	Cl	2	4-OCH,	1	136-138
24.	Cl	a	2	4-OH	1	175
25.	Cl	Cl	2	4-OCOCH, i	1	176
26.	Cl	a	2	3,4-(OCH,),	2	160-161
27.	Cl	a	2	4-SOj-NH,	1	213
28.	Cl	Cl	2	4-NO,	Ί	166
29.	Cl	Cl	2	3-CF,	1	87-88
30,	Cl	ci	2	4-CF,	t	144-145
31.	Cl	Cl	2	4-CH,	1	138-139
32.	Cl	Cl	2	4-C(CH,),	1	130
33.	Cl	Cl	3	4-a	1	72-73
34.	Cl	a	3	4-OCH,	1	olaj
35.	Cl	Cl	3	2,3-Cl,	2	112-116
36.	Cl	Cl	3	3,4-CI,	2	92-95
39.	Cl	Cl	3	2-F, 4-a	2	67-69
40.	Cl	a	3	4-CH,	1	74-75
42.	Br	Br	2	4-F	1	156-157
43.	Br	Br	2	2-F, 4-a	2	143-144
45.	Cl	Cl	2	3-Br, 4-F	2	125-126
46.	Cl	Cl	2	4-(4-a-fenil)	1	170-173
47.	Cl	Cl	2	4-ciklopentil	1	127-128
48.	Cl	a	2	3,4-(CH,),	2	156-157
49.	Cl	Cl	2	3,4-(OH),	2	164-165
50.	Br	Br	2	2,4-F,	2	144-145
51.	Br	Br	2	3-CF,	1	111-112
52	Br	Br	2	3-CI	1	159-160
53.	Br	Br	2	2-F, 6-Cl	2	145-146
54.	Br	Br	2	2-0, 4-F	2	167-168
55.	Br	Br	2	2,3-Cl,	2	176-177
56.	Br	Br	2	4-OCH,	1	152-153
57.	Br	Br	2	4-CF,	1	145-146
58.	Br	Br	2	4-NO,	1	189-190
59.	Br	Br	2	4-OH	1	134-135
60.	Cl	Cl	3	4-F	.1	71-74
61.	Cl	Cl	3	3-CI	i	97
62.	Cl	Cl	2	2.4-CI,, 5-F	3	118-120
63.	Br	Br	2	2,4-CI„ 5-F	3	150-153
64.	Cl	Cl	2	4-N(CH,),	1	190-191
67.	H	Br	2	2,6-CI,	2	126-128
68.	Br	Br	2	2,6-CI,	2	164-168
69.	H	Br	3	4-CH,	1	olaj
70.	Br	Br	3	4-CH,	1	64-69
71.	H	Br	3	2,3-Cl,	2	62
72.	H	Br	3	3,4-CI,	2	99
73.	Br	Br	3	3,4-CI,	2	91
74.	Br	Br	3	2,3-a,	2	120
75.	H	Br	3	4-F	1	68
76.	Br	Br	3	4-F	1	98

-5194 480

Alkalmazási példák

Az alábbi példákban összehasonlító anyagként az (A), (B), (C), (D), (E), (F) és (G) kcplctű ismert vegyületeket használjuk.

A) vizsgálat

Puccinia-vizsgálat (Búza)/védőhatás Oldószer:

100 tömegrész dimetil-formamid Emulgeátor:

0,25 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter tömegrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel kívánt mértékben meghígítjuk.

A védőhatás vizsgálatánál fiatal palántákat 0,1 %-os, vizes agar-oldattal készült Puccinia recondita spóraszuszpenzióval fertőzünk. A szuszpenzió száradása után a növényeket fenti készítménnyel harmatnedvesre bepermetezzük. A növényeket 24 óra hosszat 20 °C hőmérsékleten tartjuk, majd 100 % relatív nedvességtartalmú inkubátorba helyezzük. A növényeket 20 °C hőmérsékletű 80 %-os relatív nedvességtartalmú növényházba állítjuk, ily módon a rozsdásodás kifejlődését elősegítjük.

nappal a fertőzést követően végezzük a kiértékelést.

A technika állásából ismert vegyületeknél lényegesen jobb hatást mutatnak a 6., 9., 8., 1., 13., 14.,

3145., 59. és 60. példa szerinti vegyületek.

B) példa

Leptosphaería-nodorurn (búza)/védőhatás

Oldószer:

100 tömegrész dimetil-formamid

Emulgeátor:

0,25 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter

1 tömegrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel kívánt mértékben meghígítjuk.

