HU181241B - Preparation increasing the cold enduring of domesticated plants and method for using the preparation - Google Patents
Preparation increasing the cold enduring of domesticated plants and method for using the preparation Download PDFInfo
- Publication number
- HU181241B HU181241B HU80803036A HU303680A HU181241B HU 181241 B HU181241 B HU 181241B HU 80803036 A HU80803036 A HU 80803036A HU 303680 A HU303680 A HU 303680A HU 181241 B HU181241 B HU 181241B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- composition
- weight
- plants
- formula
- treated
- Prior art date
Links
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims description 23
- 238000002360 preparation method Methods 0.000 title abstract description 4
- 239000000203 mixture Substances 0.000 claims abstract description 55
- 150000001875 compounds Chemical class 0.000 claims abstract description 19
- 239000007787 solid Substances 0.000 claims abstract description 8
- 239000007788 liquid Substances 0.000 claims abstract description 7
- 239000002253 acid Substances 0.000 claims abstract description 4
- 239000000654 additive Substances 0.000 claims abstract description 4
- 150000003839 salts Chemical class 0.000 claims abstract description 4
- 125000004435 hydrogen atom Chemical group [H]* 0.000 claims abstract description 3
- 238000001816 cooling Methods 0.000 claims description 12
- 238000010790 dilution Methods 0.000 claims description 10
- 239000012895 dilution Substances 0.000 claims description 10
- HZAXFHJVJLSVMW-UHFFFAOYSA-N 2-Aminoethan-1-ol Chemical compound NCCO HZAXFHJVJLSVMW-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 8
- VEXZGXHMUGYJMC-UHFFFAOYSA-M Chloride anion Chemical compound [Cl-] VEXZGXHMUGYJMC-UHFFFAOYSA-M 0.000 claims description 7
- 239000007864 aqueous solution Substances 0.000 claims description 6
- 230000008569 process Effects 0.000 claims description 6
- 239000000243 solution Substances 0.000 claims description 6
- 235000013399 edible fruits Nutrition 0.000 claims description 4
- 239000003085 diluting agent Substances 0.000 claims description 3
- 239000003574 free electron Substances 0.000 claims description 3
- 239000004094 surface-active agent Substances 0.000 claims description 3
- UFHFLCQGNIYNRP-UHFFFAOYSA-N Hydrogen Chemical compound [H][H] UFHFLCQGNIYNRP-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 2
- 230000000996 additive effect Effects 0.000 claims description 2
- 238000007598 dipping method Methods 0.000 claims description 2
- 239000001257 hydrogen Substances 0.000 claims description 2
- 229910052739 hydrogen Inorganic materials 0.000 claims description 2
- 238000002791 soaking Methods 0.000 claims description 2
- VVNHKANZTYIZTL-UHFFFAOYSA-M 1-hydroxyethyl(trimethyl)azanium;chloride Chemical compound [Cl-].CC(O)[N+](C)(C)C VVNHKANZTYIZTL-UHFFFAOYSA-M 0.000 claims 1
- 239000007921 spray Substances 0.000 claims 1
- 238000005057 refrigeration Methods 0.000 abstract 1
- 241000196324 Embryophyta Species 0.000 description 52
- 238000011282 treatment Methods 0.000 description 27
- 150000002632 lipids Chemical class 0.000 description 19
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 19
- 238000002474 experimental method Methods 0.000 description 17
- 230000006378 damage Effects 0.000 description 15
- 239000012528 membrane Substances 0.000 description 14
- 238000005259 measurement Methods 0.000 description 13
- 239000000194 fatty acid Substances 0.000 description 12
- 235000014113 dietary fatty acids Nutrition 0.000 description 11
- 229930195729 fatty acid Natural products 0.000 description 11
- 238000003756 stirring Methods 0.000 description 11
- 239000002202 Polyethylene glycol Substances 0.000 description 10
- -1 alkyl radical Chemical class 0.000 description 10
- 229920001223 polyethylene glycol Polymers 0.000 description 10
- 230000008859 change Effects 0.000 description 9
- 239000012153 distilled water Substances 0.000 description 9
- 238000007710 freezing Methods 0.000 description 9
- 230000008014 freezing Effects 0.000 description 9
- 238000011160 research Methods 0.000 description 9
- RTZKZFJDLAIYFH-UHFFFAOYSA-N Diethyl ether Chemical compound CCOCC RTZKZFJDLAIYFH-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 8
- 241000209140 Triticum Species 0.000 description 7
- 235000021307 Triticum Nutrition 0.000 description 7
- 238000012360 testing method Methods 0.000 description 7
- PORPENFLTBBHSG-MGBGTMOVSA-N 1,2-dihexadecanoyl-sn-glycerol-3-phosphate Chemical compound CCCCCCCCCCCCCCCC(=O)OC[C@H](COP(O)(O)=O)OC(=O)CCCCCCCCCCCCCCC PORPENFLTBBHSG-MGBGTMOVSA-N 0.000 description 6
- 239000012669 liquid formulation Substances 0.000 description 6
- WTJKGGKOPKCXLL-RRHRGVEJSA-N phosphatidylcholine Chemical compound CCCCCCCCCCCCCCCC(=O)OC[C@H](COP([O-])(=O)OCC[N+](C)(C)C)OC(=O)CCCCCCCC=CCCCCCCCC WTJKGGKOPKCXLL-RRHRGVEJSA-N 0.000 description 6
- 230000004083 survival effect Effects 0.000 description 6
- LYCAIKOWRPUZTN-UHFFFAOYSA-N Ethylene glycol Chemical compound OCCO LYCAIKOWRPUZTN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 5
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 5
- 150000004665 fatty acids Chemical class 0.000 description 5
- 150000003904 phospholipids Chemical group 0.000 description 5
- 239000000126 substance Substances 0.000 description 5
- 235000013311 vegetables Nutrition 0.000 description 5
- JZNWSCPGTDBMEW-UHFFFAOYSA-N Glycerophosphorylethanolamin Natural products NCCOP(O)(=O)OCC(O)CO JZNWSCPGTDBMEW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 4
- 210000004027 cell Anatomy 0.000 description 4
- SGMZJAMFUVOLNK-UHFFFAOYSA-M choline chloride Chemical compound [Cl-].C[N+](C)(C)CCO SGMZJAMFUVOLNK-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 4
- 238000011161 development Methods 0.000 description 4
- 230000018109 developmental process Effects 0.000 description 4
- 230000035699 permeability Effects 0.000 description 4
- 150000008104 phosphatidylethanolamines Chemical class 0.000 description 4
- 239000001763 2-hydroxyethyl(trimethyl)azanium Substances 0.000 description 3
- 235000002566 Capsicum Nutrition 0.000 description 3
- 235000019743 Choline chloride Nutrition 0.000 description 3
- 240000008067 Cucumis sativus Species 0.000 description 3
- PEDCQBHIVMGVHV-UHFFFAOYSA-N Glycerine Chemical compound OCC(O)CO PEDCQBHIVMGVHV-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 240000003768 Solanum lycopersicum Species 0.000 description 3
- 230000002528 anti-freeze Effects 0.000 description 3
- 238000009395 breeding Methods 0.000 description 3
- 230000001488 breeding effect Effects 0.000 description 3
- 229960003178 choline chloride Drugs 0.000 description 3
- 244000038559 crop plants Species 0.000 description 3
- 230000001419 dependent effect Effects 0.000 description 3
- 238000009472 formulation Methods 0.000 description 3
- 230000003834 intracellular effect Effects 0.000 description 3
- 239000004576 sand Substances 0.000 description 3
- 239000000779 smoke Substances 0.000 description 3
- 230000017260 vegetative to reproductive phase transition of meristem Effects 0.000 description 3
- IJGRMHOSHXDMSA-UHFFFAOYSA-N Atomic nitrogen Chemical compound N#N IJGRMHOSHXDMSA-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 235000008534 Capsicum annuum var annuum Nutrition 0.000 description 2
- 235000009849 Cucumis sativus Nutrition 0.000 description 2
- 235000007688 Lycopersicon esculentum Nutrition 0.000 description 2
- 241000722363 Piper Species 0.000 description 2
- 241000758706 Piperaceae Species 0.000 description 2
- 230000001413 cellular effect Effects 0.000 description 2
- 230000034994 death Effects 0.000 description 2
- 230000007123 defense Effects 0.000 description 2
- 238000009826 distribution Methods 0.000 description 2
- 244000013123 dwarf bean Species 0.000 description 2
- 239000003792 electrolyte Substances 0.000 description 2
- 239000011888 foil Substances 0.000 description 2
- 230000006870 function Effects 0.000 description 2
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 description 2
- 239000000463 material Substances 0.000 description 2
- 230000007246 mechanism Effects 0.000 description 2
- 229910052751 metal Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000002184 metal Substances 0.000 description 2
- 230000017074 necrotic cell death Effects 0.000 description 2
- 230000002035 prolonged effect Effects 0.000 description 2
- 230000004044 response Effects 0.000 description 2
- 238000001228 spectrum Methods 0.000 description 2
- 238000005507 spraying Methods 0.000 description 2
