HU184670B - Apparatus for filtering sludge, suspension or similar material, or cleaning by washing and/or separating from fluid lumpy solid material, or sizing solid granular materials - Google Patents

Description

(57) KIVONAT

A találmány zagy, szuszpenzió, vagy hasonló anyag szűrésére; vagy darabos szilárd anyag lemosással történő tisztítására, és/vagy darabos, szilárd, például szemcsés, szálszerű vagy hasonló anyagnak nedves anyagból, különösen pépes anyagból kimosással történő elválasztására; vagy szilárd szemcsés és/vagy darabos anyagok szemnagyság szerinti osztályozására, és/vagy ilyen anyagokból szilárd - például szennyező - komponensek kiválasztására szolgáló berendezésre vonatkozik.

A találmány lényege, hogy a berendezésnek üreges teste van, amely két szakasszal rendelkezik. Az első szakasznak vízszintes hosszanti geometriai középtengely körül forgatható, fekvő helyzetű csonkagúla vagy csonkakúp alakú dobja van. Ennek oldalfelületét szita vagy szűrő alkotja. A dob kisebb homloklapján át anyagbetápláló cső van a dob belső terébe vezetve, nagyobb homloklapjában pedig a középtengelyhez képest excentrikusán elhelyezkedő nyílás van kialakítva. E nyíláshoz csatlakozik az üreges testnek az elő szakasszal együtt forgatható második szakasza, amely legalább három egymásba torkolló prizma alakú szakaszból áll. Ezek oldalfelületét szűrő vagy szita alkotja. A prizma alakú tagok geometriai hossztengelyei együttesen cikcakk vagy hasonló alakú vonalat alkotnak, és a dob középtengelyét - amely az üreges

J

X (

184 670 test két szakaszának közös forgástengelye - a dobon kívül metszik.

A találmány előnye, hogy az üreges lest forgatása közben az anyag a sík felületeken többirányú mozgásra kényszerül, eközben elöre-hátra mozog, vissza-visszacsúszik, miáltal igen hosszú az anyagnak a berendezésben tartózkodási ideje, és az anyag a szűrő-, illetve szitafelületet állandóan tisztítja, az folyamatosan megújul, tehát a berendezés öntisztító. A berendezésben valamely szűrési feladatot kisebb fajlagos szürőfelülettel lehet megoldani, mint az ismert, hasonló célú berendezéseknél, és a berendezésben különleges konzisztenciájú anyagok (pl. tapadós pépek) is kifogástalanul szűrhetők. A berendezés helyigénye kicsi, üzemeltetése gazdaságos. A száraz szemcsés anyagok osztályozása is a szitafelületek állandó megújulása mellett megy végbe (öntisztulás). Az elválasztás igen éles. Az anyag továbbítása a berendezésben kíméletesen megy végbe, az anyag nem sérül meg.

A találmány zagy, szuszpenzió vagy hasonló anyag szűrésére, vagyis folyékony-szilárd fázisainak szétválasztására, vagy darabos szilárd anyag lemosással történő tisztítására, és/vagy szilárd darabos, például szálszerű vagy hasonló anyagnak nedves anyagtömegből, különösen pépes anyagból kimosással történő elválasztására; vagy szilárd szemcsés és/vagy darabos anyagok szemnagyság szerinti osztályozására, és/vagy ilyen anyagokból szilárd - például szennyező - komponensek kiválasztására szolgáló berendezésre vonatkozik, amely berendezésnek forgatható üreges teste van, és a test falazata legalább részben átmenő nyílásokat tartalmaz. A berendezésnek továbbá a szűrendő, vagy osztályozandó (tisztítandó) anyag betáplálására, valamint a szétválasztott komponensek eltávolítására szolgáló szerkezetei vannak. „A darabos szilárd anyag” fogalmat e találmány alkalmazhatósági körét tekintve a lehető legtágabban kell értelmezni, tehát például a szálas anyagok is ide tartoznak. A szűrés, valamint a mosás és osztályozás általában gravitációs erőtérben történik, de a találmány szerinti berendezés az atmoszférikust meghaladó nyomáson, vagy vákuum alatt is üzemeltethető.

Számos iparágban választják szét zagyok, szuszpenziók és hasonló anyagok folyadék-szilárd fázisait, vagyis szűrik az anyagot. Ilyen feladatot kell megoldani például a gyógyszeriparban, az állati szervek denaturálása során keletkezett, koagulált szemcsék folyadékból való kiválasztásánál, vagy állati szervek, ipari növények extrakcióját követő szilárd-folyadék fázis szétválasztás (úgynevezett előszűrés) során a darabos szilárd anyagok (marhatüdő-morzsalék, extrahált gyógynövény-részecskék stb.) extraktléből történő kiszűrésével kapcsolatban. Az élelmiszeriparban például a gyümölcslékészítéshez kell a héjrészeket, rostokat a léből kiválasztani (tehát a gyümölcslevet előszűrni) abból a célból, hogy a gyümölcslevet tisztára szűrő berendezés szűrési teljesítménye növelhető legyen, és az üzemzavarok csökkenjenek. Környezetvédelmi feladatok megoldásánál egyre nagyobb a jelentősége a darabos szilárd anyagok - kémiailag kezelt, vagy kezeletlen - szennyvízből történő gyors és egyszerű kiszűrésének.

Különféle mezőgazdasági terményeket feldolgozásuk előtt a rájuk tapadt szennyeződésektől meg kell tisztítani, különben a feldolgozóberendezések eldugulnának, a szennyeződések idő előtti kopásokat. esetleg fertőzéseket okoznának. A feldolgozás előtti tisztítás mosással, mosóberendezésben történik. így lehet a legegyszerűbben eltávolítani a termény felületéről a feltapadt talajanyagot, permetezési maradékot, de a felületi fertőzőanyagok nagy részét is (például szesz-keményítőgyártásban a burgonya feldolgozás előtti tisztítása, a cukorrépa, paradicsom, gyümölcsök előmosása stb.).

Mezőgazdasági termények aprításából keletkezett pépek rostjaiból - az úgynevezett törkölyből mosással lehet eltávolítani az értékes anyagokat, és a rostokat külön összegyűjteni. Például a burgonyakeményítő előállításánál a pépesített burgonyából a keményítőt mosószilák segítségével, kimosással választják el a törkölytől.

Számos iparágban van szükség szemcsés, például aprított darabos szilárd anyagok, granulátumok és hasonlók szemnagyság szerinti osztályozására úgy, hogy a szemcsék a szétválasztás során tovább ne aprítódjanak. Számos esetben tisztítási feladatot kell megoldani, például szárítóberendezésből kikerült szilárd anyaghalmazból továbbfeldolgozás, esetleg csomagolás előtt el kell távolítani e szennyező anyagokat, így például faforgácsot, szövetszálakat, papírdarabokat, aprítás után összetapadt nagyobb szemcséket stb. Ilyenkor osztályozás: igény általában nincs.

A 7 511 926. számú holland szabadalmi leírás olyan szűrőberendezést ismertet, amelynek zárt házban elhelyezett, fekvő henger alakú, perforált falazatú dobja van, amely dobban centrális vályú húzódik végig. A vályúban, valamint a vályún kívüli dob-térben egy-egy szállítócsiga van. A nedves anyagot a vályú alá vezetik be, és a szilárd anyag egy részét a külső csiga a vályúba ejti, más részét előre szállítja, miközben a folyékony fázis a dob perforált falán át kifolyik. A vályúban lévő csiga az anyagot a betáplálás helyére folyamatosan visszajuttatja. ily módon az anyag egy részének tartózkodási ideje a berendezésben megnövelhető. E megoldás hátránya, hogy a csigák kenik, roncsolják, a nyílásokon mintegy álpasszírozzák az anyagot, ezáltal annak minősége romlik. Pasztaszerű, kenhető, pépes anyagok a berendezéssel nem szűrhetők, mert a perforációkat eltömik, és a szitafelület folyamatos tisztítása nincs biztosítva. A kettős csigás konstrukció bonyolult, üzemeltetése költséges, tisztítása csak időszakos mosással - üzemen kívül lehetséges.

A 7 712 845. számú holland szabadalmi leírás szerinti berendezésnek ferde hengeres, perforált falú házban forgó szállítócsigája van, amely a hengeres házfalig terjed. A ház alatt folyadékgyűjtő gyüjlővályú van. É megoldás hátrányai is elsősorban a csigás anyagtovábbitáshoz kapcsolódnak, aminek következtében az anyag - a perforált falon való átnyomása során - kenődik, roncsolódik, csak egy irányban halad, így a benntartózkodási idő nem növelhető. Adott teljesítményhez nagy berendezés-21

184 670 méretek szükségesek. A konstrukció bonyolult, az üzemeltetés költséges.

