[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Sišćani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sišćani
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállásfalu
Irányítószám43245
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség276 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′ 43″, k. h. 16° 39′ 04″45.812000°N 16.651000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 43″, k. h. 16° 39′ 04″45.812000°N 16.651000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sišćani témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sišćani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 17, közúton 23 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re északkeletre, a Csázmát Belovárral összekötő 43-as számú főúttól északra fekszik. Határának legnagyobb részét termőföldek, északon pedig az 1500 hektáros Sišćani-halastórendszer teszi ki.

Története

[szerkesztés]

A mai falu a török kiűzése után a 17. században betelepített falvak közé tartozik. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Sischene” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sishani” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szischani” néven 92 házzal, 494 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 634, 1910-ben 876 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 309 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
634 769 824 853 786 876 803 836 757 752 660 476 394 351 345 309

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Sišćani-halastavak a közeli Blatnicai-tóval együtt ma több mint száz különböző madárfaj élőhelye. A faluban magában is mintegy 60 gólyafészek található, ezért a települést a gólyák falujának is szokás nevezni. A terület az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 európai ökológiai hálózat része.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]