- 230000007704 transition Effects 0.000 description 2
- 240000004160 Capsicum annuum Species 0.000 description 1
- 240000008384 Capsicum annuum var. annuum Species 0.000 description 1
- 235000010799 Cucumis sativus var sativus Nutrition 0.000 description 1
- 240000006497 Dianthus caryophyllus Species 0.000 description 1
- 238000004435 EPR spectroscopy Methods 0.000 description 1
- 102000004190 Enzymes Human genes 0.000 description 1
- 108090000790 Enzymes Proteins 0.000 description 1
- 208000001034 Frostbite Diseases 0.000 description 1
- 241000218922 Magnoliophyta Species 0.000 description 1
- 240000001140 Mimosa pudica Species 0.000 description 1
- 235000016462 Mimosa pudica Nutrition 0.000 description 1
- VCUFZILGIRCDQQ-KRWDZBQOSA-N N-[[(5S)-2-oxo-3-(2-oxo-3H-1,3-benzoxazol-6-yl)-1,3-oxazolidin-5-yl]methyl]-2-[[3-(trifluoromethoxy)phenyl]methylamino]pyrimidine-5-carboxamide Chemical compound O=C1O[C@H](CN1C1=CC2=C(NC(O2)=O)C=C1)CNC(=O)C=1C=NC(=NC=1)NCC1=CC(=CC=C1)OC(F)(F)F VCUFZILGIRCDQQ-KRWDZBQOSA-N 0.000 description 1
- 239000006002 Pepper Substances 0.000 description 1
- 235000016761 Piper aduncum Nutrition 0.000 description 1
- 235000017804 Piper guineense Nutrition 0.000 description 1
- 235000008184 Piper nigrum Nutrition 0.000 description 1
- 239000004698 Polyethylene Substances 0.000 description 1
- 244000018633 Prunus armeniaca Species 0.000 description 1
- 235000009827 Prunus armeniaca Nutrition 0.000 description 1
- 101100519432 Rattus norvegicus Pdzd2 gene Proteins 0.000 description 1
- 235000009754 Vitis X bourquina Nutrition 0.000 description 1
- 235000012333 Vitis X labruscana Nutrition 0.000 description 1
- 240000006365 Vitis vinifera Species 0.000 description 1
- 235000014787 Vitis vinifera Nutrition 0.000 description 1
- 230000002411 adverse Effects 0.000 description 1
- 125000000217 alkyl group Chemical group 0.000 description 1
- 229910052782 aluminium Inorganic materials 0.000 description 1
- XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N aluminium Chemical compound [Al] XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000013459 approach Methods 0.000 description 1
- 244000052616 bacterial pathogen Species 0.000 description 1
- 239000001511 capsicum annuum Substances 0.000 description 1
- 210000000170 cell membrane Anatomy 0.000 description 1
- 210000002390 cell membrane structure Anatomy 0.000 description 1
- 235000013339 cereals Nutrition 0.000 description 1
- 238000005352 clarification Methods 0.000 description 1
- 230000002595 cold damage Effects 0.000 description 1
- 239000000470 constituent Substances 0.000 description 1
- 239000013068 control sample Substances 0.000 description 1
- 238000012272 crop production Methods 0.000 description 1
- 239000002577 cryoprotective agent Substances 0.000 description 1
- 235000005911 diet Nutrition 0.000 description 1
- 230000037213 diet Effects 0.000 description 1
- 150000002148 esters Chemical class 0.000 description 1
- 238000011156 evaluation Methods 0.000 description 1
- 210000003608 fece Anatomy 0.000 description 1
- 239000012530 fluid Substances 0.000 description 1
- 230000002068 genetic effect Effects 0.000 description 1
- 230000035784 germination Effects 0.000 description 1
- 239000011521 glass Substances 0.000 description 1
- 235000021331 green beans Nutrition 0.000 description 1
- WGCNASOHLSPBMP-UHFFFAOYSA-N hydroxyacetaldehyde Natural products OCC=O WGCNASOHLSPBMP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 230000008595 infiltration Effects 0.000 description 1
- 238000001764 infiltration Methods 0.000 description 1
- 230000003993 interaction Effects 0.000 description 1
- 238000011835 investigation Methods 0.000 description 1
- 230000002427 irreversible effect Effects 0.000 description 1
- 239000010871 livestock manure Substances 0.000 description 1
- 229920002521 macromolecule Polymers 0.000 description 1
- 238000012423 maintenance Methods 0.000 description 1
- 238000000691 measurement method Methods 0.000 description 1
- GDOPTJXRTPNYNR-UHFFFAOYSA-N methyl-cyclopentane Natural products CC1CCCC1 GDOPTJXRTPNYNR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000003595 mist Substances 0.000 description 1
- 238000012986 modification Methods 0.000 description 1
- 230000004048 modification Effects 0.000 description 1
- 229910052757 nitrogen Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000002420 orchard Substances 0.000 description 1
- 239000012188 paraffin wax Substances 0.000 description 1
- 150000003905 phosphatidylinositols Chemical class 0.000 description 1
- 229920000573 polyethylene Polymers 0.000 description 1
- 238000004382 potting Methods 0.000 description 1
- 238000004321 preservation Methods 0.000 description 1
- 230000002265 prevention Effects 0.000 description 1
- 108090000623 proteins and genes Proteins 0.000 description 1
- 102000004169 proteins and genes Human genes 0.000 description 1
- 150000003254 radicals Chemical class 0.000 description 1
- 230000008929 regeneration Effects 0.000 description 1
- 238000011069 regeneration method Methods 0.000 description 1
- 238000003303 reheating Methods 0.000 description 1
- 239000000523 sample Substances 0.000 description 1
- 229920006395 saturated elastomer Polymers 0.000 description 1
- 230000035945 sensitivity Effects 0.000 description 1
- 210000002966 serum Anatomy 0.000 description 1
- 238000010583 slow cooling Methods 0.000 description 1
- 239000002689 soil Substances 0.000 description 1
- 238000009331 sowing Methods 0.000 description 1
- 241000894007 species Species 0.000 description 1
- 208000024891 symptom Diseases 0.000 description 1
- 238000012546 transfer Methods 0.000 description 1
- 238000002054 transplantation Methods 0.000 description 1
- 238000009489 vacuum treatment Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
- A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
- A01N33/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic nitrogen compounds
- A01N33/02—Amines; Quaternary ammonium compounds
- A01N33/08—Amines; Quaternary ammonium compounds containing oxygen or sulfur
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
- A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
- A01N33/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic nitrogen compounds
- A01N33/02—Amines; Quaternary ammonium compounds
- A01N33/12—Quaternary ammonium compounds
Landscapes
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Agronomy & Crop Science (AREA)
- Pest Control & Pesticides (AREA)
- Plant Pathology (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Dentistry (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Wood Science & Technology (AREA)
- Zoology (AREA)
- Environmental Sciences (AREA)
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
- Cultivation Of Plants (AREA)
Description
A találmány kultúrnövények hidegtűrő képességét fokozó olyan készítmény, amely 0,01-70 súly% (I.) általános képletű vegyületet, vagy savaddíciós sóját, vagy több vegyület keverékét, 30-95 súly% folyékony és/vagy szilárd hígító anyago(ka)t és 5 0,1-15 súly% felületaktív és/vagy adalék anyago(ka)t tartalmaz. Ugyancsak a találmány tárgykörébe tartozik a készítmények alkalmazására szolgáló eljárás is.
Az (I.) általános képletben n lehet 2-5 közötti 10 egész szám, míg R, és R2 lehet egyező vagy eitérő és jelenthet hidrogénatomot vagy 1-5 szénatomos alkil gyököt, R3 pedig jelenthet szabad elektronpárt vagy 1-5 szénatomos alkil gyököt.
Közismert az a tény, hogy a növények változatos földrajzi eloszlásában az éghajlati viszonyoknak és legfőképpen a környezet hőmérsékletének döntő szerepe van. Ez a hőmérséklet okozta szelekció különösen jelentős a táplálkozás szempontjából 20 nélkülözhetetlen gabonafélék, zöldségfélék és gyümölcsök esetében. A kontinentális éghajlatú országokban, így például hazánkban is, minden egyes haszonnövény esetében mind a hidegtűrés, mind a fagytűrés maximumát pontosan ismernie kell azok- 25 nak a szakembereknek, akik termesztéssel vagy nemesítéssel foglalkoznak. Természetesen ezen ismeretek birtokában sem kerülhető el ma még, hogy évente jelentős értéket képviselő termés fagykárt szenvedjen. 30
Az elkerülhetetlennek tűnő kockázat csökkentésére háromféle mód lehetséges. A legősibb védekezési mód a füstölés alkalmazása illetve ennek fejlettebb változata a ködgyertyák használata, melyek segítségével a veszélyeztetett növényzet közvetlen környezetében a füst illetve a köd révén fagypont feletti levegő hőmérsékletet kívánnak biztosítani, s egyben meg kívánják akadályozni a hideg-levegő odaáramlását.