Szilárd, darabos anyagok mosására ismert olyan berendezés, amelynek keresztfalakkal hosszirányban több részre osztott mosóvályúja van. A darabos szilárd anyagot speciálisan kiképzett forgókarok, a betáplálási helytől lassan úgy viszik előre, hogy közben az egyik rekeszből a másikba át is emelik. Minden rekesznek külön vízhozzávezető szerkezete és elfolyószerkezete van, így a darabos tisztított anyag minden rekeszben friss mosófolyadékot kap.

E berendezés hátránya, hogy a szilárd anyag mozgatására szolgáló továbbítókarok egyrészt zúzhatják, sérthetik a mosás alatt álló anyagot, így a berendezés csak meghatározott anyagféleségek mosásához használható, másrészt a tárrendszer a konstrukciót bonyolulttá leszi.

Gyümölcsfeldolgozáshoz használnak olyan forgóhengeres mosóberendezést, amelynél a mosandó anyag áramló mosóvízbe kerül. A dob lyukain keresztül hullanak ki a mechanikai szennyeződések (homok stb.), a víz felszínén pedig az úszó anyagok (például a növények szárai stb.) távoznak. Kemény húsú gyümölcsök mosásához terelőlapátok vannak a hengerben, amelyek a gyümölcsöket forgatják és szállítják, a puhább húsú gyümölcsöket áramló vagy befúvatott vízzel öblítik le és továbbítják a betáplálási helytől a kitáplálási helyig.

Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy alkalmazhatósága a gyümölcsmosásra korlátozódik, emellett a karok miatt szerkezetileg nem egyszerű.

Száraz szilárd, szemcsés vagy darabos anyagok szemnagyság szerinti osztályozására forgó dobszitákat elterjedten használnak. Ezek egyik leggyakoribb típusa az osztályozóhenger, amelynél önhordó vázszerkezetre erősítik fel a szitakeretet. A henger geometriai hossztengelye a vízszintestől kissé lefelé hajlik, és a henger e tengely körül forog. A szí tálassal osztályozandó anyaghalmazt a henger magasabban fekvő végén táplálják be, és az anyag a lejtő irányában a kitápláló nyílás felé halad, miközben egy része a szitán áthullik. A forgó dobsziták másik ismert típusa a hasábszita, amely az osztályozó hengertől csak a keresztmetszeti alakjában tér el, amely sokszög (például hat- vagy nyolcszög) alakú.

A forgódob sziták hátránya, hogy felületüknek csak mintegy negyed-hatodrésze dolgozik, így fajlagos teljesítményük kiesi; az osztályozandó anyag a dobban ferdén helyezkedik el, ezért a dob forgatásához viszonylag sok energia szükséges; túl kicsi fordulatszámnál túlságosan vastag lesz az anyagréteg, nagyobb fordulatszámnál viszont a szemcsék beszorulnak a szitanyílásokba, és dugulást okoznak.

A találmány feladata, hogy olyan berendezést szolgáltasson zagy, szuszpenzió, vagy hasonló például tapadós, kenődő - anyagok gravitációs erőtérben, túlnyomás alatt, vagy vákuumban való szűrésére, illetve darabos anyagok mosására, valamint szilárd szemcsés anyagok - elsősorban gravitációs erőtérben történő - szemnagyság szerinti osztályozására, amely berendezés - egyszerű szerkezeti kialakítása mellett - kiküszöböli a jelenleg ismert, hasonló célú megoldások hátrányait, és amelyben a szűrési, illetve szitákisi műveletek során az anyag kíméletesen mozog, nem törik, kopik, emellett kis alapterületen kedvező üzemeltetési paraméterekkel (például alacsony energia-ráfordítással, nagy fajlagos elválasztási kapacitással stb.) működtethető, eltömődésre nem érzékeny, kezelése, tisztítása egyszerű.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben forgó, átmenő nyílásokkal ellátott vagyis szűrőként vagy szitaként - sík lapokból kialaki.olt falazatú, sokszögkereszlmetszetü üreges testben a szűrendő vagy osztályozandó anyagot előrehaladásával egyidejűleg előre-hátra irányuló, vissza-visszacsúszó mozgásra is kényszerítjük, az anyagnak az üreges testben tartózkodási ideje nagymértékben megnövekszik; az anyag falra tapadását egyrészt e mozgás, másrészt a sík lapok időnként függőleges helyzetbe kerülése, majd vízszintesbe átfordulása meggátolja; végül az állandó ide-oda csúszkálás eredményeként az anyag a szűrő-, illetve szitáidületeket állandóan tisztítja, ezáltal a szűrők, illetve sziták folyamatosan megújulnak, a maximális fajlagos szüröfeiület állandóan biztosítva van, így a szűrés, illetve szitálás hatékonysága optimális.

E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan berendezéssel oldottuk meg, amelynek forgatható üreges teste van, é.s a test falazatának legalább egy része átmenő nyílásokat tartalmaz, és amely berendezésnek a szűrendő, vagy osztályozandó (tisztítandó) anyag betápláló sára, valamint a szétválasztott komponensek eltávolítására szolgáló szerkezetei vannak; és e berendezésre az jellemző, hogy az üreges test két szakaszszál rendelkezik, amelyek közül az első szakasznak - célszerűen vízszintes, vagy közel vízszintes - hoszszanti geometriai középtengely körül forgatható, fekvő helyzetű, csonkagúia vagy csonkakúpalakú dobja van, amelynek oldalfelületét - legalább részben - szitu vagy szűrő alkotja; kisebb homloklapján ál anyagbetápláló cső torkollik, vagy van vezetve a belső terébe, nagyobb homloklapjában pedig nyílás van, amely a középtengelyhez képest excentrikusán helyezkedik el, és e nyíláshoz csatlakozik az üreges testnek az első szakasszal együtt forgatható második szakasza, amely legalább három - célszerűen hosszúkás - sokszögalaprajzú hasábalakú, egymásba torkolló taggal rendelkezik, amelyek oidalfeiiiletél legalább részben - szűrő vagy szita alkotja, és amely tagok geometriai hossztengelyei együttesen cikcak vagy hasonló alakú vonalat alkotnak, és a dob középtengelyéi - amely az üreges test két szakaszának közös forgástengelye - a dobon kívül metszik.

A találmány szerinti szűrő-, illetve mosóberendezéshez fűződő előnyös hatások az alábbiakban foglalhatók össze:

az üreges test egyik szakaszában sem tud állandó és egyenletes anyagréteg kialakulni, mivel az üreges test forgatása révén a szilárd anyag a sík felületeken többirányú mozgásra kényszerül, eközben előrehátra mozog, vissza-visszaesúszik. E mozgás eredményeként egyrészt igen hosszú az anyagnak az üreges testben tartózkodási ideje, másrészt az anyag a szíböfclületet állandóan tisztítja, az folyamatosan megújul, vagyis a berendezés öntisztító.

-3184 670

Járulékos műveletekkel, illetve szerkezetekkel tehát a szűrőfelület tisztításáról nem kell gondoskodni.

E tényezők eredményeként a találmány szerinti berendezésben valamely szűrési feladatot kisebb fajlagos szürőfeliilettel lehet megoldani, mint a hagyományos szűrőberendezésekkel.

Az üreges test első szakaszában a folyamatos elválasztási vagy le-, illetve kimosási műveletek jelentős része elvégezhető, a második szakaszban pedig - a szilárd anyag folyamatos és egyenletes kiadagolásával együtt - a végső víztelenítés vagy le-, illetve kimosás hajtható végre. Ez azt jelenti, hogy egy berendezésben oldhatók meg olyan komplex technológiai műveletsorok, amihez ez ideig több berendezésre volt szükség. A találmány szerinti berendezés helyigénye tehát kisebb, mint valamely hasonló célú és teljesítményű, ismert gépsor helyigénye, illetve a szürőfelület fajlagos folyadéklerhelése (liter/min/m²) a jelenleg ismert gravitációs szűrők folyadékterhelésénél magasabb lehet, mivel nincs szükség külön szilárdanyag-ellávolító és továbbítószerkezetre (ezek meglehetősen bonyolultak), a berendezés közvetlenül összekapcsolható más - folyamatos üzemvitelü - berendezésekkel anélkül, hogy valamilyen adagolókészüléket kellene közéjük iktatni.

