[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

U–254

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
U–254
HajótípusTengeralattjáró
ÜzemeltetőKriegsmarine
HajóosztályVIIC típus
Pályafutása
ÉpítőBremer Vulkan-Vegesacker Werft, Bréma
Megrendelés1939. szeptember 23.
Építés kezdete1940. december 14.
Vízre bocsátás1941. szeptember 20.
Szolgálatba állítás1941. november 8.
Szolgálat vége1942. december 8.
Honi kikötőGdańsk
SorsaBalesetben elsüllyedt
Általános jellemzők
Vízkiszorítás871 T
Hossz67,2 m
Szélesség6,2 m
Merülés4,74 m
Maximális merülési mélység230 m
Végzetes merülési mélység250–295 m
Hajtómű2 Germaniawerft F46 dízelmotor
2 AEG GU 460/8-27 elektromotor
Teljesítmény2400 kW (felszínen), 560 kW (víz alatt)
Sebesség17,7 csomó (felszínen)
7,6 csomó (víz alatt)
Hatótávolság15 700 km (felszínen 10 csomóval)
150 km (víz alatt 4 csomóval)
Fegyverzet14 torpedó
Egy fedélzeti löveg (88 mm)
Egy légelhárító gépágyú (20 mm)

Legénység40-60
SablonWikidataSegítség

Az U–254 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai Bremer Vulkan-Vegesacker Werftől, 1939. szeptember 23-án. A hajót 1941. november 8-án állították szolgálatba. Három harci küldetése során három hajót elsüllyesztett. Össztömegük 18 553 tonna volt.[1]

Pályafutása

[szerkesztés]

A tengeralattjáró 1942. július 14-én futott ki első őrjáratára Kielből. Augusztus 2-án délelőtt megtorpedózta a 358 tonna halat és 200 tonna jeget szállító brit Flora II-t, mintegy kilencven kilométerre Izlandtól délre. A teherhajó hat perc alatt elsüllyedt. A legénység valamennyi tagja túlélte a támadást.[2]

Az U–254 október 3-án rábukkant a sodródó és lángoló Esso Williamsburg tankerre, amelyet korábban az U–211 talált el. A búvárhajó két torpedóval hullámsírba küldte a hajót.[3] Október 9-én a tengeralattjáró rábukkant a brit Pennington Courtra, amely kíséret nélkül, az SC–103-as konvojról leszakadva igyekezett 8494 tonna gabonával és teherautókkal Belfast felé. Az U–254 több torpedót lőtt ki a hajóra, és elsüllyesztette. A teljes legénység, hatvan ember életét vesztette.[4]

1942. december 8-án, a tengeralattjáró harmadik járőrútján, egy konvoj elleni támadás során az U–221 véletlenül legázolta az U–254-et. Negyvenegy tengerész meghalt, négy életben maradt.[1]

Kapitány

[szerkesztés]
Név Kezdőnap Zárónap
Hans Gilardone 1941. november 8. 1942. december 8.
Odo Loewe 1942. szeptember 1942. október

Őrjárat

[szerkesztés]
Indulás Indulónap Érkezés Zárónap
Kiel 1942. július 14. Brest 1942. augusztus 19.
Brest 1942. szeptember 21. Brest 1942. október 22.
Brest 1942. november 21. * 1942. december 8.

* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, egy balesetben elsüllyedt

Elsüllyesztett és megrongált hajók

[szerkesztés]
Nap Hajó Nemzetisége Vízkiszorítása (brt
1942. augusztus 2. Flora II  Egyesült Királyság 1218
1942. október 3. Esso Williamsburg  Egyesült Államok 11 237
1942. október 9. Pennington Court  Egyesült Királyság 6098

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • WW: U-254. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 12. 
  • WW1: Flora II. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 12. 
  • WW2: Esso Williamsburg. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 12. 
  • WW3: Pennington Court. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 12.