[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Lask

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lask (Laškovce)
Lask zászlaja
Lask zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1324
PolgármesterLadislav Janko
Irányítószám072 01
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség745 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség185 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Terület3,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′, k. h. 21° 51′48.700000°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 21° 51′48.700000°N 21.850000°E
Lask weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lask témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lask (szlovákul: Laškovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 9 km-re délnyugatra, a Kelet-Szlovákiai Alföldön, a Dusa-patak jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már 10.–12. században éltek emberek.

1310-ben a Bogátradvány nemzetség birtokaként említik először. A nemzetség Monoki ága a 16. századig volt itt tulajdonos. 1567-ben másfél portáról adózott a királynak. Négy a királyi katonák által felégetett ház és három új ház állt a településen. 1580 körül ismeretlen csapás érte a települést, mivel 1582-ben nem kellett adót fizetnie. 1600-ban a kis települések közé tartozott 9 lakott házzal. A 17. század elején kizárólag jobbágyok éltek itt. A század során a lakosság elszegényedett, száma lecsökkent. 1610-ben lakói zsellérek, egy és negyed portáról adóztak, míg 1635-ben négy és egynyolcad porta után. 1715-ben 5, 1720-ban 7 adózó háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LASK. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik, Pazditshoz 1/2 Vásárhelyhoz is 1/2 órányira, térséggel egyeles dombos határja, három nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot, árpát, és tengerit is terem, erdeje, szőleje, és malma nints, piatza N. Mihályon.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lask, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Vásárhely fil. 93 r. 138 g. kath., 48 evang., 47 ref., 8 zsidó lak. gör. szentegyházzal, 414 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. p. N. Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Lask, tót kisközség 312, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Házainak száma 69. Postája Pazdics, távírója és vasúti állomása Bánócz. E község már 1324-ben szerepel, a mikor I. Károly 1324-ben Tholdi István mesternek adományozza. Később az Isépy családé lett. 1435-ben a Dobi és a Monaky családok bírják. 1507-ben Sempsei Ferenczet iktatják némely részeibe, de 1598-ban csak Monaky János özvegye a birtokosa. Az újabb korban az Andrássyak és a Szirmayak kezére jut és most gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. 1885-ben az egész község leégett. Gör. kath. temploma 1790-ben épült. A községhez tartozik Andrássy-major is.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 320, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 511 lakosából 296 szlovák és 215 cigány volt.

2011-ben 612 lakosából 557 szlovák és 42 cigány volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1790-ben épült, 1922-ben megújították.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. október 16.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lask&oldid=26559769”