A védőhatás vizsgálatánál fiatal palántákat a fenti készítménnyel harmatnedvesre bepermetezünk, a permetlé megszáradása után a növényeket Leptosphaeria nodorum szuszpenziójával fertőzzük. Ezután a növényeket 48 óra hosszat 20 °C hőmérsékleten 100 % relatív nedvességtartalmú térben állni hagyjuk.

Ezután a növényeket 15 °C hőmérsékletű 80 % relatív nedvességtartalmú térben tároljuk.

nappal a fertőzés után végezzük a kiértékelést.

„ A 2„ 11., 31., 8., 4., 1., 30., 10., 12., 13., 21., ²⁵ 23., 24., 26., 34., 35.,-36., 39., 42., 45., 50., 51.,

59., 62. és 64. példa vegyületei lényegesen kedvezőbb hatást mutatnak, mint a technika állásából ismert vegyületek.

B) táblázat

Leptosphaeria nodorum-vizsgálat ₃₅ (búza)/védőhatás-vizsgálat

A kezeletlen kontrollra ________________ vonatkoztatott

Puccinia-vizsgálat (búza)/védőhatás _{(tömcg%) mcgbeteg£dés (%)}

A) táblázat

Hatóanyag

Λ porlnsztólébcn lévő hatóanyagknncefttráció

			„Ε'· képletű ismeri vegyület	0,1)25	64,7
Hatóan) ag	A porlasztólében	A kezeletlen	„C képletű ismert vegyület	0,025	100
	lévő hatóanyag-	kontrollra 45	„D képletű ismert vegyület	0,025	75,0
	koncentráció	vonatkoztatott	„H képletű ismeri vegyület	0,025	KM)
	(tiiincg%)	megbetegedés (%)	„A képletű ismert vegyület	0,025	100

			(2) képletű vegyület	0,025	0,0
..G képletű ismert vegyület	0,025	75,0	(11) képletű vegyület	0,025	50,0
..A kcplctű ismert vegyület	0,025	58,7	50 (11) képletű vegyület	0.025	25,0
(6) képiéin vegyület	0,025	25,0	(8) képletű vegyület	0,025	0,0
(M) képletű vegyület	0,025	16,2	(4) képletű vegyület	0,025	0,0
(H) képletű vegyület	0,025	12,5	(1) képletű vegyület	0,025	0,0
(1) képletű vegyület	0,025	25,0	(30) képletű vegyület	0,025	0,0
(1.1) képletű vegyük·!	0,025	12,5	55 (10) képlclfi vegyület	0,025	0,0
(14) képletű vegyület	0,025	12,5	(12) kcplctű vegyület	0,025	0,0
(11) képletű vegyület	0,025	16,2	(13) képletű vegyület	0,025	0,0
(45) kcplctű vegyület	0,025	25,0	(21) képletű vegyület	0,025	0,0
(50) keplelii vegyüld	0,025	25,0	(21) kcplctű vegvület	0.025	0.0
(6(1) kcplctű vegyüld	0,025	16,2	θθ (24) képletű vegyület	0.025	16,7
			(26) képletű vegyület	0,025	16,7
			(34) kcplctű vegyület	0,025	12,5
			(35, képlclfi vegyület	0.025	12,5
			(36) kcplctű vegyület 65	0.025	0.0

194 480

Ci) táblázat

Phytophthora-vizsgálat (paradicsoni)/vcdőliatas

11 atóany ag	Λ ixirlasztólcbcn levő hnlóanyagkonccntráció (tömeg%)	Λ kezeletlen kontrollra vonatkoztatott nicgttclegcdés (%)
(39) képletű vegyület	0,025	0,0
(42) képletű vegyület	0,025	0,0
(45) képletű vegyület	0,025	0,0
(50) kcpletű vegyület	0,025	12,5
(51) képletű vegyület	0,025	12,5
(59, képletű vegyület	0,025	25,0
(62) kcpletű vegyület	0,025	33,3
(64, képletű vegyület	0,025	33,3
C) példa

Hatóanyag	10 ppm hatóanyagkoncentrációnál tapasztalt %-os megbetegedés ·
„F” képletű ismert vegyület	79
(11) képletű vegyület	41
(18) képletű vegyület	40

D) példa

Venturia-vizsgálat (alma)/védőhatás l'liytoplithora-vizsgálat (paradicsom)/védőhatás Oldószer:

4,7 tömegrész aceton

I Emulgeátor:

! 0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter ί 1 tömegrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel kívánt mértékben meghígítjuk.

A védőhatás vizsgálatánál fiatal palántákat harmatnedvesre bepermetezünk. A permedé leszáraI dúsa után a növényeket Phytophtora infestans ! vizes spóraszuszpenziójával fertőztük. A növényej két ezután 100 % relatív nedvességtartalmú és °C hőmérsékletű térbe állítjuk.