Ez a módszer technikailag nehézkes, nem minden kultúránál (pl. virágzó gyümölcsfák) alkalmazható, s mindaddig amíg a fagyveszély, a lehűlés fennáll, gondoskodni kell folyamatosan a füst illetve köd fenntartásáról, ami különösen akkor nehezen kivitelezhető, ha a lehűlést erős légmozgás (szél) kíséri.
A másik - az előzőnél sokkal jelentősebb védekezési lehetőség új, ellenálló, hidegtűrő és egyben nagy hozamú fajok, fajták előállítása. Ez az út azonban egyrészt hosszadalmas, másrészt nem minden növénynél alkalmazható, mert a nemesítő munka során az egyes tulajdonságok sok esetben csak a másikak kárára javíthatók. Ezen túlmenően vannak olyan kultúrnövények, melyeknek fagyérzékenysége oly mérvű, hogy ellenálló egyedek kinemesítése kilátástalannak tűnik.
A növények és növény részek fagyás következtében bekövetkező károsodásának tanulmányozása, a folyamat biokémiai mechanizmusának kutatása [Ilker, R., Warring, A. J., Lyons, J. M.,
181251
-1181241
Breidenbach, R. W.: The cytotogical responses of tomatoseedling cotyledons to chilling and the influence of membráné modofications upon these responses. Protoplasma 90, 90—96 (1976)] alapozta meg a védekezés harmadik lehetőségének, a vegy- 5 szeres kezelésnek vizsgálatát.
A kutatások eredményeként ma már általánosan elfogadott az a nézet, hogy a növényi sejt illetve sejtpartikulumok membránjai, a membránok alkotó részei közül is elsősorban a lipideknek központi sze- 10 repe van a fagytűrő képesség kialakításában. Ez leegyszerűsítve a lipidek fázisváltozási hőmérsékletével hozható összefüggésbe. E kritikus hőmérsékletnél (lipidkeverékek esetében hőmérséklettartománynál) alacsonyabb hőmérsékleten a membránlipidek a fi- 15 ziológiás folyadék-kristályos állapotból az ún. szilárd-gél állapotba mennek át. Ebben a szilárd-gél állapotban a membránok összes funkciója (pl. a membránokhoz kötött enzimek aktív állapota, a membránok szemipermeábilitása, a transzport-fo- 20 lyamat lejátszódása stb.) irreverzibilis károsodást szenved. Ezen túlmenően a 0 °C alatti hőmérsékleten egy másik fontos tényező, a víz- jég fázisváltozás is károsít. A víz a szövetekben először a sejtek közötti térben fagy meg, amely az esetek több- 25 ségében még nem okozza a növény pusztulását. Ez csak akkor következik be, ha a fagyás a sejten belül is fellép. Ebben az állapotban ugyanis a fehérjék és más makromolekulák azt a kötött vizet is elvesztik, amely nélkülözhetetlen a natív konformá- 30 ciójuk fenntartásához. E mellett a térfogatnövekedéssel járó fázisváltozás még mechanikai károsodást is okoz, amely önmagában is a növény pusztulásához vezet.
A károsodás mechanizmusának tisztázásából 35 következik, hogy a növény túlélése szempontjából döntő fontosságú a sejten belüli fagyás késleltetése, ill. megakadályozása.
A sejten belüli fagyás késleltetése elvileg többféle módon lehetséges. így a lassú lehűlési sebesség (pon- 40 tosabban olyan körülmények, amelyek lassítják a lehűlés sebességét), az esetleges túlhűlés (amelyben a vízoldékony krioprotektív anyagoknak lehet szerepe), a sejtnedv moláris koncentrációjának megnövelése illetve alacsony hőmérsékleten megnövelt 45 vízáteresztő képességű sejtmembránstruktúra kialakítása.
E felsorolt tényezők majdnem mindegyike valószínű kémiai úton, vegyszeres kezeléssel befolyásolható, s ez lehet a védekezés harmadik módja. 50
A növények hidegtűrő képességének vizsgálatára irányuló kutatásaink során arra a megállapításra jutottunk, hogy a membránlipidek fázis változási hőmérsékletét, permeábilitásukat és működésüket alapvetően három tényező határozza meg: 55 — egyrészt a lipidekben a glicerint észterező zsírsavak lánchossza és telítettsége, — másrészt olyan krioprotektív anyagok megjelenése alacsony hőmérsékleten, amelyek befolyásolják a membránok fluiditását és vízáteresztő ké- ¢0 pességét, — harmadrészt az egyes lipidféleségek minősége, a különböző „fejcsoportú” lipidek aránya a membránstruktúrákban, s ezek kölcsönhatása a más sejt-alkotókkal. 65
Kutatásainkból azt a következtetést vontuk le, hogy a hidegtűrő képesség kialakulásában a membránlipidek aktuális fizikai-kémiai állapota döntő fontosságú, s hogy ha a hidegtűrő képességet fokozni kívánjuk vegyszeres kezeléssel, akkor ennek a lipidösszetétel megváltoztatására kell irányulnia.
A vegyszeres kezelés egyik lehetséges módja lenne kész lipidmolekulák bevitele a növénybe, amely azonban oldhatósági és permeábilitási okok miatt nehézségekbe ütközik. Másik lehetséges módja lenne, ha a kezelésre olyan regulatorokat használnánk, amelyek a lipidháztartást a kívánalmaknak megfelelően módosítják. Ezek az anyagok viszont igen drágák, csak laboratóriumi méretekben kísérleteztek velük, s a nagyüzemi növénytermesztés számára nem hozzáférhetők.
Kutatásaink során azt a célt tűztük magunk elé, hogy olyan készítményeket fejlesszünk ki, amelyeknek alkalmazásával a hideg érzékeny kultúrnövények (zöldségnövények, gyümölcsfák, dísznövények, virágnövények stb.) károsodását az adott növényre kritikus, időjárás következtében beálló hőmérséklet csökkenés esetén kiküszöböljük, a kultúrnövények megóvását lehetővé tegyük, a termesztés biztonságát növeljük.
Ugyancsak célja volt a kutatásainknak a készítmény alkalmazási eljárásainak kidolgozása, melyekkel az egyes kultúrnövények hidegtűrő képessége a legeredményesebben fokozható.
A találmány kidolgozására irányuló kutatásaink eredményeként megállapítottuk, hogy ha a növényeket az általunk kidolgozott összetételű készítménnyel kezeljük, a kezelés jelentősen megjavítja azok hidegtűrő képességét.
A találmány szerinti készítmény 0,01—70 súly% (I.) általános képletü vegyületet - amely képletben n lehet 2—5 közötti egész szám, Rj és R2 lehet egyező vagy eltérő és jelenthet hidrogénatomot vagy 1-5 szénatomos alkil gyököt, R3 pedig jelenthet szabad elektronpárt vagy 1—5 szénatomos alkil gyököt - vagy savaddíciós sóját, vagy több (I.) általános képletü vegyület keverékét, 30—95 súly% folyékony és/vagy szilárd hígító anyago(ka)t és 0,1-15 súly% felületaktív és/vagy adalék anyago(ka)t tartalmaz.
Kutatásaink azt bizonyították, hogy az (I.) általános képletü vegyületek közül előnyösen a 2-hidroxi-etil-amint és/vagy a trimetil-0-hidroxi-etil-ammónium-kloridot tartalmazó készítményekkel történő kezelés biztosít védelmet a hőmérséklet csökkenés károsító hatásával szemben.
Azt találtuk kutatásaink során, hogy kezelési eljárás akkor a legkedvezőbb, ha a készítmény 0,001-5,000 súly %-os vizes hígítású oldatával permetezzük be a megvédeni kívánt kultúrnövényt. Egyes esetekben a kezelési eljárás lehet a magvak vagy a csíranövény bemártása, illetve áztatása is a készítmény hígított oldatában.
Kísérleteink bebizonyították, hogy a találmány szerinti készítménnyel végzett kezelés hatására jelentősen csökken a membránlipidek fázisváltozási hőmérséklete, s ezzel párhuzamosan az alacsony hőmérsékletnek kitett növények túlélési aránya
-2181241
- tehát hidegtűrő képessége - nagymértékben megjavul.
A találmány szerinti készítményeket, a velük végzett kezeléseket és azok hatását a hidegtűrő képesség javítására, az itt következő példákon mu- 5 tatjuk be, melyekre nem korlátozódik a szabadalmi igény.
