[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Tajpeji metró

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Tajpeji metró
Adatok
Ország Kínai Köztársaság
HelyszínTajpej
TípusGyorsvasút
Átadás1996. március 28.
Hálózat hossza152,9 km
Vonalak száma6
Állomások/megállók száma131
NyomtávolságVonalanként eltérő
Maximális sebesség90 km/h
Átlagsebesség31,5 km/h
ÁramellátásHarmadik sín
Feszültség750 V DC
Napi forgalom2 040 000 (2017)
Éves forgalom
  • 746 100 000 (2017)[1][2]
  • 789 600 000 (2019)[3]
ÜzemeltetőTaipei Rapid Transit Corporation
TulajdonosDepartment of Rapid Transit Systems, Taipei
Elhelyezkedése
é. sz. 25° 02′ 15″, k. h. 121° 33′ 45″25.037500°N 121.562500°EKoordináták: é. sz. 25° 02′ 15″, k. h. 121° 33′ 45″25.037500°N 121.562500°E
A Tajpeji metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tajpeji metró témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A taipei metró (kínaiul: 台北捷运 (台北捷運, Táiběijiéyùn)) egy gyorsvasúti hálózat Tajpej (kínaiul: 台北市) és Hszinpej (kínaiul: 新北市) városokban, a Kínai Köztársaságban. Gyakran csak az angol megfelelőjének (Mass Rapid Transit) rövidítésével, MRT-nek is nevezik.[4][5]

Ez volt az első hasonló rendszer Tajvanon (a másik Kaohsziung (kínaiul: 高雄) városában található).[6] Az építés terveit 1986-ban hagytak jóvá és két évvel később meg is kezdődtek az építékezések.[7] Az első vonal 1996-ban nyílt meg, de alig 4 évvel később már 3 vonalon 62 állomás tartozott a hálózatba.[8] 2008 óta az állomások száma 131-re bővült, az utasforgalom pedig több mint kétszeresére nőtt.

A rendszert gyakran dicsérik biztonságáért, kiszámíthatóságért és minőségéért.[6][9][10] Rendkívül hasznosnak bizonyult a közúti forgalom enyhítésében, naponta ugyanis több mint kétmillió ember használja a vonatokat.[11]

Történet

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Vonalak

[szerkesztés]
Földrajzi térkép
Jelenlegi és jövőbeni útvonalak

A hálózaton lévő 6 vonal reggel 6 órától másnap éjfélig üzemel[12] (az utolsó vonatok a végállomásokra hajnali 1 óra körül érkeznek), de különleges események (például holdújév) alkalmából az üzemidő hosszabb.[13] A vonatok a vonaltól és napszaktól függően 1,5 – 15 percenként követik egymást.[12][14] A dohányzás a hálózat teljes egészén tilos, az étel-, italfogyasztás illetve a rágózás szintén tilos, de csak a fizető övezetben.[15]

Az állomások különösen a csúcsidőkben rendkívül zsúfolttá válnak, különösképpen az olyan átszálló állomások, mint a Taipei main station, Zhongxiao Fuxing és Minquan West Road. Az automatizált hangosbemondások mandarin, angol, hokkien, hakka és japán nyelveken hallhatóak.[16]

Ikon Rövidítés Magyarul Útvonalak Járatsűrűség csúcsidőben Járatsűrűség csúcsidőn kívül Állomások száma
BR Barna vonal Nangang Exhib. Center – Taipei Zoo 2–4 4–10 24
R Piros vonal Tamsui – Xiangshan 6 8–10 28
Beitou – Daan 3 4–5
Beitou – Xinbeitou (Xinbeitou szárnyvonal) 7–8 10
G Zöld vonal Songshan – Xindian 4–6 6–8 20
Songshan – Taipower Building 3 4–6
Qizhang – Xiaobitan (Xiaobitan szárnyvonal) 12–20 12–20
O Narancs vonal Luzhou – Nanshijiao 6 8–10 26
Huilong – Nanshijiao (Xinzhuang szárnyvonal) 6 8–10
BL Kék vonal Dingpu – Nangang Exhib. Center 6 8–10 23
Far Eastern Hospital – Kunyang 3 4–5
Circular Körjárat Dapinglin – New Taipei Industrial Park 4–7 5–10 14


Díjszabás

[szerkesztés]
Egy útra érvényes token

A menetdíjak 20 és 65 taiwani dollár között mozognak a távolságtól függően. Egy útra szóló tokenekkel és feltöltőkártyákkal (hasonló a Londonban használatos Oyster kártyához) lehet utazni. Kezdetben a kártyával rendelkezők 20% kedvezményben részesültek, de ezt 2020. februárjában felváltotta egy új kedvezmény-rendszer, amiben minél többet utazik valaki, annál nagyobb kedvezményt kap.[17] A kedvezmény a hónap első napján mintegy visszatérítésként kerül jóváírásra az előző hónap adatai alapján.[18] A helyi önkormányzatok által kiállított speciális kártyával utazók 60%-os kedvezményben részesülnek.[19] 6 év feletti gyermekek felnőtt jeggyel utazhatnak. Más típusú jegyek is léteznek, például havi jegyek, komibnált jegyek és kerékpáros jegyek.[20]

