Mátyáska

	Mátyáska (Matiaška)
	; Mátyáska zászlaja
	; Mátyáska zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1363
Polgármester	Monika Husivargová
Irányítószám	094 31
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	290 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	217 m
Terület	12,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 03′ 40″, k. h. 21° 34′ 60″49.061111°N 21.583333°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 40″, k. h. 21° 34′ 60″49.061111°N 21.583333°E
	Mátyáska weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyáska témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mátyáska (szlovákul: Matiaška) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

Tapolyhanusfalvától 6 km-re északkeletre, az Alacsony Beszkidekben 220 m magasan fekszik. Határa általában erdős, területén kéntartamú ásványvízforrás tör fel.

Története

1373-ban „Mateugasa” alakban említik először. Mint eredeti neve is mutatja, eredetileg irtványtelepülés volt. Nevét egy Máté nevű soltészról kapta, aki a Rozgonyiak csicsvai uradalmán levő területet betelepítette. A háborús pusztítások és járványok hatására népessége a 17. század végén jelentősen lecsökkent. 1715-ben csak 13 jobbágytelke volt. A lakosság pótlására ekkor görögkatolikus ruszinokat telepítettek be. 1740-ben már állt a görögkatolikus iskola, 1773-ban pedig felépült a templom is. 1787-ben az első népszámlálás során 42 házában 348 lakost számláltak. Lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal, favágással, szénégetéssel, takácsmesterséggel foglalkoztak. Az asszonyok szövéssel egészítették ki a jövedelmeiket.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁTYÁSKA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Hanusfalvához egy, Remete Helységhez két fertálynyira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és gabonát, terem, erdeje bikkes, szőleje nints, rétek nélkül szűkölködik, piatza Hanusfalván, és Eperjesen.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mátyáska, orosz falu, Zemplén vmegyében, Hanusfalva fil. 360 görög kath., 7 zsidó lak. Gör. szentegyház. 1127 hold szántóföld. Erdő. F. u. gr. Forgách. Ut. p. Eperjes.”^[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

A Szlovák nemzeti felkelés idején a falu környékén élénk partizántevékenység folyt. A német csapatok körülzárták a települést. A partizánok támogatásáért két lakost kivégeztek és felgyújtották a falut. 36 épület lett a tűz martaléka, köztük 14 lakóház. A szovjet hadsereg 1945. január 18-án vonult be a községbe.

Népessége

1910-ben 153, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 271 lakosából 270 szlovák volt.

2011-ben 277 lakosából 270 szlovák.

Nevezetességei

Szent Demeter vértanú tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1773-ban barokk-klasszicista stílusban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)