1. példa 10
Keverővei ellátott 250 ml-es gömblombikba szobahőmérsékleten bemérünk 5og szilárd trimetίΐ-β-hidroxi-etil-ammóniumkloridot (kolin-kloridot), majd hozzáadunk először 5 g zsírsav-polihidroxi- 15 -étert, utána 1 g polietilén-glikol-zsírsav-észtert és 3 g polietilén-glikolt, s végül 42 ml desztillált vizet. Megindítjuk a keverőt, s a kevertetést addig folytatjuk, míg a bemért szilárd anyagok feloldódnak.
A kapott folyékony készítmény 50 súly % (I.) 20 általános képletű vegyületet tartalmaz.
2. példa
Keverővei ellátott 250 ml-es gömblombikba szobahőmérsékleten bemérünk 10 g trimetil-0-hidroxi-etil-ammónium-kloridot, hozzáadunk 10 g etilén-glikolt, 3 g zsírsav-polihidroxi-étert és 1 g polietilén-glikol-zsírsav-észtert, s az egészet desztillált vízzel 30 100 ml-re egészítjük ki. Beindítjuk a keverőt, s a kevertetést addig folytatj uk, míg az anyagok feloldódnak. A kapott folyékony készítmény 10 súly % (I.) általános képletű vegyületet tartalmaz.
3. példa
Keverővei ellátott 250 ml-es gömblombikba bemérünk 30 g trimetil-0-hidroxi-etil-ammónium-klo- 40 ridot és 20 g 2-hidroxi-etil-amint (etanol-amint), majd hozzáadunk 5 g zsírsav-polihidroxi-étert és 1 g polietilén-glikol-zsírsav-észtert, valamint 3 g polietilén-glikolt. Az egészet desztillált vízzel 100 ml-re töltjük fel és beindítjuk a keverőt. 45
A keverést mindaddig folytatjuk, míg a szilárd anyagok feloldódnak.
A kapott folyékony készítmény a két (I.) általános képletű vegyület keverékét 50 súly % koncent- 50 rációban tartalmazza.
4. példa
Keverővei ellátott 250 ml-es gömblombikba bemérünk 30 g trimetil-0-hidroxi-etil-ammónium-kloridot és 30 g 2-hidroxi-etil-amint, hozzáadunk 5 g zsírsav-polihidroxi-étert és 1 g polietilén-glikol-zsírsav-észtert, valamint 3 g polietilén-glikolt, majd desz- 60 tillált vízzel 100 ml-re egészítjük ki, majd beindítjuk a keverést, s fél óráig kevertetjük.
A kapott folyékony készítmény a két (I.) általános képletű vegyület keverékét 60 súly % koncentrációban tartalmazza. 65
5. példa
Keverővei ellátott 250 ml-es gömblombikba bemérünk 15 g trimetil-^-hidroxi-etil-ammónium-kloridot és 45 g 2-hidroxi-etilamint, hozzáadunk 5 g zsírsav-polihidroxi-étert és 1 g polietilén-glikol-zsírsavésztert, valamint 3 g polietilén-glikolt, majd desztillált vízzel 100 ml-re egészítjük ló. Beindítjuk a keverőt és fél óráig kevertetjük.
A kapott folyékony készítmény a két (I.) általános képletű vegyület keverékét 60 súly% koncentrációban tartalmazza.
6. példa
Keverővei ellátott 250 ml-es gömblombikba bemérünk 0,1 g trimetil-/3-hidroxi-etil-ammónium-kloridot, 0,2 g zsírsav-polihidroxi-étert és 0,1 g polietilén-glikol-zsírsavésztert, valamint 10 g polietilén-glikolt, majd desztillált vízzel 100 ml-re egészítjük ki. Beindítjuk a keverést és fél óráig kevertetjük. \
A kapott folyékony készítmény az (I.) általános képletű vegyületet 0,1 súly% koncentrációban tartalmazza.
7. példa
Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a találmány szerinti készítménnyel kezelt növényeknél megváltozik a membránlipidek összetétele, amelyet a következőkben mutatunk be.
Nedves szűrőpapíron, fénytől elzárva 25 °C-on 2 napig előcsíráztatunk Miranovszkaja 808 búza magokat, majd üvegkarikára kifeszített gézre helyezzük azokat úgy, hogy a csírák a géz alá nyúljanak le, s függőlegesen helyezkedjenek el. A karikákat ezután főzőpoharakba helyezzük, amelyeknek alsó részét a gyökerek magasságáig fekete papinál beburkoltunk.
Ezután a 6. példa szerinti folyékony készítményből vizes hígítással olyan koncentráció sorozatot készítünk, amely az (I.) általános képletű vegyületet 5, 15, 30 és 60 mM-os koncentrációban tartalmazza, majd ezeket az előcsiráztatott magok alá öntjük úgy, hogy a gyökerek bele éljenek. A kontroll minta esetében desztillált vizet öntünk a főzőpohárba.
A csíranövényeket 25 °C hőmérsékleten neveljük 8000 lux fényerősség mellett, 10 órás nappali megvilágításnál és 14 órás éjszaka hosszúságnál. 7 napig tartó nevelés után a csíranövények leveleit preparáltuk, majd a lipideket extraháltuk és a foszfolipidek összetételét három párhuzamos mintában Folch és munkatársai módszerével meghatároztuk.
A levelekben található fontosabb foszfolipidek a következők voltak: foszfatidsav (PA), foszfatidil-kolin (PC), foszfatidil-inozitol (Pl), foszfatidil-etanolamin (PE), foszfatidil-glicerid (PG) és di-foszfatidil-gliceril (DPG).
A mérések eredményeit az 1. táblázat tartalmzza.
-3181241
1. táblázat
Keze- F oszfolipidek aránya % lések ----------------------------------
| mM | PA | PC | Pl | PE+PG | DPG |
| 5 | 28,4 | 28,1 | 9,2 | 25,6 | 7,6 |
| 15 | 27,6 | 29,9 | 10,3 | 24,7 | 7,5 |
| 30 | 24,0 | 31,4 | 9,9 | 28,1 | 6,5 |
| 60 | 19,6 | 42,4 | 9,3 | 21,3 | 7,4 |
| kontroll | 30,6 | 24,2 | 9,2 | 27,6 | 8,3 |
A táblázatból kitűnik, hogy a kolin-klorid beépüléssel párhuzamosan a membránalkotó foszfolipidek között a PC szintje fokozatosan nő, 60 mM-os kezelésnél közel megduplázódik a kezeletlen szinthez képest. A beépült kolin-klorid nagy valószínűséggel a PA-val addícióba lépve ad PC-t, erre utal a PA szint fokozatos csökkenése. Más foszfolipidekben nem figyelhető meg szignifikáns változás.
8. példa
Az előző példában leírtak szerinti búza csíranövényen kísérleteket végeztünk arra, hogy a találmány szerinti készítménnyel történő kezelés hogyan befolyásolja a membránlipidek fázisváltozási hőmérséklet tartományát, a folyadék-kristályos szilárd-gél állapotok hőmérséklet-függését.
A fázisváltozási hőmérséklet vizsgálatára Fey és munkatársai [Fey, R. L., Warkman, M., Marcsilos. H., Bürke, M, J.: Plánt Physiol, 63 1220-1222 (1970)] ESR módszert dolgoztak ki az egész levélen történő méréssel.
Az általunk továbbfejlesztett módszer szerint az előző példában ismertetett technikával növesztett búza csíranövény 1 cm hosszú, pengével felhasogatott darabjait 3 ml 10 mM koncentrációjú TEMPÓ (2,2,6,6-tetrametil-piperidin-oxi) vizes oldatába helyeztük, majd a kémcsövet vákuum alá helyeztük. 10 perc infiltrálás után a levelek telítődtek a szabad gyökös oldattal, s a szívatást megszüntettük. A levelek felületét desztillált vízzel lemostuk, majd 5 perces vákuum kezelés után 30 percig szabadlevegőn hagytuk száradni.
A paraffin fóliába csomagolt levélszeleteket az elektronspinrezonancia-spektroszkóp (ESR) mintatartó csövébe helyeztük és — 20 °C — +25 °C hőmérséklettartományban felvettük a spektrumot. A spektrumból számítható lipid-víz megoszlási állandó hőmérséklet függéséből — itt nem részletezett módon - kiszámítottuk a kezeletlen és a találmány szerinti készítménnyel kezelt levelek lipidjei fázisváltozási hőmérsékletének kezdő és befejező értékeit.
A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti készítménnyel kezelt növényeknél a lipidek tranziciós hőmérséklete drasztikusan csökken, amely legfontosabb előfeltétele a hidegtűrő képesség javításának.
2. táblázat
| Kezelések mM | A fázisváltozási hőmérséklet | |
| kezdete °C | befejezése °C | |
| 5 | + 20,3 | -2,5 |
| 15 | + 7,3 | -8,5 |
| 30 | + 2,0 | -9,0 |
| 60 | - 5,0 | -9,0 |
| kezeletlen kontroll | + 23,5 | 0,0 |
9. példa
Kísérleteket folytattunk arra, hogy a találmány szerinti készítménnyel végzett kezelés milyen mértékben befolyásolja egy fagyérzékeny (Short Mexican) és egy fagytűrő (Miranovszkaja 808) búza hidegtűró' képességét.