Infrastruktúra

[szerkesztés]
A tajpeji metró főhadiszállása
Beléptetőkapuk Taipei Nangang Exhibition Center állomáson

A tajpeji metró az egész hálózaton akadálymentes hozzáférést biztosít: az állomásokat és a vonatokat a mozgásukban korlátozottak is igénybe tudják venni.[21][22][23] Megtalálhatóak többek között mozgáskorlátozott mellékhelyiségek, emelők és liftek, látássérültek számára bordázott járólapok, extra széles beléptetőkapuk és a vonatokon kerekesszékesek számára felfestett helyek.[24]

2003 szeptemberében az állomások angol neveit felváltotta a hanyu pinjin változat, zárójelben utána pedig a tongyong pinyin változat az állomások be- és kijáratainál.[25] Az átalakítás után azonban számos állomásnév átírása megegyezett.[26] Az információs füzetek (臺北市大眾捷運系統捷運站轉乘公車資訊手冊) 2004-ben még a Wade–Giles átírással készültek.[27]

Hogy a rendszer kezelni tudja a növekvő utasszámot, minden állomáson lecserélték a hagyományos forgósorompós beléptetőkapukat és az egy útra érvényes jegyeket feltöltőkártyák helyett token formában értékesítették tovább[28] Az egész hálózat, beleértve az állomásokat, vonatokat és alagutakat le van fedve mobiltelefon hálózattal és számos állomáson WiFi hozzáférés is biztosított.[29] A világ első WiMAX metró szerelvényei 2007-ben közlekedtek először a barna vonalon.[30] Néhány állomás mobiltöltő állomásokkal is fel van szerelve.[31]

Peronok

[szerkesztés]
Egyedi sárkányhajó formájú híd a piros vonal Jiantan állomásánál
A barna vonal Wende állomásának peronja
Széles szigetperon a kék vonal Taipei City Hall állomásán

A nagy forgalmú vonalakon valamennyi állomás szigetperonnal rendelkezik, míg az alacsony forgalmú vonalak állomásai oldalperonnal rendelkeznek. A közepes forgalmú vonalakon mindkét konstrukció megtalálható. A nagy forgalmú állomások peronjainak hossza eléri a 150 métert annak érdekében, hogy fogadni tudja a 6 kocsiból álló szerelvényeket is. A peronok szélessége állomásokon változó, a legszélesebbek Taipei main station, Zhongxiao Fuxing és Taipei City Hall állomásokon található.

Minden állomás rendelkezik LED és LCD kijelzőkkel mind az állomások előtereiben, mind pedig a peronokon, amelyek a következő vonatok érkezését mutatják. Minden állomáson a peronkapuk felett villogó piros fény jelzi a vonat közeledtét. 2018-ra már minden állomáson peronkapuk működtek.[32][33][34][35][35][36]

Művészet

[szerkesztés]

A kezdeti hálózatban olyan fontos állomásokat választottak, mint az átszálló-, vég- és a nagy utasforgalmú állomások a közművészet telepítéséhez. A közművészet helyszíneinek alapelve a vizuális fókusz volt. A műalkotások között voltak falfestmények, gyermekmozaik kollázsok, szobrok, függesztett formák, térbeli alkotások, interaktív alkotások és ablakok. A kiválasztási módszerek között nyílt versenyek, meghívásos versenyek, közvetlen feladatok és a gyerekekkel való együttműködés szerepeltek.

A műalkotások népszerűsítése ma is folytatódik - a Közlekedési Minisztérium pályázatot írt ki nagyszabású nyilvános műalkotások biztosítására Sanchong állomás számára. Az ajánlat 9 millió dollár.[37]

Tranzit

[szerkesztés]
Sanchong, egy átszállóállomás a metró és Taoyuan reptéri gyorsvasút között

Átszállási lehetőség a városi buszokra minden állomáson biztosítva van. 2009-ben a metró- és buszhálózat között 444.100 átszállás történt naponta (csak az EasyCard használók száma).[38] Átszállási lehetőség a vasútra és a nagysebességű vasútra Taipei main station, Banqiao és Nangang állomásokon lehetséges. Távolsági autóbuszokra a Taipei main station és Taipei City Hall állomásokon lehetséges. A Maokong Gondola a Taipei Zoo állomásról rövid sétával elérhető.

A Songshan repülőteret a barna vonal Songshan állomása szolgálja ki.[39] A Taoyuan nemzetközi repülőtér pedig a reptéri gyorsvasúttal (Taoyuan Airport MRT) érhető el, ami közvetlenül csatlakozik a metróhoz.

