Rozgony

	Rozgony (Rozhanovce)
	Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök Rozgonyban
	; Rozgony zászlaja
	; Rozgony zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1270
Polgármester	Viktor Gazdačko
Irányítószám	044 42
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	2591 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	101 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	218 m
Terület	22,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 45′, k. h. 21° 21′48.750000°N 21.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 45′, k. h. 21° 21′48.750000°N 21.350000°E
	Rozgony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rozgony témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rozgony (szlovákul: Rozhanovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 8 km-re északkeletre, a Tarca-folyó bal oldalán.

Története

Írásban 1270-ben „Ruzgun” néven említik először: ekkor V. István király a falut más birtokokkal együtt a Fejér megyéből származó Básztélyi család tagjának, László herceg főpohárnok mesterének, Reinold magiszternek adta. Ők a 14. század első felében már Rozgonyiaknak nevezték magukat, és a család ezen a néven emelkedett a 15. századi magyar arisztokrácia élvonalába.

1312. június 15-én határában verte le Károly Róbert Aba Amadé fiainak Csák Máté segítette seregét (lásd: rozgonyi csata).

A pápai tizedjegyzék szerint már 1332-ben volt temploma. Ez idő tájt közepes jelentőségű falunak számított, évi átlag 15 garas pápai tizeddel (összehasonlításképpen: Kassa: 552, Gönc 107, Szepsi 96, Szikszó: 49 garas).

1363-ban két faluként – Kis- és Nagyrozgony – említik. 1427-ben 44 portát számláltak a településen, melyből Rozgonyi János 25, Rozgonyi György 10, az egri püspökség 9 portával rendelkezett. Portánként 5 személlyel számolva ez mintegy 220 lakost jelent. Kisrozgonynak 6 portája volt Rozgonyi János birtokában. A 16. századtól Kisrozgonyt már nem említik. 1553-ban Rozgonynak 23 portája volt. 1598-ban 72 ház állt a településen. 1746-ban vegyes szlovák-magyar lakosságú falu volt; lakosainak többsége katolikus.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROZGONY. Roszonovecz. Tót falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, vidékje nevezetes; fekszik Felső-Olcsvához közel, mellynek filiája; határja ha jól míveltetik, elég jól termő; vagyonnyai külömbfélék, és középszerűek.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában már szlovák faluként említették: „Rozgony, (Roschanovec), tót falu, Abauj vgyében, a Tarcza völgyében, ut. p. Kassához 1 1/4 órányira: 1027 r. kath., 66 evang., 50 ref., 230 zsidó lak. Kath. fil. templom. Synagóga. – Szántófölde sok, s trágya után jól fizet; rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje elég; vizimalma van. Itt verte meg tökéletesen I. Károly az elhatalmasodott Trencsényi Mátét 1312-ben junius 15-én, sokat tevén e győzelemre az itteni bátran viaskodó szepesi nemesség, s a 16 szepesi városok serege. A réteken maig is látszanak sánczok nyomai, s a szántóföldeken fegyvereket, régi hadi készületeket gyakran találnak. F. u. Van Dernath, István, gr. Keresztesy, Csányi, Kenessey, Vouvermans, Desseöffy, Klestinszky, Kelcz, Melczer, Lánczy, Zombory, Hreblay.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Rozgony, mely körjegyzőség székhelye, 154 házzal, 1070 tótajku lakossal bir. Posta helyben van, táviróállomása Kassa. Kelcz Andor földbirtokos csinos régi nemesi kúriáját, mely szép parkban áll, Kelcz Zsigmond építtette a mult század közepe táján. A faluban 20 lóerőre berendezett szeszgyár is működik.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 927-en lakták, ebből 793 szlovák és 50 magyar anyanyelvű.

1890-ben 1070 lakosából 965 szlovák és 51 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1063-en lakták: 820 szlovák és 152 magyar anyanyelvű.

1910-ben 1021-en lakták, ebből 803 szlovák és 121 magyar anyanyelvű.

1921-ben 1057 lakosából 943 csehszlovák és 56 magyar volt.

1930-ban 1133-an lakták, ebből 1081 csehszlovák és 12 magyar.

1991-ben 2023 lakosából 1904 szlovák és 4 magyar volt.

2001-ben 2062 lakosából 1998 szlovák és 5 magyar volt.

2011-ben 2255 lakosából 2062 szlovák és 7 magyar.

Neves személyek

Itt született 1838-ban Horovitz Lipót festőművész.
Itt született 1869-ben Szamolányi Gyula költő.
Itt hunyt el 1312-ben Szép Aba Csák Máté egyik familiárisa és seregvezére.
Itt bérelt birtokot Kerényi Frigyes (1822-1852) költő, műfordító, ügyvéd.
Itt szolgált Filepszállási Gergely (17. század) református lelkész, imaszerző.

Nevezetességei

A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom 1770-ben épült. 1860-ban, 1882-ben, 1904 és 1975-ben renoválták.
A Hétfájdalmú Szűzanya római katolikus templom 1991 és 1994 között épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 26.)

Források

Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963 05 1461 3

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]