Három nappal a fertőzést követően végezzük az értékelést.

A találmány szerinti 11., 18., 9., 16., 19., 31.,

27., 22. és 30. példák vegyületei lényegesen jobb hatást mutatnak, mint a technika állásából ismert vegyületek.

2q Oldószer:

4,7 tömegrész aceton

Emulgeátor:

0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter

1 tömegrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel kívánt -mértékben meghígítjuk.

A védőhatás vizsgálatánál fiatal palántákat har30 matmentesre bepermetezünk. A permedé leszáradása után a növényeket az almahéj-foltosodás előidézőjének (Venturia inaequalis) vizes spóraszuszpenziójával fertőzzük, majd a növényeket 1 napig 20 °C hőmérsékleten 100 % relatív nedvességtartalmú térbe állítjuk.

A növényeket ezután 20 °C hőmérsékletű 70 % relatív nedvességtartalmú térben tároljuk.

nap eltelte után végezzük az értékelést.

A találmány szerinti 2., 11., 6., 18., 16., 19., 31.,

24., 47. számú példák vegyületei lényegesen jobb hatást mutatnak, mint technika állásából ismert vegyületek.

D) táblázat

C) táblázat

Venturia-vizsgálat (alina)/védőhatás

Phytophthora-vizsgálat (paradicsom)/védőhatás

	50	Hatóanyag	25 ppnt hatóanyag-
Hatóanyag	250 ppm hatóanyag-		koncentrációnál tapasztalt
	koncentrációnál tapasztalt		%-os megbetegedés
	%-os megbetegedés	„F kcpletű ismert vegyület	69
.,1) képletű ismert vegyüld	100 55	„B képletű ismert vegyüld	60
(II) kcpletű vegyület	12	„A kcpletű ismert vegyület	68
(18) képletű vegyület	25	„E kcpletű ismert vegyület	48
(91 kcpletű vegyület	12	(2) képletű vegyület	6
(16) képletű vegyüld	25	(II) képletű vegyület	6
(19) képletű vegyület	25 60	(6) képletű vegyület	35
(ti, képletű vegyület	18	(18, kcpletű vegyület	0
(27, képlelű vegyület	20	(16) kcpletű vegyület	0
(22, képlelű vegyület	3»	(19) kcpletű vegyület	ΪΪ
(.'0, képlelű vegyület	30	(31, képletű vegyület	22

£)’} táblázat

Venturia-vizsgálat (alma)/védőhatás

Hatóanyag	10 ppm hatóanyagkoncentrációnál tapasztalt %-os megbetegedés
(24) képletű vegyület	16
(47) képletű vegyület	15

E) példa

Pyricularia- vizsgálat (rizs)/védőhatás Oldószer:

12,5 tömegrész aceton Emulgeátor:

0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter

I tömegrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel kívánt mértékben meghígítjuk.

A védőhatás vizsgálatánál fiatal rizspalántákat fenti készítménnyel harmatnedvesre bepermetezünk. A permetlé leszáradása után a növényeket Pyricularia oryzae vizes spóraszuszpenziójával fertőzzük. Ezt követően a növényeket 25 °C hőmérsékletű, 100 % relatív nedvességtartalmú növényházba állítjuk.

nap eltelte után végezzük a kiértékelést.

Λ 19., 31., 16., 15., 1., 30., 10., 12., 13., 14. és 47. példák vegyületet lényegesen jobb hatást mutatnak, mint a technika állásából ismert vegyületek.

E) táblázat
1 laiónnyag	Hatóanyag-	A kezeletlen
	koncentráció	kontrolihoz
	(%)	viszonyított %-os
		megbetegedés
„O képletű ismert vegyüld	0,025	100
képletű ismert vegyület	0,025	100
..H képletű ismert vegyület	0,025	100
(19) képletű vegyüld	0,025	0
(3 í) képletű vegyület	(),025	0
(16) képletű vegyüld	0,025	0
(15) képletű vegyüld	0,025	0
(1) képletű vegyüld	0,025	0
(képlelíi vegyüld	0.025	0
(Itt) ki'pldü vegyület	(1,025	0
(12) képletű vegyület	0,025	10
(13) képletű vegyüld	•0.025	10
(II) képldti vegyüld	0.025	20
(47) képletű vegyüld	0,025	10

194 480 2

F) példa

Pyricularia-vizsgálaí (rizs)/védőhatás Oldószer:

12,5 töme^ész áteton Emulgeátor:

0,3 tömegrész alkil-arii-poliglikol-éter tömegrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel kívánt mértékben meghígítjuk.