A kétféle búza magjait 48 óráig 5 °C hőmérsékleten, fénytől elzárva nedves szűrőpapíron csíráztattuk.
A kicsírázott magokat ezután 25 x 50 x 10 cm-es nagyságú faládákba ültettük (föld; homok arány: 2:1)10 cm-es sortávolságra.
A kiültetett növényeket ezt követően egy „télállósítási” programnak vetettük alá, amelynek kezelési jellemzőit a következő 3. táblázat tartalmazza.
3. táblázat
A program Hőmérséklet °C A nappal Fényidőtartama nappal éjjel hossza intenzitás
| hét | óra | lux | |||
| 1 | + | 10,0 | + 5,0 | 9,5 | 14,0 |
| 2 | + | 8,0 | + 4,0 | 9,0 | n,o |
| 3 | + | 6,0 | + 3,0 | 9,0 | 10,0 |
| 4 | + | 4,5 | + 1,5 | 8,75 | 9,0 |
| 5 | + | 3,5 | + 0,5 | 8,75 | 8,0 |
| 6 | + | 3,0 | -3,0 | 21,00 | 15,0 |
Kísérleteink azt mutatták, hogy a „télállósítási” program után a növények elérik a genetikailag determinált maximális fagytűrő képességüket.
-4181241
A program szerint nevelt növényeket két csoportba osztottuk 5-5 ládát, 3-3 párhuzamoshoz. Az egyik csoport növényeit mindkét búza esetében a program 4-ik és 5-ik hetének végén a találmány szerinti készítmény vízzel 60 mM-os koncentrációjú permetlevével kezeltük harmatosodásig, míg a másik csoportot kezeletlen hagytuk. A 6-ik hét letelte után mindkét csoport növényeit hőmérséklet programozóval ellátott hűtőszekrénybe tettük, m^d a hőmérsékletet 2°C/óra lehűlési sebességgel -15 °C-ig csökkentettük. 12 óra elteltével a növényeket áthelyeztük 0,5 °C hőmérsékletű térbe, ahol fél óráig álltak, majd megmértük a levelek vezetőképességét, amellyel azok túlélő képességét értékeltük.
A konduktrometriás mérésnél a levélbe két rögzített tűelektródot helyeztünk el, s mértük a vezetőképességet. A standard meghatározásaként mértük a fagyásnak ki nem tett, s a cseppfolyós nitrogénben megfagyasztott levelek vezetőképességét (0% és 100% elfagyás).
A módszer lehetőséget biztosított, hogy a növények túlélését ne csak szubjektív bonitálási módszerrel, hanem műszeresen is értékeljük.
A „télállósítási” program lefolytatása után a kezeletlen és a találmányunk szerinti készítménnyel kezelt búzák az alacsony hőmérsékletre történő lehűtést a következők szerint viselték el:
4. táblázat
| Búza | %-os túlélés -15 °C kezelés után | |
| Miranoszkaja 808 | kezeletlen kezelt | 85% 97% |
| Short Mexican | kezeletlen kezelt | 8% 76% |
A táblázat adataiból kitűnik, hogy még a fagyálló Miranovszkaja 808 búza esetében is — bár kisebb mértékben - javul a fagytűrőképesség (ami természetes is a genetikai sajátosságok miatt), azonban a fagyérzékeny Short Maxican-nál rendkívül nagy mértékben megnő a túlélő képesség, jelentősen megjavul a hidegtűrő képesség.
10. példa
A hidegtűrő képesség javításának különös jelentősége van a zöldségnövények termesztésében. Az egyenletes évi zöldségellátásban az egyik legnagyobb gondot jelenti a növények legérzékenyebb fejlődési szakaszában jelentkező fagyveszély, s ettől nagymértékben függ a termesztés sikeressége. A hőmérséklet ma még a szabadföldi termesztésben meghatározó tényezője a vetés és kiültetés idejének, a termés minőségének és mennyiségének.
Az uborka közismerten igen melegigényes növény, 25 °C körüli hőmérsékleten fejlődik jól, °C alatti hőmérsékleten teljesen leáll a fejlődésben. Nagyon érzékeny a hőmérséklet ingadozására is és 0°C alatt elfagy. Ismeretes, hogy a korai szabadföldi termesztésben a mintegy 6 hétig fűtött ágyakban vagy trágyatalpas melegágyakban előnevelt palánták csak május közepén, a késő tavaszi fagyok után kerülhetnek kiültetésre.
Kísérleteket végeztünk annak vizsgálatára, hogy a találmány szerinti készítménnyel végzett kezeléssel hogyan befolyásolható az uborka hidegtűrő képessége.
Rajnai fürtös uborka vetőmagvait csíráztattuk három napig 25 °C hőmérsékleten, majd cserepekbe ültettük azokat (föld—homok arány 1 :1), cserepenként 5—5 csíranövényt.
A húsz cserépbe ültetett növényt üvegházban 20-25 °C hőmérsékleten, 60% relatív nedvességtartalom mellett 21 napig neveltük. A palántákat ezután 8°C-on egy napig (12 óra nappal - 12 óra éjjel) klímakamrában tartottuk, majd két csoportra osztottuk:
- 10 cserép növényt cserepenként 5-5 ml vízzel locsoltunk le,
- ’O cserép növényt pedig cserepenként a 6. példa szerinti készítmény vizes hígítással 30 mM hatóanyagkoncentrációjú oldatának 5—5 ml-vel permeteztünk le.
A növények mindkét csoportját egy napig klímakamrában 0°C-on tartottuk, majd ezt követően —2,5 °C hőmérsékletű klímakamrába helyeztük, s 16 órán át ott tartottuk fénytől elzártam
Az alacsony hőmérsékletű kezelés után a cserepeket egy napig 25 °C-on tartottuk, s utána bonitálással vizsgáltuk meg azok regenerálódását.
Megállapítottuk, hogy míg a kezeletlen növények mindegyike elpusztult, addig a találmány szerinti készítménnyel kezelt növények 90%-a életképes maradt, túlélte az alacsony hőmérséklet károsító hatását.
A 7. példában leírtakhoz hasonlóan megvizsgáltuk a növények lipidösszetételét és mennyiségét, amelyet az 5. táblázat mutat be:
5.táblázat
Foszfolipidek
| Típusa | mennyisége nmol/lev. | |
| kontroll | kezelt | |
| PA | 340,2 | 326,4 |
| ΡΪ | 100,7 | 205,3 |
| PC | 47,0 | 1115,2 |
| PE | 303,4 | 404,4 |
| PG | 121,7 | 630,5 |
| DPG | 254,7 | 713,9 |
| összes PL | 1167,7 | 3395,7 |
11. példa
Hazánkban a zöldségnövények közül egyik legelterjedtebben termesztett növény a zöldpaprika. Ismeretes, hogy trópusi eredete miatt meglehetősen 5 hidegérzékeny növény, amely gyakran károsodik a koratavaszi, de méginkább a koraőszi fagyok következtében.
Kísérleteinkhez paprika magokat csíráztattunk laboratóriumi körülmények között 25 °C hőmérsék- 10 létén, majd cserepekbe ültettük el a kicsírázott magvakat (föld-homok arány 1:1).
A cserepekbe ültetett növényt üvegházban 20-25 °C közötti hőmérsékleten, 60% relatív ned- 15 vességtartalmú levegőben, a talaj vízkapacitásának 60%-ig öntözve neveltük 2 hónapig (14 órás fotóperiódust alkalmaztunk).
Az így felnevelt paprika növényeket a 3. példában leírtak szerinti készítmény 0,02 súly %-os, 20 0,04 súly %-os és 0,05 súly %-os vizes hígítású oldatával, permetezéssel kezeltük a fagyteszt megkezdése előtt 24 órával.
A kezelt és kezeletlen (kontroll) növények leveleiből 100-100 mg-nyi mennyiségeket vágtunk le 25 (mindegyik kísérletnél 5—5 párhuzamos méréshez), ezeket alumínium fóliába csomagoltuk be és egy programozhatóan hűthető-fűthető fém blokkba helyeztük be, amelyben a levelek közvetlen érintkeztek a fém fallal. 30
Ezután a blokkot +10°C-ról -5°C-ra hűtöttük le (1 °C/óra sebességgel), majd ezen a hőmérsékleten tartottuk három órán át. Utána visszamelegítettük a blokkot (ugyancsak 1 °C/óra sebességgel) 0,5 °C hőmérsékletre, kiemeltük belőle a leveleket, s kon- 35 duktometriás vizsgálatnak vetettük alá.