A kiszűrt szilárd anyag többirányú mozgása következtében a berendezés pufTerhatást (kiegyenlítő hatást) fejt ki, aminek eredményeként a szűrendő anyag adagolásának esetleges zavarai kiegyenlítődnek, vagyis a berendezés az egyenetlen betáplálásra nem érzékeny.

A forgó üreges les: az anyagot kíméletesen továbbítja és adagolja ki. Ennek köszönhetően a szürőfelületen a szilárd anyag népi passzírozódik át, nem törik, felülete ép marad. így a berendezésben zagyok, szuszpenziók szétválasztása, szilárd darabos anyagok mosása, tisztítása olyan esetekben is elvégezhető, amikor alapvető követelmény, hogy a szilárd anyag a kezelés során ne sérüljön meg.

A mosásra szolgáló berendezésben - a mosóvíz mennyiségétől függően - a legkülönfélébb technológiai (mosási) feladatok oldhatók meg. Az első szakaszban - a szűrő rácsként, rostaként vagy szitaként történt kialakításától függően - az elválasztás vagy lemosás jelentős hányada (például 80-90%-a) gyorsan végrehajtható, a durvább szennyeződések (talaj, kavics stb.) azonnal eltávolíthatók. A további mosás a második szakaszban belső mosószerkezettel végrehajtható, és - a mosószerkezet üzemeltetésének szüneteltetése közben a megtisztított szilárd anyag víztelenítése is megoldható. Mivel a második szakaszból távozó mosóvíz kevésbé szennyezett, az első szakaszba recirkuláltatható a durva mosáshoz, aminek a vízzel való takarékosság szempontjából van jelentősége.

A szilárd anyag tartózkodási ideje az üreges testben egyrészt a szűrőtest fordulatszámának, másrészt a berendezés különféle geometriai méreteinek és alakjának változtatásával tág határok között változtatható, így a berendezéssel a legkülönfélébb technológiai feladatok oldhatók meg.

A találmány szerinti szitáló (osztályozó, tisztító) berendezéshez fűződő előnyös hatások a következők:

Az egyenletes szögsebességgel forgatott üreges test első szakaszában az anyaghalmaz főtömegét alkotó legkisebb szemcseméretü frakció a szitán (palástfelületen) át eltávozik, a visszamaradt szilárdanyag pedig lecsúszik a második szakasz betorkolló nyílásához. A cikcakk alakban összeszerelt hasáb alakú tagok által alkotott második szakasz forgása közben a folyamatosan ideérkező anyaghalmaz többirányú, ezen belül előre-hátra mozgásra kényszerül, közben folyamatosan osztódik, aminek következtében egyrészt megnő az anyag tartózkodási ideje az üreges testben, ami az osztályozási, illetve kiválasztási művelet teljes befejezését eredményezheti; másrészt a szilárd anyaghalmaz a belső palástfelülelen végbemenő többirányú mozgásával, egy részének bizonyos magasságból a sík felületen történő vissza-visszacsúszásával tisztítja a szitafelületet, annak eltömődését meggátolja, vagyis a szitafelület állandóan megújul, a berendezés öntisztító. Az anyagot a forgó üreges test folyamatosan kiadagolja, így nincs szükség bonyolult kialakítású eltávolító, illetve továbbító szerkezetre. Ily módon az üreges testben állandó és egyenletes vastagságú anyagréteg alakul ki, anyagfelhalmozódások nem jelentkezhetnek. Minden frakció, illetve komponens kiválasztása egyazon berendezésben történik. Azonos teljesítményű berendezéshez - a korábbi, hasonló célú megoldásokhoz képest - a találmány szerint fajlagosan kisebb szitafelület szükséges, a szitafelület fajlagos porterhelése (kg/min./m²) magasabb értékű lehet, illetve a berendezés helyigénye kisebb. A szitafelületen több irányban mozgó anyag pufíer-kiegyenlítő hatást fejt ki, ami az esetleges adagolási zavarokat kiegyenlíti, így a berendezés az egyenetlen betáplálásra nem érzékeny. A szitálótestben az anyag továbbítása és onnan a kiadagolása kíméletesen történik, tehát a szitafelületen a szemcsék, illetve anyagdarabok nem törnek, a felületük ép marad, így a találmány szerinti berendezéssel olyan szemcsés, darabos anyaghalmazok szétválasztása, osztályozása, illetve tisztítása is végrehajtható, ahol alapvető követelmény, hogy az anyag a szétválasztási folyamai során nem sérülhet meg. Amennyiben az üreges lest egyes tagjainak palástját különböző lyukméretü szitákkal borítjuk úgy, hogy az első szakasz csonkagúla alakú dobjának szitája a legkisebb lyukméretű, és a második szakasz hasáb alakú tagjainak szitái a kitáplálás irányába növekvő lyukméretüek, akkor az anyaghalmazt egyazon berendezésen belül folyamatosan több frakcióra tudjuk szétválasztani. További előnyt jelent, hogy a szilárd anyagnak a berendezésben tartózkodási ideje a fordulatszám változtatásával szabályozható, így ugyanazon berendezéssel - pusztán a fordulatszám változtatása révén is - a legkülönfélébb kiválasztási feladatok oldhatók meg. Tovább növeli az alkalmazhatóság tartományát az üreges test geometriai jellemzőinek (például hajlásszögek, keresztmetszetek) változtatása. A szitalapok cserélhetők, és a cseréjük egyszerűen végrehajtható. A berendezés fajlagos energiafelhasználása a korábbi berendezéseknél kisebb, a viszonylag kis fordulatszámok miatt az épületre számottevő rezgés nem adódik át, így különleges alapozásra sincs szükség, az üzem zajmentes, és a

184 670 porzás minimális. Mivel a berendezés szerkezetileg egyszerű, és könnyen kopó alkatrészei nincsenek, mind a gyártási, mind az üzemelési költségek fajlagosan alacsonyak.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés néhány előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az I. ábra a hosszanti geometriai középtengelyen át vett vázlatos függőleges metszetben mutatja a berendezés egy szűrésre szolgáló előnyös kiviteli példáját;

a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett keresztmetszetben mutatja a berendezés szűrőrészét, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt C-C vonal mentén vett keresztmetszetben mutatja a berendezés szürőrészét, a 4. ábra az 1. ábrán bejelölt D-D vonal mentén vett keresztmetszetben mutatja a berendezés szűrőrészét, az 5. ábra az 1. ábrán bejelölt E-E vonal mentén vett keresztmetszetben mutatja a berendezés szűrőrészét, mi mellett a 3-5. ábrákon a házat és a többi berendezésrészeket a jobb áttekinthetőség érdekében elhagytuk;

a 6. ábra az 1. ábra szerintihez hasonló, de mosásra szolgáló berendezést ugyancsak függőleges hosszmetszetben, vázlatosan mutat;

a 7. ábra az 1. ábra szerinti berendezés szürőrészének elvi vázlata, kisebb méretarányban;

a 8. ábra a 7. ábra szerinti berendezésben az anyaghalmaz leegyszerűsített mozgáspályájának a sémáját mutatja;

a 9. ábra az 1. ábra szerintihez hasonló, de száraz, szemcsés anyag osztályozására szolgáló berendezést mutat;

a 10. ábra a 9. ábra szerinti berendezés egy kiviteli változatának egy részletét tünteti fel.

Az 1-5. ábrákon látható szűrőberendezésnek egészében 1 hivatkozási számmal jelölt háza van, amely sík 2 fenéklemezzel, 3, 4 homlokfalakkal, 5, 6 oldalfalakkal (2. ábra), és 7 fedéllel rendelkezik. A 2 fenéklemez az oldalfalakkal mintegy gyüjtőmedencét alkot. Az 1 házban az egészében 8 hivatkozási számmal jelölt üreges test van elrendezve. Ennek két szakasza van, amelyek a berendezés hosszirányában egymást követik: az I első szakasz, és a II második szakasz. Az I első szakasznak fekvő helyzetű csonkagúla alakú 9 dobja van, míg a II második szakasz három sokszögalaprajzú hasáb alakú 10, 11 és 12 tagot tartalmaz. A 9 dob és a hasáb alakú 10-12 tagok mereven csatlakoznak egymáshoz, egymásba torkollnak, és közös vízszintes X geometriai forgástengelyük van (pont-vonallal jelölve az 1. ábrán). Az 1 első szakaszban megy végbe - a mindenkori konkrét feladattól függően a víztelenítés, szűrés és kimosás, a II második szakaszban pedig az utó- vagy lemosás (kimosás), víztelenítés és a szilárdanyag-kiadagolás.