A szisztematikus hatás vizsgálatára 40 ml fenti 15 készítményt egység-földre permetezünk, majd a földbe fiatal palántákat ültetünk. 7 nappal a kezelést követően a palántákat Pyricularia oryzae vizes spóraszuszpenziójával fertőzzük. Ezt követően a növényeket 25 °C hőmérsékletű, 100 % relatív ned²θ vességtartalmú növényházba állítjuk.

nappal a fertőzést követően végezzük az értékelést.

A találmány szerinti 18:, 9., 16., 30. példák vegyületei lényegesen jobb hatást mutatnak, mint a tech²⁵ nika állásából ismert vegyületek.

F) táblázat

Pyricularia-vizsgálat (rizs)/szisztematikus hatás

Hatóanyag	100 cm²-re	A kezeletlen
	alkalmazott	kontrolihoz
	hatóanyag-	viszonyított
	mennyiség	megbetegedés
	mg-bán	(%)
„G kcplclű ismert vegyüld	100	100
,.B képletű ismert vegyület	10(1	75
„A” képletű ismert vegyüld	100	75
(18) képletű vegyület	100	13
(9) képletű vegyület	100	30
(16) képletű vegyület	100	30
(.10, képletű vegyüld	UH)	3(1

G) példa Pellicularia- vizsgálat (rizs)

Oldószer:

12,5 tömegrész aceton Emulgeátor:

0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter tömegrész hatóanyagot lent megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel kívánt mértékben meghígítjuk.

194 480

H) táblázat

Cochliobolus sativus-vizsgálat (árpa)/védőhatás lenti készítménnyel 3—4 levélstádiumban lévő fiatal rizspalántákat harmatnedvesre bepermetezünk. A növényeket száradásig növényházban tároljuk. Ezt követően a növényeket Pelliculária sasakiival fertőzzük, majd 25 °C-os hőmérsékletű, 100 % 5 relatív nedvességtartalmú térben tároljuk.

5—8 nappal a fertőzést követően végezzük az ci lékelést.

All., 6., 32. és 27. példák vegyületei lényegesen jobb hatást mutatnak, mint a technika állásából 10 ismert vegyületek.

G) táblázat

Pellicularia-vizsgálat (rizs)

Hatóanyag	Hatóanyag- konccnirnció (%)	A kezeletlen kontrolihoz viszonyított %-os megbetegedés
„IV* képletű ismert vegyület	(1,025	100
(II) képiéiíi vegyüld	0,025	13
((>) képletű vegyüld	0,025	13
(32) képletű vegyület	0,025	13
(27) képletű vegyület	0,025	20

Hatóanyag	A porlasztóiéba! lévő hatóanyag- koncentráció (%)	A kezeletlen kontrolihoz viszonyított %-os megbetegedések
„· képletű ismert vegyület	0.025	100
(1) képletű vegyület	0,025	12,5
(8) képletű vegyület	0,025	12,5
(21) képletű vegyület	0,025	16,2
(23) képletű vegyület	0,025	12,5
(26) képletű vegyület	0,025	12,5
(30) képlete vegyület	0,025	12,5
(35) képletű vegyület	0,025	25,0
(42) képletű vegyület	0,025	12,5
(50) képletű vegyület	0,025	12,5
(51, képletű vegyület	0,025	12,5
(62) képletű vegyület	0,025	25,0

H) példa

Cochliobolus sativus-vizsgálat (árpa)/védőhatás

Formálási példák 1. Porozószer ³⁰

Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához összekeverünk 0,5 tömegrész 1. példa szerint előállított hatóanyagot 99,5 tömegrész természetes kőzetliszttel és porfinomságúra őröljük. Az így elő35 állított szert a kívánt mennyiségben a növényekre permetezzük vagy azok környezetére kihordjuk.

Oldószer:

100 tömegrész dimetil-formamid , 40

Emulgeator:

0,25 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter tömegrész hatóanyagot fent megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel kívánt mértékben 45 meghígítjuk.

Védőhatás-vizsgálat érdekében zsenge növénypalántákat csuromvizesre permetezünk a hatóanyagkészítménnyel. A bepermetezett felület megszáradása után a növényeket Cochliobolus sativus konidium-szuszpcnziójával bespricceljük. A növényeket 48 órán keresztül 20 °C hőmérsékletű és 100 % relatív páratartalmú inkubálófülkébe helyezzük.

A növényeket 20 °O hőmérsékletű és körülbelül ₅g 80 % relatív páratartalmú üvegházban tartjuk.