Térkép

[szerkesztés]

Térkép


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://english.metro.taipei/ct.asp?xItem=1056489&ctNode=70217&mp=122036, 2018. augusztus 22.
  2. ↑ http://english.metro.taipei/ct.asp?xItem=1056489&ctNode=70217&mp=122036, 2018. szeptember 4.
  3. ↑ http://english.metro.taipei/ct.asp?xItem=1056489&ctNode=70217&mp=122036
  4. ↑ History (english nyelven). Department of Rapid Transit Systems, Taipei City Government , 2009. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  5. ↑ Metro Logo (english nyelven). Taipei Rapid Transit Corporation , 2009. november 27. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  6. ↑ a b Lew, Alexander: Taipei Subway Ranks as one of the Best. Wired , 2007. október 15. (Hozzáférés: 2010. március 13.)
  7. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) chronicles nevű lábjegyzeteknek
  8. ↑ Archivált másolat (kínai nyelven). dotstat.taipei.gov.tw . [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
  9. ↑ The Best Public Transportation Systems In The World (angol nyelven). Business Insider Australia , 2011. június 30. [2018. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  10. ↑ Can Singapore match Taipei's rail reliability? (angol nyelven). The Straits Times , 2016. június 9. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  11. ↑ „Traffic nightmares plague Taipei”, The China Post , 2001. szeptember 20. (Hozzáférés: 2010. június 30.) 
  12. ↑ a b Metro Service: Danshui-Xindian Line. Taipei Rapid Transit Corporation, 2010. október 16. [2011. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
  13. ↑ Mo Yan-chih. „New Year's Eve revelers urged to use mass transit”, Taipei Times , 2010. december 29. (Hozzáférés: 2010. december 31.) 
  14. ↑ „One train per 90 seconds on Neihu Line during peak hour: mayor”, Taiwan News Online , 2009. július 5.. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. augusztus 16.) 
  15. ↑ Regulations for Use of the Taipei Metro System. Taipei Rapid Transit Corporation, 2009. október 14. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
  16. ↑ „Taipei MRT moves English announcements to 2nd place”, The China Post, 2015. december 6.. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. április 14.) 
  17. ↑ Everington, Keoni. „Taipei MRT to offer up to 30% monthly discoun...”, Taiwan News, 2020. január 14. 
  18. ↑ https://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2020/02/02/2003730230
  19. ↑ 車票種類、旅遊票推薦. 臺北大眾捷運股份有限公司
  20. ↑ Tickets. Taipei Metro . (Hozzáférés: 2018. január 8.)
  21. ↑ Facilities Inside the Station. Taipei Rapid Transit Corporation, 2009. október 21. [2011. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  22. ↑ Facilities Outside the Station. Taipei Rapid Transit Corporation, 2008. augusztus 21. [2011. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  23. ↑ Trial Facilities. Taipei Rapid Transit Corporation, 2008. december 30. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  24. ↑ Facilities for the Disabled. Taipei Rapid Transit Corporation, 2008. december 30. [2011. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  25. ↑ 台北地铁标识英译名年底前全部改为汉语拼音. news.sina.com.cn
  26. ↑ 台鐵英譯亂象 年底清查正名 – 大紀元, 2009. november 19.
  27. ↑ 松山區公所網站管理員: 臺北市松山區公所. 臺北市松山區公所 , 2004. október 22.
  28. ↑ „Taipei MRT to introduce new IC ticketing system”, Taipei Times , 2007. április 28. (Hozzáférés: 2010. július 1.) 
  29. ↑ Archived copy (chinese nyelven). 臺北捷運公司, 2009. július 14. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 7.)
  30. ↑ „World's first WiMAX-service MRT trains available in Taipei”, Taiwan News , 2009. június 3.. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. július 1.) 
  31. ↑ „MRT offers mobile charging at six stations”, Taipei Times , 2012. március 3. (Hozzáférés: 2012. március 4.) 
  32. ↑ 臺北捷運車站月臺門 全面建置完成 (Chinese (Taiwan) nyelven). Taipei Metro , 2018. szeptember 28. (Hozzáférés: 2018. szeptember 29.)
  33. ↑ Archived copy. [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.) 防跳軌 捷運3站將設月台門- 自由電子報
  34. ↑ http://61.222.185.194/?FID=6&CID=47840 台灣新生報 | 防跳軌 北捷增3站設月台門
  35. ↑ a b Taipei Rapid Transit Corporation '08 Annual Report. Taipei Rapid Transit Corporation. [2011. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 1.)
  36. ↑ „MRT station suicide attempt fails”, The China Post , 2008. január 22. (Hozzáférés: 2010. július 1.) 
  37. ↑ Department of Rapid Transit. DORTS. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 13.)
  38. ↑ 2010 Annual Report. Taipei Rapid Transit Corporation. [2011. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 4.)
  39. ↑ Route Map. Taipei Rapid Transit Corporation, 2009. november 13. [2010. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 9.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Taipei metro című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 臺北捷運 című kínai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tajpeji_metró&oldid=27364838”