Felsőtőkés

	Felsőtőkés (Vyšný Klátov, Ober-Beckseifen)
	Felsőtőkés római katolikus temploma
	; Felsőtőkés zászlaja
	; Felsőtőkés zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1332
Polgármester	Ondrej Jusko
Irányítószám	044 12
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	470 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	486 m
Terület	17,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 44′ 40″, k. h. 21° 07′ 28″48.744400°N 21.124400°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 40″, k. h. 21° 07′ 28″48.744400°N 21.124400°E
	Felsőtőkés weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtőkés témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőtőkés (szlovákul: Vyšný Klátov, korábban Vyšný Tejkeš, németül: Ober-Beckseifen) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 10 km-re, nyugatra fekszik.

Története

1317-ben „villa Vyfolu seu Nemutfolu” alakban említi először oklevél. Első telepesei németek voltak. 1332-ben „Superiori Turas”, 1374-ben „Twkes” néven említik. 1344-ben plébániája már létezett, 1382-ben a településnek fakápolnája volt. 1553-ban hat portát számláltak a faluban. 1588-ban a templom a szomszédos Mislye filiája volt. Lakói a 16. században felvették a református hitet, katolikus plébániáját csak 1722-ben alapították újra. A 17.–18. században a falu egyre jobban elszlovákosodott és elveszítette korábbi német és magyar jellegét.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „A. és F. Tőkés. Elegyes faluk Abaúj Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Kassai járásban; földgyeik néhol soványak, vagyonnyaik külömbfélék.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tőkés, (Alsó és Felső), 2 egymáshoz közel fekvő tót falu, Abauj vmegyében, a Miszla patakja mellett, hegyek közt; 863 kath. lak. Felső-Tőkésen kath. plébánia van. Határuk hegyes, völgyes, sovány; erdejök szép s fenyvesük is van. F. u. Kassa városa. Ut. p. Kassa.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Hilyótól északra fekszik Felső-Tőkés, 56 házzal és 488 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette van Alsó-Tőkés, 49 házzal, 501 tót lakossal. Mindkét községnek régi kath. temploma volt, a felső-tőkésit Kassa városa mint kegyur, 1868-ban ujjá épittette. Azelőtt a plébánia Alsó-Tőkésen volt, 1749-ben áttették Felső-Tőkésre.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 511, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 412 lakosából 409 szlovák volt.

2011-ben 442 lakosából 411 szlovák volt.

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1869-ben épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 6.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 6.)

[1]

[2]

[3]

[4]