A fertőzés után 7 nappal végezzük a kiértékelést.

A technika jelenlegi állásából ismert vegyületek hatását a következő előállítási példák szerint kapott vegyületek jelentősen felülmúlják: 1., 8., 2L, 23., θθ

26., 30., 35., 42, 50, 51, 62.

2. Porlasztható por

Szilárd hatóanyag formálása

Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához összekeverünk 50 tömegrész 43. példa szerint előállított hatóanyagot, 1 tömegrész dibutil-naftalin-szulfonáttal, 4 tömegrész lignin-szulfonáttal, 8 tömegrész nagy diszperzitású kovasavval, valamint 37 tömegrész természetes kőzetliszttel és ezt porrá őröljük. Felhasználás előtt a nedvesíthető port annyi vízzel keverjük össze, hogy a keletkező elégy a hatóanyagot a szükséges koncentrációban tartalmazza.

3. Efiudgeálható koncentrátum

Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához összekeverünk 25 tömegrész 22. példa szerint előállított hatóanyagot 55 tömegrész xilol és 10 tömegrész ciklohexán oldattal. Az oldathoz emulgcátorként dodecil-benzolszulfonsav-kálcium és nonil-fenol-poliglikol-éter elegyéből 10 tömegrészt adunk. Az emulziókoncentrátumot felhasználás előtt annyi vízzel hígítjuk, hogy a keletkező elegy a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.

-9194 480

4. Granulát

A 12. előállítási példa szerint előállított szilárd hatóanyag formálása

Célszerű hatóanyag-készítmény előállítására 91 tömegrész 0,5-1,0 mm szemcseméretű homokhoz adunk 2 tömegrész orsóolajat, majd 7 tömegrész finomra őrölt hatóanyag-keveréket, amely 75 tömegrész hatóanyagból és 25 tömegrész természetes kőzetlisztből készült. A keveréket egy megfelelő keverőben addig kezeljük, amíg egyenletes, könynyen folyó és nem poros granulátum keletkezik. A granulátumot a kívánt mennyiségben kiszórjuk a növényekre vagy azok környezetére.

5. ULV-készítmény

Célszerű hatóanyag-készítmény előállítására 90 tömegrész 39. példa szerint előállított hatóanyaghoz adunk 3 tömegrész poli(etilén-oxid)-ot (emulgeátort), és ezt a keveréket adott esetben melegítve 7 tömegrész aromás ásványolaj-frakcióban feloldjuk. Ezt az elegyet ULV-eljárássaí kihordjuk.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy a hatóanyagként 0,025—95 tömeg% mennyiségben legalább egy (1) általános képletű maleinsavimidszái mazékot tartalmaz — a képletben

X jelentése klóratom vagy brómatom,

X^I jelentése klóratom vagy brómatom, n értéke 2 vagy 3,

R jelentése halogénatom, nitrocsoport, 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, hidroxilcsoport, 1-3 halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, SO₂-NH₂,

3—6 szénatomos cikloalkilcsoport, di( 1-4 szénatomos alkil)-amino-csoport és

5 m értéke 1, 2 vagy 3 valamely inért töltőanyaggal, mint például szervetlen porral, agyagásványokkal, növényi eredetű porokkal és szintetikus gyantaporokkal és/vagy felületaktív anyagokkal, mint például anionos felületaktív anyagokkal, aril-szulfonsavak sóival, kationos felületaktív anyagokkal, nem ionos felületaktív anyagokkal, mint például poli(oxi-etilén)-glikol-éterrel, valamint amfoter felületaktív anyagokkal összekeverve.
2. Eljárás az (I) általános képletű maleinsavimidszármazékok előállítására - a képletben

2Ö

X jelentése hidrogénatom, klóratom vagy brómatom,

X^I jelentése klóratom vagy brómatom, n értéke 2 vagy 3,

25 R jelentése halogénatom, 1—4 szénatomos alkil-, di(l—4 szénatomos alkil)-amino-, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, 1-3 halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, nitro-, hidroxilcsoport, 3—6 szénatomos ciklo₃q alkilcsoport, halogénatomnial helyettesített fenilcsoport, SO₂-NH₂, 1-4 szénatomos alkoxi-karbonil-oxi-csoport, és m értéke 1, 2 vagy 335 azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képietű halogén-maleinsavanhidridet — a képletben X ·. és X¹ jelentése a tárgyi körben megadott - valamely (Ili) általános képletű primer aminnai - a képletben R, m és n jelentése a tárgyi körben megadott - egy

40 hígítószer jelentésében reagáltatjuk.