Az alkalmazott konduktometriás mérési módszert Dexter és munkatársai [Dexter, S. T., Tottingham, W. E., Graber, L. F.: Investigation of hardiness of 40 plants by measurement of electrical conductivity. Hant, Physiol. 7 (1932) p: 63-78)] dolgozták ki. A módszer lényege, hogy ismert vezetőképességű, meghatározott mennyiségű desztillált vízbe helyezik a vizsgálandó növényt, növényrészt, s egy idő után- 45 mérik az elektrolit vezetőképességét. A vezetőképesség növekedését az okozza, hogy a sejtek elektroliteket adnak le a vízben, s ez a sejtmembrán épségének vagy sérülésének függvénye. Ezen méréseknél a legnagyobb vezetőképességet a keze- 50 letlen, fagytesztnek alávetett levelek (kontroll) mutatják, s ezt tekintettük teljes károsodásnak illetve 0%-os védelemnek.
A legkisebb vezetőképességet a kezeletlen, fagy- 55 tesztnek alá nem vetett levelek mutatták, s ezt tekintettük 100%-os védelemnek.
A konduktometriás méréseket a desztillált vízbe történt elhelyezés után 60, 120, 180 és 240 perc el- 60 telte után végeztük el. A vezetőképesség az idő előrehaladásával nőtt, de a 240 perc eltelte után már nem változott.
Ezt az értéket tekintettük végleges mérési adatnak, amelyek az alábbiak szerint alakultak: 65
| Kezelés | %-os védettség |
| 0,00%-os (kontroll) | 0,00 |
| 0,02%-os | 32,37 |
| 0,04%-os | 57,30 |
| 0,05%-os | 71,90 |
A mérési eredmények bizonyítják, hogy a találmány szerinti készítmény 0,05%-os vizes hígítású oldatával kezelt paprika 71,9%-ban védettséget élvezett a -5 °C-os hideggel szemben.
12. példa
A paprikához hasonlóan ugyancsak hőérzékeny paradicsommal is végeztünk kísérleteket.
A paradicsom lévén ugyancsak trópusi klímához szokott növény, igen érzékeny a hőingadozásra. Közismert, hogy a palánták kiültetése után fellépő hosszantartó lehűlés, vagy éjszakai fagyok nagymértékben károsítják a növényt, amelyet nehezen hevernek ki, s ez a negatív hatás a terméshozamot is csökkenti. Kísérleteinknél paradicsommagokat csíráztattunk laboratóriumban és ültettünk el cserepekbe (az előző példában leírtak szerint jártunk el).
Az egy hónapos korukig nevelt palántákat ezután a 3. példában leírt készítmény 2,1%-os vizes hígítású oldatával permeteztük, majd a paprikánál leírt módszer szerint -2,5 °C hőmérsékleten végeztük a fagytesztet.
A konduktometriás vezetőképességi mérések alapján megállapítottuk, hogy a kezelés 68,4%-os védelmet biztosított.
13. példa
A hazai éghajlati viszonyok között a zöldbab vetését úgy szokták időzíteni, hogy a növények a földből a május eleji fagyokat (amelyek majdnem minden évben károsítanak) követően bújjanak ki, s így elkerüljék a fiatal növények pusztulását. Kísérleteink során zöldbab növényeket neveltünk — előzetes laboratóriumi csíráztatás és cserépbe ültetés után - üvegházban az előző példákban leírt módon. Amikor a növények második pár levele megjelent, lepermeteztük azokat a 3. példa szerinti készítmény 0,05%-os és 4,2%-os vizes hígítású oldatával.
A fagytesztet és a konduktometriás méréseket a
11. példában leírtak szerint végeztük azzal az eltéréssel, hogy a lehűtést -2,5 °C hőmérsékletig folytattuk.
A mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a 0,05 súly%-os koncentrációjú kezelés 71,7%-os, míg a 4,2 súly%-os kezelés 90,9%-os védelmet biztosít!
14. példa
A szőlő termesztésben a tavaszi fagyok időnként jelentős, nem egy esetben közel 100%-os kárt okoznak.
-613
Éppen ezért kísérleteket végeztünk annak vizsgálatára, hogy a találmányunk szerinti készítménnyel milyen mértékben lehet a fagyvédelmet biztosítani, a károsodást csökkenteni.
Kísérleteinkhez laboratóriumi körülmények között, üvegházban szőlővesszőket gyökereztettünk. Amikor már a vesszőkön 2-3 levél volt, bepermeteztük azokat a 6. példában leírt készítmény 0,01 súly%-os, 0,02 súly%-os és 0,04 súly%-os vizes hígítású oldatával, majd ezt követően 24 óra múlva all. példában ismertetett fagytesztet, lehűtést végeztünk el —5 °C hőmérsékletig.
A visszamelegítés után mértük a levelek vezetőképességét a már ismertetett konduktometriás módszenei, s a következő értékeket kaptuk:
| Kezelés | % védesség |
| 0,00% (kontroll) | 0,00 |
| 0,01% | 65,30 |
| 0,02% | 83,80 |
| 0,04% | 86,60 |
15. példa
A tavaszi fagyok sok esetben okoznak károsodást a gyümölcsösökben. A tartós lehűlés hatására, vagy a fagypont alatti hőmérséklet következtében a kipattanó rügyek illetve virágok károsodást szenvednek lehullanak, s nem eredményeznek termést. Kísérleteinkhez virágzás előtt álló sárgabarackfa ágakat vágtunk le, s megszámoltuk a rajtuk levő rügyeket. Az ágak egy részét kezeletlenül, míg többségét a 6. példában leírt készítmény 4,2%-os vizes hígítású oldatával lepermetezve, 24 óra eltelte után klímakamrába helyeztük el, amelyben a hőmérsékletet —2,5 °C-ra csökkentettük, majd 3 órán át ezen a hőmérsékleten tartottuk.
Ezt követően a klímakamrát szobahőmérsékletre melegítettük vissza, az ágakat kivettük belőle, s üvegházban elhelyezve vártuk a virágzás megindulását. Ez 2-3 nap múlva következett be. Azokat az ágakat, amelyekről a virág a kinyílás után lehullott, tekintettük fagykárosodottaknak.
A kezeletlen ágak esetében a kinyílt rügyeknél százból kilencvennyolc lehullott, ezzel szemben a találmány szerinti készítménnyel permetezettek esetében csak huszonhat hullott le, a többi erőteljesen kivirágzott. A kezelés tehát 74%-os védettséget eredményezett.
16. példa
A dísznövények közül ismert a szegfű érzékenysége a fagypont körüli hőmérsékletre.
Ezért hajtatóládában nevelt, kinyílás előtt álló szegfű növényeket kezeltünk a 3. példa szerinti készítmény 4,0 súly%-os vizes hígítású oldatával oly módon, hogy a fagyteszt előtt 24 órával permeteztük le a növényeket.
A kezelt és a kezeletlen (kontroll) növényeket tartalmazó ládákat klímakamrába helyeztük el, amelynek hőmérsékletét -2,5 °C-ra hűtöttük le, majd 3 órán át ezen a hőmérsékleten tartottuk, s utána szobahőmérsékletre melegítettük vissza. A kezeletlen növények mindegyikén megfeketedtek a bimbók és lehullottak, s az anyanövény is tönkrement.
A kezelt növényeknél száz bimbó közül harmincöt hullott le, míg hatvanöt ment át virágzatba. A kezelés tehát 65%-os védettséget eredményezett.
17. példa
Kísérleteket végeztünk annak megállapítására is, hogy a találmány szerinti készítménnyel végzett kezelés képes-e védelmet nyújtani a trópusihoz közelálló éghajlaton termesztett növények hidegkárosodásával szemben.
Kísérleteinkhez a József Attila Tudományegyetem Botanikus Kertjéből beszerzett, azonos korú levélzettel rendelkező kávécsege gallyait használtuk teszt növényként.
A gallyakat szobahőmérsékleten a 6. példa szerinti készítmény 0,5 súly%-os, 2,1 súly%-os és 4,2 súly%-os vizes hígítású oldatába állítottuk bele 24 órán keresztül. Ezután a kezelt és kezeletlen gallyakat +0,5 °C-ra termosztált klímakamrába helyeztük, amelyből rendre 0,5; 3; 6; 9 és 18 óra eltelte után vettük ki. A kivett gallyakról leveleket szakítottunk le, s mértük azok vezetőképességét all. példában ismertetett módon. A kezeletlen gallyakról leszakított levelek vezetőképessége — a klímakamrában való tartózkodás növekedésével párhuzamosan - rohamosan nőtt. Ezeken a leveleken 6 óra elteltével barna, levélnekrózisra utaló foltok jelentek meg, amelyek a tartózkodási idő előrehaladtával sokasodtak.
Időbeli eltolódással késéssel hasonló tünetek mutatkoztak a 0,5 súly%-os hígítású készítménnyel kezelt gallyaknál is. A 2,1 súly%-os és a 4,2 súly%-os hígítású készítménnyel kezelt gallyak levelei a kísérletek egész ideje alatt frissek maradtak, s az ezt követő szobahőmérsékletre történő átvitel után változást, levélnekrózist nem mutattak. A két koncentrációval kezelt gallyak leveleinek vezetőképessége a klímakamrából különböző időpontokban kivett mintáknál gyakorlatilag változatlan maradt.