A 9 dob kisebb 13 homloklapja az 1 ház 3 homlokfala, nagyobb 14 homlokja pedig az 1 ház belseje felé néz. A 13,14 homloklapok szabályos hatszög alakúak. A 13, 14 homloklapok függőlegesek, és tömör (nem perforált) síklemezekből készülhetnek.

A nagyobb 14 homloklapban szabályos hatszögalakú 15 nyílás van kiképezve, amely a 14 homloklapban - az .ν hosszanti geometriai tengelyhez képes: - excentrikusán helyezkedik el, mégpedig oly módon, hogy két szomszédos 15a, 15b oldala egybeesik a 14 homloklap két szomszédos oldalával (1. a 2 ábrát). A 15 nyílás keresztmetszeti területe célszerűen legfeljebb a fele a 9 dob 14 homloklapja keresztmetszeti területének. A 9 dob kisebb 13 homloklapjában centrális 16 nyílás van kialakítva, amelyen át 17 cső nyúlik a 9 dob belsejébe. A 17 cső a szűrendő vagy tisztítandó anyag, például zagy bevezetésére szolgál, és az 1 ház 3 homlokfalába van építve. A 17 cső anyagbetáplálási funkciója mellett a 9 dob mechanikai - álló helyzetű - forgástengelyeként szolgál, és a 9 dobra szerelt 34 csapágyba illeszkedik. A 9 dob palástfelületét alkotó oldallapokat - legalább részben - 18 szűrő alkotja, amely önmagában ismert szerkezetű lehet. Ugyanilyen vagy hasonló 18 szűrő alkotja - legalább részben - a hasáb alakú 10, 11 és 12 tagok palástfelulelét is. Előnyös, ha a szűrök olyan szürolapokból állnak, amelyek cserélhetően vannak a dob vagy hasáb alakú tagok vázszerkezetére szerelve.

A 8 üreges test 11 második szakaszának első hasáb alakú 10 tagja úgy csatlakozik mereven a 9 dob 15 nyílásához, hogy x, geometriai hossztengelye a vízszintessel «, szöget zár be, és a közös, vízszintes x geometriai hosszanti forgástengelyt a 9 dobon kívül metszi. A következő hasáb alakú 11 tag x₂ geometriai hossztengelye a vízszintessel ct₂ szöget, a hasáb alakú 12 tag x„ geometriai hossztengelye pedig a vízszintessel a„ szöget zár be úgy, hogy az x,, x₂ és x_n geometriai hossztengelyek együttesen cikcakk, vagy hasonló alakú vonalat alkotnak. Ily módon az x₂ és x_n geometriai hossztengelyek is a 9 dobon kívül metszik az x geometriai forgástengelyt. A hasáb alakú 10-12 tagok tehát fogazatszeríí alakzatban kapcsolódnak egymáshoz, és természetesen közös belső terük van, és a 9 dobbal együtt forgathatók.

A 9 dobtól legtávolabb elhelyezkedő (utolsó) hasáb alakú 12 tag a kerület menti tartományában nyitott, egészében 20 hivatkozási számmal jelölt szekrénybe torkollik. A 20 szekrényt és a 12 tagot összekötő 19 nyílás a szekrényben centrális helyzetű.

Λ 20 szekrénynek egymástól /< távközzcl elrendezett, egymáshoz 21 távtarlócsavarok segítségével rögzített 22, 23 tárcsái vannak. A belső 23 tárcsában van a már említett 19 nyílás kialakítva, amelyhez az utolsó hasáb alakú 12 tag csatlakozik; ez utóbbi egyébként a 19 nyílás kerület menti tartományában 24 rögzítőgyűrű, vagy hasonló szerkezet segítségévei mereven van a 23 tárcsával összekötve.

Az'l ház végében, a 7 fedélhez, illetve a 2 fenékhez rögzített, a ház belseje felé nyúló félgyürü alakú 25, 26 faiak vannak, és 27 rekeszt határolnak el az 1 ház belső terétől. E rekeszben helyezkedik el a már említett 20 szekrény, amelynek külső 22 tárcsájához mereven van a centrális 28 csőtengely csatlakoztatva. A 27 rekeszből alul 42 csőcsonk torkollik ki, ezen át történik a szilárd anyag eltávolítása a berendezésből (e nyíl).

A 28 csőlengely az 1 ház 4 homlokfalában van 5

184 670 ágyazva. A 28 csötengelyre 30 lánckerék van szerelve, amelyen 31 hajtólánc van átvezetve. Ugyanezt a láncot a 32 lánckerékről működtetjük, amely viszont az elektromos 33 hajtómotor tengelyére van felékelve. ^!

Az 1. ábra szerinti berendezés 18 szűrőinek mind a belső, mind a külső felülete lemosható, illetve, ha a feladat darabos szilárd anyag lemosása (tisztítása), vagy például pépes anyagból szemcsés vagy szálas szilárd anyag kimosása, e célra használható ¹ a 46 belső mosószerkezet. A belső mosáshoz a vizel az a nyíl irányából, a 20 szekrényen átvezetett 35 csövön keresztül lehet betáplálni a hasáb alakú 12, és 10 tagok x_n, x₂ és x, geometriai hossztengelyében húzódó 36, 37 és 38 elosztócsövekbe, valamint ¹ a 9 dob belsejébe vezetett 39 elosztócsőbe. A 36-39 elosztócsövekre 40 szórófejek vannak felszerelve, és ezek az elosztócsövek megfelelő flexibilitást biztosító 41 csuklós kapcsolatokkal vannak egymáshoz csatlakoztatva. A belső mosószerkezetet egészében ² jelöltük 46 hivatkozási számmal. A külső mosáshoz a vizet a b nyíl irányából vezetjük a 8 üreges test felett az 1 ház belsejében végighúzódó 43 elosztócsőbe. Ezen 44 szórófejek vannak felszerelve.

E külső mosószerkezetet egészében 47 hivatkozási számmal jelöltük.

A 2 fenéklemez legmélyebben elhelyezkedő részéből 45 csőcsonk torkollik ki, amelyen át a szenynyezett víz (szürlet) távolítható el a berendezésből.

Amint a 3-5. ábrákon látható, a hasáb alakú ^c 10-12 tagok keresztmetszeti mérete - a szabályos hatszögalak megtartása mellett - a 9 dobtól a 20 szekrény felé haladva fokozatosan csökken.

A berendezés 6. ábra szerinti kiviteli alakja az

1-5. ábra szerintivel nagyrészt megegyezik, ezért a ' már ismertetett szerkezeti elemeket - a jobb áttekinthetőség érdekében - csak szükség szerint jelöltük (a már alkalmazott) hivatkozási számokkal. Eltérés - a 6. ábra szerinti berendezéssel megoldandó feladatnak megfelelően - egyrészt a belső mo- ‘ sószerkezet kialakításában, másrészt a szennyezett víz eltávolításának módjában van. A 6. ábra szerinti berendezés ugyanis elsősorban arra szolgál, hogy benne darabos szilárd anyagot mosással tisztítsunk, vagy például pépes anyagból szilárd szemcsés 4 anyagot és/vagy szálanyagot mossunk ki. A belső mosószerkezet itt két részből áll: a 48 mosószerkezet a 8 üreges test sokszög alaprajzú hasáb alakú 10, 11, és 12 tagjaiban - vagyis a II második szakaszban - húzódik végig, a 36, 37 és 38 eloszlócsö- ⁵ vekből és a 35 bevezetőcsőből áll; az elosztócsövek 40 szórófejekkel vannak felszerelve, és a csövek 41 csuklós kapcsolattal csatlakoznak egymáshoz. A 9 dob - vagyis az I első szakasz - belső mosásához az egészében 49 hivatkozási számmal jelölt mosó- 6 szerkezetet irányoztuk elő. Ennek 51 fúvókában vagy hasonló szervben végződő 50 csöve van, amely a zagy betáplálására szolgáló 52 csövön belül, azzal koncentrikusan van a 9 dob belsejébe vezetve. Az 51 fúvóka előtt íves 53 terelőlap van 6 elhelyezve. Az 50 és 52 csövek hossztengelyei egybeesnek az x geometriai forgástengellyel.

A 2 fenéklemez itt két 2a, 2b részből áll, mindkettő teknő alakú, és a legmélyebb helyeiken 54, 55 csőcsonkok torkollnak ki belőlük lefelé. A 2a fe- 6 néklemez-rész a 8 üreges test II második szakasza alatt, a 2b fenéklemezrész pedig a 9 dob, vagyis az I első szakasz alatt helyezkedik el, ennek megfelelően az ezekből kilépő szűrlet külön-külön történő összegyűjtésére szolgál. A 6. ábra szerinti berendezést nagyobb mosóvíz-szükséglet esetére irányoztuk elő, mint az 1-5. ábrák szerintit, ezért biztosítottuk a belső mosóvíz bevezetését megosztva, két helyen. A mosóvíz nagyobb részét vezetjük be az 50 csövön keresztül, mivel a szennyeződés nagyobb része válik ki a 9 dob felületén. Ezt a nagyobb mértékben szennyezett mosóvizet a 2b fenéklemezrészből az 55 csőcsonkon keresztül elkülönítve távolítjuk el az 57 csatornába, vagy az 56 szivattyú * segítségével feldolgozási helyre szállíthatjuk. A szürlet továbbítására az 58, 59 vezetékek szolgálnak, amelyekbe 59a, 58a tolózárak vannak beiktatva. A viszonylag kevésbé szennyezett szürlet (mosóvíz), amely a 8 üreges test II második szakaszából ’ folyik ki, a 2a fenéklemez-részből az 54 csőcsonkon és a 60, 61 vezetékeken keresztül távozik; az utóbbiból gravitációsan a 62 csatornába, az előbbiből a 63 szivattyú segítségével a 64 recirkulációs vezetékbe kerül, amely utóbbi az 50 csőbe torkollik. A 60, i 61 és 64 vezetékbe 60a, óla és 64a tolózárak vannak beépítve. Ugyancsak az 50 csőbe van bekötve a tiszta mosóvíz betáplálására szolgáló 65a tolózárat tartalmazó 65 vezeték. A külső mosáshoz ugyanolyan 47 mosószerkezet van előirányozva, mint az 1.

ábra szerinti kiviteli példa esetében.

Az 15. és 6. ábra szerinti berendezések zártak.

Zárt berendezést akkor célszerű alkalmazni, ha a szétválasztandó zagy vagy szuszpenzió hőmérséklete olyan, hogy a folyadékból gőzök szabadulhatnak fel. A zárt kialakításnál a 7 fedél a gőz (pára) kiáramlását meggátolja, emellett a pára lecsapódik, és az oldalfalakon lecsurogva a mosóvízzel (szürlettel) együtt távozik. A 20 szekrénybe került víztelenített szilárd anyag utónedvesítését egyrészt a 7 ^:! fedél, másrészt a 25, 26 félgyűrük meggátolják; ez utóbbiak belső átmérője kisebb, mint a 20 szekrény 22, 23 tárcsáinak külső átmérője. A 23 tárcsa és a 25, 26 félgyűrük homlokfelületei forgás közben egymáson elcsúsznak.

Az 1. ábra szerinti berendezés működése például abban az esetben, amikor a feladat zagy, szuszpenzió vagy hasonló anyag víztelenítése, tehát a folyékony-szilárd fázisok szűréssel való szétválasztása, a következő:

⁰ az anyagot a c nyílnak megfelelően a 17 csövön keresztül vezetjük a berendezés I első szakaszát alkotó 9 dob belsejébe. A 8 üreges testet a 33 hajtómotor egyenletes ω szögsebességgel forgatja az x geometriai hossztengely körül. Itt az anyag folya5 dékfázisának jelentős része a palástot alkotó 18 szűrőn keresztül távozik (d nyilak), és a 2 fenéklemez teknő alakú belső felületén a 45 csőcsonkhoz folyik. A visszamaradt szilárd anyag - amelynek a nedvességtartalma természetesen még számottevő lehel - a 18 szűrő belső felületén a hatszög alakú 15 nyíláshoz folyamatosan lecsúszik. Az I első szakaszban tehát a sziláid anyag folyadéktól történő folyamatos elválasztásának jelentős része bekövetkezett.

A II második szakaszban, vagyis a fogazásszerü

184 670 alakzatot alkotó, hasáb alakú 10, 11 és 12 tagokból álló test-részben az ,y geometriai hossztengely körüli forgás eredményeként az I első szakaszból folyamatosan érkező nedves szilárdanyag-halmaz - leegyszerűsítve - egy látszólagos spirál-pályán folyamatosan osztódva kétirányú - előre-hálra mozgásra kényszerül, ugyanakkor a sík felületen bizonyos magasságból vissza-visszacsúszik, és e többirányú mozgás miatt a 8 üreges testnek sem az I első szakaszban, sem a II második szakaszában nem alakulhat ki állandó és egyenletes vastagságú . anyagréteg. Az anyaghalmaz leegyszerűsített mozgásának sémáját a 8 üreges testben egyébként a vázlatos 7. ábrához tartozó 8. ábra érzékelteti, ahol co a forgás szögsebessége. Az anyag a leírt többirányú mozgásával a 18 szűrő belső felületét folyamatosan tisztítja, annak eltomődését meggátolja, vagyis a szűrőfelület állandóan megújul, a berendezés tehát öntisztító, a szürőfelület tisztításáról nem kell gondoskodni. A találmány szerinti megoldásnál ezért - valamely hasonló célú, ismert berendezéssel összehasonlítva azonos teljesítmény eléréséhez fajlagosan kisebb szüröfelületre van szükség. A kiszűrt szilárd anyag a 42 csőcsonkon át az e nyíl irányában távozik.

A 8 üreges testben egyébként az anyag többirányú mozgásának köszönhetően a tartózkodási idő is megnő, ami a víztelenítés hatékonyságát növeli; a szükséges mértékű víztelenítés a II második szakaszban a hosszú tartózkodási idő alatt be is fejeződhet.

A többirányú anyagmozgás az oka annak is, hogy a berendezés pufferhatást (kiegyenlítő hatást) fejt ki. Ennek köszönhetően a zagy vagy szuszpenzió esetleges adagolási zavarai kiegyenlítődnek, a berendezés a betáplálás egyenetlenségeire nem érzékeny.

A fent leírt feladat pusztán víztelenítés volt, a 46 belső mosószerkezet és a 47 külső mosószerkezel üzemeltetésére a tulajdonképpeni technológiai művelet alatt nem került sor; a mosószerkezeteket csak a víztelenítés befejezése után, a 18 szűrők „elmosására” használtuk. (A 46 belső mosószerkezetet és a 47 külső mosószerkezetet akár egyidejűleg, akár külön-külön használhatjuk).

Amennyiben szennyezett darabos anyag lemosása (szennyeződéstől való megtisztítása), vagy valamilyen, például pépes anyaghalmazból értékes szilárd (darabos, például szemcsés, szálas) anyag(ok) kimosása a feladat, a berendezést a már fent leírtak szerint üzemeltetjük, azonkívül folyamatosan működtetjük a 46 belső mosószerkezelel is. A 8 üreges test I első szakaszában, a 18 szűrő kialakításától függően - amely például szita, rosta vagy rács lehet - a lemósási vagy elválasztási feladat jelentős része (akár körülbelül 80%-a is) megoldható, a durvább szennyező részek (kavics, talaj stb.) azonnali, gyors eltávolítása a 46 belső mosószerkezet 39 elosztóvezetéke, és az arra szerelt 40 szórófejek segítségével végrehajtható. A II második szakaszban azután a 40 szórófejekkel felszerelt 36, 37 és 38 elosztócsöveken át bevezetett vízzel végezzük a további lemósási műveletet, azaz a teljes tisztítást vagy kiválasztást. Ha pedig a vízbetáplálást szüneteltetjük, a szilárd anyag teljes - felületi - víztelenítése is megoldható a II második szakaszban.

Olyan feladatok megoldásához, ahol nagy menynyiségű mosóvízre van szükség, a 6. ábra szerinti berendezést használjuk. A belső 49 mosószerkezet 50 csövén keresztül történik a mosóvíz nagyobb részének a bevezetése az I- első szakaszba, annak megfelelően, hogy ill rtiegy végbe a szennyeződés, illetve értékes anyag döntő hányadának kiválasztása. A tisztavíz bevezetést a belső 48 és 49 mosószerkezetekbe (az előbbi a II második szakaszban húzódik végig) itt is α nyilakkal, a tisztítandó, illetve kimosandó anyag betáplálását c nyíllal, a 47 külső mosószerkezeibe a vízbetáplálást h nyíllal, a szilárdanyag-kitáplálás irányát e nyíllal, a 18 szűrökön átfolyt víz mozgásirányát pedig d nyilakkal jelöltük. A II második szakasz 48 mosószerkezetén át lermészetesen kevesebb mosóvizet vezetünk be. F.z lényegesen kevésbé szennyezetten távozik - szűrés, illetve mosás után - az 54 csőcsonkon keresztül, mint az I első szakaszból az. 55 csöcsonkon át kilépő mosóvíz, úgyhogy felhasználható az 1 első szakaszban mosásra vagy kimosásra. A Π második szakaszból távozó vizet a 64 vezetéken keresztül vezetjük vissza a 49 mosószerkezet 50 csövébe, az / nyílnak megfelelő irányban. E megoldás víztakarékos, tehát gazdaságos.

A 9. ábrán a találmány szerinti berendezésnek olyan kiviteli példája látható, amely száraz, szemcsés anyagok szemcseméret szerinti osztályozására, vagy ilyen anyagokból szilárd szennyeződések kiválasztására szolgál, A 9. ábra szerinti berendezés legfontosabb részei lényegében azonosak az 1. és 6. ábra szerinti berendezésekével: a 8 üreges testnek ez esetben is I első szakasza és II második szakasza van, az előbbit hatszög alaprajzú, szabályos csonkagúla alakú, fekvő helyzetű 9 dob, az utóbbit három hatszög-keresztmetszetű, hosszúkás hasáb alakú, egymásba torkolló 10, 11 és 12 tag alkotja, amely tagok és a dob mereven, így együtt forgathatóan kapcsolódnak egymáshoz, és közös vízszintes x geometriai forgástengelyük van. A 8 üreges test ez esetben is egy zárt 101 ház 125 belső terében, hosszirányban húzódik, amelynek 103 és 104 homlokfalai, oldalfalai, valamint törtvonalú 102 fenéklemeze van, és 107 fedéllel van lezárva. A 9 dob 13, 14 homloklapjai tömör (nem perforál!) síklemezből készülnek, és a nagyobb 14 homloklapban kiképzett, az .γ geometriai hossztengelyhez képest excentrikus nyitási ilt is 15 hivatkozási számmal, a 10, 11, 12 tagok hossztengelyeit x,, x₂ és x_n, az általuk a vízszintessel bezárt szögekei a,, a, és a„ hivatkozási belükkel jelöltük. A 9. ábrán jól látható, hogy az X|...x„ tengelyek itt is cikcakk alakú vonalat alkotnak, amelyek az .v geometriai hossztengelyt a 9 dobon kívül metszik. A 9 dob excentrikus nyílása a 2 ábrának megfelelő módon van kialakítva és elhelyezve.

A 9 dob kisebb 13 homloklapjában centrális 116 nyílás van, amelyen át rögzített helyzetű, vízszintes 117 cső nyúlik a 9 dob belsejébe, amelyre a 13 homloklap 116 nyílásába szerelt 118 csapágy illeszkedik. Ily módon a 117 cső az egész 8 üreges test mechanikai forgástengelyeként szolgái. A 117 csőben 119 szállítócsiga helyezkedik el, cs a cső külső 7

Ι84 670 végébe felülről a 120 garat torkollik. A 119 csiga 122 tengelye 121 hajtóműhöz kapcsolódik.

A 8 üreges test II második szakaszának utolsó sokszög alaprajzú hasáb alakú 12 tagjához, annak végén mereven van a köralakú 131 tárcsa rögzítve, amelyhez a 133 távtarlócsavarok segítségével k távközzel másik kör alakú, a 131 tárcsával párhuzamos 132 tárcsa csatlakozik. A 131 tárcsában centrális 124 nyílás van, ebbe torkollik az utolsó hasáb alakú 12 tag, a 132 tárcsához viszont a 101 ház hátsó 104 homlokfalába épített 135 csapágyba illeszkedő, és azon át kivezetett 134 tengely van mereven rögzítve, amely egybeesik a hosszanti x geometriai középtengellyel, vagyis a geometraiai forgástengellyel. A 134 tengely 130 hajtóműhöz van csatlakoztatva. A 131 és 132 tárcsák tehát együttesen a kerülete mentén nyitott, a 8 üreges testtel együtt forgatható, egészében 136 hivatkozási számmal jelölt szekrényt alkotnak, amely alatt a 101 házból lefelé kitorkolló 137 cső van elrendezve, amely a 8 üreges testben maradt, és abból (utolsó frakcióként) távozó anyag kitáplálására szolgál,

A 9 dob, valamint a hasáb alakú 10, 11 és 12 tagok falazatát 123a... 123d sziták alkotják, amelyek lyukméretei lehetnek azonosak, de a 116 betáplálónyílástól a 124 kilépőnyílás felé haladva fokozatosan, vagy tagonként csökkenhetnek.

A 9. ábra szerinti szitálóberendezés működése a következő:

az a nyíl irányából a 120 garatba tápláljuk az osztályozandó vagy tisztítandó szemcsés anyagot, amelyet a 119 szállítócsiga a 9 dobba táplál. Az egész 8 üreges test - így a 9 dob is - egyenletes ω szögsebességgel forog, és a falazatát alkotó 123a szita lyukain a szemcsék áthullanak, és a 125a teknőbe (medencébe) kerülnek, a b nyilaknak megfelelően. Innen a kiválasztott frakciót a 126 elvezetőcsőben forgó 127 csiga távolítja el. Az I első szakaszban kiválik az anyaghalmaz főtömege, vagy a legkisebb szemcseméretű frakció, a visszamaradt szemcsés anyag pedig a palást szitafelületén a hatszög alakú 15 nyíláshoz csúszik le, azon át pedig a II második szakasz hasáb alakú 10 tagjába kerül.

A II második szakaszt alkotó hasáb alakú 10 12 tagokban - amelyek együttesen fogazásszerü alakzatúak - a hosszanti x geometriai tengely körül ω szögsebességgel való forgatás révén a 9 dobból a 15 nyíláson át folyamatosan érkező szilárd anyaghalmaz előrehaladása közben folyamatosan előrehátra mozgásra is kényszerül, osztódik (lásd a 9. ábrán a c nyilakat) közben folyamatosan oszlályozódik. A mozgás sémája lényegében azonos a 8. ábra szerintivel. E többirányú mozgás eredményeként az anyagnak a tartózkodási ideje a 8 üreges testben nagymértékben megnövekszik, ami lehetővé teszi, hogy az osztályozási műveletet egyazon berendezésben hajtsuk végre. A belső oldalfelülelcken többirányú mozgást végző vissza-visszacsúszó anyag a szitafelületet álandóan tisztítja, azt folyamatosan megújítja, eltömődését meggátolja. A II második szakaszból az anyag - általában a legnagyobb szemcsefrakció vagy az elkülönítendő hulladék - a 124 nyíláson at folyamatosan távozik.

Amennyiben a 123a- 123d sziták lyukmerele a betáplálási helytől a kitáplálási helyig csökken, a szemcsés vagy darabos szilárdanyag-halmazt ugyanabban a berendezésben több frakcióra tudjuk bontani. A 125b teknőbe hullott anyagot a 128 elvezető csőben forgó 129 csiga távolítja el, míg az utolsó hasáb alakú 12 tagból a 136 szekrénybe kilépő anyag a 137 csövön keresztül távozik a berendezésből.

Számos iparágban lehet szükség szilárd, szemcsés vagy darabos anyag osztályozás előtti aprítására; ez a jelenlegi gyakorlat szerint különálló örlőbcrcndczésbcn történik. A 10. ábrán látható kiviteli példa szerint a 9 dob belsejében van egy 138 őrlőfej elhelyezve. Az aprítandó, az a nyíl irányából bevezetett darabos vagy szemcsés szilárd anyagot a 139 őrlőtest belsejébe juttatjuk, és a forgó 140 őrlőelem azt felaprítja. A felaprított anyag a 141 perforációk által megszabott szemcseméretben kerül a 9 dob belső terébe, és osztályozása a 8 üreges testben a 9. ábrával kapcsolatban már leírt módon megy végbe.

A 10. ábra szerinti berendezéshez olyan (nem ábrázolt) szerkezet is kapcsolódik, amelynek segítségével az egész 8 üreges test hosszanti vízszintes x geometriai középtengelye az elméleti vízszintes tengelytől felfelé és lefelé β szöggel elállítható. A szilárdanyagnak a berendezésben tartózkodási ideje ezzel az intézkedéssel is szabályozható (növelhető vagy csökkenthető). Megjegyezzük, hogy a tartózkodási idő szabályozására a fordulatszám változtatása is alkalmas.

A berendezés geometriai méretei természetesen tetszőlegesen alakíthatók ki, a kialakítás függvényében azonban különféle feladatok oldhatók meg. Az α!-α_η szögek például lehetnek egymással azonosak, vagy eltérőek; a hasáb alakú 10, 11, 12 tagok keresztmetszete lehet azonos, de változhat is például úgy, hogy a keresztmetszetek az anyag előrehaladása irányában csökkenjenek, vagy növekedjenek. A II második szakaszt alkotó tagok száma háromnál több is lehet, keresztmetszetük a hatszögtől eltérhet. Ugyanígy a 9 dob alakja sincs hatszög alaprajzú csonkagúlára korlátozva.

A 9. és 10. ábra szerinti berendezés igen sok területen alkalmazható; példaként említjük meg a gyógyszeripart, élelmiszeripart, vegyipart és mezőgazdasági ipart, ahol gyakran van szükség granulahalmazból megfelelő szemcseméretű granulák folyamatos kiválasztására, mert a szemcsehalmazban egy adott méret alatti és feletti granulák jelenléte nem kívánatos.

A találmány szerinti berendezés kiválóan alkalmas tisztítási feladatok megoldására is. Például a gyógyszeriparban nem mindig van szükség szemnagyság szerinti osztályozásra, gyakran elegendő valamely anyaghalmazból a szennyező szilárd, darabos komponenseket, például faforgácsot, zsákpapír darabokat, egyéb csomagolóanyag-maradványokat, összelapadl aglomerátumokal stb. eltávolítani. Ilyenkora 9. ábrán látható 123a-123d sziták azonos lyukméretüek, e szitákon a megtisztított összes anyag áthullik és a visszamaradt szennyező komponensek távoznak a berendezésből a 124 kitáplálónyíláson keresztül.

Végül a találmány szerinti mosó- és szűrőberendezés néhány lehetséges alkalmazási területét ismertetjük.

-8184 670

Szennyvizek kolloidszerü szilárdanyag-tartalmát racionálisan kinyerhetjük a találmány szerinti berendezéssel. Számos üzemben, például vágóhídi üzemekben fehérjetartalmú, gél-, kolloidszerü anyagok keletkeznek, amelyek megfelelő (kémiai és/vagy fizikai) előkezeléssel a folyadéktól elkülönülnek, továbbfeldolgozhatóvá válnak, és a találmány szerinti berendezéssel a folyékony fázistól elválaszthatók. A 18 szűrőkön visszamaradt értékes anyag nedvességtartalma a gravitációs erőtérben minimálisra csökkenthető, és a nedves szilárdanyag szárítóberendezésben megszárítható.

A gyógyszeriparban is több terület kínálkozik a találmány alkalmazására. Ilyen például az extrahált szervhulladék kezelése: állati szervek extrakciója után a körülbelül 80% nedvességtartalmú szervmorzsalékot egyrészt környezetvédelmi okokból, másrészt hasznosítási célból össze kell gyűjteni. E feladat a találmány szerinti berendezés segítségével az extrakció eredményeként keletkezett szervmorzsalék folyadéktól való elválasztása, tárolóba és/vagy szárítóba adagolása kis helyigénnyel, folyamatosan megoldható.

Extrahált és/vagy oldószerment.'sítelt gyógynövényőrlemény kiválasztására a találmány szerinti berendezés ugyancsak jól alkalmazható.

A találmány szerinti berendezéssel a magas fehérjetartalmú vágóhídi hulladékok a folyadéktól való folyamatos kiszűrésére és - szükség esetén továbbfeldolgozó berendezésbe, például szárítóba való egyenletes adagolása megoldható. Egyébként más forrásból származó szenny vizekből is folyamatosan kiszűrhetők a mechanikai szennyeződések (például darabos, szálas anyagok).

Az élelmiszeriparban például paradicsomfeldolgozásnál, keményítőgyártásnál, cukorgyártásnál, gyümölcsfeldolgozásnál, gyümölcslégyártásnál használható a találmány szerinti berendezés.

A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt kiviteli példákra, hanem az igénypontok állal definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár a fenti példák szerint a szűrés gravitációs erőtérben történik, a találmány szerinti berendezéssel az atnioszférikust meghaladó nyomású vagy vákuum alatti térben is végrehajthatók szűrési műveletek, amennyiben az adott feladat ezt követeli meg, vagy vákuumban, illetve túlnyomás alatt a szűrés gazdaságosabban, esetleg jobb minőségben oldható meg. Szűrhetők, moshatók és osztályozhatók a leírásban szereplőktől eltérő anyagok is a találmány szerinti berendezéssel, és számos, a kiviteli példákban szereplő részletektől eltérő konstrukciós megoldás is lehetséges anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk.

Claims (37)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Berendezés zagy, szuszpenzió vagy hasonló anyag szűrésére; vagy darabos szilárd anyag lemosással történő tisztítására, és/vagy darabos, szilárd, például szemcsés, szálszerü vagy hasonló anyagnak nedves anyagból, különösen pépes anyagból kimosással történő elválasztására; vagy szilárd szemcsés és/vagy darabos anyagok szemnagyság szerinti osztályozására, és/vagy ilyen anyagokból szilárd -- például szennyező - komponensek . kiválasztására, amely berendezésnek forgatható üreges teste van, és a test falazatának legalább egy része átmenő nyílásokat tartalmaz; és amely berendezésnek a szűrendő, vagy osztályozandó, vagy tisztítandó anyag betáplálására, valamint a szétválasztott komponensek eltávolítására szolgáló szerkezete, mosóberendezésként való kialakítása esetén pedig mosószerkezete van, azzal jellemezve, hogy az üreges test (8) kél szakasszal (1, II) rendelkezik, amelyek közül az első szakasznak (1) - célszerűen vízszintes, vagy közel vízszintes - hosszanti geometriai középtengely (x) körül forgatható, fekvő helyzetű, csonkagúla vagy csonkakúp alakú dobja (9) van, amelynek oldalfelületét - legalább részben - szita (123a) vagy szűrő (18) alkotja; kisebb homloklapján (13) ál anyagbetápláló cső (17) torkollik, vagy van vezetve a belső terébe, nagyobb homloklapjában pedig nyílás (15) van, amely a középtengelyhez (x) képest excentrikusán helyezkedik el, és e nyíláshoz (15) csatlakozik az üreges testnek (8) az első szakasszal (I) együtt forgatható második szakasza (II), amely legalább három - célszerűen hosszúkás - sokszög alaprajzú hasáb alakú, egymásba torkolló taggal (10, 11, 12) rendelkezik, amelyek oldalfelületét - legalább részben - szűrő (18) vagy szita (123b, 123c, I23d) alkotja, és amely tagok (10, 11. 12)geometriai hossztengelyei (x,, x₂, x„) együttesen cikcakk, vagy hasonló alakú vonalat alkotnak, és a dob (9) középtengelyét (x) - amely az üreges test (8) két szakaszának (I, II) közös forgástengelye a dobon (9) kívül metszik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy - szűrő- vagy mosóberendezésként való kialakítása esetén - az üreges test (8) belsejében van mosószerkezet (46) elhelyezve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső mosószerkezetnek (46) a második szakasz (II) hasáb alakú tagjainak (10, II, 12) geometriai középtengelyeiben (x,, x₂, x_n) húzódó, egymáshoz flexibilis, csuklós kapcsolatokkal (41) csatlakoztatott, az üreges testtel (8) együtt forgatható, szórófejekkel (40) vagy hasonlókkal felszerelt elosztócsövei (36, 37, 38) vannak.
4. 4. Λ 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dobban (9) a második szakasz (II) e dobhoz. (9) csatlakozó hasáb alakú tagjának (10) elosztóvezetékéhez (38) csuklóval (41) kapcsolt, és a végén - a dob belsejében csuklóval (4!) rögzített, szórófejekkel (40) vagy hasonlókkal felszerelt elosztóvezeték (39) húzódik.
5. 5. Λ 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mosófolyadék a belső mosószerkezetbe (46) a dobtól (9) a legtávolabb eső elosztóvezetéken (36) át van vezetve.
6. 6. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dobba (9) torkolló, a teljes üreges testbe (8) vezetendő mosófolyadék nagyobb részének - előnyösen mintegy 80 90',,-ónak - betáplálására alkalmas cső (50), valamint a dobban (9) a betáplált mosófolyadék

