Kvercetin
| Kvercetin | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | 3,3′,4′,5,7-pentahidroxiflavon | ||
| Más nevek | 5,7,3′,4′-flavon-3-ol; kvercetol; kvercitin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 117-39-5 | ||
| PubChem | 5280343 | ||
| ChemSpider | 4444051 | ||
| EINECS-szám | 204-187-1 | ||
| DrugBank | DB04216 | ||
| KEGG | C00389 | ||
| ChEBI | 16243 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | REFJWTPEDVJJIY-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 317313 | ||
| Gmelin | 579210 | ||
| UNII | 9IKM0I5T1E | ||
| ChEMBL | 50 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C15H10O7 | ||
| Moláris tömeg | 302,236 g/mol | ||
| Megjelenés | sárga, kristályos por[1] | ||
| Sűrűség | 1,799 g/cm3 | ||
| Olvadáspont | 316 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kvercetin növényi flavonol, mely a polifenolok csoportjába, azon belül is a flavonoidokhoz sorolható. Megjelenésre sárga, kristályos por. Gyakorlatilag oldhatatlan vízben, oldódik azonban vizes lúgoldatokban.[1] Keserű íze van. A kvercetin széles körben előfordul a természetben, megtalálható sok zöldségben (pl. vöröshagyma, tövises kapri, fodros kel), gyümölcsben, levelekben és magokban.[2][3] Felhasználják ételek, italok, étrend-kiegészítők előállításához.
A kvercetin természetes eredetű, poláris auxin transzport gátló. Rutinózzal alkotott glikozidja a rutin, melyet korábban Szent-Györgyi Albert után P-vitaminnak is neveztek, de ma már nem sorolják a vitaminok közé.
A kvercetint ellenjavallt fogyasztani bizonyos antibiotikumok szedése mellett. A kvercetin kölcsönhatásba lép a fluorokinolonokkal.
A kvercetin elnevezése a Quercus nemzetség nevéből ered.[4][5]
Források
[szerkesztés]- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 2 kötet., 127–128. o. ISBN 963-10-3269-8
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 785. o. ISBN 963-19-2784-9
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Quercetin dihydrate safety sheet. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 12.)
- ↑ Flavonoids (Review). Micronutrient Information Center, Linus Pauling Institute, Oregon State University, Corvallis, OR, 2015. november 1. (Hozzáférés: 2018. április 1.)
- ↑ USDA Database for the Flavonoid Content of Selected Foods, Release 3. U.S. Department of Agriculture, 2011
- ↑ Quercetin. Merriam-Webster
- ↑ Quercetin (biochemistry). Encyclopædia Britannica
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Quercetin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.