Megállapítottuk, hogy ezek a kezelt növények a hideghatás ideje alatt szinte teljes védettséggel rendelkeztek, míg a kezeletlenek a +0,5 °C hőmérséklet hatását nem voltak képesek elviselni.
A vezetőképességi mérések azt mutatták, hogy a 0,5 súly%-os koncentrációval kezelt növény a 6 órás kezelés után 72,5%-os, a 2,1%-os koncentrációval kezelt növény 93,3%-os, míg a 4,2%-os koncentrációval kezelt növény 97,4%-os védettséget élvezett.
A 7-17. példákban bemutatott kísérletek eredményei bizonyítják, hogy a találmány szerinti készítményekkel végzett kezelések a kultúrnövények széles körére kiterjedően alkalmazhatók a hidegtűrő képesség fokozására, a hideg- illetve fagykárosodással szembeni védelmére. Ennek a védelemnek a termelés biztonsága szempontjából jelentős szerepe van a mezőgazdaságban.
Claims (8)
- Szabadalmi igénypontok:1. Kultúrnövények hidegtűrő képességét fokozó készítmény azzal jellemezve, hogy 0,01-70 súly% (I) általános képletü vegyületet — amely képletben n lehet 2—5 közötti egész szám, Rt és R2 lehet egyező vagy eltérő és jelenthet hidrogénatomot vagy 1-5 szénatomos alkilgyököt, míg R3 jelenthet szaban elektronpárt vagy 1-5 szénatomos alkilgyököt - vagy savaddíciós sóját, vagy több vegyület keverékét, 30—95 súly% folyékony és/vagy szilárd hígító anyago(ka)t és 0,1—15 súly% felületaktív és/vagy adalék anyago(ka)t tartalmaz.
- 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a készítmény (I) általános képletü vegyidéiként 2-hidroxi-etil-amint tartalmaz.
- 3. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a készítmény (I) általános képletü vegyületként trimetil-ő-hidroxi-etil-ammónium-kloridot tartalmaz.
- 4. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a készítmény (I) általános képletü vegyületként 2-hidroxi-etil-amin és trimetil-ú-hidroxi-etil-ammóniumklorid 6:1-1:6 arányú keverékét tartalmazza.
- 5. Eljárás kultúrnövények hidegtűrő képességének fokozására, azzal jellemezve, hogy a kultúrnövényt a lehűlést megelőzően a készítmény 0,001-5,000 súly% (I) általános képletü - amely képletben n lehet 2-5 közötti egész szám, Rí és R2 lehet egyező vagy eltérő és jelenthet hidrogénatomot vagy 1—5 szénatomos alkil gyököt, míg R3 jelenthet szabad elektronpárt vagy 1—5 szénatomos alkil gyököt — vegyületet tartalmazó vizes hígítású oldatával kezeljük.
- 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lehűlést megelőzően a csíranövényt vagy a gyökérzetet a készítmény 0,01—2,00 súly%-os vizes hígítású oldatával kezeljük.
- 7. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lehűlést megelőzően a növényzet lombozatát és/vagy hajtását és/vagy virágzatát a készítmény 0,01—4,50 súly%-os vizes hígítású oldatával permetezéssel kezeljük.
- 8. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lehűlést megelőzően a növények ágait vagy termését a készítmény 0,5-5,0 súly%-os vizes hígítású oldatával áztatással vagy bemártással kezeljük.
Priority Applications (21)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU80803036A HU181241B (en) | 1980-12-18 | 1980-12-18 | Preparation increasing the cold enduring of domesticated plants and method for using the preparation |
| BE1/10373A BE891459A (fr) | 1980-12-18 | 1981-12-14 | Compositions pour augmenter la resistance au froid de plantes cultivees et methode pour utiliser de telles compositions |
| FR8123561A FR2498420A1 (fr) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Compositions pour augmenter la resistance au froid de plantes cultivees et methode pour utiliser de telles compositions |
| DD81235905A DD202369A5 (de) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Praeparat zur steigerung der kaeltebestaendigkeit von kulturpflanzen |
| GB8138059A GB2091712B (en) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Composition and method for increasing hardiness of plants |
| CA000392502A CA1167662A (en) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Compositions for increasing the resistance of cultivated plants and a method for utilization of such combinations |
| US06/331,921 US4488901A (en) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Compositions for increasing the cold resistance of cultivated plants and a method for the utilization of such compositions |
| RO106030A RO83441B (ro) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Compozitie lichida pentru marirea rezistentei la frig a plantelor de cultura |
| DK562381A DK158698C (da) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Middel og fremgangsmaade til foroegelse af kulderesistensen hos dyrkede planter |
| IT8125663A IT1211148B (it) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Composizioni per aumentare la resistenza al freddo delle piante coltivate e metodo perl'utilizzazione di tali composizioni. |
| LU83842A LU83842A1 (de) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Praeparat zur steigerung der kaeltebestaendigkeit von kulturpflanzen und verfahren zur verwendung dieses praeparates |
| BR8108209A BR8108209A (pt) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Composicao para aumentar a resistencia ao frio de plantas cultivadas e processo para aumentar a resistencia ao frio de plantas cultivadas |
| BG054580A BG41993A3 (en) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Means and method for increase in cold resistance of plant cultures |
| GR66828A GR76370B (hu) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | |
| NL8105691A NL8105691A (nl) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Samenstellingen voor de verhoging van de koude-weerstand van cultuurplanten en een werkwijze voor het gebruiken van dergelijke samenstellingen. |
| PL1981234278A PL128880B1 (en) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Agent which enhances the resistance of cultivable plant to cold |
| IE2978/81A IE52306B1 (en) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Method for increasing hardiness of plants |
| CS819475A CS236666B2 (en) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Agent for resistance rise of cultural plants against cold |
| AT0543081A AT381000B (de) | 1980-12-18 | 1981-12-17 | Verfahren zur steigerung der kaeltebestaendigkeit von kulturpflanzen und praeparat zur durchfuehrung des verfahrens |
| DE3150296A DE3150296C2 (de) | 1980-12-18 | 1981-12-18 | Verwendung von Aminderivaten zum Steigern der Kältebeständigkeit von Kulturpflanzen |
| SU813365843A SU1407387A3 (ru) | 1980-12-18 | 1981-12-18 | Средство дл повышени холодостойкости культурных растений |
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU80803036A HU181241B (en) | 1980-12-18 | 1980-12-18 | Preparation increasing the cold enduring of domesticated plants and method for using the preparation |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU181241B true HU181241B (en) | 1983-06-28 |
Family
ID=10962219
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU80803036A HU181241B (en) | 1980-12-18 | 1980-12-18 | Preparation increasing the cold enduring of domesticated plants and method for using the preparation |
Country Status (21)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4488901A (hu) |
| AT (1) | AT381000B (hu) |
| BE (1) | BE891459A (hu) |
| BG (1) | BG41993A3 (hu) |
| BR (1) | BR8108209A (hu) |
| CA (1) | CA1167662A (hu) |
| CS (1) | CS236666B2 (hu) |
| DD (1) | DD202369A5 (hu) |
| DE (1) | DE3150296C2 (hu) |
| DK (1) | DK158698C (hu) |
| FR (1) | FR2498420A1 (hu) |
| GB (1) | GB2091712B (hu) |
| GR (1) | GR76370B (hu) |
| HU (1) | HU181241B (hu) |
| IE (1) | IE52306B1 (hu) |
| IT (1) | IT1211148B (hu) |
| LU (1) | LU83842A1 (hu) |