   184 670 szétszórására alkalmas szerv által alkotott, a második szakaszban (II) lévő mosószerkezeltől (48) különválasztott belső inosószerkezele (49) van (6, ábra).
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a folyadék bevezető cső (50) a kezelendő anyag betáplálására szolgáló csövön (52) belül, azzal célszerűen koncentrikusan van elrendezve, és a dobban (9) lévő csővég előtt íves terelőlap (53) van elhelyezve, és a cső (50) célszerűen fúvókával (51) vagy hasonlóval van felszerelve.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy szűrő- vagy mosóberendezésként való kialakítása esetén - az üreges test (8) vályúszerű házban (1) van ehelyezve, amelynek fenéklemeze (2), legalább egy hely felé eséssel van kiképezve, és e helyen a szűrlet kibocsátására alkalmas szerkezet, például csőcsonk (45) van.
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ház fenéklemeze (2) két hely felé van eséssel kiképezve, amelyek közül az egyik üreges test (8) első szakasza (1), a másik pedig a második szakasza (II) alatt van (6. ábra).
10. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fenéklemez (2) legmélyebb helyein a szürlet kibocsátására szolgáló nyílás van kiképezve, és ahhoz csőcsonk (45, 55) vagy hasonló van csatlakoztatva.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második szakasz (II) alatti fenéklemez-részből (2a) távozó szürletnek a dobba (9) visszavezetésére szolgáló reeirkulációs vezetéke (64) van, amelybe szivattyú (63) van iktatva.
12. 12. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csonkagúla alakú dob (9) keresztmetszete szabályos hatszög.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második szakaszt (II) alkotó hasáb alakú tagok (10, 11, 12) szabályos hatszög keresztmetszetüek,
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy valamennyi hasáb alakú tag (10, 11, 12) teljes hosszában azonos alakú és méretű keresztmetszettel rendelkezik.
15. 15. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hasáb alakú tagok (10, 11, 12) keresztmetszeti mérete a dobhoz (9) csatlakozási helytől a szilárd fázis, vagy utolsó szemcsefrakció kitáplálási helyéig célszerűen fokozatosan - csökken.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dob (9) nagyobb homloklapjában (14) kialakított excentrikus nyílás (15) alakja és mérete azonos a dobhoz (9) csatlakozó hasáb alakú tag (10) csatlakozó végének keresztmetszeti alakjával és méretével.
17. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dob (9) nagyobb homloklapjában (14) kialakított 10 excentrikus nyílás (15) kerülete részben egybeesik a homloklap (14) kerületi vonalával.
18. 18. A 17. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb homloklap (14) és az excentrikus nyílás (15) szabályos hatszög alakú, és az utóbbi két oldala (15a, 15b) egybeesik a nagyobb homloklap (14) két oldalának egy-egy részével (2. ábra).
19. 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második szakasz (II) hasáb alakú tagjai (10,11, 12) geometriai középtengelyeinek (x,, x₂, x_n) a vízszintessel bezárt szögei (a,, a₂, a_n) azonosak.
20. 20. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második szakasz (II) hasáb alakú tagjai (10, 11, 12) geometriai középtengelyeinek (x_l5 x₂, x_n) a vízszintessel bezárt szögei (α,, a₂, a_n) a dobtól (9) a ki táplálási hely felé haladva csökkennek.
21. 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szűrő (18) rácsként és/vagy szitaként és/vagy rostaként van kialakítva, mi mellett a szűrőlapok célszerűen cserélhetően vannak vázszerkezetre felszerelve.
22. 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második szakasz (II) hasáb alakú tagjai (10, 11, 12) közül a dobtól (9) legtávolabb elhelyezkedő tag (12) a kerület menti tartományában legalább részben nyitott, az üreges testtel (8) együtt forgatható, és azzal célszerűen mereven összekötött szekrénybe (20; 136) torkollik.
23. 23. A 22. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy - szűrő- vagy mosóberendezésként való kialakítása esetén - a szekrénynek (20) egymástól távkőzzel (k) rögzített célszerűen függőleges - tárcsái (22, 23) vannak, a szekrény (20) a házban (1) - annak a dobbal (9) ellentétes vége tartományában, oldalról félgyűrű alakú falakkal (25, 26) és hátsó homlokfallal (4) határolt rekeszben - helyezkedik el, alatta a házból (1) kitorkolló csőcsonk (42) vagy hasonló, a szilárd fázis kibocsátására alkalmas szerkezet van.
24. 24. A 23. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a külső tárcsához (22, 132) centrális tengely (28; 134) van rögzítve, amely - előnyösen a ház (1; 101) hátsó homlokfalához kapcsolódó - csapágyban (29; 135) van ágyazva, és a tengely (28; 134) hajtóműhöz van csatlakoztatva.
25. 25. A 23. vagy 24. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a rekesz félgyűrű alakú határolófalai (25, 26) a szekrény (20) belső tárcsája (23) elé nyúlnak, és e belső tárcsában (23) az anyagkibocsátó nyilas (19) centrálisán van kialakítva.
26. 26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dob (9) kisebb homloklapjában (13) csapágy (34, ! 18) van rögzítve, és e csapágy segítségével van az üreges test (8) a kezelendő anyag bevezetésére szolgáló - előnyösen a geometriai forgástengelybe (x) eső tengelyű - cső (17, 117) körül elforgathatóan kialakítva.
27. 27. Az 1 226. igénypontok bármelyike szerinti

    -101

    184 670 berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dob (9) homloklapjai (13, 14) függőlegesek.
28. 28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy szűrő- vagy mosóberendezésként való kialakítása esetén - az üreges test (8) felett végighúzódó külső mosószerkezete (47) van, amelyet célszerűen egy vagy több, szórófejekkel (44) felszerelt elosztóvezeték (43) alkot.
29. 29. Az 1. vagy 12-20. igénypontok bármelyike ¹ szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, . hogy - osztályozóberendezésként való kialakítása esetén - az üreges test (8) házban (101) van elhelyezve, amelynek fenéklemeze (102) törtvonalúan, célszerűen egy vagy több teknőt (125a, 125b) vagy ¹ hasonlót alkotó módon van kialakítva.
30. 30. A 20. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a házban (101) az üreges test (8) első szakasza (I) és második szakasza (II) alatt vannak teknők (125a, 125b) vagy hason- ² lók kialakítva.
31. 31. A 29. vagy 30. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a teknő(k) (125a, 125b) vagy hasonló(k) alsó részében a szitálással kiválasztott frakció(k) eltávolítására szolgáló ² szerkezet, például szállítócsiga (127, 129) van célszerűen elvezetőcsőben (126, 128) vagy hasonlóban - elhelyezve.
32. 32. A 26. 27. vagy 29-31. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemez- 3 ve, hogy a csőben (117) anyagmozgató szerkezei.

    célszerűen szállítócsiga (119) van elrendezve, és a csőbe (117) garat (120) vagy hasonló torkollik.
33. 33. Az 1. vagy 12-20. és 29-32. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal ⁵ jellemezve, hogy az első szakaszt (I) alkotó dob (9) belső terében - rögzített helyzetű - aprítószerkezet van elhelyezve (10. ábra).
34. 34. A 31. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aprítószerkezetet ⁰ őrlófej (138) alkotja, amelynek perforált felületekkel határolt örlőteste (139) és abban forgatható őrloeleme (140) van.
35. 35. Az 1. vagy 12-20. és 29-34. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal ⁵ jellemezve, hogy a dobot (9) és hasáb alakú tagokat (10, 11, 12) borító sziták (123a, 123b) lyukméretei azonosak.
36. 36. Az 1. vagy 12-20. és 29-34. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal ⁰ jellemezve, hogy a dobot (9) cs a hasáb alakú tagokat (10, 11, 12) borító sziták (123a, 123b, 123c, 123d; 18); lyukméretei az osztályozandó vagy/és tisztítandó anyag betáplálási helyétől az üreges testben (8) maradt frakció kitáplálási helyéig nö5 vekszenek, mi mellett az egyes üreges test (8)-részekben a lyukméretek célszerűen azonosak.
37. 37. Az 1 36. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üreges testet (8) hosszanti geometriai középtengeθ lyével (x) a vízszintestől felfelé és/vagy lefelé elmozgalni képes szerkezete van.