| NL (1) | NL8105691A (hu) |
| PL (1) | PL128880B1 (hu) |
| RO (1) | RO83441B (hu) |
| SU (1) | SU1407387A3 (hu) |
Families Citing this family (16)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| ATE41848T1 (de) * | 1984-06-05 | 1989-04-15 | Hoechst Ag | Pflanzenwachstumsregulierende mittel. |
| FR2566625A1 (fr) * | 1984-06-29 | 1986-01-03 | Atochem | Herbicides de la famille des alkylaminoalcools |
| JPH0672081B2 (ja) * | 1985-06-07 | 1994-09-14 | 三菱瓦斯化学株式会社 | 植物生長促進剤 |
| US5352442A (en) * | 1985-07-18 | 1994-10-04 | Proctor Peter H | Topical tempo |
| JPH0662365B2 (ja) * | 1985-07-26 | 1994-08-17 | 三菱瓦斯化学株式会社 | 植物生長調節剤 |
| US4618367A (en) * | 1985-09-18 | 1986-10-21 | Vertac Chemical Corporation | Novel herbicidal salt |
| DE3600664A1 (de) * | 1986-01-13 | 1987-07-16 | Nattermann A & Cie | Pflanzenbehandlungsmittel |
| US4687509A (en) * | 1986-05-19 | 1987-08-18 | The Dow Chemical Company | N,N,N-tributyl-(3-hydroxybenzyl)ammonium salts and a method for increasing yield of soybeans |
| US5007955A (en) * | 1987-10-20 | 1991-04-16 | Dai-Ichi Kogyo Seiyaku Co., Ltd. | Cationic herbicides |
| US6455468B1 (en) | 2000-04-28 | 2002-09-24 | Regents Of The University Of Minnesota | Seed treatment composition |
| WO2004095926A2 (en) * | 2003-04-28 | 2004-11-11 | Monsanto Technology, Llc | Treatment of plants and plant propagation materials with an antioxidant to improve plant health and/or yield |
| RU2347365C1 (ru) * | 2007-07-09 | 2009-02-27 | Государственное учреждение "Научно-исследовательский технологический институт гербицидов и регуляторов роста растений с опытно-экспериментальным производством Академии наук Республики Башкортостан" | Гербицидный состав |
| RU2394427C1 (ru) * | 2009-02-05 | 2010-07-20 | Гафуров Равиль Габдрахманович | Стресспротекторы-фиторегуляторы для растениеводства |
| JP6653503B2 (ja) * | 2015-12-21 | 2020-02-26 | 国立研究開発法人農業・食品産業技術総合研究機構 | 耐凍性判定方法、耐凍性判定装置及び栽培装置 |
| CN108337953A (zh) * | 2017-12-29 | 2018-07-31 | 金华市众鑫农业科技有限公司 | 一种黄瓜种子催芽方法 |
| CN114062436B (zh) * | 2021-10-28 | 2023-12-22 | 甘肃省农业科学院林果花卉研究所 | 果树休眠枝抗寒性比较方法 |
Family Cites Families (4)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US3156554A (en) * | 1959-08-10 | 1964-11-10 | Research Corp | Method of controlling relative stem growth of plants |
| DE1199048B (de) * | 1964-03-13 | 1965-08-19 | Basf Ag | Mischung zur Beeinflussung des Pflanzenwachstums |
| CA1095280A (en) * | 1976-06-17 | 1981-02-10 | Masanobu Kawai | Method for protecting crops from suffering damages |
| US4311517A (en) * | 1980-03-03 | 1982-01-19 | Shell Oil Company | Reducing the effect, in plants, of ice-promoting nuclei originating from certain bacteria |
-
1980
- 1980-12-18 HU HU80803036A patent/HU181241B/hu not_active IP Right Cessation
-
1981
- 1981-12-14 BE BE1/10373A patent/BE891459A/fr not_active IP Right Cessation
- 1981-12-17 DK DK562381A patent/DK158698C/da not_active IP Right Cessation
- 1981-12-17 CA CA000392502A patent/CA1167662A/en not_active Expired
- 1981-12-17 IE IE2978/81A patent/IE52306B1/en unknown
- 1981-12-17 BR BR8108209A patent/BR8108209A/pt unknown
- 1981-12-17 DD DD81235905A patent/DD202369A5/de not_active IP Right Cessation
- 1981-12-17 PL PL1981234278A patent/PL128880B1/pl unknown
- 1981-12-17 IT IT8125663A patent/IT1211148B/it active
- 1981-12-17 FR FR8123561A patent/FR2498420A1/fr active Granted
- 1981-12-17 BG BG054580A patent/BG41993A3/xx unknown
- 1981-12-17 GB GB8138059A patent/GB2091712B/en not_active Expired
- 1981-12-17 AT AT0543081A patent/AT381000B/de not_active IP Right Cessation
- 1981-12-17 LU LU83842A patent/LU83842A1/de unknown
- 1981-12-17 NL NL8105691A patent/NL8105691A/nl not_active Application Discontinuation
- 1981-12-17 US US06/331,921 patent/US4488901A/en not_active Expired - Fee Related
- 1981-12-17 GR GR66828A patent/GR76370B/el unknown
- 1981-12-17 RO RO106030A patent/RO83441B/ro unknown
- 1981-12-17 CS CS819475A patent/CS236666B2/cs unknown
- 1981-12-18 DE DE3150296A patent/DE3150296C2/de not_active Expired
- 1981-12-18 SU SU813365843A patent/SU1407387A3/ru active
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| GR76370B (hu) | 1984-08-06 |
| IT8125663A0 (it) | 1981-12-17 |
| NL8105691A (nl) | 1982-07-16 |
| US4488901A (en) | 1984-12-18 |
| GB2091712A (en) | 1982-08-04 |
| DE3150296C2 (de) | 1987-01-29 |
| DD202369A5 (de) | 1983-09-14 |
| BR8108209A (pt) | 1982-10-05 |
| IT1211148B (it) | 1989-09-29 |
| FR2498420B1 (hu) | 1984-12-28 |
| BG41993A3 (en) | 1987-09-15 |
| RO83441B (ro) | 1984-02-28 |
| DK562381A (da) | 1982-06-19 |
| RO83441A (ro) | 1984-02-21 |
| IE52306B1 (en) | 1987-09-02 |
| PL234278A1 (hu) | 1982-09-27 |
| AT381000B (de) | 1986-08-11 |
| FR2498420A1 (fr) | 1982-07-30 |
| PL128880B1 (en) | 1984-03-31 |
| SU1407387A3 (ru) | 1988-06-30 |
| ATA543081A (de) | 1986-01-15 |
| IE812978L (en) | 1982-06-18 |
| CA1167662A (en) | 1984-05-22 |
| GB2091712B (en) | 1985-03-27 |
| BE891459A (fr) | 1982-06-14 |
| CS236666B2 (en) | 1985-05-15 |
| DE3150296A1 (de) | 1982-09-09 |
| DK158698B (da) | 1990-07-09 |
| DK158698C (da) | 1990-11-26 |
| LU83842A1 (de) | 1982-05-07 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| ES2727005T3 (es) | Composición en forma de una microemulsión que contiene ácidos grasos libres y/o derivados de ácidos grasos libres | |
| HU181241B (en) | Preparation increasing the cold enduring of domesticated plants and method for using the preparation | |
| JP7351853B2 (ja) | 植物の非生物的ストレス抵抗力を増加させるための大環状テトラピロール化合物、組成物及び方法 | |
| KR20020086604A (ko) | 식물의 건강을 증진시키고, 생물적 및 비생물적 스트레스관련 손상으로부터 식물을 보호하고, 그러한 스트레스의결과로서 손상된 식물의 회복을 높이는 방법 | |
| Kiesselbach et al. | Freezing injury of seed corn | |
| JP5635692B2 (ja) | 水稲の機械的移植のトレー育苗用発根剤及びその使用方法 | |
| US3678621A (en) | Horticultural method for giving seeds, plants and harvested items hygroscopic character during arid condition | |
| IT9020777A1 (it) | Metodo e composizione per la stimolazione della crescita di vegetali | |
| Mitchell et al. | Stimulating effect of beta (3) indoleacetic acid on synthesis of solid matter by bean plants | |
| JPH0324002A (ja) | 植物成長調節剤 | |
| JP7575777B2 (ja) | 植物の耐熱性あるいは耐塩性向上剤 | |
| JP3664591B2 (ja) | 植物体の鮮度保持方法及び鮮度保持剤 | |
| Borošić et al. | Agronomic traits of soilless grown bell pepper | |
| JP4463800B2 (ja) | 寒冷及び／又は霜に対する植物の耐性を改善するためのアシルシクロヘキサンジオン誘導体の使用 | |
| RU2584417C1 (ru) | Способ размножения картофеля зелеными черенками, обладающими повышенной жизнеспособностью | |
| CN114190393B (zh) | 一种食用葫芦科促花增产的农药组合物、制剂及其应用 | |
| JP7690207B2 (ja) | 植物の耐熱性あるいは耐乾燥性向上剤、耐塩性向上剤、活性向上剤 | |
| Sharma et al. | Effect of pre-harvest spray and storage conditions on shelf life of marigold cv.‘Pusa Narangi Gainda | |
| De Andrade et al. | Avanços na propagação da rambuteira | |
| Ashworth | Freezing injury in deciduous fruit crops: Opportunities for chemical manipulation | |
| De Andrade et al. | ADVANCES IN THE PROPAGATION OF RAMBUTAN TREE1 | |
| Akoumianaki-Ioannidou et al. | Post-harvest performance and wet storage effects on cut Polygala myrtifolia inflorescences | |
| LT6216B (lt) | Biologiškai aktyvi sinergetinė kompozicija | |
| Stock | vmiMu s-rÀfAs"''^ | |
| BR112020025852A2 (pt) | revestimento de material vegetal suscetível a desidratação e oxidação, e procedimento de revestimento de material vegetal |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 | ||
| HPC4 | Succession in title of patentee |
Owner name: AGRO-FERM BIOTECHNIKAI KUTATO-FEJLESZTOE ES TERMEL |
|
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee | ||
| HNF4 | Restoration of lapsed final prot. | ||
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |